Esti Hírlap, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-01 / 206. szám
Szőnyi István meghalt Nemrégiben a kezét láttuk a mozivásznon. A lécházikós kút skerekét forgatta egy lány a kertben és a kusza vonalak nyomán lassan kibomlottak a formák a vásznon is. Aztán a színek nemesítették át a fekete-fehér vonalakat és szemünk előtt született meg a művészet meg-megújuló csodája: láttuk a valóságot, s mellette költői mását. Akik látták a róla készült filmet — s még inkább, akik ismerték — bizonyára így emlékeznek, alkotás közben Szőnyi Istvánra. Most mélységes fájdalommal tölt el mindanynyiunkat, hogy a színek poétája, századunk egyik legnagyobb magyar festőművésze eltávozott közülünk. Ecsetje nyomán a magyar táj, a hangulatait váltó Duna, a falusi emberek, utánozhatatlan, egészen sajátos líraisággal jelentek meg a vásznon. Művészetében felszabadulásunk után egyre több teret kapott új életünk, a meg-változott falu és a városi munika festői, érzelmekben gazdag ábrázolása. Félbemaradt nagy tervek várják hiába az alkotó mestert. Halála a magyar képzőművészet felmérhetetlen vesztesége. Szőnyi István 1960. augusztus 30-án, 66 éves korában hunyt el. A Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar Képzőművészek Szövetsége saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. Tito Schipa fellép a Zeneakadémián Tito Schipa, aki az Erkel nemzetközi énekverseny zsűritagságának tisztjét vállalta, fellép a budapesti közönség előtt is. Ária- és dalestjére október 1-én a Zeneakadémián kerül sor. □ VERDI MACBETHJÉNEK próbái kezdődnek meg az Állami Operaházban. □ JASPER BELLA, az Operaház ösztöndíjas művésze mondja az Esti Hírlapnak: „Barlay Zsuzsával és László Margittal szeptember 7-én indulunk Münchenbe, részt veszünk a zenei versenyeken. Tizenhárom operaáriát énekelek eredeti nyelven a nagy versenyben." □ BÚCSÚ A SZIGETTŐL a címe a margitszigeti Vörösmarty Színpad szeptember 3-i és 4-i műsorának, amelynek két külföldi vendége is lesz: a római Ines Taddio és az athéni Jimmy Makulis táncdalénekes. □ DÜRRENMATT Az öreg hölgy látogatása című színművéből az amerikai Fox-filmgyár filmet készít. A főszereplő Ingrid Bergman lesz. □ A MILÁNÓI SCALA igazgatósága hivatalosan közölte, hogy az új szezonban a Szovjetunióba látogat. Moszkvában és Leningrádban vendégszerepel a világhírű együttes. □ A BÉCSI FILHARMONIKUSOK új évadjának egyik legnagyobb érdekessége: két világhírű szovjet művész vendégszereplése. Hacsaturján saját műveit vezényli, David Ojsztrah pedig Jan Sibelius hegedűkoncertjét mutatja be Karajan vezényletével. □ VICO TORRIANI, aki most Bukarestben vendégszerepel, szeptember 17-én ismét Budapestre látogat, s az Erkel Színházban, a Zeneakadémián és nagyobb vidéki városainkban lép fel. □ KOHUT MAGDA, a Nemzeti Színház tagja hazaérkezett párizsi tanulmányútjáról. □ A LENINGRÁDI LENFILM-STÚDIÓBAN befejezvezetője, az ismert rendező, a című operájából készült színes film felvételeit. □ DÁVID GYULA új művét, III. Szimfóniáját az új évadban mutatja be az Állami Hangversenyzenekar. □ A TÁNC- ÉS A SZÓRAKOZTATÓ ZENE második nemzetközi fesztiválját tartják november közepén Lipcsében. A fesztiválon hazánk képviselői is megjelennek. Az ünnepi héten lipcsei és környékbeli üzemekben is műsort adnak a részvevők. Háromsznegyven előadást tart az Egressy Klub a munkásszállókban Tavaly júliusban indította meg a SZOT Egressy Klubja a nagyobb munkásszállókban rendezett irodalmi és zenei műsorakciót. Az elmúlt évad során 45 munkásszállóban öszszesen 435 zenés irodalmi előadást tartottak, több mint 10 ezer néző előtt. Az idei évad október 1-től májusig tart. Nyolc különféle összeállítással több mint 340 — az eddigi 30—40 perces műsorok helyett másfél-kétórás — előadást rendeznek majd. Ezenkívül a vasasszakszervezet kérésére a kisebb üzemek eddig ellátatlan kultúrotthonainak is biztosítanak nívós műsorokat. Hat magas irodalmi és zenei igénnyel összeállított műsortípusból csaknem 60 kisebb üzem kultúrotthonában rendeznek előadásokat — minden üzembe havonta átlag egyszer jutnak el a klub művészei. A magasabb kulturális színvonalon álló munkásszállás-lakók számára pedig az Egressy Klub helyiségeiben rendeznek kötetlen formájú, szavalatokkal és zeneszámokkal illusztrált irodalomtörténeti előadássorozatot. Zs. „KEVÉS A FÉRFI" A, újjászervezett Jókai Színház első bemutatója Fehér Klára „Kevés a férfi” című vígjátéka. Képünkön Simon Zsuzsa rendező megbeszélést tart a darab szereplőivel. (MTI fotó : Keleti terv.) KÉSZÜL A „ZÁPOR” Kismaros határában, a Duna holtágánál forgatják Dobozy Imre Zápor című filmjének első jeleneteit. Tutajra épített gépállásról készül a felvétel a fürdő leánybrigád tagjairól. (MTI fotó : Bojár Sándor ferv.) Világhírű német színészek látogatnak Budapestre Az ősz egyik nagy művészeti eseménye lesz a berlini Deutsches Theater művészcsoportjának budapesti vendégszereplése. A színház nyolc vezető művésze, továbbá a Brecht-színház és a Komische Oper egy-egy művésze érkezik hozzánk. A vendégszereplők között lesz a világ egyik legnagyobb élő színésze, Ernst Busch (Budapesten a Brechtszínház előadásában a Galilei címszerepét alakította), továbbá Wolfgang Langhoff, a Deutsches Theater művészeti vezetője, az ismert rendező, a 89 esztendős, háromszoros nemzeti díjas Eduard von Winterstein. Inge Keller művészdíjas színésznő gyakran szerepel német filmekben is. A kiváló színészcsoport október 21-én érkezik Budapestre és másnap este a Bartók-teremben Johannes R. Becher költészetével, megzenésített dalaival, regényrészletével ismerteti meg a magyar közönséget. A televízió és az engedetlen gyerekek Dr. Pinoteau párizsi városi tanácsos a szülők és gyermekek közötti televíziós viták elkerülése végett azt javasolta a francia televíziónak, hogy esti adását mindig unalmas technikai előadásokkal, vagy gyermekek számára érdektelen műsorokkal kezdte, hogy a gyermekek vita nélkül menjenek aludni. Az öltözködési vita ♦ A gyalogjárók Öltözködési kultúránk védelmében Kérdezem Én mindig büszke vagyok a magyar divat élenjáró szerepére, arra, hogy életszínvonalunk függvényeként országunk fiatal és felnőtt lakosai, nők és férfiak egyaránt ízléses öltözködésükkel, divatunk kultúráltságával felveszik a versenyt bármely kis vagy nagy kapitalista ország divatjával, öltözködési kultúrájával, de elszomorít, amikor látom, hogy főleg fiataljaink egy része a „modernség” jelszavával szinte majmolja a „gyászba borult” francia divatot, vagy egyesek szinte élő giccsként utánozzák a színház- és filmművészet ilyen téren kiemelkedő alakjait. Én nem akarok a szélsőséges nézetekkel vitába szállni, ahelyett talán eredményesebb lesz, ha én is elmondom véleményemet. 1. A „huligán”-t nem elsősorban öltözete, hanem magatartása, embertársaihoz való viszonya határozza meg. De sok huligán a magtartása mellett öltözetét is felhasználja tüntetésre, becsületes embertársaival való szembenállásának kifejezésére. A huligánok ellen — bármilyen öltözéket is viselnek, vagy bármilyen divatosan öltözködnek — az egész társadalomnak közösen összefogva harcolni kell, mert ez már társadalmi ügy.. A fiataljaink öltözzenek ízlésesen, divatosan, viseljék büszkén nehéz munkában felépített és sok hírnevet szerzett iparunk kiváló termékeit. Fiataljaink szeretik az újat, a modernet, a változatosat, (de mindenben a kulturáltat), bizonyítsák be ennek igazát, harcoljanak velünk a huliganizmus és a „moderndivat” álarcába bújt ízléstelenség, nyegleség és a még nagyon hasonló megnyilvánulás ellen. Dolgozó és tanuló fiataljaink törekedjenek arra, hogy soraikból kulturált magatartásukkal kiválasszák a jampeckedőket és huligánokat. Szocialista népünk tervgazdálkodást végez. A tervszerűség érvényesül az élet minden területén. Szinte törvényszerűen érvényesülnie kell a ruházati ipar keretein belül a divattervezési munkában is. Nagyarányú nemzetközi kapcsolatok révén a helyes és ízléses divat kialakítása érdekében eredményes munkát tudnak végezni. A divat rákos burjánzásának lenyesegetéseit fontos feladatnak kell tekinteni, divatunk, öltözködési kultúránk hírnevének védelme érdekében. B. J. Villamosban, élelmiszerüzletekben sűrűn találkozunk plakátokkal, amelyek a fertőző betegségeket terjesztő légy irtására szólítják fel a közönséget. Ezzel szemben mit tapasztalunk? A fővárosban alig akad olyan élelmiszerüzlet, ahol törődnének a legyek irtásával. Több helyütt szóvátettem már ezt, a válasz általában az, hogy központi utasításra tilos a ragadós légypapír használata, minthogy az gusztustalan látvány. Évek óta nincs már intézményes légyirtás a budapesti tejboltokban Halmi Gyuláné A szabadsághegyi autóbusz Kérem, adjanak helyet panaszomnak az „Itt a budapestiek beszélnek” című rovatukban. A Szabadság-hegyen közlekedik a 21-es autóbusz. Annak a környéknek a lakóit szedi össze, akik a fogaskerekűtől távol laknak. Rendszeresítettek ugyan iskolába járó tanulók részére tanuló hetikártyát, de csak az Orbán tértől felfelé, a végállomásig és vissza. Dolgozók hetijegyét pedig csak az Óra úti megállótól lefelé a Moszkva térig és vissza, így az a komikus helyzet áll elő, hogy azok a tanulók, akik az Óra útnál feljebb laknak és a városba járnak iskolába, nem tudnak eljutni oda, vagy csak úgy, hogy egy dolgozó hetijegy-ügyei jönnek fel a Moszkva tértől az Óra útig és onnan egy tanuló hetijeggyel jönnek tovább, így természetesen duplán kell fizetni a hetijegyeket ugyanazon az úton. A mi gyerekeink, akik a Lóránt úton laknak és a Márvány utcai iskolába járnak, nem vehetik igénybe a fogaskerekűt és a villamost, mert ezeknek az útja egészen másutt van. Nagy Mihály, Bp., XII., Lóránt út 13. Biztosítási bélyeg Már a második esetben, hogy amikor sétahajózni mentem, az a meglepetés ért, hogy jegyet, csak biztosítási bélyeggel adtak ki a Vigadó téri hajóállomáson. Kérdezem, kötelező a0 felbélyegzett jegy, ugyanis másmilyent nem adnak ki. Vagy valamelyik tisztviselő szorgalomból csinálja? Ezt nemcsak a magam, hanem igen sok utas nevében is kérdezem. Kovács Dénes, Rudas József, Horváth Mihályné Halásznadrág városban Csatlakozom dr. Máthé Károly ügyész véleményéhez. Nagyon helytelen, hogy vannak szülők, akik megengedik, hogy gyermekeik feltűnően öltözzenek. Lehet valaki jól öltözött, divatosan öltözködő, de a jó ízlés határán belül. A halásznadrág üdülőhelyen, vagy kiránduláson célszerű, de nem Budapest utcáin. Ilyen öltözködést a fővárosban be kellene tiltani. Sajnos vannak nem éppen 20 évesek is, akik feltűnő módon öltözködnek. S nem veszik észre, hogy köznevetség tárgyai. Helyes lenne, ha a pedagógusok is foglalkoznának ezzel a problé■ mával és helyes irányba terelnék az ifjúságot ezen a téren is. Tóth Lászlóné többgyerekes családanya Nem a szülő a hibás Olvastam dr. Máthé Károly ügyész levelét. Az ügyész az abroncsszoknyás gimnazista lány leveléhez hozzászólva, igazat ad a gimnazista lánynak, aki azt írta: „Nem kell feltétlenül huligánnak lenni annak, aki abroncsszoknyát, vagy fekete inget visel és nem teljesen a nevezett ifjú hibáztatható, hanem a szülei, akik ezt megveszik neki.” Azzal nem értek egyet, hogy a szülő a hibás, aki azt gyermekének megveszi, mert nem hiszem hogy van szülő, aki ilyesmit megvesz. Minden szülő szépnek akarja látni a gyermekét, ez a viselet pedig nem szép. De mit tehet a szülő, ha gyermeke ezt akarja, legfeljebb maradinak tartaná a gyermek, akiknek még nincs kialakult ízlése. Ellenben hibáztatható a ruházati ipar és a kereskedelem, amely ezeket a ruhákat forgalomba hozza és ezzel elősegíti ezen helytelen divat kifejlődését. Szabján Imre XIII. Vőlegény u. 83. Talán hasznos lesz a kritika Köszönetet mondok sok száz és száz jó ízlésű Esti Hírlap olvasó nevében, hogy „Itt a budapestiek beszélnek” rovatában köztik a véleménynyilvánítást a mai fiatalság öltözködéséről és viselkedéséről. Talán hasznos lesz a kritika. Én is anya vagyok, de az én fiam meg sem merné említeni a fekete inget és a csőnadrágot, ő maga is elítéli ezt a csúnya divatot, hogy van az, hogy sok anya nem látja, hogy leánya a hegyes konttyal, tűsarkú cipővel, térdig érő abroncsszoknyával mennyire ízléstelen. Nézzünk vissza az elmúlt évek divatjára, milyen kedves volt, a férfiak szép világos, egyszínű ingben, vászon, vagy tropikál nadrágban, a nők karton húzott szoknyában, alul fehér alsószoknyával mily finom volt és szép, miért kell most az a túlzottan keményített szoknya és abroncs? Sarkadi Béláné VÖRÖSMARTY SZÍNPAD (Margitsziget) BÚCSÚ A SZIGETTŐL Szeptember 3—4. este fél 8. INEL TADDIO (Róma) JIMMY MAKULIS (Athén ZSOLNAI HÉDI MAJLÁTH JENŐ PUSZTAY ETA HOLÉCZY ÁKOS jazz-zenekara Fékezzék le Az újjávarázsolt Körúton^* $épköztársa$áS* Útjáji.. és, egyif‘■másik főútvonalon fehér csíkok • jelzik@a gyalogjárók részére való szabad átkelést, a kellő óvatosság szem előtt tartásával. Fájdalom: ez az óvatosság azonban egyelőre teljesen egyoldalú* majdnem hiábavaló, ha ugyanakkor a szabad vonal felé közlekedő autósok nem fékezik le tempójukat (és nem fékezik) és változatlan gyorsasággal hajtanak rá a szabad átkelőhelyeken közlekedő gyalogjárókra. Ha a KRESZ nem is intézkedik erre vonatkozóan kimondottan, mégis szükséges volna valamilyen formában figyelmeztetni a gépjárművek vezetőit, hogy a szabad átkelőhelyek előtt rájuk nézve is kötelező az óvatosság, ami azt jelenti, hogy tessék lassítani. Egy többgyermekes atya Autóbusz üsíti Csepelről, Újpestről, pestigrincről és sok más helyről a dolgozók átszállás nélkül bejutnak a város belterületére. Cinkotáról, amely a fővárosnak ugyanolyan szerves része, mint a fenti helységek , csak sok átszállással sikerül a munkahelyre bejutni és hazaérkezni. A cinkotaiak régóta kérik, hogy a 44-es autóbusz körforgalomba járjon. Meg is hallgatták kérésünket, de köszönet nincs benne. Nem úgy oldották meg, ahogy a dolgozók többsége kérte és az utasáramlás azt indokolttá teszi. A csatlakozás sincs helyesen megoldva, mivel 21-én 21.15 óra körül a 92-es busz az előtte a Mátyásföld, Árpád utcához beérkező 46-os járat átszálló utasait nem volt hajlandó megvárni, pedig látta a 46-os — előtte elkanyarodó — buszt. A 22- reggeli utazást meg nem is merem leírni, mert az egyenesen szégyene az autóbusztársaságnak. A 44-es járat cinkotai körforgalomba való visszaállítását kéri Molnár Ernő, XVI., Rózsalevél u. 22. Nem lehet Az Esti Hírlapban megjelent „Egy megállóval többet” című levélre az alábbiakat közöljük: A 69-es villamosok útvonalának egy megálló távolsággal való meghosszabbítása műszaki és egyéb okok miatt nem kivitelezhető. Egyrészt azonos útvonalon kellene közlekedtetni a különböző áramfeszültséggel üzemelő BHÉV és FV járatokat, másrészt BHÉV és FVV keresztezést kellene létesíteni, ami a közúti járműforgalom akadályozása mellett a baleseti veszélyt erős mértékben fokozná. Légrádi Sándor Fővárosi Villamosvasút