Esti Hírlap, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-02 / 27. szám

V. évfolyam, 27. szám ára 60 fillér Megérkezett Moszkvába as 3MS2E3MM* küldöttsége Holnap kezdődik a szocialista országok mezőgazdasági tanácskozása Az európai szocialista országok kommunista és munkás­pártjainak mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó tapasztalat­csere-tanácskozására hétfőn délelőtt Moszkvában érkezett a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezetésével. A küldöttség tagjai: Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke és Fehér Lajos, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai. A küldöttség fogadására a szovjet főváros Kijevi­ pályaud­varán megjelent Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a köz­ponti bizottság titkára, továbbá a központi bizottság és a Szov­­jetunió külügyminisztériuma több felelős munkatársa. Jelen­­ volt a küldöttség fogadásánál Boldoczki János, a Magyar Nép­­köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, továbbá­­ a nagykövetség több felelős munkatársa. A szovjet—amerikai kapcsolatok ujj hírei — Mikojaja Kubába látogat - kronchi szombaton Moszkvába érkezik Moszkva, február 1. Maurizio Ferrara jelenti: A szovjet fővárosban a fo­kozottabb diplomáciai tevé­kenység újabb szakasza van kibontakozóban. Említést kell tennünk arról a látogatásról, amelyet szovjet vezetők küldöttsé­gének egy nagy csoportja tesz az Egyesült Államok­ban, Poljanszkinak, az OSZSZSZK miniszterelnökének vezetésé­vel. A szovjet küldöttségben megtalálhatók több más szov­jet köztársaság vezetői is. Ez az első eset, hogy ilyen nagy létszámú szovjet vezetőküldött­ség látogat el Amerikába. En­nek a küldöttségnek nagy po­litikai súlya egészen sajátos jelleget ad a látogatásnak, már csak azért is, mert a küldött­ség elutazása előtt Hruscsov fogadta Pol­­janszkit, s üzenetet adott át neki Eisenhower és az amerikai nép részére. Amerikai részről is nem je­lentéktelen személy látogatott el Moszkvába. A szovjet fővá­rosban tartózkodik Cabot Lodge, aki az elmúlt év őszén hivatalos kísérője volt Hrus­­csovnak az Egyesült Államok­ban tett látogatás idején. Cabot Lodge maga mon­dotta: látogatásának célja „jószándékú próbálkozás“. Ez azt jelenti, hogy a Fehér Ház és a washingtoni külügy­minisztérium szükségesnek lát­ja hangsúlyozni, hogy fenn kí­vánják tartani Camp David szellemét. Az természetesen nem ismeretes, hogy Cabot Lodge pontosan miről akar tár­gyalni a Szovjetunióban. Jel­lemző mindenesetre, hogy Eisenhower ázsiai útja után és Hruscsov indonéziai és indiai utazása előtt jött Moszkvába. Ennek a körülménynek az alapján egyesek azt tartják, hogy Cabot Lodge küldetésé­nek célja, vitát kezdeni az el­maradott országok megsegíté­sének problémá­járól, hogy ezen a ponton is közeledés tör­ténjék az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Más feltételezések szerint Cabot I/Odge-nak az a fel­adata, hogy félhivatalosan megvitasson egy rendkívül égető kérdést: Németország és Berlin kérdését. Miközben Vorosilov, Kozlov és Furceva indiai látogatása vége felé közeledik, egyre fokozódik az érdeklődés Hruscsov közelgő indoné­ziai és indiai látogatása iránt. Ennek az útnak a jelentősé­gét felesleges hangsúlyozni. Ér­demes rámutatni viszont arra, hogy előbb még sor kerül Moszkvában egy másik talál­kozóra. Gronchi olasz köztársasági elnök végül is február 6-án érkezik a szovjet főváros­ba. Nagy jelentőségű esemény a diplomáciai naptárban Mikojan közelgő látogatá­­­­sa Kubában. Mikojan Havannában szovjet kiállítást nyit meg. Ez lesz egy esztendő leforgása alatt már harmadik látogatása a nyugati féltekén, miután járt már az Egyesült Államokban és Me­xikóban. Meg kell ezzel kap­csolatban említeni, hogy a Szovjetunió a közelmúltban két fontos kereskedelmi szerv­­­ződést kötött Brazíliával és Chilével, jóllehet még nincs diplomáciai kapcsolata e két latin-amerikai országgal. Holnap kezdődik meg Moszkvában a szocialista országok kép­viselőinek tanácskozása a mezőgazdaság fejlesztése terén szerzett tapasztala­tokról. Már megérkeztek Moszkvába Gheorghiu-Dej, E. Hodzsa, Zsivkov, Ulbricht, Kim II, Ce­­dental, Gomulka. A moszk­vai tanácskozás minden va­lószínűség szerint nemcsak­­ technikai, hanem politikai­­ szempontból is rendkívül nagy­­ jelentőségű lesz, és alkalmat­­ ad az összes legfontosabb nem­­­­zetközi problémák együttes­­ megvitatására is. A legegyöntetűbb sztrájk Franciaország történetében Ma délelőtt figyelmeztető megmozdulás az anyaországban - Éjfél újabb csapatok érkeztek Algírba - 48 órán belül fel akarják számolni a lázadást Párizs, február 1. Francia kormánykörök sze­rint 48 órán belül sor kerül az algíri zendülés végső felszámo­lására. Hogy a helyzet megol­dása békés úton vagy vérontás­sal történik-e, ez — mint a Reuter párizsi tudósítója meg­jegyzi — csak a zendülőktől, elsősorban vezetőiktől függ. Lagaillard, a hírhedt diák­­vezér eddig már két ulti­mátumot utasított vissza. Nem lehet tudni, mire szánja el magát, de hely­zete nehéz. Vasárnap este a területi gárda nagy része elhagyta a barikádo­kat, és bevonult egységéhez, a hadsereg tehát felzárkózik a tábornok-elnök mögé. Nyugati jelentések megemlítik, hogy az Algírba vezényelt katonák ugyanakkor mind „türelmetle­nebbekké” válnak a tüntető la­kossággal szemben. Tegnap este viszonylagos nyugalom volt Algírban. A za­vargások óta először tartották be a kijárási tilalmat, délután pedig néhány vendéglő kinyitott, és az utcákon megjelentek a taxik. Az algíri rádió este közvetí­tette Crepin tábornok, algíri hadtestparancsnok beszédét, amely mindenkit felszólít, hagyja el a barikádokat. „Ti, akik szeretitek a hadsereget, engedelmeskedjetek is neki” — mondotta a hadtestparancsnok, és beszédét a rádió óránként ötször sugározta. Delouvrier, a francia kormány algériai fő­megbízottja tegnap mintegy 400 táviratot kapott az ország különböző részeiből, amelyek­ben a lakosság bizalmáról biz­tosítja De Gaulle kormányát. Bár Crepin tábornok nem tett említést a hadsereg szándékai­ról, valószínűnek tartják, hogy megkísérlik elkerülni a vérontást, ha ez lehetséges, tehát komolyabb intézkedések előtt igyekeznek elszigetelni a zendülőket. Tegnap három francia katona bombamerény­letnek esett áldozatul. Mára virradó éjszaka újabb csapat­­erősítések érkeztek, közöttük idegenlégionisták. Ma délelőtt az anyaország­­ lakossága minden eddiginél­­ erélyesebben foglal állást a­ zendüléssel szemben: a szak­­szervezetek 11 és 12 óra között sztrájkra hívták fel a francia­­ dolgozókat. Úgy gondolják, ez a legegyöntetűbb mun­kabeszüntetés, amely Fran­ciaország történetében elő­fordult. A jelek arra mutatnak, hogy a zendülők mind nehezebb helyzete a barikádok mögött is ellentéteket okozott. Ortiz cso­portja például jóval engedéke­nyebbnek mutatkozik, mint La­­gaillardé. Az angol sajtó — mint any­­nyiszor — most is az európai egyensúlyt félti. A Daily Ex­press így ír: ,,Anglia reméli, hogy Franciaország megerősöd­ve kerül ki ebből a válságból. Hiszen, ha meggyengül, Európa egész hatalmi egyensúlyát fel­boríthatja.” Az amerikai lapok is megelé­gedéssel fogadják azt a tényt, hogy a lázadók helyzete roha­mosan romlik. „De Gaulle jó­zansága diadalmaskodott a zendülők őrültsége felett — ír­ja a New York Herald Tribu­ne, amely egyébként a területi gárda elvonulását döntő jelen­tőségű fordulópontként értéke­li. „Akik még mindig a bari­kádok mögött vannak, el­szigetelt emberek, nemcsak francia testvéreiktől, ha­nem az egész modern vi­lágtól szakadék választja el őket” — hangsúlyozza a lap. A Reuter párizsi tudósítója azt a lehetőséget kommentálja, hogy néhány héten belül eset­leg radikális változások vár­hatók a francia kormányon be­lül. Egy ilyen változás a tudó­sító szerint már az algériai vál­ságot megelőzően szóba került, és néhány olyan miniszter le­mondását várták, akik túlságo­san rokonszenveztek az algériai ultrákkal. A tudósító ezek közé sorolja Debré miniszterelnököt is, aki — noha éveken keresz­tül De Gaulle legszilárdabb tá­mogatói között volt — az ön­rendelkezési politikát — elle­nezte. Politikai körökben úgy gondolják, az egyensúly a balközép felé tolódhat el és így Guy Mottet Debré leg­esélyesebb utódja — állapítja meg a Reuter. Erősödő tiltakozások Angliában a nyugatnémet atomfegyverkezés ellen London, február 1. Angliában tovább folynak az erőteljes tiltakozások a náciz­mus nyugat-németországi újjá-­­­éledése és a nyugatnémet új­­j­rafelfegyverz­és ellen. Tegnap a­­ kommunista párt felhívására több ezer tüntető vonult végig a londoni Westenden, tiltakoz­va azellen, hogy nukleáris fegyvereket adjanak a bonni kormány kezébe. Ma reggel 60 kiváló közéleti személyiség aláírásával nyilat­kozat jelent meg, amely ugyancsak tiltakozik azellen, hogy nukleáris fegyvereket juttassanak Bonn-nak. A fel­hívás ugyanakkor követelte, hogy vessenek véget Nyugat- Németországban az antifasisz­ta szervezetek és a békemoz­galom üldözésének. A felhívás sürgeti a brit kormányt: has­son oda, hogy a vezető nácikat távolítsák el a magas pozíciók­ból és hogy a német kérdést egy leszerelési egyezmény ke­retében oldják meg. A felhívás aláírói között van Lord Boyd Orr, Sybill Thorn­dike színésznő, Will Painter bányászvezető és Charles Royle munkáspárti képviselő. S. L. I­ fi magyar sajtó napja Koszorúzási ünnepségek Rózsa Ferenc emléktáblájánál A magyar sajtó napja alkal­mából ma délelőtt koszorúzási ünnepséget rendeztek a Nép­szabadság-székház halljában Rózsa Ferenc emléktáblájánál. Az ünnepségen megjelent Ne­mes Dezső, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Nép­­szabadság szerkesztő bizottsá­gának vezetője, Szakasits Ár­pád, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Magyar Újságírók Országos Szövetsé­gének elnöke. Részt vett az ün­nepségen a magyar sajtó sok vezetője és munkatársa, a tár­sadalmi és kulturális élet szá­mos képviselője. Ott volt az ünnepségen a budapesti dip­lomáciai képviseletek több sajtóattaséja, valamint a kül­földi sajtó több budapesti tu­dósítója is. Gács László, a Magyar Rá­dió és Televízió elnöke emlé­kezett meg Rózsa Ferencről, az illegális Szabad Nép első szer­kesztőjéről, a magyar forradal­mi újságírás nagy mártírjáról, majd a Népszabadság szerkesz­tőségének, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, a Nyomda- és Papíripari Dolgo­zók Szakszervezetének és a fő­városi lapok szerkesztőségeinek képviselői koszorút helyeztek az emléktáblára. Az ünnepi megemlékezés az Internacionálé hangjaival ért véget. ) Koszorúk az emléktáblán. (Bozsán felv.) . 1960. február 2. kedd Kitüntetések • Ma délben 12 órakor az Or­szágház Munkácsy-termében Kristóf István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának titkára a magyar sajtó napja alkalmá­ból kormánykitüntetéseket nyújtott át. Munka Érdemrend­del tüntették ki Bognár Ká­rolyt, a Népszabadság szerkesz­tő bizottságának tagját, Darva­­si Istvánt, az MSZMP Központi Bizottsága agit.-prop.-osztályá­­nak helyettes vezetőjét, dr. Ga­­ram Józsefet, a Figyelő című hetilap főszerkesztőjét, Padh Fe­rencet, a Magyar Nemzet szer­kesztő bizottságának tagját és Várnai Vilmost, a rádió agit­prop. főosztályának vezetőjét, több újságíró Szocialista Mun­ sajtó napján káért Érdemérem, illetve Mun­­ka Érdemérem kitüntetésben részesült. Ezt követően Benke Valéria művelődésügyi miniszter át­nyújtotta a Rózsa Ferenc-díj oklevelét, emlékérmét és a vele járó pénzjutalmakat. Rózsa Ferenc-díj kitüntetésben része­sültek: X. fokozat: Rényi Péter (Nép­­szabadság) és Baktai Ferenc (Népszava). II. fokozat: Árkus István (Népszabadság) és Ruffy Péter (Magyar Nemzet). III. fokozat: Dutka Mária (Magyar Nemzet) és Grandpier­­re Lajos (Hajdú-Bihari Napló). A nemzetközi újságíró szervezet követeli Henri Alley szabadonbocsátását A nemzetközi újságíró szer­vezet főtitkársága De Gaulle francia köztársasági elnökhöz intézet táviratában hangoztat­ta, a szervezet valamennyi tag­ja mélységesen aggódik Henri Alleyért, a neves újságíróért, akinek helyzetéről nyugtalaní­tó hírek érkeztek. „A szélsősé­ges jobboldal veszélyezteti Henri Alley életét, ezért köve­teljük, hogy szállítsák Francia­­országba, és haladéktalanul adják vissza szabadságát” — hangoztatja a távirat. (Alley, akinek Vallatás című könyve magyarul is megjelent, algé­riai börtönben sínylődik.)

Next