Esti Hírlap, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-01 / 101. szám

Fogarasi Béla A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak gyászjelentése adta hírül tegnap, hogy április 28-án, hatvannyolc éves korában meghalt Fogarasi Béla elvtárs, a munkásmozgalom régi har­cosa, a Magyar Kommunista Párt alapító tagja, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagja, a neves tudós, a magyar értelmi­ség egyik vezető képviselője. Fogarasi Béla több mint négy évtizedes filozófiai mun­kásságával gazdagította a tudo­mány fejlődését. Életét a mar­xista tudomány, a marxista filozófia terjesztésének szen­telte. Még diák volt, amikor be­kapcsolódott a haladó politikai mozgalmakba, egyik vezetője volt a Galilei-körnek. Az elsők között csatlakozott a Kommu­nisták Magyarországi Pártjá­hoz, s tevékenyen vett részt a Magyar Tanácsköztársaság egyetemi ügyeinek intézésében. A Tanácsköztársaság bukása után az emigrációban folytat­ta tudományos munkáját, mellyel az egész haladó világ­ban nagy tekintélyt vívott ki. A felszabadulás óta minden erejét a magyar tudományos élet újjászervezésére fordítot­ta. Nagy érdemei voltak a Ma­gyar Tudományos Akadémia újjászervezésében. Az 1956. évi ellenforradalom után bátran és megalkuvás nélkül vette fel a harcot a tu­dományban jelentkező revizio­nista jelenségek ellen, s döntő szerepe volt a marxista tudo­mányos élet megszilárdításá­ban. Élete utolsó szakaszában eredményes munkát folytatott a természettudományok mar­xista oktatásáért és fejleszté­séért. A VI. zenei fesztivál Milyen­ tanulságokkal szol­gált az idei, a VI. vasas zenei fesztivál? Örvendetes jelenség a színvonal általános emelkedése. Becsvággyal, igényes műsorral készült fel a legtöbb csoport. Külföldi mesterek remekművei mellett megfelelő hely jutott a repertoárban a mi klassziku­sainknak, s nem különben a magyar és nemzetközi mun­kásmozgalom harcait idéző leg­értékesebb műveknek. Hat estén át örülhettünk ré­gi és nagymúltú együttesek jó színvonalának, fiatalabb test­véreik életrevalóságának. A győri Wilhelm Pieck-gyár ve­gyeskarának nagykultúrájú előadása — Pethő Kálmán ve­zetésével — töretlen vonalú fej­lődést jelez, a Ganz—MÁV­AG és az Elektromos Művek szim­fonikus zenekarának kitűnő szereplése Kenessey Jenő évti­zedes nevelőmunkásságát, Berg Ottó pedagógiai művészetét di­cséri. A Klement Gottwald­­gyár kisebb létszámú vegyes­kara Fodor Lajos vezényleté­vel a stílushű, kristályosan tisz­ta éneklésmódra, a székesfe­hérvári Vadásztölténygyár ve­gyeskara pedig Kneiffel Ferenc vezetésével — nyersebb hang­anyagával is — friss és egész­séges produkcióra nyújtott szí­­vet-lelket gyönyörködtető pél­dát. Megnyugtató az is, hogy vidéki együtteseink (helyes arányban voltak képvi­selve a programban) semmivel sem maradtak el a fővárosiak mögött. A diósgyőriek fúvós­­zenekara (Rőt István), kórusa vasas tapasztalatai (Horváth Kiss László) és a Kertész Lajos vezette szegedi kórus jó szereplése is ezt mu­tatta. A fesztivál méltó módon adózott a Tanácsköztársaság emlékének. A munkásmozga­lom lelkesítő dalai, magyar és szovjet szerzők művei hirdet­ték a régi harcok dicsőségét, s szóltak új életünk szépségéről. Megemlékezett a fesztivál a Händel és Haydn évfordulók­ról is. A magas színvonalú Haydn-est élménye bizonyára sokáig emlékezetes marad. Megérdemelné a központi mű­vészegyüttes, hogy kitűnő ope­raelőadása valamelyik fővárosi színházunkban is színpadot kapjon. Új magyar művek bemutatása érdekében ez a fesztivál tette a legtöbbet. Ki­lenc kórusmű, öt tánchoz ké­szített zene hangzott fel, elő­ször a fesztivál során. Kü­lön is ki kell emelni a közpon­ti művészegyüttest,, amely — akárcsak a múltban — most is a legtöbb bemutatóra vállalko­zott. Hét estén át sok ezer ember volt kíváncsi a 2500 vasas­szereplőre. Ilyen­ nagy közön­séggel egyik előző fesztivál sem dicsekedhetett. Biztató jel ez a jövőre is. Csizmadia György A Magyar Állami Operaház művészei tegnap délután el­látogattak a Ganz-Mávag műhelyeibe, majd színes mű­sorral szórakoztatták a munkásokat. Képünkön: Huszár László kovács, Bódy József és Komlósi Erzsi művészekkel beszélget. (MTI foto Friedmann fer.) Regények, elbeszélések, drá­mák egész sora kereste a vá­laszt: hogyan és miért inogtak meg, váltak árulók kiszolgá­lóivá az 1956. őszi ellenforrada­lomban becsületes emberek? Az ellenforradalomról szóló írás­művek zömének gyújtópontjá­ban ez a problémakör áll — az írók lelkiismerettel és fele­lősségtudattal igyekeztek ma­gyarázatot találni az úttévesz­­tésekre, tévelygésekre, olykor már bűnbe torkolló hibákra. Zalka Miklós — világosan és tudatosan — nem a félre­vezetett úttévesztőkre építi re­gényének problematikáját, az ő hősei: a helytállók. Azokat az embereket mutatja meg, aki­ket minden ködön, káoszon, tévelyítő demagógián is tisztán vezetett át hitük, emberségük, hűségük a néphez és a nép ha­zájához. Nagy szükség van ar­ra, hogy irodalmunk ezeket az embereket is ábrázolja, s még­hozzá nem egysíkúan formált mellékalakokként, hanem a konfliktus középpontjába ál­lítva. Szükség van annak a ha­mis elméletnek a cáfolatára, hogy az ellenforradalom nap­jaiban senki sem láthatott tisz­tán — amitől már csak egy lépés választja el azt az elmé­letet, hogy pusztán véletlenen, szerencsés, vagy szerencsétlen körülményeken múlott, ki ál­lott helyt és ki csúszott félre. Az Aknamező írója nem té­veszti szem elől a jóhiszemű tévedőket sem, ám írói érdek­lődése mégis azok felé fordul, akik — szilárdak maradva — szembe tudtak szállni a körül­ményekkel. A kérdés, amit tisztázni akar: hogyan követ­kezhetett be bomlás a hadse­regben? Tisztáz is olyan moz- Aknamező Zalka Miklós regényéről zonatokat, melyek rejtve vol­tak az olvasók ezrei elől, feltár olyan jelenségeket, melyeknek megismerése nemcsak érdekes, hanem múlhatatlanul fontos is. A cáfolhatatlan valósággal bizonyítja be Zalka, hogy a pártosság, a nép hatalmának feltétlen szolgálata a legbo­nyolultabbnak látszó szituá­ciókban is biztos iránytű ma­rad. Az ő hősei, Gara százados, Földes vezérőrnagy, Gulyás hadnagy, Barta honvéd és a „civilek”, Barta bácsi és a többiek is csak egy részét lát­ják az eseményeknek, mégis világos előttük, hol a helyük. Október 30 tragikus pillanatai­ban fejeződik be a könyv. Ám, azzal, hogy Zalka meg tudta teremteni — helyesebben: az életből újjá tudta teremteni — pozitív hőseit, nem csüggeszt a tragikus befejezés, érezzük, hogy él az az erő, mely meg­találja a kibontakozást. Tíz­ezreknek arcából, államférfiak, munkások és katonák, parasz­tok és értelmiségiek arcából formálta meg az író azt a né­hány arcot, amelyek élesen, kitörülhetetlenül vésődnek az olvasóba. Azokat ismerjük meg, azokat látjuk viszont, akiknek történelmi érdemeit sohasem szabad elfeledni. Iro­dalmunkban eddig Zalka örö­kítette meg őket a legtisztább szenvedéllyel. S ha csak eny­­nyit adna a­ könyv, már ez sem lenne kevés. Ad azonban mást is: lebilincselően érdekes tör­téneteket, melyek együtt tör­ténelemmé állnak össze. Az Aknamező egy készülő regénytrilógia első része. A várható folytatás megköveteli, hogy őszintén szóljunk ennek a nagyon tiszta szándékú és nagyon érdekes könyvnek a hibáiról is. Katonai környe­zetben, s jórészt harcban ját­szódik a cselekmény. Vitatha­tatlan, hogy ez bizonyos fokig indokolja egyes szereplők — enyhén szólva — kemény be­szédmódját. Mégis elkerülhető lett volna, hogy a regény át­vegye egyes „modern” írásmű­vek trágárságba hajló natura­lizmusát. Ez azonban csupán formai kérdés. Fontosabb ennél, hogy míg Zalka megrendítően ábrá­zolja pozitív hőseit, a regény más szereplői kidolgozatlanok , vagy éppen túlságos ki­dolgozottságukban nem eléggé élőek. Az ellenforradalmárrá lett Sarbó hadnagy vad gyűlö­letét alig-alig indokolhatja sze­mélyes tragédiája, teljes erköl­csi zülléséből fontos láncsze­mek hiányoznak. A falusi ta­nítónő jellemzésében pedig éppen ellenkezőleg: túl sok a felesleges előzmény, a sok epizód már eltereli a figyelmet ábrázolásának lényegéről.­­Pe­dig Zalka tud ábrázolni é­s nemcsak a pozitív hősöket. A Szliács-család és más szerep­lők jellemzése tömörségében kiváló.) Nem közömbös, hogy az író levonja-e a hibák tanulságait, hogy a kitűnő kezdetet még jobb folytatás követhesse. Hajdú Ferenc * Ágota lemaradt... Frölich tanár úr nevét kö­vetkezetesen Főnixnek mond­ja. De azért nagyon szépen ad­ja elő Karinthy Megmagyará­zom a bizonyítványom című írását. Sajnos, nem tudom a nevét. A verseny már javában állt, amikor belopakodtam a terembe. Sok kisfiú és kislány ült körbe a fal mellett, fel­tűnően egyformán pirosodtak a fülek. Érthető. Az úttörők budapesti kultúrversenyének egyik selejtezője zajlott itt le a Mányoki úti Úttörő Házban. Ezen a versenyen dőlt el, ki az első, ki nyeri az ezüstérmet, s ezzel együtt a kéthetes csil­lebérci táborozást. Az országos­­ döntő ugyanis Csillebércen­­ lesz. — Te közönség vagy? —­­ kérdezem a szomszédomtól. A kislány visszasúgja: — Nem. De az én számom már lement. — Mit adtál elő? — Várnai Zseni Eredj, fiam című versét. Súgdolózva megtudom, hogy Bogár Ágota, a Lajos utcai is­kolából jött ide a Mányoki út­ra. Panaszkodik, hogy az isko­lai versenyen harmadik helye­zést ért el, a kerületin pedig másodikat. Nem érti. S, noha ebből a sorrendből az követ­keznék, hogy most első helye­zett legyen , férfiasan be­vallja: nem reméli... Közben sor került az ének­es hang­szer szólók versenyére. Hegedűszó száll végig a ter­men, aztán egy kisfiú énekel. És jönnek sorba az éneklő, muzsikáló gyerekek. Minden szám nagy tapsot kap — de a zsűri titokzatos. Arcukról nem olvasható le semmi. Az első forduló után: ered­ményhirdetés. A zsűri felol­vasta a neveket. Bogár Ágota fülembe súgta: — Még helyezést sem értem el. — Szomorú vagy? — Én? Eszembe sincs. Nmajd­ jövőre. Szemem az Ágota ölében nyugvó füzetre siklik. A KISZ kiadványa. Anyag a szavaló­versenyhez. Címe: Legyen tié­tek a világ, gyerekek! És mert tudom, hogy így lesz — cseppet sem fáj a szí­vem Ágotáért. Majd jövőre első lesz. (n) □ MA DÉLELŐTT volt az Állami Operaház Erkel Szín­házában Eugen Suchon cseh­szlovák zeneszerző „Örvény“’ című zenedrámájának nyilvá­nos főpróbája. A színházat zsúfolásig­ megtöltő közönség előtt sikert aratott a dalmű, melynek főszerepeit Mátyás Mária, Udvardy Tibor és Fo­dor János énekelte. A 80. SZÜLETÉSNAPJÁT ünnepli május elsején Farkas Imre. Első darabját még a Népszínházban mutatták be. „Iglói diákok”, „A nótáskapi­­tány”, „Repülj fecském’“ című operettjeit sok ezerszer ját­szották szerte az országban. □ SZABÓ FERENC befe­jezte új kompozícióját, amely­nek címe: „Balatoni nottur­­nók". A művet május 5-én mu­tatják be a Semmelweis utcai kamarateremben. G BABITS MIHÁLY „Lao­­dameia” c. drámai költeményé­ből kantátát komponált Kása György. Az új művet a Bartók Béla Kamarazenek­ar próbálja, Fodor Lajos kórusával. Ke­mény Endre vezényletével má­jus 21-én lesz az első előadás. □ BORISZ CSIRKOV a Krasznaja Zvjezda című lap szerdai számában hosszabb cikkben számol be magyaror­szági tapasztalatairól.­­ MÁJUS 4-TŐL megválto­zik a rádióhírek eddigi műsor­rendje. A Kossuth-rádió az ed­digi 16.00 óra helyett 15.00-kor, 18.00 óra helyett pedig 17.00- kor ad híreket. A Petőfi-rádión elmarad a 14.00 órai híradás, viszont a jövőben 23.00 órakor is lesznek hírek, s az adó ezzel fejezi be napi műsorát. A CSEHSZLOVÁK ZENEI HÉT kezdődik a rádióban má­jus 4-én. A megnyitó hangver­senyen Karel Ancerl vezényli a Cseh Filharmonikus Zene­kart. Ő VÉRTES MA­RCEL festő­művésznek, akinek a Magyar Tanácsköztársaság idején ké­szített pla­kátjait most újból láthatta a közönség, kiállítása nyílt meg New Yorkban. □ GINA LOLLOBRIGIDA új oldaláról mutatkozott be: részt vett az olasz filmművé­szek első képzőművészeti ki­állításán. A kiállítás más, ne­vezetes részvevői: Isa Miran­da, Lea Massari, Cesare Za­­vattini és Federico Pellini. A PROKOFJEV új operája, az „Eljegyzés a kolostorban” nagy sikert aratott a moszkvai bemutatón. Szövegkönyve Ri­chard Sheridan angol dráma­író színműve alapján készült. A darab 1940-ben íródott, de még sohasem adták elő. Ha­­csaturján szerint az új Prokof­­jev-opera csupa líra és humor, finomság és jókedv. □ FIATAL RENDEZŐ: Ma­kai Péter vezetésével folynak a Petőfi Színházban Blazek prágai író „Mesébe illik” című darabjának próbái. A bemu­tató napját május 30-ra tűzték ki. RÁDIÓMŰSOR Április 30, csütörtök KOSSUTH: 18.00: Hírek. — 18.15: Szív küldi. — 18.55: Soha ilyen május. Irodal­mi összeállítás. — 19.25: Mesés, da­los faluműsor. — 20.00: Esti króni­ka. — 20.30: Tarka-barka. — 21.30: Tánczene. Közben: 22.00: Hírek. — 22.15: Ügetőversenyeredmények. — 24.00: Hírek. PETŐFI: 18.15: Egy könyvtáros levele az olvasóról. — 18.25: Népszerű egyve­legek. — 18.45: Előadás. — 19.00: Hírek. — 19.05: Tánczene. — 19.30: Falurádió. — 19.50: Mese. — 20.00: Szórakoztató fúvószene. — 20.10: Kozma: A lyoni selyemszövők —­ oratórium. — 21.00: Hírek. — 21.05: Hangversenynaptár. — 21.20: Vers. — 2023: Schumann: Esz-dúr zon­goraötös. — 21.58: Szép élet a há­zasélet. Verses, dalos összeállítás. — 22.20: Zenekari hangverseny. Május 1, péntek KOSSUTH: 6.00— 7.59: Zene. — 8.00: Hírek. — 8.10: Május 1-i köszöntés. — 8.30: Népdalcsokor. — 9.10: Fúvósindu­lók. — 9.30: A munkásosztály nem­zetközi ünnepén. — 13.10: Hírek. — 13.20: Szív küldi ... — 14.10: Az el­ső szabad május elseje. — 14.30: ünnepi hangverseny. — 15.30: Tánc­zene. — 16.00: Helyszíni közvetítés Drezdából. — 16.45: Hírek. — 17.50: A műsort összeállította Dávid Ojsztrah. — 18.55: Kincses Kalen­dárium. — 20.00: Ünnepi krónika. — 20.30: Helyszíni szemle május 1-én, este. — 22.00: Hírek. — 22.10: Hangképek a Magyarország—Szov­jetunió válogatott férfi kosárlabda­­mérkőzésről. — 22.20: Tánczene. Közben: 24.00: Hírek. PETŐFI: 6.00— 13.10: Azonos a Kossuth-rá­­dió műsorával. — 13-10: Művészle­mezek. — 14.15: Ki, mit szeret? — 16.45: Gyermekrádió. — 17.30: Tánc­zene. — 18.05: Versek. — 18.15: Dal­lal, tánccal a világ körül. — 18.50: Operarészletek. — 19.50: Mese. — 20.00: Chopin-művek. — 20.30: Ének a barátságról. — 21.05: Csárdások. — 21.25: Zenekari hangverseny. — 22.45: Albán költők versei. A MEDOSZ Móricz Zsigmond Művelődésházban (VI., Jókai u. 2— 4.) május 2-án, fél 11-kor és min­den vasárnap délelőtt a „Róka, medve és a favágó” című mesejá­ték kerül előadásra. Az előadás ke­retén belül lép fel Nóra mackó, az Állatkert kedvence. (x­ Könyvújdonságok A Kossuth Kiadó közreadta az NDK külügyminisztériumának Fe­hér Könyvét, mely leleplezi a Né­met Szövetségi Köztársaság agresz­­szív politikáját. A Magvetőnél je­lent meg Móricz Miklós irodalom­­történeti szempontból jelentős könyve, Móricz Zsigmond indulá­sa. Nevető magyar dekameron cím­mel gyűjtemény látott napvilágot az utóbbi 100 esztendő legjobb hu­moros írásaiból. A Világirodalmi Kiskönyvtár új kötete Corneille Crnnája, Nemes Nagy Ágnes fordí­tásában. A Modern Könyvtárban jelent meg Ginzburg olasz írónő Baktérítő című regénye. Utolsó al­kalom a címe F. Rácz Kálmán új regényének. Gádor Béla újabb hu­moros írásait tartalmazza a Sót vegyenek című kötet. Előjáték cím­mel jelent meg fiatal magyar írók novellagyűjteménye. Hess András­ról, az első magyar könyvnyomta­­tóról szól Erdődy János regényes írása, az András mester krónikája. A Móricz Zsigmond-sorozat új kö­tete a Míg új a szerelem című, egy művészházasság kudarcáról szóló regénye. A vidám könyvek új kö­tete Jeroma K. Jerome mulatságos regénye, a Három ember kerékpá­ron. „KÁRPÁTOK“ címmel Ungváron megjelent a helyi magyar szerzők alma­nachja. Az almanachot egy Bakó nevű fiatal költő versei nyitják meg. A fiatal ungvári költő, a helyi magyar irodal­már-csoport vezetője az utóbbi években több versgyűjteményt adott ki. Szovjet valóság, új élet — ez határozza meg köl­tészetének tematikáját Igen érdekesek Kovács Viktor ver­sei is. A költő sokat foglalko­zik a keserves múlttal, de új­szerűen, pártos szemmel fel tudja dolgozni a mai kort is. Az almanach prózai része több érdekes elbeszélést tar­talmaz a mai kolhozparaszt­ság életéről és a vidék törté­nelméről. Az almanach ma­gyar népdalokat és meséket is közöl. Mai magyar költők estje A könyvesboltok kirakatai­ban és polcain mind több ma­gyar költő frissen kiadott kö­tetével találkozunk. A magyar líra iránt növekedik az ér­deklődés. Ezt éreztük tegnap este a Könyv Klubban rende­zett „Mai magyar költők est­jén“ is, ahol a zsúfolásig telt előadóteremben nagy sikerrel adta elő Egressy István, Keres Emil, Mikes Lilla, Pásztor Já­nos, Szentpál Mónika és Szente­­rő Mária az új költőnemzedék legszebb verseit. A versekből Berkes Péter, Pákolitz István, Csepeli Szabó Béla, Földeák János, Rákos Sándor, Hárs György, Ladányi Mihály, Ga­rai Gábor, Jankovich Ferenc, Simon István, Simon Lajos és Demény Ottó portréjával is­merkedtünk. Szemléletük, hangjuk, formáik sokféleségé­vel hatottak ránk a versek­. Pártos, nyíltan politikus vi­lágnézete mellett a sokszínűség jellemzi mai költészetünket. d. t. Ma kezdődik a cannes-i fesztivál Ma kezdődik a 12­ nemzet­közi filmfesztivál Cannes-ban. A filmbemutatók május 8-ig tartanak. Mint ismeretes, a magyar filmgyártást az „Édes Anna” képviseli. Az Édes Annát május 5-én mutatják be. A magyar film­művészeket T­örőcsik Mari képviseli Cannes-ban. Dósai István, a Hungarofilm Vállalat igazgatóhelyettese már szerdán elutazott. SZÍNHÁZAK MŰSORA: Operafiáz cs.: Orfeusz (Vencell­­bérlet, 8. előadás, 7); p.: Kádár Ka­ta; furfangos diákok (Környei-bér­­let, 8. előadás, 7); sz.: Rigoletto (ifj. előadás, 11); este: Figaro házassá­ga (G. Sebastian felléptével, Rékai­­bérlet, 9. előadás, 7). — Operaház Erkel Színháza cs.: Fra Diavolo (Ney-bérlet, 8. előadás, 7); p.: Tru­badúr (4. bérlet, 9. előadás, 7); sz.: Hunyadi László (de. 11); du.: Bar­­tók jazz-zenekar (3); este: Gajane (Fleischer-bérlet, 8. előadás, 7). — Nemzeti Színház cs., p. és sz.: Windsori vig nők (7). — Katona József Színház cs. (Pethes-bérlet, 7. előadása) és sz.: (Császár-bérlet, 6. előadása): Idegen nő a szigeten (7); p.: Lyuk az életrajzon (7). — Madách Színház cs.: Hosszú út (7); p.: Puntila (7); sz.: Hosszú út (du. fél 3), este: A medikus (fél 8). — Madách Színház Kamaraszínháza cs.: (7) és sz. (fél 3): Névtelen csil­lag: p. (7) és sz. (fél 8): Nem az én fejem. — A Magyar Néphadse­reg Színháza cs.: Lysistraté (7); p. és sz. este: Az esőcsináló (7); sz. du.: Ilyen nagy szerelem (fél 3). — Petőfi Színház cs. és sz.: Vörös és fekete (7); p. (7) és sz. (3): Tizen­két szék. — Jókai Színház cs. (J- bérlet, 7) és sz.: örök szerelem (fél 8); p.: A teremtés koronája (7); sz de.: Trisztán (fél 1­). — József Attila Színház cs.: Honvágy (7); p.: Hazudj igazat! (7); sz.: A kertész kutyája (7). — Irodalmi Színpad: cs.: Victor Hugo­est (Örök Baráta­ink, II. sorozat, 8); p.: Komlós Ju­ci.15 Ráday Imre előadóestje (Szólj költemény, B. II. sorozat, 8). sz.: A csókot gyakorold és ne magya­rázd (8). — Ódry Színpad cs. és sz.: A Színművészeti Főiskola hall­gatóinak vers-, próza- és sanzon­estje (7). p.: A csodálatos vargáné (7). — Egyetemi Színpad cs.: Ko­runk nagy énekesei (mikroleme­­zekről, 7): p.: Műsoros délután (fél 3). — Fővárosi Operettszínház cs. és sz.: Három tavasz (7); p. (7) és sz. (negyed 3): Kard és szere­lem. — Blaha Lujza Színház cs. és sz.: Narancshéj (7); p. (7) és sz. (fél 3): Bástyasétány 77. — vidám Szín­pad cs. (fél 8), p. (7), sz. (fél 4 és fél 8): 120 éven aluliaknak. — Kis Színpad cs. (7), p.: (fél 7), sz. (7 és 7): Helénke boldog. — Állami Báb­színház cs.: Csalavári (3), Ezüstfu­rulya (5), Szőke ciklon (fél 8), p.: János vitéz (3). — Ezüstfurulya (3), Szarvaskirály (fél 8), sz.: Ezüstfu­rulya (11), Csalavári (3), János vi­téz (5), Szőke ciklon (fél 8). — Ze­neakadémia cs.: Versenyművek­sorozat (8). p.: MÁV-Szimfoniku­­sok 15. bérleti hangv. (3). sz.: „Klasszikusok” Ált. isk. bérl., II. sorozat, 7. előadás (Debussy, Ko­dály, du. 4); Pécsi Sebestyén orgo­naestje (8). — Bartók-terem cs. és sz.: Ilyen vagyok (fél 8); cs., p. és sz.: 12 dühös ember (éjjel fél 11); sz. de.: Csinn-Bumm Cirkusz (n­)! — Jégszínház cs. (fél 8), p. és sz. (4 és fél 8): Ujjé, a Ligetben! — Kamara Varieté cs. (8), p. és sz. (4 és 8): Különleges vidám nap. — Budapest Varieté cs., p. és sz.: Nem gyerekjáték (4 és 7). — Fővá­rosi Nagycirkusz p. és sz.: Attrak­ciók randevúja (4 és 8). ÉLJEN MÁJUS 1! A Margitszigeti Nagyszálló újonnan berendezett kerthelyisége ismét megnyílt A dolgozók nagy ünnepétől kezdődően minden este a Berlinből visszatért sorosikata ? 5 énekel is ! A közismert KÖRMENDI szalon- és tánczenekara­i 1 kíséretével 5­ OOOOÖC OOOOOCö-O'OOO-OOOOOOOOO-GOOOOOOOOöOOOO-OO-OÁ

Next