Esti Hírlap, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-01 / 206. szám

Szőnyi István meghalt Nemrégiben a kezét láttuk a mozivásznon. A lécházikós kút skerekét forgatta egy lány a kertben és a kusza vonalak nyomán lassan kibomlottak a formák a vásznon is. Aztán a színek nemesítették át a feke­te-fehér vonalakat és szemünk előtt született meg a művészet meg-megú­juló csodája: láttuk a valóságot, s mellette költői mását. Akik látták a róla készült filmet — s még inkább, akik ismerték — bizonyára így em­lékeznek, alkotás közben Sző­nyi Istvánra. Most mélységes fájdalommal tölt el mindany­­nyiunkat, hogy a színek poétá­ja, századunk egyik legnagyobb magyar festőművésze eltávo­zott közülünk. Ecsetje nyomán a magyar táj, a hangulatait váltó Duna, a falusi emberek, utánozhatatlan, egészen sajátos líraisággal jelentek meg a vásznon. Művészetében felsza­badulásunk után egyre több­ teret kapott új életünk, a meg-­­­változott falu és a városi mun­­i­ka festői, érzelmekben gazdag ábrázolása. Félbemaradt nagy tervek várják hiába az alkotó mestert. Halála a magyar kép­zőművészet felmérhetetlen vesztesége. Szőnyi István 1960. augusz­tus 30-án, 66 éves korában hunyt el. A Művelődésügyi Mi­nisztérium és a Magyar Képző­művészek Szövetsége saját ha­lottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. Tito Schipa fellép a Zeneakadémián Tito Schipa, aki az Erkel nemzetközi énekverseny zsűri­­tagságának tisztjét vállalta, fellép a budapesti közönség előtt is. Ária- és dalestjére ok­tóber 1-én a Zeneakadémián kerül sor. □ VERDI MACBETHJÉ­­NEK próbái kezdődnek meg az Állami Operaházban. □ JASPER BELLA, az Oper­­aház ösztöndíjas művésze mondja az Esti­ Hírlapnak: „Barlay Zsuzsával és László Margittal szeptember 7-én in­dulunk Münchenbe, részt ve­szünk a zenei versenyeken. Ti­zenhárom operaáriát énekelek eredeti nyelven a nagy ver­senyben." □ BÚCSÚ A SZIGETTŐL a címe a margitszigeti Vörös­marty Színpad szeptember 3-i és 4-i műsorának, amelynek két külföldi vendége is lesz: a római Ines Taddio és az at­héni Jimmy Makulis táncdal­­énekes. □ DÜRRENMATT Az öreg hölgy látogatása című színmű­véből az amerikai Fox-film­­gyár filmet készít. A főszerep­lő Ingrid Bergman lesz. □ A MILÁNÓI SCALA igazgatósága hivatalosan kö­zölte, hogy az új szezonban a Szovjetunióba látogat. Moszk­vában és Leningrádban ven­dégszerepel­ a világhírű együt­tes. □ A BÉCSI FILHARMO­NIKUSOK új évadjának egyik legnagyobb érdekessége: két világhírű szovjet művész ven­dégszereplése. Hacsaturján sa­ját műveit vezényli, David Ojsztrah pedig Jan Sibelius hegedűkoncertjét mutatja be Karajan vezényletével. □ VICO TORRIANI, aki most Bukarestben vendégsze­repel, szeptember 17-én ismét Budapestre látogat, s az Er­kel Színházban, a Zeneakadé­mián és nagyobb vidéki vá­rosainkban lép fel. □ KOHUT MAGDA, a Nem­zeti Színház tagja hazaérke­zett párizsi tanulmányútjáról. □ A LENINGRÁDI LEN­FILM-STÚDIÓBAN befejez­vezetője, az ismert rendező, a című operájából készült színes film felvételeit. □ DÁVID GYULA új mű­vét, III. Szimfóniáját az új­ évadban mutatja be az Állami Hangversenyzenekar. □ A TÁNC- ÉS A SZÓRA­KOZTATÓ ZENE második nemzetközi fesztiválját tartják november közepén Lipcsében. A fesztiválon hazánk képvise­lői is megjelennek. Az ünnepi héten lipcsei és környékbeli üzemekben is műsort adnak a részvevők. ­ Háromsznegyven előadást tart az Egressy Klub a munkásszállókban Tavaly júliusban indította meg a SZOT Egressy Klubja a nagyobb munkásszállókban rendezett irodalmi és zenei műsorakciót. Az elmúlt évad során 45 munkásszállóban ösz­­szesen 435 zenés irodalmi elő­adást tartottak, több mint 10 ezer néző előtt. Az idei évad október 1-től májusig tart. Nyolc különféle összeállítással több mint 340 — az eddigi 30—40 perces mű­sorok helyett másfél-kétórás — előadást rendeznek majd. Ezenkívül a vasasszakszerve­zet kérésére a kisebb üzemek eddig ellátatlan kultúrottho­nainak is biztosítanak nívós műsorokat. Hat magas irodal­mi és zenei igénnyel összeállí­tott műsortípusból csaknem 60 kisebb üzem kultúrotthonában rendeznek előadásokat — minden üzembe havonta átlag egyszer jutnak el a klub mű­vészei. A magasabb kulturális színvonalon álló munkásszál­lás-lakók számára pedig az Egressy Klub helyiségeiben rendeznek kötetlen formájú, szavalatokkal és zeneszámok­­kal illusztrált irodalomtörténe­ti előadássorozatot. Zs. „KEVÉS A FÉRFI" A,­ újjászervezett Jókai Színház első bemutatója Fehér Klára „Kevés a férfi” című vígjátéka. Képünkön Simon Zsuzsa rendező megbeszélést tart a darab szereplőivel. (MTI fotó : Keleti terv.) KÉSZÜL A „ZÁPOR” Kismaros határában, a Duna holt­ágánál forgatják Dobozy Imre Zápor című filmjének első jeleneteit. Tutajra épített gépállásról készül a felvétel a fürdő leánybrigád tagjairól. (MTI fotó : Bojár Sándor ferv.) Világhírű német színészek látogatnak Budapestre Az ősz egyik nagy művésze­ti eseménye lesz a berlini Deutsches Theater művészcso­portjának budapesti vendég­­szereplése. A színház nyolc ve­zető művésze, továbbá a Brecht-színház és a Komische Oper egy-egy művésze érkezik hozzánk. A vendégszereplők között lesz a világ egyik leg­nagyobb élő színésze, Ernst Busch (Budapesten a Brecht­­színház előadásában a Galilei címszerepét alakította), to­vábbá Wolfgang Langhoff, a Deutsches Theater művészeti vezetője, az ismert rendező, a 89 esztendős, háromszoros nemzeti díjas Eduard von Winterstein. Inge Keller mű­vészdíjas színésznő gyakran szerepel német filmekben is. A kiváló színészcsoport októ­ber 21-én érkezik Budapestre és másnap este a Bartók-te­­remben Johannes R. Becher költészetével, megzenésített dalaival, regényrészletével is­merteti meg a magyar közön­séget. A televízió és az engedetlen gyerekek Dr. Pinoteau párizsi vá­rosi tanácsos a szülők és gyermekek közötti televí­ziós viták elkerülése végett azt javasolta a francia te­levíziónak, hogy esti adá­sát mindig unalmas techni­kai előadásokkal, vagy gyermekek számára ér­dektelen műsorokkal kezd­­t­­e, hogy a gyermekek vita­­ nélkül menjenek aludni. Az öltözködési vita ♦ A gyalogjárók Öltözködési kultúránk védelmében Kérdezem Én mindig büszke vagyok a magyar divat élenjáró szerepé­re, arra, hogy életszínvonalunk függvényeként országunk fiatal és felnőtt lakosai, nők és férfiak egyaránt ízléses öltözködésükkel, divatunk kultúráltságával felve­szik a versenyt bármely kis vagy nagy kapitalista ország divatjá­val, öltözködési kultúrájával, de elszomorít, amikor látom, hogy főleg fiataljaink egy része a „mo­dernség” jelszavával szinte maj­molja a „gyászba borult” francia divatot, vagy egyesek szinte élő giccsként utánozzák a színház- és filmművészet ilyen téren kiemel­kedő alakjait. Én nem akarok a szélsőséges nézetekkel vitába szállni, ahelyett talán eredmé­nyesebb lesz, ha én is elmondom véleményemet. 1. A „huligán”-t nem elsősor­ban öltözete, hanem magatartá­sa, embertársaihoz való viszo­nya határozza meg. De sok hu­ligán a magtartása mellett öltö­zetét is felhasználja tüntetésre, becsületes embertársaival való szembenállásának kifejezésére. A huligánok ellen — bármilyen öl­tözéket is viselnek, vagy bármi­lyen divatosan öltözködnek — az egész társadalomnak közösen összefogva harcolni kell, mert ez már társadalmi ügy.. A fiatalja­ink öltözzenek ízlésesen, divato­san, viseljék büszkén nehéz mun­kában felépített és sok hírnevet szerzett iparunk kiváló termé­keit. Fiataljaink szeretik az újat, a modernet, a változatosat, (de mindenben a kulturáltat), bizo­nyítsák be ennek igazát, harcol­janak velünk a huliganizmus és a „modern­­divat” álarcába bújt ízléstelenség, nyegleség és a még nagyon hasonló megnyilvánulás ellen. Dolgozó és tanuló fiataljaink törekedjenek arra, hogy soraik­ból kulturált magatartásukkal ki­válasszák a jampeckedőket és huligánokat. Szocialista népünk tervgazdál­kodást végez. A tervszerűség ér­vényesül az élet minden terüle­tén. Szinte törvényszerűen érvé­nyesülnie kell a ruházati ipar ke­retein belül a divattervezési munkában is. Nagyarányú nem­zetközi kapcsolatok révén a he­lyes és ízléses divat kialakítása érdekében eredményes munkát tudnak végezni. A divat rákos burjánzásának lenyesegetéseit fontos feladatnak kell tekinteni, divatunk, öltözködési kultúránk hírnevének védelme érdekében. B. J. Villamosban, élelmiszer­­üzletekben sűrűn találkozunk plakátokkal, amelyek a fer­tőző betegségeket terjesztő légy irtására szólítják fel a közönséget. Ezzel szemben mit tapasztalunk? A fővá­rosban alig akad olyan élel­miszerüzlet, ahol törődnének a legyek irtásával. Több he­lyütt szóvátettem már ezt, a válasz általában az, hogy központi utasításra tilos a ra­gadós légypapír használata, minthogy az gusztustalan látvány. Évek óta nincs már intézményes légyirtás a bu­dapesti tej­boltokban Halmi Gyuláné A szabadsághegyi autóbusz Kérem, adjanak helyet pana­szomnak az „Itt a budapestiek beszélnek” című rovatukban. A Szabadság-hegyen közlekedik a 21-es autóbusz. Annak a kör­nyéknek a lakóit szedi össze, akik a fogaskerekűtől távol lak­nak. Rendszeresítettek ugyan is­kolába járó tanulók részére tanu­ló hetikártyát, de csak az Orbán tértől felfelé, a végállomásig és vissza. Dolgozók hetijegyét pe­dig csak az Óra úti megállótól le­felé a Moszkva térig és vissza, így az a komikus helyzet áll elő, hogy azok a tanulók, akik az Óra útnál feljebb laknak és a városba járnak iskolába, nem tudnak eljutni oda, vagy csak úgy, hogy egy dolgozó hetijegy-ü­gyei jönnek fel a Moszkva tértől az Óra útig és onnan egy tanuló hetijeggyel jönnek tovább, így természetesen duplán kell fizet­ni a hetijegyeket ugyanazon az úton. A mi gyerekeink, akik a Lóránt úton laknak és a Már­vány utcai iskolába járnak, nem vehetik igénybe a fogaskerekűt és a villamost, mert ezeknek az útja egészen másutt van. Nagy Mihály, Bp., XII., Lóránt út 13. Biztosítási bélyeg Már a második esetben, hogy amikor sétahajózni mentem, az a meglepetés ért, hogy jegyet, csak biztosítási bélyeggel adtak ki a Vigadó téri hajóállomáson. Kérdezem, kötelező a­­0 felbé­lyegzett jegy, ugyanis másmi­lyent nem adnak ki. Vagy vala­melyik tisztviselő szorgalomból csinálja? Ezt nemcsak a magam, hanem igen sok utas nevében is kérde­zem. Kovács Dénes, Rudas József, Horváth Mihályné Halásznadrág városban Csatlakozom dr. Máthé Károly ügyész véleményéhez. Nagyon helytelen, hogy van­nak szülők, akik megenge­dik, hogy gyermekeik feltű­nően öltözzenek. Lehet va­laki jól öltözött, divatosan öltözködő, de a jó ízlés hatá­rán belül. A halásznadrág üdülőhelyen, vagy kirándu­láson célszerű, de nem Buda­pest utcáin. Ilyen öltözködést a fővárosban be kellene til­tani. Sajnos vannak nem ép­pen 20 évesek is, akik feltű­nő módon öltözködnek. S nem veszik észre, hogy köz­nevetség tárgyai. Helyes len­ne, ha a pedagógusok is fog­lalkoznának ezzel a problé­­■ mával és helyes irányb­a­ te­­relnék az ifjúságot ezen a téren is. Tóth Lászlóné többgyerekes családanya Nem a szülő a hibás Olvastam dr. Máthé Károly ügyész levelét. Az ügyész az abroncsszoknyás gimnazista lány leveléhez hozzászólva, igazat ad a gimnazista lány­nak, aki azt írta: „Nem kell feltétlenül huligánnak len­ni annak, aki abroncsszok­nyát, vagy fekete inget visel és nem teljesen a nevezett ifjú hibáztatható, hanem a szülei, akik ezt megveszik neki.” Azzal nem értek egyet, hogy a szülő a hibás, aki azt gyermekének megveszi, mert nem hiszem hogy van szülő, aki ilyesmit megvesz. Min­den szülő szépnek akarja lát­ni a gyermekét, ez a viselet pedig nem szép. De mit te­het a szülő, ha gyermeke ezt akarja, legfeljebb maradinak tartaná a gyermek, akiknek még nincs kialakult ízlése. Ellenben hibáztatható a ru­házati ipar és a kereskede­lem, amely ezeket a ruhákat forgalomba hozza és ezzel elősegíti ezen helytelen divat kifejlődését. Szabján Imre XIII. Vőlegény u. 83. Talán hasznos lesz a kritika Köszönetet mondok sok száz és száz jó ízlésű Esti Hírlap olvasó nevében, hogy „Itt a budapestiek beszél­nek” rovatában köztik a vé­leménynyilvánítást a mai fiatalság öltözködéséről és viselkedéséről. Talán hasznos lesz a kritika. Én is anya va­gyok, de az én fiam meg sem merné említeni a fekete in­get és a csőnadrágot, ő maga is elítéli ezt a csúnya divatot, hogy van az, hogy sok anya nem látja, hogy leánya a he­gyes konttyal, tűsarkú cipő­vel, térdig érő abroncs­szok­nyával mennyire ízléstelen. Nézzünk vissza az elmúlt évek divatjára, milyen ked­ves volt, a férfiak szép vilá­gos, egyszínű ingben, vászon, vagy tropikál nadrágban, a nők karton húzott szoknyá­ban, alul fehér alsószoknyá­val mily finom volt és szép, miért kell most az a túlzot­tan keményített szoknya és abroncs? Sarkadi Béláné VÖRÖSMARTY SZÍNPAD (Margitsziget) BÚCSÚ A SZIGETTŐL Szeptember 3—4. este fél 8. INEL TADDIO (Róma) JIMMY MAKULIS (Athén ZSOLNAI HÉDI MAJLÁTH JENŐ PUSZTAY ETA HOLÉCZY ÁKOS jazz-zenekara Fékezzék le Az újjávarázsolt Körúton^* $épköztársa$áS* Útjáji.. és, egyi­f­­‘■másik főútvonalon fehér csíkok • jelzik@a­ gyalogjárók részére való szabad átkelést, a kellő óvatos­ság szem előtt tartásával. Fájda­lom: ez az óvatosság azonban egyelőre teljesen egyoldalú* majdnem hiábavaló, ha ugyan­akkor a szabad vonal felé közle­kedő autósok nem fékezik le tempójukat (és nem fékezik) és változatlan gyorsasággal hajta­nak rá a szabad átkelőhelyeken közlekedő gyalogjárókra. Ha a KRESZ nem is intézkedik erre vonatkozóan kimondottan, még­is szükséges volna valamilyen formában figyelmeztetni a gép­járművek vezetőit, hogy a sza­bad átkelőhelyek előtt rájuk néz­ve is kötelező az óvatosság, ami azt jelenti, hogy tessék lassítani. Egy többgyermekes atya Autóbusz üsíti Csepelről, Újpestről, pestig­rincről és sok más helyről a dol­gozók átszállás nélkül bejutnak a város belterületére. Cinkotáról, amely a főváros­nak ugyanolyan szerves része, mint a fenti helységek , csak sok átszállással sikerül a mun­kahelyre bejutni és hazaérkezni. A cinkotaiak régóta kérik, hogy a 44-es autóbusz körforga­lomba járjon. Meg is hallgatták kérésünket, de köszönet nincs benne. Nem úgy oldották meg, ahogy a dolgozók többsége kérte és az utasáramlás azt indokolttá teszi. A csatlakozás sincs helyesen megoldva, mivel 21-én 21.15 óra körül a 92-es busz az előtte a Mátyásföld, Árpád utcához beér­kező 46-os járat átszálló utasait nem volt hajlandó megvárni, pe­dig látta a 46-os — előtte elka­nyarodó — buszt. A 22-­ reggeli utazást meg nem is merem leír­ni, mert az egyenesen szégyene az autóbusztársaságnak. A 44-es járat cinkotai körforga­lomba való visszaállítását kéri Molnár Ernő, XVI., Rózsalevél u. 22. Nem lehet Az Esti Hírlapban megje­lent „Egy megállóval többet” című levélre az alábbiakat közöljük: A 69-es villamosok útvona­lának egy megálló távolság­gal való meghosszabbítása műszaki és egyéb okok miatt nem kivitelezhető. Egyrészt azonos útvonalon kellene közlekedtetni a különböző áramfeszültséggel üzemelő BHÉV és FV járatokat, másrészt BHÉV és FVV ke­resztezést kellene létesíteni, ami a közúti járműforgalom akadályozása mellett a bal­eseti veszélyt erős mértékben fokozná. Légrádi Sándor Fővárosi Villamosvasút

Next