Esti Hírlap, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-01 / 152. szám
Kétszáz helyett huszonkettő Kicsit megütközve néztél? a megyékből felutazott megbízottak az előttük ülő diákokat. Kétszáz most végzett pedagógust akartak meghívni az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkaráról és összesen huszonketten jelentek meg a hirdetett állásokra. Több volt a teremben a bizottsági tag, mint a diák. Pedig olyan állások is betöltésre vártak, mint a székesfehérvári gimnázium, Pécs, Miskolc, Győr, Veszprém, Ózd iparitanuló-intézeteinek tanári katedrái. A nem jelentkező diákok ezt mondják: — Az állás megvár. Vidékre augusztusban is elmehetek, addig megpróbálom, hátha sikerrül Pesten elhelyezkednem. Igaz, az állás talán augusztusban is meglesz. Ha arra gondolunk, valaha milyen előszobázgatás folyt egy-egy nevelői helyért, nem lehet vitás, hogy ez a hányavetiség a jólét betegsége. Nagyon ártalmas betegség, mert a vidéki városokban, falvakban a gyerekek várják a tanító bácsit, tanító nénit, hogy történelemre, magyarra, hazaszeretetre és helytállásra oktassák őket. A vidéki élet — így mondják a nem jelentkezők — nem olyan színvonalas, mint a budapesti. Általánosságban: ez sem igaz. A vidéki élet sok területén — éppen a pedagógusoknak — sokkal izgalmasabb feladataik vannak, mint a budapestieknek. Az, ami ma falun történik, a legizgalmasabb feladatok elé állítja a fiatal pedagógusokat, akik ma a falu vezető emberei közé tartoznak. De amennyiben igaz, hogy a vidék kultúrája elmarad a fővárosétól, úgy igaz az is, hogy ezen csak akkor lehet változtatni, ha mind több magasképzettségű ember utazik vidékre. Önmagába visszatérő vonal ez, amit csak a hivatástudat oldhat fel. És a felelősségérzet. Mert mit mutat egy kis statisztika? Az Eötvös-egyetem 1959. évi költségvetésének számait alajul véve, tanulmányai alatt , minden egyetemi hallgatóra 86 ezer forintot költ az állam. Nem tévedés: minden egyes hallgatóra. Vajon ez a hatalmas összeg nem kötelezi-e a hallgatókat, hogy azok érdekeit szolgálják, akik a pénzt rájuk költik? Mégis: az Eötvös-egyetem bölccsészkarán a vidékről felkerült hallgatóknak csak egyharmada vállalkozik arra, hogy visszamenjen azok közé, akik őt az egyetemre küldték. Cserébenhagyják testvéreiket, kis- öccsüket, barátjukat, akik ott-hon, vidéken, arra vártak, hogy majd ő, az „egyetemet végzett” nagyfiú vagy leány, hazajön, segítségükre lesz. Augusztusra nyilván elrendeződnek az ügyek, bizonyára még vagy százan vidékre utaznak. Ezzel azonban a kérdés nincs megoldva. A bajok tüneteinek, felszínének feltárása helyett a megoldást kell előkészíteni. Mert van megoldás — ezt mondják az egyetem pártszervezetében, tanulmányi osztályán, a Művelődésügyi Minisztériumban is. S bár különkülön egyik ntédszer sem mindent megoldó csodaorvosság, együttes alkalmazásukkal el lehetne kerülni, hogy minden esztendőben hasonló nehézségek elé kerüljenek az iskolák és a hallgatók is. Volt, aki adminisztratív eszközöket javasolt, visszatérést a kötelező szakmai gyakorlat rendszeréhez, s ezzel a kötelező elhelyezéshez. Ehelyett sokkal hatásosabbnak tűnik a jó beiskolázás. Magyarul ez a csúnya szó annyit jelent, hogy már a középiskolákból területileg kell kiválasztani a felvételire jelentkező fiatalokat, hogy a végzős növendékek otravalósiak legyenek, ahol éppen szükség van pedagógusra. Nagy segítséget adhat a társadalmi ösztöndíjak rendszere. Már ebbben az évben háromszáznyolcvan társadalmi ösztöndíjat adnak a megyék és a minisztér trium. Az ösztöndíj-szerződés előírja a hallgatóknak, hogy hol kell megkezdeniük a munkát. Nélkülözhetetlenül fontos tényező az egyetem nevelőszerepe. Ma ebben a vonatkozásban sok helyen még akad hiba. AzEötvös-egyetem bölcsészkarán például kitűnő, országos hírű professzorok, tudományáguk legkiválóbb kutatói tanítanak. De a tanmenet és az egyetem egész légköre elsősorban inkább a tudósnevelés, mint a pedagógusi feladatok és hivatása irányába mutat. Pedig a hallgatók elenyésző hányadából lesz csupán tudományos munnkatárs, többségük iskolába kerül tanítani. Az állam anyagiakkal is a falura kerülő pedagógusok mellé áll. Száz-kétszáz forinttal többet kap a tanár, tanító, ha állomástól távol eső településen, vagy éppen tanyai iskolában vállal állást. (Jellemző adat: a legutóbbi hónapban nyolcvan vidéki pedagógus igényelt autót.) Földet kapnak, lakást — a meghirdetett pályázati helyek közül nem egy kétszobás lakást ígért. A falusi pártszervezetek, társadalmi szervezetek pedig abban segítenek, hogy a vidékre kerülő fiatalemberek ne csak lakást, de otthont is találjanak. Bernáth László TIICSÍSZ-BMWOT tart június 30-án, délután öt órakor a Z MUZSIKA NZEMI Rákóczi út 60. TÁNCLEMEZSONOLÁM Oszlopsor, kétmm, új szellőzőberendezés Átépítik az Erkel Színházat Megkezdték az Erkel Színház átépítését. A munkálatok során a jelenlegi homlokzat helyén teljesen új homlokzatot építenek. A főbejárat öt méterrel előbbre kerül és oszlopsor között, lépcsőfeljárat vezet majd a színház előcsarnokába nyíló öt bejárathoz. A lépcsők felett előrenyúló perontetőt építenek. Az alsó erkélysor szintjével egyvonalban társalgó lesz, amely felett nyitott tetőterasz is épül. A színház alagsora helyett a földszinten és az emeleteken helyezik el a mellékhelyiségeket. Új szellőzőberendezést is kap a nézőtér és a színpad. Az előcsarnokban helyezik el, a bejárattal szemben Erkel Ferenc szobrát, az oldalfalakat pedig, a Bánk bán és a Hunyadi László jeleneteinek freskói és reliefek díszítik. A főbejáratot úgy képezik ki, hogy egyszerre öt autó kap helyet előtte. Az átépítés alatt a jövő szezon előadásait zavartalanul megtartják. A munka befejezését 1960 őszére tervezik. Ifjúsági filmfesztivál a VIT-en A VII. VIT nemzetközi előkészítő bizottságának közlése szerint a július 26-án megnyíló világtalálkozó keretében ifjúsági filmfesztivált is rendeznek Bécsben. A fesztiválon 35 éven aluli hivatásos és amatőr filmesek alkotásait mutatják be és az ifjúság problémáival foglalkozó filmeket, alkotóik életkorára való tekintet nélkül. Zenekari művek, operák, versek, táncdalok a Hanglemezgyártó Vállalat idei programjában 1957-ben egymillió hanglemez került forgalomba, 1958- ban egymillió 700 ezer darab fogyott el, ebben az esztendőben pedig már kétmillió 300 ezer darab forgalombahozását irányozza elő a terv, közte 830 ezer rikrolemezét. Meggyőzően bizonyítja ez a zenei érdeklődés növekedését. Milyen hanglemezújdonságok jelennek meg még ebben az esztendőben? Beck László, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat művészeti vezetője tájékoztatta erről lapunk munkatársát. — Sorozatosan kerülnek forgalomba a harminc centiméteres mikrolemezek — mondotta. — Ezek a komoly muzsika népszerűsítésének fontos eszközei, hiszen teljes operaelőadások, hosszúlélegzetű zenekari művek megszakítás nélkül élvezhetők. A komoly muzsika kedvelőit bizonyára érdekli, hogy még az őszi idényben szép albumban jelenik meg Bartók hat vonósnégyese a Tátray-együttes előadásában, külön lemezen a „Két arckép" és a „Táncszvit”. Nagy mesterek művei közül Bach H-moll szvitjét (Silvestri vezényli) és, Mozart Fuvolaversenyét (Hartai Ferenc), Mozart Figaro házassága nyitányát és kis G-moll szimfóniáját, A-dúr hegedűversenyét (Kovács Dénes); Haydn két londoni szimfóniáját (salzburgi Mozarteum zenekar — Fekete Zoltán); Schubert teljes Kinterreise dalciklusát (Svéd Sándor); Chopin összes prelűdjeit (Ungár Imre), Beethoven C-moll és Brahms Fisz-moll szonátáját (Antal István) hozzuk forgalomba. Az operarajongók figyelmét a teljes ,,Bánk báb’-ra hívjuk fel; az Operaház előadásában készült felvételt Komor Vilmos vezényli. Külön lemezen jelennek majd meg a „Bohémélet’’ legszebb részletei, híres operakórusok, Wagmer-operarészletek, összeállítás Haydn Magyarországon komponált operáiból. Prózai felvételek is készülnek: Karinthy két írását Ascher Oszkár mondja el, Major Tamás pedig Petőfi- és Csokonai-verseket szaval. Nagy művészek rekonstruált felvételein Somlay Artur, Ódry Árpád előadói művészetét csodálhatja, Basilides Mária, Székelyhídi Ferenc hangját hallhatja az utókor. A gyermekek örömére diafilmekhez kísérőzenét lehet majd vásárolni. A népi muzsika iránt érdeklődőket az Állami Népi Együttes zenekarának új produkciói elégítik ki. A könnyű zene hívei számára három operettből készült külön felvételen kívül (Három tavasz, Víg özvegy, Vők iskolája), népszerű filmzenékből, rádióoperettek legszebb részleteiből, valamint zenés darabokból lesz egy-egy lemez. Mikrolemezen jelennek meg a táncdalpályázaton díjat nyert művek (Psota Irén, Horváth Tivadar, Csákányi László előadásában), szép felvétel készül a tízéves Rádió Tánczenekara kedvelt számaiból. (ma) A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki a 75 éves Kisfaludi Stróbl Zsigmondot A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrászművészt, kétszeres Kossuth-díjast, a Magyar Népköztársaság kiváló művészét művészi munkásságának elismeréséül 75. születésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntette ki. A kitüntetést kedden délelőtt az Országház Munkácsy-termében Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyettese nyújtotta át. Kiss Károly méltatta Kisfaludi Stróbl Zsigmond műveit, a felszabadulás emlékére készített szoborkompozícióját, mely a magyar—szovjet barátság örök szimbólumává vált, a magyar szabadság nagy harcosának szellemét hirdető Kossuth-szobrot, s azt az áldozatos munkát, amit a művész a népek közötti barátságért és a békéért folytat. Kiss Károly a kitüntetés átnyújtása után Kisfaludi Stróbl Zsigmonddal beszélget. (Bozsán felv.) RÁDIÓMŰSOR JÚNIUS 30. KEDD KOSSUTH. 18.00: A Szabó-család. Folytatásos rádiójáték. — 18.30: Magyar nóták. — 19.00: Gyári sziréna. — 19.20: Zenekari hangverseny. — 19.50: Mese. — 20.09: Esti krónika. — 20.25: Komor ló. A Hortobágy legendája. — 21.00: Gyermeknevelés. — 21.15: Zenés Összeállítás. — 22.00: Hírek. — 22.15: Mai szemmel. . . — 22.25: Puccini: A lidércek. Kétfelvonásos opera. — 23.35: Tánczene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Verbunkos muzsika. PETŐFI: 18.05: Operettrészletek. — 18.30: Rádió szabadegyetem. — 19.00: Hírek. — 19.05: Orosz nyelvlecke. — 19.15: Olasz népdalok és táncok. — 19.30: Falurádió. — 13.50: Nyilvános hangverseny a stúdióban. Kamaraest Brahms műveiből. Közben: 20.45: Mi újság a nagyvilágban? — 20.55: Hírek. — 21.00: A hangversenyközvetítés folytatása. — 21.35: Műszaki Baedecker. — 22.00: Hangszerek parádéja. — 22.33: Népszerű dalok — népszerű előadók. — 23.00: Hírek. JÚLIUS 1. SZERDA KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.40—7.59: Zene. — 8.10: Könnyű zene. — 9.00: Rádió szabadegyetem. — 9.30: Népek zenéje. — 10.00: Hírek. — 10.10: Táci óvodások vagyunk. — 10.30: Fúvószene. — 10.50: Pillantás a nagyvilágba. — 11.05: Tánczene. — 11.25: A Szabó-család. Folytatásos rádiójáték. — 12.00: Hírek. — 12.10: Operarészletek. — 13.00: Verbunkosok, népdalok, csárdások. — 13.40: Deszkakolostor. Novelláskötet-ismertetés. — 14.00: Szórakoztató zene. — 14.30: Napirenden ... — 14.35: Kórusok. 15.00: Hírek. — 13.10: Ifjúsági Rádió. — 15.55: Szív küldi ... — 16.30: Levelezés. — 16.45: Élő szóval — muzsikával. Közben: 17.00: Hírek. PETŐFI: 5.00—7.59: Zene. — 8.00: Hírek. — 14.15: Merénylet a világűrben. IV. — 14.35: Az Állami Népi Együttes zenekara. — 15.00: Zenekari hangverseny. — 16.15: A hiánytalan aszszony. Elbeszélés. — 16.30: Operettrészletek. — 17.15: Erkel sikereinek tetőpontján. Előadás. „Az élet olyan gazdag látnivalóban és megértenivalóban., Hetvenöt éves. Tizenhat éves korában kezdte a szobrászatot, harmincöt éve, tanár. Neve bejárta a világot. De ha valaki azt kérdezi, mire a legbüsz ,kébb — azt válaszolja: növendékeire. — Igaz, kissé elbizakodottak — ez a fiatalsággal jár — de nagyon lehetségesek. Tudja, életem során sok kitüntetésben részesültem, de a legnagyobb öröm és jutalom az volt, ha egy-egy növendékem sikereket ért el. Mit tart élete fő művének? — Nehezen tudnék válaszolni. Minden szobromat — mondhatnám: minden ,,gyerekemet" — nagyon-nagyon szeretem. Mégis, talán azt mondhatnám, a Szabadság-szobor áll legközelebb a szívemhez, mert úgy érzem, ezzel valóban nemcsak egy művész álmát sikerült szoborban megfogalmaznom, hanem egy nép szabadságszeretetét is. Külföldi útra készül, hogy sosem lankadó tudásvágyát a tapasztalatok iránti mohóságát, mely 75 éves korára sem csökkent, kielégíthesse. — Előbb még lemegyek , Szentesre, ahol egy kútszobromat avatják pénteken és utána szeretnék útnak indulni a világba. Még nem tudom pontosan, mikor utazom, sok függ attól, milyen egészségi állapotban leszek. Mert az ember a 75. életév határán, igaz, éppúgy tele van még munkakedvvel — ha igazán elhivatottnak érzi magát — mint ifjúkorában, de nem szabad figyelmen kívül hagyni életünk késő délutánján az egészség követelményeit sem. Aztán: az élet olyan gazdag látnivalóban és megértenivalóban, hogy ha nem a hetvenötödik, hanem a százötvenedik születésnapját ünnepelné, akkor is csak azt mondhatná: még nem győzte magába szívni az élet csodáit. (nóti) Új Könyvek A Táncsics Kiadó gondozásában jelent meg Lénin „A szakszervezetekről” című gyűjtemény, amelyben Leninnek a szakszervezetekre vonatkozó előadásait, beszédeit és cikkeit találhatja az olvasó. A Kossuth Kiadó újdonsága „Lenin művei 37.” kötete, Roger Garaudy „Marxista humanizmus” című tanulmánykötete, amelyben a filozófia legaktuálisabb, jelenleg legtöbbet vitatott kérdéseit tárgyalja a szerző és Salgó László „Kína közelről” című riportgyűjteménye. Az Európa Kiadó közreadta Stefan Zweig: „Sakknovella” című elbeszélését, és Jules Vallas, a kiváló francia komonár író „Szemben a világgal” című nagy társadalmi regényét. A magyar költészet remekeit tartalmazza „A magyar múzsa” című, Táncsics Kiadónál megjelent kétkötetes antológia, mely Fodor József és Jankovich Ferenc Kossuth-díjas költőink válogatása alapján készült. Xántus Jánosról, a nagy magyar természettudósról és utazóról szól a Móra Ferenc Kiadó újdonsága, Németh Imre „A Bíbor-tenger partján” című regényes életrajza. A Világirodalom Klasszikusai-sorozat új kötete Zola: „Germinal” című világhírű regénye, Bartócz Ilona fordításában. A Világirodalom Gyöngyszemeiben jelent meg Goethe válogatott verseinek gyűjteménye. Az Olcsó Könyvtár új kötete Heltai Jenő „A liles” című regénye. A TELEVÍZIÓ MŰSORA KEDDEN: 18.00: Ifjúsági képeslap; 19.00: TV-híradó; 19.20: A gróf a vízbe fűlt! (Borsszem Jankó, 1919); 19.33: A május 30-i „Zenés fejtörő” jutalomsorsolása; 19.43: Alekszandr Gyenyikin (szovjet képzőművészeti kisfilm); 20.00: Az utolsó felvonás (magyar film). SZÍNHÁZAK KEDDI MŰSORA: Operaház: A nürnbergi mesterdalnokok (Kerner-bérlet, 10. előadás, 6). — Nemzeti Színház: Két úr szolgája (7). — Katona József Színház: A tizenhetedik baba nyara (7). — Madách Színház: A medikus (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Harmadik csengetés (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Az esőcsináló (7). — József Attila Színház a Vörösmarty Színpadon (Margitsziget): Érdekházasság (elmarad). Fővárosi Operettszínház: Nyugtalan boldogság (7). — Blaha Lujza Színház: Bástyasétány 77. (7). — Vidám Színpad: Pest, az Pest (fél 8). — Kis Színpad: Helénke boldog (7). — Fővárosi Nagycirkusz: Akiknek a világ tapsolt (8). HÁZASPÁROK, FELNŐTTEK! új, gyorsított tánctanfolyam kezdődik július 2-án, este 6 órakor a Budapesti Táncstúdióban (VIII., Baross u. 59.). Különórák: 338— 676. (x) AZ ÉVAD UTOLSÓ ELŐADÁSAI július 5-ig bezárólag. VIDÁM SZÍNPAD KIS SZÍNPAD Pest as Pest Helénke feníí/««/ □ HÉTFŐTŐL 20 moszkvai mozi tűzte műsorára a ,,Baki ruhában’• című magyar filmet. Bemutatják a filmet több vidéki városban is. □ KARLOVY VARYBAN ma színházi fesztivál kezdődik, amelyen a Prágai Nemzeti Színház bemutatja Darvas József Kormos ég című darabját is. □ MÓRICZ ZSIGMOND születésének 80. évfordulója alkalmából a Szovjet—Magyar Baráti Társaság, a Szovjet Írók Szövetsége, a moszkvai központi idegen nyelvű könyvtár és a Barátság Háza közös ünnepséget rendezett a moszkvai Barátság Házában. □ EGON HIBBERT, a bécsi ünnepi játékok e napokban kinevezett főzeneigazgatója közölte, hogy az 1960. évi bécsi fesztiválon Ferencsik János vezetésével a budapesti és Karel Ancerl vezetésével a prágai filharmonikus zenekar is fellép. □ RAJZ JÁNOS lesz a „szegedi francia király’’. Szabó Ernő gyengélkedése miatt lemondta szereplését a szegedi szabadtéri színpad, „János vitéz’ előadásain. □ A NEMZETI SZÍNHÁZ tegnap esti „Kormos égi’ előadásán Bárdy György szerepét Kálmán György vette át, ma este „A tizenhetedik baba nyará’-ban Barneyt Pásztor János játssza. □ A MŰVÉSZETI KLUBOK — Opera-, Rátkai-, Magyar Újságírók Klubja, Fészek Klub — július 6-án évadzáró, egésznapos hajókirándulást rendeznek Visegrádra. □ STANISLAW SKROWACZEWSKI lengyel karmester-zeneszerző augusztus 19-én dirigál a Károlyikertben. 1923- ban született, 1946-ban végzett a krakkói zeneművészeti főiskolán, majd állami ösztöndíjjal Párizsban folytatta tanulmányait. 1956-ban a római nemzetközi karmesterverseny első díját nyerte el és sikeresen dirigált a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban, s Európa számos országában. Béke-kantátája, IV. vonósnégyese, Hangversenynyitánya díjat nyert. □ MA 18 ÓRAKOR — és ettől kezdve minden héten ugyanebben az időben — jelentkezik a Kossuth-rádióban a „Szabó-család", a Rádió új, folytatásos játéka. Főhőse: a családfő, az öreg Szabó, egy angyalföldi idős munkásember. „Mi mellettünk elaludni nem lehet" Borús volt az idő szombaton este az állatkerti szabadtéri színpad premierje előtt, de a közönség, amely telt nézőtéren hallgatta az állatkerti színpad első premierjének, a „Mi mellettünk elaludni nem lehet”nek előadóit, örömmel fogadta Horváth Tivadart, Kovács Erzsit, a sanzonénekesként első alkalommal szereplő Csertius Mariannt, s azt az öt kislányt is, aki most kapott először „vizsgalehetőséget”. A legnagyobb sikert közülük a húszéves Pécsi Marika aratta. Nadrágban, csíkos trikóban, piros sapkával, amolyan fagyira éhes srácként lépett fel egy kitűnő új számmal, az „Eperfagyiéval. A szünetben kiderült: nem is olyan kisfiús, már három éve a Hazai Pamutszövő dolgozója. Két éve tanul énekelni. A műsor második részét Brachfeld Siegfried konferálta megnyerő közvetlenséggel. Gálcsiki János és elsősorban Psota Irén aratott olyan sikert, hogy a tapsok már-már veszélyeztették az állatok nyugalmát is. Hogy mégsem ébredtek fel, az minden bizonnyal annak köszönhető, hogy egy némely fejónevű művészünk több éves számaival lépett a dobogóra, s ettől a színpadkörnyék „őslakói” is elaludtak.