Esti Hírlap, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-01 / 232. szám

Nyolc bemutató és felújítás az Operaházban és az Erkel Színházban Premierbérletet hirdet az új évadra a Magyar Állami Ope­raház. Nyolc mű bemutatását, illetve felújítását tervezik, közülük ötöt az Operaház, hármat az Erkel Színház szín­padán játszanak el. Október végén hozzák színre az Opera­házban Benjamin Britten Al­bert Herring című művét. No­vember végén Mozart Cosi fan tutteja, január végén Bo­rodin Igor hercege, március végén Janácek Katja Kabano­­vája (Osztrovszkij Vihar című drámája nyomán készült ope­ra), május végén pedig a szov­jet Macsavariáni Otelló című balettje szerepel a premier­­bérlet műsorán. A premierbér­let Erkel Színház-beli előadá­sai: novemberben az Otelló, március közepén Erkel Ferenc Brankovics Györgye, május­ban pedig Verdi Macbeth cí­mű operája. A színház és gazdái­ Angyalföldi üzemek megállapodása a József Attila Színházzal Tizenkét angyalföldi üzem képviselője ül a hosszú asztal körül a József Attila Színház igazgatóságán. Üzemi szak­­szervezeti funkcionáriusok, munkások, Angyalföld színhá­záról — a maguk színházáról — tárgyalnak. Előttük a gé­pelt meghívó: „Szeretnénk, ha gondjainkról, műsorainkról be­szélgetne velünk...” S most itt ülnek, hogy beszélgessenek a színház gondjairól Fodor Imre igazgatóval és a színház többi vezetőjével. Az angyalföldi színház ma már valóban az angyalföldie­ké, a sajátjuknak vallják. Mint ahogy Csikós Imre, a Magyar Acélárugyár küldötte mondja: „Azt akarjuk, hogy a mi szín­házunkban mindig telt ház le­gyen. És kérjük a művészeket, keressenek fel néha, beszélje­nek a munkájukról, ismertes­senek meg azzal a csodálatos világgal, amit úgy hívnak: színművészet.” Győrfi József, az Óbudai Textilfestő szakszervezeti tit­kára emelkedik szólásra: — Az angyalföldi munkások ma már igénylik a verset, a klasszikus prózát. Jöjjenek el hozzánk, hozzák magukkal Aranyt, Petőfit, Adyt, Móri­­­czot, József Attilát! Fodor igazgató elmondja, hogy ebben az évadban min­den nagy angyalföldi és óbu­dai üzemben havonta egy-egy irodalmi műsort adnak a szín­ház művészei. Teljesen ingyen.­­ S egy-egy új bemutató előtt elmegyünk az üzemekbe, ismertetjük a színre kerülő da­rab témáját, mondanivalóját és valamelyik főszereplő el­mondja majd azt is, miként készült föl szerepére. A mun­kás­művész találkozókat sű­rűbbé tesszük. Az első közös klubnapot november elejére tervezzük. A felcsattanó taps azt jelzi: az angyalföldi üzemek képvi­­i­selői elégedettek a színház el­gondolásaival. (túri) — Kérek egy egész és egy fél jegyet Milánóig. □ A NEMZETI SZÍNHÁZ­BAN ma délelőtt megkezdték Arbuzov Irkutszki történet cí­mű darabjának próbáit. Mar­ton Endre vezette a mai első megbeszélést. A főszereplők: Berek Kati, Kállai Ferenc és Szirtes Ádám. A Katona Jó­zsef Színházban is ma volt az Úrhatnám polgár első próbá­ja. □ KÉSZÜLNEK az opera­házi próbaszobákban Mozart Cosi fan tuttejának új előadá­sára. A repriz főszereplői: Gyurkovics Mária, Palócz László, Ágay Karola, Barta Alfonz, Nádas Tibor. A MAGYAR EGYÜTTES utazik holnap a berlini ünne­pi napokra a német főváros­ba. Az együttes — Breitner János, Ákos Stefi és Rafael Márta — a d drezdai szimfoni­kus tánczenekarral több kon­certet ad. □ AZ ERKEL-ÉNEKVER­­SENY díjkiosztása az október 2. hangverseny előtt, három­negyed 7 órakor lesz a Zene­­akadémián. □ PETHŐ LÁSZLÓVAL, az Operaház fiatal táncosával be­szélgettünk. ..Két szerepet vet­tem át a Pécsre távozott Eck Imrétől. A Hattyúk tavában október 14-én a varázsló sze­repében mutatkozom be, míg a Gajanéban Gikót alakítom.” □ MARLENE DIETRICH a jövő év során Moszkvába és néhány szocialista országba készül előadói körútra. Úti­­programja során valószínűleg Tokiót is érinti. □ FORRAI MIKLÓS kar­naggyal beszélgettünk: „A Budapesti Kórus legközelebbi feladata Händel Belsazar cí­mű oratóriumának előadása. A művet, amelyet negyed év­század óta nem hallhatták Budapesten, Hellmuth Koch vezényli október 6-án a Zene­­akadémián. Régi hagyomá­nyainkhoz híven kórusunk ős­bemutatóra is vállalkozik, az évad közepén ismerteti meg a közönséggel Szelényi István Spartacus című oratóriumát." □ BUDAPESTRE érkezett Bedrich Prokos, a prágai nem­zeti színház igazgatója. A Kul­turális Kapcsolatok Intézete vendégeként részt vesz a ma­gyar művek ünnepi heteinek előadásain. ­ MA JELENT MEG Az Akadémiai Kiadónál látott napvilágot a Csokonai emlékek című gyűjteményes kötet, mely a költő apjának kéziratos feljegyzé­seit, s a fennmaradt Csokonai-le­­gendákat is közli. A budapesti finnugor kongresszus alkalmából adták ki a most elhunyt Bán Ala­dár költői fordításában a Kalivo­­poeg­észt époszt. □ MEGHALT Svájcban, 72 éves korában Kurt Goetz, hí­res német színész és színmű­író, Karinthy Frigyes egykori í­ró barátja. Karinthy fordította­­ le Götz „Hókuszpókusz” című darabját a régi Vígszínház szá­­­­mára. fV­­rfi -A csin­o.vs /f# / Felvételek az űrben és a tűzhányóban Érdekes tudományos kisfilm I feliratait készítették el a Pan­nónia Filmstúdióban, hogy rövidesen a magyar közönség elé kerüljön a Bjelk­a és Sztrel­­ka űrutazásáról szóló Föld— Kozmosz—Föld című film, amelynek nagy részét az űrha­jóba beépített kamera vette fel. Egy másik érdekes, tudomá­nyos film operatőrje és rende­zője, Haroun Tazieff. A film címe: Találkozás az ördöggel. A felvételeket az Etnában ké­szítették, s rendkívül izgalma­san mutatják be a tűzhányók „hétköznapjait”. Folynak Solohov Feltört ugar (Új barázdát szánt az eke) című filmje első részének szinkronizálási munkái is. Ugyancsak szinkronizálják a Csehov regényéből készült Ku­tyás hölgyet. Magyar hanggal mutatják be Walt Disney egész estét betöltő rajzfilmjét, a Hamupipőkét. Elkészült Kala­tozov El nem küldött levél cí­mű filmjének szinkron változa­ta. A női főszerepet Tatjana Szamojlova alakítja. Ugyancsak magyarra szink­ronizálva mutatják majd be — kivéve a zenés részeket, ahol meghagyták az eredeti hangot — az Óz, a csodák csodája című régi amerikai filmet. Csá­kány Márta rendezésében szinkronizálják a Rózsák az államügyésznek című haladó nyugatnémet filmet. A Film­múzeum részére most készítik Eizenstein Rettegett , Ivánia második részének feliratait. (b. t.) A cseh filharmonikusok nagy sikerű bemutatkozása A cseh filharmonikusok ki­váló zenekara szerdán este a Zeneakadémián rendkívül nagy sikerrel tartotta első hangversenyét. A magyar és a csehszlovák himnusz után Marton Károly, az Országos Filharmónia igazgatója, üdvöz­lő beszédben köszöntötte a vi­lághírű orkesztert. A cseh fil­harmonikusok igazgatója, J. Pauer mondott köszönetet a baráti fogadtatásért. Az első hangversenyt Ferencsik János karnagy vezényelte Műsoron Smetana: Moldva szimfonikus költeménye, Bartók III. zongo­raversenye (Gabos Gáborral mint szólistával), az est má­sodik részében pedig Beetho­ven III. (Eroica) szimfóniája szerepelt. A kitűnő produkció­kat nagy élvezettel hallgatta a közönség, és a koncert végén hosszasan ünnepelte, tapsolta a művészeket. Szombaton kezdődik a fiatalok zeneévadja Budapesten Az új évadban 124 hangver­senyt rendez Budapest fiatal­jainak az Országos Filharmó­nia. Sorozatokra bontva, 14— 14 koncerten vehetnek részt az általános- és a középiskolások, tizenöt hangversenyen a fővá­rosi zeneiskola szervezet nö­vendékei, 27 koncertet hall­gathatnak meg az egyetemis­ták, hatot az ipari tanulók, s a főváros munkáskerületei­ben 411 hangversenyt rendez­nek. Az ifjúsági évad október el­sején kezdődik. Az első jubi­leum, amelyről hangversennyel emlékeznek meg, felszabadu­lásunk tizenötödik évforduló­ja. Ezen a koncerten felhang­zik majd zeneszerzőinknek az elmúlt tizenöt esztendőben ké­szült több műve. József Attila­ finnül Toivo Lyy, Az ember tragé­diája finn fordítója, aki a nem­zetközi finnugor kongresszus vendégeként érkezett Buda­pestre, lelkes népszerűsítője és terjesztője a magyar költészet­nek. — Finnországban — mon­dotta — most készítünk elő egy nagyszabású magyar költői antológiát, amely hozzáférhe­tővé teszi az eddigi legjobb fordításokat és közli a legutób­bi évek műfordítói termését. A magyar költészet a legjobb finn költők tolmácsolásában szólal meg finn nyelven. Pe­tőfi verseit Otto Maninen, Arany Toldiját és Toldi estéjét Aira Sinervo fordította. József Attila versei is megjelentek már finn fordításban, Arvo Turtiainen átültetésében. A ké­szülő antológia Kölcsey, Vö­rösmarty, Berzsenyi és Ady verseit is magába foglalja. Az antológia szerkesztői a legújabb magyar költészet kép­viselőit is meg szeretnék szó­laltatni. Erről tárgyalt Tolva­­gy Trencsényi-Waldapfel Im­rével, aki biztosította az anto­lógia munkaközösségét a Ma­gyar Tudományos Akadémia támogatásáról. Magyar iroda­lomtörténészek készítenek ja­vaslatot az antológia kortárs­­fejezetének anyagára. .. A veszélyes helyek csökkentése, autóbusz- és trolibusz-megállók elhelyezése segíthetné a balesetmentes közlekedést mentésének érdekében kérünk sürgősen, állandó jelleggel irányított forgalmat a Tanács körút, Dohány utca és Dob utca, valamint a Dohány Ut­ca és Nagykörút keresztező­déséhez. Ez fontos, mert a Rákóczi út helyett itt megy át a teherforgalom nagy ré­sze. Továbbá a balesetek csök­kentése érdekében kérjük az autóbusz- és trolibusz-megál­lóhelyek felülvizsgálatát és a KRESZ-nek megfelelő el­helyezésüket. Szükségességét példával sze­retném bizonyítani: A kelen­földi villamosremiznél az autóbusz-megállók mindkét irányban a villamos járdaszi­gete közt vannak elhelyezve. Sűrű a gyalogosforgalom és az amúgy is veszélyes járda­szigetköz igen nagy baleseti veszélyt rejt. A Kelenföldi­ pályaudvartól a Bartók Béla útra való for­dulásnál a buszmegálló pont a kanyar közepén van elhe­lyezve, és így a kilátás egy­­­­általán nincs biztosítva. A KRESZ szerint ott tilos meg­állni, és mivel a szabad kilá­tás nincs biztosítva, előzni nem szabad. Vajon melyiket szegje meg a buszt kerülni kívánó gépkocsivezető? A busz­megállók a KRESZ- től eltérően sok helyen a sa­roktól számított 10 méteren belül vannak, ami nagyban gátolja a kilátást és a bizton­ságos vezetést. A Baross tér átrendezését örömmel fogadtuk, de értel­metlennek tartjuk a taxiál­lomás megszüntetését, mivel a volt állomáshelyen a par­kírozás nincs tiltva, és így a keskeny taxik helyett most szélesebb teherautók parkí­­­roznak. Kérjük a közlekedési ren­dészet illetékeseit, a felsorolt eseteket vizsgálják felül, és a veszély csökkentése érdeké­ben hozzanak megfelelő ren­delkezést. Klucsik Ede autótaxivezető Balogh Lajos Az utóbbi időben sok szó volt a sajtóban és közlekedé­si ankétokon a balesetmentes közlekedésről, illetve a bal­esetek növekedéséről. Igen sok bírálatot kaptunk mi, gépkocsivezetők is. A bí­rálat szükséges, helyes, mert nevelő hatású, de fáradságos munkánkhoz még több segít­séget kérünk és várunk a közlekedési rendészettől. A közlekedési rendészet hivatott arra, hogy állandóan figyelemmel kísérje Buda­pest közlekedési lehetőségeit, és ha szükséges, rendszabá­lyokat alkalmazzon, hogy az állandóan növekedő kocsi­parkkal párhuzamosan a köz­lekedés biztonságos legyen. Ha ezt a munkát jól végzik, akkor a baleseti veszély, il­letve a balesetveszélyes he­lyek is csökkennek. E veszélyes helyek csök­ Nehéz a színházba jutni Miért késik az Erkel Színház átépítésének befejezése? Már javában benne vagyunk a színházi évadban és az Erkel Színház homlokzatának, illetve bejáratának és előcsarnokának átépítése még mindig nem feje­ződött be. Ez rendkívül megnehe­zíti a színházba való bejutást. A minap ott voltunk Vico Torriani előadóestjén. Ez éjjel tizenegy órakor kezdődött volna, de csak háromnegyed tizenegykor kezd­tek kiszállingózni azok, a­k­ik a Carmen rendes esti előadásán vettek részt. A hatalmas tömegű közönség a főbejáratnak létrák­kal, állványokkal és deszkapa­lánkkal történt eltorlaszolása miatt különböző (fél méter szé­lességű) kis oldalajtókon özönlött kifelé és ugyanezeken próbált be­jutni az a rengeteg ember is, amely az éjszakai előadásra igye­kezett. Képzelhető, mekkora volt a kavarodás! Különben is a szín­ház környéke az építkezés és az ott felh­almozott építési anyagok miatt annyira megszűkült, hogy képtelen két előadás nézőinek, illetve hallgatóságának szabályos és zavartalan kicserélődéséhez elegendő teret adni. A világítás is gyenge, a terepet gödrök, buk­tatók földhányások tarkítják, a felduzzadt járműforgalom életve­széllyel fenyeget, és a zavart még fokozza, hogy valójában senki sem tudja, hol vannak a pótbejáratok, tehát a közönség nagy része összevissza szaladgál a színház körül. Ennek következ­ménye volt az, hogy az említett éjszakai előadás 11 óra helyett fél tizenkettőkor kezdődött meg. Nem lehetne az építkezést meg­gyorsítani és mielőbb befejezni!? Azt hiszem, közérdekű soraim szíves közléséért hálás köszöne­tet mond néhány társa nevében is Gereben Ernő. Szűnjön meg a füstfüggöny Olvastuk, hogy mérik Bu­dapest levegőjének szennye­ződését. A mi esetünkben pontosan erről van szó. A Rókus-kórház kéménye ontja a füstöt, kormot éjjel és nap­pal, különféle időközökben, úgyhogy gyakran nem lehet látni a füstfüggönytől. Be­szennyezi a levegőt, és úgy ontja a kormot és piszkot, hogy az ablakokat nem lehet kinyitni. Nagyon kérjük az „Itt a budapestiek beszélnek” szer­kesztőjét, hogy a mi ügyünk­ről is beszéljen és intézked­jen, hogy panaszunk mielőbb orvoslást nyerjen. A VII., Rákóczi út 30., 32., 34., 36., 38. és 40. számú bérházak összes lakói Fél éve már... A Ságvári térre és a Sza­badság térre nyílik (Szabad­ság tér 9.) az IBUSZ volt helyisége. Ott van még a pla­kát, hogy 1960. február 16-tól az IBUSZ a Felszabadulás téren működik. A nagy he­lyiség fél éve kihasználatla­nul, de teli szeméttel, a par­lament mellett díszeleg. Miért nem intézkednek az illetéke­sek? Névai Lajos V., Alkotmány utca 12. Esős időben... A Nagyvárad tér és Mező Imre út sarkánál a trafik melletti út egy része nincs kikövezve. Ezen az útszaka­szon naponta sok száz ember fordul meg, esőben, szép idő­ben egyaránt. Esős időben a víz a gödrökben összegyülem­­lik, és a járókelők ezeken át­gázolva próbálják megközelí­teni a járműveket. A VIII. kerületi Tanács sürgős intéz­kedésére lenne szükség, hogy az őszi esős idők beállta előtt megszűnjön ez az állapot. Nagy István Lajos Bp., XVIII., Bartók Béla u. 2. „...még visszajövünk!" Rövid történet a recsegő rádiókról és a zavarvizsgálatról A Magyar Jakobinusok te­re 1. számú ház lakói hóna­pok óta nem tudják használ­ni rádiójukat, mert éjjel-nap­pal recsegnek. A műsorok él­vezhetetlenek. Voltak olyanok, akik a hi­bát a saját rádiójukban ke­resték, majd megállapították, hogy ez, „csak” külső, motor által okozott zavar lehet. A nyár elején bejelentették a posta rádiózavarvizsgáló üzemének. Mértek itt, mértek ott, aztán majd ... „még visz­­szajövünk!” felkiáltással, el­mentek. Újabb bejelentés után a méréseken kívül nem intéztek semmit. A vizsgálat négyszer-ötször ismétlődött, de ettől a rádióvételek nem javultak meg. Szeretnénk tudni a hóna­pok óta tartó recsegések okát, és azt, hogy miért nem tudják megszüntetni? Erre eddig senki sem adott vá­laszt. Magyar Jakobinusok tere 1. számú ház lakója, aki szeret rádiózni. Ez bizony nem jó Felkerestem a TÜKER Nagymező utcai irodáját. Az iroda egyik dolgozója, meg­látva kezemben az utalványt, azt kézbe sem véve, igen ud­variasan közölte: „Csak ház­tartási szén van.” Kértem, közölje, hogy bri­kett mikorra várható. A vá­lasz ismét igen udvarias, de mégis meglepő volt: „Brikett­re egyelőre nem lehet számí­tani, mert leállt a gyártás, a brikettgyárat most javítják, német brikettimport nin­csen.” Ezek után kértem, vegyék át az utalványt és értesítse­nek, amikor már lesz brikett. Ezt a kérésemet is megtagad­ták azzal, hogy majd érdek­lődjem máskor. Mikor? Nem tudják. Ezek után ezúton kérdem meg a TUKER vezetőségét, honnan vették alkalmazottai ezt a primitív piaci álhírt, hogy az országban nincs bri­kettgyártás. Szász János VII., Akácfa utca 59. IV. 3.

Next