Esti Hírlap, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-01 / 128. szám

Siázseemélyes verni autóbuszok gyártásét tervezi az Ikarus Megkezdik az ipari vásáron nagy sikert aratott 303-as kocsik sorozatgyártását , 1963-re megkétszereződik a termelés Közöltük, hogy a­­Budapesti Ipari Vásár egyik legnagyobb üzletkötését az NDK külkeres­kedelmi vállalata és a MO­­GÜRT kötötte: az Ikarus Jár­mű és Karosszériagyár a jövőben háromezerkét­száz különféle típusú autó­buszt szállít a Német De­mokratikus Köztársaság út­jaira. A magyar autóbusz világturné- í­vét szép for­májával és műsza­ki megbízhatóságával vívta ki. A Budapesti Ipari Vásáron bemutatott 303-as autóbusz az eddigi sikerekre is feltette a koronát. Bánóczi Kálmán gé­pészmérnök szerint ez a kocsi a tavaly bemu­tatott 303-as kísérleti autó­busz továbbfejlesztett min­tapéldánya. Légpárnás rugózású, a kor­mány hidraulikus szerkezetű. A sofőr egy billentyű elfordí­­tásával az egész autóbuszt megemelheti. A gépkocsi ön­hordó héjszerkezettel készült. Az Ikarus-gyárban megtud­tuk, hogy a 303-as autóbuszt 1962-ben már sorozatban gyárt­ják, a jármű végleges kialakí­tása végett mintegy húsz dara­bot készítenek jövőre. A Buda­pesti Ipari Vásáron a gyár új típusú 35-ös far­motoros autóbuszt is bemu­tatott, amelyet exportra szánnak. Be­széltünk Dinó Imre és Gáti Sándor MÁVAUT-sofőrökkel, akik elmondták, hogy örülnek a szép busznak, tetszik az áramvonalas forma, az új sze­­elvényfal, a bárasztal, he­lyeslik, hogy a tervezők — mi­vel távolsági kocsi — mosdó­ból is gondoskodtak. Akad ki­fogásolni való is. Könnyíteni kellene a kocsi sú­lyán. Igaz, hogy áramvonala­sabb a kocsi tetőablak nélkül, de mégis sajnálják mellőzését, mert úgy szebb. Értesülésünk szerint ebből a típusból százat szállítanak kül­földre, majd 1963-ban befeje­zik gyártását. Ezután áttérnek az 535-ös farmo­toros luxuskivitelű autó­busz készítésére, amelynek hathengeres motorja már erősebb lesz. Ha a kísér­letek sikerrel végződnek, akkor nyolchengeres motorral gyárt­ják ezeket a járműveket. A gyárban már tervezik az eddiginél is korszerűbb újabb típusú kocsikat. Jó hír a pes­tieknek: 1964-től kezdve százszemélyes, kimondott­­an városi forgalomra al­kalmas óriásbuszokat gyár­tanak. Még ennél is érdekesebb lesz — a magyar autóipar történe­tében először —, hogy 1963-tól kezdve ízelt­gépes-pótkocsis, népszerű nevén „harmonikus” autóbuszokat gyártanak. Az 555-ös típusú autóbuszt kétfé­le változatban készítik majd: városi és városközi fajtában. A jól bevált 620-as és 630-as típusú járműveket a jövőben is gyártják. Alkatrészeiket azonban korszerűsítik, a vezetés megkönnyítésére hidrauli­kus rendszerű kormányt szerelnek fel. Még egy adat, amely min­dennél többet mond: 1965 re a gyár megduplázza termelését. BITTOK rendkívül kedvező áron! Teljes lakberendezések és egyes darabok, felújított kivitelben, nagy választékban HASZNÁLTCIKK ktsz. Árusítás: VII„ Lenin körút 3”, VII„ Wesselényi utca 39. Közületek részére csak IX., Ecseri út 4. sz. alatt! A BÉKE SZALONBAN május 30-tól BALOGH EDINA BALOGH ÉVA HEGEDŐS GYÖRGYI KÁLLAY JUDITH PÉCSI ZSUZSA GÁLFI bűvész NAGY ISTVÁN TORMA GYÖRGY MÁDAY-ifj. NAGY-együttes Nyitva reggel 5 óráig Énekel: KÁLLAY JUDITH Előre csomagolt zöldségfélék — Tettek-e intézkedéseket, hogy javuljon az üzemi dolgo­zók zöldség- és gyümölcsellá­tása? — Az üzemi dolgozók zöld­ség- és gyümölcsellátásának to­vábbi javítása céljából egyes nagyüzemek közelében szükség szerint növeljük a zöldség­­gyümölcsárudák számát. Meg­felelő boltok hiányában ideig­lenes pavilonokat állítunk fel, hogy azok is friss zöldségáru­hoz jussanak, akik délelőtt nem tudnak vásárolni. A dol­gozó nők háztartási munkájá­nak megkönnyítésére is gon­doltunk: tovább fokozzuk a főzésre kész, tisztított, előre­csomagolt zöldségfélék tavaly kísérletképpen megkezdett, s jól bevált árusítását. — A korábbi években első­sorban a szállítási gondok okozták, hogy az áru nem min­dig frissen került a háziasszo­nyok kosarába. Számíthatunk-e az idén javulásra? Tízezer vagon áru gépkocsin érkezik . A tavalyi tapasztalatok felhasználásával tovább javít­juk a zöldségfélék szállítását. Fokozni fogjuk az éjszakai szállítást, intézkedtünk, hogy amikor az áru mennyisége in­dokolttá teszi, éjjeli műszak­ban is dolgozzon a KÖZÉRT ELSŐ KÉP Kezdetben nehéz a vásárlás, de segít a feleség által össze­állított lista. MÁSODIK KÉP: Igen, ez a csomó zöldhagyma jó lesz — mondja a férj, mi­után szakértő szemmel meg­tekintette az árut. HARMADIK KÉP: Ez a legkönnyebb. Itt csak az erszénybe kell nyúlni, ami vi­szont a férfiak dolga. Hárman a jók közül Néhány képen bemutatjuk azokat a férjeket, akik a „má­sodik műszakot” megosztják feleségükkel, akiknek így szól a rádió szívküldi­ üzenete: „A világ legjobb férjének küldi sze­rető felesége...“ Nos, ezeket a férfiakat ezúttal a Széna téren bevásárlás közben figyelte meg a fotoriporter. (MTI fotó : Molnár Edit felv.) A lottósorsolások júniusi menetrendje Júniusban négy lottóhúzást rendeznek. Június 3-án Buda­pesten, a szakszervezetek Fe­hérvári úti művelődési ottho­nában kettős húzást tartanak: a 23. heti nyerőszámokat és a májusi tárgyjutalmakat sor­solják. Június 10-én Veszp­rémben, 17-én Siófokon, 24-én pedig Velencén sorsolják a lottót. ÍJj niüszrr a Nclrjí (‘lien Űj műszert szerkesztett a fém- és műanyag munkadara­bok méretpontosságának ellen­őrzéséhez Szombathy Emil, a Kalibergyár kutatómérnöke. Ez a megmunkálás közben ezred­­milliméternyi pontossággal ál­landóan méri a munkadarab kialakulását. Fontos intézkedések a főváros zöldségellátásának javítására Szerződést kötöttek 80000 hold föld termésére — Új üzletek, pavilonárudák a gyárak környékén — Éjszakai szállítás — Megszigorították az ellenőrzést Vége a primőr­ korszaknak, a hűtőházak és a melegágyak helyett ismét a szabadtéri ker­tészek látják el Budapestet gyümölccsel és zöldségfélékkel. Milyen lesz ez az ellátás, mire számíthatunk az év további ré­szében. Szerződéses burgonyatermelés — Az idén még a tavalyi­nál is nagyobb feladatokat kell megoldanunk — mondták kérdésünkre a fővárosi tanács­nál —, mert számítunk rá, hogy tovább növekszik a lakos­ság kereslete a zöldség- és gyümölcsfélék iránt. Ezért eb­ben az évben legalább 30 szá­zalékkal több árut kell a szo­cialista szektornak forgalomba hoznia és télire is 30 százalék­kal többet kell tárolnia, mint tavaly. — Milyennek ígérkezik az idei zöldségellátás? — Felméréseink szerint Bu­dapest zöldség- és gyümölcs­ellátása 1960-ban, kedvező idő­járás esetén előreláthatólag jobb lesz, mint tavaly volt, mert a múlt évi 53 ezer hold helyett az idén, több mint 80 ezer hold zöldség termésére kötöttünk szerződést. Gyü­mölcsből 50 százalékkal na­gyobb mennyiségre kötöttünk szerződést, mint 1959-ben. Az eddigi gyakorlattól eltérően, a fővárosi tanács javaslatára az idén az őszi érésű burgo­nyára is kiterjesztettük a ter­melési szerződést. Eddig csak­nem hatvanezer hold termését kötöttük le szerződésben, így az őszi és a téli burgonyaellá­tás biztosítóinak látszik. Zöldség- és Gyümölcselosztó Vállalat. Meggyorsítjuk az áru előkészítését, fokozottab­ban ellenőrizzük, hogy a ki­­s szállításra kerülő áru megfe­leljen a jelzett súlynak és­­ minőségnek. Utasítottuk a ke­reskedelmi vállalatokat, hogy­­ az áru minőségi átvételét, az­­ árukezelés ellenőrzését szigo­rítsák meg. Azoktól a vállalat­­vezetőktől pedig, akik a jelzett minőségnek meg nem felelő árut hoznak forgalomba, el­vonjuk a prémiumot. Más intézkedésekkel is segítjük, hogy az áru frissebben kerül­jön a fogyasztókhoz: a SZÖ­­VOSZ a tavaly már jó bevált tapasztalatok alapján mintegy tízezer vagon árut, kétszer annyit, mint a múlt évben, gépkocsival szállít Budapestre. A KÖZÉRT is nagyobb meny­­nyiségű árut kíván gépkocsi­val szállítani az eladóhelyekre, közvetlenül a termelőktől. Szathmári Gábor : A változó és a változatlan Budapestre sötétedéskor, a Kamaraerdő mellől nyílik a legszebb kilátás. Nem las­sacskán, fokozatosan­­ egy­szeribe tűnik elő a gyönyö­rű panoráma. A szem befog­ja Pestet és Budát, a köruta­­kat és a Duna ívét, a gyár­kémények sziluettjét és a hi­dak szalagját, a méreteket és az arányokat, a részleteket és a távlatokat. Az utcai fé­nyekben mintha a kétmillió ember élete lüktetne, így tárulkozott ki társa­dalmi életünk szépsége, nagysága, harmóniája a Ha­zafias Népfront kongresszu­sán. Szóba kerültek ott köz­napi dolgok, apró, minden­napos események és fontos közügyek, az országépítés döntő tennivalói, a világ­­helyzet legátfogóbb, legálta­lánosabb jegyei. Az egész nemzeti létet felölelő mozga­lom képviselői tanácskoztak, keresték: hogyan, miként szolgálhatják leghathatósab­­ban a magyar nép sorsának még jobbra fordulását. Ab­ban, hogy mit kell tenni, egyetértettek már jóval az­előtt, hogy a tanácskozásra összegyűltek, mint ahogyan azonos nézeteket vall erről a magyar társadalom túlnyo­mó többsége. Megvitatni azonban, hogy a közös célok megvalósulását mi gyorsít­ja meg legjobban; melyek a legeredményesebb módsze­rek; miként lehet a legrövi­debb idő alatt a legtöbbet tenni; felfokozni a jó szán­dékot és kiküszöbölni a szűk­­látókörű gáncsoskodást — ez a munka hárult a népfront­mozgalom kongresszusára. Megalapozottan, sokolda­lúan, átfogóan végezhette, mert támaszkodhatott arra a csaknem három és félezer gyűlésre, amely a kongresz­­szust megelőzően körülbelül félmilló ember részvételé­vel országszerte lezajlott. A gyűléseken és a kong­resszuson megint egyszer be­bizonyosodott, hogy a nép­front demokratikus, antifa­siszta szövetségből szociális■ ó­ta politikai szövetséggé lett. Nagy eredményekre, a társa­dalom hatalmas fejlődésére épül ez a szövetség, arra a bizalomra, amelyet a szocia­lista építést vezető kommu­nisták és a szocializmus hí­veivé vált pártonkívüli mil­liók egymás iránt éreznek. Az egyetértés, a közös aka­rat a népfrontban ölt for­mát. Ez sikereinek titka, jö­vendő eredményeinek zálo­ga. Az MSZMP világosan, egyértelműen meghatározta — és Kállai Gyula, a nép­front-kongresszuson ismét számba vette — a pártnak a pártonkívüliek tömegeivel­­.___________________________ kapcsolatos álláspontját. 1. A szocializmust a kommu­nisták és a pártonkívüliek együtt építik. 2. A pártonkí­vüliek nemcsak végrehajtják a kommunisták elképzeléseit, hanem egészséges vélemény­­cserével, őszinte baráti vitá­kon részt vesznek az ország­építés terveinek kidolgozásá­ban. 3. Az állami és társa­dalmi tisztségek betöltésének két alapvető követelménye van: a rátermettség és a hű­ség a szocializmushoz. 4. A kialakított közös álláspontot egységesen képviselik a párt­tagok és a pártonkívüliek. Kommunisták és nem kommunisták viszonyának ilyen értelmezése növeli az MSZMP tekintélyét, befolyá­sát, vezető szerepét a ma­gyar társadalomban. A pár­­tonkívülieket pedig még in­kább serkenti a közéleti te­vékenységre, fejleszti állam­­polgári öntudatukat, mert ér­zik, tapasztalják, hogy a ko­rábban nem ritka lekicsiny­lés helyébe az őszinte meg­becsülés lépett. Így találko­zik a párt és a nemzet érde­­ke, így bizonyosodik be, hogy amire a párt törekszik, hasz­nára van a nemzetnek, hogy a nemzet alapvető érdekeit a kommunista politika szolgál­ja. A kommunisták és párton­kívüliek egysége szilárd ala­pokra épül. Tartós szövetség. Sok munka vár még ránk. A legsürgősebbek: a hároméves terv si­keres befejezése; a modern nagyüzem kialakítá­sa a termelőszövetkezetek­ben és a közös gazdálkodás­ra való áttérés továbbvitele; a szocialista öntudat,­­mű­veltség, erkölcs ápolása, fej­lesztése. S amit megvalósí­tunk, annak helyébe új, még nagyobb, még merészebb tennivaló lép. „Az időszerű feladatok változnak — mon­dotta Kádár János —, de nem változik, állandó kötele­zettség marad, hogy nagy nemzeti feladataink mielőb­bi és legjobb megoldása ér­dekében tömörítsük és moz­gósítsuk mindazokat a honfi­társainkat, akik szívükön vi­selik a nép, a haza sorsát.” Ezért fordult a kongresz­­szus felhívása ünnepélyes hívó szóval a szocialista épí­tésben szövetséges minden osztályhoz és réteghez: ki-ki legjobb tudása szerint mű­ködjék közre nagy nemzeti céljaink megvalósításában, segítse gazdagodni a népet, felvirágoztatni az országot, védeni hazánk függetlensé­gét, biztosítani a békét. Még többen, még nagyobb egyet­értésben, még szilárdabb akarattal. Révész József ­ Uj ipari központok épülnek vidéken Mérnökök, közgazdászok és tervezők ezrei foglalkoznak az ipartelepítés problémájával. Az ipartelepítés néhány esztendő alatt meg­változtatja az ország arcu­latát, gyárak, utak, iskolák és lakások épülnek vidéken. Uj ipari központtá fejlődik Kecskemét. Az alföldi városba a kohó- és gépipar telepít új üzemeket. Felépül Kecskemé­ten a malomgépgyár, a reszelő­gyár, fejleszti üzemeit az élel­miszeripar is. A vegyiparban a meglevő centrumokat építik to­vább: Tiszapalkonyát, Kazinc­barcikát. Új kénsavgyárat kap Szolnok, s bővítik a meglevő szuperfoszfát-gyárat. Debre­cen is ipari központ lesz. Felépült gördülőcsapágy­gyára már termel: az or­szág egyik legszebb, legmo­dernebb üzeme ez. Most bővítik Debrecenben a ru­hagyárat és a cipőgyárat is. A KGM Tolna megyében száz­millió forintos beruházással műszergyárat épít. A Szekszár­di Műszergyár, amely 1963-ra már termel, teljesen új technológiával a legkorszerűbb műszeripa­ri gyártmányokat készíti majd, s csaknem ezer dolgozónak ad munkát. Szentesen épül majd egy há­romszáz munkást foglalkoztató új asztalosárugyár, amely a Romániából érkező importfát dolgozza majd fel, s ahonnan már csak a készárut szállítják tovább. Asztalosárugyár épül Sátor­aljaújhelyen is, 87 millió forintos költséggel. Az új üzem a Szovjetunióból importált fát dolgozza majd fel ajtó- és ablaktokokká az építkezésekhez. A tervek sze­­­­rint a gyár évente 80 millió fo­­­­rintos értéket termel majd.­­ Csaknem hárommilliárdos­­ befektetéssel már épül a váci Dunai Cementgyár. Mellé önálló, 450 lakásos lakóte­lepet is építenek. Az új cementmű 1963-ban kezd termelni, s 1450 munkást fog­lalkoztat majd. Az energiaipar legnagyobb beruházása a száz­halombattai erőmű lesz. Négy­­milliárd forintos költséggel épül fel, olyan teljesítőképes­séggel, amely megfelel az ino­­tai, bánhidai, a mátrai és az ajkai erőművek együttes ener­giatermelésének. Az új erőmű 150 megawattos gépegységeit a Szovjetunió szállítja. Az 1500—2000 dolgozót fog­lalkoztató erőmű első gép­egységének 1963-ban már működnie kell. A nyíregyházi új bútorgyár hatvanmillió forintos költség­gel épül fel, s 1963-ban kezd dolgozni. Az új gyár variálható fényezett bútort gyárt majd, évi 100 millió forint értékben. Mintegy nyolcszáz dolgozó ta­lál az új üzemben munkalkal­mat. Ugyancsak Nyíregyházán épül fel az új csiszolókorong­gyár, ahol 450 dolgozó állhat munkába. Évente 22 ezer háromajtós üveges szekrényt gyárt majd a Csongrádi Bútorgyár kibő­vített üzeme, amelyet 12 millió forintos költ­séggel fejlesztenek. A nagysza­bású rekonstrukciós munka már jövőre befejeződik. A bu­dapesti Kábel- és Sodronykö­télgyár új telepét Szegeden építik fel. A 85 millió forintos költséggel építendő új gyár egy része még ebben az évben meg­kezdi munkáját, s 1962-re a tel­jes termelési kapacitás eléri az évi 150 millió forintot. Az új ipari üzemek felépíté­sével és bővítésével egy időben fejlesztik az energiaháló­zatot, új távvezetékek, új utak, vasutak létesülnek. Az Építésügyi Minisztérium a nyersanyag-lelőhelyeket úgy választja ki, épületelemgyárait úgy építi fel, hogy alkalmaz­kodjék az ipartelepítés elvei­hez. K. M.

Next