Esti Hírlap, 1961. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-01 / 1. szám

! bernetikához kell valamit ko-1 ! nyítani. holnap az állatte- J nyesztéshez, holnapután a ze- ! néhez. S ha nem sikerül a tu­dománnyal lépést tartani, ak- j kor a riporter képtelen meg- : látni a hétköznapok szenzá- I dóit. Korunk legnagyobb művészi feladata A vásznon olvasztárok jattnak, ke- imény, erős csontéi.. szögle­tes arcú férfi­ak. Hasonlíta­nak egymásra. Festőjük, Kon­tár Gyula egy másik vászon elő4:! áll. Ezen egyetlen női fej, ez is erőteljes, szigorú arcú portré.. — Miért éppen ilyenek ezek a figurák, mit akar kifejezni velük? — Úgy gondolom, a mi ko­runk legnagyobb művészi fel­adata megjeleníteni valamit a munka nagyságából, pátoszá­ból. Ezek a monumentális gondolatok monumentális for­mát követelnek, ami viszont mindig egy kis elvontsággal, szimbolikáival jár. Én például több üzemben' jártam. Termé­szetesen minden munkás kül­seje. jelleme más és más. Még­is — amikor például a kohó j szájába bedobálják a különfé- ! le anyagokat — valahogyan’ egyformák. Ezt szeretném ki- j fejezni, sajnos, nem mindig • sillerrel. Kontár Gyula szerénysége j őszinte — pedig számára az ! elmúlt esztendő nem volt sze­gény sikerekben. Márciusban Derkovits-ösztöndíj. öt kép a | VIII. Magyar Képzőművészeti ! Kiállításon, egy a „Munkások | a képzőművészetben” tárla- I ton. három kép a miskolci be- j mutatón. Részvétel a velencei biennálén. és az újdelhi nem- I zetközi tárlaton. Németország és Lengyelország kiállítóter­meiben is egy-egy kép a ma­gyar vándorkiállítások során. Mindez: három évvel a főisko­la elvégzése után. Festékfoltos köpenyben áll a vászon előtt, „keni” a képei — maga nevezi így a festést —. gyorsan kell dolgozni. A Derkovits-ösztöndíjasok be­számolójára készíti az anya­got. Arca. 'mintha ellentéte j lenne a vászon ’ figuráinak, j mintha még mindig egy kis- j fiú nézne a világba. Bernáth László Soioho” üzenete a magyar népnek Mihail Solohov magánláto­gatás során családjával tíz na­pot töltött Angliában. A szovjet irodalom immár klasszikusnak számító remek­műveinek szerzője elutazása előtt a Magyhr Távirati Iroda londoni tudósítóját a. követke­ző üzenet továbbítására kérte fel: „A legjobb kívánságaimat küldöm a magyar népnek az új esztendőre! Sok sikert 1961- ben!” kártérítési pert indítottak az 1947-be» feketelistára helyezett haladó amerikai írók és filmszínészek Oáhoroh formálói forint árú könyvet adtak el. a téli könyvvásár idején. Ör­vendetesen megnövekedett a könyvvásárlás vidéken is. A falvak dolgozói elsősorban a komolyabb, értékesebb köny­veket keresték. Vidéken Össze­sen Í000 helyen volt téli könyvvásár. s december 24-ig már több könyvet adtak el. mint tavaly az év végéig. Megnövekedett az idei téli könyvvásáron az üzemek dol­gozóinak vásárlása is. Buda­pesten mintegy kétezer üzem­ben rendeztek téli könyvvá­sárt és háromszáz helyen tar­tottak időszaki vásárt. Az Egyesült izzóban 150 000. a Ganz—MÁVAG-ban 130 000 a Csepel Autóban 10 000 forin­tért vásároltak könyveket a dolgozók. . RÁDIÓMŰSOR ^.A/WVA'VSA/WWVVWVvVVVVWVV* DECEMBER SÍ, SZOMBAT KOSSUTH: 15.00: Hírek. — 15.10: Énekkari híradó. — 15.15: Élőszóval — muzsi­kával. Közben: 17.00: Hírek. — 17.10: Az Élőszóval — muzsikával c. műsor folytatása. — 18,45: Bú- csú az óévtől. Véght György verses, dalos összeállítása. — 19.05: A S.v,a- bó-csaiád. — 19.35: Szvjatoszláv Kilitcr Liszt-műveket zongorázik. — 19.50: A Gyermekrádió műsora. — 20.00: Esti Krónika. — 20.30: Üge­tőverseny-eredméuyek. — 20.35: Péntek este — szombaton. Egy vé­letlen találkozás története — köay- nyű zenével. — 21.30: BUÉK! A Rádió szilveszteri kabaréját közve­títi ük a VI-os stúdióból. — 2-1.00: Himnusz. — Szózat. Elmondja: La­dányi Ferenc. Utána: Tánczéne. PETŐFI: 13.00: Opera kalauz. Bellini: Puri­tánok. — ifc.00: Hírek. — 10.05: Az ifjúsági Rádió parádés asztalhoz hívja kedves hallgatóit. — IC.50: A zene világa. — 17.15: Szilveszteri éj­fél. Fekete István elbeszélése. — 17.30: Mégegyszer a római olimpia. Szepesi György és Gulyás Gyula összeállítása. — 18.55: Hírek. — 19.00: Közvetítés az Állami Opera- házból. Johann Strauss: A dene­vér. Háromfelvonásos operett. Az I. felv. után kb. 19.58: Hangver­seny naptár. Kb. 20.13: A Denevér c. operettközvetités folytatása. A II. felv. utáp kb. 21.15: I-Ilrek. Kb. 21.20: Versek. Ktt. 21.28: A Denevér c. operettközvetítés folytatása. Kb. 22.15: Tánczene. — 24.03—3.00 óráig*. Azonos a Kossuth-rádió műsorával. 1961. JANUAR 1, VASÁRNAP KOSSUTH: 6,00: Hírek. — 6.10: Boldog új­évet! Zenés műsor. — 7.15: Egy fa­lu — egy uótá. — 7.50: Falusi élet­képek. — 8.00: Hírek. — 8.10: Szív küldi... — 8.55: Petőfi Sándor verseiből. — 9.05: Zenei fejtörő. — 9.35: Édes anyanyelvűnk. — 10.00: Csiim-Bumm! — 11.00: Újévi üdvöz­let. — 12.00: Hírek. — 12.15: Jó ebédhez szól a nóta ... — 12.40: Hétvégi jegyzetek. — 12.50: Hang­verseny Liszt és Bartók műveiből. Közben: 13.30: Ráportmfisor. — 13.50: A hangversenyközvetítés foly­tatása. — 14.40: Egy év a külpoli­tikában. — 15.10: Tánczene. — 15.35: Hogy .volt? Az elmúlt év vidám, zenés műsoraiból. — 16.40: Uj Ze­nei Újság. — 17.00: Hírek. — 17.10: Kincses Kalendárium. — 18.10: Hí­res előadóművészek. — 18.50: Ri- portműsor. — 19.15: Boldog újévet kívánok. Tahi László zenés cseve­gése. — 19.50: Mese. — 20.00: Hírek. — 20.10: Sporthírek és totóeredmé­nyek. — 20.15: Amiről beszélni kell. — 20.25: Emlék-képek Erkel Ferenc életéből. — 21.45: ölagyar népdalok Ádám Jenő feldolgozásában. — 22.00: Hírek. — 22.10: Sporthírek és totóeredmények.' — 22.20: Tánczene. — 23.00: Brahms: F-dur szonáta. — 23.30: Operettrészletek. Közben: 24.00: Hírek. — 0.10: Az operettrész­letek ‘folytatásá. PETŐFI: 8.09: Az evangélikus egyház fél­órája. — 8.30: Orgonamuzsika. ~ 9.00: Miska bácsi lemezesládája. — 9.40: Mit hallunk a jövő héten? — 10.00: Operettrészletek. — 10.35: Élő naptár. — 11.00: Salzburgi Ünnepi Játékok 1960. 12.20: A Szabó-csa­lád. — 12.50: Roger Williams zon­gorázik. — 13.05: Gyermekrádió műsora. — 13.41: A Magyar Rádió Gyermekkara énekei. — 13.50: Fú­vósindulók. — 14.15: Mezőgazdaság. — 14.30: Színes nfcpi muzsika. — 13.00: Az ördög anyósa. Népi komé­dia. — 15.35: Mü vészlemezek. — 16.40: Balassi Bálint két verse. — 16.45: Baráti népek dalos újévi kö­szöntője. — 17.10: Részletek vígope­rákból. — 18.10: Mindenki szeren­csés. Irodalmi összeállítás. — 18.40. Népi muzsika. — 19.15: Világtörté­nelem — rendkívüli kiadás. — 19.43: Zenekari muzsika. — 20.2 A „Bebörtönzött”. Aranyosi Magéi írása Blanquj-ról. —■ 20.40: Könny, zene. 21.40: Láttuk* hallottuk. — • 22.00: Shakespeare és Mozart haty- tyúdala. — 23.00: Hírek. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: SZOMBATON: 19.00: Itthon történt 1960-ban; 20.05: Kapcsoljuk az Állami Ope­raházat: Á denevér?’A Strauss-ope- rett II. felvonásának közvetítése; 21.00: Szilveszter 1960. A Televízió nyilvános műsorának közvetítése a Vidám Színpadról; 24.00: Újévi kö­szöntő; utána: Tánczene, népzene. VASÁRNAP: 10.00: Ifjúsági filmmatiné: 1. Az Ezeregyéjszaka földjén. Magyar kisfilm, 2. Sombrero. Magyarul be­szélő szovjet film; 16.00: Telesport 1960. A december 29-i filmagszeálL'.' tás ismétlése, 16.40: Felfelé a lej1 töri. Magyar film; 19.00: Változó v * tágunk. Fiimösszeállitás az öcs;» tendő világeseményeiből; 19.50: Be.' dog úi évet! A baráti országok t ' levízióinak üdvözlete; 20.35: Petői képeskönyv. Dienes András elő) adása; 20.55: Larnmermoori Lucia Olasz operafilm. P , v üí nevek a wiűvészetben Négy fiatal művész, akinek jól sikerült az cesztendö Könyvek — 55 millió forintért Az idei téli könyvvásár vég- ! j.leges eredményeit január vé- : ! gén hozzák nyilvánosságra, de j ; az eddig beérkezett adatokból ■ j is megállapítható: a tavalyinál , ! nagyobb érdeklődés és . forga- ! | lom jellemezte az 1960-ás ka- l i rácsonyi könyvvásárt. Deeem- j bér 24-ig 47 millió forint érté- j kü könyvet adtak el, a könyv- 1 vásár várható teljes forgalma i hozzávetőlegesen 55 millió fo- ! i rintra tehető. Budapesten a nagyobb bol- ; tokban naponta 40 000—50 000 ! Kalandos mesterség | tam meg a kapcsolatot. Én valahogy a lányuk vagyok — s az is akarok maradni. A padlásfel- járó és egy fs között kötél feszült, ezer egyensúlyozott esernyővel egy rövidnádrágoí kisfiú. Szeren­csére alul a szalmalíazaj csökkentette a potyogások fájdalmát! — Néha még ma is kötél­táncosnak érzem magam, ami gyerekkoromban szerettem volna lenni. Körülöttem a színpad bizonytalansága — s meg szalmakazal sincs alul — mondja furcsa félmosollyal. Nem puszta szellemeskedés ez á fogalmazás. Horváth Gyula nem akart színész lenni gye­rekkorában. Akkor játszott először színpadon, mikor tíz esztendővel ezelőtt egy sza­valat alapján meghívták, majd felvették a Színművészeti Fő­iskolára. Miskolcon egyszer egy matrózt játszott. Tizenkét mondat volt a szerepe, de a közönség úgy távozott a szín­házból. hogy ezt a csupa szív. néha gyenge, de emberségé­ben hőssé magasztosult catta- rói matrózt — főszereplőnek vélte. — Jól sikerült — emlékezik- vissza az alakításra. —. pedig éh a „rossz embereket” job­ban tudom megformálni. Azt szeretem, ha a színpadon va­lahol a véleményemet is kife­jezésre juttathatom. -Hogy mi­ért kellenek ehhez a rossz em­berek? Mert azt szeretném bemutatni, hogy ezek a kisik­lott éleiű figurák mennyiben okolhatók önmaguk a sorsu­kért, és mennyiben hibás a régi társadalom — esetleg egyes emberek, akik ä rossz úira igazították őket. A kis albérleti szobában az egyik fal tele könyvvel. Egy aprócska szabad helyen két kép Csortos Gyuláról. Kérdez­ni sem kell. ki a színészi pél­dakép. Fiatal papucsférj, egy bécsi intendáns, gazdag amerikai flcsúr. gyomorbajos agglegény, harco§ újságíró a Jókai. Szín- „ház színpadán.. S egy részlet a Svejkből a TV-ben. Egyik sem főszerep, amit ez az elmúlt másfél esztendő hozott, a bu­dapesti néző mégis, ha a szín­lapot böngészi, már ismerős­ként fedezi fel a nevet: Hor­váth Gyula. Képzőművészjelöltből énekesnő Az érettségi banketten a rajztanár nagy lendülettel ma­gyarázta a szü­lőknek: — Kitűnő portrékat ké­szít. Ne hagy- jahz, hogy elvesszen a képző­művészet számára. — A szü­lők örömmel hallgattál; a di­csérő szavakat. De Dunszt Má­riából mégsem lett grafikus. . Kezében a Képzőművészeti Gimnázium érettségi okleve­lével — a Zeneakadémiára iratkozott be. A történet úgy kezdődött, hogy egy pengetős zenekar műsorát a 17 éves gimnazista énekszámai színesítették. Egy­szer szakemberek is meghall­gatták a műsort, meghívták a Vasas zenei fesztiválra, az­tán már nem volt nehéz őt rá­beszélni a Zeneakadémiára. Most végzi az utolsó évet. Ne­vét 1960-ban először az Erkel- énekverseny során ismertük meg. A második helyezésről szóló, piros bőrkötéses oklevél átvétele után már utazik Tou- louse-ba, s ott hatalmas eziisl- serleget nyújt át a zsűri a második helyezett Dunszt Má­riának. * — Toti dal Monte megölelt, mikor gratulált, a párizsi Ope­ra igazgatója meghívott... Mit mondjak ennél többet az örömről ami egy fiatal éne­kest érhet? A karácsonyfa alatt ülünk. Itt a serleg, a francia újságok. Előkerülnek a képek: Aida, Sulamit. Violetta. Büszke, ki­rálynői termet, nagy szemek, szép arc. — Cleopátrára készülök, az operavizsgán énekelem ezt a szerepet. De a régi zenekarral, a pengetösökkel sem szakitot­A transzszi- őériai expressz épcsőjére szí- azták. az Eif­el torony - lift­ének tetején Rázott, tar- ályhajó hor­gonyláncán csungon, a özuezi-csatorna vi­ze felett, a Kefrem-piramis te­tején szemlélte a sivatagot. Mindenütt filmfelvevőgéppel. Nemrégiben a nagy] engy éli olajmunkások között járt. Ar­ra ébredtek, hogy nagy a sür­gés-forgás, valami hiba tör­tént a csövekkel. Máris ott voltak az olajban, piszokban, hogy a heti híradóban képet adhassanak a munkások hét­köznapi hősiességéről. Bokor László filmriporter eZt tartja élethivatásának: — Nem vonz a játékfilm, pedig ott kezdtem. Inkább új­ságíró, riporter vagyok, mint filmrendező. Feladatom: meg­látni. megkeresni a kis dol­gok, az apró tények messzire mutató jelentőségéi. Semmit nem szeretek „megrendezni'’. Legszívesebben elbújnék a felvevőgéppel: ne is vegyék észre, mikor a felvétel készül. A művészet a mi szakmánk­ban ott kezdődik, ahol ezeket a meglesett jeleneteket össze­állítjuk. Az egyik kisfilmben, a „Távol a nagy várostól”-ban azt akartuk bemutatni, meny­nyire kell vidéken az orvos. Megrendezhettük volna a je­lenetet álbetegekkel, akik lilá­ba várják a doktort, hiszen ez sok helyen így igaz, Mi inkább kim-estünk néhány községet, ahol valódi betegeket filmez­hettünk. A „Távol a nagyvárostól”- on kívül 1960-ban mutatták be a ,.Tizenöt esztendő”, a „Me­sél a Nílus”, az „Ekét a kar­dokból”, „A titkos háború”, „Az Aurórától a Balti-káig”, a „Párizsi hétköznap” című. kis- filmjeit, és bemutatóra vár a spanyol szabadságharc évfor­dulójára készült „No pasaran”■ című filmösszeállítás is. Lakása tele emléktárgyak­kal : egy ceruza vastagságú tőr Egyiptomból, keleti fali­szőnyeg, emléktárgyak Moszk­vából. És könyv’. könyv. könyv7. Négyezer kötet. — Elengedhetetlen az ala­pos tájékozottság — mondja befejezésül —. inert ma a ki­HAJNALBÄN A SZÍNHÁZI SZILVESZTEREN Mint ismeretes. 1947-ben és < az utána következő években ' mintegy kétszáz hollywoodi I filmszínészt és írót helyeztek ‘ feketelistára azon a címen. ! hogy kommunisták, vagy meg­tagadtál: az együttműködést ! az Amerikaellenes Tevékeny­séget Vizsgáló Bizottsággal, nem voltak hajlandók kálié- 1 (iáikról információt adni, vagy j állást foglaltak igazságtalanul • mellőzött társaik mellett. Érdekes per tárgyalása kéz- [ I tíödött meg tegnap a vvashing- | toni szövetségi törvényszéken. ; ! Tizenkét hollywoodi író és | I filmszínész hét és félmillió ■ : aollár kártérítést követel a leg­nagyobb filmgyáraktól, mert j 1947-ben feketelistára tették őket, s azóta legálisan nem köthettek semmiféle szerző- : dést á filmszakríiában. A pert j indító v írók között két Oscar- tííjas is’van (ez az amerikai ! filmgyártás legmagasabb mű­vészeti kitüntetése), s van köz- \ tűk egy Oscar-díjas filmszí- í nésznő is. Az írók: Albert £ Maltz és Nedrick Young, a £ színésznő pedig Gale Sonder- £ gaard. Az. alperesek között ^ szerepel a Metro Goldwyn J Mayer, a Columbia, a Fara- ( mount, a 20 th Century Fox. J a Warner Brothers, az Univer- ^ sal. a Walt Disney Production, ^ és az Allied Artists filmválla- i lat. Í _________________ i Százezer gipszben — Egy különös mesterség — A balatonszentgyörgyi masztodon — Egy óra az őslény-szobrászok műhelyében \ □ tompa. Miklós, a ma­'( rósvásárhelyi Állami Székely 5 Színház igazgatója Budapestre \ látogatott és az itteni színházi í előadásokat tanulmányozza. \ □ M AGY AB DARABOT tűz ; műsorára a prágai Rokoko \ színház, január 12-én bemu- í tatja Karinthy Frigyes Utazás j a koponyám körül című regé- j nyének színpadi változatát, \ □ ECK IMRE három ejgy­j felvonásos balettjének január \ 3-an lesz a premierje a pécsi í Nemzeti Színházban. A tánc- \ kar bemutatja Hidas Frigyes ( Concerto'a szivárvány színeire. ( Vujicsics Tihamér Változatok ; egy találkozásra és Szokolay \ Sándor Az iszonyat balladája \ című művét. ( □ BOLGÁR BARITONIS­í iTA vendégszerepel január- ; ban Budapesten. Ászén Sza- t limszki, a. ruszei operaház ki- ; váló fiatal magánénekese 4-én ! a Trubadúr, 10-én a Rigoletto, ! 12-én a Sevillai, borbély elő- \ adásain lép fel. \ n az Állami bábszIn­(HÁZ társulatát sikeres vidéki (előadássorozatáért, az 1960-ban (megtartott 406 tájelőadásért a ; Művelődésügyi Minisztérium (prémiumban részesítette. A .iu­j talma kát Aczé) György, a mű-. ívelődésügyi miniszter első he­í lyettese adta át az ünnepi tár­(sulaii ülésen. > ( □ BRÖDl TAMÁS, a Fővá­! rosi' O pereit színház zenéigaz- ! gátója január első napjaiban í Kelet-Berlinbe utazik, ahol I Peter Be jach, az ismert német ! zeneszerző meghívására egy ! magyar tárgyú daljáték kom- : ponálását beszéli meg. í □ AZ IDEI olimpikonok kö- j zül néggyel rövidesen a mozi : vásznán találkozunk: Bob Ma- ; thias tíztusázó az Athénban (történt, Ráfér Johnson tíztu- ; sázó A legvadabb szív,. Carol i Heiss aranyérmes korcsolya- í bajnoknő és Fortune Gordien : diszkoszvető-bajnoknő pedig : az Ezer kaland országa című filmben vállalt szerepet. Három asszony formálgat két szörnyszülöttet. Három gyengéd és bájos nő becézget két .'.fenevadat”. A három asz- szony: Szilágyi Margit, István- fy Hildegard és Gerlóczyné Poór Lili szobrászművész mes­tersége egyiké a legkülönöseb­beknek: a Nemzeti Múzeum legfelső emeletén őskori élőlé­nyeket mintáznak. A dioráma, amelyen dolgoznak, izgalmas .jelenetet ábrázol: millió év előtti tisztáson egy békésen ivó sloszauruSzt készül megtámad­ni egy két lábra emelkedő, vi­csorgó fogú sztegoszaurusz. Az „alkotókat” különös mes­terségükről faggatom. Ihlet: egy lábszárcsonl — Miként tudják élethűen rekonstruálni az őskor áll:it- külö nle.g ességeit? — kérdezem Szilágyi Margittól. — Egy-egv eredeti csont és a paleontológusok által meg­adott méretek alapján. Magam is évéken át foglalkoztam ana­tómiával. paleontológiával. Fiég, ha egyetlen lábszárcson­tot kapok és az izomtapadás alapján már el tudom készíte­ni n csonthoz tartozó teljes testrészt. Őslényszobrászok ma már olyan rekonstrukciókat készítenek, amelyeknek később megtalált eredetije azt bizo­nyítja. hogy a rekonstrukció döbbene­tes hűséggel jelenítette meg a sok százezer éve élt állatot. — Az ősember rekonstruá­lása talán még könnyebb — veszi át a szót Gerlóczyné Poór Lili. — Az ősember eddig megismert valamennyi típusát élethűen meg tudjuk formálni. Készítettem egy teljes kopo­nya-sorozatot elődeinkről. Ezt a származástani sorozatot n:ég külföldről is kérték, értékes csereanyagot ajánlva fel értei Egy 50 000 éves asszony — Melyik őslényt legnehe­zebb szoborba önteni? — for­dulok ismét Szilágyi Margit­hoz. — A sztegoszauruszt. Ez a legkomplikáltabb felépítésű ős­lények egyike volt. Most ké­szítettem el a balatonszent­györgyi agyagbányában talált masztodon agyagmását. Két méter hosszúságú agyara itt fekszik, gipszbe ágyazva. Saj­nos. csontvázának többi részét — pedig ez lett volna a világ első teljes masztodon-csontvá­za — tudatlanságból elpusztí­tották. Az elefántnál valami­vel alacsonyabb, de legalább akkora súlyú állat az őskor érdekes élőlénye volt.1 Poór Lili elmondja, hogy 1961 novemberére kell el­készíteniük az új, megraga- dóan nagyszerű embertani kiállítás szoboranyagát. — Jöjjön — invitál —, meg­mutatom a neandervölgyi ös- ysszony szobrát. A másik teremben ott lát- j ható már a két méternél ma- I gasabb ülő nő alakja. Riasz- j tó külsejű teremtés. De horri-( loka, orra és álla már a mai; ember vonásait hordozza. j Dioráma i 75 mázsa agyagból \ t t Istvánfy Hildegard a közép-; kor szobrásza. Elsősorban az ő; kezemunkáját dicséri a Diós-‘j győri Kohászati Művek múzeu- ! mának monumentális dioráma-! sorozata a kohászat sokévezie- ( des történetéről. ; — Mióta dolgoznak együtt j ezen az érdekes alkotói terüle-5 ten ? $ — Éppen tíz esztendeje. Ak- ( kor alakult meg a kiállítási ( csoport művészbrigádja. Érdé- ( kés. hogy J a legnehezebb részt:a szob- ( rászati munkát mi. asszu- ( nyok végezzük. Nézze ■ meg ezt a hatalmas - mammutlábat: az eredeti láb- í nak csak két csont-íze maradt \ meg; ennek alapján készítet- ( tűk el. Az anatómiai ismeretek j bizonyossá teszik, hogy az ere- ( tíeti láb pontosan ilyen volt. ( — Mennyi agyagot használ- \ tak fel a dioráma két óriásé- ( hoz? í — Kereken 75 mázsát. Ek- h kora agyagmennyiséget eddig J még egyetlen szobrunk sem | igényelt. $ — Még egy kérdés: szei’e-$ tik ezt a furcsa mesterséget? í Mosolyognak. És mosolyuk- í ban benne van válaszuk. Túri András í

Next

/
Thumbnails
Contents