Esti Hírlap, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-01 / 101. szám

tV. évfolyam, 101. szá< Kra fiO fillér 1959. május 1, péntek MÁJUSI SZÁMVETÉS A következő hetekben a burgonyaellátás folyamatosabb lesz Budapesten b^oszkvától Londonig, Rio de Janeiro tói Johannes­burgig, Melbourne-től Otta­wáig egybecsengő dallal kö­szönti május elseje nagy ün­nepét a nemzetközi munkás- osztály. Áldozatos harcok és teljesült remények ünnepe ez a nap a világ szabad fe­lén, ahol a munkásosztály már úrrá vált a tőkén, s a maga gazdájává lett. Kemény csatára készülődik a munkás ott, ahol még nyűg az élet, olcsó a verejték, kicsi a bér, s a szabadság még a jövő méhében rejlik. Sokféle módon bizonyítot­ta a magyar nép. a munkás- osztály az elmúlt esztendő­ben — mérjük ezúttal má­justól májusig az évet —, hogy a konszolidációnak nemcsak tevékeny létreho­zója, hanem haszonélvezője is! Bizonyította a választáso­kon, melyeken tanúságot tett a szocializmus ügye mel­lett, s hogy a párt és az ál­lam politikáját jónak, köz­érdekűnek, s így a saját ér­dekében valónak ismeri el. Hitet tesz bizalmáról napon­kint a munkapadnál, a föl­deken, a tervezőirodákban, a kutatómikroszkópok fölé ha­jolva. Gyárainkban firta­tó szemek vizsgálják a munkaverseny grafikonjait, önkéntes vállalások sziliéi­nek: reális célokért — a szebbért, jobbért, okosab­bért, takarékosabbért fo­lyó igazi versengés szelleme hatja át őket, jeléül annak, hogy felelősnek érzik magu­kat az ország ügyéért, a szo­cialista építés sikeréért. Francia újságíró mondta meglepve a minap: öntuda­tos az emberek arca Pesten. Egy Londonból érkezett le­véllel adta meg e megállapí­tásra a választ a ven­dég pesti kísérője. Húsz­évi távoliét után írta e sorokat egy magyar, aki a télen rövid időre haza­látogatott. „Ti egy épülő or­szágban éltek. Sok bajotok van, de olyan dolgokat csi­náltok, amikre büszkék le­hettek. Küzdtok, nyertek, veszíttek, de mindig előre mentek. S ha hisztek azok­ban az ideákban, melyek kö­zött éltek, már van célotok: felépíteni egy új és jobb tár­sadalmat.” is üzdtök, nyertek, veszít- tek, de mindig előre mentek.” Valóban: előre me­gyünk, s javaink termelői méltán hordják arcukon új rangjukat. Az ő kezük alól nőnek ki a házak — s ha nem is elegendő még a la­kás, mennyivel több, mint ez idáig bármikor! — az ő kezük munkája rakja meg portékával az üzletek pol­cait, az ő megnövekedett fe­lelősségérzetük: hogy mind­jobban tudják, csak a mun­kával válthatják meg jegyü­ket az élet vonatának maga­sabb osztályára, mindez jo­got ad már a jól elvégzett feladat öntudatára. „Előre, mindig előre!.. — bilincstörő hatalom van ebben, olyan erő, amely egy­szerre zúz szét maradiságot, újra való restséget, megszo­kottat, babonává torzult ha­gyományt. Ha nem zúgták jövő terveinek latolgatása, az elszenvedett kudarcok küzdőtársi méltánylása mel­lett, de még azok előtt oly dologról is számot kell ten­nünk, mely főbenjáró fon­tosságú. A békéről kell szó- Ianunk, melynek megóvása. I amióta csak a nemzetközi proletariátus szervezett po­litikai erővé lett, mindig is jj fő gondja volt a munkásosz­tálynak. Háborút a háború I ellen! — állt már a század í elején a május 1-i zászlókon, j s mióta az orosz proletariá- 1 tus leterítette a cári impe­rializmust, s lerakta a szó- j cializmus alapjait, e követe­lés ellenállhatatlan erővel 1 hangzik. „Nemcsak a mi országunk­ban Változott meg a prole- ! tárünnep képe — mondta! Lenin 1919. május elsején — a munkások az egész világon • az imperializmus elleni harc útjára léptek.” A szocialista világrendszer kialakulása, hatalmas ereje biztosíték ar-j ra, hogy a mai harc az új há­borús fenyegetéssel szemben győzelemmel végződik. A j Szovjetunió javaslatai a bér- ! lini kérdés rendezésére és a J német békeszerződés megkö- í tésére május 11-én, a nyuga-, ti hátaltnak hosszadalmás huzavonája étteriére, á négy nagyhatalom külügyminisz­tereinek értekezlete elé ke­rülnek. E hét keddjén ért vé­get Varsóban a varsói szerző­dés tagállamai és Kína kül- ügyminisztereipek értekezle­te. mely záróközleniényében kifejezésre juttatta, hogy a varsói szerződés államai megingathatatlanul folytat­ják a harcot a világbékéért, s meggyőződésük, hogy e harcban az új háborús fenye­getés ellen küzdő valameny- nyi pérjy támogatását élvezik. £sak engedjétek fel- "* egyenesedni őket — mondta a harmincas évek­beli a nácik által j^ivégzett, nemes lelkű francia publicis­ta, Jean Zay —, majd meg­látjátok, milyen óriások.” Nos. már talpán áll az óriás, és oly magas, hogy le tudja tépni az égről a háború fel- lcgét, és kivéshetctlenül írja a béke jelét a földbe. Ez a fő dolga most, e má­jus elsején a nemzetközi, s benne a magyar proletariá­tusnak. A számadás, mely a népek cselekedeteiről íródik majdt a legszebb les*, mely vajáha is hészült. Arról kél! szólnia, hogyan arattak dia­dalt a félelem és a gyűlölet---------------------------­Kitört az Etna Atomhajó az NDK-ban Budapest májusi díszben várja az ünnepi felvonulást énekel: a gyár óvodásai kö­szöntik a május 1-re készülő dolgozókat. Kedves színfolt a kicsinyek csapata, mindegyikük kezében apró vörös lobogó, ezüst hangocskájuk csilingel a tavaszban. A budai üzemek közül leg­szebb a Kábelgyár dekorációja. Az. épület teljes homlokzatát _ beborítja a háromszínű dra­péria, közepén az óriási föld­gömb, benne a népi demokrá­ciák jól ismert címerei és szí­nei. Az Április 4 Gépgyár ke­rítését alig látni a zászlóren­getegtől. És gyönyörű a Gold- berger-gyár kék földgömbje, benne a felírás: Május 1. Az óriási egyes számban egy mun­kás alakja látható, amint ma­gasra emelt kezében lengeti a győzelem vörös lobogóját. A hatalmas egyes számot körben virágfüzérek díszítik. Ünnepi hangulat, ünnepi szí. nek mindenütt. Erről beszél­nek, ezt árasztják az utcák, a hidak, a házak, a gyárak. Má­jus 1 ünnepének hangulatát.., delmi minisztere fogadja. A díszszemle parancsnoka, Mosz- kalenko marsall, a moszkvai helyőrség és a moszkvai kato­nai körzet parancsnoka. A katonai szemlét a moszk­vai dolgozók felvonulása kö­veti. A SZOT május elsejei üdvözlete a dolgozókhoz épületek,mkcSúzak tetejét is zöld nm'énydísz, vörös lobogó A MOM homlokzatán óriási mosolygó fiatal nő arc- i képé, körülötti háromszínű | drapéria, műid kétemeletnyi magssságbaí. A Villányt úton : a napokban! kdfcült el az új I játszótér, ,á L itffen festett tor­naszerek. hfltájc és vadonatúj lámpák szonEzelt igában vígan lengő fas zá*lóPkák sora. jlmlkészültía dMóricz Zsjg- tnond körtér és teörnvéke is. A Fehérvári úti Rendelőintézet ■ bejárát||felett iáik, vörös és nemzgtt! szinikiA állították [ össze a* óri.isi dfepérié.t. Fö­lötte kék alapon szikrázva ra­gyog a vörös ésijjag. A Be­loiannisz Híradástechnikai Gyár és a Kisrtoídr- és Gép­gyár kapuja felett a békega- rip^n^HH^nBrjqztett szár­nyakkal. csőrébln iz élenkzöld' olajággal. A Gammi-gyár első. emeleti ablakaiStárva. Fiatal nő^c! hajolnak ki rJituk, virá­gozzák az ablakkerteket. Az épület élatt gyermekcsoport A Dózsa György út a nagy I ünnepi felvonulás színhelye, teljes készenlétben várja a holnapi felvonulás több száz­ezer részvevőjét. A hatalmas.;, dísztér zászlópompában készül j a menet befogadására. | A széles sugárút felett kis ; , háromszögletű zászlók ezrei • I lobognak és zászlócsokrok j : (mintha mezei virágokból ké­szült volna mindegyik) diszi- ! tirv az út Liget felőli oldalát. , A tribün emelvény részét szé- : lés vörös drapéria öleli át, ! egyébként a maga természetes ' pompájában emelkedik a ha- i talmas márványmű. A fehér j jelzések is élesén világítanak j már az úttesten, irányt mutat­va a holnapi felvonulóknak. ★ I A zászlók már ma dclelőtí ! mindenütt lobogtak: kr.pual- j jak. házak homlokán, a villa- i mosok áramszedőin, az úttörő j pajtások rajzászlókkal járják : az Utcákat (így meá’tek s jön­nek az iskolákból), egy tricikli színes kreppszalagokkal feldí­szítve robogott koszlumterhe- #8 a Váci utcai ruházati bolt elé.a Zrínyi Nyomda palo­tájáról száz és száz apró, kü­lönböző nemzeti zászlócska, zászlófüzér lengette, hirdette a munkásság nemzetközi össze­fogását, holnapra virradó ün­nepét. Öltözködik, ünnepre ké­szül -a város. Megkérdettük a VIRÁ­GÉRT-et: meglátszik-e a mai forgalmon az előkészület? „Felszökött a virágvásárlás. Főleg a szálas és a kiscspkro- sokból.“ A holnapi felvonulás- ’f&Sfflffzik a virágot. A lakóbi­zottságok vásárolnak. Ünnepi bevásárlás 'ez. „Ünnepi vásárt csinál az ÁPISZ is, a papír­boltok. Színes papírért vagy papírzászlókért jönne^? Köz­épületeken, lakóházakon íKp. denütt zászló és zászlók. ■jy/ / Zászlódístt lenget a szél a hidakon és lobogódíszben fo­gad Buda. A Széna téren a szocialista országok vezetőinek arcképe díszíti az épületek fa­lát. a magasban a Krisztina*- központ épületének hatemelet­nyi magasságába!) vörös-fehér gúladrapéria köszönti a Mártí­rok úfjárói jövőt. . Jgff A VERTESZ-gyár egész hom­lokzatát beborítja a piros-fe- hér-zöld díszítés. 'A Déli-vasút épületének minden sarkán zászlók lobognák, s ä Közpöhíi bejárat felélt valamennyi szo­Í cíalista ország lobogója színe­síti a homlokzatot. Az Alkotás utcában a frissen elkészült | vagy befejezéshez közeledő Moszkva, április :>0. Május elsején, » lolgozók nemzetközi ünnepén a moszk­vai helyőrség csapatai dísz­szemlét tartanak a moszkvai jB A dfszszemléLi Imriirtovszkij marsall, a SarfijéFunió Rony© •-------lájli*----‘—4--­Katonai i imzszem le és felvonulás 1 Moszkvában Magyarország további gazdasági fejlődéséhez nagy segítséget nyújt a KGST A KG6T megal: kulásán;, ; tizedik évfordulója alkalmiból Kist Tferv­hivftal Wtarízetkozi Kapcsol a- towOsztáfxjtandCezetö^k &g- áUjujnok Mwlfisági egj^íuf|ű- kÖdésérpLiíyilatkozott. fe — Mindenekelőtt a Magyar- ország^ek hasonló, önemáin sra neiXpWépes. kis orszáÍ9ki$k nyuft-.nagy segítséget alftGST — mondotta a többMíWIg^t. 4- A széi’vezet rendszá^seopgycZ.. teli a tagállamok ^Lportleheto-' ségeit és importKényeit. f, a megállapodások «lapjárra nyu­gati piac huU^zásálíÓl füg­getlen-sagged árakon ■ jutjiar- tunk a szükséges anyagokhoz. dm a főbb árijcikkek^ bőt a tagÖtezátfbk termelését összehangolja a KGST; javas­latai alapján az országok az adottságaiknak megfelelő j ter­mékek előállítását vállalják. Az 1956—1960 közötti időspik- raJju fajta gép, hajó- és Jmű-| ipinpari, 27 féle vas- és szá||s-í fémkohászati termék, 23 vlgy-j ipari terméktípus, 16 féle Me­zőgazdasági cikk előállításának szakosítását dolgozták ki. Ma- gyarország mindenekelőtt ha­gyományos cikkeit gyártjal A KGST államai közül kizárólag nálunk készül motoros vonat'ét dömper, Romániával együtt­működve gyártunk gabonS kukorica- és silókombájnt. Tí­pusonként szakosították a trak­torok. a teherautók, az autóbifel szók, a tengerjáró- és szeméig szállító hajók, a híradástecifij nikai cikkek, a dieselmozdojj nyok gyártását. Ezek közü| Magyarország is gyártja a 28-f 54, illetve 60 lóerős traktoro-i kát, a 4—4,5 tonnás teherautó­kat, s nagyrészt a héttonnás autóbuszokat is. A KGST meg­állapodás alapján fejlődik szí­nesfém-kohászatunk; ennek ál­landó bizottsága is Budapes­ten működik. — A KGST X. ülésszaka — mondotta a továbbiakban Kiss Tibor — határozatainak meg­felelően kidolgozott távlati ter­vek szerint 1958-hoz képest 1965-re Bulgáriában 3,8-szere- sére, Magyarországon és a Né­met Demokratikus Köztársa- sqgban kétszeresére, Lengyel- Öészágban két és félszeresére, ’ifk)mániában négyszeresére, a Szovjetunióban háromszorosá- ra, Csehszlovákiában 2,1-sze- resére növekszik a vegyipar 0rmelése. A tagállamok tizen­egy fajta műanyagot, kilenc­féle szintetikus gumit, hatféle műszál és többfajta műtrágya termelését szakosítják. A hen­gerelt acél termelését többlet­beruházás nélkül 270 ezer ton­nával akarják emelni. — Nagy jelentőségű a Szov­jetunióból kiinduló és Lengyel- lországot, a Német Demokrati- |kws Köztársaságot, továbbá fjCsehszlovákiát és Magyaror­szágot érintő olajvezeték épí­téséről szóló határozat. Ezek r,6z országok a szovjet olajat »’használva fejleszthetik vegy­iparukat és biztosíthatják fütő- apyagszükségletük jelentős ré- nét. lg— Az együttműködéssel le­hetővé válik — jelentette ki befejezésül Kiss Tibor —, hogy a «[országok. így Magyarország isgvégleges tervei kidolgozásá- núlLmár figyelembe vegyék az |g*|z szocialista tábor fejlődé­sét» és a termelési ágak közöt- pi wtós termelési kapcsolatok niederem tését. vezeti Világszövetség és a Bé- ke-Világtanács akcióit a nuk­leáris fegyverkísérletek végle­ges és félté fit nélküli megszün­tetéséért. Teljes szívvel támo­gatjuk a Szovjetunió kezdemé- nyezéséi%4z atomenergia békés dapjära pa]p< felhasználására. rajmkaÍÉiij^ JRogy a külügymi- liiÄeri tárgyalásokon is a né­pek akarata győzzön. Az üdvözlet ezután harcba hív a szocializmus építésének meggyorsításáért, a Magyar ■Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága célkitűzései­nek megvalósításáért. A Szaktanács elnöksége üd­vözletét intézett május 1 alkal­mából a szervezett munkások­hoz. A felhívás köszönti a dol­gozókat, s elmondja: ma csak­nem egyjjotiUíárd ember már a néphatalom birtokában ünne­pei. Május elseje harci nap, együtt küzdünk a földkereksé­gen mindazokkal, akik á né­peknek békét, szabadságot, aj kezük nyomán formált jobh| életet akarnak. A magyar dol­gozó nép együttérez a tőkés esT gyarmati kizsáfcpfiányolás aiatV szenvedő népekkel. Mindert eszközzel erősítjük a Szakszer­volna diadaluk énekét a gyá- ; rak szirénái, ha ki nem tet­szett volna, micsoda gátsza- kító ereje van a közös jóért végzett munkának, s mek­kora a haszon belőle, a köz­nek és az egyesnek, ugyan lehetséges lett volna-e, hogy épp az idei télutón indulja- ; nak meg a falvak emberei a maguk jószántából, hogy a közös jövő széles országújá­ra lépjenek az egyéni küsz­ködés görbe ösvényéről, s egy hadrendbe sorakozva mindazokkal, akik a maga­sabb létformát, a szocializ­must írták zászlajukra? U amis lenne azonban mér- 1 n legünk, ha csak a ma­gunk tetteit állítanánk az összeadni való közé. Szám­adásunk kulcsa épp abban van, ami a nemzetközi mun­kásosztályt mindig is jelle­mezte: közös gondolkodásá­ban, harcaiban és álmaiban — a szolidaritás már testet öltött a forradalmi prolet.v,: riátus államában. A Szovjet­unió. mely világhataljái te­kintélyével, gazdagságának minden kincsével, tapaszta­latainak megfontolt bölcses­ségével lendfn országunk ügyeit, segíti Magyarorszá­got, hogy önnön erőnk teljes ki használásával, jobb mun­kánkkal mihamarabb elkö­vetkezzék nálunk is ni, amiről a XXI. kongresszus szól; ,.... A szocialista orszá­gok többé-kevésbé egyidejű­leg jutnak el a kommuniz­musba ..,” Ezt a napot ma­gunknak kell közelebb hoz­ni! Ha május számvetésében mégis vcgigpillantunk, mit tett értünk a kommunizmus felépítése felé előretörő ál­lam — s ami a gazdasági támogatását illeti —, jó al­kalom volt erre a Köl­csönös Gazdasági Segítség- nyújtás Tanácsa mostani, tízéves jubileuma —, ez-; zel mérhetjük csak fel iga­zán a legnemesebb proletár­szolidaritás nagyságát. A Szovjetunió s a többi bará­tunk, a testvéri népi demok­ráciák és a mi országunk egyetértő, hozzáértő koope­rációja nem is lépésekkel — ugrásokkal viszi előre fejlő­désünket. Társadalmunk, gazdaságunk jóléte a tettre kész proletárszolidaritás e kitűnő műve nélkül koránt­sem lehetne az, mint aminek ma joggal örvendezhetünk. kJájusi számadásunk azon- ™ ban nem állhat mgg a szocialista országok haladá­sának regisztrálásánál. Éle­dező világrészek feszítgetik rácsaikat, s döngetek «»ár a „sötét kontinensen” meg az „elfelejtett földrészen”, Afri­kában és Dél-Amerikában a tőke vasalt kapui. Tegnap­előtt Irak, tegnap Guinea, ma Kuba, és holnap Ismét mások rázzák le mágiáiról az egzotikum rájuk aggatott jelmezét, s fordítnak egyet- egyet a történelem lapjain. A' Szovjetunióra és Kín®a fi­gyel a proletár az egész szé­les világon, sosem felejtve, mi a sorsa — ma még — a tőkés országok sokmilliónyi elnyomottjának, s a gyarma­tok rabszolgáinak ... v I ■> Ezen a mostani májuson j az elért sikerek méltatása, a i

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents