Esti Hírlap, 1961. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-01 / 1. szám
P , var nevek a művészetben Négy fiatal művész, akinek jól sikerült az óesztendő A padlásfeljáró és egy fa között kötél feszült, ezer egyensúlyozott esernyővel egy rövidnadrágot kisfiú. Szerencsére alul a szalmafiazaj csökkentette a potyogások fájdalmát! — Néha még ma is kötéltáncosnak érzem magam, ami gyerekkoromban szerettem volna lenni. Körülöttem a színpad bizonytalansága — s még szalmakazal sincs alul — mondja furcsa félmosollyal. Nem puszta szellemeskedés ez a fogalmazás. Horváth Gyula nem akart színész lenni gyerekkorában. Akkor játszott először színpadon, mikor tíz esztendővel ezelőtt egy szavalat alapján meghívták, majd felvették a Színművészeti Főiskolára. Miskolcon egyszer egy matrózt játszott. Tizenkét mondat volt a szerepe, de a közönség úgy távozott a színházból, hogy ezt a csupa szív, néha gyenge, de emberségében hőssé magasztosult cattarói matrózt — főszereplőnek vélte. — Jól sikerült — emlékezikvissza az alakításra. —, pedig én a „rossz embereket” jobban tudom megformálni. Azt szeretem, ha a színpadon valahol a véleményemet is kifejezésre juttathatom.Hogy miért kellenek ehhez a rossz emberek? Mert azt szeretném bemutatni, hogy ezek a kisiklott életű figurák mennyiben okolhatók önmaguk a sorsukért, és mennyiben hibás a régi társadalom — esetleg egyes emberek, akik a rossz útra igazították őket. A kis albérleti szobában az egyik fal tele könyvvel. Egy aprócska szabad helyen két kép Csortos Gyuláról. Kérdezni sem kell, ki a színészi példakép. Fiatal papucsférj, egy bécsi intendáns, gazdag amerikai ficsúr, gyomorbajos agglegény, harcos újságíró a Jókai Színház színpadán.. . egy részlet a Svejkből a TV-ben. Egyik sem főszerep, amit ez az elmúlt másfél esztendő hozott, a budapesti néző mégis, ha a színlapot böngészi, már ismerősként fedezi fel a nevet: Horváth Gyula. Képzőművészjelöltből énekesnő Az érettségi banketten a rajztanár nagy lendülettel magyarázta a szülőknek: — Kitűnő portrékat készít. Ne hagyja az, hogy elvesszen a képzőművészet számára. — A szülők örömmel hallgattál a dicsérő szavakat. De Dunszt Máriából mégsem lett grafikus. . Kezében a Képzőművészeti Gimnázium érettségi oklevelével — a Zeneakadémiára iratkozott be. A történet úgy kezdődött, hogy egy pengetős zenekar műsorát a 17 éves gimnazista énekszámai színesítették. Egyszer szakemberek is meghallgatták a műsort, meghívták a Vasas zenei fesztiválra, aztán már nem volt nehéz őt rábeszélni a Zeneakadémiára. Most végzi az utolsó évet. Nevét 1960-ban először az Erkelénekverseny során ismertük meg. A második helyezésről szóló, piros bőrkötéses oklevél átvétele után már utazik Toulouse-ba, s ott hatalmas ezüstserleget nyújt át a zsűri a második helyezett Dunszt Máriának. * — Toti dal Monte megölelt, mikor gratulált, a párizsi Opera igazgatója meghívott... Mit mondjak ennél többet az örömről ami egy fiatal énekest érhet? A karácsonyfa alatt ülünk. Itt a serleg, a francia újságok. Előkerülnek a képek: Aida, Sulamit, Violetta. Büszke, királynői termet, nagy szemek, szép arc. — Cleopátrára készülök, az operavizsgán énekelem ezt a szerepet. De a régi zenekarral, a pengetősökkel sem szakítot-ttam meg a kapcsolatot. Én valahogy a lányuk vagyok és az is akarok maradni. Kalandos mesterség A transzszibériai expressz épcsőjére szíazták, az Eifel toronyliftének tetején Rázott, tarályhajó horgonyláncán csungon, a Szuezi-csatorna vize felett, a Kefrem-piramis tetején szemlélte a sivatagot. Mindenütt filmfelvevőgéppel. Nemrégiben a nagylengyeli olajmunkások között járt. Arra ébredtek, hogy nagy a sürgés-forgás, valami hiba történt a csövekkel. Máris ott voltak az olajban, piszokban, hogy a heti híradóban képet adhassanak a munkások hétköznapi hősiességéről. Bokor László filmriporter ezt tartja élethivatásának: — Nem vonz a játékfilm, pedig ott kezdtem. Inkább újságíró, riporter vagyok, mint filmrendező. Feladatom: meglátni, megkeresni a kis dolgok, az apró tények messzire mutató jelentőségét. Semmit nem szeretek „megrendezni'’. Legszívesebben elbújnék a felvevőgéppel: ne is vegyék észre, mikor a felvétel készül. A művészet a mi szakmánkban ott kezdődik, ahol ezeket a meglesett jeleneteket összeállítjuk. Az egyik kisfilmben, a „Távol a nagy várostól”-ban azt akartuk bemutatni, menynyire kell vidéken az orvos. Megrendezhettük volna a jelenetet álbetegekkel, akik hiába várják a doktort, hiszen ez sok helyen így igaz. Mi inkább kimestünk néhány községet, ahol valódi betegeket filmezhettünk. A „Távol a nagyvárostól”on kívül 1960-ban mutatták be a ,,Tizenöt esztendő”, a „Mesél a Nílus”, az „Ekét a kardokból”, „A titkos háború”, „Az Aurórától a Baltikáig”, a „Párizsi hétköznap” című kisfilmjeit, és bemutatóra vár a spanyol szabadságharc évfordulójára készült „No pasaran”■ című filmösszeállítás is. Lakása tele emléktárgyakkal : egy ceruza vastagságú tőr Egyiptomból, keleti faliszőnyeg, emléktárgyak Moszkvából. És könyv 1. könyv. könyv 7. Négyezer kötet. — Elengedhetetlen az alapos tájékozottság — mondja befejezésül —, mert ma a ki- bernetikához kell valamit ko-r | nyítani, holnap az állatte- r nyesztéshez, holnapután a zenéhez. S ha nem sikerül a tudománnyal lépést tartani, akkor a riporter képtelen meglátni a hétköznapok szenzációit. Korunk legnagyobb művészi feladata A vásznon olvasztárok jartnak, kemény, erős csontoi, szögletes arcú férfiak. Hasonlítanak egymásra. Festőjük, Kontár Gyula egy másik vászon előtt áll. Ezen egyetlen női fej, ez is erőteljes, szigorú arcú portré.. . Miért éppen ilyenek ezek a figurák, mit akar kifejezni velük? — Úgy gondolom, a mi korunk legnagyobb művészi feladata megjeleníteni valamit a munka nagyságából, pátoszából. Ezek a monumentális gondolatok monumentális formát követelnek, ami viszont mindig egy kis elvontsággal, szimbolikáival jár. Én például több üzemben jártam. Természetesen minden munkás külseje, jelleme más és más. Mégis — amikor például a kohó szájába bedobálják a különfé-le anyagokat — valahogyan egyformák. Ezt szeretném ki-fejezni, sajnos, nem mindig zsillerrel. Kontár Gyula szerénysége őszinte — pedig számára az elmúlt esztendő nem volt szegény sikerekben. Márciusban Derkovits-ösztöndíj, öt kép a VIII. Magyar Képzőművészeti Kiállításon, egy a „Munkások a képzőművészetben” tárla Iton, három kép a miskolci bemutatón. Részvétel a velencei biennálén, és az újdelhi nemzetközi tárlaton. Németország és Lengyelország kiállítótermeiben is egy-egy kép a magyar vándorkiállítások során. Mindez, három évvel a főiskola elvégzése után. Festékfoltos köpenyben áll a vászon előtt, „keni” a képei — maga nevezi így a festést —, gyorsan kell dolgozni. A Derkovits-ösztöndíjasok beszámolójára készíti az anyagot. Arca,mintha ellentéte lenne a vászon ’ figuráinak, s mintha még mindig egy kis- fiú nézne a világba. Bernáth László Solohov üzenete a magyar népnek Mihail Solohov magánlátogatás során családjával tíz napot töltött Angliában. A szovjet irodalom immár klasszikusnak számító remekműveinek szerzője elutazása előtt a Magyar Távirati Iroda londoni tudósítóját a következő üzenet továbbítására kérte fel: „A legjobb kívánságaimat küldöm a magyar népnek az új esztendőre! Sok sikert 1961- ben!” Könyvek —55 millió forintért Az idei téli könyvvásár vég- ! j leges eredményeit január vé- igén hozzák nyilvánosságra, de j , az eddig beérkezett adatokból ■ is megállapítható: a tavalyinál , nagyobb érdeklődés és forga- ! lom jellemezte az 1960-as ka-lrácsonyi könyvvásárt. December 24-ig 47 millió forint értékű könyvet adtak el, a könyv- vásár várható teljes forgalma hozzávetőlegesen 55 millió for frintra tehető. Budapesten a nagyobb boltokban naponta 40 000—50 000 forint árú könyvet adtak el, a téli könyvvásár idején. Örvendetesen megnövekedett a könyvvásárlás vidéken is. A falvak dolgozói elsősorban a komolyabb, értékesebb könyveket keresték. Vidéken összesen 1000 helyen volt téli könyvvásár, s december 24-ig már több könyvet adtak el, mint tavaly az év végéig. Megnövekedett az idei téli könyvvásáron az üzemek dolgozóinak vásárlása is. Budapesten mintegy kétezer üzemben rendeztek téli könyvvásárt és háromszáz helyen tartottak időszaki vásárt. Az Egyesült Izzóban 150 000, a Ganz—MÁVAG-ban 130 000 a Csepel Autóban 10 000 forintért vásároltak könyveket a dolgozók. . HAJNALBAN A SZÍNHÁZI SZILVESZTEREN kártérítési pert indítottak az 1947-ben feketelistára helyezett haladó amerikai írók és filmszínészek Érdekes per tárgyalása két-üs ttődött meg tegnap a washingtoni szövetségi törvényszéken. Tizenkét hollywoodi író és ír filmszínész hét és félmillió ■ dollár kártérítést követel a legnagyobb filmgyáraktól, mert 1947-ben feketelistára tették őket, s azóta legálisan nem köthettek semmiféle szerző- dést a filmszakrírában. A pert indító írók között két Oscar-díjas is van (ez az amerikai filmgyártás legmagasabb művészeti kitüntetése), s van köztük egy Oscar-díjas filmszíínésznő is. Az írók: Albert £ Maltz és Nedrick Young, a £ színésznő pedig Gale Sonder- £ gaard. Az alperesek között szerepel a Metro Goldwyn - Mayer, a Columbia, a Fara-mount, a 20 th Century Fox, a Warner Brothers, az Univer- sal, a Walt Disney Production, és az Allied Artists filmvállalat. | _________________ | Mint ismeretes, 1947-ben és az utána következő években mintegy kétszáz hollywoodi filmszínészt és írót helyeztek feketelistára azon a címen, hogy kommunisták, vagy megtagadtál az együttműködést az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottsággal, nem voltak hajlandók kalériáikról információt adni, vagy állást foglaltak igazságtalanul a mellőzött társaik mellett. Táborok formálói Százezer gipszben — Egy különös mesterség — A balatonszentgyörgyi masztodon — Egy óra az őslény-szobrászok műhelyében Három asszony formálgat két szörnyszülöttet. Három gyengéd és bájos nő becézget két ..fenevadat”. A három aszszony: Szilágyi Margit, Istvánfy Hildegard és Gerlóczyné Poór Lili szobrászművész mestersége egyike a legkülönösebbeknek: a Nemzeti Múzeum legfelső emeletén őskori élőlényeket mintáznak. A dioráma, amelyen dolgoznak, izgalmasjelenetet ábrázol: millió év előtti tisztáson egy békésen ivó sloszauruszt készül megtámadni egy két lábra emelkedő, vicsorgó fogú sztegoszaurusz. Az „alkotókat” különös mesterségükről faggatom. Ihlet: egy lábszárcsont — Miként tudják élethűen rekonstruálni az őskor állaitkülönlegességeit? — kérdezem Szilágyi Margittól. — Egy-egy eredeti csont és a paleontológusok által megadott méretek alapján. Magam is éveken át foglalkoztam anatómiával, paleontológiával. Elég, ha egyetlen lábszárcsontot kapok és az izomtapadás alapján már el tudom készíteni a csonthoz tartozó teljes testrészt. Őslényszobrászok ma már olyan rekonstrukciókat készítenek, amelyeknek később megtalált eredetije azt bizonyítja, hogy a rekonstrukció döbbenetes hűséggel jelenítette meg a sok százezer éve élt állatot. — Az ősember rekonstruálása talán még könnyebb — veszi át a szót Gerlóczyné Poór Lili. — Az ősember eddig megismert valamennyi típusát élethűen meg tudjuk formálni. Készítettem egy teljes koponya-sorozatot elődeinkről. Ezt a származástani sorozatot még külföldről is kérték, értékes csereanyagot ajánlva fel érte. Egy 50 000 éves asszony — Melyik őslényt legnehezebb szoborba önteni? — fordulok ismét Szilágyi Margithoz. — A sztegoszauruszt. Ez a legkomplikáltabb felépítésű őslények egyike volt. Most készítettem el a balatonszentgyörgyi agyagbányában talált masztodon agyagmását. Két méter hosszúságú agyara itt fekszik, gipszbe ágyazva. Sajnos, csontvázának többi részét — pedig ez lett volna a világ első teljes masztodon-csontváza — tudatlanságból elpusztították. Az elefántnál valamivel alacsonyabb, de legalább akkora súlyú állat az őskor érdekes élőlénye volt. Poór Lili elmondja, hogy 1961 novemberére kell elkészíteniük az új, megragadóan nagyszerű embertani kiállítás szoboranyagát. — Jöjjön — invitál —, megmutatom a neandervölgyi ősasszony szobrát. A másik teremben ott lát-ható már a két méternél ma- Igasabb ülő nő alakja. Riasz-tó külsejű teremtés. De horri- loka, orra és álla már a mai ember vonásait hordozza. Diorámai 75 mázsa agyagból itt Istvánfy Hildegard a közép- kor szobrásza. Elsősorban az ő kezemunkáját dicséri a Diós-éjgyőri Kohászati Művek múzeu-mának monumentális dioráma- sorozata a kohászat sokévezre ( des történetéről. — Mióta dolgoznak együtt ezen az érdekes alkotói terüle-e ten ? — Éppen tíz esztendeje. Ak- ( kor alakult meg a kiállítási csoport művészbrigádja. Érde- ( kes, hogy J a legnehezebb részt:a szob- ( rászati munkát mi, asszo- ( nyok végezzük. Nézze ■ meg ezt a hatalmas mammutlábat: az eredeti láb- | nak csak két csont-íze maradt meg; ennek alapján készítet- ( tük el. Az anatómiai ismeretek bizonyossá teszik, hogy az ere- ( tteti láb pontosan ilyen volt. ( — Mennyi agyagot használ- tak fel a dioráma két óriásé- hoz? ! — Kereken 75 mázsát. Ek-hkora agyagmennyiséget eddig még egyetlen szobrunk sem | igényelt. $ — Még egy kérdés: szerke-$ tik ezt a furcsa mesterséget? ! Mosolyognak. És mosolyuk- ban benne van válaszuk. Túri András ! \ □ tompa. Miklós, a marosvásárhelyi Állami Székely Színház igazgatója Budapestre látogatott és az itteni színházi előadásokat tanulmányozza. \ □ MAGYAR DARABOT tűz műsorára a prágai Rokokó színház, január 12-én bemutatja Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című regényének színpadi változatát. \ □ ECK IMRE három egyi felvonásos balettjének január 3-án lesz a premierje a pécsi Nemzeti Színházban. A tánckar bemutatja Hidas Frigyes ( Concerto)a szivárvány színeire. ( Vujicsics Tihamér Változatok egy találkozásra és Szokolay Sándor Az iszonyat balladája című művét. □ BOLGÁR BARITONIS-ITA vendégszerepel januárban Budapesten. Ászén Szatlimszki, a ruszei operaház kiváló fiatal magánénekese 4-én a Trubadúr, 10-én a Rigoletto, 12-én a Sevillai, borbély előadásain lép fel. \ n az Állami bábszínHÁZ társulatát sikeres vidékielőadássorozatáért, az 1960-banmegtartott 406 tájelőadásért a Művelődésügyi Minisztériumprémiumban részesítette. A .tartalmakat Aczél György, a mű-.ívelődésügyi miniszter első helyettese adta át az ünnepi társulati ülésen. ( □ BRÓDI TAMÁS, a Fővárosi Operettszínház zeneigazgatója január első napjaiban , Kelet-Berlinbe utazik, ahol Peter Beach, az ismert német zeneszerző meghívására egy magyar tárgyú daljáték komponálását beszéli meg. ) □ AZ IDEI olimpikonok közül néggyel rövidesen a mozivásznán találkozunk: Bob Mathias tíztusázó az Athénbantörtént, Ráfer Johnson tíztusázó A legvadabb szív, Carol Heiss aranyérmes korcsolya- bajnoknő és Fortune Gordien , diszkoszvető-bajnoknő pedig az Ezer kaland országa című filmben vállalt szerepet. RÁDIÓMŰSOR.A/WVAVSA/WWVVWVvVVVVWVV* DECEMBER SÍ, SZOMBAT KOSSUTH: 15.00: Hírek. — 15.10: Énekkari híradó. — 15.15: Élőszóval — muzsikával. Közben: 17.00: Hírek. — 17.10: Az Élőszóval — muzsikával c. műsor folytatása. — 18.45: Búcsú az óévtől. Véghi György verses, dalos összeállítása. — 19.05: A Svabó-család. — 19.35: Szvjatoszláv Kilitor Liszt-műveket zongorázik. — 19.50: A Gyermekrádió műsora. — 20.00: Esti Krónika. — 20.30: Ügetőverseny-eredmények. — 20.35: Péntek este — szombaton. Egy véletlen találkozás története — könynyű zenével. — 21.30: BUÉK! A Rádió szilveszteri kabaréját közvetítjük a VI-os stúdióból. — 21.00: Himnusz. — Szózat. Elmondja: Ladányi Ferenc. Utána: Tánczene. PETŐFI: 13.00: Opera kalauz. Bellini: Puritánok. — 11c.00: Hírek. — 10.05: Az ifjúsági Rádió parádés asztalhoz hívja kedves hallgatóit. — 10.50: A zene világa. — 17.15: Szilveszteri éjfél. Fekete István elbeszélése. — 17.30: Mégegyszer a római olimpia. Szepesi György és Gulyás Gyula összeállítása. — 18.55: Hírek. — 19.00: Közvetítés az Állami Operaházból. Johann Strauss: A denevér. Háromfelvonásos operett. Az I. felv. után kb. 19.58: Hangverseny naptár. Kb. 20.13: A Denevér c. operettközvetítés folytatása. A II. felv. után kb. 21.15: IIkek. Kb. 21.20: Versek. Kft. 21.28: A Denevér c. operettközvetítés folytatása. Kb. 22.15: Tánczene. — 24.03—3.00 óráig*. Azonos a Kossuth-rádió műsorával. 1961. JANUÁR 1. VASÁRNAP KOSSUTH: 6.00: Hírek. — 6.10: Boldog újévet! Zenés műsor. — 7.15: Egy falu — egy nóta. — 7.50: Falusi életképek. — 8.00: Hírek. — 8.10: Szív küldi... — 8.55: Petőfi Sándor verseiből. — 9.05: Zenei fejtörő. — 9.35: Édes anyanyelvünk. — 10.00: Csim-Bumm! — 11.00: Újévi üdvözlet. — 12.00: Hírek. — 12.15: Jó ebédhez szól a nóta ... — 12.40: Hétvégi jegyzetek. — 12.50: Hangverseny Liszt és Bartók műveiből. Közben: 13.30: Riportműsor. — 13.50: A hangversenyközvetítés folytatása. — 14.40: Egy év a külpolitikában. — 15.10: Tánczene. — 15.35: Hogyvolt? Az elmúlt év vidám, zenés műsoraiból. — 16.40: Új Zenei Újság. — 17.00: Hírek. — 17.10: Kincses Kalendárium. — 18.10: Híres előadóművészek. — 18.50: Riportműsor. — 19.15: Boldog újévet kívánok. Tahi László zenés csevegése. — 19.50: Mese. — 20.00: Hírek. — 20.10: Sporthírek és totóeredmények. — 20.15: Amiről beszélni kell. — 20.25: Emlékképek Erkel Ferenc életéből. — 21.45: Magyar népdalok Ádám Jenő feldolgozásában. — 22.00: Hírek. — 22.10: Sporthírek és totóeredmények. — 22.20: Tánczene. — 23.00: Brahms: F-dúr szonáta. — 23.30: Operettrészletek. Közben: 24.00: Hírek. — 0.10: Az operettrészletekfolytatása. PETŐFI: 8.09: Az evangélikus egyház félórája. — 8.30: Orgonamuzsika. — 9.00: Miska bácsi lemezesládája. — 9.40: Mit hallunk a jövő héten? — 10.00: Operettrészletek. — 10.35: Élő naptár. — 11.00: Salzburgi Ünnepi Játékok 1960. 12.20: A Szabó-család. — 12.50: Roger Williams zongorázik. — 13.05: Gyermekrádió műsora. — 13.41: A Magyar Rádió Gyermekkara énekei. — 13.50: Fúvósindulók. — 14.15: Mezőgazdaság. — 14.30: Színes népi muzsika. — 13.00: Az ördög anyósa. Népi komédia. — 15.35: Művészlemezek. — 16.40: Balassi Bálint két verse. — 16.45: Baráti népek dalos újévi köszöntője. — 17.10: Részletek vígoperákból. — 18.10: Mindenki szerencsés. Irodalmi összeállítás. — 18.40: Népi muzsika. — 19.15: Világtörténelem — rendkívüli kiadás. — 19.43: Zenekari muzsika. — 20.20 „Bebörtönzött”. Aranyosi Magéi írása Blanqui-ról. —■ 20.40: Könny, zene. 21.40: Láttuk, hallottuk. — • 22.00: Shakespeare és Mozart hattyúdala. — 23.00: Hírek. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: SZOMBATON. 19.00: Itthon történt 1960-ban; 20.05: Kapcsoljuk az Állami Operaházat: A denevér?’A Strauss-operett II. felvonásának közvetítése; 21.00: Szilveszter 1960: A Televízió nyilvános műsorának közvetítése a Vidám Színpadról; 24.00: Újévi köszöntő; utána: Tánczene, népzene. VASÁRNAP: 10.00: Ifjúsági filmmatiné: 1. Az Ezeregyéjszaka földjén. Magyar kisfilm, 2. Sombrero. Magyarul beszélő szovjet film; 16.00: Telesport 1960. A december 29-i filmösszeállitás ismétlése, 16.40: Felfelé a lejt töri. Magyar film; 19.00: Változó világunk. Filmösszeállítás az öcsöztendő világeseményeiből; 19.50: Bel' dog új évet! A baráti országok televízióinak üdvözlete; 20.35: Petői képeskönyv. Dienes András előadása; 20.55: Lammermoori Lucia Olasz operafilm.