Esti Hírlap, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-01 / 51. szám

Hat bemutató, két felújítás márciusban Márciusban ismét sok lesz az esemény a budapesti színhá­zakban. Az első újdonság 4-én látható a Bábszínházban „Biz­tos siker” címmel. A Madách Színház 5-én újítja fel Csehov Cseresnyéskert” című szín­művét. A Nemzeti Színház 9-én folytatja a Shakespeare-ciklus során színre kerülő darabok bemutatását, ezúttal a „Sok hűhó semmiért!’ című vígjá­tékkal. Március 12-én a Nép­hadsereg Színháza adja elő a „Rágalom iskolájá”-t, Sheridan művét. A Katona József Szín­ház 18-án játssza először Max Frisch svájci író „Bieder­mann és a gyújtogatok” című szatíráját. Rossini „Ory gróf­ja” című vígoperájának bemu­tatója 20-án lesz az Erkel Szín­házban. A hónap végén a Jó­kai Színház bemutatja Sziráky Judit „Havasi karácsonyok" cí­mű színművét, az Ódry Szín­pad a „Két szín” című szovjet darabot. Kertész Mihály, Beregi Oszkár, Dénes Oszkár „Filmreprizek" négy évtized után Érdekes előadásra készül a Képzőművész Szakszervezet a Fészek Klubban. A Tanácsköz­társaság emlékére március 22- én rendezendő ünnepségen Kelen Jolán, a Közoktatásügyi Népbiztosság egykori osztály­­vezetője beszél majd 1919 kul­túrpolitikájáról. Utána a Ta­nácsköztársaság idejéből meg­­­maradt három filmet vetítik.­­ Az első filmnek „Jön az öcsém”, a címe. Rendezte: Ker­­­­tész Mihály, főszereplője: Be­­r­regi Oszkár. A második film­­ címe: „Őfelsége, a király nevé­­­­ben”. A harmadik filmet „Teg­nap” címmel dr. Lázár Lajos rendezte Dénes Oszkár fősze­replésével. □ KÍNA több ezer éves fes­tészetéről nyílt szombat délben kiállítás az Iparművészeti Mú­zeumban, a Hopp Ferenc Ke­letázsiai Múzeum rendezésé­ben. □ AZ OPERAHÁZ szombati Bartók-estje sok külföldi ér­deklődőt vonzott. Bécsből külön autóbusz érkezett Buda­pestre, főként muzsikusokkal. □ VASÁRNAP ESTE a Nemzeti Színházban a női fő- szereplő, Somogyi Erzsi vá­ratlan megbetegedése miatt ve­szély fenyegette „Az ügynök halála” előadásának megtar­tását. Sivó Mária vállalkozott a beugrásra, s hibátlanul ját­szotta el a nehéz szerepet. □ RADNÓTI MIKLÓS köl­tészetéből tart ma előadó estet az Egyetemi Színpadon a „Himnusz az emberhez’’ XX. századi magyar líra sorozat­ban Ilosvai Katalin és Horváth Ferenc. Jutalmat kapott a szerencsés mozilátogató Básta Dezsőné, a budapesti MÁV igazgatóság dol­gozója volt a szov­jet film ünnepi he­te egymillomodik látogatója. Az Uránia Filmszín­házban értékes ajándékkosárral jutalmazták meg. Könyvekről — néhány szóban Révay József: ÉGI JEL A tudós professzor új törté­nelmi regényét nagy érdeklő­dés előzte meg. A római csá­szárság történelmének egyik korszakát, Constantinus csá­szár uralkodását, a négy rész­re oszlott birodalom tűzzel­­vassal való egységesítését írta meg regényes formában a szer­ző, a történész alaposságával és pontosságával, mégis szóra­koztatóan, érdekfeszítő módon. Révay József nem romantikus, hanem reális képét adta a szí­nesen kavargó, legtöbbször tragikus, véres eseményeknek. Főhőse, Constantinus császár nem csodatevő szent és félis­ten, hanem erőszakos politi­kus, kegyetlen katona, aki sor­ra elteszi láb alól a nálánál jó­val kisebb koncepciójú, műve­letlen, durva balkáni császáro­kat. A sötét hátterű regényt merész szerelmi epizódok szí­nezik. Különböző, egymástól, teljesen elütő karakterű nők veszik körül a császárt, ugyan­így démoni férfialakok, gonosz­tevők, kalandorok, akiktől vé­gül is utolsó nagy szerelme, a nemes Flaviana szabadítja meg a császárt. A könyv ízléses kiállítása Mohsár Ágnes kezét dicséri. (Szépirodalmi Kiadó.) Szinnyei Júlia: HAJNAL Külvárosi bérház fiatal és idős lakóinak ellentéteit és harcait festi meg ebben az új regényében az írónő. Az unt kispolgári élet helyett valami mást, újat, szebbet akarnak a Hajnal fiatal lányai. Jelképe­sen pusztulásra van ítélve az öreg vidéki bérház is, amely hamarosan eltűnik, mint ahogy eltűnik a szereplők jö­vőjének útjából is mindaz, ami a fejlődésük és boldogabb éle­tük akadályozója. A hangulatos, szép borítót Rogán Miklós készítette. (Szép­­irodalmi Kiadó.) Simon István: FEBRUÁRI SZIVÁRVÁNY Simon Istvánt, a fiatalabb költőnemzedék egyik tehetsé­ges tagját, kezdettől fogva de­rűs szemléletű lírikusnak is­merjük, az egyszerű pillanatok igényes, művészi megjelenítő­jének. Villanatokban, egy-egy mozdulatban festi meg az ese­ményeket. Nyelvezete hajlé­kony, csupa melegség. Realista szemléletű témáit plasztikus természeti képek finom színei­vel tarkítja. A tetszetős kis kö­tet a Szépirodalmi Kiadó gon­dozásában jelent meg. Darvas Szilárd: NEVETNI IS LEHET Darvas Szilárd jól ismeri a közönséget, és írásaiban is azt adja, amivel a színpadon sikert aratott. Szatírák, szellemes hu­moreszkek, tréfás versek gyűj­teménye ez a kötet, a kitűnő Héber László találó karikatú­ráival. A harminchét írásmű apró mozaikokban adja mai életünk eseményekben, problé­mákban gazdag képét. A szép mama a strandon, a Karácso­nyi idill, Legenda a nő terem­téséről, Hetedik mennyország a mulattató kötet legjobbjai. (Szépirodalmi Kiadó.) —si— Magyar katonaművészek Bulgáriában és Romániában A Vörös Csillag Érdemrend­del kitüntetett Magyar Nép­hadsereg Művészegyüttesének 45 tagú tánckara és népi ze­nekara április elsején Bulgá­riában kezdi meg turnéját, részt vesz a hazánk felszaba­dulásának tizenötödik évfor­dulója alkalmából rendezett ünnepségeken Szófiában és más bolgár városokban, majd két hétig a Román Népköztár­saságban vendégszerepel. Több új művel készült fel az együt­tes, így a tánckar bemutatja Kodály „Galántai táncok” cí­mű alkotására készült koreog­ráfiát, a népzenekar pedig pa­lotást és verbunkosokat ját­szik. Az együttes énekes szó­listái bolgár, illetve román nyelvű népdalokkal szerepel­nek. „Budavár" regős-együttes Vasárnap tartotta bemutat­kozó előadását a MOM kultúr­­házban az I. kerületi úttörők „Budavár” regősegyüttese. Az együttes célja: a magyar törté­nelem nagy alakjainak megis­mertetése, a szép beszéd ápo­lása. A gyermekművészek a „Kinizsi Pál” című regősdara­bot játszották el. m □ DR BARTHA DÉNES vezetésével készül a rég várt Zenei Lexikon, amelynek vég­leges megjelenési dátuma: 1961.­­ A LATABBÁR-CSALÁD műsorát sugározta szombaton a televízió. A két Latabár fivér , Latabár Kálmán fia és leá­nya szerepelt Kiss Manyi, Pa­jor István, Thuri Éva, Tihanyi Magda és Hajdú Júlia közre­működésével. A nézők láthat­ták „az ősök galériáját”, a régi Latabárok portréit is. Ügyes, filmekkel tarkított, mulatságos­­ program volt, amelyért dicsé­ret illeti Fábry Évát és Zsurzs Évát, a műsor összeállítóit, rendezőit is.­­ □ A KAMARA VARIETÉ építkezése jól halad, április negyedikére-­ alkalmasint már meg tudják nyitni a nagykö­zönség számára. □ SZINF­TÁR MIKLÓS, az Operettszínház főrendezője mondja: „Megtisztelő újabb meghívást kaptam vendégren­dezésre a Szovjetunióba. Most választják ki a zenés darabot, amelyet én állítok majd be.” □ MÁRCIUSBAN megis­métlik az Erkel Színházban a Huszka Jenő szerzői estéket. □ CSEHSZLOVÁK ZON­GORAMŰVÉSZ: Ivan Mora­­vetz hangversenyezik Budapes­ten március közepén. □ A „CSERESNYÉSKERT” plakátján új név szerepel: Se­regi László tervezte a Csehor­­mű koreográfiáját. Seregi László az Operaház balett­együttesének fiatal művésze, aki korábban a Honvéd Mű­vészegyüttes tánckara számára készített koreográfiákat. □ RÁNKI GYÖRGY Kos­­suth-díjas zeneszerzővel tár­gyal a Kis Színpad vezetősége egy új darab megzenésítéséről. A „Magyar Zeneművészet”-bér­let febr. 15-től elhalasztott hang­versenyét febr. 29-én, este 8 óra­kor Fe­­rencsik János vezényli. (x) Társadalmi munka ♦ Egy iskolaigazgató levele ♦ Válasz a Capitol-mozi ügyében A Mogyoródi út A XIV. kerület, Nagy Lajos ki­rály útjai lakótelep napról napra épül és szépül és ez igen jóleső érzés. Sajnos azonban arról, hogy nem jó állapotok ural­kodnak az új lakótelep mögött, arról jobb nem beszélni. A Mo­gyoródi út az új lakótelepig le van betonozva, de ezen túl ősz­szel és tavasszal sártenger, nyá­ron pedig portenger várja a munkából fáradtan­­ hazatérőket. Az elmúlt évben az úttestet le­betonozták és az ott lakók biza­kodva várták, hogy teljesül régi vá­gyuk és megjavítják a régen kért utat és járdát is. Legna­gyobb meglepetésére azonban az ott lakóknak, a Róna utca és az új lakótelep közötti rész 300 mé­teres szakasza a régi állapotá­ban maradt. Gyermekeink, akik a Hunyadi János iskolába jár­nak, térdig sárban ment­ek az iskolába és onnan haza. A Nagy Lajos király útja és Mogyoródi út sarkán van a 32-es autóbusz­­megálló és most a 68-as villamos vonalát is meghosszabbítják, de a környéken lakók ezen jármű­veket használni nem tudják a tarthatatlan útviszonyok miatt. Nem utolsósorban említem meg, hogy az új lakótelep üzleteihez (közértek) sem tudunk kimenni vásárolni, hacsak gólyalábat nem kötünk fel, a sártenger miatt. A Mogyoródi út és környéke lakói nevében: Hanacsek Ede, Mogyoródi út 48. Egy utca lakói írják Mostanában sokat foglalkoz­nak az újságok a Kerepesi úti lakótelepünkkel. Mi 1959 júliusa óta lakunk itt, s majdnem min­dennap találunk valami újat, meglepetést, aminek mindig kü­lön örülünk. De örömünket több­ször megzavarják olyan esetek, amelyeknek — szerintünk — nem kellene lenni. Mi, a 929-es utca lakói, sőt, még a Kaffka Margit utca lakóinak egy része is immár egy hete „sötétségben élünk”. A páratlan oldalon van az isko­la, amelynek hatalmas udvara van és­ ezen az oldalon nincse­nek lámpák sem felszerelve. Es­te vaksötétben botorkálunk ha­za, gyerekekkel együtt. Arról nem is beszélünk, hogy akik még nem jártak erre és keres­nek valakit, még világosban is nehezen találják meg, mert a házszámok csak az épülettömbök sarkán vannak kifüggesztve, a kapukon nem. Az elmúlt éjjel például egy mentőautó nem tu­dott eligazodni a sötét utcában. Nem tudjuk elképzelni, hogy az Elektromos Művek egy hét alatt ne tudta v©lna kijavítani a hibát, ami, sajnos, nem először fordult elő Mielőbbi intézkedést kérnek a 927-es utca lakói ★ Lehet, hogy az Elektromos Művek időközben a közvilágítást megjavította, de furcsa az, hogy a telepen egy hétig, nem tudni mi okból, nincs közvilágítás. A csillaghegyiek kérik A III. kerület (Csillaghegy), Dózsa György út és az összes környező utcák, amelyek a HÉV- től és az üzletektől ide vezetnek, annyira rosszak, hogy a közle­kedés szinte lehetetlen rajtuk. A fuvaros például nem vállalja, hogy a tüzelőt hazaszállítsa. Nagyon szívesen dolgoznánk tár­sadalmi munkában néhány szom­batot és vasárnapot, hogy ez a probléma mielőbb megoldódjon. Remélj­ük, hogy az illetékesek mielőbb segítségünkre lesznek. Herceg Lajos ur., Dózsa György út 26. és a környék lakói Mi van a Capitollal címmel levél jelent meg, melyre az alábbiakban válaszolunk: Az épületben jelenleg a MÁV Autófuvarozási Főnök­ség telepét helyezték el. A Verseny utca felőli részt élet­­veszélyes volta miatt alá kel­lett dúcolni. Az épület el­avult, városrendezési szem­pontból sem kívánatos ilyen épület a város belsejében. Ezért lebontását javasoljuk. Még 1959 februárjában köte­leztük a MÁV-ot, hogy az életveszélyt hárítsa el. Egy­előre a telep kihelyezése meg­felelő helyiség hiánya miatt késik, amint ez a probléma megoldódik, az épületet le fogjuk bontani. Tasi István osztályvezető, VIII. ker. Tanács építési­­. Öt lámpa van csak A környező házak lakógyűlé­­seinek évek óta állandó napiren­di pontja a Tóth Kálmán utca rossz közvilágítása. Ez egy meg­­állónyira van a tündöklő fény­ben fürdő Ferenc körúttól. Es­­ténként az említett utcában ko­romsötétben bukdácsolnak a gid­­•Tff^-göftrpB-'é’' i.óe9éWtak-ter-jár­­­dákon a járókelők, Tótti Kálmán utcai általános is­kola tanulói is. A körülbelül 500 méter hosszú utcában mindössze öt darab gyenge fényű lámpa van. A hűtőház iparvágánya is ezen az utcán át vezet a Sorok­sári úti teherpályaudvarra, de úgy gondolom, közbiztonsági szempontok is indokolják a köz­­világítás megjavítását. Keszthelyi Károlyné Soroksári út 30. Modern? Érdeklődéssel olvastam „egy érettségiző diáklány” sorait a fekete harisnyáról. Maga is el­ismeri, hogy viselete „divathó­bort”, amit a felnőttek egy ré­sze értelmetlennek és céltalan­nak tart. S most, íme, a női lo­gika: védi a hóbortját azzal, hogy az hasznos is. „Egyrészt meleg, másrészt olcsó.” „Emel­lett nem szalad le rajta a szem.” Megdönthetetlen érvek ezek, mert ugyebár csak a fekete pa­mutharisnya rendelkezik ilyen előnyös tulajdonságokkal! De az író tovább szárnyal: a divatos női nadrágviseletet is bátran fel­áldozza. A fekete pamutharisnya (mint annak idején a széles, piros övek) egyeseknek, néhány szín­­összetételhez igenis ízléses és szép! De vajon, mit látunk a pesti utcákon? Általános iskolás lányokat, kis­­lányos, színes ruhában, de feke­te harisnyával. 20—2­ éves „nagy­lányokat”, sokszor­ már ízléste­lenségig modern öltözetben. A fe­kete harisnya általában fiatal lá­nyokon ízléstelen. Viselete hó­bort lett, ezért a széles, piros öv sorsára jut nemsokára. M. I., II., Csalán u. 19. Olvastam az Esti Hírlap­ban, hogy a fővárosi tanács közlekedési igazgatóságával karöltve, eldöntötték, hogy a 2, 5, 19 és 60-as autóbuszok ezután a Zrínyi utcán közle­­­kedjenek. A döntés efcí­cus­­inyeként az említett autótru­­szok hétfő óta már a Zrínyi utcán száguldanak. Vajon a döntésnél gondoltak-e arra, hogy ezer gyermek nyugal­mát bolygatták meg. Eddig ugyanis az iskolánkból kiha­ladó gyerekek testi épségét elsősorban a Nádor utcán já­ró autók veszélyeztették. Ma már szinte minden oldalról fenyegeti e vész őket. Arról ez esetben nem is beszélek, hogy iskolánk tantermeinek ablakai alatt percenként fel­berregő autóbusz zaja nem serkenti tanulóinkat különö­sebben a figyelésre. Pataki Gyula, a Nádor utcai Ált. Iskola igazgatója Ezer gyermek nevében Feleség: Valamit csak meg kell engednem neki, ha az italtól és a dohányzástól eltiltottam. TULISÍROZOTT ANTISZEPTIKUS vérzéscsillapító Kérjük az ügy kivizsgálását A XIII., Sallai Imre u. 3— 5. számú házak szuterén he­lyiségeiben vegyianyag lera­kat van, ahol a kora reggeli óráktól késő délutánig 4—5 teherautó áll. Az autókról ké­zi kocsikra árut raknak át, a kocsikról le- és feldobálnak csomagokat úgy, hogy a gya­logjárókat és gyermekeket le­­kényszerítik a kocsiútra. A vegyianyag lerakattal szem­ben két autógarázs van, ahonnan az autók sűrűn köz­lekednek, megakadályozva a forgalmat. A járókelők testi épsége állandóan veszélyben van, úgy a gyalogjárón, mint az úttesten, valamint az egészségük is, a szétszórt és otthagyott szemét és piszok miatt. Kérjük az ügy legszigorúbb kivizsgálását és a raktárhe­lyiség sürgős eltávolítását. Tisztelettel: a XIII., Sallai Imre u. 3—5. sz. ház lakói Lebontják a Capitolt Egy kis édességet „Itt a budapestiek beszél­­nek”-rovatnak! Olyan sok panaszt elintéz az én kedves lapom, hogy én is felhívom figyelmét arra, hogy két hete megjelent egy cikk, hogy fe­hér csokoládé gyártásával kísérleteznek. Azt hiszem, ez nem olyan fontos, mint az, hogy mi, cukorbetegek nem kapunk egy kis diétás csoko­ládét. Fájó szívvel nézzük a moziban, színházban, hogy eszik a finom csokoládét és mi nem kapunk. Dolgozó nő A javítást elrendeltük • „Itt a budapestiek beszélnek”­­című rovatukban .Másfél éve’” címmel folyó hó 10-én megjelent panaszra az alábbi tájékoztatást közöljük: Dr. Galambos Mihály­­né III., Dereglye u. 3. sz. örök­lakástulajdonos panasza valóban indokolt, mert a társas­ház ter­vezési és kivitelezési hibái miatt több lakásban a központi fűtőbe­rendezés nem működik kielégí­tően. Dr. Galambos Mihályné egyáltalán nem tett panaszt az OTP-nél, ezzel szemben az OTP „hivatalból” lefolytatott ellenőr­zése alapján panasztétel nélkül is elrendelte a szükséges javítá­si munkálatokat. Országos Takarékpénztár Abrahám, Kuti A potyautasok Az utasok egy rétegéről szeret­nék megemlékezni, akik eleinte kevesen, de hétről hétre mind többen a leszállók részére ké­szült hátsó ajtón szállnak fel. A félénkebbek csak egy-két megál­lót bliccelnek, a vakmerőbbre hosszú úton, lehetőleg a végál­lomásig veszi igénybe ingyen az autóbuszt. Hiába van tükör a ka­lauznő előtt, a sok felszállótól és a jegykezeléstől nem tudja min­dig megfigyelni, hogy mindenki hátul száll-e fel. Nem szép és nem is illő dolog a potyautazás akkor, amikor nálunk rendkívül olcsó a közlekedés. Jancser József, IX. kerület, Üllői út

Next