Esti Hírlap, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-02 / 27. szám

Gyorsabb és olcsóbb lesz a tatarozás A főváros tanácsa korábbi határozata alapján átszervezték a tanácsi építőipart. Két-két vállalat összevonásával, húsz kerületi vállalatból tíz nagyobb teljesítőképességű alakult. Az új vállalatok már nem a ke­rületi, hanem a fővárosi tanács irányítása alá tartoznak. A vállalatok központja, elhelye­zése, műhelyei és anyagtelepei teljesítőképességüket 50—100 százalékkal növeli. Erre pedig igen nagy szükség van, mert a tanácsi építőipar előtt álló feladatok az elkövetkező évek­ben különösen megnövekednek. 1965-re teljesítőképességük 35— 40 százalékos emelkedésével kell számolni. Az átszervezés óta arra töre­kednek, hogy a vállalatok egy időben ne indítsanak sok mun­kát. Ezzel megrövidül a tata­rozások ideje, javul a munka minősége, kevesebb lesz a költ­ség és a társadalmi tulajdont is jobban meg tudják védeni. Közel 6 milliárd forint értékű gépet kap az ipar ebben az évben .1 attisatuhi szín­vonal jelentősen emelkedik A népgazdaság az idén, az ötéves terv előkészítésének je­gyében mintegy 5,7 milliárd forint értékű gépekkel, berendezésekkel segíti a hazai ipar műsza­ki színvonalának növelé­sét. Külföldről 2,9 milliárd forin­tért vásárolunk gépeket, de a hazai ipar is körülbelül ugyan­annyi, mintegy 2,8 milliárd fo­rint értékű fejlett technikai berendezést állít elő. Az idén már több mint kétszer annyi célgépet készítenek, mint ta­valy. A többi között olyanokat, amelyek az egyetemes szer­számgépekhez képest háromszorosára, ötszörösé­re növelik a termelékeny­séget, és hasonló arányban csökken­tik a termelési költséget. Bőví­tik a nagy pontosságú, finom­megmunkáló köszörűgépek, műszerpadok gyártását, és újabb automatikus vezérlésű szerszámgép-típusokat készíte­nek. A Fémáru- és Szerszám­gépgyárban megkezdik az RT —30 jelzésű revolver-eszterga­pad sorozatgyártását — a kézi­kapcsolású géphez hasonlítva, ezzel mintegy 15 százalékkal csökken az alkatrészek meg­munkálási ideje, és arra is le­hetőség van, hogy egy munkás egyszerre több gépet kezeljen. Az ország iparának műszaki haladását különösen sok új­donsággal támogatja a műszer­ipar. Mintegy 250 újfajta mű­szer mintapéldányát ké­szítették el, ezek jelentős részét már sorozatban gyártják. Az olaj- és szénbányászatnak geofizikai műszereket, a mű­anyagiparnak anyagvizsgáló készüléksorozatot, a gépipar­nak pontosabb mérőműszere­ket, a textil- és az energiaipar­nak sokféle ellenőrző, mérő- és szabályozó műszert gyártanak. Továbbfejlesztették az ipar automatizálásához szükséges különféle elemek gyártását. Mintegy húsz különböző pneumatikus rendszerű automatikus szabályozó elem kidolgozását fejezték be, ezeket a cukoriparban, a kon­­zervgyártásban, a vegyiparban, a gyógyszeriparban, s még több helyen tudják hasznosíta­ni. A műszeripar így az idén csaknem tízszeresére növeli az automatikus szabályozó elemek gyártását. A Könnyűipari Miniszté­riumhoz tartozó gép- és gép­alkatrész-gyártó vállalatok eb­ben az évben a többi között 50 csipkeverő gépet készítenek, hogy növelhessék a keresett kleplifüggönyök gyártását. Hetven szövőgépet adnak át a Magyar Selyemipari Vállalat­nak. Az új típusú gépek első négy mintapéldányát az Adria Selyemszövőgyárban próbálták ki, s ezek az eddigi 140 helyett 180-as fordulatszámot értek el. Az ötéves terv időszaká­ban hétszáz ilyen gépet akarnak készíteni. A pamutfonodák felújításához idén 80 nyújtóművet gyárta­nak, hogy ezekkel korszerűsít­sék a gyűrűsfonó gépeken al­kalmazott technológiát. A kon­fekciógépek sorozatgyártása is nemrégen kezdődött meg. Az idén gyártandó új gépek közül legérdekesebbek az elektromos vasalóprések, amelyekkel ez eddig legnehezebb fizikai mun­kát helyettesítik. A Ruhagyár­ban 30 vasalóprést szerelnek fel. Az idén elkészül a gomb­­lyukazó gép mintapéldánya is. A nyomdák ebben az évben kapnak először nagyobb szá­mú hazai gyártmányú gyors­sajtót. A cipőgyári tűzőgépek sorozatgyártását is most kezdik meg, és az első 60 gépet még ebben az évbeti üzembe helye­zik. Ezenkívül 30 hidraulikus felsőbőr-csákózót és ugyanany­­nyi felsőbőr-szélvágó gépet kapnak a cipőgyárak az ipar­­tól. Az egymillió lakásért Évente egymillió tonna cementet termel majd az új dunai váci gyár Betonelem-üzemek • Üveggyárat terveznek Celldömölkre, televíziós képcsőgyárat Nagykanizsára Építőipari alapanyag-gyára­kat és berendezéseket tervez­nek az IPARTERV 5. számú irodájában. Zathureczky Ár­pád, az iroda fiatal vezetője el­mondta, hogy az idén három­szor annyi tervezési munkát kell kivitelezniük, mint 1959- ben. E feladatok megoldásához továbbra is várják a fiatal mérnököket, technikusokat. Legnagyobb munkájuk a Dunai Cement- és Mészmű ter­vezése. Magyar—német együtt­működés keretében az IPAR­TERV 5. irodájának mérnökei az NDK-beli VEB Zementan­­lagerbau mérnökeivel együtt készítik a csaknem 3 milliárd forint értékű, Vácott létesülő nagy beruházás terveit. A földmunkákat nagyrészt el­végezte már az 1. számú Mély­építő Vállalat. 1959 júliusában kezdtek hozzá, s a kedvező időjárást kihasználva, tervüket túl is teljesítették. Bánya és kikötő tervei is készülnek ide; a bánya a sztálinvárosi kohó részére is ad majd mészkövet. A Dunai Cement, és Mészmű­­nek 1963-ban már termelnie kell. Végső kiépítésében (való­színűleg: 1964-re) 1 millió tonna cementet ad majd évenként az ország­nak. Összehasonlításképpen: jelen­legi legnagyobb cementgyá­runknak, a lábatlaninak ka­pacitását két és félszeresen szárnyalja majd túl a váci új üzem. Szükség is van ennyi, sőt, en­nél is sokkalta több cementre ahhoz, hogy valóra váljék 15 éves távlati tervünk: az 1 mil­lió új lakás! Egyebek között ezért is van szükség az iroda mérnökei által tervezett má­sik új létesítményre is: a felső­­zsolcai épületelem-gyárra. Ugyanitt nagy kavicsbányát is nyitnak. A paneleket, gerendá­kat és más épületelemeket ter­melő gyár 1963-ban kezdi majd meg működését. Teljes fel­építése után évi százezer köbméter be­tont állít majd elő. Az üzemet magyar és nyugat­német betonelem-gyártó gé­pekkel szerelik fel. A Mátra vidéki és a berentei erőmű közvetlen közelében lé­tesítenek egy-egy pernyebeton­­gyárat. A falazóblokkokat, a paneleket ezekben az üzemek­ben az erőművek pernyéjéből állítják majd elő. A berentei üzemet még az idén, a Mátra vidékit jövőre kezdik építeni — mindkettőt lengyel gépekkel szerelik fel. E két üzemből 1963—64-re egyenként 180 000 köbmé­ter falazóanyag kerül majd ki. A múlt években sok üveg­gyárban hajtottak végre re­konstrukciót­­, de új üveg­gyár a felszabadulás óta most először épül, mégpedig Cell­­dömölkön. Magyar tervezésű kemencéket, szovjet gépeket kap majd az új üzem. A kivi­telezés munkáját még az idén elkezdik Celldömölkön, a gyár körüli lakásépítkezés már megindult. A pécsi Zsolnay-gyárat je­lentősen bővítik. Évi 5500 darab nagyfeszültsé­gű, 220 kilovoltos szigetelőt állítanak majd itt elő a bővítés után. Az idén már megkezdik az építkezéseket a gyárban. A kőbányai porcelán­­gyárban viszont még az idén befejezik a bővítési munkála­tokat: a 130 millió forint érté­kű rekonstrukció keretében egyebek között teljesen új alagútkemencéket építenek itt. Az IPARTERV 5. irodájá­nak feladata az új televíziós képcsőgyár tervezése is. Az elképzelések szerint ez az üzem Nagykanizsán lesz. Kép­csöveket eddig az országban csak az Egyesült Izzóban állí­tottak elő. 1960. február 4-én MWA-BÁJL­­ a DUNA SZÁLLODÁBAN Fellépnek:­­ ALFONSO, BORVETŐ JÁNOS, HORVÁTH TIVADAR, KARDOS MAGDA, KIBÉDY ERVIN, VADAS ZSUZSA, VAY ILUS Kelényi György és tánczenekara Énekel: Barlai Kati Sötét ruha kötelező. Egy húszasért hazaszállítom Csak a helyszínen — Gebin-üzlet számla nélkül Találjon megoldást a TÜKER a szállításokra — Mennyiért vinnék el ezt a három mázsa szenet ide a szomszédba? — Egy ötvenesért megszá­mítjuk, így Zuglóban. És a XIII. ke­rületben? — Nem tudo»«, uram. Arat csak a helyszínen mondhatok. Attól függ, milyen messze van a pince. Néhány sor egy beküldött levélből: „A TÜKÉR-kiskeres­­kedések nem adnak a vásárolt tüzelőről jegyzéket. Ez azért helytelen, mert a kifizetett tü­zelőt sohasem adják át azon­nal hanem a telepen bérelt segédmunkás néha több órá­val később szállítja azt haza. Mi a biztosíték rá, hogy a tü­zelő annyi, amennyit a vevő kifizetett?” Kandallófa és fűrészelt fa „A tüzelőt nem a telep szál­líttatja haza, hanem a vevőnek meg kell állapodnia az ott levő szállítómunkásokkal, akik any­­nyit kérnek, amennyit akar­nak, ötven kiló fa elszállításá­ért néha tíz forintot is kérnek. Mit szól ehhez és miért nem tesz intézkedéseket a TÜKER vezetősége?” Valóban, mit szól mindehhez a TÜKER-központ? — Mint ahogy a zöldség- és gyümölcsboltok sem adnak számlát az áruról, úgy mi sem adunk — mondják a TÜKER vezetői.­­ A TÜKER-fiókok évek óta gebines rendszerben dolgoznak, nem hihető, hogy a vezető, aki közvetlenül érde­kelt a forgalomban, becsapja vásárlóit. Valamikor adtak számlát a telepek, a pincék, amióta megszüntettük a szám­laadást, azóta két ember he­lyett egy is elegendő egy-egy fiók ellátására. A házhoz szállításról­ ­ Egy időben saját szállító­­munkásai voltak a vállalatnak, akik mázsánként két forint negyven fülért kaptak a szál­lításért. Ez az összeg azonban olyan kevés volt, hogy az em­berek külön is megfizettették a vevővel a szállítást. Ennek az állapotnak a megszünteté­sére vezettük be a vevők és a szállítók közti szabad megálla­podás rendszerét. Magunk is tudjuk, hogy ez nem a legjobb megoldás. Ez tehát egyelőre még a megoldatlan kérdések közé tartozik. Tíz új aprítógép ebben a negyedben . Mit tesz a TÜKER ve­zetősége, hogy a kisvásárlók is kandalló-, illetve aprított tűzi­fához jussanak? — Jelenleg 37 telepünk közül hat telepen dolgoznak aprító­balták. Ebben a negyedben tíz új aprítóberendezést kapunk és ezeket mint mozgó gépeket ott használjuk majd fel, ahol szükség lesz rájuk. Ezzel mint­egy 30 százalékkal növeljük az aprított fa mennyiségét. Megállapítjuk, hogy meg­nyugtató módon nem válaszol­tak a panaszokra. Sürgősen ta­láljanak helyes megoldást. Túri András NYELVTANULÓK FIGYELEM! Show: SZENT JOHANNA Felirat nélkül, angol nyelven, csak a GORKIJ FILMSZÍNHÁZBAN. I MINDENNAPOS TÖRTÉNET (Különösen így félévi bizonyítvány kiosztás szezonjában...) Szereplők: Apu, Anyu, Öcsi és Károly bácsi, aki mindig a legjobbkor szokott érkezni. APU: (Szülői értekezletről jön, feldúltan és egekre kiáltva) Szép dolog, mondhatom! ANYU: (Riadtan) Mi történt? APU: Majd kisül a szemem a szégyentől! ANYU: Csak nincs valami baj a gyerekkel­? APU: A te aranyos fiacskád­dal? Hogy volna, dehogy van! Csak annyi mindössze, hogy el fog hasalni számtan­ból. ANYU: (Szívéhez kap) Igaz ez, Öcsi?? ÖCSI: (Rendkívüli nagymérték­ben hallgat.) ANYU: Hát olyan borzasztóan nehéz az a számtan?? APU: Nehéz, ördögöt nehéz! A fiatal úrnak nem ízlik, a fia­­tal úrnak nem smakkol, a fiatal úrnak nem vág a pro­filjába, a fiatal úrnak a számtan nem az ő asztala, a fiatal úrnak ugyanis büdös a tanulás!! ANYU: Ejnye, ejnye, öcsi, na­gyon, naggyon szomorú va­gyok. ÖCSI: (Lapít.) APU: Én pedig nem tudok szóhoz jutni a megdöbbenés­ről. Hogy pont a számtan! A legszebb tantárgy, a tudo­mányok atyja, a férfias jel­lem próbaköve! Aki számtan,­ból megbukik, abból sose lesz ember. Pedig van esze, csak haszontalan. Nem fi­gyel oda és itthon sem tanul. Nekem sosem volt tanköny­vem, mégis a legjobb szám­tanista voltam. És ha már nem figyel, legalább itthon pótolná. Ebben a könyvben minden benne van, amit a tanár magyaráz, de a fiatal úr ki se nyitja! ÖCSI: (Pislog.) ANYU: (Megragadja a lélek­tani­ pillanatot.) No, talán még nincs nagy baj, Öcsi most megszívleli apu szavait, elővesszük a s­önyvet, apu is segít, anyu is segít és majd meglátod, milyen szép tani tárgy a számtan. ÖCSI: (Valami ígéretfélét m­o­­tyog.) KÁROLY BÁCSI: (Érkezik.) Szervusztok, gyerekek! (Meg­látja a számtankönyvet.) Ha­­ ha, a jó öreg mennyiségtan, hogy süllyedt volna el az írója! APU: (Rossz előérzete támad és kacsint Károly bácsinak.) KÁROLY BÁCSI: (Nem veszi észre, tűzzel.) A legaljasabb tantárgy, még ma is borsód­zik tőle a hátam. ÖCSI: (Rokonérzéssel.) Te sem szeretted, Károly bácsi? KÁROLY BÁCSI: Utáltam, fiam, egyetlen egyszer buk­tam meg és éppen számtan­ból. De nem is a bukás, ha­nem az bántott, hogy apád­tól, aki osztálytársam volt, miatta kellett elszakadnom! ÖCSI: Osztályt ismételtél? KÁROLY BÁCSI: Hát majd­nem. De aztán a szeptemberi javítón nagynehezen átcsúsz­tam. ÖCSI: Akkor miért szakadtál el aputól? KÁROLY BÁCSI: Mert ő a pótvizsgán is elhasalt. Kis jó ITT A BIZI! Ma kiosztották a félévi bizonyítványokat. Főt­óri­porterünk a IX. kerületi Jázmin utcai általános iskolát kereste fel. Az első C osztályban, ahol vegyesen járnak fiúk és lányok nagy iz­­galom előzte meg az óriási eseményt, életük első bizonyít­ványát. Íme az örömteli pillanat: Szabó Kati büszkén mutatja kitűnő bizonyítványát osztálytársainak, akik talán egy ki­csit fájó szívvel, de vidáman szemlélik a felsorakozott ötösöket. (Bozsán felv.) CSALÓDÁSOK — Ezért küldtünk a tanítónak szívküldit? ! (Szűr Szabó József rajza)

Next