Esti Hírlap, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-01 / 76. szám

A mű és fordítója Száz esztendeje, 1859. április 1-én született Vikár Béla. Aligha ünnepelhettük volna méltóbban az évfordulót, mint azzal, hogy éppen ebben az időben adta ki az Európa Könyvkiadó Vikár életének nagy művét, a Kalevala fordítását. Az olvasók számára mindenképpen ünnep a népköltészet e halhatatlan remekének, a világirodalom egyik legnagyszerűbb eposzának megjelenése. Vejnemöjnen, Lemminkejnen, s a többiek, az eposz hősei újra magyar kiadás lapjain elevenednek meg, hirdetik a nép erejét, munkáját, hitét, igazságát. A könyv megjelenésekor emlékezni kell a fordítóra. Fordító? Több volt annál Vikár, újjáteremtő , költő maga is. A finn erdőkben kereste az ihletet, a magyar népdalkincsben a forma eredetét, elmélyült korban és költészetben, míg évtizedek után kikerült keze alól a nagy mű. Nagy mű — a fordítás is. Amennyire a Kalevala a világirodalom legnagyobbjai közé tartozik, — úgy emelkedik Vikár fordítása a legnagyobbak, Arany Hamletje, Ábrányi, Bérczy fordításai közé. Zsonganak, pezsdítenek a Kalevala magyar sorai, munkát és dalt szerettetnek; — „holnap is hogy kedvünk teljen, — Új napunk, hogy korán keljen.’ Vikárnak nemcsak legnagyobb műve: életműve a Kalevala. Olyan mű, melynek létrehozásához valóban egy egész élet áldozata kellett. (b.t.) Nem nyafogni! — ezt a vidám, kemény és öntudatos jelmondatot plántálta bele tanítványai szívébe és magatartásába A. Sz. Makarenko, a munkára, fegyelemre, tetterőre és kollektív szellemre nevelő szocialista pedagógia halhatatlan elméleti és gyakorlati úttörője, aki munkájával és eredményeivel nemcsak a nagyszerű, új, kommunista embertípus egész légióját alakította ki, hanem „Az új ember kovácsa’’ című pedagógiai hőskölteményével a maga nemében egyedülálló, maradandó szocialista-realista remekművet is alkotott. Most húsz éve, hogy meghalt az az ember, aki képes volt rá, hogy a proletárforradalom győzelme adta lehetőségből a maga területén valóságot formáljon. Elhagyott, züllött, az „aki bírja, marja’’ kapitalista törvényt követő gyerekekben kifejlesztette a felszabadult közösségi ember minden erejét és szépségét. Az erőt és szépséget, amely csak akkor bontakozik ki, amikor az ember már levetette az osztálytársadalomban rárakódott előítéleteket és szokásokat: az önzést, a közönyt, a kapzsiságot, a restséget, a meghunyászkodást, a különcködést, a puhányságot és a cinizmust. Ő így fejezte ki nevelési módszerét: távlatokat adni egy olyan rendszerben, amelyben végre, először a történelemben, reális lehetőségekké válnak ezek a távlatok. Nem csekély akadály ellenére fényesen igazolta kommunista pedagógiájának az emberi nagyságba vetett bizalomból fakadó kizárólagos humanitását, a kispolgári humanizmus érzelgős és üres jótékonyságával és tehetetlenségével szemben. Egy nemrég megjelent szovjet ifjúsági regényben két tanár így beszélget :.Mi el? Makarenko után megyünk? Elévült már ...” „Tudja, előbb évülünk el mi ketten!...” Érdemes ezt a párbeszédet idézni, mert a kispolgári nézeteik előretörése idején nálunk is divatos lett a Makarenkót lebecsülő gondolkodás. Művei, amelyek pedig osztatlan és viharos sikert arattak a mi közönségünk körében is, régóta kifogytak és új kiadásokra eddig nem került sor. Könyvkiadásunk sürgős feladata gondoskodni róla hogy a kommunista emberformálás mesterének tanításai ismét felelevenedjenek a hazai pedagógusok, szülők és írók tudatában. (i. k.) Az Uránia Bemutató Csillagvizsgálóprilis 2-án, csütörtökön délután hat órakor ismeretterjesztő estet rendez. Ez alkalomból Oniser Károly ,,A csillagrendszerek rendszere: a szupergalaxis” címmel tart előadást. KORMOS ÉG Darvas József színműve a Nemzeti Színházban Nem kulcsdrána: a főhős, Joó Sándor író egyetlen élő író alakját sem takarja. De van benne a kulcsdrámából annyi, hogy egy kicsit az egész írótársadalomnak — legalábbis jó részének — két és fél év előtti problémáit és útkeresését tárja fel nyíltan, csaknem meztelenül a „Kormos ég’ írója. Kevés nehezebb feladat adódhat író számára hiszen bonyolultságában, ellentmondásaiban, sokrétűségében alig találhatott volna ehhez hasonlítható problémakört. Az író rangját sérteném, ha a dráma igényes írói eszközeit, irodalmi színvonalát emelném ki. De szólni kell arról, hogy az igényes írói munkából a dráma kerekedett. Dráma, amely vitázó jeleneteivel, publicisztikai témarészleteivel és közvetlenül politikai mondanivalójával is mindvégig dráma marad, látványos színpadi fogások nélkül is az első pillanattól az utolsóig feszültséget teremt, embereket formál, erőket ütköztet össze színpadon. Hogy Darvas Józsefnek, az epikus prózaírónak sikerült drámát, jó drámát írnia, ez annak az eredménye, hogy nem csupán drámát akart írni, hanem a téma kényszerítette éppen ennek a drámának a megírására, mondanivalója, írói felelőssége diktálta, hogy a „Kormos ég" dialógusaival segítse tisztázni azt, ami a magyar írók, s általában a magyar értelmiség egy részében talán még tisztázatlan maradt. A néphez hű, tiszta szándékú ember Joó Sándor. A nagy próbatétel idején mégis majdhogynem gyengének bizonyul. Nem egy író útja volt hasonló ehhez. Darvas nem kér felmentést számukra, csupán igyekszik megvilágítani a tényezőket, melyek a bizonytalansághoz, ingatagsághoz, úttévesztésekhez hozzájárultak. S megmutatja azokat az erőket, melyek végül is elválasztották a tisztát a szennytől, meghúzták a választóvonalat a nép és a nép ellenségei között. Az ellenforradalomról szólva, a mához beszélt írói és emberi magatartásában a ma emberének mutat utat. Becsületes hitvallás és kitűnő mű a Kormos ég. Ám — ne feledjük — író írta az írókról. S ez azzal jár, hogy akaratlanul is fehérre mossa azt is, ami már nem lehet fehér. Árnyalatokról van csupán szó, de ezek az árnyalatok — éppen, mert igazi mű vetíti őket — nagyon fontosak. Darvas úgy ábrázolja íróját, mint aki undorodik karrierista társainak demagógiájától, józanul szegezi velük szembe igazságait. Az általa kimondott igazságok után még a szemével, fülével győződik meg arról, hová viszik az árulók az országot. S mégis: még mindig, nemcsak tétovázik, de aláírja az áruló írók népellenes követeléseit. Volt becsületes író — aki megtévesztve — aláírhatta ezt az ívet. S volt — nem kevés — író, aki olyan tisztán látott, mint Joó Sándor. De a kettő együtt, egy személyben nem lehetett. Ez a szituáció kicsit felmentést ad a tudatos félrelépőknek is. (Kétségtelen azonban, hogy ezt — az egész darabra semmiképpen sem jellemző — törést nagymértékben ellensúlyozza, hogy Darvas mondanivalója, igazsághirdetése végső konklúziójában nem hagyhat kétséget.) A darab dramaturgiai felépítésének talán egyetlen stílustörése, hogy a jellegében kamaradarab kellős közepébe egy más stílusú képet iktatott az író. A Nemzeti Színház előadásán a megrendítő erejű alakítások olyan sorát láthattuk, hogy lehetetlen volt nem arra gondolni: ennyi művészi gonddal, lelkesedéssel — s ennyi képességgel — az ország első színpadának valamennyi bemutatója nagy esemény lehet-A szereplők felsorolásánál megsértjük a hagyományokat. Kitűnőek voltak a főszereplők, mégis egy epizódszereplőt említenénk elsősorban: Major Tamást. Egy szovjet műfordítót alakít — ez a szerény, kicsit félszeg ember igazi hős. Anélkül, hogy hangját felemelné, nagy gesztusai lennének, mérhetetlen erőt áraszt. Felejthetetlen alakítás! Básti Lajos művészi pályájának egyik legnehezebb — s egyik legjobban megoldott — feladatát láttuk az író szerepében. Kiválóan formálja meg szerepét Somogyi Erzsi, csendes, egyszerű, gyámoltalanságában is bölcs öregasszonya a legméltóbb válasz, amit új Kossuth-díjára adhatott. Jók a többi főszereplők, Lukács Margit Ungvári László és Bessenyei Ferenc is, a kisebb szerepekben Bihari József, Bárdi György, Pásztor János és Tompa Sándor. Tehetséges, sok reményre jogosít a főiskolás Mécs Károly. Az epizódszereplők közül még hármat kell feltétlenül kiemelni: a nagyon karakterisztikus figurákat színre vivő Garas Dezső és Hindy Sándort, s végül Selényi Etelkét, aki néhány mozdulattal tudja megteremteni egy egész jelenet alaphangulatát. Várkonyi Zoltán rendezése elsősorban árnyaltságában, az úr apróságok megfigyelésében jelentős művészi munka. Igenjók színpadbeállításai, s úgyszólván sohasem téved a mozgások irányításában. Kitűnő rendező — és még jobb játékmester. Upor Tibor két díszlete is részt kíván a megérdemelt siikerből. Hajdú Ferenc Ungvári László és Básti Lajos (MTI foto — Keleti felv.) s meghalt Szirtes László Utolsó filmje A 39-es dandár volt. A Mátra alján forgatott a stáb, mikor beszélgettünk vele. Kiáltások hívták: Laci bácsi, kérlek, intézkedj, Laci bácsi, küldd ide azt, Laci bácsi, mi a véleményed erről? Laci bácsi küldött ezt, véleményt mondott arról, hiszen — mint mondotta — megszámlálni is nehezen tudja már, hány magyar film bevezető sorai előtt állt a felirat — gyártásvezető: Szirtes László. A „dandárt" nagyon szerette. Egy kicsit szakértőnek is érezte magát. Negyven évvel ezelőtt a 14 éves Szirtes László önként jelentkezett a Vörös Hadseregbe. Végigküzdötte a felvidéki hadjáratot. Nemcsak gyártásvezetője, de katonai szakértője is volt hát utolsó filmjének, így volt ez mindig. Tanácsaira, kedves szavára mindenki hallgatott a filmesek közül. A „csatatéren" halt meg. Most is filmügyben járt Prágában. Fábry Zoltán új filmjéről koprodukciós megbeszéléseket folytattak. Fájdalommal gyászolja nemcsak a magyar filmszakma, de a nagyközönség is. Modern táncokat a Budapesti Táncstúdióban (VIII., Baross u. 39.) tanulhat. Ifjúsági és felnőtt tanfolyamok. Uj tanfolyama indul ápr. 3-án. Tel.: 338—676. (x) •V V V V V’ •. v v v v v v ••• v v v v v v v v :• v v v v v v v •; I AZ ! UTOLSÓ FELVONÁS I * ❖ X A magyarországi fasiszta uralom kulisszatitkairól. Lelep- * •tező dokumentumfilm 1944 előkészítőiről és véres ural- •‡ •› műkről. •J* ❖ ♦‡ * , Irta: ❖ * Horváth József, Nemes János, Pintér István, Szabó Lászlói£ Rendezte és összeállította: ••• V Kolonits Ilona *7* X Bemutató: április 2. ❖ *** *:* * 10 éven alul nem ajánlott. !í v v v v v v v * v * * v v v •‡ ‰• ❖ •‡ v •† †:• v • D HÉTFŐN ESTE ünnepi hangversennyel, Kismartonban megkezdődtek a Haydn-ünnepségek. Haydn hosszú ideig Kismartonban, a lilai Eisenstadtban élt és lakott. □ NEW YORKBA UTAZOTT Nyikolaj Danyilov, a Szovjetunió kulturális ügyeinek miniszterhelyettese. Művészcseréről és a Moszkvában, majd New Yorkban rendezendő tudományos,műszaki és kulturális kiállításról tárgyalnak. (A Freie Welt karikatúrája) □ ÚJ SZERZEMÉNNYEL gazdagodott a Zeneművészeti Főiskola: egy Bösendorfer- és egy Steinway-zongora érkezett a zongorapark pótlására. A KÉT ESTÉN rendez műsort a prágai rádió magyar szerzők műveiből. Ma este Bartók Béla, Sugár és Kókai szerzeményeit, szerdán Bartók, Kadosa és ismét Sugár kompozícióit sugározza. □ hétfőn délelőtt új „Emilké’ szórakoztatta az ország gyerek-rádióhallgatóit a Csinn-Bumm cirkuszban. Greguss Zoltán tolmácsolta ezt a már nevezetessé vált cirkuszi figurát, amely Komlós Vilmos halála óta egy ideig nem tudott életrekelni. A BUDAKESZI ÚT 5. sz. alatti cukrászda előtt, a II. kerületi fiatalok kezdeményezésére, felállítják Ságvári Endre szobrát. Itt érte Ságvárit egy illegális találkozón. 1944. júliusában, a fasiszta csendőrök gyilkos golyója. A cukrászdát helyreállítják, és udvarán úttörőkönyvtárat rendeznek be. MA REGGEL Mohácsra utazott Joseph Kosma zeneszerző. Nyolcvanöt éves édesapja él ott. Pedagógus volt csaknem fél évszázadon, keresztül, s nyugalomba vonult, de erejéből nem telik, hogy eljöjjön a fővárosba fia oratóriumának előadására, így hát a zeneszerző látogatta meg idős apját, aki megőrizte teljes szellemi frisseségét. A MAGYAR ZENEI HÉT kezdődik — hazánk felszabadulásának 14. évfordulója alkalmából — a moszkvai és a szófiai rádióban. Moszkvában a Budapest-együttes előadása, a János vitéz, Erkel Ferencről szóló előadás. Szófiában Liszt, Bartók és Kodály művei szerepelnek az ünnepi hét műsorában. HAZÁNKBAN VENDÉGSZEREPEL április folyamán Edgar Doneux belga karmester, a brüsszeli rádió első karnagya, 15-én a Carment, 25-én a Faustot dirigálja Budapesten 20-án pedig a győri Filharmonikusokat vezényli. GARAI GYÖRGY hegedűművész április 1. és 15. között a Német Demokratikus Köztársaságban turnézik. Weimarb°n. Erfurtban, Potsdamban és Berlinben ad hangversenyt. — Egész nap kultúrával foglalkozom. Este pihenni szeretnék. D THOMAS MANNRÓL akarták elnevezni a lübecki leánygimnáziumot, de a szenátus Adenauer-párti tagjai leszavazták az indítványt. Kijelentették, hogy Thomas Mann a második világháború alatt „megcsúfolta saját fészkét”. A RENDEZŐ A VÉNEK KARÁBAN. A Néphadsereg Színháza Lysistrate-előadása szokatlan beugrást követelt. A vének karának egyik szereplője megbetegedett, helyére Kazimir Károly a darab rendezője ugrott be egy előadásra. SVÉD SÁNDOR operaénekes, aki Bécsből jövet három napig tartózkodott Budapesten, s itt szerződésről tárgyalt, visszautazott az osztrák fővárosba. C GIAN-CARLO MENOTTI új operán dolgozik. Címe: „Az utolsó Übermensch”. A párizsi Operaházban lesz az ősbemutató. MŰVÉSZEK MŰHELYÉBŐL Dürrenmatt darabjára készül Sulyok Mária Sulyok Mária, a Néphadsereg Színházának művésznője egy szerep „révületében él” — ahogy ő mondta — mostanában. Izgalma jogos: ő alakítja majd Dürrenmatt „Az öreg hölgy látogatása” című szatírájának címszerepét. — Fűti a fantáziámat ez a szerep. A gyilkos jótékonyság, amit érzékeltetnem kell, az embertelenségében szinte bizarr milliomosnő figurája — mindezt megformálni, minden színész számára nagyszerű feladat. Mondhatnám, ez a legtipikusabb figuraalkotó szerep, amit színész elképzelhet. Alkalmazkodnom kell egy stílushoz — a darab szatirikus jellege ennek a stílusnak az egységében jut kifejezésre — és ezt a stílust kidolgozni, teljesen átvenni, ragaszkodni ahhoz, s következetesnek lenni abban, hogy a darabban, tehát szerepemben is, minden jelkép. — Tehát szereti ezt a szerepet? — Szeretem mint erőpróbát, mint izgalmas leckét, amelyből vizsgázni, illetve jól vizsgázni megtisztelő. És szeretem azért is, mert bármilyen konvencionálisan hangzik ez a megfogalmazás, az első szótól az utolsóig egy társadalom leleplezésén dolgozhatom. Ez a társadalom szörnyű. Reménytelen. Elhagyja az embert és kiszolgáltatja a pénznek. Tudott dolog, hogy Dürrenmatt a Marshalltervről mondja el véleményét ebben a szatírában. Úgy érzem, éppen azért, hogy a leleplezése sokirányú. — Mikor kerül sor a bemutatóra? — A szezon vége felé. Van időm alakítani, csiszolni, ezer meg ezer módon felépíteni magamban az öreg hölgyet — úgy érzem, ehhez a szerephez szükség is van ilyen előkészületre. n. i. Hazaérkezett a magyar filmküldöttség Argentínából A húsvéti ünnepek alatt hazaérkezett Argentínából a háromtagú magyar filmdelegáció két tagja: Bara Margit színművésznő és Kondor István, a filmfőigazgatóság helyettes vezetője. Dósai István, a küldöttség harmadik tagja még kintmaradt, kereskedelmi tárgyalásokat folytat argentin filmesekkel. Megkérdeztük Bara Margitot, milyen magyar filmeket vetítettek a fesztiválon? — A Ház a sziklák alattot első nap soron kívül műsorra tűzték — sajnos —, feliratozás nélkül. Bemutatták még a Vasvirágot is. Filmjeink erkölcsi sikert arattak. A fődíjat egy svéd film nyerte, a tíz díj közül hármat-hármat lengyel és csehszlovák filmek kapták. RÁDIÓMŰSOR VVVVA\AV'A/-'á\\AVV) Március 31. kedd KOSSUTH, 14.00: Szórakoztató muzsika.* 14.45: Gyermekrádió. — 15.05: Operettmuzsika. — 15.25: Napirenden ... — 15.30: Egy falu — egy nóta. — 16.00: Hírek. — 16.10: A tűz márciusa. Ifjúsági rádiójátték. — 17.00: 1945. április 4. Előadás. — 17.15: Egyveleg. — 17.23: Tizen- négy éve történt. — 17.28: Emléki műsor Vikár Béla születésének 100. évfordulóján. — 18.00: Hírek. — 18.15: Szív küldi. — 18.40: Gyári szil róna. — 19.00: Erkel: Hunyadi László. Négyfelvonásos dalmű. Közben: 19.35: Mese. — 20.00: Esti krónika. — 22.00: Hírek. — 22.15: Tudósítás Dortmundból. — 22.25: Tánczene. PETŐFI. 14.00: Hírek. 14.20: Mezei csokor. — 14.40: Filmkeringők. — 15.00: Negyven év előtt a Nemzetiben.— 13.13: Hangverseny a stúdióban. — 15.30: Szovjet szerzők operettjeiből. — 16.25: Tollal a romlás ellen. — 16.43: Waldemar Kmentz és Lucia Stanescu énekel. — 17.15: Rádió szabadegyetem. — 17.45: Előadás. — 18.30: Mi újság a nagyvilágban? — 18.40: Hanglemezgyűjtők negyedórája. — 18.55: A Szovjet Rádió Szimfonikus Zenekara. — 19.00: Hírek. — 19.05: Orosz nyelvlecke. — I0. 15: Tánczene. — 19.40: Falurádió. — 20.00: Könnyűzenei hangverseny. Április 1, szerda KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.40—7.59: Zene. —18.10: Részletek Mozart vígoperáiból. — 9.00: Rádió szabadegyetem. — 9.30: Népi zene. — 10.00: Hírek. — 10.10: Gyermekrádió. — 10.30: Nebántsvirág. Operettrészlet. — 11.00: Gyári sziréna. — 11.20: Argentin népzenei felvételek. — 11.40: Kórusok. — 12.00: Hírek. — 12.10: Tánczene. — 13.15: Népszerű operettekből. — 13.50: Gyermekrádió. — 14.30: Magyar nóták, csárdások. — 14.55: Levelezés. — 15.10: Miklós Kata énekel. — 15.30: Ifjúsági Rádió. — 17.00: Hírek. — 16.10: Napirenden ... — 16.15: Szív küldi. — 10.45: A Magyar Rádió gyermekkórusa. — 17.00: Élő szóval — muzsikával. PETŐFI: 5.00—7.59: Zene. — 8.00: Hírek. — 14.00: Hírek. — 14.20: Orosz nyelvlecke. — 14.40: Zenekari hangverseny. — 16.00: Epoiosz, az ács. Rádiódráma. — 17.05: Vidám népdalok. — 17.20: Riportműsor. — 17.35: Operarészletek. Stines magyarul beszélő szovjet filmvígjáték Bemutató: április 9.