Esti Hírlap, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-01 / 51. szám

FELNŐNEK A GYEREKEK Ünnepségen vették át személyi igazolványukat az angyalföldi fiatalok A nézőtér első részében — gyenge félkaréjban — csupa fia­tal. Mögöttük az idősebbek, a szülők, a hozzátartozók. Mintha csak a lombos szálerdő vé­delmében — ez a kép — cse­peredne, gyökerezne a fiatal, új ültetés. Angyalföldi szülök ülnek a hátsó sorokban, élőt­­­­tük gyermekeik, az ifjúság, az­­ ünnepeltek. Tizenhat évesek. A­­ párt és a KISZ, a belügymi­­­ niszter jelenlétében kapják­­ meg személyi igazolványukat. Felnőttek. Tizenhat évesek ünnepe, a két ünnepük. Kitűnő, szorgalmas, jeles Ha a kis úttörő-harsonák nem is jeleznék az ünnepély kezdetét, ha a terem nem is lenne feldíszítve, televíziósok, filmesek masinája nem pergett volna — ünnep lenne akkor is. Az idősebbek, a szülők ünnepe is. Felnőttek a gyerekek, s mi­lyen másként indulnak el, mint sok év előtte ők indultak. Az egész ország figyeli, vigyázza útjukat. „Postai László kitűnő ta­nuló ... Frank Gábor szorgal­mas ipari tanuló ... Nagy Má­ria jeles tanuló, úttörővezető...” — hangzik a névsor, s az első állampolgári igazolványt sze­mélyesen a kerület rendőrsé­gének vezetője adja át a fiatal felnőtteknek. Kik ezek a mai ünnepeltek, a felnőttek közé lépő tizenhat évesek? „Rengeteg a munka“ Törkő Judit. Másodikos, Ber­­zsenyista. Angyalföldi gimná­zium: ide költözött ki a rég­­múltú gimnázium, az ötödik kerületből a Huba utcába. Mi szeretne lenni? Vagy nyelvész vagy magyar-orosz­­szakos tanár. Magyar, latin, francia, oroszból­ kitűnő. A Krokodilt, a Pravdát olvassa. — Otthon mivel foglalkozik? „Kevés időm van otthon, ren­geteg a dolgom.” Micsoda? A faliújság-bizottság tagja. Komoly lap ez, most például a feketeharisnya-hóbort ellen hegyezték ki tollukat. „Divat vagy gyász?” címmel vezércik­ket írtak. Aztán a diákköri önképzőkör. Bíráló,, kritikus. „Kecskés Klári verséről vitáz­tunk a legutóbb. Ilyen sorok vannak benne, hogy: Félem a halált. Egy tizenhat éves lány!” Március 19-re klubnapra ké­szülnek, de ugyanakkor az áp­rilis 4-i kiállítás anyagát gyűj­tik, kutatják. Az ő osztályuk a „régi beiskolázás és az új” címmel készül. Régi statiszti­kai adatokért már a fővárosi tanácsnál is járt. „Rengeteg a munka, kérem .. N­agy fiú a kicsik között Rohoska János. Szerszámesz­tergályos tanuló, akárcsak pajtása, Gribovszky István. Akinek pillangónyakkendő fi­tyeg nyaka alatt — nővérétől kapta — akár csak egy hőscin­­cér bajsza. A Rohoska szabad idejében kijár az úttörőházba, a pajtásokhoz. Rajvezető volt. Túrákat vezetett, tanította a kisebbeket. Most meg leül kö­zéjük — komoly esztergályos — és mesél. „És meghallgatom a problémáikat.” — Mik a problémáik? „A legtöbbször, hogy a nagyobbak verekesz­­nek. Erre azt mondom: talán nem is ok nélkül. Nem és nem, kiabálják a kicsik. Na, akkor kivizsgálom az ügyet és igazsá­got igyekszek tenni.” Az esztergályos igazságot tesz. Szűcs Etelka, Woche Mária és Batai Rozália, a Berzsenyi Gimnázium II. osztályost tanulói az ünnepség után öten az új személyazonosságiigazolvány-tulajdonosok közül: Rostás László karosszérialakatos, Szabadi Dániel lakatos, Csene László, Mátyus János és Gaál László szerszámké­szítők (MTI fotó : Friedmann felv.) KÉSZPÉNZÉRT is VÁSÁROLUNK finom PORCELÁNT márkás ÉTKÉSZLETET ÓLOM KRISTÁLYT V., Kossuth Lajos utca 1. V. Felszabadulás tér 3. V., Szent István körút 3. VI., Népköztársaság útja 27. BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ v. Tavasszal 15000 lakóbizottságot választanak Budapesten Közvélemr­énykutatás az új bizottságok feladatairól A budapesti lakóbizottságok megbízatása lejárt, s a fővárosi tanács végrehajtó bizottságá­nak határozata alapján tavasz­­szal valamennyit újjáválaszt­ják. Hogyan bonyolítják le a választásokat, milyen feladatai lesznek az új bizottságoknak? — erről tájékoztatták az MTI munkatársát a fővárosi tanács­nál. — A lakóbizottságokban az elmúlt években társadalmi ak­tivisták tízezrei tevékenyked­tek, segítették a tanácsok munkáját — mondották. — A bizottságok bebizonyították, hogy alkalmasak az eddiginél nagyobb, fontosabb feladatok megoldására is, kitűnő munká­sai a tanácsok és a tömegek közötti kapcsolatok erősítésé­nek. Ezért igen nagy jelentő­séget tulajdonítunk a bizottsá­gok újjáválasztásának, amely­re április 1 és június 30-a­ kö­zött kerül sor, összesen 15 000 három-öttagú lakóbizottságot választanak Budapest kerü­leteiben.­­ A választási előkészülete­ket már megkezdtük. A fővá­rosi tanács szervezési osztálya sok budapesti munkást, házi­asszonyt, írót, művészt, peda­gógust, közéleti személyiséget kér meg, mondják el tapasz­talataikat,­­észrevételeiket a la­kóbizottságok eddigi munkájá­ról, s azt is, hogy szerintük mi­lyen újabb megbízatásokat, fel­adatokat lehetne és kellene a bizottságokra ruháznunk.­­ Természetesen szívesen vesszük mások észrevételeit, indítványait is. Kérésünk csu­pán az, hogy az észrevételeket március 18-ig juttassák el cí­münkre: V. kerület, Város­ház utca 9—11., fővárosi ta­nács szervezési osztálya. Vala­mennyi beérkező javaslatot, indítványt tanulmányozzuk majd, s azok alapján dolgozzuk ki a lakóbizottságok jelenlegi hatáskörét szabályozó tanácsi rendelet esetleges módosítá­sait. Könnyítik a nők gondjait a Fővárosi Villamosvasútnál A Fővárosi Villamosvasútnál minden erővel könnyítenek a nők gondjain. Bevezették az ülőkalauz-rendszert a trolibu­szokon, tervezik azt is, hogy kísérletképpen a legújabb tí­pusú villamosokon is hasonló lesz a jegyárusítás. Megszün­tették a füttyöskalauzi rend­szert, ezt a fáradságos munkát, helyette fényjelzést használ­nak. Nagy megelégedésre, ren­dezték a fizetéseket, s ezzel a fiatalok, elsősorban a nők na­gyobb jövedelemhez jutnak. Kidolgozzák a kalauzok pré­miumrendszerét is. Sok dolgo­zó nő kérésére minden igényt kielégítő női munkásszállást építettek és bővítették az úgy­nevezett laktanyákat is. Új bölcsődéket, napközi otthono­kat nyitottak, a különböző­­te­lephelyeken mosodák, szárítók segítik a nőket, s ha kívánják, a remízekben önköltségi áron vacsorát is kaphatnak. Már­ciusban 30 nő számára ellenőri tanfolyamot is szerveznek. Felülvizsgálták 450 építés költségvetését • csökkentették a kiadásokat 47 millió forint megtakarítás A Fővárosi Építőipari Beru­házó Vállalat, amely Buda­pesten a tanácsi, a szövetkezeti és az öröklakás-építkezéseket bonyolítja le, felülvizsgálta a tervezőiro­dák 450 költségvetését. E költségvetések összege 1 mil­liárd 62 millió forint volt. A felülvizsgálat során ebből 47 milliót csökkentettek. Viszont 19 millió forint értékű olyan munkát vetettek fel, amely , szükségesnek mutatkozott, de ,a tervezésből kimaradt. (­A lakásépítési költségek to­vábbi csökkentésére a vállalat több intézkedést tett. Az úgy­nevezett felvonulási költsége­ket az Építésügyi Miniszté­rium a költségvetés 8,3 száza­lékában állapította meg. A nagy lakótelepeken történő fel­vonulásoknál ebből sikerült 0,5—1 százalékot megtakaríta­ni, s még további csökkentést is el lehetne érni, ha az új munkásszállások építésére for­dított évi 17—10 millió forint nem számítana ebbe a kiadási tételbe. Egyébként elhatároz­ták, hogy lakótelep-építkezé­sen a jövőben felvonulási cé­lokra nem barakkokat állíta­nak fel, hanem végleges épületeket, ame­lyeket az építkezés befe­jezésekor lakóházakká alakítanak át. Könnyűbeton-anyagok felhasz­nálásával kívánják elérni az épületek súlyának, s ezzel az alapozás költségeinek csökke­nését. A homlokzati kiképzé­sekhez a tervezők szívesen használnak drága burkolato­­­kat, de a beruházó vállalat megfelelő mérsékletre készteti őket. A körutakon, a belváros­ban, reprezentatív épületeknél indokolt a díszesebb kivitel, de egyszerűbb lakóházaknál feles­leges. Inkább műanyag festéket kíván­nak használni, amely idő­álló és jó színhatású. A vállalat a tervezésnél min­den esetben megkívánja a pon­tos talajmechanik­ai feltárást és szakvéleményt. Kétes vagy rossz talajrétegeződés esetén többféle alapozási tervet ké­szíttetnek, mint például Lágy­mányoson. Az emeletmagasság csökkentésével is jelentős meg­takarítást lehet elérni. Eddig 3,20 méter volt az egyik födém­tetőtől a másik födémtetőig va­ló távolság, most három méter lesz, ezzel a fűtési költség is kevesebb lesz. Az új lakótelepek parkosítá­sának költségeit is redukálni akarják. Talajtani vizsgálato­kat végeznek, hogy megállapít­sák, milyen vastagságú talaj­csere alkalmazására van szük­ség. Előzetesen az építési terü­letről a humuszt összegyűjtik,­­ ezt használják fel a parkosítás­hoz. Ezenkívül közművek létesítésénél, több bevált típusterv al­kalmazásával, helyes szerkezeti rendszereik megválasztásával igyekeznek a lakásépítési költségek összegét tovább csökkenteni. Hajdú Endre Négytagú „zenekar“, önkéntes énektanárok, dilettáns előadók Javult a helyzet, de még mindig sok a baj a vendéglátóipari műsorokkal kamintás abroszok mellé, hogy vacsora, egy kis bor vagy sö­­röcske mellett zenét hallgas­son, szórakozzon. Nem közöm­bös hát, hogy milyen színvo­nalon elégítik ki, s mire szok­tatják a közönséget. Huszonöt-harmincmillió em-­­ mégis igyekeznek a minimum­­bel­ül évente a fehér vagy tar- s ra leszorítani a zenekarok lét­számát, hiszen számukra a fon­tos, hogy a zene­felárat hoz­zászámíthassák a számlához, ugyanakkor a béralapból mi­nél kevesebbet kelljen fizetésül kiadni, így történt, hogy a kő­bányai Park-sörözőben a múlt nyáron egy ezerszemélyes he­lyen négytagú zenekar játszott. Legreprezentatívabb vendég­lőink egyikében, a budai For­tunában, négytagú népi zene­kar játszik, a Budapest Kávé­házban tizenkettő helyett hét zenész. Az OSZK most jelentést ké­szített egyéves működéséről. A jelentés több javaslatot is tar­talmaz, a többi között a ven­déglátóipari zenészek, éneke­sek működési engedélyének egységesítését, a műsorok el­lenőrzését, az OSZK hatáskö­rének bővítését. A jelentést március elején tárgyalja a Mű­vészeti Dolgozók Szakszerve­zete Szövetségének elnöksége. Egy évvel ezelőtt alakult meg sok huzavona után az Or­szágos Szórakoztatózenei Köz­pont. Az új intézmény minde­nekelőtt rendet teremtett a működési engedélyek dzsun­gelében. Az ellenforradalom után ugyanis igen nagy szám­ban özönlöttek erre a pályára a „félművészek” , és a telje­sen dilettánsok. (A felülvizsgá­lat során 5700 hivatásos zenész és énekes kapott működési en­gedélyt.) Népdal- és táncdal­­stúdiókat indítottak. Két pró­baterem áll Budapesten a ze­nészek rendelkezésére, öt esztendő után ismét meg­hallgatásokat rendeztek, és mintegy hatezer jelentkezőt megvizsgálva, kétszáz új mű­ködési engedélyt adtak ki. Je­lenleg az országban háromezer hivatásos népzenész és kétezer­­hétszáz tánczenész van, ebből kétezer él Budapesten. Egy kis „ingyen“ muzsika Egy év alatt természetesen nem lehetett teljes rendet te­remteni ezen a meglehetősen bonyolult területen. Ma is probléma például a burkolt túlóráztatás. A zenészek mun­kaideje rendszerint a záróra előtt egy-két órával már lejár. A vezetők mégis sok helyen arra kérik a zenészeket: ma­radjanak ott záróráig. A túl­óráért természetesen semmifé­le ellenszolgáltatást nem kap­nak. Elképzelhető: a sok órán át tartó muzsikálás nem ered­ményezi a színvonal emelését vagy akárcsak megtartását is. Gondot okoznak az ellen­őrizhetetlen és megszámlálha­tatlan énektanárok is. Bará­tok vagy ismerősök ajánlják a társaságban a szívesen énekel­gető kollégának, hozzátarto­zónak: „Menj el ehhez meg eh­hez, énekest csinál belőled.” És a „tanár”, függetlenül attól, hogy valóban tehetséges-e a jelentkező, biztos sikert, kar­riert jósol neki, — természe­tesen azzal a feltétellel, hogy busás honorárium ellenében ő tanítja meg az éneklésre. „Pszichológiailag” is elrontják a jelentkezőket, bebeszélik ne­kik, hogy már „kész művé­szek” és teljesen érthetetlen, miért nem kapnak megfelelő fellépési lehetőséget. Trösztérdek és kultúra Általában­ nem lehetünk még elégedettek a vendéglátóipari műsorokkal. Ezeket a műsoro­kat a vendéglátóipari trösztök vezetői vagy megbízottaik ál­lítják össze — gyakran műkö­dési engedéllyel sem rendelke­ző részvevőkből. Ami a külö­nös: egyelőre teljesen jogsze­rűen, hiszen sem a Műsorigaz­gatóságnak, sem a Szórakozta­tózenei Központnak nincs bele­szólása a műsorok ügyébe. Alapvető ellentéteket okoz a zenészek és a vendéglátóipari vállalatok kettős anyagi érde­keltsége. S ami a lényeg: en­nek a kettősségnek a közönség látja a kárát. Népi zenekar négy taggal — nem zenekar. A vendéglátóipari vállalatok Hatezerből kettőszáz —­ból — Szokatlan színek, csíkos haj fantáziafrizura A Magyar Fodrászklub most rendezte meg az első nemzet­közi fodrászversenyt. A kétna­pos vetélkedés vasárnap dél­után kezdődött meg a MÁVAG művelődési otthonában. Az ünnepélyes megnyitó után az első versenyszám a modern nappali vízhullám volt. Hu­szonnyolc modell foglalta el he­lyét és hat ország legnevesebb fodrászai kezdték formálni a különböző színű hajakat. A rövid haj a divat. A versenye­ken igen kedveltek az egyéb­ként szokatlan színek, mert­­ ezek jobban kiemelik a haj formáját. A legtöbb modell ha­­­­ja egészen világos, hamvas­­ pasztellszín, szőke vagy vörös, a rózsaszín, lila és kék egészen halvány árnyalatai. Az is di­vatos, ha egy-egy nőnek kü­lönböző színű, úgynevezett csíkos hajból formálják a fri­zuráját. Vasárnap este került sor a férfi angol hajvágásra, majd a női fodrászok estélyi frizurát készítettek. Ma, a ver­seny második napján vízhul­lámból nappali frizurával, majd férfi borotva-hajvágás­­sal és a leglátványosabb szám­mal, a fantázia-frizurával foly­tatódik a verseny. Az eredményeket ma éjjel hirdetik. Készül a délutáni frizura — Na tessék, így versenyezni! Pont egy dróthajú model jutott nekem! (Szúr Szabó József rajta)

Next