Esti Hírlap, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-01 / 78. szám

□ FELSZABADULÁSI ÜN­NEPSÉGET rendez április má­­sodikán délután 2 órakor a Nemzeti Színház társulata az épület házi színpadán, vala­mennyi tag részvételével. □ ÖTESZTENDŐS a Rádió gyermekkara. Ebből az alka­lomból az együttes a Magyar Optikai Művek színháztermé­ben ad díszhangversenyt □ helyszíni közvetí­tést ad a Televízió április 9-én a miskolci Nemzeti Szín­házból „A Néva partján“ cí­mű Trenyov-darab magyaror­szági ősbemutatójáról. □ ARGENTIN VENDÉ­GÜNK: Ricardo Odnoposoff, a világhírű hegedűművész a jö­vő héten érkezik Budapestre, s több hangversenyen szerepel. □ MA REGGEL Bulgáriába Utazott több hetes vendégsze­replésre a magyar néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett művészegyüttesé­nek tánckara és népi zenekara. □ MA DÉLELŐTT tartották az Ódry Színpadon Zak és Kuznyecov „Fekete vagy vö­rös'’ című darabjának nyilvá­nos főpróbáját □ MARLENE DIETRICH tervezett hamburgi hangverse­nye ellen, mint a bécsi Volks­stimme jelenti — „különböző nyugatnémet körök" tiltakoz­tak. A fasisztaellenes beállított­ságú világhírű művésznőt „né­­metellenesnek“ nevezték Nyu­­gat-Németországban. Az együttes születésnapra készül A tanszékvezető táncol Közgazdászok az élen — Látogatás a Marx Károly Egyetemen A Marx Károly Közgazda-­ember áll a dobogókon, énekli Jogtudományi Egyetem aulája- a madrigálokat, forradalmi da­­lan érkezőt zeneszó csábítja lókat, feljebb. net régi táncos Benyitunk a próbaterembe. Tizenkét tagú népi zenekar húzza a talpalávalót. Igaz Já­nos bácsi, az egyetem 54 éves gondnoka veri a cimbalmot, ő a művészegyüttes legidősebbje. Tizenegy év óta van együtt a tánckar, amelyet tavaly szo­cialista kultúráért jelvénnyel tüntettek ki. Minden verse­nyen első helyen végzett, első­ként állt talpra 1956. decem­berében is. Heten táncolnak még mindig a régen végzet­tek közül: minisztériumi elő­adó, Nemzeti Bank-tisztviselő, gépészmérnök, statisztikus, diszpécser van közöttük. Meg­kérdezzük az egyik táncost. — Halupa Béla, a marxiz­mus—leninizmus tanszék ve­zetője vagyok — mutatkozik be —, 1949 óta táncolok a cso­portban. Szeretem, mert jó a kollektíva. Gyakran lépünk fel, csereszerepléseket vállal­tunk a Csepel Autógyár fiatal­jaival, s rendszeresen adunk műsort üzemek, katonák előtt, vidéki városokban. Most a fel­­szabadulási műsorra készü­lünk. Az énekkar a klubteremben próbál. Hetven leány, fiatal­ Akik megelőzték a Nemzeti Színházat — Az elmúlt évben har­mincöt művet tanultunk meg — mondja Tóth Mihály kar­nagy —, szerepeltünk a Fóti Gyermekvárosban, a Filhar­mónia ifjúsági koncertjein, meg üzemekben. Előfordult, hogy egy nap négy előadást is tartottunk. Gyümölcsöző a kapcsolatunk a Tudomány­­egyetemmel és a Műszaki Egyetemmel. Április 24-én kö­zös koncertünkön együtt szó­laltatjuk meg Sosztakovics Dal az erdőről című oratóriu­mát. A felszabadulási sereg­szemlére Karai József új mű­vével készültünk fel. A színjátszó csoport az utób­bi három évben mindig érmet nyert az egyetemek közötti kulturális versenyben. 1953- ban a Nemzeti Színház pre­mierjét megelőzve mutatta be Brecht A rettegés birodalma színművének három képét. Most Max Frisch ... és a hol­tak újra énekelnek című rek­viemjével készülnek. Sokat sze­repel az úgynevezett szólista­­brigád is, s igen népszerű az if­júsági dzsesszegyüttes, amely a leningrádi Gorkij-kultúrház dzsesszklubjával levelez. Eddig a 170 tagú művész­­együttes különféle csoportjai­ról esett szó. Az egyetem kul­turális élete azonban nem azo­nos a szereplő­ csoportok tevé­kenységével. A közgazdászok szeretik a kultúrát — Egyetemünknek 991 hall­gatója van — mondja Barabás Dénes, a kulturális osztály mozgékony vezetője. — Arra törekszünk, hogy mindenki minél többet kapjon a kultu­rális javakból. Tavaly a szov­jet film ünnepére hirdetett egyetemek közötti versenyt mi nyertük. Közönségszervezőnket a FÖMO kéthetes moszkvai üdültetéssel jutalmazta. Az el­ső félévben körülbelül 5000 mozi, 1500 színházjegyet ad­tunk el. A Shakespeare-ciklus­­ra száz, az Opera—Erkel-soro­­zatra 130, az Állami Hangver­senyzenekar és MÁV szimfo­nikusok koncertjeire mintegy 200 bérletet váltottak. Az egyes karokban megtartottuk már a szellemi öttusa selejte­zőit. Ifjúság és erkölcs címmel nagy érdeklődéssel kísért elő­adássorozatot rendezünk. Rendszeresítettük a hangle­mezhallgatást, az irodalmi szakkör megrendezte Hárs György költői estjét, a képző­­művészeti kör pedig közös tár­latlátogatásokat, előadásokat szervez. Véget ér a körséta, s az eredmény: vonzóan gazdag és színes a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetem kul­turális élete. Csizmadia György Boszorkánykonyha Az éter türelmes. Nem tud tiltakozni, ha parányi elektro­mos részecskéin hazugság, bu­taság, sötétség utazik földközi utakon. Pedig már majdnem tíz esztendeje mérgezik az étert a sok szárnyú müncheni épületből. Most mozivásznon láthatjuk a Szabad Európa boszorkány­­konyháját. Néhány eredeti fel­vétel után a makettépület ab­lakait mutogatja végig a ma­gyarázó pálca; itt dolgozik a magyar szekció, itt van ez az osztály, itt a másik. Érezzük a papírmasé arányait, mégis úgy tűnik, ha benéznénk a lakta­nyaszerű épület ablakain, fér­geket látnánk nyüzsögni. Az­után látjuk valóságosan is őket: Borsányi Julián ezredest, Csonka Emil újságírót, Czupi Bálint nagygazdát és a többie­ket. Eddig is tudtuk róluk, hogy megrögzött ellenségei a munkásoknak, a dolgozóknak, a Magyar Népköztársaságnak, most a dokumentumok­­ ere­deti híradórészletek, fényké­pek, emlékiratok — mégis megdöbbentőek. Kassa­­lebombázott házait látjuk, majd rajzban a neve­zetes légitámadást. Aztán Krú­dy Ádám, a repülőtér egykori parancsnoka mondja el a film­vásznon, hogyan szálltak fel, s győződtek meg arról, hogy német gépek bombázták a vá­rost. Elküldte a jelentést, de Borsányi Julián, a vizsgálóbi­zottság vezetője, ennek ellenére hamis jelentést állított össze. Bell ezredes — Borsányi most ilyen névvel szerepel a rádió­adásokban — ma is folytatja katonai tevékenységét. 1956 ok­tóberében az éter hullámain át igyekezett újabb és újabb katonai feladatok elvégzésére irányítani az ellenforradalmá­­rokat. „Vendégünk” is volt azon az októberen. Czupi Bálint sür­gősen hazalátogatott, s aki a rádióban Bálint gazda névvel a magyar parasztok érdekéről prédikál, idehaza sürgősen fel­kereste a magyar paraszt leg­nagyobb ellenségeit. Fillér földbirtokost és természetesen Mindszentyvel is kapcsolatot keresett. Látogatását fénykép bizonyítja. Csonka Emil köny­vet írt közvetlen gazdájáról, Szálasi Ferencről. „Alkalmam volt őt az országban követni, végig mellette lehettem” — ír­ja büszkélkedve a könyv elő­szavában, s a film most véres következményeit mutatja en­nek a rövid életű, de gazem­berségben minden korokat fe­lülmúló hatalomnak. Csonka Emil ma Gábor diák névvel „demokráciára” oktatja hall­gatóit. Ez a kitűnően sikerült do­kumentumfilm — nemcsak az összegyűjtött képek, adatok nagyon érdekesek, de a film­szerű feldolgozás is igen jó — a képek erejével is leleplezi a magyar nép elleni propagandát és kitalálóit is. — bel — Emberek , Giuseppe de Santis filmje, az olasz—francia koprodukció­ban készült Emberek és farka­sok érdekes, szép történetet mutat be egy olasz hegyifalu életéből. Hősei, a farkasvadá­szok, hagyományos „mester­ség” szerelmesei, amikor le­hull a hó, és az éhes farkasok falkába verődve körbe fogják a kis­ falvakat, be-betörnek, kecskét, bárányt, sőt, tehenet rabolni — megjelennek a far­kasvadászok puskavégre kapni a vérengző ordasokat. Sok — nem ritkán halálos — veszély­­lyel néznek szembe, éjszaká­kon át virrasztanak, ügyesen, kitartóan kutatják és követik a nyomokat, pedig fáradságu­kért csak akkor jut fizetség, ha a vadászat sikerrel jár. A kitűnő rendező a farkas­­vadászok romantikus kalan­dokkal színezett, alapjában mégis igazmondó hűséggel áb­rázolt, nehéz, komor életének keretében a mai olasz falu tár­­sadalmi viszonyairól is képet fed. Ricuccio és a nagygazda­ ­s farkasok lányának kalandja jó alkalom íróknak és rendezőnek véle­ményt mondani a gazdag pa­raszt gőgjéről, szívtelenségé­ről, családja életének kietlen sivárságáról, a szegény embe­rek kedvességéről, jó humorá­ról és igazságáról. Giuseppe de Santis a szegényekkel érez, ha­tásosan igaz művészi eszközök­kel érzékelteti a kisemberek világának érzelmi tisztaságát. Ezért — ha a történet ki­térői sokszor mesterkélten hosszadalmasnak is hatnak — végül nem érezzük in­dokolatlanul szentimentálisnak a film befejezését, azt, hogy a fiatal farkasvadász nem a gazdag parasztlányt, hanem Teresát, szerelmét követi. A sikerült film szerepeit kiváló színészek alakítják. Jó együt­tesükből is kiemelkedik nép­szerű ismerősünk, Yves Mon­tan­d és a finom, lírai eszkö­zökkel játszó Silvano Manga­­no. D. T. Moszkva, Prága, Helsinki ünnepi koncertjei magyar művészekkel Hazánk felszabadulásának 15. évfordulóján több baráti országban rendeznek ünnepi koncertet, magyar művészek közreműködésével. Ma este Prágában kerül sor ünnepi hangversenyre, közreműködőik Komor Vilmos karmester, Papp Júlia és Fodor János operaénekesek. Moszkvában április 2-án a Szakszervezetek Központi Székházában lesz nagyszabású ünnepi koncert, s ezen fellép Fischer Annie, Orosz Júlia, Palócz László, Fü­­löp Viktor, Kun Zsuzsa, Kom­lás Péter. Helsinkiben is meg­emlékeznek felszabadulásunk évfordulójáról, április 3-án rendeznek ünnepi hangver­senyt, melynek magyar közre­működői Orosz Júlia opera­énekes és Romlás Péter hege­dűművész. Az­ Országos Rendező Iroda közli, hogy a Bartók-teremben a Chan­son a divat előadásai április 2-től, este 8 órakor kezdődnek. (x) Cipő ügy ♦ Vita ♦ Kérés Hozzászólás a „Védelmet kér az erdő“ levélhez Örömmel olvastam az Esti Hírlapban az erdő védelmé­ről írt levelet. Négy év óta dolgozunk fokozottabb mér­tékben, a szovjet és cseh pél­dák nyomán a budai erdők parkerdősítésén. Nagy anya­gi befektetéssel gondozott sé­­tautakat, ligeteket, pihenő­helyeket létesítünk. Munkán­kat a nagyközönség egyre jobban méltányolja, levélben, élőszóval fejezik ki elisme­résüket, hálájukat. Sajnos azonban, figyelmez­tető tábláink ellenére, a kirándulók egy része — amint a levél írója is meg­állapítja — gallyakat, fiatal ültetvényeket tördel, pado­kat, pihenőhelyeket rongál, szemetel. A sétautakon ke­rékpároznak, motoroznak, noha a rendőrség közlekedési szabályrendelete a sétauta­kon a járműforgalmat tiltja. örülünk, hogy az Esti Hír­lap a maga nagy tekintélyé­vel és súlyával segítségünk­re sietett ebben a kérdésben. Meggyőződésünk, ha a sajtó ráirányítja parkerdőnk szép­ségeire, népünknek erre a páratlan kincsére a nyilvá­nosság reflektorfényét, elő­mozdítja nevelőmunkánk si­kerét. S amikor valóban örömmel üdvözölnénk a tömegszerve­zeteknek nevelő munkánkba való bekapcsolódását, kér­jük: legyen segítségünkre az újság időnként egy-egy cikk, riport, figyelmeztető közle­mény közreadásával. S akkor, fővárosunk pár­ját ritkító parkerdejének hí­re, szépsége, méltóképpen reprezentálja majd, népünk kultúrszínvonalát. Kádai József erdész, a parkerdő műszaki m. vezetője A lottó javaslat helytelen (Hozzászólások) Elolvastam lapjukban Dé­ri Ottó javaslatát, amely sze­rint a szocialista munkásál­­lamban nincs szükség millio­mosokra, ezért maximálni kellene a 4-es és 5-ös találat esetén fizetendő összeget. Re­mélem, bizonyára választ ad majd az OTP is. Szabadjon azonban nekem is hozzáfűz­­nöm néhány megjegyzést eh­hez a szerintem helytelen ja­vaslathoz. A lottójáték nép­­szerűségénél a fő alapja az, hogy hatalmas nyereményre nyújt kilátást a kitöltött szel­vény. Bizonyítja ezt, hogy egy-egy milliós nyeremény után több százezerrel felszö­kik a szelvények száma. Igaz, többen vannak a kéttalálatos nyertesek, de ha ők 20 fo­rint helyett 30-at kapnának, nem sokat változtatna a hely­zeten. Aki milliót nyert, vesz készpénzért családi házat, bebútorozza, juttat rokonai­nak stb. A lottójáték havon­ta sok lakásépítéshez szüksé­ges pénzt jelent államunk­nak, vagyis: nekünk. Szeri­n­­tem ez az ország legnépsze­rűbb társasjátéka! L. I., VII., Majakovszkij u. 51. HANGULATTEREMTŐ KEZDEMÉNYEZÉS CSÚCSFORGALOMBAN — Most eléneklem a Csao bambinót! (Szűr Szabó József rajza) Könyvesboltot kérünk A IX. kerületben, a Nagyvá­rad tér szomszédságában lakom s messze környéken sehol egy könyvesbolt. A legközelebbi a Ferenc körúton, a Boráros téri hídhoz közel, vagy a Múzeum körúton, vagy a Nemzeti Szín­háznál van. Pest legnépesebb ke­rületének ezen a részen élő lakói hosszú utat kell, hogy megtegye­nek, ha könyvet akarnak vásá­rolni. Egymás után nyílnak az Üllői út modern házaiban a kisebb­­nagyobb üzletek. De megnyílt például egy bundákat, szőrméket árusító bolt is, amire merem ál­­lítani, hogy a környéknek semmi szüksége nincs. Nem hiszem, hogy ne lehetne az Üllői út Nagyvárad tér és József körút közötti szakaszán egy kicsiny üz­lethelyiséget megnyitni a kultú­ra terjesztése érdekében. Nem­csak a magam óhaja, sokak ké­­rését tolmácsolom ezekkel a so­rokkal, ezért nagyon kérem, fog­lalkozzanak kérésünk teljesítésé­nek lehetőségével. Szabó Imre, IX., Mihálkovics u. 7. Raktár és nem üzlet Valami különös játék fo­lyik a II., Krisztina körút 2 —4. szám alatti hatalmas üz­lethelyiséggel, amelyet a bu­daiak, mint jól menő üzlet­házat ismertek. Kezdetben élelmiszerraktár volt. Annyi volt előtte sokszor a teher­autó, hogy nem egy esetben veszélyeztette a közúti for­galmat. Ez a helyzet tartha­tatlan volt. A lakók többszö­ri felszólalására 1958-ban el­tanácsolták az élelmiszerrak­tárt. Azt mondták, a RÖL­TEX veszi birtokába a helyi­séget. A feltevés jogos is volt. Ilyen üzlet, RÖLTEX, ÁTEX a környéken még vé­letlenül sem akadt. De a he­lyiségre más szerv is igényt tartott, így aztán a KERA­VILL lett a győztes. A KE­RAVILL is tiszavirágéletű volt... Ma már csak egy kis tábla emlékeztet rá. Elköltö­zött. A környékbeli lakók is­mét fotóznak, mi lesz a he­lyiséggel. Egyesek azt rebes­gették, itt lesz Budán az első tejvendéglő, örültünk az új hírnek. Örömünk azonban korainak bizonyult. Most könyvraktárt csináltak belő­le. Könyvraktárt, nem pedig könyvüzletet. Bujdosó Gyula II., Krisztina körút 2—4. Miért nincs? Az elmúlt héten megkezd­ték a gumitalpas préseltbör, valamint antilop felsőrészű cipők árusítását, aminek nagy sikere volt, mind a nők­nél, mind a férfiaknál, ké­nyelme, divatossága és tar­tóssága miatt. Azonban kö­rülbelül egy hónapja egész Budapesten nem lehet kap­ni. Miért? Üdvözlettel, nagyon sok vá­sárló nevében: V. F. Budapest Rönkök Sokszor tapasztaltam, hogy az Esti Hírlap nyilvánossága sok esetben segítette azokat a visz­­szásságokat megszüntetni, me­lyek lépten-nyomon előfordul­nak. Ezért határoztam el — azt hiszem, közérdeket szolgálva —, hogy ezt a kérdést előhozz­am. Fafűtéses kályhánk van, a K­os­­suth Lajos utcában lakunk, s így a faellátás szempontjából a So­roksári úti TÜKÖR-fatelep­hez tartozunk. Sajnos, onnan 30 -40 cm vastagságú rönköket kapu­unk, melyek természetesen nem ér­nek a kályhába, öreg nyugd­ja­­sok vagyunk, felaprítani n­em tudjuk. Ki aprítsa fel? S­ ha ta­lálunk valakit, az külön költ ég. Eddig a Ceglédi úti fatelep­ről, ahol volt aprított fa, magát fu­varral hozattuk el a fát. I­gén már nem lehet, különben is lo­vaskocsi nem jöhet be erre a te­rületre ! Tisztelettel: Kovács Zoltán nyugdíja­s Csatlakozom Kérem a szerkesztőséget, hogy az „Itt a budapestiek beszélnek” című rovatukban az alábbiaknak helyet adni szíveskedj­enek. Az „Ismerd meg hazánkat’’ mozgalommal kapcsolatban most indulnak a hétvégi I­BUSZ-vonatok. Ezzel kap­csolatban én is csatlakozom azokhoz, akik a kiránduló­vonatoknál az étkeztetés problémájának megoldását is kérik. Nagyon okos, életre­való intézkedés lenne, ha már a vonatjegyek átvétele­kor az étkezési jegyet is megkaphatná a kiránduló, özv. Heller Györgyné V., Tanács körút 5. II. 14. A szerencsét bízzuk Fortunára Ha maximálnák a nyere­ményeket, én nem játszanék! Mert szerintem, ha valaki ötös találatot ér el, vigye a pénzét, megérdemli. De ha már nyer valaki, annak le­gyen értelme! Nagyon jó a lottójáték, így, ahogy van. A szerencsét pedig­­ bízzuk: Fortunára! Egy játékos Ha ti nyeri. .. Déri Ottó lottójavaslatával nem tudok egyetérteni. A szocializmus építését az éven­te „keletkező” egy-két millio­mos egyáltalán nem veszé­lyezteti. Pénzüket pedig vagy elköltik, vagy a takarékba te­szik. Vajon, ilyen levelet írt vol­na-e Déri Ottó akkor is, ha történetesen ő nyerte volna a milliót? Egy lottózó Vásároljon függönyt, szőnyeget, PAPLANT, szaküzletből VII., Rákóczi út 26. II., Mártírok útja 9.

Next