Esti Hírlap, 1961. március (6. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-01 / 51. szám

A Nilm-vizzei töltött vázától a Kelet-ázsiai Múzeumig Hopp Ferenc ajándékai — A Wegener-gyűjtemény — Távol-keleti könyvek, folyóiratok A kaposvári Csiky Gergely Színház Budapesten IVégy színházi bemutató márciusban A budapesti színházakban március hónapban négy be­mutató lesz. Március elsején a Jókai Színház tart premiert,' bemutatja Kolozsvári Grand- pierre Emil „A ló két oldala” című szatíráját, Seregi László rendezésében. Az Operaház 5-én adja elő először Janacek „Katja Kabanova” című ope­ráját Ferencsik János vezény­letével, Kenessey Ferenc ren­dezésében. A Petőfi Színház együttese 10-én Byrghardt „Tűzijáték” című zenés darab­ját mutatja be Békés András rendezésében. A Madách Szín­ház társulata 24-én Lenin kör­úti új otthonában adja elő Brecht „A kaukázusi kréta­kör” című drámáját, amelyet Ádám Ottó rendez. Lakos Alfréd festőművész, Székely Bertalan egyetlen élő tanítványa nemrég töltötte be 90. életévét. A festőművész 70 évvel ezelőtt szerepelt először a nyilvánosság előtt. Akkor mutatták be első festményeit a müncheni kiállításon. A ké­sőbbi időkben különösen toll­□ PÉNTEK DÉLELŐTTRE tűzték ki az Állami Operaház­ban Janacek Katja Kabanova című operájának nyilvános fő­próbáját. □ EPERJES MELLETT, a Dubnik-hegyen új televíziós le- adót helyeztek üzembe. Egyelőre Prága, Pozsony és Ostrava műsorát közvetíti, ké­sőbb az épülő kassai stúdió le­adóállomása lesz. D VUJICSICS TIHAMÉR zeneszerző mondja az Esti Hír­lapnak: „A pécsi Nemzeti Színház Eck Imre koreográfiá­jával és rendezésében január­ban mutatta be Változatok egy találkozásra című táncjátéko­mat. A magyar televízió most filmre veszi a produkciót, s ezzel vesz részt a montreux-i fesztiválon-” □ CSEHSZLOVÁKIA segít­séget nyújt a Guineái Köztár­saság filmiparának megalapo­zásában. Az első guineai játék­film forgatásában csehszlovák szakemberek működnek közre. G MUNKÁS—SZÍNÉSZ TA­LÁLKOZÓ lesz március 8-án az Akkumulátorgyár kültúrott- honában. A József Attila Szín­ház művészeit színpadról már jól ismerik a gyár dolgozói, most elhatározták, hogy szemé­lyesen is találkoznak velük. □ A VÁRKONYI-VONÓS­NÉGYES két új magyar kama­raművet mutat be március hó­napban. A Semmelweis utcai kamarateremben 3-án Geszler György vonósnégyesét, a Barr tók-teremben 22-én pedig Hi­das Frigyes kvartettjét szólal­tatja meg először. □ AZ UNESCO Düsseldorf­ban kiállítást és filmhetet ren­dezett Jiri Trnka csehszlovák képzőművész és bábfilmrende­ző alkotásaiból. C MILJUTYIN Juanita csókja című operettjét színre hozza a Déryné Színház. Rövi­desen megkezdik a próbákat. „Mennyi kincs, mennyi szép­ség!” — mondják az Iparmű­vészeti Múzeumban megren­dezett ,Ázsia művészete” kiál­lítás vendégei, végignézve a távoli országok kultúrájáról hírt hozó képek, szobrok, dísz- | tárgyak sorát. „Mostanáig nem is tudtam, hogy Budapesten ilyen gazdag távol-keleti gyűj­temény van” — írta valaki a vendégkönyvbe. — Pedig a kiállított anyag csak töredéke annak, amit év­tizedek folyamán megszerez­tünk — mutat a vaskos leltár­könyvre Horváth Tibor, a Ke­let-ázsiai Múzeum igazgatója. rajzaival, grafikáival tűnt ki, amelyek az akkori lapokban, a Magyar Szalonban, a Magyar Géniuszban, az Ország-Világ­ban jelentek meg. Az utóbbi években csendéleteket fest. A kép a művészt a műter­mében ábrázolja. (MTI foto — Bojár felv.) □ BARTÓK BÉLA Gyer­mekeknek című sorozatából magyar népdalokat hangsze­relt Weiner Leó. A Magyar Rádió kamarazenekara Bor­bély Gyula vezényletével hang­szalagra rögzítette és szerdán sugározza először a Kossuth- adó. D A HANG LEMEZGYÁR­BAN megkezdték a Lohengrin felvételeit. Az Operaház zene­karát Lukács Miklós vezényli. Elzát Czanik Zsófi, Ortrudot Delly Rózsi, Lohengrint Zá- vodszky Zoltán énekli. Vizsgázik az operai balett utánpótlása Az Operaház termeiben ál­landóan próbálnak, gyakorla­toznak az Állami Balettiskola kilencedik évfolyamának most végző növendékei, hogy felké­szüljenek a nyilvános vizsgára, amelyet az Operaház színpa­dán tartanak mgg. A kilence­dik évfolyam növendékei, hét leány és három fiú, Nádasy Ferenc, a balettiskola igazga­tójának neveltjei. A fiatal utánpótlás elsősorban az Ope­raház repertoárján szereplő balettrészleteket mutat be a vizsgán, de ezenkívül három újdonságot is bemutatnak. Massenet Cid-zenéjére Nagy Katalin, Händel Edit, Imre Zoltán és Sterbinszky László adnak elő balettjátékot. Bemu­tatásra kerül Cézár Franck Psychéje Nádasy Myrtillel és Nagy Istvánnal, továbbá De­bussy egyik művére készült balett is. — Ennek a könyvnek sok-sok oldala sorolja azokat a műtár­gyakat, amelyeket a múzeum alapítója, Hopp Ferenc vásá­rolt külföldi útjain. Felvinczi Takács Zoltán professzor ké­szülő Hopp-monográfiájában részletesen beszámol a legszor­galmasabb magyar utazó és gyűjtő életéről. Megírja, hogy az ötvenéves korában világ kö­rüli útra induló optikus, elein­te csak ajándékozási céllal vá­sárolt különféle ritkaságokat. Később azután a kuriózumok helyett (ilyen volt például egy Nílus-vízzel megtöltött, lefor­rasztott váza) értékes darabo­kat válogatott. Gyűjteni kez­dett. Többször bejárta Kínát, Japánt, Indonéziát, Indiát, foglalkozott Kelet művészeté­vel, s mint céltudatos gyűjtő, négyezer műtárgyat hozott ha­za Budapestre. Kincseit 1919- ben a Tanácsköztársaságnak adományozta. A Kínai Népköztársaság gazdag ajándéka Mások is gyarapították a gyűjteményt. Zichy Jenő, a magyar őstörténet kutatója, a Kaukázusból és Mongóliából hozott dísztárgyakat. Vásárol­tak is: Olga Wegener híres gyűjteményét ma Európa két városában őrzik: Londonban, a British Múzeumban és Buda­pesten. A gyűjtés a legutóbbi tizenöt évben erősen fellendült: a regiszter baráti országok ér­tékes ajándékairól tájékoztat. A Kínai Népköztársaság két ízben. 1954-ben és 1960-ban gazdag ajándékot adott — a Műcsarnokban rendezett kiállí­tás teljes anyagát a múzeum­nak juttatta. Nagyon szép por- 1 celán-, zománc-, faragott lakk­és bambusztárgyak, képek, domborművek, selyemhímzé­sek reprezentálják a mai Kína iparművészetének, népművé­szetének magas színvonalát. Ertékes tárgyakat kaptunk a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságtól. Ki tudja olvasni ? Kína, Vietnam, Indonézia, Mongólia, Japán, s még né­hány ország múzeumaival, tu­dományos intézeteivel könyv­es folyóiratcsere is kialakult: a múzeumi polcokon a Távol- Kelet különböző nyelvein ki­adott ritka újdonságok sora-, koznak. — Ki tudja olvasni ezeket a különös jeleket? — A múzeum kutatói — fe­lel Horváth Tibor —, két-há- rom nyugati és egy-két keleti nyelvet beszélnek. Aki keleti művészetekkel kíván foglalkoz­ni, nem sajnálja az áldozatot. Harminc-harmincöt éves ko­ráig csak azért tanul, hogy az­után a szükséges nyelvtudás birtokában önálló tudományos munkát végezhessen. A mi té­máink kutatói előtt a mai idők­ben nagy lehetőségek nyílnak. Ázsia országai sorra szabadul­nak a gyarmati függés kötelé­ké1?01’;5 a függetlenségüket ki­vívó népek pénzt és figyelmet fordítanak a múlt gazdag érté­keinek feltárására, a leletek feldolgozására. A Kínai Nép- köztársaságban például az el­múlt évek nagy építkezései annyi műemléket hoztak nap­világra, hogy elmondhatjuk, merőben új kép alakul ki Ke- let-Ázsia múltjának nagyszerű művészetéről. Hasonló a hely­zet a Vietnami Népi Demokra­tikus Köztársaságban. Mongó­liában és Indonéziában is. 16 ezer műtárgy Jelenleg három nagyobb munka készül a múzeumban: I Ferenczy László Perzsia művé­szetéről, Major Gyula a japán fametszetről ír. Horváth Tibor ! pedig a kínai képzőművészet történetéről képet adó, gazda­gon illusztrált köteten dolgo­zik. Kisebb kiadványok is meg­jelennek: céljuk a kiállításo­kon látható tárgyak bemutatá­sa. A múzeum nagy munkája — a gyűjtemény 16 ezer da­rabjának tudományos feldol­gozása — ugyancsak szépen halad. v D. T. Tizenöt esztendő kiadványai­nak műfaji, tematikai változá­sait. a terjedelmek, példány­számok fejlődését mutatja meg az a 284 statisztikai tábla, mely Bak János A magyar könyvkiadás 1945—1959 című adatgyűjteményében jelent meg. Kommentár nélkül is so­kat mondanak a számok, külö­nösen a felszabadulás előtti magyar könyvkiadás adataival összehasonlítva, jóllehet annak idején „szépirodalmi mű” ka­tegóriába soroltak ponyvafü­zeteket, detektív- és cowboy- regényeket stb. is. A bestseller-példányszámok több mint kétszerese Az 1959. december 31-én le­zárt adatokat összegezve — az összes kiadványokat tekintetbe véve — tízezer főre. 15 évi át­lagban évi 11,7 kiadvány esik — 1959-ben már elérte a 19,8- et. 1959-ben az összes kiadvá­nyok átlagpéldányszáma 2700 volt. a szépirodalmi könyveké 13 500. Ez különösen akkor ér­dekes. ha tekintetbe vesszük, hogy 1938-ban — amikor pedig meglehetősen nagy „bestsel- ler”-konjunktúra volt — 5800 volt a szépirodalmi könyvek átlagpéldányszáma, de a kul­turális forradalmat követő esztendőkben sem érte el ez az átlagpéldányszám a nyolcezret. Igen tanulságosak a tan­könyvek átlagpéldányszámai. 1938-ban 8100. 1949-ben tízezer, 1959-ben pedig 14 900 volt a magyar tankönyvek átlagpél­dányszáma. 1945 és 1949 között különben majdnem tízezer tan­könyvet jelentettek meg, több I mint 95 milliós példányszám- | ban. Ismeretterjesztő írni — háromszázezer példányban Ismeretterjesztő irodalomban az igények a könyvszerű kiad­ványok irányában erősödnek. Az ötvenes évek elején az is­meretterjesztő füzetek, brosú­rák voltak előtérben, ma már azonban igen nagy példány­számban és meglehetősen vas­kos terjedelemben jelennek meg — és fogynak el — az olyan ismeretterjesztő művek (például a „Studium”-sorozat könyvei), amelyeket egyáltalán nem kezdők számára írtak. Ami az ismeretterjesztő köny­vek és füzetek tematikáját il­leti, 8—10 évvel ezelőtt a poli­tikai, természettudományos és mezőgazdasági kiadványok túl­nyomó többségben voltak, az elmúlt években azonban — anélkül természetesen, hogy háttérbe szorulnának az emlí­tett témákkal foglalkozó új könyvek — fontos helyet kap- | tak a műszaki, üzemgazdasági j és nem utolsósorban, a művé- \ szeli ismeretterjesztő kiadvá- j nyok, sorozatok. 1958-ban és j 59-ben „ugrottak ki” a népsze- j rű egészségügyi felvilágosító kiadványok. Az utóbbi évek | legnagyobb , könyvsikere pél- j dául dr. Hirschler Imre A nők j védelmében című ismeretter- i jesztő könyve, amelyet eredeti - | leg százezer példányban adtak i ki, de nem sokkal utána, újabb I kétszázezer példányban jelent ' meg — és fogyott el.' Budapesti darabbal vendég­szerepeit hétfőn este a Petőfi Színház épületében a Kaposvá­ri Csiky Gergely Színház. Imre Gábor és Bojcsuk Vladimir da­rabja, az „Üzlet az udvarban" Pesten játszódik, valahol egy sötét bérházudvarban. ahol egy maszek fényképész üzlete kör­nyékén piszkos huligánügyek bonyolódnak. Lehet vitatkozni arról, ná­lunk mennyire jelentős kérdés a huliganizmus, valószínűleg azoknak van igazuk, akik azt állítják, hogy nem kell a jelen­tőségénél nagyobb súllyal fog­A statisztikai táblákat tanul­mányozva, szemünkbe ötlenek a tudományos könyvkiadás né­hány igen sokat mondó rész­letkérdésének adatai. Kell-e kommentár például ahhoz. | hogy míg 1949-ben a kiadott I tudományos munkák 51,4 szá­zaléka fordítás volt — 1959-ben 530 tudományos monográfia jelent meg magyarul, s ebből 482 magyar szerző műve volt, több mint egymilliós példány­számban? A 482 tudományos monográfia közül igen sok az­óta külföldön is nagy sikert ért el. Érdekes adat az is, hogy a tudományos munkák átlagos terjedelme 1951-ig nem érte el a tíz ívet. 1959-ben azonban túljutott a húsz íven is. Jegyzetek milliói A kulturális forradalomról, a tanulási lázról vall jegyzet­kiadásunk fejlődése. Az adatok világosan tükrözik, hogy egye­temeinken megsokszorozódott a hallgatók száma és hogy az országban mindenfelé speciális témakörökkel foglalkozó tan­folyamok alakultak és alakul­nak. Tizenöt esztendő alatt kö­zel hatvanezer jegyzet jelent meg, több mint félmillió ív terjedelemben, 17 millió pél­dányban. E jegyzeteknek az el­múlt években nemcsak a szá­ma, hanem a színvonala is ál­landóan emelkedik. Móricz Zsigmond a „listavezető“ Több statisztikai tábla fog­lalkozik az egyes írók népsze­rűségével. A nem élő magyar írók közül Móricz Zsigmond a listavezető, akinek 173 első és 51 második kiadása látott nap­világot. több mint háromezer íves terjedelemben, 2,5 milliós példányszámban. Utána Mik­száth, Jókai, Gárdonyi és Ka- rinthy Frigyes következik. Az orosz és a szovjet írók közül Gorkij művei 85 első. 26 má­sodik kiadósban jelentek meg, egymilliós példányszámban — pedig az új nagy Gorkij-soro- zat csak 1960-ban indult útjá­ra. A „listavezetők” közé tar­tozik Lev Tolsztoj, Alekszej Tolsztoj és Mihail Solohov. Az amerikai írók közül Mark Twainnek jelent meg a legtöbb munkája — 31 első. 11 máso­dik kiadás, majd 800 ezer pél­dányban — míg az élők közül John Steinbeck vezet; több mint 220 ezer példányban je­lentek meg könyvei. Shakes­peare műveiből -r- nemhiába, a Shakespeare-kultusz orszá­gának neveznek bennünket Angliában is — 28 első és 10 második kiadás jelent meg, majd 1200 íven és mintegy 300 ezres példányszámmal. A. G. RÁDIÓ-, TELEVÍZIÓ- JAVÍTÁST helyszínen is 48 órán belül vállal A FŐVÁROSI JAVÍTÓ ÉS SZERELŐ VÁLLALAT V., Városház utca 1. (187— 447). XI., Bartók Béla út 37. (259—044). XX., Kossuth Lajos utca 21. (144—393). XXII., Rózsa Richárd utca 50. lalkozni ezzel az üggyel. Ez a dráma kétségtelenül egészsé­ges oldaláról próbálja a kórké­pet megrajzolni. Egy munkás­család áll a középpontban: csempész fiú és a züllésnek in­dult leány döbbenti rá az édes­apát, hogy kicsúszott kezéből a fiatalok nevelése. Mindehhez egy bűnügyi história szolgál keretül, egy gyilkosság és a fényképész vezérlete alatt álló huligánbanda. Találkoztunk már hasonló figurákkal az élet­ben. mégis valahogy túl sokat markolt a két szerző. Egyszerre akart minden kérdést megmu­tatni. s a kelleténél mindent félreérthetetlenebbül, jobban megmagyarázva, szájbarágva, mint ahogy azt a néző szeretné, így aztán nagyjából ismert gondolatokat, helyzeteket és fi­gurákat, nem eléggé egyéni jellemeket látunk a színpadon. A kaposvári színház a kér­dést fontosnak tartva, méltó lelkesedéssel vitte színre a két szerző darabját. Bálint György rendezése sok tekintetben hatá­sos és meggyőző. A legfőbb szerepekben megfelelő színészi alakításokat találunk. Homokay Pál öreg munkása az ehhez a figurához hasonló szerepek sok színpadi változata ellenére is egyéni és új tudott lenni. Sallós Gábor, mint a bandavezér fényképész nagyvonalúságot, a lélek silányságát ábrázolta eb­ben az íróilag gyengébben kö­rülhatárolt figurában. Tetszett még Csihák László, Szlonka Márta, Holl János és Fillár Ist­ván alakítása. Ma este a kaposváriak a Phedrea előadásával búcsúznak a budapesti közönségtől. — bel — RÁDIÓMŰSOR FEBRUÁR 28, KEDD KOSSUTH: 14.00: Tömegdalok mártírjaink­ról. — 14.15: Gyermekrádió. — 14.35: Fiatalok Zenei Újságja. — 15.00: Hírek. —? 15.10: A barátság hullámhosszán. — 15.20: Élő szóval — muzsikával. Közben: 17.00: Hí­rek. — 17.40: Ifjúsági Rádió. — 18.00: Könnyű zene Japánból. — 18.15: Tudományos híradó. — 18.30: Népi zene. — 19.05: Gyári sziréna. — 19.25: Schumann: A-moll zongo­raverseny. — 19.54: Mese. — 20.00: Esti Krónika. — 20.30: Tánczenei gimnázium. — 21.05: A szerencse- lovag. Elbeszélés. — 21.35: Népzene. — 21.50: Vers és dal. — 22.00: Hí­rek. — 22.15: Kommentár. — 22.25: Rácz Aladár. Emlékmüsor. — 23.25: Könnyű zene. Közben: 24.00: Hí­rek. PETŐFI: 14.15: Dalok. — 14.35: Vers. — 14.40: Népek muzsikája. — 15.20: Riportmüsor. — 15.35: A Prágai Svitorka-zenekar. — 16.00: Hírek. — 16.05: Történetek citeraszó mellett. — 16.35: Zenekari muzsika. — 17.15: Időszerű nemzetközi kérdések. — 17.25: Hangversenynaptár. — 17.40: Szórakoztató zene. — 18.00: Hírek. — 18.05: Gounod: Faust — Valpur- gte-éji jelenet. — 18.30: Emlékezés Komjáth Aladárra. — 19.00: Hírek. — 19.05: Tánciskola kezdőknek és haladóknak. — 19.40: Ezüstkalászos gazdatanfolyam. — 20.00: Nyilvános Bartók-hangverseny a stúdióban. Közben: 20.40: Mesterházi Lajos el­beszélése. — 21.00: Hírek. — 21.45: Emlékezés Rosa Luxemburgra. — 22.00t Daljátékrészletek. — 23.00: Hírek. MÁRCIUS 1, SZERDA KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.35—7.59: Zene. — 8.10: Operarészletek. — 9.00: Iro­dalmi riport a XVIII. századból. — 9.20: Népi zene. — 10.00: Hírek. — 10.10: Úttörő-híradó. — 10.30: Na­pirenden ... — 10.35: Elhangzott műsorainkból. — 12.00: Hírek. — 12.10: Tánczene. — 13.00: Pillangó. XII. — 13.20: Chopin-zongoramű- vek. — 13.45: Levelezés. — 14.00: Operettekből. — 15.00: Hírek. — 15.10: Az ifjú Jókai. Rádiójáték. — 16.15: Két operettnyitány. — 16.35: Könnyű melódiák. — 17.00: Hírek. — 17.15: Szív küldi... — 17.50: Gondolat. Irodalmi hetilap. PETŐFI: 6.00—7.59: Zene. — 8.00: Hírek. — 14.15: Fúvószene. — 14.40: Orosz nyelvlecke. — 15.00: Könnyű zene. — 16.00: Hírek. — 16.05: Népdal­csokor. — 16.35: Jóházból való úri- lány. Regényismertetés. — 17.00: A Magyar Rádió Énekkara. — 17.15: Komor Imre írása. — 17.30: Hän­del: Tűzijáték. A TELEVÍZIÓ MŰSORA KEDDEN: 18.00: Nyílt tárgyalás. Napiren­den: A bátorság; 19.15: TV-híradó; 19.35: Meghasonlás. Magyarul be­szélő szovjet film; 20.10: Muzsiká­ról mindenkinek. Ádám Jenő elő­adása az ütőhangszerekről; Kb. 21.30: Hírek. Hogy élnek a Marson? Erre a kérdésre ad feleletet Tabi—Erdődy —Innocent—Horváth—Tamássy „Ürmacska” című látványos revü- je. amely a Tarka Színpadon Rá- tonyi Róbert rendezésében már­cius 2-án kerül bemutatásra. Fő­szereplők: Kardos M., Csákányi L., Acs M., Kosa A. Kollár L., Ba- racsi F.. Pogány M.. Komlós J. Közreműködik: Lucille Mapp, vi­lághírű néger jazz-énekesnő és Sá- rosi Katalin táncdalénekesnő. (x) A BUDAPEST TÁNCPALOTA VI., Nagymező utca 17. új műsorában NÉMETH MARICA KARDOS MAGDA KORDA GYÖRGY Miké—Lehrner duó Császár—Falus duó 2 Jurida Fazekas Ákos szólótáncos tánckar A Budapest tánczenekarát vezényli: FÓTHY JÁNOS karnagy Koreográfus: NEMES GYÖRGY SZÉKELY BERTALAN TANÍTVÁNYA Í3eSzélö Szántól? Hogyan alakult a szépirodalmi művek példányszáma Százmillió tankönyv — Gorkij, Tolsztoj, Shakespeare A magyar könyvkiadás 1945-től 1959-ig

Next

/
Thumbnails
Contents