Esti Hírlap, 1961. március (6. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-01 / 51. szám

Különleges gépeket, berendezéseket kap az idén külföldről az élelmiszeripar Automata levespor-adagoló és baromficsomagoló Kenyértészta-sodró és szivarfonó • Pasztőrözök a tej- és a söriparnak A népgazdaság minden ágá­ban teljes erővel folytatódik az idén a műszaki fejlesztés. Az Élelmezésügyi Minisztérium­hoz tartozó üzemekbe is sok korszerű gép kerül. Több na­gyobb felszerelés importját is tervezik. A konzervipar részére a Német Demokratikus Köztársaságtól nagytelje­sítményű borsócséplő gépe­ket szereznek be. A gépekkel a termelőszövet­kezetek nagy tábláin is köny­­nyen leszedik, a jól fizető, de eddig a betakarítás nehéz fizi­kai munkája miatt nem szíve­sen termelt hüvelyeseket. Ren­deltek különféle babfeldolgozó, osztályozó, szeletelő, felvágó­gépeket. Ugyancsak német szerkezet a Magi kocka csoma­goló, egyszerűsíti, modernizál­ja az újra népszerűvé váló le­vespótló csomagolását. Tőkés kereskedőnél kötött le a ma­gyar külkereskedelem levespor adagoló és a készárut zacskóba helyező automatát. A vágóhidak szakemberei néhány hónap múlva mechani­kus csontozóg­épeket, szalma­­pörzsölő apparátot, s külön­leges zsíradagoló-csomagoló automatát használnak majd. A baromfifeldolgozó ipar mű­helyeibe tojásvizsgáló, osztá­lyozó és mosógépek jutnak. Vásárolnak a hűtött baromfira a műanyag védőfóliát pontosan ráfeszítő s így levegőmentesítő, úgynevezett crgoval-csomagoló berendezést. A hűtött, tisztított „kész” szárnyasok súlyát spe­ciális— ez is idei behozatal — bizerba mérlegek automatiku­san állapítják meg, s a hozzátartozó blokkoló­szerkezet mindjárt kiszá­mítja, a csomagon lévő kártyán feltünteti a csir­kéért, a libáért, a kacsáért, az aprólékért fizetendő fo­gyasztói árat. Német gépekkel gazdagodik a növényolajipar is. Szappan­csomagoló berendezésekre és gyertyaöntő gépekre számít­hatnak az idén az érdekelt üzemek A tejipar számára szintén a" Német Demokratikus Köztársaságból tíz főzőgépet, hat tejtisztító centrifi­gát és hat automatikusan szabályoz­ható új típusú — úgynevezett — lemezpasztőrözőt hoznak le. Vettek vajköpülőt is. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság húsz fölözőgépet, 16 darab, óránként ötezer liter tejet pasztörizáló gépsort ad át. A cukoripar rekonstrukció­jához még az idei beruházás, a Német Demokratikus Köztár­saságból rendelt 42 darab gyorsfordulatú félautomata centrifuga és a vacuumos dob­szűrők is hozzá tartoznak. Tel­jesítik az édesipar igényét, a karamella készítéséhez — szaknyelven — toffee-automa­­tát, a darabáru csomagolásához automata gépeket vettek — mindkét típust a Német De­mokratikus Köztársaság konst­ruktőrei szerkesztették. Gon­doltak ezenkívül az édesség nyersanyagát finomító henger­székre, s ostyasütő automa­tákra is. Vásároltak csokoládé­­figurákat formázó, töltő- és csomagológépeket. A sütőüzemekbe kenyér­­tészta-sodrógép kerül. Javul a sör, a komlóié to­vább őrzi meg ízét, zama­­tát, a tejiparban használt géphez hasonló lemezpasztőr őrökkel tartósítják a „folyékony kenyeret”. A dohánygyárak­ban négy szivarfonógépet és két nagyteljesítményű rotációs vágóapparátot szerelnek fel. Ezekkel óránként 800 kilo­gramm dohányt vághatnak, négyszer többet, mint az eddig működő berendezéssel. A Né­met Demokratikus Köztársa­ságból a magyar malomipar hengercsiszoló és rovátkoló gépeket importál, az idén. L. M. SZÖVETKEZETI MÉRTÉKSZABÓSÁGOK TAVASZI—NYÁRI DIVATBEMUTATÓJA 1961. III. 11-TŐL 15-IG. Barlangmúzeum a Várban, fizetőremlés-iúlgálat szervezése A Hazafias Népfront Buda­pesti Bizottsága akcióbizottsá­got hozott létre a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal és az idegenfor­galmi szervek mun­kájának segítésére. Az akció­bizottság a javaslatokon kívül felkutatja azokat a lehetősége­ket, ahol társadalmi összefogással mozgósíthat Budapest ide­genforgalmának növelé­sére, hogy fővárosunk az idén mér felkészültebben várja külföldi látogatóit. Megalakult az akció­bizottság műszaki csoportja is: eddig mintegy 40 elméleti és gyakorlati szakember vállalta, hogy az akcióbizottság javas­latait, elképzeléseit műszaki szempontokból is megvizsgálja, s ezáltal az idegenforgalmi szervek már megfelelően ki­dolgozott terveket kapjanak. Az akcióbizottság a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal idei munkaterve alapján a fizető­vendég-szolgálat bővítésére azt tervezi, hogy a II., a XL, a XII. és a XIV. kerületekben a házkezelési igazgatóságok és a lakó­bizottságok segítségével aktívahálózatot szervez olyan lakások, épületek fel­kutatására, ahol majd kül­­l­­öldi vendégeket lehet elszál­lásolni. A Rómaipart fejleszté­sére elsősorban a III. kerületi Hazafias Népfront aktivistáit mozgósítja. Az akcióbizottság egyebek közt azt is vállalta, hogy elkészíti a magyar falu­múzeum tanulmánytervét. Papp Ferenc műegyetemi tanár kezdeményezésére az akcióbizottság a Várban barlangmúzeum létesítését javasolja, ahol bemutatják a magyar­­országi barlangtani kutatások eredményeit, fényképeken és más szemléltető eszközökkel pedig a híresebb barlangokat ismertetnék. A kezdeménye­zéshez megfelelő segítséget ad­tak a Karszt- és Barlangkutató Egyesület szakemberei is. Az akci­óbizottság részt vesz az Adyligeten tervezett autó­­campingtábor létesítésének tervezési és kivitelezési mun­kájában is. b. I. SZAKÍTÓPRÓBA Az új Erzsébet-h­íd tartókábeleinek szakítópróbáját az Épí­téstudományi Intézetben végezték el. A kísérlet kiváló eredménnyel­­végződött: az első szál csak 247 tonna terhe­lésnél pattant el. Csizmadia Béla technikus az elszakadt kábelrészt vizsgálja. (MTI fotó : Tormái felv.) •Jön a csuklós villamos és trolibusz Kétszáz utas egy kocsin • Ülőkalauz • A 67-es és a 75-ös vonalon járatják majd a kísérleti példányokat A csuklós autóbusz után ha­marosan csuklós trolival és vil­lamossal is találkozhat a kö­zönség a főváros utcáin. A Vil­lamos Vasút Vállalat műhelyé­ben két villamoskocsi össze­építéséből készítik el az első csuklós villamost, amely olyan lesz, mint egy pullman vasúti kocsi. Az el­ső csuklós villamost a második félévben állítják forgalomba a 67-es vonalán. Kissé hordó ala­kú lesz a 20 méter hosszú ko­csi karosszériája, s végig csak egy sor ülőhelyet építenek be. Kétszáz személyre tervez­ték az első csuklós villa­most. A megfelelő kísér­leti forgalom után az összes 3100-as típusú kocsikat — amelyek a Rákóczi úton, a Bajcsy-Zsilinszky úton, s részben a Körúton közleked­nek — csuklós típusra alakít­ják át a következő években. A felszálló ajtót hátul helyezik el, középen a rövid távon utazók, az első ajtón pedig a távolabbi célpontok felé igyekvők száll­hatnak majd le. Ezzel a korszerű belső utasáram­lással megoldható a villa­moson is az ülőkalauz­rendszer. A villamosokkal egy időben tervezik a csuklós trolit is. Szintén a második félévben, a 75-ös vonalán helyezik üzembe első példányát, majd a megfe­lelő próbák után néhány év alatt fokozatosan ezek váltják fel a Hungária úton a pót­kocsis trolibuszokat. A 150—160 személyt befogadó kocsikhoz mindössze egy ka­lauz szükséges. Külsőre épp olyan lesz, mint a csuklós autóbusz, hossza 15 méter. Április 4-ig­ négy csuklós autóbuszt helyeznek üzembe A Fővárosi Autóbuszüzem néhány hónapja közlekedteti a csuklós autóbusz mintapéldá­nyát. A kocsi eddig már 22 000 kilométert tett meg és a szakemberek megállapítása szerint kitűnően bevált. Töké­letesen működik a motor, a csuklós­ szerkezet, az autóbusz minden kívánalomnak meg­felel. Az autóbuszüzem vezetői­nek az eddigi tapasztalatok alapján az a véleménye, hogy szorgalmazni kell további csuk­­■ lós­ autóbuszok gyártását. A számítások szerint még április 4. előtt négy csuklós autóbusz jelenik meg Pest ut­cáin és ezek a járművek — előreláthatólag — a 6-os vona­lán közlekednek. A második negyedévben további nyolc készül el, a harmadik negyed­évben pedig 12, úgy, hogy a mintapéldánnyal együtt a har­madik negyedév végén összesen már huszonöt nagy befogadó­­képességű autóbusz könnyíti meg a fővárosban a forgalom lebonyolítását. Csütörtökön temetik Révész Jenőt Az Esti Hírlap szerkesztősége tudatja, hogy a hosszú, sú­lyos betegség után elhunyt Révész Jenő elvtársat, a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottságának tagját, a mun­kásmozgalom régi harcosát, lapunk főszerkesztőjét, a MUOSZ választmányának tagját 1961. március 2-án, csütörtökön kísér­jük utolsó útjára. A gyászszertartás délután fél kettőkor lesz a Kerepesi temető halottasházában. Korszerűsíti pályáit a vasút: Budapesttől Kelebráig 125 kilométeres sebességgel száguldhat a gyors A vasúti forgalom gyorsítá­sának egyik legnagyobb aka­dálya a pályák állapota, s ezért legtöbb vonalunkon még a gyorsvonatok is csak 60—80 kilométeres sebességgel közle­kedhetnek. A MÁV néhány év óta tervszerű felújítást végez. Ezzel elérik, hogy 1965 végére az összes fővonalakon száz­kilométeres vagy ennél nagyobb sebességgel köz­lekedhetnek majd a gyors­vonatok.­­ A program végrehajtásának f első részeként az idén 400 kilo­méter, 1965 végéig pedig ösz­­szesen mintegy 2700 kilométer elavult, régi vágányt építenek újjá. Ebben az évben különö­sebben jelentős a Lökösháza— Mezőtúr közötti pályaszakasz átépítése. A vonalrész átépítése után Bukaresttől Budapestig 100 kilométeres gyorsasággal száguldhatnak a vonatok.­­ A kelebiai nemzetközi Vona- I Ion 1963-ra készül el a teljes­­ felújítás, s ennek keretében az­­ idén mintegy 50 kilométeren építik át teljesen a pályát. Ezen a vonalon — a MÁV tör­ténetében először — teljes hosszúságban hézag­nélküli sínt fektetnek le, s olyan masszív pályát épí­tenek, hogy a gyorsvona­tok 125 kilométeres sebes­séggel haladhatnak majd. Körülbelül három órára csökkentik a jelenleg mintegy hatórás menetidőt Budapest és Szombathely között is a jövő év végére elkészülő pályafel­újítások révén. Ebben az év­ben Győrszabadhegy és Celldö­­­mölk között kerül sor új pálya építésére. Folytatják a Buda­pest—Miskolc fővonal felújí­tását, s itt is befejeződnek jö­vőre a munkálatok. A Hatvan —Em­őd közötti több mint száz­kilométeres szakaszon a villanymozdonyok pró­bafutásaira alkalmas vo­nalat alakítják ki, ahol 125 kilométeres sebesség­gel nyargalhatnak a korszerű villanymozdonyok. Kinél maradjon az elvált szülők gyermeke A Legfelsőbb Bíróság elnöki tanácsának döntése A Legfelsőbb Bíróság elnök­ségi tanácsa a különváltan, vagy elváltan élő szüleik gyer­mekeinek elhelyezéséről elvi döntést hozott, amely kimond­ja: 1. A gyermek elhelyezé­­­­séért, vagy eddigi elhelyezésé­nek megváltoztatásáért indult perben a bíróságnak minden esetben gondosan vizsgálnia kell a gyermek érdekét és dön­téskor ezt kell a fő szempont­nak tekintenie. 2. Ha a szülők­nek az elhelyezésre kötött megegyezése a gyermek érde­kével ellentétes, a bíróság hi­vatalból úgy intézkedhet, ahogy az a gyermeknek legjob­ban megfelel. Nem veszítheti el szüleit A nagy jelentőségű elvi dön­tést a Legfelsőbb Bíróság rész­letesen indokolta. A házassági együttélés megszakítása — mondja az indokolás —, a há­zassági kötelék felbontása nem járhat azzal a következmény­nyel, hogy a gyermek elveszítse szüleit. Az a szülő, aki elva­­kultságában közvetlen, vagy közvetett módszerekkel arra törekszik, hogy a gyermek ér­zelmi világából kiölje, vagy csak elhalványítsa a másik szülő iránti szeretetet és tiszte­letet, a jogi következményeken kívül a társadalom erkölcsi el­ítélését is kihívja maga ellen. Az a szülő, aki gyermekét sze­reti, sorsát szívén viseli, úgy cselekszik, ahogy az a gyer­meke érdekének, jövőjének a legjobban megfelel. Bármelyik szülőhöz, vagy esetleg harma­dik személyhez kerüljön a gyermek gondozásra, a társa­dalom megkívánja, hogy a gyermek találkozhassék a szü­lőkkel, a szülő figyelemmel kí­sérhesse gyermeke sorsát, fej­lődését, életkörülményeit, ta­nulmányi előmenetelét, jelle­mének alakulását. Fiú, lány és a kor Ha a szülők a gyermek el­helyezésében nem tudnak, vagy nem a­karnak megegyez­ni, a bíróság dönt. A családjo­gi törvény azt a rendelkezést tartalmazza, hogy „hatodik életévét betöltött fiúgyermeket rendszerint apjánál, a leány­­gyermeket és a hatodik élet­évét be nem töltött fiúgyer­meket pedig rendszerint anyjá­nál kell elhelyezni. A gyermek érdekében azonban ettől a sza­bálytól el lehet térni, sőt, a gyermeket máshol is el lehet helyezni”. E rendelkezés alap­ján olyan téves közfelfogás ki­alakul­­ása észlelhető, hogy a leánygyermek korra való te­kintet nélkül, mindig az anyá­nak, a hatodik életévét betöl­tött fiúgyermek pedig mindig az apának „jár”, s rendkívül nyomós okok kellenek ahhoz, hogy ettől a megoldástól egyik vagy másik szülő javára el le­hessen térni. A téves közfelfo­gás kialakulásához hozzájárult az is, hogy egyes bírói ítéletek a gyermek elhelyezésekor az életkor és a nem jelentőségét túlzottan hangsúlyozták. Szük­séges, hogy a Legfelsőbb Bíró­ság elvi döntésben fejtse ki a családjogi törvény e rendelke­zésének helyes értelmét. Ahol nagyobb a biztosíték A társadalmi és gazdasági egyenjogúság nemcsak azt eredményezi, hogy a gyermek eltartásának és nevelésének anyagi eszközei ma már álta­lában mindkét szülőnél bizto­­­­sítottnak tekinthetők, hanem azt is, hogy az önállóan dolgo­­­­zó és kereső nő rendszerint­­ nem nélkülözi azt az erélyt és­­ egyéb tulajdonságot, amely a hatodik életévét betöltött,­­ fő­leg a serdülő korba került fiú­gyermek helyes neveléséhez, fegyelmezéséhez szükséges. Az apákra sem érvényes kivétel nélkül az a felfogás, hogy a leány, vagy hat éven aluli fiú­gyermek nevelésére és gondo­zására alkalmatlanok. A gyer­mek nevelésére való alkalmas­ságot a szülők egyéni jellem­beli tulajdonságai határozzák meg. Az életkornak és a nem­nek döntő jelentősége tehát csak akkor lehet, ha a gyermek érdeke és nevelése bármelyik szülőnél való elhelyezés esetén rendezettnek látszik. Az a dön­tő szempont, melyik szülő sze­mélyében van nagyobb bizto­síték arra, hogy a gyermek a társadalom építő tagjává válik. Alaposan kell mérlegelni, hogy több gyermek esetén szét­választásuk nem okoz-e még további szakadást a család tag­jai között, nem zavarja-e még jobban a gyermek lelki harmó­niáját. Ugyanilyen alaposság­gal kell vizsgálni a szülőknek a békés házasélet felbomlásáért való felelősséget. A látogatás A környezetváltozás izgal­maitól a gyermeket lehetőleg éppúgy meg kell kímélni, mint annak a tudatnak lélekmérge­ző hatásától, hogy szülei a bí­róság előtt viaskodnak érte. Különösen káros lehet a gyer­meknek megszokott környeze­téből való kiszakítása akkor, ha az hasonló korú testvéreitől való elszakadással jár együtt. A családjogi törvény az apá­nak nem ad jogot arra, hogy a kötelezettségeit önfeláldozóan teljesítő anyától fiát azon az alapon vehesse el, hogy a gyer­mek hatodik életévét betöltöt­te. Az addigi elhelyezés meg­változtatásához annak bizonyí­tása szükséges, hogy a gyermek jövője az apánál való elhelye­zést kívánja meg. Ugyanezek az elvek megfelelően irány­adók akkor is, ha az apánál levő gyermek eddigi elhelyezé­sének megváltoztatását kérik. Hangsúlyozni kell: bármelyik szülőnél is van a gyermek, a másik szülőnek joga és köteles­sége, hogy időnként megláto­gathassa, szeretetét kimutat­hassa, sorsát figyelemmel kí­sérhesse. Mindezt alkalmazni kell örökbefogadott gyermek elhe­lyezésekor és akkor is, ha a szülők nem volt'"- házastársak, Hajdú Endre étteremben délelőtt 10-12 óra között velőscsont pirítással 5.40 Ft

Next