Esti Hírlap, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-01 / 282. szám

Hruscsov vezetésével vasárnap Budapestre érkezett az SZKP küldöttsége A Magyar Szocialista Mun­káspárt VII. kongresszusára vasárnap a kora délutáni órákban Budapestre érkezett a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége. A de­legációt N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Párt­­ja Központi Bizottságának el­ső titkára, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke ve­zeti. A küldöttség tagjai: A. P. Kirilenko, az SZKP Köz­ponti Bizottsága elnökségének póttagja, a szverdlovszki terü­leti pártbizottság első titkára, P. N. Gyemicsev, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a moszkvai területi pártbizott­ság első titkára, J. P. Közö­nyéé, az SZKP Központi Bi­zottságának tagja, a sztálinói területi pártbizottság első tit­kára, J. Sz. Naumova, Moszk­va város leningrádi kerülete pártbizottságának titkára és Ty. F. Stikov, az SZKP Köz­ponti Bizottsága tagja, a Szov­jetunió magyarországi rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követe, aki Budapesten csatla­kozott a küldöttséghez. Az SZKP küldöttségét Moszkvában Averkij Arisztov, Leonyid Brezsnyev, Kliment Vorosilov, Nyikolaj Ignatov, Alekszej Kiricsenko, Froi Kozlov, Otto Kuusinen Nu­­ru­gyin Muhu­gyinov, Mihail Szuszlov, Jekatyerina Furco­vá, Nyikolaj Svernyik, Pjotr Poszpelov, Alekszej Koszigin, Dmitrij Poljanszkij és más hi­vatalos személyek kísérték ki a vnukovói repülőtérre. A szovjet pártküldöttség fo­gadtatására a Ferihegyi­ repü­lőtéren megjelent Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, Fehér Lajos, Fock Je­nő, Kállai Gyula, Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Buda­pesti Pártbizottság első titká­ra, dr. Sik Endre külügymi­niszter, valamint az MSZMP Központi Bizottságának több tagja, helyettes és Rostás István, a Magyar Népköztársaság berli­ni nagykövete. Jelen voltak a fogadtatásnál Walter Vesper nagykövettel az élen a Német Demokratikus Köztársaság bu­dapesti nagykövetségének tag­jai. Ugyancsak vasárnap Buda­pestre érkezett Yrjö Murto, a Finn Kommunista Párt Poli­tikai Bizottságának tagja, a párt alelnöke. A Ferihegyi­ re­pülőtéren Úszta Gyula, az MSZMP Központi Bizottságá­­nak tagja fogadta. Az MSZMP VII. kongresz­­szusára ugyancsak vasárnap Budapestre érkezett Max Rei­­mann, a Német Kommunista Párt főtitkára. Max Reimannt Szilágyi Dezső, az MSZMP Központi Bizottsága nemzet­közi kapcsolatok osztályának vezetője fogadta. Vasárnap a késő esti órák­ban érkezett Budapestre az Osztrák Kommunista Párt kül­döttsége: Friedl Fürnberg, a politikai bizottság tagja és Fritz Heinrich, a központi bi­zottság titkárai, akiket Lombos Ferenc, az MSZMP Győr-Sop­­ron megyei pártbizottságának első titkára fogadott. Larsen Reidar Thoralfot, a Norvég Kommunista Párt tit­kárát, a párt lapjának főszer­kesztőjét Kossa István, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja fogadta a Ferihe­gyi­ repülőtéren. Budapestre érkezett tegnap este az Izlandi Szocialista Egy­ségpárt képviselője is: Stei­per Gudmundsson, a politikai bi­zottság tagja, akit Nemeslaki Tivadar, az MSZMP Komárom megyei bizottságának első tit­kára fogadott a Ferihegyi­ repü­­lőtéren. Ugyancsak vasárnap este ér­kezett Budapestre az Olasz Kommunista Párt küldöttsége. Giancarlo Paretta, a politikai bizottság tagja, a központi bi­zottság titkára és Carlo Parodi, a központi bizottság tagja. A küldöttséget Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságé-­ nak tagja, a Központi Bizottság­ titkára és Benke Valéria, MSZMP Központi Bizottságán­­ak tagja fogadta a Keleti-pá­lyaudvaron. Vasárnap megérkezett Bu­dapestre AM Jata, a Marokkói Kommunista Párt főtitkára is, akit Török István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, valamint Fritjof Lagert, a Svéd Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának tagja, akit Cservenka F­erencné, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Budapesti Párt­­bizottság titkára fogadott. A vasárnapi érkezések Vasárnap Budapestre érke­zett az MSZMP VII. kong­resszusán részt vevő lengyel pártküldöttség: Ignacy Loga- Sowinski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, Walenty Titkow és Wladyslaw Kruczak, a Köz­ponti Bizottság tagjai. A dele­gációt a Keleti-pályaudvaron Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke és Brutyó Já­nos, a Központi Bizottság tag­ja, a SZOT főtitkára fogadta. Jelen volt a küldöttség fogad­tatásánál Henryk Grochulski, a Lengyel Népköztársaság ma­gyarországi rendkívüli és meg­­hatalmazott nagykövete, vala­mint Jan Moszczewski nagykö­vetségi tanácsos is. Megérkezett hazánkba az Argentin Kommunista Párt képviseletében Paolino Gon­zales Alberdi, a Központi Bi­zottság tagja, akit a Keleti­pályaudvaron Kossa István, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, közlekedési és pos­taügyi miniszter és Gosztonyi ■János, az MSZMP Vas megyei Pártbizottságának első titkára fogadott. Magyarországra érkezett a Csehszlovák Kommunista Párt delegációja. Komáromban, a Béke és Barátság hídjánál fo­gadták a küldöttség vezető­jét, Karol Bacíleket, a Cseh­szlovák Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagját, a Szlovák Kommunista Párt első titkárát és a küldöttség tagjait: Vratislav Krutinát, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának titká­rát és Alois Indrát, a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának pót­tagját, Gottwaldov első titká­rát. Fogadásukra megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Poli­­tikai Bizottságának tagja, Prieszol József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára és Szilágyi Dezső, az MSZMP Központi Bizott­sága nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője. Megérkezett Budapestre Né­metország Szocialista Egység­pártjának az MSZMP VII. kongresszusán részt vevő kül­döttsége. A delegáció vezető­je Walter Ulbricht, Németor­szág.. Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának első 1r0 tára...tagjai:. tierma«. Ma­tern, a Politikai Bizottság tag­ja, a Népi Kamara alelnöke, Paul Fröhlich, a Politikai Bi­zottság póttagja és Willy Bre­del, a Központi Bizottság tag­ja, a Német Írószövetség El­nökségének tagja, a Művészeti Akadémia alelnöke. A küldöttség fogadására a Nyugati­ pályaudvaron megje­­lent Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Pója Frigyes külügyminiszter- Az Hm bicikli és a mzim­ Teljesen meztelenek a fák és a bokrok az Egyesült Izzó vízi­ sporttelepén és nyir­kos a csend. Néha egy fáradt vontató küszködik a Dunán, nyakig süllyedt uszályokkal, de olyan hangtalanul, mintha vat­tába csomagolnák a motor za­ját. Milyen nemzetiségű? A ködben láthatatlan. A bicikli nem is nézi, mert tudja, hogy novemberben erre­felé ilyen a világ. Csak áll a korlátnak támaszkodva, türel­mesen, minden pillanatban fu­tásra készen. Neki ez a sorsa. Ma már öreg a bicikli. Negy­venöt éves. Meg se tudná mon­dani, hány zománcruhát nyújt el, hány gumicipőt rongyolt szét az utakon, hányszor né­­mult el csengő hangja, és hányszor szorultak gondos ápolásra a forgó részek De negyvenöt év előtt... akkor igen, szép volt, erős és fürge. Akár a gazda: Németh Ferenc műszerészsegéd. Mindjárt, már az első percben összebarátkoz­tak, s egy életre szóló szövet­ség kötődött közöttük. Pedig akkor még keveset tudott róla. Még azt sem, hogy a Somogy megyei postás tíz gyerekkel vándorolt Újpestre, s a gazda akkor egyéves volt. Meg azt sem, hogy 1909-ben ment inas­nak az Egyesült Izzóba, és a következő évben vezető szere­pe volt abban az inasharcban, amelynek győzelmeként a va­sárnapi iskolát, az ő számukra elsőnek az országban, áttették szombat délutánra. Arról, hogy a gazda már 1913-ban tagja lett a Természetbarátok Tu­rista Egyesületének, csak köz­vetve szerzett tudomást a bi­cikli. A pedált taposó lábak erejéről érezte, hogy itt az­után van erő. És jött 1919. Most is a hátá­ra pattant reggelenként a gaz­da, de az irány a gyár helyett a Közoktatásügyi Népbiztosság épülete. Németh Ferencet a kötelesség az ifjúsági propa­gandaosztályra szólította. Vi­déki szervező lett. S a bicikli gyakran tétlenkedett a fás­kamrában, míg a gazda Kas­sán, Miskolcon, Egerben, Eger­­csehin szervezte az üdülést, if­júsági könyvtárak hálózatát. A bicikli nem tudta, de nem is tudhatta, hogy most olyan történelmi idők vannak, amikor az egymáshoz tartozókat az élet rövid talál­kozók után ismét szétválasztja. S ezért volt korai az öröm, amikor a gazda váratlanul ha­zarobbant csomagolni a háti­zsákba. Kirándulás követke­zik? Igen, de nem szórakozás­ból. Megbukott a kommün, s a jót akarók újpesti csapata a szentendrei szigeten húzta meg magát. A gazda hazajött soványan, borostásan A bicikli ismét örült, s még azt sem bánta, hogy Pestre mentek valami is­meretlen helyre. Rövid léleg­zetű öröm. 1920 januárjában elvitték a gazdát a Pest vidéki törvényszékre, onnan Vácra, vissza a Gyűjtőfogházba, majd a Zrínyi utcai főkapitányságra, s azután zárt vagonban Zala­egerszegre az internáló tábor­ba. Itt akadt össze Németh Fe­renc egy kőfaragóval, aki a fogság nyomorúságát apró fi­gurák faragásával enyhítette. Addig figyelte, míg tűzifából kifaragta a tábor látképét, s magával hozta Újpestre, 1921 tavaszán. És most már együtt maradt a bicikli és a gazda. Csak mun­ka nem volt. Hiába jártak reg­gelente az Egyesült Izzóba, s más gyárak kapujába, sehol sem vették fel őket. A bicikli csodálkozott, nem tudta, mi az a feketelista, s azt sem, miért kell a gazdát hetenként háromszor a rendőrségre fu­varozni, hogy jelentkezzék. De ez is elmúlt, és elhelyezkedtek egy kis mesternél. Innen hívták őket vissza az Egyesült Izzóba, mert jó­kezű műszerészben hiányuk volt. Bementek Hegedűs igaz­gatóhoz, aki ezt mondta: — Tudom, hogy maga kommu­nista. Hagyjon fel a politiká­val, és akkor visszajöhet. — Azt mondta a gazda: — Ha maguknak nem a kezem a fon­tos, hanem a politikai meg­győződésem, akkor jó napot. — És kimentek. Bizony, ilyen em­ber volt a gazda. És mégis visszahívták De akadt az életben más öröm is. Megnősült a gazda, s most már szombat-vasárnap ketten mentek kirándulni ta­vasztól őszig és télen síelni. Azután megszületett a Gábor, s a gazda egy pár sílécet fa­ragott, és becsempészte a pá­lyába. Volt is nagy nevetés, hogy ez a csodagyerek sítalp­pal jött a világra. Tavasztól így már hárman indultak a szabadba. Elöl biciklin a gaz­da, házikosárban az utóddal, utána az asszony, biciklire pa­kolt ennivalóval — Kesztölcre. Szerettek kirándulni, sok emlékük van erről a kor­szakról. Ott van például a bá­ró Orosdy-kastély fölött a pi­lisi kunyhó. Ezt a munkástu­risták csinálták. A Tanácsköz­társaság után a bárónő fel­égette. És milyen asszony volt a bárónő! Legkedvesebb lovát saját kezével lőtte agyon, mert bement a rózsakertbe. De agyonlőtte az erdészét is, állí­tólag véletlenül. Csak a mun­kások mertek ellenkezni vele. Újból felépítették a kunyhót. De építettek komolyabbat is. Évekig jártak szombat-vasár­nap munkatúrára a Kevélyek­­be, míg egy napon állt az első kőmenedékház. Szépen kiépí­tették a Rózsika-forrás kör­nyékét is. És hiába romboltat­ta le gróf Karácsonyt azzal az indokkal, hogy az ő telkéről lopták a terméskövet, újból felépítették. S egyszer idézést hozott a posta a gazdának. Je­lenjen meg a dorogi járásbíró­ságon. Bűne? A munkásturis­ták Csév közelében hetekig hordták a követ egy lakásba, hogy majd ott is építenek ma­guknak menedékházat. Még nem építették, csak akartak. A bíróság mégis egyhavi fize­tésnek megfelelő pénzbünte­téssel sújtotta Németh Feren­cet, a Természetbarátok akko­ri elnökét, engedély nélküli építkezésért. Ilyen emlékeik vannak. Meg olyanok, hogy a gazda kétszer képviselte a magyar színeket a téli munkásolimpiászon. Meg az, hogy letette a síoktató-vizs­­gát, és évtizedekig tanította in­gyen a munkásfiatalokat. Meg az, hogy — mint a gyár fő­bizalmija — a bizalmi testület­tel kiharcolta a gyár vezetőitől a rómaiparti vízi­ sporttelepet. Igaz, hogy a csendőrőrs állan­dó ellenőrzés alatt tartotta, de mégis itt pihentek, szórakoztak a munkások a nyári szezon­ban. Meg az, hogy az újpesti gyermekbarátok egyesületében elsőként szervezte meg a gye­rekek ezermester szakkörét. Régi dolgok, szép, kevésbé szép emlékek. Ma már a gazda 67 éves, és a bicikli negyven­öt. A bicikli fáradtan támasz­kodik az Egyesült Izzó ví­zi­ sporttelepén a vaskorláthoz, és pihen meg elmélkedik a múlton. Olykor beles a gond­noki iroda ablakán. Ott ül a gazda az ablaknál, nyakában tarka selyemsál, ősz haját boj­tos sísapka takarja, és farag. A falon körbe keretben lóg­nak a környező hegyek mene­dékházainak tájképei, fába fa­ragva. A polcon más-más helyzetben férfiak siklanak le: a síelés története készül, ugyancsak fából faragva. Ezt az ügyességét a gazda Zala­egerszegen szerezte. Ha elfárad, tollat vesz elő és nagy, kockás füzetben az emlé­keit írja. Ha készen lesz, tu­lajdonképpen a Természetba­rátok Turista Egyesületének történetét mondja el. Élete összeforrt a munkás-természet­járással. Ma már csak ritkán megy síelni, de a gyerekek, Gábor és Géza — mindketten az Izzó­ban dolgoznak, műszerészek — többszörös ifjúsági bajno­kok. Annak idején az újpesti ház udvarán csinált Németh Ferenc egy dombot, s már ap­ró korukban azon síeltek a gyerekek. Úgy látszik, érdemes volt hordani a homokot. De a gazda már ritkán síel. És ha este ráül öreg bi­ciklijére, hogy a Fóti úton ha­zajussanak, az emelkedőknél gyalog mennek. Bizony kímél­ni kell a szervezetet. Pesold Ferenc Az MSZMP Központi Bizottságának­­ vacsorája­­ testvér­pártok küldöttei tiszteletére A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága a hetedik kongresszusra érke­zett testvérpártok küldöttein­ek tiszteletére vasárnap vacsorát adott. A külföldi delegációkat Kádár János üdvözölte. A vacsorán Hruscsov pohár­­köszöntőt mondott. Politikai művek a párt VII. kongresszusára és a téli könyvvásárra A kiadóvállalatok ezekben a hetekben több, kimagasló je­lentőségű politikai művet he­lyeznek az olvasók asztalára. A párt VII. kongresszusára látott napvilágot, különös gon­dossággal készült kiadásban, a Kommunista Kiáltvány; eb­ben a kötetben megtalálhatók Marxnak és Engelsnek a kü­lönböző hazai és külföldi ki­adásokhoz készült előszavai is. Ugyancsak a pártkongresszus tiszteletére jelenik meg A né­pért éltek és harcoltak című album, a magyar munkásmoz­galom hősi alakjainak arckép­sorozata. A kötet körülbelül száz portrét tartalmaz, mun­kásmozgalmunk első kiváló­ságaitól napjainkban elhunyt nagyjainkig. A közeli hetekben lát nap­világot Marx­ Engels Művei­nek IV. kötete, amely az 1846 május és 1848 március közt írt műveket tartalmazza. Ezek so­­rából kiemelkedik a Kommu­nista Kiáltvány és A filozófia nyomora című tanulmány. Két mű idézi a Magyar Ta­nácsköztársaság dicsőséges napjait. Az egyik A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai című munka két újabb kötete, amely körülbelül két és félezer olda­lon sorakoztatja fel mindazo­kat az intézkedéseket, rendele­teket, terveket és más doku­mentumokat, amelyek rávilágí­tanak a hősi harcokra, a for­radalom történetének legjelen­tősebb eseményeire, vívmá­nyaira. A másik mű a Magyar Tanácsköztársaság szociálpoli­tikájára vet fényt. Bemutatja azokat a sokrétű szociális in­tézkedéseket, amelyekkel a Tanácsköztársaság szervei gon­doskodtak a lakosságról, első­sorban a munkásosztályról, a földmunkásokról, a gyerme­kekről. A magyar munkásmoz­galom mintegy félszáz mártír­jának életrajzát tartalmazza majd A szabadság vértanúi cí­mű kötet. A Magyar önkénte­sek a spanyol polgárháború­ban című munka a hősi harcok részvevőinek emlékezései nyo­mán idézi fel a spanyol fron­tokon harcolt magyar interna­cionalisták tetteit. A kötetet gazdag dokumentumanyag egé­szíti ki, s közli a mű a spa­nyolországi harcokban hősi halált halt magyar önkénte­sek névsorát. Ez idő tájt jelenik meg az Adatok az ellenforradalom tör­ténetéhez című sorozat harma­dik kötete, amely az 1924. jú­lius 1. és 1926. december 31. közé eső korszak eseményeit idézi fe. Ez az időszak is bő­velkedett eseményekben, e két dátum között zajlott le a nép­­szövetségi kölcsön megszerzé­se, a szanálási válság, a frank­­hamisítás, ekkor voltak a szov­jet—magyar, a jugoszláv—ma­gyar és az olasz—magyar tár­gyalások. A kötethez Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja írt elő­szót. A nyugatnémet gazdasá­gi élet visszásságait, a nyugat­német monopoltőke garázdál­kodását és a dolgozók kizsák­mányolását tárja fel Baumann —Sandberg ,"Szép kis vircsaft" című műve. Az olvasó megismerkedik Krupp, Aris Pferdmenges és társaik szereplésével, a koráb­ban Hitlert is teljesen­ kiszol­gáló tőkések mai cselekedetei­vel. Ötsaásntillm­­is #»/» I1 li !’SI'S' Dadnn Az Ózdi Kohászati Művek­ben új csarnokot építenek, amely magasabb, szélesebb, korszerűbb szerkezetű lesz, mint az eddigi. A kemencéket is úgy alakítják át, hogy kapa­citásukat fokozhassák. A mint­egy 500 milliós munka úgy épül, hogy közben a martinmű üzemel. Ezekkel a munkála­tokkal párhuzamosan mintegy húszmillió forintos költséggel megkezdték az oxigéngyár épí­tését is. A tervek szerint az előkészí­tő munkák jövő év tavaszán befejeződnek, és májusban megkezdődhet a tulajdonkép­peni átépítés, amelyet 1962 vé­gére fejeznek be. Az átépítés után az ózdi üzem a legmoder­nebb acélöntöde lesz hazánk­ban. Baráti népek kultúrája „Barátaink" címmel nagy­szabású ünnepségsorozatot rendez a Hazafias Népfront Országos Tanácsa az őszi-téli hónapokban, elsősorban vidé­ken. A bemutatókon, összejö­veteleken, találkozókon, film­vetítéseken alkalmakként más és más nép életét, művészetét, kultúráját ismertetik. Túlteljesítette tervét és kongresszusi vállalását a kohó- és gépipar A Klement Gottwald-gyár ma befejezi egész évi tervét Jelentős sikerek több iparágban Fontos ipari és közszükségleti termékek terven felül A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium kollégiuma megtár­­gyalta a minisztérium irányítá­sa alá tartozó vállalatok terv­­teljesítését és a kongresszusi munka­verseny során elért eredményeit. Teljes termelését a kohó­ és gépipar túlteljesítette. Túlteljesítette összesített értékben kongresszusi fel­ajánlását is. A gépgyártás 631 millió forint­tal teljesítette túl eredeti ter­vét, a kohászat pedig 427 mil­lióval. A túlteljesítés tehát már az év első tíz hónapjában 1058 millió forint, 58 mil­lióval több, mint a kong­resszus tiszteletére felaján­lott egymilliárd. Különösen jól dolgoztak az erősáramú, a szerszámgépipari és a mezőgépipari vállalatok. Közülük is mintaszerűen irá­nyította és szervezte a munka­versenyt a szerszámgépipar: az ide tartozó üzemek számára is a Fémáru­ és Szerszámgép­­gyár kezdeményezett novem­berben kongresszusi hónapot. Az erősáramú iparban a Klement Gottwald-gyár a mai napon — november 30-án — egész évi tervét befejezi. Az erősáramú üzemek pedig már október 31-ig 132 millió forint­tal teljesítették túl eredeti ter­­vüket. Túlteljesítette a kohó- és gépipar exporttervét is, 30 millió forinttal. A beérkezett jelentések sze­rint egyebek között 4066 darab öntöttvas fürdőkáddal, 4 mil­lió 712 ezer forint árú kárpito­zott csőbútorral, 2344 darab 250 köbcentiméteres motorke­rékpárral, 33 autóbusszal, 241 tehergépkocsival, 20 dömper­rel, 110 kerekes traktorral, 106 arató-cséplőgéppel, 236 siló­kombájnnal, 2173 háztartási porszívóval, 210 darab háztar­tási mosógéppel, 4 vasúti sze­mélykocsival, 52 908 tonna nyersacéllal és 10 620 tonna durvalemezzel többet eredmé­nyezett a kongresszusi verseny, mint amennyit az eredeti terv előírt. Sok jelentős sikert hozott a kongresszusi verseny a mű­szaki fejlesztésben is. A mezőgépipari üzemek pél­dául 6 millió 843 ezer forint­ra becsülik az év végéig mű­szaki fejlesztéssel elérhető megtakarításaikat. A Kéziszer­­számgyárban határidőre elké­szítették az új bányászemelő prototípusát. A Klement Gott­­wald Villamossági Gyárban a vállalt öt villamos-motorkocsi határidőre elkészült. Az év hátralevő részében — miként a kollégium megálla­pította — még sok tennivaló lesz a termelékenységi muta­tók kialakításával. De a terme­lésben is sokat kell tennie a hajóiparnak, a híradástechni­kának és a Ganz-MÁVAG- üzemnek. Éves tervét, illetve felajánlását a hajóipar kivé­telével az előzetes becslések szerint minden iparág teljesíti

Next