Esti Hírlap, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-01 / 27. szám

Weiner Leó Befejeztem az új,,Csongor és Tündé“-t Ötvenperces Vörösmarty-táncjáték — Hamis hangok Beethoven zongoraszonátáiban Jóval túl van már a hetve­nen Weiner Leó, a világhírű muzsikus, de munkakedve és munkabírása töretlen. Néhány nappal ezelőtt megjelent az Operaházban és átnyújtotta háromszázharminc kézzel írt partitúralapon Csongor és Tünde című táncjátékát. — Régi balettemet, amelyet annak idején Márkus­­László igazgatása alatt adott elő az Operaház, teljesen átdolgoz­tam — mondotta Weiner Leó. — Mi a különbség a kettő kö­zött? Sok. Mindenekelőtt az, hogy a régi előadás több kép­ből állt. Az Operaházban a ter­vezett előadáson a mintegy öt­­venperces művet egyhuzamban adják elő, anélkül, hogy a füg­göny képekre tagolná. Meg kellett hát komponálnom az átmeneteket. Sehol nem áll le a zenekar előadás közben. Még úgynevezett „tapshelyeket?’ sem hagytam benne. A Cson­gor és Tünde új változatában is híven követi Vörösmartyt. Minden szerep benne van, ki­ véve a vándorokat. Ők olyan — bár csodálatosan gyönyörű — szöveget mondanak el a drámai költeményben, amelyek tánc­színpadon, zenei gondolkodás­ban, nem lennének tolmácsol­­hatók. — Blum Tamás tanítja be és vezényli a Csongor és Tündét. Amikor nálam járt és megbe­széltük a dolgot, be­bizonyoso­dott, hogy a zenei rész jó ke­zekben lesz. Eck Imre koreog­ráfiáját örömmel ismertem meg. Nagyszerű elgondolásai vannak! Mikó András rendezi az előadást. Ötletei kitűnően segítik majd a Csongor és Tünde színtehozását. örvend­tem, hogy az Operaháztól kap­tam kottapapírt; olyan jó pa­pír, hogy vakarásnál, radíro­zásnál sehol sem szakadt ki. A táncjátékban egyébként a szín­falak mögött női kórus szólal meg — három alkalommal. Más, érdekes munkájáról is beszélt Weiner Leó. — Ma kaptam meg a leg­újabb Weiner-kottát, azaz Op. 18. jelzésű szvntem zsebparti­­túra-kiadványát. Igen tetsze­tős, s ha az ember nézi, azt hinné, hogy metszették, pedig egészen új eljárás szerint ké­szült a sokszorosítása. A ma­gyar kottakiadás ma már az egész világéval versenyképes. Az utolsó két évben készítet­tem el azt a munkát, amelyet életem egyik főművének tar­tok. Beethoven harminckét zongoraszonátáját alaposan át­vizsgáltam, ujjrenddel láttam el és kijavítottam benne a tö­mérdek hibát. Már a legősibb kiadás is tele volt hibákkal, de ezeket mindmáig nem vették észre. Hamis hangok, sajtóhi­bák voltak a kottákban! Ter­­­rtészetesen nem a zseniális Beethoven követte el ezeket, hanem a másolók és kiadók. Ez év őszén három kötetben megjelenik a harminckét szo­náta. Minden javításnál ott ta­lálható majd a pontos jegyzet. Bebizonyítom, hogy miért volt lehetetlen az a hang, vagy az az akkord, amely a régi kot­tákban napvilágot látott. Több­nyelvű előszó vezeti be a köny­vet, s úgy hiszem, mindenütt nagy figyelemmel fogadják. Kristóf Károly Egy vadászrepülő története. Lengyel film. Széles változatban is. Bemutató: február 5. Tíz éven alul nem ajánlott. Megelevenedett a rádióból köz­ismert Csinn-bumm Cirkusz. Min­den szombat délután és vasárnap délelőtt a gyermekek örömére ere­deti szereposztásban játsszák a Bartók-teremben. (x) Új színház nyílik Budapesten, a Vas utcában Avatás, február 19-én Az előcsarnok vörösmárvány padlóját még Borulóskerék­kel, vizes rongyokkal tisztogatják, de ha belépünk a nézőtérre, már hivogatóan várnak a vö­­röshuzatú párnás székek. El­készült a legújabb fővárosi színház, a Színművészeti Fő­iskola Ódry Színháza. Három­százötven férőhelyes nézőte­rén szövethuzat borítja a fa­lakat. Újszerű világítótestek ontják a fényt. Hatszor tíz mé­teres a színpadnyílás, nem nagy tehát a játéktér. Első­sorban kamaradarabok játszá­sára alkalmas, de a tervek szerint Shakespeare-t és a leg­különbözőbb formabontó kí­sérletekkel dolgozó darabokat is bemutatnak majd. Minden írói, rendezői, színészi kísérle­tezésnek otthont sz­eretne adni az Odry Színház. Alkalmassá teszi ilyen kísérletekre az is, hogy a színpad világítása a legmodernebb az országban. A színháznak ízléses társal­gója van az első emeleten. Sgrafitto díszíti a falakat az előcsarnokban és társalgóban. A Képzőművészeti Főiskolások készítették. Február 19-én első ízben gör­dül fel a függöny. Heltai Jenő Lumpacius Vagabundusát mu­tatják be a főiskola végzős hallgatói. Ezután két vidéki színház vendégjátékára kerül sor. A kaposváriak Corneille Cid-jét, majd a debreceni Cso­konai Színház Anouilh Ro­meo és Jenette című darabját adja elő. A vidékiek után a Nemzeti Színház fiataljaiból alakult stúdió Garcia Lorca Csodálatos vargáné című szín­művét mutatja be. A tervek szerint hétfő kivé­telével minden este tart majd előadást az Ódry Színház. (bernáth) Érdekes új, színes televíziós készüléket gyártottak a Szov­jetunióban. A vevőkészülékkel szemben nagyméretű, 1200- szor 900 milliméteres­­képernyő áll, arra vetítik a képet. Csavargó költők, álmodozó bölcsek Ezzel a címmel tartott mű­soros estet a Néphadsereg Mű­vészeti Akadémiája a Tiszti Házban, a reneszánsz költői­nek és íróinak, zeneszerzőinek műveiből. Annak a reneszánsz­nak a költészete, irodalma, zenéje elevenedett meg a si­keres művészesten, melynek embere „megrészegedett a va­lóság szépségétől”, s olyan új életérzést bontakoztatott ki, amely a következő századok­ban a világot alakította át. Villon, Janus Pannonius, Rot­terdami Erazmus, Rabelais, Thomas More, Montaigne, Ba­lassi, Ronsard, Aretino, Du Bellay írásaiból válogatták össze remek érzékkel a leg­jellemzőbb részleteket, a fa­nyar-szellemes Bodor Tibor, a kitűnő versmondó Ilosvai Ka­talin, a zengzetesen szép be­szédű, humorral teli Turgonyi Pál, és a megkapóan egyéni Berek Katalin előadásában. Az érdekes, szemléltető beve­zetőt és összekötőt Hegedűs Géza tartotta. Varga András szépen kidolgozott énekszámai és Vasadi Balogh Lajos nagy­szerű zongorajátéka egészítette ki az emlékezetes est műsorát. ___________ (—1) □ A HEVESI SÁNDOR opera-munkaközösség a Mű­vészeti Szövetségek Házában nagy érdeklődés mellett tar­tott ankétot. Dr. Eősze László, Albert István és Blum Ta­más előadása után számosan felszólaltak a modern opera problémáiról. □ ZALAEGERSZEGEN rá­diószalagra vették Kovács Sándor 1919-es veterán visz­­szaemlékezéseit. A Tegnap sikere A Tegnap című magyar filmet csütörtökön egyszerre hét budapesti mozi tűzte mű­sorára. A közönség igen nagy érdeklődéssel fogadta az 1956. októberi napokról szóló filmet. Az Uránia és a többi mozi előtt hosszú sorok állnak je­gyért. □ DOBOZY IMRE és a Pe­tőfi Színház igazgatósága kö­zött megállapodás jött létre, új darabját április 4.-én mu­tatják be. □ AZ EGYKORI PESTI VÁROSFAL mintegy 50 méte­res darabjára bukkantak a Fővárosi Műemlék Felügyelő­ség munkatársai a Múzeum körúti „Lottóház“ építkezése során. A feltárt lelet jelentős, mert meglehetősen épségben van. □ MÓRICZ ZSIGMOND „Légy jó mindhalálig“ című darabját próbálják a Déryné Színházban. Szécsi Ferenc rendezi az előadást. □ A KOLOZSVÁRI MA­GYAR OPERA fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli. Kodály Háry Jánosát adja elő, ugyanazt a daljátékot, amivel tíz évvel ezelőtt elkezdte mű­ködését.­­ KÁLLAI ISTVÁN nagy si­kerű víg­játékát, a „Majd a pa­­pá”-t tavasszal bemutatják a Német Demokratikus Köztár­saságban. □ CSAJKOVSZKIJ „Anye­­gin’“-je február elején műsor­ra kerül a rádióban. □ A MAGYAR—SZOVJET BARÁTSÁGI HÓNAP alkal­mából tízéves találkozó szín­helye lesz az egyik rádióstú­dió. Azok a pedagógusok, mér­nökök, művészek stb. ülnek egybe, akik tíz évvel ezelőtt együtt tanultak a szovjet egye­temeken. Az érdekesnek ígér­kező műsorban most az el­múlt évtizedben végzett mun­kájukról számolnak be egy­másnak — és a közönségnek.­­ A BÉCSI Szépművészeti Múzeumból eltűnt három, XV —XVII. századbeli szőnyeg. □ „AK­TÍV PIHENŐ” cím­mel érdekes filmet tervez a Budapest Filmstúdió. A film arról tájékoztat, hogy az egyes foglalkozási ágak dolgozói mi­vel töltsék szabad idejüket. Rendező: Varasdy Dezső. □ AZ AUSZTRÁLIAI Bar­tók Társaság, amely igen so­kat tesz a magyar zene nép­szerűsítése érdekében, ebben az esztendőben Bartók művei­ből álló versenyt rendez fiatal ausztráliai zeneművészek szá­mára. □ FEBRUÁRBAN hirdetik ki a korszerű zene művelésére alakult olasz társaság pályá­zatának eredményét; ezt a ma­gyar zeneszerzők is kíváncsian várják, mert többen pályamű­vet küldtek Olaszországba. □ FODOR SÁNDOR BÁCSI, a hortobágyi puszta régi pász­tora 72 éves. A hortobágyi es­ti iskola legidősebb diákja. A tanulók között sok olyan akad, aki lóháton jár iskolába. □ AZ IFJÚ ZONGORA­MŰVÉSZ-NEMZEDÉK készül a varsói, 1960-as nemzetközi versenyre. A Chopin-év alkal­mából hirdetett plakátversenyt Manfred Kriska német festő­művész nyerte. □ A CSEHSZLOVÁK FILMFESZTIVÁLT február 22 és március 1 között rende­zik meg először Banska Byst­­ricában. Tizenkét játékfilmet és tizenhárom rövidfilmet mu­tatnak be. □ ÚJ SZERZŐ: Sipkay Bar­na újságíró „Asszonyveszede­lem“ című vígjátékát mutat­ták be Nyíregyházán. □ A PRÁGAI TAVASZ elő­készületei során már kialakult a találkozó programja. A nyitó hangversenyen immár hagyo­m­ányosan Smetana „Hazám" című szimfonikus költeménye hangzik fel. A záróhangverse­nyen Beethoven IX. szimfóniá­ját a magyar származású ame­rikai karmester, Széll György fogja vezényelni. A fesztivál programjának gerincét Foers­­ter, Ostroil Suk, Novák, Zieh, valamint Händl és Haydn mű­vei fogják adni. A vendégek közt lesz G. Georgescu ro­­ mán, K. Ivanov szovjet, G. Se­ bastian magyar származású holland, H. Czys lengyel kar­mester, Cliburn, a moszkvai Csajkovszkij-verseny amerikai győztese. Schnitt­­­ationalis 1779 Száznyolcvan éves múlt örököse az Ipari és Képzőművészeti Gimnázium A Pressburger Zeitung 1779. évi 19. számában érdekes hír jelent meg: Budán, a Schola Nationalis (Nemzeti Iskola) mellett megnyílt egy rajzisko­la, melynek tanárjául Walter Ignácot nevezték ki. Már az alapítás évében ki­adták a Budai Tervet, amely jellemző a kezdeti rajzoktatás formájára. A rajzoktatás e­kkor még kizárólag gyakorla­ti alapokon folyt. Azért kellett tanítani, hogy „a hazai mester­ségek, melyeket eddig minde­nütt elhanyagoltak, virágzás­nak induljanak. A tanár a raj­zolásnak ama nemében legyen jártas, amely a kézműiparral kapcsolatos. Mert a pusztán gyönyörködtető rajzolás nem ide való.” Az iskola tulajdoná­ban levő legrégibb rajzok va­lóban azt mutatják, hogy a rajztanítás szoros kapcsolatban volt a gyakorlati munkával. „Néha“ természet után­ is rajzoltak A rajzolás kezdő feladatok­nál táblai előrajzolás, haladot­tabb fokon mintalapok és gipszformák után történt, bar­na vagy vörös krétával, fehér, szürke, úgynevezett alapozott papíron. Az elemi iskolai tanu­lók azonban leginkább lúd­­tollat, liónt és ecsetet használ­tak. A művészi pályára készü­lő, s nagyobb rajztudásra vá­gyó növendékek a fenti tan­anyagon kívül figurális rajzo­kat készítettek , mintalapok alapján. Virágot, gyümölcsöt, néha természet után is rajzol­tak. Sokan szereztek a pest­budai iskolában művészi útra­­valót, amit Bécsben, München­ben vagy Párizsban fejlesztet­tek tovább. Munkácsy, Ferenczy iskolája Akkoriban a vizsgák is más­képp folytak le a rajziskolá­ban. A tanulók a tanfolyam végén rajzot készítettek; az el­ső díjra pályázó tanulóknak „Sprenglaubot”, a második díjra jelentkezőknek épület-­ alaprajzot, s a harmadik díjért egy ión oszlopfejet kellett raj­zolniuk. Ezután budai és bécsi mesterek döntöttek a pályázat­ról. A kilencszázas évek elején kezdett tért hódítani az im­presszionizmus és a szecesszió. E korszak jelentős újítása volt a természet után való rajzolás. Ebben az időben került oda ta­nárnak Kacsóh Pongrác, Lyka Károly, Uitz Béla és Györgyi Kálmán. A harmincas években újra megváltozott a rajz oktatása. A síkdíszítmény-rajzok egyik jellegzetessége volt a mértani szerkezet. Az iskola 1937-től három ta­gozatra oszlott. Műipari, szak­iskolai és mesterképző tagozat­ra, képesítést nem adó szak­osztályokra és iparos-tovább­képző esti tanfolyamokra. A felszabadulás után az is­kola Szépművészeti Lyceummá alakult. De a művészeti isko­lákat 1949-ben újra reformál­ták, s létre­jött az Ipari és Képzőművészeti Gimnázium. A­z iskola történetében hűen tükröződik az a harc, melyet a magyar művészet folytat még ma is a rajzoktatás fejleszté­séért. A kiváló eredményeket mutatja a sok híres művész, aki innen került ki: Munkácsy Mihály, Ferenczy István, id. Markó Károly, Derkovits Gyu­la, Nemes­ Lampérth, Szabó Vladimir, Varga Mátyás, Toncz Tibor, Farkas Aladár, Kerényi Jenő, Juris Ibolya. Mint Lyka Károlynak írt egyik leveléből kiderül, Szakosíts Árpád is ta­nult ebben az intézetben. Az iskola egyre fejlődik, a felvé­telire jelentkezők száma egyre nagyobb lesz. Kántor Andor igazgató legégetőbb problémá­ja a helykérdés. Az ősi épület szűk lett a sok fiatalnak, akik évről évre ostromolják a gim­náziumot, s akik közül kikerül majd az új festőnemzedék. Miklós Zsuzsa Gogol-bemutató, Majakovszkij-est Az Irodalmi Színpad, amint arról már hírt adtunk, négy estéből álló orosz—szovjet bér­letsorozatot hirdetett meg. A bérletek iránti érdeklődés igen nagy. A sorozatban bemutatják Gogol „Hamis kártyások“ című színművét, amely Magyaror­szágon hivatásos színészek elő­adásában még nem került szín­re. Ezzel a darabbal emlékezik meg az Irodalmi Színpad Gogol halálának 150. évfordulójáról. Februárban Majakovszkij-estet rendeznek. FAGYTÓL, HIDEGTŐL, NEDVESSÉGTŐL védi a dolgozók egészségét, és óvja áruféleségeit, ha IKALOR-ral fűti műhelyét, raktárait, szerelőcsarnokait. Legkorszerűbb dieselpor­­lasztós, gázolajtüzelésű, me­ő­leg légbefúvós fűtőberende­zés 220 V motorral. Télen fűtésre, nyáron szellőzésre használható. Kezelése egy­szerű, tiszta, működése, üzembiztos, szagtalan. Tel­jesítménye: 10 000 kg hal­ó. Forgalomba hozza és raktár­ról azonnal szállít. Közép-, gépipari Készletező és Ke­reskedelmi Vállalat. Bp. XIII., Victor Hugo u. 15. 201—152, 203—221, 204— 464. Kereskedelmi osztály. színházak szombati ES VASÁRNAPI MŰSORA! Operaház sz.: Sába királynője (7); v.: Szöktetés a szerájból (de, 11. ifj. előadás), Bánk bán (Mun­kás­bérlet, IV. sorozat, 1. előadási 7). — Operaház Erkel Színháza sz.: Fra Diavolo (5. bérlet, 6. előadási 7); v.: János vitéz (11). „Ez az év jól kezdődik” (3), Traviata (12. bérlet, 5. .előadás, 7). — Nemzeti Színház sz.: Peer Gynt (fél 7); v.: Tartuffe (fél 11), Ljubov Jarovaja (7). — Katona József Színház sz.: Mandragora (7); v.: Lyuk az élet­rajzon (Paulay-bérlet, 4. előadás, 7). — Madách Színház sz. (7) és V. (fél 3). Figaro házassága; v. este: Hosszú út (fél 8). — Madách Szín­ház Kamaraszínháza sz. (7) és v. (fél 8): Nem vagyunk angyalok; v. hu.: Száz nap házasság (fél 3). — A Magyar Néphadsereg Színháza sz.: Lysistrate (Varsányi-bérlet, 4. előadás, 7); v.: Az én családom (fél 3), Lysistrate (Berky-bérlet, 4. elő­adás, 7). — Petőfi Színház sz.: Micimackó (fél 4), A királyért (7); v.: Micimackó (11), A királyért (7). — Jókai Színház sz. (Központi Tiszti Házban) és v.: Sárga liliom (7). — József Attila Színház sz.: Boldogság, merre vagy? (fél 3), es­te: A kertész kutyája (7); v.: A kertész kutyája (fél 3); este: Kö­téltánc (7). — Irodalmi Színpad Sz.: Horváth Ferenc előadóestje („Szólj költemény” , II. sorozat, 8); v.: Ady-est (8). — Egyetemi Színpad sz.: Bartók Béla Kamarazenekar hangversenye. (8); v.: Tarka lepkés kis mese (11). — Fővárosi Operett­színház sz. és v.: Kard és szere­lem (7), v. du.: Vők iskolája (ne­gyed 3). — Blaha Lujza Színház sz.: Narancshéj (7), v.: Köztünk maradjon (fél 3), Bástyasétány 77. (7). — Vidám Színpad sz. (fél 8) és v. (fél 4, fél 8): 120 éven aluliak­nak. — Kis Színpad sz. (7) és v. (31 7) : Majd a papa ... — Állami Báb­színház sz.: Ezüstfurulya (5), Szőke ciklon (fél 8); v.: Hófehérke (11), János vitéz (3), Szőke ciklon (fél 8) . — Zeneakadémia sz.: Zenei arcképek (Középisk. bérl., n. sor.­ IV., fél 5); Győri Filharmonikus Zenekar hangversenye (8); v.: Beethoven Ifjúsági Bérlet (II. so­rozat, IV., de. 11). Csendül a nóta (4 és 8). — Bartók-terem sz.: ö meg mi (fél 8); v.: Ilyen vagyok (sanzonest, 8). — Kamara Varieté sz. és v.: A jövő század legénye (4 és 8). — Budapest Varieté: Van­nak még csodák (4 és 7). — Jég­­színház: „Ujjé, a Ligetben . . .­” (4 és fél 8). — Fővárosi Nagycirkusz sz. és v.: Az AEROS Cirkusz ven­dégjátéka (fél 4, fél 8). fővárosi mozik matinéműsora 1959. február 1. Jégkirálynő (szovjet) UGOCSY (Ugocsa u. 10). 10. — Mese a mo­ziban (szovjet) MADÁCH (Pestlő­rinc) 10. — Rákóczi hadnagya (ma­gyar) TOLDI (Bajcsy-Zs. út 36.) 10. — Tigrisszelídítő (szovjet) ZUGLÓI (Angol u. 26.) 10. — Időzár (angol) DÓZSA (Róbert K. krt. 59.) 10. — Nehéz kesztyűk (magyar) SZA­BADSÁG (Újpest) 10. — Rejtett fo­lyosó (csehszlovák) ÁRP­ÁD (Kere­pesi út 146.) 10. — Hajsza (szovjet) TAVASZ (Rákospalota) 10. — Pán­célos dandár (csehszlovák) NAP (Népszínház u. 31.) 10. — Repülés a Holdba (szovjet) RÁKÓCZI (Cse­pel) 10. — Kis Muck története (né­met) HALADÁS (Bartók Béla út 130.) ill. — Polónia express (német) TINÓDI (Nagymező u. 8.) 10. — Bátorság iskolája (szovjet) HA­ZAM (Váci út 150.) 10. — Játék az ördöggel (csehszlovák) IPOLY (He­gedűs Gy. u. 65.) 1ll. — A spanyol kertész (angol) BETHLEN (Bethlen G. tér 3.) 10. — Tigriskölyök (kínai) KÖLCSEY (Kispest) 10. — Őserdő foglyai (szovjet) KOSSUTH (Pest­erzsébet) 10. — A siker útján (szov­jet) REGE (Széchenyi-hegy) 11. — Ördögi találmány (csehszlovák) MIKSZÁTH (Sashalom) 12. — Fel a fejjel (magyar) ÓBUDA (Selmeci u. 14.) 10. — Ne fordulj vissza a fiam (jugoszláv) BALASSI (Pest­­imre) 10. — Iskolakerülők (szovjet) TERV (Pestújhely) 10. — Sipka-szo­ros hősei (szovjet) VILÁG (Rákos­szentmihály) 10. — Benderáb­i eset (német) VILÁGOSSÁG (Pesterzsé­bet) 10. — Kati és a vadmacska (magyar) VASVÁRI (Kerepesi út 44.) 10. — Dollárpapa (magyar) ÉVA (Erzsébet kir.­né útja 36.) 10. — Északi kikötő (csehszlovák) AKA­DÉMIA (Üllői út 101.) 10. — A bé­ke völgye (jugoszláv) PETŐFI (Nagytétény) 10. — Kis karmester (francia) SZÉCHENYI (Pestújhely) 10. — Liliomfi (magyar) OTTHON (Soroksár) 10. — Mese a 12 talá­latról (magyar) KOSSUTH (Cinko­­ta) 10. — Mesesorozat: Erdei sport­­verseny, Egér és oroszlán, Holló és róka, Kutyakötelesség, Mese a mi­haszna köcsögről, Szánkó, Veszé­lyes pajkosság. SPORT (Thököly út 56.) 10. ­Szereti a vadhúst ? s LÁTOGASSA MEG A Száz éves éttermet (Pesti Barnabás u. 2. Váci utcából nyílik.)­­ Különleges vacsorák. Olcsó, választékos, tájjellegű borok. Családi találkozóhely.

Next