Esti Hírlap, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-01 / 283. szám

V. évfolyam, 283. szám Xra «0 fillér 1960. december 1, csütörtök A szovjet tudósok harca az „indokolatlan“ halál ellen Egyórás klinikai halál után is életre tudják kelteni az embert Nyegovszkij professzor új kísérletei Több mint száz élelmiszerüzletet késő délután és este is nyitva tartanak Több eladó a ruházati boltokban Moszkva, november 30. Nyegovszkij szovjet profesz- tzor laboratóriumában az úgy­nevezett klinikai halál időtarta­mát sikerült már öt-hat perc­ről egy órára növelni. A tudó­sok úgy érték ezt el, hogy a szervezet életrekeltésének kompléx módszerét mestersé­ges lehűtéssel kapcsolták ösz- sze. Nyegovszkij professzor a TASZSZ tudósítójának beszá­molt az e téren elért újabb si­kerről. Kutyákon végzett kísér­letek bebizonyították, hogy Új, nagyszerű eredmények tükröződnek a Lenin-díj jelölésekben Vízierőművek elóregyártott elemekből — Az óragyártás teljes automatizálása — Új műanyagok Orvostudományi eredmények Moszkva, november 30, Kiss Csaba jelenti: A műszaki és tudományos Lenin-díjak bizottsága az Iz­vesztyija tegnapi számában tet­te közzé azoknak a munkák­nak a jegyzékét, amelyeket az egyes tudományos intézmé­nyek, akadémiák, egyetemek, népgazdasági tanácsok és más szervek terjesztettek elő a ma­gas kitüntetésre. Mint ismere­tes, a Szovjetunióban a legki­emelkedőbb kutatások ered­ményét jutalmazzák a Lenin- díjjal. A díjak odaítélése rend­kívül demokratikusan történik. Az egyes szervek által előter­jesztett javaslatokat a bizott­ság ismerteti a legszélesebb közönséggel, a döntést aiapos vita előzi meg. A Lenin-díjakat azután áp­rilis 22-én, Lenin születésének évfordulóján kapják meg a ki­tüntetettek. A magas jutalomra beter­jesztett művek jegyzéke az idén a szovjet tudomány és technika újabb hatalmas fel­lendülését mutatja, összesen több mint 120 különböző alko­tást terjesztettek elő díjazásra, s ezek a tudományos munkák, kutatási eredmények a szovjet ipar szerkezetében végbement nagyszabású változásokat, az ipar, a tudomány, a technika fejlődését is mutatják. Jellem­ző, hogy a legtöbb javaslat az építőipar területéről érkezett. 24 különböző tervezőcsoportot javasolnak kitüntetésre, főként előre gyártott betonelemek al­kalmazásáért. Több tervezőt javasol a vil­lamoserőművek építésének mi­nisztériuma Lenin-díjra. Ezek dolgozták ki o vízierőművek­nek előre gyártott betonele­mekkel történő építését. Az építőiparon kívül a leg­több javaslatot a műszergyár­tás, az automatizálás, a kohá­szat területéről tették a bizott­ságnak. A szovjet tudósok az elmúlt években olyan nagy je­lentőségű automatikus gépeket, gépsorokat, olyan különleges műszereket szerkesztettek, amelyekkel méltán vívták ki az egész világ tudósainak, tech­nikusainak elismerését. Ezek közül néhányat az idén is elő­terjesztettek Lenin-díjra. A többi között díjazásra javasol­ják például azokat a kutató­kat, akik megszervezték az óragyártás teljes automatizálá­sát, a kézi munka felszámolá­sát az óraiparban. Lenin-díjjal történő jutalmazásra javasol­nak számos olyan tudóst, mű­szakit is, akik új gépeket szer­kesztettek. így például a kö­zelmúltban kezdték meg a szovjet iparban az új típusú, 75 ezer tonnás hidraulikus pré­sek alkalmazását. Ugyancsak beterjesztették azoknak a mér­nököknek nevét, akik újfajta hengersorokat terveztek meg a szovjet kohászat számára. Az első ilyen hengersorok, ame­lyeket teljesen automatizáltak, már megkezdték munkáinkat több szovjet kohászati üzem­ben. Igen sok javaslatot terjesz­tettek be a vegyipar területé­ről. Többek között Lenin-díjra javasolják azokat a tudósokat, akik újfajta műanyaggyártási eljárásokat dolgoztak ki, új módszereket találtak a nyers­olaj- ég gázipar melléktermé­keinek felhasználására a mű­anyaggyártásban. Igen érdeke­sek az orvostudomány és a gyógyszergyártás területéről beérkezett javaslatok. Két nagy hatású antibiotikum fel­fedezőjét a gyártási eljárás ki­dolgozásáért Lenin-díjra ter­jesztette elő a Szovjetunió or­vostudományi akadémiája. Ez a két új antibiotikum, a koli- micin és a micerin, már a gya­korlatban mutatta meg, hogy milyen eredménnyel lehet fel­használni a különböző betegsé­gek gyógyításában. Az orvostudományok terü­letén Lenin-díjra terjesztették elő azokat a professzorokat, akik kidolgozták a tüdőbete­gek sebészeti kezelésével kap­csolatos eljárásokat. Díjazásra javasolták Nyegovszkij pro­fesszort is. az úgynevezett by- potermiai eljárás kidolgozá­sáért. Ez az újfajta kezelési mód lehetővé teszi a külön­böző bonyolult szívműtéteket, továbbá az altatásos kezelés alkalmazását olyan betegeknél, akiknél más gyógymód nem járt megfelelő eredménnyel. Nem hiányoznak az idei ja­vaslatokból a történettudo­mány. a filozófia, a közgazda­ságtan képviselői sem. Lenin- díjra javasolnak például több szovjet történészt az Amerikai Egyesült Államok legújabbkori történetéről írt tanulmányáért. Ugyancsak díjazásra terjesz­tettek élő egy másik ismert történészt, B. Mihajlovot, az amerikai szakszervezeti moz­galom legújabbkori történeté­vel kapcsolatos kutatásaiért. A díjazásra javasolt művek egy része a Szovjetunió köztár­saságainak forradalmi mozgal­mával foglalkozik. még messzebb ki lehet tolni a klinikai halál idejét. A kísér­leti állatok két órán át voltak a klinikai halál állapotában. Utána életrekeltették őket és a kutyák életműködése teljesen visszatért. Több mint háromezer szov­jet állampolgár köszönheti megmentését a haláltól Nye­govszkij professzornak, aki ki­dolgozta az emberi szervezet életrekeltésének új módszereit. Majdnem negyed évszázada harcol a professzor kísérleti fiziológiai laboratóriumában munkatársaival együtt az úgy­nevezett „indokolatlan” halál ellen, amely alkalomszerű okokból áll be egészséges em­bereknél. Nyegovszkij professzor e munka gazdag tapasztalatait értekezésben foglalta össze, amelyet most az 1961. évi Le- nin-díjakra pályázó munkák közé soroltak. A professzor és munkatársai módszereit sike­resen alkalmazzák a szülészet­nél, a baleseteknél nyújtott or­vosi segítségnél. Az Esti Hírlap többször szóvátette, hogy a forgalom­nak megfelelően alakítsák át az üzletek nyitvatartási idejét. Az élelmiszert árusító üzletek közül most egyelőre a főváros­ban több mint száz helyen be­vezették a késő délutáni és esti nyitvatartási. A ruházati boltokban azzal kí­sérleteznek, hogyan lehetne a délutáni nagyforgalmú időben gyorsítani az árusítást. A tor­lódás csökkentésére délután 4—6 óra között megkettőzik az eladók szá- | mát. A vállalat két nagyforgalmú szaküzletében a Keleti ruha­sarkon és az Erkel férfi- ruhaházban ezt már be is ve­zették. December 1-től mind a hetven fővárosi ruházati bolt- i ban bevezetik az új munka­I időt. Átszervezik az üzemorvosi hálózatot Üzemi-körzeti orvosok a kisebb gyárakban UJ FÉNYCSÖVEK Készítik az új higanygőz­lámpákat az Elektromos Ké­szülékek és Anyagok Gyárá­ban. Ezeket a higanygőz-lám­pákat a Népköztársaság útja világítására tervezték. Az új lámpák prototípusait most próbálják ki. A sorozatgyár­tást 1961-ben kezdik meg. Á Népköztársaság útjára terve­zett új típusú higanygőz-lám­pákon kívül más világítótes­tek prototípusai is elkészül­tek. Holnap döntenek a francia népszavazás időpontjáról A francia kormány szerdai minisztertanácsi ülésén hozzák meg a végleges döntést az Al­gériával kapcsolatos népszava­zás időpontjáról. Január 8-a és 15-e között kell választania a kormánynak, s politikai okok­ból De Gaulle tábornok szíve- j sebben látná a korábbi dátu­mot, hiszen így a karácsonyi és I újévi ünnepek politikai csendje után alig lenne ideje az ellen­zéknek a népszavazás elleni kampány kibontakoztatására. A Pravda a Karib-íengeri amerikai hadgyakorlatról A Pravda havannai tudósí­tója utal arra a hírre, hogy a Kuba, Haiti és Jamaica között elterülő térségben december folyamán nagy hadgyakorlatot akar tartani az amerikai hadi- tengerészet. A cikkíró meg­jegyzi: ha figyelembe vesszük, hogy Guatemalában. Nicara­guában és az amerikai Florida állam területén bérgyilkosok | egész hadseregét tartják ké- | szenlétben, nem marad kétsé- I günk aziránt, hogy ez esetben ! az Egyesült Államok Kuba el­leni széleskörű agressziójának terveiről van szó. Az amerikai imperialisták Kuba elleni fegyveres intervenciójuk elő­készítésekor arra törekszenek, hogy e lépésüknek kollektív jelleget adjanak és úgy tüntes­sék fel a helyzetet, mintha a Karib-tengeri kalandot vala­mennyi latin-amerikai ország egyöntetűen helyeselné. Ha azonban alaposabban megvizs­gáljuk a tényeket, kiderül, hogy ezt a szennyes ötletet nem is olyan könnyű megvalósítani. Számos latin-amerikai kor­mány nem hajlandó arra. hogy kikaparja a tűzből a gesztenyét az amerikai hadvezetés szá­mára. A fővárosi üzemorvosi há­lózat munkáját vizsgálta a múlt napokban a fővárosi ta­nács egészségügyi osztálya. A vizsgálatról készült jelentés megállapítja, hogy Budapes­ten jelenleg 360 üzemben napi 1761 munkaórában van üzem­orvosi rendelés, 560 ezer dolgozó részesül tel- y*c v.'tgy részleges üzemegész­ségügyi ellátásban. A nagyobb üzemekben az általános ren­delésen kívül szakorvosi vizs­gálatokat is elvégeznek. Gon­dot okoz, hogy a 336 üzem­orvos közül m'ndössze 133 or­vos fő állású, a többi csak másodállásban dolgozik. A tö­rekvés az, hogy több másod­állás összevonásával folyama­tosan fő állásokat alakítsanak ki. A jelenlegi betegellátási for­ma szerint az üzemi dolgozó szabadon veszi igénybe a lakó­hely, valamint a munkahely szerinti rendelőintézetet és az üzemorvosi rendelést. Ilyen körülmények között az üze­mi orvosi munka bizonyos mértékig az általános beteg­ellátó-köz kapcsolódik. Az egységes területi belgyógyá­szati ellátás kiépítésével pár­huzamosan felvetődik annak szükségessége, hogy átszervezzék az üzemi or­vosi hálózat .jelenlegi rend­szerét is. Az elképzelés: az üzemorvosi gyógyító tevékenységet is irá­nyítás alá helyezik, s a cso­portvezető belgyógyász felül­vizsgáló főorvos nemcsak kör­zeti orvosokat irányít majd a jövőben, hanem egy-egy üzem­orvost, vagy üzemorvosi cso­portot is. Az üzemi dolgozó betegsé­gével először az üzemi ormos­hoz fordul, aki szükség ese­tén a beteg dolgozót a szak­konzultációra kijelölt belgyó­gyász főorvoshoz irányítja, az egységes belgyógyászati ellá­tás alapelvei szerint. Az üzemi orvos munkája jelenleg elsősorban a kislét- számú gyárakban okoz gon­dot, ott, ahol csak napi egy­két órás időtartamra korláto­zódik a rendelés. Ilyen helye­ken az orvos tevékenysége el­sősorban a vizsgálat nélküli receptírásra szorítkozik, nem tölti be az üzemi orvosi ren­delő azt a feladatát, amelyért létrehozták. Ezért I ésszerűnek látszik, hogy a kisebb üzemekben üzemi- körzeti orvossá minősítsék át az üzemi orvost, aki kisebb lakóterület és a gyár betegeit is ellátja. Az egés7'égügyi ősz's!y vizs­gálatáról készült jelentést egyébként megtárgyalta mai ülésén a fővárosi tanács vég­rehajtó bizottsága is. Ügy ha­tározott, hogy a felnőtt lakos­ság rendelőintézeti, belgyógyá­szati járóbeteg-csoportjainák kialakításával párhuzamosan az egységes belgyógyászati el .járás rendszerébe kell beilleszteni az üzemi or­vosi hálózatot is. Egyidejűleg utasította a vég­rehajtó bizottság a tanács egészségügyi osztályának ve­zetőjét, hogy egyes nagyobb üzemekben — az érdekelt szervek egyetértésével — gon­doskodjék az üzemorvosok táp­pénzbe vételi jogának kiter­jesztéséről. (s*. g.) Egyik újdonság: műanyag te­relőráccsal látják el a fény­csöveket. Tirpák Lajos, a kísérlet] műhely dolgozója, a most elké­szült ostornyeles higanygőz-lámpa prototípusát szerein Új kocsikkal, járatsűritéssel javították a 2-es vonal forgalmát Néhány nappal ezelőtt be­számoltunk arról, hogy a Fő­városi Villamosvasút megja­vítja a 2-es villamos vonalán a közlekedést. Ezen a vona­lon 3600-as típusú villamoso­kat járattak, amelyek hátrá­nya az, hogy nincsenek au­tomatikus ajtónyitóik. A 3600-as típusú villamoskocsi­kat átirányították a 42-es és 63-as vonalára, ahol pótkocsi­kat vontatnak s egyidejűleg UV-típusú villamosokat állí­tottak a 2-es vonalán forga­lomba. Ezek az automatikus ajtónyitóval ellátott kocsik jól beválnak. A vonalon a közlekedés azért is megja­vult, mert csúcsidőben öt ko­csiszerelvénnyel többet járat­nak, a nap egyéb óráiban pe­dig három kocsiszerelvénnyel sűrítették a 2-es forgalmát. Terven felül tizenkétezer tonna koksz A sztálinvárosi kokszolómű dolgozói összefogtak: az év eleje óta november közepéig 12 ezer tonna kokszot gyártottak terven felül, kétszeresét válla­lásuknak. A brigádok javasla­tára előbb naponta kettővel, ké­sőbb néggyel több kamrát töl­töttek. Százötven helyett 154 I kamra szenet kokszesítanaW I egy nap alatt. Legújakk jelentéseink

Next

/
Thumbnails
Contents