Esti Hírlap, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-02 / 181. szám

V. évfolyam, 181. szám kra 60 fillér 1960. augusztus 2, kedd Néger voltam Amerikában — eSy fehér iró leleplezései Felszámolják a Hungária körúti közlekedés zsúfoltságát Az ENSZ-csapatok nem teljesítik Kongóban feladatukat Tíz év alatt ötszörösére emelkedik az európai szocialista országok energiatermelése és fogyasztása A Szovjetunió kormánya nyilatkozatban elitéli az agresszorok mesterkedéseit, s kijelenti, hogy kész nagyarányú gazdasági segítséget adni a fiatal köztársaságnak A kongói helyzet javulását akadályozzák azok a mester­kedések, amelyeket a belga gyarmatosítók és. a mögöttük álló NATO-hatalmak folytatnak a fiatal köztársaságban. Az agresz- szorok nem teljesítik a világ népeinek követelését, nem ürítik ki Kongót, ellenkezőleg, bomlasztják a köztársaság életét. Ezt a helyzetet elemzi a szovjet kormány tegnap közzétett nyilat­kozata, amely így hangzik: A szovjet kormány határo­zottan elítélte a Kongói Köz­társaság ellen indított imperia­lista agressziót. Szintén elítél­te ezt az agressziót a Bizton­sági Tanács, amely követelte a belga csapatok kivonását Kongó területéről. Az agresz- szi&nak azonban mindmáig nem vetettek véget, az inter­venciós csapatokat nem von­ták ki. Amennyiben a*Kongó elleni agresszió folytatódik, figye- lembevéve, hogy ennek veszé­lyes következményei lehetnek az egyetemes békére nézve, a szovjet kormány nem riad vissza az erélyes intézkedések­től, hogy visszavágjon az ag- tesszoroknak, akik, mint most már teljesen világossá vált. valójában a NATO összes gyarmattartó hatalmainak buzdítására cselekszenek. Az agresszorok és cinkos­társaik, miközben megkísérlik fegyveres erővel elfojtani a Kongói Köztársaság független­ségét, gazdaságilag kiéhezte- téssel és az ország gazdasági életének szétzüllesztésével is próbálják megfojtani azt. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy ezek a próbálkozások már ön­magukban is lerántják a lep­let a gyarmattartók barbár arcáról és megmutatják, hogy az az állításuk, miszerint gondját viselik a gyarmati népeknek és a függetlenné vált országok népeinek, fabatkát sem ér, ugyanúgy, mint az a szólamuk, hogy a gyarmati rendszer civilizációs küldetést tölt be. Most, amikor mindenki sze­me láttára kísérletek történ­nek arra, hogy Kongó népét megfosszák nemrég szerzett függetlenségétől, hogy dara­bokra szakítsák a Kongói Köz­társaságot, szétzüllesszék gaz­dasági életét és éhínséggel tör­jék meg a törvényes jogait és függetlenségét védelmező kon­gói nép akaraterejét, minden olyan államnak, amelynek szemében kedves a népek nemzeti szabadsá­gának és függetlenségének eszménye, kötelessége gaz­daságilag is segítséget nyújtani a Kongói Köztár­saságnak. A kongói kormány közölte a szovjet kormánnyal, hogy töb­bek között a Szovjetunióhoz fordul ilyen jellegű segély- kérelpmmel. A szovjet kormány tanulmá­nyozta a helyzetet és az em­lített kérést, s ennek alapján kijelenti, hogy a Szovjetunió kész kedve­zően megvizsgálni olyan nagyobb arányú gazdasági segély kérdését, amely megteremtené a Kongói Köztársaság gazdasági életé­nek normális feltételeit, lehe­tővé tenné, hogy Kongó népe saját nemzeti érdekeinek meg­felelően, saját jóléte érdekében használja fel országának gaz­dag erőforrásait. Mint ismeretes, a Szovjet­unió kormánya már útnak in­dította a Kongói Köztársaság kormánya rendelkezésére bo­csátott 10 000 tonnás élelmi­szersegélyt, szovjet repülőgé­pek részt vesznék a Biztonsági Tanács határozata alapján Kongóba vezényelt csapatok, valamint egyéb rakományok átszállításában, hogy ezzel is segítséget nyújtsanak a kongói népnek és kormányának az imperialista agresszió ellen folytatott igazságos harcában. A közeljövőben újabb szovjet gőzös indul Kongóba, száz szovjet tehergépkocsit, meg­felelő tartalékalkatrészeket és szakemberek csoportjával egy javítóműhelyt juttat el Kongói Köztársaságba. A Szovjetunió vöröskereszt és vörösfélhold társaságának szö­vetsége a közeljövőben szovjet orvosakat és egészségügyi személyzetet bocsát a Kongói Köztársaság rendelkezésére, gyógyszereket és megfelelő or­vosi berendezéseket küld. A Szovjetunió kész gazda­sági és műszaki segélyben ré­szesíteni a Kongói Köztársasá­got, kölcsönösen előnyős gazda­sági együttműködést és ke­reskedelmi kapcsolatokat kifejleszteni vele, mégpedig a belügyekbe való be nem avatkozása a teljes egyenjogúság és a kölcsönös megbecsülés elve alapján. A Szovjetunió nem tűz ki semmi­fele politikai, katonai vagy egyéb jellegű feltételeket, amelyek csorbítanák a függet­len Kongói Köztársaság érde­keit, vagy szuverén jogait. Rámutatnak a kongói állapotok válságos voltára a köztársa­ság vezetői is. A kongói kormány szombat este vacsorát adott Hammarsk­jöld ENSZ-főtitkár tiszteleté­re. A vacsorán beszédet mon­dott Gizenga kongói miniszter­elnök-helyettes. Kijelentette, hogy az ENSZ nem teljesíti a rá­bízott feladatot. „Az ország népe nem érti — mondta —, hogy a kongóiakat, akik saját hazájukban vannak, akik ellen agressziót követtek el, és akik a nemzetközi fegy­veres erőket segítségül hívták, módszeresen lefegyverzik (az ENSZ-csapatok. Szerk.) A bel­gák viszont, akik hódítókként vannak az országban, még mindig megtarthatják fegy­vereiket és csak arra kérték fel őket, hogy csoportosítsák át csapataikat Kongó bizonyos részeibe.” Ezen a vacsorán is kiderült, hogy nézeteltérések vannak a kongói kormány és az ENSZ között. Hammarskjöld elutasí­tóan válaszolt Gizengának, Arról van szó, hogy az Egye­sült Nemzetek Szervezete Kon­góba küldött képviselőinek, s az ENSZ-csapatoknak ki kelle­ne utasítaniok a belga csapato­kat az egész köztársaság terü­letéről. Ezért mondta Kasha­mura kongói tájékoztatásügyi ministzer tegnap, hogy „az ENSZ-nek cselekednie kell”. Az amerikai AP hírügynökség viszont Hammarskjöld szom­bati beszédét kommentálva megjegyzi, hogy úgy látszik, az ENSZ nem hajlandó eleget ten­ni a sürgős akcióra vonatko­zó kongói követeléseknek. Oresztov, a Pravda kongói tudósítója beszámol arról, ho­gyan járnak el a ENSZ-csapa­tok. A kongói hadsereg egysé­geit „rábeszélik”, hogy tegyék le fegyvereiket. A belga csapa­tokat is „rábeszélik”, hogy hagyják el Kongót, anélkül azonban, hogy letennék fegy­verüket. Az egyes városokból eltá­vozó belga csapatok 20—30 kilométerre lévő falvak­ban telepszenek meg és folytatják garázdálkodásu­kat. Leopoldvillei jelentés sze­rint egyébként több helyen a kongói katonák vonakodnak átadni fegyverüket a bevonuló ENSZ-csapatoknak. New York-i jelentés szerint Lumumba kongói miniszter- elnök ma New Yorkban tár­gyal, holnap elhagyja az ame­rikai féltekét és Tunéziába, majd utána Marokkóba, Gui­neába és Ghánába utazik. Ez­után tér csak vissza Leopold- villebe. Az amerikai UPI hírügynök­ség úgy értesül, hogy a kongói küldöttek ma tárgyalnak a Congo International Manage­ment Corporation (CIMCO) vállalat képviselőivel. Ez több nyugati ország, elsősorban az Egyesült Államok nagytőkés érdekeltségeinek nemzetközi konzorciuma. Ezzel kapcsolat­ban Jegorov, a TASZSZ szem­leírója megjegyzi, hogy a New York-i tárgyalások élénk visszhangot keltettek Belgium­ban. Úgy értékelik ezt, mint az amerikai monopóliumok támadását a gyarmati ha­talmak afrikai állásai el­len. Az amerikai töke olyan idő­pontban indul meg Kongó felé, amikor maximálisan kiélező­dött a belgák és a kongóiak viszonya. Novikov szovjet erőműépítésügyi miniszter ma délelőtti előadása Ma délelőtt az Építők Rózsa Ferenc kultúrotthonának nagy­termében előadást tartott I. T. Novikov szovjet erőműépítés­ügyi miniszter, aki a KGST XIII. ülésszakára érkezett ha­zánkba a szovjet küldöttséggel. A teremben megjelentek a ma­gyar energiaipar szakemberei, az erőművek építői, tervezői, üzemeltetői és a villamos szol­gáltatások dolgozói. Csenterics Sándor nehézipari miniszterhe­lyettes, a villamosenergiaipari főigazgatóság vezetője üdvözöl­te a minisztert és megköszönte neki, hogy — miután megnézte a magyar erőműveket, s meg­tekintette az építés alatt állókat is, beszámol tapasztalatairól. Novikov miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy sok üzem­anyagot használnak el a ma­gyar erőművekben egy kilo­wattóra energia termeléséhez. Sok helyen magas a távozó gőz hőmérséklete is. Ha másra nem, télikertek és melegágyak fűtésére, tehát zöldségtermesz­tésre is fel kellene használni a fölöslegesen szabadba szökő hőenergiát. Fölöslegesen nagy az energiaveszteség a hálózaton is, amely a termelt áramot a fogyasztókhoz viszi. Az energetikusok jelszava ma az kell, hogy legyen — mondotta —, hogy az egész or­szágot teljesen villamosítsák, mégpedig olcsón és gyorsan. A z Elnöki Tanács csü­törtökre összehívta az országgyűlést, ezt megelőzően pedig a parlament tizenegy bizottsága vitatta meg a mi­nisztériumok jelentéseit a ta­valyi költségvetés végrehajtá­sáról. Az ország pénzügyi helyze­te kiegyensúlyozott és szilárd — ez a kép alakult ki a je­lentésekből. Ez az örvendetes tény azonban nem zárta, ki az élénk vitákat a bizottsá­gok ülésein. A bizottságok munkájában 250 képviselő vett részt. Szóvá tették, hogy sürgősen meg kell javítani a lakosság gyümölcs- és zöld­ségellátását. Felhívták a fi­gyelmet arra, hogy az új ne­gyedek lakóinak hosszú ideig kell várakozni az üzletek fel­építésére. Megfelelően végre­hajtják-e a balesetelhárítási és munkásvédelmi rendsza­bályokat? Miért szállítják gyakran feleslegesen és ösz- szevissza az építési anyago­kat? Miért nem zökkenőmen­tes az együttműködés egy­másra utalt iparágak között? Milyen feladatokat ró az egészségügyi hálózatra, hogy az ország lakosságának 83 százaléka, több mint 8 millió ember, részesül társadalom- biztosításban? És így tovább. A kérdések nagy része nem a parlamenti bizottságokban hangzott el először. Sok em­ber tette, teszi szóvá lakó­gyűléseken, tanácstagi beszá­molón, üzemi értekezleten, baráti beszélgetésekben is. Hruscsov elvtárs három éve erre hívta fel a szovjet energe­tikusok figyelmét. A miniszter említést tett azokról a kiváló eredmények­ről is, melyeknek a tapasztala­tát a Szovjetunióban is értéke­síteni akarja. Dicsérte a lég­kondenzációs hűtőtornyokat, ezt a magyar szabadalmat, melyet a Szovjetunióban is széles körben használni akar­nak. Kitűnőnek találta a turbi­nák jó hőszigetelését. Igen jó a vasbeton is, amit a magyar építők előállítanak. De fölös­legesnek találja, hogy ezeket még be is vakolják. Ez csak költséget jelent. Szovjet szá­mítások szerint minden megta­karított kilowatt-energiából három rubel értékű fogyasz­tási cikket lehet készíteni. Be­szélt a magyar világitástech- nikusok jó munkájáról, akik A potsdami szerződés alá­írásának 15. évfordulója alkal­mából az NDK nagyövetsége ma sajtóértekezletet tartott. D. Zibelius sajtóattasé beve­Nálunk országos politika r a háziasszonyok bevásárlása, a munkások anyagellátása, a jobb kórházi ápolás. Sőt, ez az országos politika lényege. Ide torkollik minden. Ezt szolgálja közvetlenül és köz­vetve az állam egész gazda­sági tevékenysége. A minden­napi élet szépítését készíti elő az is, ha a beruházások megoszlásáról, a termelé­kenység emeléséről, a műsza­ki fejlesztésről, a mezőgazda­ság korszerűsítéséről folyik a vita. Köztudomású például, hogy műanyagokkal kiválóan lehet helyettesíteni a színes fémeket. Tudósok kiszámítot­ták, hogy ha megfelelően hasznosítjuk a műanyagokat, annyi színes fémet tudunk megtakarítani egy esztendő alatt, hogy a megtakarítás ér­tékéből egy közepes nagyságú üzemet lehet felépíteni. Az üzem létesítéséhez szükséges összegek pedig ilyenformán felszabadulhatnak más célok­ra; akár lakásépítésre, akár a budapesti közlekedés fejlesz­tésére, akár a további szüksé­ges bérkorrekciókra — egy­szóval a lakosságot közvetle­nül érintő feladatok megoldá­sára. H a tehát úgy tetszik: ma­gánügyekről is tárgyal­tak a parlamenti bizottságok és közügyekről is beszélget esténként a család. És ami­lyen kiegyensúlyozott a csa­ládok élete, olyan az országé is. Erről és ezért folyik a ter­mékeny vita a parlamentben. az utcákat este nappali fény­nyel árasztják el. Tapasztala­tairól összefoglalóan megje­gyezte, hogy a magyar szak­emberektől lehet tanulni. Ezután röviden ismertette a Szovjetunió és az európai népi demokratikus államok energia- termelésének várható fejlődé­sét. Előzetes tervek szerint 1970-ig az európai szocialista országok energiafogyasztása és termelése az ötszörösére növek­szik. Ezzel kapcsolatban a kö­vetkező évek során meg kell valósítani a Szovjetunió és a népi demokráciák egységes egyesített villamosenergia­rendszerét, a leggazdaságosab­ban működtethető magasfe­szültséggel. A Szovjetunióban a közeljövőben megkezdik a 600. sőt, 800 megawattos óriás turbinák és generátorok terve­zését. zetője után G. Reinert harmad- titkár méltatta a potsdami szer­ződés jelentőségét. A szerződés célja az volt —1 mondotta —, hogy gyökerestől tépjék ki a német militariz- must és létre jöjjenek a békés és demokratikus fejlődés elő­feltételei Németországban. A Nyugat-Németországban végbe­menő fejlődés azt bizonyítja, hogy ott kezdettől fogva lábbal ti­porták a potsdami meg­állapodást. A nagy konszernek gazdagab­bak és hatalmasabbak, mint valaha, Hitler fasiszta vezérka­ra ma a Bundeswehrben pa­rancsnokol. Ebből az is kitű­nik: a nyugati megszálló hatal. mák már régen eljátszották azt a jogukat, hogy Nyugat-Né­metországban megszálló csapa­tokat tartsanak. Hiszen a pots­dami szerződés értelmében, jelenlétüknek azt kellett volna szolgálnia, hogy megakadályozzák a mili- tarizmus és nácizmus új­jáéledését. A Német Demokratikus Köz­társaság politikája viszont tel­jes mértékben megfelel a pots­dami alapelveknek. Itt nincse­nek fasiszta tábornokok, nem háborús bűnösök és monopolisták határozzák meg a fejlődés irányát. Ha a potsdami szerződést Nyugat- Németországban is végrehaj­tották volna, ma nem lenne né­met kérdés — hangoztatta G. Reinert, majd közölte a sajtó képviselőivel: az NDK kormánya ma memorandumot nyújtott át Potsdam évfordulója alkalmá­ból a Hitler-ellenes koalícióban részt vevő valamennyi ország­nak. Bizottságok A Német Demokratikus Köztársaság memoranduma Sajtóértekezlet az NDK budapesti nagykövetségén Megkezdték a fővárosi lakóházak múszái felülvizsgálatát 64 telitalálat a totón Beszélő fénysugarak

Next

/
Thumbnails
Contents