Esti Hírlap, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-02 / 181. szám

LESZOKTAK RÓLA — Úgy látom, nagyobb betűkkel kell kiírnom !... (Toncz Tibor rajza) Beszélő fénysugarak A spektroszkópia hírt ad a távoli égitestek anyagi felépítéséről A molekulák belső szerkezete - Magyar tudós a fényképelemzés új útjairól Nemzetközileg ismert nevű tudósunk, Kováts István, a Budapesti Műszaki Egyetem professzora, részt vett a legki­válóbb európai spektroszkópu­­sok szűkkörű tudományos megbeszélésein. A kiváló tudós a következőket mondotta a spektroszkópia jelentőségéről az MTI munkatársának: — Amióta a múlt században Kirchhoff és Bunsen felfedez­te, hogy minden anyagnak megvan a maga jellemző szín­képe, óriási fejlődésen ment át a spektroszkópia, a fiatal tu­domány eredményei nagy se­gítséget adtak más tudomá­nyok fejlődésének is.­­ Az ember előtt még hosz­­szú út áll, hogy akár csak a legközelebbi égitestekre is el tudjon jutni és ott közvetlen méréseket eszközölhessen. A világűr mérhetetlen távolsá­gaiból érkező fénysugarak azonban a spektroszkópia se­gítségével „beszédre” bírhatók, híven beszámolnak a távoli égitestek anyagi felépítéséről és az ott uralkodó fizikai álla­potokról. Nemcsak az elemek­nek, hanem a belőlük összetett vegyületeknek is megvan a maguk jellemző színképe, azt is tudjuk, hogy az egyes ve­­gyületek létrejöttéhez és fenn­maradásához milyen fizikai állapotok szükségesek. A szín­­képelemzés útján az asztro­­fizikusok megállapították, hogy az égitestek általában ugyan­azokból az anyagokból épül­nek fel, mint földünk. A szín­­képelemzés egyik szép sikere és tudományos megbízhatósá­gának próbaköve volt, amikor a napot körülvevő gázburok színképéből meghatározták a héliumot, amelyet addig a ké­mikusok nem ismertek és csak később fedeztek fel a földön is. Egy másik érdekes felfedezés volt, hogy a Mars légkörében széndioxid található. Egy szov­jet kutató pedig felfedezte, hogy a holdon vulkanikus kitö­rés megy végbe és ennek színképét vizsgálva megálla­pította, hogy a szén izotópjai más arányban fordulnak elő a holdon, mint a földön. A ná­lunk egészen ritka izotópok a holdon nagy mennyiségben lehetnek és fordítva. — A spektroszkópia ma már igen kiterjedt és világszerte művelt tudomány. — A molekulák belső szer­kezetére is igen mélyreható következtetéseket lehet a szín­képből levonni. Többek között megállapítható a molekulát alkotó atomok egymástól való távolsága, az atommagokat összetartó erők és az az ener­gia, amely ahhoz szükséges, hogy a molekulát atomjaira tudjuk szétbontani. Mindezek már a molekulaspektroszkópia körébe tartozó kérdések.­­ Minthogy a vegyületeket, s így ezek minden egyes mo­lekuláját igen sokféle és kü­lönböző számú atom alkot­hatja, még igen nagy mérés­­technikai és matematikai ne­hézségeket kell leküzdeni, hogy a színkép kialakulásának és változásainak törvényszerű­ségeit meg tudjuk állapítani. Magától értetődően a legtöbb eredményt eddig a legegysze­rűbb vegyületek, a kétatomos molekulák színképelemzésé­ben sikerült elérni. Magam is ezzel foglalkozom és elméletet dolgoztam ki, hogy a kétato­mos molekulák színképe mi­lyen törvényszerűségek szerint alakul és hogyan változik az anyag különböző energia­­állapotaiban. Külföldi kollé­gáim eddig 22 esetben igazol­ták az elmélet helyességét. KÉSZPÉNZÉRT IS VÁSÁROLUNK •• SZ­­­ÜLŐ- ÉS FEKVŐGARNITÚRÁT, REKAMIÉT, HÁLÓSZOBÁT, KOMBINÁLTSZOBÁT stb. Kívánságra becsüseink házhoz mennek. Lakcím leadható BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ V. lakberendezési osztályán IX., Kinizsi utca 12. T: 189—646. Felszámolják a Hungária körúti közlekedés zsúfoltságát 55 trolibusz-pótkocsit kap a 75-ös • Világító forgalomirányító táblák Szombaton az Ajtósi Dürer soron kipróbálták a trolibusz­pótkocsit. A műszak-rendőri vizsgálat során hozzájárultak, hogy trolibusz pótkocsikat he­lyezzenek üzembe. A 75-ös túl­zsúfolt vonalán kerül sor pót­kocsis trolibusz-szerelvények járatására. Naponta 90 ezer utast kell a 75-ös trolibuszok­nak szállítani, és a csúcsforgal­mi időben már képtelenség sű­ríteni a forgalmat. Elhatároz­ták, hogy 55 trolibusz-pótkocsit állítanak be. Ezek közül az elsőt már a héten, azután pedig fokozatosan olyan ütemben, ahogy a készítő gyár­tól a kocsikat megkapják, azo­kat forgalomba állítják. Az év végéig húsz pótkocsit kap a 75-ös trolibusz. Rövid időn belül sor kerül a főváros különböző pontjain modern forgalomirányító be­rendezések felszerelésére. A forgalmasabb útbetorkolások­­nál az autósok részére tükröt szerelnek fel. Tíz tükör felsze­relését már elrendelték. Ezen­kívül Rákosszentmihályon a Rákóczi úton villogó készül. A Clark Ádám téren és a Kálvin téren mű­anyagból készült, belülről kivilágítható forgalomirá­nyító táblákat szerelnek fel. Sok szó esett a hűvösvölgyi autóbusz-végállomás lassú épít­kezéséről. A végállomás elké­szült, és legközelebb a III. ke­rületben, a Kolozsi téren kerül sor nagyobb autóbusz-végállo­más építésére. Az állomásépü­letben utas-várakozón kívül személyzeti-tartózkodó is lesz. Az építkezés az év végéig befe­jeződik. Jövőre a Kelenföldi­pályaudvarnál készítenek autó­busz-állomásépületet. A fővárosi tanács közlekedé­si igazgatósága gondoskodik ar­ról is, hogy az egyes, mélyeb­ben fekvő területekről elvezes­sék a belvizeket. Mátyásföldön több mint 2 millió forint költ­séggel megindult a belvízren­dezési munka. A Keresztúri út, a Rákóczi út és a Léva utca környékén meggyűlendő talaj­vizet, valamint a Forrás-major­nál megrekedt nagy meny­­nyiségű és már tavat is al­kotó szennyvizet elvezetik. Ezt követően a III. kerület, Szépvölgyi út mentén kerül sor nagyarányú belvízrendezési munkára, valamint a csillaghe­gyi árok rendezésére. Elhagyott szülök, szívtelen gyerekek öregasszony sirdogál a fővá­rosi tanács szociálpolitikai csoportjának vezetője előtt. Elfogyott a pénz, a mama felesleges Veje rábeszélésére 35 ezer forintért eladta vidéki házát, a pénzt odaadta a fiataloknak, s hozzájuk költözött. Az ifjú házaspár bútorokat vásárolt, kiöltözködött, majd a mara­dék pénzt odalökték neki: tes­sék, tartsa el magát belőle. S hogy nem akart — mert nem tudott hová — távozni, a ke­rületi orvos megtévesztésével elmegyógyintézetbe juttatták, megfigyelésre. Amióta kikerült onnan, pokol az élete. A lakó­­bizottság jött el a tanácshoz, kérték, helyezzék el az anyó­kát szociális otthonba. — Nem ritka az ilyen eset — mondja a csoportvezető. — Ma is akadnak még lelketlen gyermekek, hozzátartozók, akik kifosztják az öregeket, szabadulni igyekeznek tőlük, idős szüleiktől. Pedig a szociális otthonok nem azoknak épül­tek, akikről jól kereső gyere­kek családi körben gondoskod­hatnak, hanem a valóban rá­szorult, egyedül, gondozó nél­kül maradt öregeknek. Csöng a telefon, az előadó­nő figyelemmel hallgatja. Per­cekig tart, míg megszólal. A rászorultak elhelyezése egyébként is nagy gondot je­lent. 800 jelentkező kérelme fekszik a csoportnál, de ha­vonta csak 40­50 embert tud­nak befogadni. Az otthonok 4250 agyot és beteget gondoz­nak, akik havonta 400, illetve a betegotthonokban 450 forin­tot fizetnek, de ha a nyugdíjuk kisebb, akkor kevesebbet, hogy zsebpénzük is maradjon. A ta­nácsnak viszont egy személy eltartása havi 1200 forintba ke­rül. Csak ilyen nagy önkölt­séggel tudják fenntartani a szociális otthonokat, amelyek kulturáltak, egészségügyi ellá­tást biztosítanak, s ahol szere­tettel, gyöngédséggel veszik körül a lakókat. Ezért vonzók. — Tegnap itt járt egy öreg­asszony; elpanaszolta, hogy fia és menye, valamint az ő egy­szobás lakását kétszobásra cserélték, s így — a lakás­cserét is a fiatalok indítvá­nyozták — hozzájuk költözött. De gyűlöli, s még bántalmazza is a menye. Megígértük, hogy néhány napon belül megkapja a beutalót az egyik otthonba. S most értesítenek, hogy ami­kor hazaért, a fiatalasszony is­mét rátámadt. Nem bírta ki­várni azt a pár napot — ön­gyilkos lett. A veszélyeztetett ,,családi béke“ Napok óta jár a csoportveze­tőhöz egy férfi, anyósát akarja elhelyezni. — Miért nem kötik meg az üzletet, hiszen vállalom eltar­tását élete végéig — mondja ingerülten. — Mi nem kötünk üzleteket — kapja meg a választ. — A környezettanulmányból kide­rül, hogy nincs joga anyósát, akinek háromszobás lakásába költöztek, kitenni. Feleségének is jó fizetése van, eltarthatják belőle a mamát. A férfi tovább erősködik, azt mondja, hogy anyósa összefér­hetetlen, családi békéjüket ve­szélyezteti. Állandó szólam ez: a hozzátartozók ilyesmivel szoktak érvelni, csakhogy megszabaduljanak nyűgnek érzett szüleiktől. A szociális csoport dolgozói a kerületi tanács, a Vöröske­reszt, a társadalmi szervek se­gítségét is igénybe veszik, hogy — amikor valamely öreg­embernek nincs jogcíme az el­helyezésre — bírják jobb belá­tásra a hozzátartozókat. Értes­sék meg velük, hogy bár a társadalom fokozott megbecsü­léssel gondoskodik az öregek­ről, nagy összegeket áldoz a szociális otthonokra, ezzel nem szűnt meg a gyermek felelős­sége. Hajdú Endre Menyasszonytánc­­­szalagonként Férjhez adott­­ lányt egy új­pesti üzem. Kis üzem: kétszáz­­tizen varrják, szabják, gom­­bozzák itt nekünk az Ősz ut­cában a lányok a szép férfi­ingeket A tanács férfifehér­nemű üzeme. Kétszáztíz lány, asszony szívügye volt ez az esküvő. Kétszáztízé. Mert hívom az üzemet, keresném a vezetőt: „Nincs itthon, az esküvőn van”. Hát a párttitkár? „Az is.” A szakszervezet? „Az is.” Akkor valamelyik csoportve­zetőt kérem. „Az is ott van.” Hát mindenki ott van? „Min­denki.” Kétszáztizen. Látni kell, részt venni, hogy a közösség szeretete hogyan szerezte meg Mata Éva boldogságát. Családtag lett Mert ennek a kislánynak, akit szombaton férjhez adtak, nem volt senkije. A háború alatt született, szüleit sohasem ismerte. Nevelőszülőket igen, ötéves korában már a földe­ken dolgozgatott. Mert akkor olyan nevelőszülei voltak Az­tán otthonba került: „Ez már jó volt”. Aztán az iskolát vé­gezvén tanulóotthonba. „Ez még jobb volt.” Ide kikerült az ősz utcába a kétszáz egy­néhány asszony, lány közé fe­hérneművarró tanulónak. „Ez volt talán a legjobb” Kitűnőre szabadult. Odahagyta a tanuló­otthont és kiköltözött Mátyás­földre albérlőnek, felnőtt, ön­álló nőnek. „Ez még annál is jobb volt.” Ötszáz forintot fi­zet lakásért és teljes kosztért havonta. „Családtag lettem.” Családtag Mátyásföldön, egy Ikarusban dolgozó családnál. Az Ikarusba is jár szórakozni, azaz a gyár kultúrotthonába. Az egyik mozielőadásnál barát­nőjével az erkélyre váltottak jegyet. Míg kezdődik az elő­adás, a földszinten a fiúk fel­­alá járkálnak, de inkább csak felnéznek, felszólnak, integet­nek a lányoknak. Az egyik mutogat: Éva kezében egy szál piros rózsa, kéri, dobja azt le neki. A barátnő kiveszi Éva kezéből a rózsát, lehajítja. És már idő sincs visszakérni, kez­dődik az előadás. De az előadás végén. Vár az a fiú a kijáratnál. Éva meg kéri tőle vissza a rózsát... így ismerkedett meg Újházi Sándorral — ő a vőlegény —, az Ikarus lakatosával. Ők adták férjhez — Hol vannak? — kérdem a kapust az Ősz utcában. Átvezet az utca túlsó oldalára, az üzem kultúrtermébe. Szól a zene és áll a tánc. De milyen! Negy­­ven-ötven lány, asszony és két férfi. A vőlegény és az apja. Női üzem ez! És már délután van. Tízkor volt az esküvő, tizenegytől a lakodalom. Már a délutáni mű­szak megy. Munka van, tehát szalagonként jönnek le a lá­nyok, asszonyok az üzemből, mert mindnek részt kell vennie ezen a menyasszonytáncon. Az ő lányuk, itt nevelkedett kö­zöttük, ők adták férjhez Évát, összetert hosszú asztalokon nászajándékok. A párt, a szak­­szervezet, a barátnők, a mun­katársak a szalagok külön­­külön. Nem is az érték, hanem ennek a sok szeretetnek az asztalra helyezett névjegyei. „Sok szeretettel Horváth néni­től”. Ki az a Horváth néni? Nem is itt dolgozik. Csak egy mama. A lánya dolgozik itt, tehát ő is ide tartozik, Éva ügye, az ő ügye is. k. gy. Univerzális altatógép A Fogorvosi Műszergyár mű­szaki gárdája orvosszakértők bevonásával szovjet dokumen­táció alapján előállította az univerzális altatógép két min­tapéldányát. A készülék a leg­kisebb, s a leghosszabb ideig tartó műtéteknél egyaránt jól alkalmazható, teljesen üzem­biztos, s a huzamosabb ideig tartó mesterséges légzést is megoldja. A két berendezést már kipróbálták, kitűnően be­vált, s azóta számos műtéthez adott segítséget. Az év végéig 250, a következő években pedig évente több száz altatógépet készítenek a gyárban szovjet megrendelésre. Ezt látta a fotóriporter Ki hinné, hogy még ilyen csúf rész is akad a gyönyörűen újjáépített Rákóczi úton? Befalazott kirakatok és egy ócska — ma már ritkaság számba menő — újságos bódé csúfítja a 67. számú ház előtt az utca képét. Jobb helyre nem tehették ezt a transzformátor-szekrényt, mint a Hungária körút 141. szám elé, a járda közepére? Egészen bizonyos, hogy bent nagyon szép és tiszta a Rákóczi út 41. szám alatti Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet. Nem lehetne ugyanezt megvalósítani az épület külsején is? (MTI fotó : Bojár felv.)

Next