Esti Hírlap, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-01 / 78. szám
□ FELSZABADULÁSI ÜNNEPSÉGET rendez április másodikán délután 2 órakor a Nemzeti Színház társulata az épület házi színpadán, valamennyi tag részvételével. □ ÖTESZTENDŐS a Rádió gyermekkara. Ebből az alkalomból az együttes a Magyar Optikai Művek színháztermében ad díszhangversenyt □ helyszíni közvetítést ad a Televízió április 9-én a miskolci Nemzeti Színházból „A Néva partján“ című Trenyov-darab magyarországi ősbemutatójáról. □ ARGENTIN VENDÉGÜNK: Ricardo Odnoposoff, a világhírű hegedűművész a jövő héten érkezik Budapestre, s több hangversenyen szerepel. □ MA REGGEL Bulgáriába Utazott több hetes vendégszereplésre a magyar néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett művészegyüttesének tánckara és népi zenekara. □ MA DÉLELŐTT tartották az Ódry Színpadon Zak és Kuznyecov „Fekete vagy vörös'’ című darabjának nyilvános főpróbáját □ MARLENE DIETRICH tervezett hamburgi hangversenye ellen, mint a bécsi Volksstimme jelenti — „különböző nyugatnémet körök" tiltakoztak. A fasisztaellenes beállítottságú világhírű művésznőt „németellenesnek“ nevezték Nyugat-Németországban. Az együttes születésnapra készül A tanszékvezető táncol Közgazdászok az élen — Látogatás a Marx Károly Egyetemen A Marx Károly Közgazda-ember áll a dobogókon, énekli Jogtudományi Egyetem aulája- a madrigálokat, forradalmi dalan érkezőt zeneszó csábítja lókat, feljebb. net régi táncos Benyitunk a próbaterembe. Tizenkét tagú népi zenekar húzza a talpalávalót. Igaz János bácsi, az egyetem 54 éves gondnoka veri a cimbalmot, ő a művészegyüttes legidősebbje. Tizenegy év óta van együtt a tánckar, amelyet tavaly szocialista kultúráért jelvénnyel tüntettek ki. Minden versenyen első helyen végzett, elsőként állt talpra 1956. decemberében is. Heten táncolnak még mindig a régen végzettek közül: minisztériumi előadó, Nemzeti Bank-tisztviselő, gépészmérnök, statisztikus, diszpécser van közöttük. Megkérdezzük az egyik táncost. — Halupa Béla, a marxizmus—leninizmus tanszék vezetője vagyok — mutatkozik be —, 1949 óta táncolok a csoportban. Szeretem, mert jó a kollektíva. Gyakran lépünk fel, csereszerepléseket vállaltunk a Csepel Autógyár fiataljaival, s rendszeresen adunk műsort üzemek, katonák előtt, vidéki városokban. Most a felszabadulási műsorra készülünk. Az énekkar a klubteremben próbál. Hetven leány, fiatal Akik megelőzték a Nemzeti Színházat — Az elmúlt évben harmincöt művet tanultunk meg — mondja Tóth Mihály karnagy —, szerepeltünk a Fóti Gyermekvárosban, a Filharmónia ifjúsági koncertjein, meg üzemekben. Előfordult, hogy egy nap négy előadást is tartottunk. Gyümölcsöző a kapcsolatunk a Tudományegyetemmel és a Műszaki Egyetemmel. Április 24-én közös koncertünkön együtt szólaltatjuk meg Sosztakovics Dal az erdőről című oratóriumát. A felszabadulási seregszemlére Karai József új művével készültünk fel. A színjátszó csoport az utóbbi három évben mindig érmet nyert az egyetemek közötti kulturális versenyben. 1953- ban a Nemzeti Színház premierjét megelőzve mutatta be Brecht A rettegés birodalma színművének három képét. Most Max Frisch ... és a holtak újra énekelnek című rekviemjével készülnek. Sokat szerepel az úgynevezett szólistabrigád is, s igen népszerű az ifjúsági dzsesszegyüttes, amely a leningrádi Gorkij-kultúrház dzsesszklubjával levelez. Eddig a 170 tagú művészegyüttes különféle csoportjairól esett szó. Az egyetem kulturális élete azonban nem azonos a szereplő csoportok tevékenységével. A közgazdászok szeretik a kultúrát — Egyetemünknek 991 hallgatója van — mondja Barabás Dénes, a kulturális osztály mozgékony vezetője. — Arra törekszünk, hogy mindenki minél többet kapjon a kulturális javakból. Tavaly a szovjet film ünnepére hirdetett egyetemek közötti versenyt mi nyertük. Közönségszervezőnket a FÖMO kéthetes moszkvai üdültetéssel jutalmazta. Az első félévben körülbelül 5000 mozi, 1500 színházjegyet adtunk el. A Shakespeare-ciklusra száz, az Opera—Erkel-sorozatra 130, az Állami Hangversenyzenekar és MÁV szimfonikusok koncertjeire mintegy 200 bérletet váltottak. Az egyes karokban megtartottuk már a szellemi öttusa selejtezőit. Ifjúság és erkölcs címmel nagy érdeklődéssel kísért előadássorozatot rendezünk. Rendszeresítettük a hanglemezhallgatást, az irodalmi szakkör megrendezte Hárs György költői estjét, a képzőművészeti kör pedig közös tárlatlátogatásokat, előadásokat szervez. Véget ér a körséta, s az eredmény: vonzóan gazdag és színes a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem kulturális élete. Csizmadia György Boszorkánykonyha Az éter türelmes. Nem tud tiltakozni, ha parányi elektromos részecskéin hazugság, butaság, sötétség utazik földközi utakon. Pedig már majdnem tíz esztendeje mérgezik az étert a sok szárnyú müncheni épületből. Most mozivásznon láthatjuk a Szabad Európa boszorkánykonyháját. Néhány eredeti felvétel után a makettépület ablakait mutogatja végig a magyarázó pálca; itt dolgozik a magyar szekció, itt van ez az osztály, itt a másik. Érezzük a papírmasé arányait, mégis úgy tűnik, ha benéznénk a laktanyaszerű épület ablakain, férgeket látnánk nyüzsögni. Azután látjuk valóságosan is őket: Borsányi Julián ezredest, Csonka Emil újságírót, Czupi Bálint nagygazdát és a többieket. Eddig is tudtuk róluk, hogy megrögzött ellenségei a munkásoknak, a dolgozóknak, a Magyar Népköztársaságnak, most a dokumentumok eredeti híradórészletek, fényképek, emlékiratok — mégis megdöbbentőek. Kassalebombázott házait látjuk, majd rajzban a nevezetes légitámadást. Aztán Krúdy Ádám, a repülőtér egykori parancsnoka mondja el a filmvásznon, hogyan szálltak fel, s győződtek meg arról, hogy német gépek bombázták a várost. Elküldte a jelentést, de Borsányi Julián, a vizsgálóbizottság vezetője, ennek ellenére hamis jelentést állított össze. Bell ezredes — Borsányi most ilyen névvel szerepel a rádióadásokban — ma is folytatja katonai tevékenységét. 1956 októberében az éter hullámain át igyekezett újabb és újabb katonai feladatok elvégzésére irányítani az ellenforradalmárokat. „Vendégünk” is volt azon az októberen. Czupi Bálint sürgősen hazalátogatott, s aki a rádióban Bálint gazda névvel a magyar parasztok érdekéről prédikál, idehaza sürgősen felkereste a magyar paraszt legnagyobb ellenségeit. Fillér földbirtokost és természetesen Mindszentyvel is kapcsolatot keresett. Látogatását fénykép bizonyítja. Csonka Emil könyvet írt közvetlen gazdájáról, Szálasi Ferencről. „Alkalmam volt őt az országban követni, végig mellette lehettem” — írja büszkélkedve a könyv előszavában, s a film most véres következményeit mutatja ennek a rövid életű, de gazemberségben minden korokat felülmúló hatalomnak. Csonka Emil ma Gábor diák névvel „demokráciára” oktatja hallgatóit. Ez a kitűnően sikerült dokumentumfilm — nemcsak az összegyűjtött képek, adatok nagyon érdekesek, de a filmszerű feldolgozás is igen jó — a képek erejével is leleplezi a magyar nép elleni propagandát és kitalálóit is. — bel — Emberek , Giuseppe de Santis filmje, az olasz—francia koprodukcióban készült Emberek és farkasok érdekes, szép történetet mutat be egy olasz hegyifalu életéből. Hősei, a farkasvadászok, hagyományos „mesterség” szerelmesei, amikor lehull a hó, és az éhes farkasok falkába verődve körbe fogják a kis falvakat, be-betörnek, kecskét, bárányt, sőt, tehenet rabolni — megjelennek a farkasvadászok puskavégre kapni a vérengző ordasokat. Sok — nem ritkán halálos — veszélylyel néznek szembe, éjszakákon át virrasztanak, ügyesen, kitartóan kutatják és követik a nyomokat, pedig fáradságukért csak akkor jut fizetség, ha a vadászat sikerrel jár. A kitűnő rendező a farkasvadászok romantikus kalandokkal színezett, alapjában mégis igazmondó hűséggel ábrázolt, nehéz, komor életének keretében a mai olasz falu társadalmi viszonyairól is képet fed. Ricuccio és a nagygazda s farkasok lányának kalandja jó alkalom íróknak és rendezőnek véleményt mondani a gazdag paraszt gőgjéről, szívtelenségéről, családja életének kietlen sivárságáról, a szegény emberek kedvességéről, jó humoráról és igazságáról. Giuseppe de Santis a szegényekkel érez, hatásosan igaz művészi eszközökkel érzékelteti a kisemberek világának érzelmi tisztaságát. Ezért — ha a történet kitérői sokszor mesterkélten hosszadalmasnak is hatnak — végül nem érezzük indokolatlanul szentimentálisnak a film befejezését, azt, hogy a fiatal farkasvadász nem a gazdag parasztlányt, hanem Teresát, szerelmét követi. A sikerült film szerepeit kiváló színészek alakítják. Jó együttesükből is kiemelkedik népszerű ismerősünk, Yves Montand és a finom, lírai eszközökkel játszó Silvano Mangano. D. T. Moszkva, Prága, Helsinki ünnepi koncertjei magyar művészekkel Hazánk felszabadulásának 15. évfordulóján több baráti országban rendeznek ünnepi koncertet, magyar művészek közreműködésével. Ma este Prágában kerül sor ünnepi hangversenyre, közreműködőik Komor Vilmos karmester, Papp Júlia és Fodor János operaénekesek. Moszkvában április 2-án a Szakszervezetek Központi Székházában lesz nagyszabású ünnepi koncert, s ezen fellép Fischer Annie, Orosz Júlia, Palócz László, Fülöp Viktor, Kun Zsuzsa, Komlás Péter. Helsinkiben is megemlékeznek felszabadulásunk évfordulójáról, április 3-án rendeznek ünnepi hangversenyt, melynek magyar közreműködői Orosz Júlia operaénekes és Romlás Péter hegedűművész. Az Országos Rendező Iroda közli, hogy a Bartók-teremben a Chanson a divat előadásai április 2-től, este 8 órakor kezdődnek. (x) Cipő ügy ♦ Vita ♦ Kérés Hozzászólás a „Védelmet kér az erdő“ levélhez Örömmel olvastam az Esti Hírlapban az erdő védelméről írt levelet. Négy év óta dolgozunk fokozottabb mértékben, a szovjet és cseh példák nyomán a budai erdők parkerdősítésén. Nagy anyagi befektetéssel gondozott sétautakat, ligeteket, pihenőhelyeket létesítünk. Munkánkat a nagyközönség egyre jobban méltányolja, levélben, élőszóval fejezik ki elismerésüket, hálájukat. Sajnos azonban, figyelmeztető tábláink ellenére, a kirándulók egy része — amint a levél írója is megállapítja — gallyakat, fiatal ültetvényeket tördel, padokat, pihenőhelyeket rongál, szemetel. A sétautakon kerékpároznak, motoroznak, noha a rendőrség közlekedési szabályrendelete a sétautakon a járműforgalmat tiltja. örülünk, hogy az Esti Hírlap a maga nagy tekintélyével és súlyával segítségünkre sietett ebben a kérdésben. Meggyőződésünk, ha a sajtó ráirányítja parkerdőnk szépségeire, népünknek erre a páratlan kincsére a nyilvánosság reflektorfényét, előmozdítja nevelőmunkánk sikerét. S amikor valóban örömmel üdvözölnénk a tömegszervezeteknek nevelő munkánkba való bekapcsolódását, kérjük: legyen segítségünkre az újság időnként egy-egy cikk, riport, figyelmeztető közlemény közreadásával. S akkor, fővárosunk párját ritkító parkerdejének híre, szépsége, méltóképpen reprezentálja majd, népünk kultúrszínvonalát. Kádai József erdész, a parkerdő műszaki m. vezetője A lottó javaslat helytelen (Hozzászólások) Elolvastam lapjukban Déri Ottó javaslatát, amely szerint a szocialista munkásállamban nincs szükség milliomosokra, ezért maximálni kellene a 4-es és 5-ös találat esetén fizetendő összeget. Remélem, bizonyára választ ad majd az OTP is. Szabadjon azonban nekem is hozzáfűznöm néhány megjegyzést ehhez a szerintem helytelen javaslathoz. A lottójáték népszerűségénél a fő alapja az, hogy hatalmas nyereményre nyújt kilátást a kitöltött szelvény. Bizonyítja ezt, hogy egy-egy milliós nyeremény után több százezerrel felszökik a szelvények száma. Igaz, többen vannak a kéttalálatos nyertesek, de ha ők 20 forint helyett 30-at kapnának, nem sokat változtatna a helyzeten. Aki milliót nyert, vesz készpénzért családi házat, bebútorozza, juttat rokonainak stb. A lottójáték havonta sok lakásépítéshez szükséges pénzt jelent államunknak, vagyis: nekünk. Szerintem ez az ország legnépszerűbb társasjátéka! L. I., VII., Majakovszkij u. 51. HANGULATTEREMTŐ KEZDEMÉNYEZÉS CSÚCSFORGALOMBAN — Most eléneklem a Csao bambinót! (Szűr Szabó József rajza) Könyvesboltot kérünk A IX. kerületben, a Nagyvárad tér szomszédságában lakom s messze környéken sehol egy könyvesbolt. A legközelebbi a Ferenc körúton, a Boráros téri hídhoz közel, vagy a Múzeum körúton, vagy a Nemzeti Színháznál van. Pest legnépesebb kerületének ezen a részen élő lakói hosszú utat kell, hogy megtegyenek, ha könyvet akarnak vásárolni. Egymás után nyílnak az Üllői út modern házaiban a kisebbnagyobb üzletek. De megnyílt például egy bundákat, szőrméket árusító bolt is, amire merem állítani, hogy a környéknek semmi szüksége nincs. Nem hiszem, hogy ne lehetne az Üllői út Nagyvárad tér és József körút közötti szakaszán egy kicsiny üzlethelyiséget megnyitni a kultúra terjesztése érdekében. Nemcsak a magam óhaja, sokak kérését tolmácsolom ezekkel a sorokkal, ezért nagyon kérem, foglalkozzanak kérésünk teljesítésének lehetőségével. Szabó Imre, IX., Mihálkovics u. 7. Raktár és nem üzlet Valami különös játék folyik a II., Krisztina körút 2 —4. szám alatti hatalmas üzlethelyiséggel, amelyet a budaiak, mint jól menő üzletházat ismertek. Kezdetben élelmiszerraktár volt. Annyi volt előtte sokszor a teherautó, hogy nem egy esetben veszélyeztette a közúti forgalmat. Ez a helyzet tarthatatlan volt. A lakók többszöri felszólalására 1958-ban eltanácsolták az élelmiszerraktárt. Azt mondták, a RÖLTEX veszi birtokába a helyiséget. A feltevés jogos is volt. Ilyen üzlet, RÖLTEX, ÁTEX a környéken még véletlenül sem akadt. De a helyiségre más szerv is igényt tartott, így aztán a KERAVILL lett a győztes. A KERAVILL is tiszavirágéletű volt... Ma már csak egy kis tábla emlékeztet rá. Elköltözött. A környékbeli lakók ismét fotóznak, mi lesz a helyiséggel. Egyesek azt rebesgették, itt lesz Budán az első tejvendéglő, örültünk az új hírnek. Örömünk azonban korainak bizonyult. Most könyvraktárt csináltak belőle. Könyvraktárt, nem pedig könyvüzletet. Bujdosó Gyula II., Krisztina körút 2—4. Miért nincs? Az elmúlt héten megkezdték a gumitalpas préseltbör, valamint antilop felsőrészű cipők árusítását, aminek nagy sikere volt, mind a nőknél, mind a férfiaknál, kényelme, divatossága és tartóssága miatt. Azonban körülbelül egy hónapja egész Budapesten nem lehet kapni. Miért? Üdvözlettel, nagyon sok vásárló nevében: V. F. Budapest Rönkök Sokszor tapasztaltam, hogy az Esti Hírlap nyilvánossága sok esetben segítette azokat a viszszásságokat megszüntetni, melyek lépten-nyomon előfordulnak. Ezért határoztam el — azt hiszem, közérdeket szolgálva —, hogy ezt a kérdést előhozzam. Fafűtéses kályhánk van, a Kossuth Lajos utcában lakunk, s így a faellátás szempontjából a Soroksári úti TÜKÖR-fatelephez tartozunk. Sajnos, onnan 30 -40 cm vastagságú rönköket kapuunk, melyek természetesen nem érnek a kályhába, öreg nyugdjasok vagyunk, felaprítani nem tudjuk. Ki aprítsa fel? S ha találunk valakit, az külön költ ég. Eddig a Ceglédi úti fatelepről, ahol volt aprított fa, magát fuvarral hozattuk el a fát. Igén már nem lehet, különben is lovaskocsi nem jöhet be erre a területre ! Tisztelettel: Kovács Zoltán nyugdíjas Csatlakozom Kérem a szerkesztőséget, hogy az „Itt a budapestiek beszélnek” című rovatukban az alábbiaknak helyet adni szíveskedjenek. Az „Ismerd meg hazánkat’’ mozgalommal kapcsolatban most indulnak a hétvégi IBUSZ-vonatok. Ezzel kapcsolatban én is csatlakozom azokhoz, akik a kirándulóvonatoknál az étkeztetés problémájának megoldását is kérik. Nagyon okos, életrevaló intézkedés lenne, ha már a vonatjegyek átvételekor az étkezési jegyet is megkaphatná a kiránduló, özv. Heller Györgyné V., Tanács körút 5. II. 14. A szerencsét bízzuk Fortunára Ha maximálnák a nyereményeket, én nem játszanék! Mert szerintem, ha valaki ötös találatot ér el, vigye a pénzét, megérdemli. De ha már nyer valaki, annak legyen értelme! Nagyon jó a lottójáték, így, ahogy van. A szerencsét pedig bízzuk: Fortunára! Egy játékos Ha ti nyeri. .. Déri Ottó lottójavaslatával nem tudok egyetérteni. A szocializmus építését az évente „keletkező” egy-két milliomos egyáltalán nem veszélyezteti. Pénzüket pedig vagy elköltik, vagy a takarékba teszik. Vajon, ilyen levelet írt volna-e Déri Ottó akkor is, ha történetesen ő nyerte volna a milliót? Egy lottózó Vásároljon függönyt, szőnyeget, PAPLANT, szaküzletből VII., Rákóczi út 26. II., Mártírok útja 9.