Esti Hírlap, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-01 / 257. szám

IV évfolyam, 257. szám Xra fiO fillér 1959. november 1, vasárnap Marosán György beszámolójával ^ Az Egyesült Izzó Váci úti kultúrtermében ma reggel viegkezdte tanácskozását Bu­dapest kommunistáinak párt­értekezlete. Az elnöki emel­vényt Lenin virágokkal bo­rított hatalmas mellszobra díszíti, mögötte vörös dra­périán az MSZMP Központi Bizottsága kongresszusi irány­elveinek ez a mondata áll: „A párt akkor \küzd céljaiért ered­ményesen, amikor széles dol­gozó tömegek bizalmát, cselek­vő támogatását élvezi!“ A pártértekezlet Csikesz Jó­zseféé, a Budapesti Pártbizott­ság titkárának javaslatára egyhangúlag megválasztotta a tanácskozás elnökségét, amelyben helyet foglalt: Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Budapesti Párt- bizottság első titkára, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, Bo- áonpi Pálné, a Budapesti Nő­tanács titkára. Borka Attila, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Budapesti Pártbizottság titkára, Cser- venka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság tit­kára, Csikesz Józsefné, a Bu­dapesti Pártbizottság titkára, Deák István, a XVII. kerületi Dózsa Tsz elnöke, Fajkos Ala­dár, a XII. kerületi pártbizott­ság titkára, dr. Földes István, a Korányi Szanatórium párt- bizottságának titkára. Földes László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a belügy­miniszter első helyettese, Gás­pár Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Halász Nán­dor, a Nyomdafestékgyár la­katosa, Horváth János, a IX. kerületi pártbizottság titká­ra, Jockl Károly, a Láng Gépgyár mintakészítője, Ke­len Béla, a Budapesti Párt- bizottság titkára, Kiss Dezső, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja. Komjáti László, az Erőmű Tröszt mérnöke, Major Tamás, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Nemzeti Színház igaz­gatója, Méhes Lajos, a Buda­pesti Pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője, Nagy Richárd, a Budapesti KISZ-Bizottság el­ső titkára, Óvári Júlia, a Mű­szaki Gumigyár dolgozója, Pavlovkin Imréné, a Magyar Gyapjúfonó pártbizottságának titkára, Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság párt. és tömegszervezetek osztályának vezetője, Soós György, a Budapesti Rendőr­főkapitányság vezetője, dr. Szénást Géza, a Magyar Nép- köztársaság legfőbb ügyésze, Sziics Lajos, az Egyesült Izzó pártbizottságának titkára, Ve- néczi János, a Budapesti Párt- bizottság agitációs. és propa­ganda osztályának vezetője és Veres József, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnö­ke. A pártértekezlet jegyzőinek megválasztása után az elnök­ség tagjai elfoglalták helyüket az elnöki emelvényen, majd Csikesz Józsefné megnyitotta a tanácskozást. — Pártunk VII. kongresszu­sára olyan időben készülünk — mondotta —, amikor a szo­A budapesti pártértekezlet elnöksége. dalista világrendszer. a nem­zetközi kommunista mozgalom erői növekedőben vannak és fölénybe kerültek a kapitalista rendszer erőivel szemben. Az emberiség előtt egyre kézzel­foghatóbbá válik marxista— leninista eszménk, társadalmi rendszerünk magasabbrendű- sége. — A kongresszusra készülve eljutottunk ahhoz az állomás­hoz, amikor a budapesti kom­munisták összegezik a három esztendő gazdag tapasztalatait. A párt azt várja tőlünk, hogy a mai pártértekezleten társa­dalmi, gazdasági és mozgalmi életünk igazi, valóságos ta­pasztalatait. eredményeit és nehézségeit vitassuk meg. — Tegnap volt három éve, hogy az ellenforradalmárok aljas támadást intéztek a Bu­dapesti Pártbizottság székháza ellen, s ezen a napon újra — mint már annyiszor a mun­kásmozgalom harcai során — a kommunisták soraiból új hősök születtek: Mező Imre, Asztalos János, Kállai Éva, Papp József és a többi párt­munkások. egyszerű katonák, akik életüket adták ügyün­kért, amiért élni, dolgozni, harcolni és meghalni is tud­tak. A budapesti mozgalom él, felfelé ível, elvtársaink vé­re nem hullott hiába, ök a legdrágábbat, életüket áldoz­ták, mi pedig soha ne feled­kezzünk meg arról: a kommu­nistának legszentebb feladata, hogy minden körülmények kö­zött a népet szolgálja. Emlé­kezzünk azokra az elvtár­sainkra, akik ma nem lehet­nek itt közöttünk, akik hősi halált haltak a munkás-pa­raszt hatalomért, a magyar nép szabadságáért. A pártértekezlet részvevői helyükről felállva adóztak az elesett mártírok emlékének. Csikesz Józsefné ezután ja­vaslatot tett a küldöttértekez­let napirendjére, amelyet a küldöttek egyhangúlag elfo­gadtak. A pártértekezlet jelölő, mandátumvizsgáló, szavazat­szedő és határozati javaslatot szerkesztő bizottságot válasz­tott, majd az elnök átadta a szót Marosán Györgynek, a Budapesti Pártbizottság első titkárának, hogy tartsa meg a Budapesti Pártbizottság beszá. mólóját. A pártbizottság beszámolója Bevezetőben méltatta azt a nagy bizalmat és figyelmet, amellyel az ország dolgozó népe a párt VII. kongresz- szusa elé tekint, majd a buda­pesti pártértekezlet jelentősé­gét elemezte és teendőit körvo­nalazta. Azt várják tőlünk fő­városunk dolgozói, hogy szá­mot adva a munkánkról, megmondjuk, hogyan ítél­A következőkben emlékez­tetett az 1957-es országos párt- értekezleten kitűzött felada­jük meg a megtett utat, mit tanultunk belőle és hogyan te­kintünk a jövőbe. Mindjárt hozzáteszem: bátran, büszkén, szilárd hittel, meggyőződéssel. Nagy lépést tettünk előre, hogy szeretett Budapestünk szebb legyen, mint valaha, la­kói vidám, derűs, egészséges és boldog szocialista emberek legyenek. tokra: a párt ideológiai, poli­tikai és szervezeti egységének biztosítása, a tömegekkel való kapcsolat szüntelen erősítése, a néphatalom megszilárdítása, a szocialista építőmunka. E feladatok megoldását a Köz­ponti Bizottság több fontos ha. tározata: a szocializmus építé­sének meggyorsítását szolgáló márciusi határozat, a párt mű­velődési határozata, a munkás- osztály helyzetének javítására hozott párthatározat segítette elő. E határozatok megvalósí­tásában a Budapesti Pártbi­zottság, a kerületek és a párt- szervezetek minden kommu­nistája szorosan felzárkózott a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága mö­gé, híven követte útmutatá­Eredraényeink forrása a párt helyes politikája salt, ugyanakkor mindig érez­te a Központi Bizottság segí­tését, támogatását, bátorítását és ellenőrzését. Szólott azokról a célokról, amelyek a Budapesti Pártbi­zottságot vezérelték az or­szágos pártértekezlet határo­zatainak végrehajtásában. Ki­emelte: állandóan javítani a párt és a tömegek kapcsolatát, elvi harcban megsemmisíteni a leginkább ható ellenséges né­zeteket, a nacionalizmust, a sovinizmust, a szociális dema­gógiát. Harci feladatként tűz­ték maguk elé a budapesti pártszervezetek a pártegység erősítését, mint a sikerek kiin­duló alapját, s a következetes harcot a revizionizmus, a szek­tás nézetek ellen. — Ma bátran kijelenthet­jük — hangsúlyozta —, mun­kánk eredményes volt. Ha fel­tesszük a kérdést, miben van elért eredményeink forrása, válaszunk: a párt helyes poli­tikájának ingadozás nélküli gyakorlati végrehajtásában, a politikai tömegmunka kibonta­koztatásában. A szocializmus nép közös A politikai és gazdasági konszolidáció gyors eredmé­nyét mérlegelve, leszögezte, hogy a proletárdiktatúra meg­szilárdításának legfőbb ténye­zője municásosztályunk poli­tikai állásfoglalása, a rend­szert támogató magatartása, a termelésben kifejtett aktív te­vékenysége. Ma üzemeinkben egészséges a légkör, a dolgo­zók közvetlenebbül, bátrabban és őszintébben mondják el vé­leményüket. A munkások hal­latják szavukat a helyi és or­szágos ügyekben, bírálnak és javaslatokat tesznek a terme­lés kérdéseiben. — Sikerült visszaszorítani a munkásosztály vezető szerepét tagadó nézeteket — mondotta ezután. — Ez a munkások ön­tudatának növekedéséhez és az értelmiség közeledéséhez veze­tett. Az értelmiség elsősorban munkája révén került köze­lebb a rendszerhez. Kezd el­terjedni közöttük a helyes fel­ismerés, hogy a szocializmus építése az egész dolgozó nép érdeke és így nem lehet érdek- ellentét az értelmiség és a ha­— A Központi Bizottság, a Politikai Bizottság és a kor­mány tagjai személyesen is sokat segítettek munkánkban, állandóan járták az üzeme­ket. kerületeket, egyetemeket, állami, tanácsi és kulturális intézményeket. Nagy segítség volt számunkra az itt járt kül­földi párt- és kormánydelegá­ciók látogatása. Soha nem fog­juk elfelejteni azokat a lelkes gyűléseket, amelyeken a hoz­zánk látogató kommunista pártok vezetői szóltak Buda­pest dolgozóihoz: cseh, román, német, kínai, francia, osztrák, bolgár, lengyel, koreai, mongol elvtársak. Felejthetetlenek szá­munkra azok a forró hangula­tú gyűlések, amelyek az 1958. április 4-e alkalmából Hrus­csov elvtárs vezetésével itt járt szovjet párt. és kor­mánydelegáció részvételével zajlottak le. Ezek valóságos mércéi voltak annak a fejlő­désnek, amely Budapest lakos­ságának gondolkodásában vég­be ment. pítése az egész érdeke talmon levő munkásosztály között. — A budapesti kispolgárok is nyugodtabban viselkednek, megértették, hogy szorgalmas munkájukat és törvénytisztelő magatartásukat megfelelő tá­mogatásban részesíti a kor­mányzat. — A munkáshatalom alap­ját, a munkás-paraszt szövet­séget szolgálja az a jó kapcso­lat, amely a termelés emelke­dése útján mindinkább kielé­gíti a falu áruszükségletét. A budapesti üzemek dolgozói hí­ven teljesítve szövetségi kö­telezettségüket, mezőgazdasági gépek, traktorok terven felüli elkészítésével siettek a falu segítségére. 493 budapesti pártszervezet 13 megye 697 ter­melőszövetkezetét patronálja. Állami, közigazgatási és fegyveres szerveink munkáját értékelve, hangsúlyozta, hogy ezek a párt irányításával vég­zik feladatukat, szilárdan őr­ködnek a proletárdiktatúra vívmányai felett. A budapesti főkapitányság és a kerületi (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents