Esti Hírlap, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-01 / 258. szám
-Együtt művelődnek a szocialista brigádok tagjai A szocialista címért versenyző brigádok a tagok közös művelődését is feladatul tűzték. A Csepel Vas- és Fémművek szocialista brigádjai részére a szakszervezet ismeretterjesztő előadásokat rendez. Színházjegyről is gondoskodnak a brigádtagok részére. A Ganz—MÁVAG Vörösmarty Művelődési Háza a gyár szocialista brigádjai részére negyedévenként klubestéket rendez. A Magyar Optikai Művekben megszervezik a szocialista brigádok tagjainak múzeumlátogatását és az ország nevezetességeinek megtekintésére is több kirándulást szerveznek. Az Ikarus-gyárban a könyvtár helyszíni kölcsönzést szervez a műhely szocialista brigádjai részére. Hol vannak a giccsek? Hat héttel ezelőtt mutatta be a Képzőművészeti Alap Képcsarnoka a Csók István Galériában a nagy érdeklődést kiváltó giccskiállítást. A különös gyűjteményt azonban akkor csak a sajtó munkatársai és a szakmabeliek ,,csodálhatták” végig. A kiállítás rendezői közölték, hogy a legérdekeltebbek — a nagyközönség — majd későbbi időpontban tekinthetik meg. Hat hét telt el azóta — s a giccskiállítást sehol sem látjuk. Miért? Ezt kérdeztük a Képzőművészeti Alap illetékes munkatársától. A válasz: azért tolódik ki ennyire a bemutató határideje, mert az előkészítés során is bővítik, rendszerezik a képanyagot. A giccs összes tematikai és formai jellegzetességét felölelő gyűjteményt akarnak összeállítani, s ez a munka nagy körültekintést igényel. Az összegyűlt anyagot két részre osztja a Képcsarnok, hogy november második felében minél többen megtekinthessék a megnyíló vándorkiállításokat. Budapesten a csepeli műszaki klubban, a MOM kultúrházában, az angyalföldi József Attila Művelődési Otthonban és a Pesterzsébeti Múzeumban, januártól pedig a nagyobb vidéki városokban mutatják be a giccsgyűjteményt. m. j. A művészek fejlődéséről, új művekről, a munkás-művész kapcsolatokról, a fiatalok neveléséről tanácskozik a művészeti szakszervezetek negyedik kongresszusa A vasasszakszervezet székházában több mint 220 küldött részvételével vasárnap reggel kezdte meg tanácskozásait a művészeti szakszervezetek negyedik kongresszusa. Gertler Viktor, a Filmművészek Szakszervezetének elnöke nyitotta meg a kongresszust, majd Baranyai Tibor főtitkár ismertette a központi vezetőség beszámolóját. Elmondotta, hogy a színházlátogatók száma az utóbbi tíz esztendőben 2,5-szeresére nőtt, a mozik száma háromszorosára emelkedett, az elmúlt évben 754 hangversenyt rendeztek állami szerveink csaknem 400 ezer főnyi közönség előtt. Magánosok az elmúlt évben több mint 15 millió forint értékű képzőművészeti alkotást vásároltak, rohamosan megnőtt a rádió- és televízióelőfizetők száma is. A szakszervezetek segítői és részesei voltak a szocialista kultúráért, a szocialista-realista művészetért vívott harcnak, a művészeti élet fejlődésének. A szövetség támogatja új, eszmeileg és művészileg színvonalas alkotások születését, elősegíti a szocialista-realista művészet még szélesebb körű kibontakozását. Sok művész felismerte már a tanulás, az önművelés fontosságát és hasznát, de ez még korántsem jellemző az egész művészvilágra, s ezért a központi vezetőség és a kongreszszus felhívja a tagságot az ideológiai és szakmai képzésre, továbbképzésre. Megbecsülendő kezdeti eredmények születtek a munkások és művészek kapcsolatainak megteremtésében, fejlesztésében is. Az a cél, hogy a művészek alaposan, mélyen ismerjék meg a munkások és parasztok életét, problémáit, és ugyanakkor segítsék elő az új közönség táborának bővítését. A beszámoló után megkezdődtek a hozzászólások. Pécsi Antal, a Pannónia Filmstúdió küldötte hangoztatta, hogy a marxista-leninista világnézet terjesztésében, a helyes oktatási módszerek kidolgozásában együtt kell működniök a művészeti intézmények párt- és társadalmi szervezeteinek. Honthy Hanna a színpadi szakmunkásképzést sürgette. Többen szóltak a munkás-művész kapcsolatok fejlesztéséről, Gyenes Tamás szobrászművész például lovászpatonai tapasztalatait összegezte. Kocsis Albert hegedűművész a fiatal zeneművészek nevelő tevékenységéről szólt, melyet iparitanuló-intézetekben fejtenek ki. Bugár Jánosné, a SZOT titkára, a magyar szakszervezeti mozgalom üdvözletét tolmácsolta és kifejtette, hogy a munkások és művészek között jó együttműködésnek, emberi kapcsolatoknak kell kialakulniok, s ez elősegíti új alkotások születését, a két nagy dolgozó réteg képviselőinek hiteles ábrázolását a színpad, a film és más művészeti ágak eszközeivel. Felolvasták a Szovjetunió kulturális dolgozói szakszervezetének táviratát, melyben sok sikert kívánnak a budapesti tanácskozásnak és a magyar művészek szakszervezeti mozgalmának a szocialista kultúráért, a nép javáért végzett munkájához. Dr. Kiss Kálmán, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese megemlítette azokat az eredményeket, melyeket új magyar művek bemutatásával ért el a rádió. Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese, az MSZMP Központi Bizottságának, a művelődésügyi miniszternek és a minisztérium dolgozóinak üdvözletét tolmácsolta, majd felszólalásában elsősorban a művészek felelősségérzetével foglalkozott. Ungvári László a fiatal színészek erkölcsi, művészi neveléséhez az idősebbek, s a szakszervezet támogatását kérte. Vaszi Viktor a vidéki művészek, elsősorban az operatársulatok néhány problémáját fejtegette. • A kongresszus ma folytatja munkáját. A világesemények gyorsabbak, mint a nyomdagépek Készül a Nemzetközi Almanach új kiadása Ami a Nemzetközi Almanach szerkesztőségében első pillanatra szembetűnik: bélyeggyűjtő álom. Az asztalon borítékolt, sok ezer kilométeres útra csomagolt kiadványok Latin-Amerikából, Ázsiából és Afrika újszülött államaiból, a Mali Köztársaságból, Kamerunból, Kenyából. — A világ minden részéből választ kapunk kérdéseinkre — mondja a borítékhalmazra mutatva Radó Sándor, az almanach szerkesztője. — 1958- ban elsősorban kézikönyvekből, lexikonokból, könyvtárakban található statisztikai kiadványokból és a világsajtó híranyagából állítottuk össze az almanach első kiadását. Könyvünket azután mindenhová elküldtük, ahonnan adatokat és felvilágosítást kértünk. Válaszképpen most elárasztanak a legfrissebb információkkal. Az almanach második kiadása nem kis részben ezekre az első kézből szerzett adatokra épül. — Nem könnyű ma ilyen kézikönyvet szerkeszteni. A világesemények gyorsabbak, mint a szerkesztői ceruzák és a nyomdagépek. Igyekeztünk lépést tartani a változásokkal: a függetlenségüket kivívó afrikai országokról például részletesen beszámolunk és a legújabb eseményekről külön függeléket is adunk. Tényekkel dokumentáljuk a gyarmati uralom következményeit. Fellapozzuk a levonatban a Kongói Köztársaságról szóló fejezetet. Néhány adat: ezer kongói néger közül mindössze négy a szakmunkás. A lakosság fele maláriás, ugyancsak fele álomkóros. A néger gyerekek kis töredéke jár csak iskolába. Az új afrikai államok adatszolgáltatása nyíltan feltárja az egykori gyarmatok gazdasági és kulturális helyzetét. A Nemzetközi Almanach első kiadása, 15 ezer példányban napok alatt elfogyott. A beérkezett levelekből kitűnik, hogy munkások és parasztok ezrei is forgatják az almanachot, amely megmagyarázza és ismerteti a lapokban olvasható fogalmak, nevek, adatok összefüggéseit. Érkezett levél a mezőberényi szövetkezetből, a MÁVAG-ból, a Csepel Autórgyárból és sok más üzemből. A Nemzetközi Almanach új, második kiadása, negyvenezer példányban, a Kossuth Kiadónál jelenik meg. d. t. RÁDIÓMŰSOR OKTÓBER 31. HÉTFŐ KOSSUTH: 15.00: Hírek. — 15.10: Úttörő-híradó. — 15.30: Gyermekkórus. — 15.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 16.00: Szív küldi ... — 17.00: Hírek. — 17.15: Ötórai tea. — 17.40: Ifjúsági Rádió műsora. — 18.00: Zenés ajándékműsor a Láng Gépgyár Zója brigádjának. — 18.45: Riportműsor. — 19.00: Bartók Táncszvit. — 19.20: Nótaemlékek. — 19.54: Mese. — 20.00: Esti Krónika. — 20.30: Tánciskola. — 21.10: Petőfi Sándor verseiből. — 21.20: A szovjet zenei hét megnyitó hangversenye. A szünetben: kb. 22.00: Hírek. Kb. 22.15: A hangverseny közvetítés folytatása. — 23.00: Poldov-legenda. — 23.20: Szórakoztató zene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Tánczene. PETŐFI: 15.00: Népszerű operakettősök. — 15.20: Szórakoztató zene. — 16.00: Hírek. — 16.05: A világ minden tájáról. — 16.15: Zenekari muzsika. — 16.38: Csuda jó. Majakovszkij poémája. — 16.55: Kórusok. — 17.15: Riportműsor. — 17.50: Li Megcsiang zongorázik. — 18.00: Hírek. — 18.05: Gyermekrádió. — 18.25: Mosonyi Mihály zeneszerzői arcképe. — 19.00: Hírek. — 19.05: Tanuljunk könnyen, gyorsan magyarul. — 19.20: Toronyzene. — 19.40: Falurádió. — 20.00: Régi magyar táncok. — 20.10: Részletek Bellini: Norma c. operájából. — 20.45: Sporthíradó. — 21.00: Hírek. — 21.05: Schubert—Liszt: Bécsi esték. — 21.15: Tánczene. — 21.40: Riportműsor. — 22.00: Operettrészletek. — 23.00: Hírek. NOVEMBER 1. KEDD KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.35—7.59: Zene. — 8.10: Operarészletek. — 9.00: Gyermekrádió. — 9.20: Iskolai kórusok énekelnek. — 9.40: Tánczene. — 10.00: Hírek. — 10.10: Indulók. — 10.28: Kabalevszkij: II. vonósnégyes. — 11.00: Tanuljunk könnyen, gyorsan magyarul. — 11.15: Magyar nóták. — 12.00: Hírek. — 12.10: Könnyű zene. — 13.00: Juhász Gyula verseiből. — 13.05: Mendelssohn: Szentivánéji álom. — 13.40: Gyermekrádió. — 14.00: A Csehszlovák Béke Énekkar énekel. — 14.15: Gyermekrádió. — 15.00: Hírek. — 15.10: Egy falu — egy nóta. — 15.30: Élőszóval — muzsikával. Közben: 17.00: Hírek. — 17.15: Az Élőszóval — muzsikával c. műsor folytatása. — 18.05: Tudományos híradó. PETŐFI: 6.00—8.00: Zene. — 14.15: Operettrészletek. — 15.10: Mindennapi ételeink. — 15.25: Kamarazene. — 16.00: Hírek. — 16.05: Operarészlet. — 16.30: Gondviselés. Thury Zoltán elbeszélése. — 16.45: Könnyű zene. — 17.15: Időszerű nemzetközi kérdések. — 17.25: Sugár Rezső— Romhányi József: Kőmíves Kelemen balladája. — 18.00: Hírek. SZÍNHÁZAK HÉTFŐI MŰSORA. Nemzeti Színház: Az ember tragédiája (fél 7). — Katona József Színház: Úrhatnám polgár (7). — Madách Színház: Vihar (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Fekete ventillátor (7). — Vígszínház: Cyrano de Bergerac (7). — Jókai Színház: Kevés a férfi (H-bérlet, 1. előadás, 7). — Petőfi Színház: Szivárványvölgy (7). — József Attila Színház: Bekopog a szerelem (7). — Egyetemi Színpad: Kölcsey-est (A XIX. század költői-sorozat, 2. előadás, 7 óra). — Fővárosi Nagycirkusz: Brazilians 1960 (fél 8). MA JELENT MEG Dzsamila szerelme címmel nálunk eddig ismeretlen kirgiz író, Ajtmatov művészi elbeszéléseit adta ki az Európa Kiadó. Ifjúságom címmel jelent meg a Zeneműkiadónál Fjodor Ivanovics Saljapin, a világhírű operaénekes önéletrajza. A Móra Kiadó újdonsága Alföldi László A szomjazó sivatag című könyve, a Góbi-sivatag és a mongol puszták kietlen tájairól, lakóinak életéről. Pillantás a hídról Arthur Miller színműve a Madách Színházban A törvények — erkölcsi és jogi törvények — fogják keretbe a társadalom életét, a törvények szabnak határt az egyes ember cselekedeteinek is, olykor irányítják is e cselekedeteket. A kapitalista társadalomban — az adott esetben, Amerikában — az erkölcs törvényei nem mindig azonosak a jog írott törvényeivel. Az erkölcs és a jog egyaránt nemet mond a Pillantás a hídról hősének, Eddie Carbone kikötőmunkásnak arra a törekvésére, hogy megakadályozza gyámleányának, Catherine-nak boldogságát — sem joga, sem erkölcsi alapja arra, hogy útját állja Catherine és a fiatal Rodolfo házasságának. Eddie vak és esztelen szerelmében megssemmisíteni szeretné Rodolfót és annak bátyját. Mint gyámo s apának és mint szerelmes férjeinek, ehhez nincsen joga. Van azonban olyan törvény, mely módot ad, hogy csapást mérjen rájuk. A testvérpár illegálisan jött Amerikába , a munkanélküliség, a nyomor űzte el őket Olaszországból. Maguk is tudják, hogy nem jobb társadalomba, csupán gazdagabb országba jöttek. Eddie a kenyeret, munkát üti ki kezükből, feljelenti őket a bevándorlási hivatalnál. Ame-rika írott törvénye szerint jár el, de szembe kerül a legerősebb törvénnyel, a közösség erkölcsével. Eddie elbukik , s a bukás tragédiája nem a halál, mely Rodolfo bátyjának, Marconak kezével sújt le,rá. A halálnál is súlyosabb, tragikusabb bukás társainak ítélete, a megvetés, mely körülveszi, az aljas tett tudata, becsületének elvesztése. Két dráma vonul végig Miller művén. Az egyik: Eddie- nek és családjának lélektani drámája. A feleségétől elhiderülő, a fiatal lány iránt lángra lobbanó, öregedő ember drá-májának — önmagában —nincsen társadalmi háttere. E cselekmény szereplői nem szükségszerűen amerikaiak, még kevésbé feltétlenül munkásemberek. Az igazabb, a mélyebb dráma a másik, amelynek főszereplője — maga Amerika. Az az Amerika, amely kétarcú törvényeivel, kérlelhetetlen és kegyetlen osztálytársadalmával elemberteleníti a jót és nemeset, megöli, szétzúzza a törekvést a szépre és becsületesre. A drámának ez a kettőssége magyarázza, hogy a Pillantás a hídról mondanivalójában és művészi kifejező erejében egyaránt elmarad Miller legnagyobb műveitől, elsősorban Az ügynök halálától. Ott szervesen és elválaszthatatlanul egy volt az egyéni sors a társadalmi mondanivalóval. A kisember elkerülhetetlen bukását mutatta meg társadalmi összefüggéseiben, okaiban és okozataiban. A Pillantás a hídról sokkal inkább esetlegességekre, egyedi esetre épül — a lélektani dráma itt-ott túlkiáltja a Miller adta műfajmegjelölést, a „szociális színjáték”-ot. (Igaz, ez a lélektani dráma — kiváló a’ maga nemében. Eddie vergődése, féktelen vágya arra, hogy megalázza Rodolfót, feleségének fájdalmas küzdelme hasonlíthatatlanul több a pusztán patologikus jelenségeket feltáró mai polgári színműveknél.) Ádám Ottó rendezése — Jánosa Lajos érdekes díszletei között — a mű szociális tartalmát hangsúlyozza. Kevés mellékszereplővel is újra meg újra a közösség állásfoglalását, ítéletét érzékelteti, kéthárom emberrel is tömeget tud jelképezni. Lebilincselő feszültséget tart meg az első pillanattól ez utolsóig. Egy-egy technikai hiba zavarja csupán az előadást: a színpad elején elhelyezett íróasztal, s olykor egy mellékszereplő időnként takarja a cselekményt a nézőtér egy része elől. Érdemes volna ezeken az apró hibákon a továbbiakban javítani. Pécsi Sándor megrendítő drámai erővel formálja meg Eddie Carbone-t. Az utolsó esztendőknek tán legkiválóbb munkásalakítása ez — nincsen egyetlen szava, rezdülése sem, melyben a színészt és nem a kikötőmunkást éreznék. Azt az Eddie Carbone-t állítja elénk, aki — az író intenciója szerint — bukásában is megőriz valamit a tisztaságból. Méltó partnere Tolnay Klári. Nagyon kevéssé látványos, passzív szerepében egy-egy mosollyal vagy szomorú pillantással, halk sóhajjal vagy kézmozdulattal szinte megmagyarázza a nézőnek, amit a szavak nem mondhatnak el. Kray Tivadar kissé patetikusan tolmácsolja az író szavait. Fass Éva rokonszenves, játéka korrekt — színei, hangjai azonban megszokottak, kevés egyéniséget ad Catherine jellenéhez A kitűnő együttes egyik erőssége Basilides Zoltán robusztus, gránitkeménységű Marcója. Németh Lajos főiskolai hallgató néhány jelenetben sok reménnyel bizt az indokolja a bátor vállalkozást, hogy rábízták Rodolfo nehéz szerepét. Az epizódszereplők közül Vándor József, Andresz Vilmos és Bay Gyula alakítása figyelemre méltó. Mialkovszky Erzsébet jelmezei jók, ötletesek, kifejezőek. Hajdú Ferenc Pécsi Sándor, Tolnay Klári — Engedje meg, hogy egy kis világoskéket vegyek! □ SZOVJET BALETTMŰVÉSZPÁR érkezik november 2-án Budapestre. Tatjána Zimina és Hermann Janszensz, a novoszibirszki Operaház magántáncosa, két alkalommal a Hattyúk tava, egy alkalommal pedig a Gisele előadásán mutatkoznak be a magyar közönségnek. □ ANTAL IMRÉVEL, a Busoni nemzetközi zongoraverseny kétszeres díjnyertesével beszélgettünk: „Romániai vendégszereplésre készülök. Első ízben látogatok el a szomszédos baráti országba. Ploestiben két zenekari esten lépek fel. Meghívást kaptam még a szezonban firenzei bemutatkozásra.’’ □ AZ EGRESSY-KLUBBAN Geszler György zeneszerző három szerzői matinét tart vasárnap délelőttönként. Műsorán új kompozíciói szerepelnek, egyebek között a huszonnégy prelúdium és fuga, gitártrió, szóló- és kamaraművek. Az első matinéra november 6- án kerül sor. □ A KISZ MŰVÉSZEGYÜTTES egy csoportja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulója alkalmából Uzsgorodba látogat el, s ott egész estét betöltő műsort ad. □ A MŰCSARNOKBAN novemberben nyitják meg a magyar plakátművészet történeti fejlődését bemutató kiállítást. □ TALÁLKOZÁS AZ ÖRDÖGGEL a címe egy érdekes, új francia dokumentumfilmnek, amelyet rövidesen bemutatnak nálunk. Alkotója: Haroun Tazieff. Izgalmas felvételekben mutatja be az Etnát. A film kísérőszövegét Paul Guimar írta, akinek Hárman Párizsban című regénye nemrég jelent meg a Modern Könyvtár sorozatban. Tazseff Etna kutatásának filmváltozatát megelőzte könyvének magyarországi megjelenése — a Gondolat adta ki Világjárók sorozatában, Tűz és víz címmel. □ RÓNA EMY nagy sikerű kiállítása a Fényes Adolf terembeli bemutató után Salgótarjánba került, ahol közel négyezer ember tekintette meg. A bányászság kívánságára tegnap Nagybátonyban mutatták be. □ GREER GARSON, a nálunk is sok filmjéből ismert, angol származású hollywoodi színésznő, legújabb filmjében Eleanor Roosevelt alakját formálja meg. Franklin Delano Roosevelt szerepét Ralph Bellamy alakítja. □ TOLSZTOJ halálának ötvenedik évfordulójáról a magyar színészek is megemlékeznek. November 22-én a Színművészeti Szövetség rendez ünnepélyt. Ebből az alkalomból hangszalagról felhangzik majd az Iván Iljics halála egyik részlete — Rátkai Márton címszereplésével. □ CHOPIN-MŰVEKET írt át brácsára Lukács Pál brácsaművész, novemberi koncertjére. \ a híradó mozi műsora NOVEMBER 3-TÓL HRUSCSOV FRANCIAORSZÁGBAN Színes filmriport a szovjet kormányfő útjáról KÍSÉRŐMŰSOR: Történés az aranyhalról Díjnyertes színes francia rövidfilm MAGYAR HÍRADÓ Előadások kezdete: ■eggel V, 9-től folytatólagosan