Esti Hírlap, 1961. április (6. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-01 / 78. szám
Átadták az 1961. évi irodalmi és művészeti díjakat Ha délelőtt a parlament Munkácsy-termében Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Minisztertanács határozata alapján átnyújtotta a kiváló és érdemes művész kitüntetéseket. A kitüntetések átadásánál megjelent Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Benke Valéria művelődésügyi miniszter, Orbán László, a Magyar Szocialista Munkáspárt kulturális és tudományos osztályának vezetője és Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese A kitüntetettek nevében Kőműves Sándor színművész, a Madách Színház tagja beszélt. Kiváló és érdemes művészek A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze lett Kőműves Sándor színművész, a Madách Színház tagja, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze és Feleki Kamill színművész, Kossuth-díjas, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze. A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze címben részesült: Sulyok Mária színművész, Kossuth-díjas, a Vígszínház tagja; Sennyei Vera színművész, a Fővárosi Operett, és a Petőfi Színház tagja; Csorba Géza Kossuth-díjas szobrászművész; Sármássy Miklós színművész, a Pécsi Nemzeti Színház tagja; Szabó Miklós operaénekes, a Szegedi Nemzeti Színház tagja; Pécsi Sándor színművész, kétszeres Kossuth-díjas, a Madách Színház tagja; Selmeczy Mihály nyugdíjas színművész, a debreceni Csokonai Színház volt tagja és Dénes Vera gordonkaművész, a Zeneművészeti Főiskola tanára (háromszoros Liszt-díjas). A Művészeti Szövetségek Házában ma délben átadták az 1961. évi irodalmi és művészeti díjakat. Irodalmi és művészeti díjakban a következők részesültek: József Attila-díj I. FOKOZAT: Kis Ferenc Ami megőriz című kötetéért; Tatay Sándor Puskák és galambok című ifjúsági regényéért; Vas István Rapszódia egy őszi kertben című kötetéért. II. FOKOZAT: Oravecz Paula Faforgácsok című családregényének első kötetéért; Dékány András ismeretterjesztő ifjúsági regényeiért; Takács Imre A csillagok árulása című regényéért. III. FOKOZAT: Kiss Lajos Élet és esztétika című kötetéért. Erkel Ferenc-*díj I. FOKOZAT: Ujfalussy József tudományos munkásságáért, különösen a zeneesztétika kimunkálásában elért eredményeiért; Maróthy János zenekutatói, tudományos munkásságáért, Az európai népzenék eredete című művéért. Munkácsy Mihály-díj I. FOKOZAT: Kalló Viktor emlékműveiért; Miháltz Pál 1959-ben rendezett gyűjteményes kiállításáért. II. FOKOZAT: Aszódi Weil Erzsébet 1960- ban rendezett önálló kiállításáét; Zelenák Crescencia a plakátművészet terén elért eredményeiért. III. FOKOZAT: Plesznivy Károly a rackaszőnyeg tervezésében elért eredményeiért; Csomó Judit 1960-ban rendezett önálló kiállításáért és több kiállításon bemutatott műveiért; Perez János 1961-ben rendezett kiállításonbemutatott műveiért, valamint a fémművészet épületdíszként való alkalmazásában elért eredményeiért. Balázs Béla-díj I. FOKOZAT: Herskó János a Vasvirág és a Két emelet boldogság című játékfilmek rendezéséért, valamint a magyar filmművészet érdekében kifejtett eredményes munkájáért; Macskássy Gyula a magyar rajzfilmgyártás megteremtésében szerzett érdemeiért, a Párbaj, a Ceruza és a radír című rajzfilmek rendezéséért; Szemes Mihály rendezői munkásságáért, különös tekintettel a Kölyök és az Alba Regia című filmek rendezésére. II. FOKOZAT: Vancsa Lajos a magyar természettudományos filmek alkotásában végzett operatőri munkásságáért. Liszt Ferenc-díj I. FOKOZAT: Mikó András a szegedi szabadtéri színpadon rendezett Hunyadi László, valamint az Albert Herring és más operák rendezéséért. II. FOKOZAT: A Weiner vonósnégyes tagjai: Szász József, Krasznai István, Szász Árpád, Székács János hazai és külföldi sikereikért, művészi eredményeikért, a magyar művek bemutatása terén szerzett érdemeikért; Kocsis Albert hegedűművész és Szabó Zsuzsa zongoraművész szonátapár a kamarazene és az ifjúság zenei nevelése terén elért eredményeikért; Orosz Adél a klasszikus balettek kiváló megformálásáért; Réti József az operai szerepek elmélyült alakításán kívül a koncertdobogón nyújtott művészi teljesítményeiért; Szalma Ferenc (Szeged) az Ivan Szuszanyin és A bolygó hollandi című opera címszerepeinek énekléséért. III. FOKOZAT: László Margit operaszerepeiért, különösen Mozart és Haydn operáiban zeneileg és művészileg gondosan megformált alakításaiért. Jászai Mari-díj I. FOKOZAT: Szinetár Miklós a Fra Diavolo, az Ory grófja, a Cosi fan tutte című operák, valamint a Koldusopera és az Egy szerelem három éjszakája című darabok kiváló rendezéséért; Rátonyi Róbert a klasszikus operettekben nyújtott teljesítményeiért, lelkiismeretes művészi munkájáért, újszerű konferanszaiért; Spányik Éva (Pécs) Az ember tragédiája az Ellenségek, a Ljubov Jarovaja, a Stuart Mária az Euripides, az Ilyen nagy szerelem című darabokban nyújtott színészi teljesítményeiért; Fenyvessy Balázs, a Déryné Színház alapító tagja a Bánk bán és mai paraszti témájú darabokban nyújtott alakításaiért. II. FOKOZAT: Horváth József Szentivánéjii álom, Irkucki történet, Mákvirágok című darabokban nyújtott művészi teljesítményeiért; Némethy Ferenc (Miskolc) a Megperzselt lányok, Koldusopera, Svejk, Kormos ég, A Néva partján című darabokban nyújtott művészi teljesítményeiért; Bángyörgyi Károly (Debrecen) a Romeo és Julia Leszámolás, Az ember tragédiája, Kormos ég című darabokban nyújtott művészi teljesítményeiért; Seregi László (Kecskemét) számos mai tárgyú darab rendezéséért; Tábori Nóra a Ványa, az ezred fia, Szellemesek, Antigone, Hivatalnok urak, Huncut kísértet című darabokban nyújtott művészi alakításaiért. III. FOKOZAT: Keres Emil előadóművészetéért, valamint Majakovszkijalakításáért; Kállai Ilona a Megperzselt lányok, Boldogság, merre vagy, Felnőnek a gyerekek, Kötéltánc, Holdfény egy szivárványszínű sálon, Egy kis bécsi kávéház című darabokban nyújtott művészi teljesítményeiért; Kassai Ilona, a Déryné Színház alapító tagja a Tündérlaki lányok, Ármány és szerelem, valamint a Bánk bán című darabokban nyújtott művészi alakításaiért; Sallós Gábor (Kaposvár) rendezői munkásságáért, színészi alakításaiért. A BÁNYÁSZTEREFERE ! címmel 3x2 méteres olajkompozíciót fejeztem be — mondja Szabó Zoltán Derkovits-ösztöndíjas festőművész. — A tatabányai bányászok életének egy epizódját dolgoztam fel. A vásznat a tatabányai technikum kollégiumának dísztermében állítják fel." AZ ÁLLAMI BALETTINTÉZETBEN mind több külföldi növendék szerez képesítést. Három bolgár származású tanuló és három NDK-beli művészjelölt készül most az idei vizsgákra. □ A HANGLEMEZGYÁRTÓ VÁLLALAT több új Liszt-, Bartók-felvételt jelentet meg hamarosan az ünnepi év alkalmából. Az újdonságok között szerepel Liszt Faust-szimfóniája, a Hungária című szimfonikus költemény, valamint Bartók Táncszvitje, a Kékszakállú herceg vára című operája. ÉRDEKES BALETTMŰVEL ismerkedik meg április 20-án az Erkel Színház közönsége; ezen az estén mutatja be a vendégszereplő kubai balett-társulat Carlos Farignas Ébredés című, forradalmi témájú táncdrámáját, amely a kubai nép szabadságharcát idézi fel színpadon. G NINCSEN MÚZSA TÖVIS NÉLKÜL a címe a Kamara Varieté következő műsorának, amelynek bemutatóját április utolsó hetére tervezik. A KÉT SZEM MAZSOLA címet kapta Sós György drámája, A pék, az Állami Déryné Színházban. A darabot vidéken már játsszák, Budapesten április 21-én mutatják be. G AZ ELVESZETT PARADICSOM címmel írta meg új darabját Sarkadi Imre a Madách Színház számára. A darab az évad végén kerül színre. □ A DEBRECENI NÉPI EGYÜTTES a hét végén kéthetes bulgáriai vendégszereplésre utazik. Fellép majd Szófiában, Blagojevgrádban, Burgaszban és több más városban. Összesen 12 előadást tart. □ SZERVÁNSZKY ENDRE Névnap a cserénynél címmel ének-, zene-, tánckari művet komponált az Állami Népi Együttes részére. Ráday Miklós koreográfiája jórészt tiszapolgári legénytáncokat dolgozott fel. Az együttes április 10-én az Erkel Színházban mutatja be az új művet. D MORETO Donna Dianáját vasárnap századszor játszsza a Madách Színház. D A RÁDIÓ új zenei stúdiójának táncdal-növendékei április 4-én mutatkoznak be az Erkel Színházban. ALBÁK TALÁLKOZÁSA Ligyija Martiscsenko és Tatjana Szamojlova, az eredeti Alba Regia-történet és a film főszereplője tegnap este a Szikra Moziban rendezett díszbemutatón. (MTI fotó : Keleti felv.) rádióműsor MÁRCIUS 31. FENTEK KOSSUTH: 15.30: Ifjúsági Rádió. — 15.50: Szív küldi... — 16.25: Mai magyar költők versei. — 16.40: Új életünk dalai. — 17.00: Hírek. — 17.15: Ötórai tea. — 17.45: Rádióiskola. — 18.30: Magyar nóták, csárdások. —* 19.05: Fórum. Az édestestvérekről. — 19.20: Zenekari muzsika. — 19.54: Mese. — 20.00: Esti Krónika. —• 20.20: Forog a korong ... Könnyűzenei hanglemez-összeállítás. —* 21.10: Szegényemberek. Móricz Zsigmond műveiből. — 22.00: Hírek. — 22.20: Harlemi árnyak. — 22.55: Kamarazene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Dalok. Kovács Erzsi énekel. PETŐFI: 15.50: Új hivatások. Riport. — 16.00: Hírek. — 16.05: Rimszkij-Korszakov: Seherezádé. — 16.50: Orosz nyelvlecke. — 17.00: Jan Peerce énekel. — 17.15: Tárlat- és műteremlátogatás. — 17.35: Szegedi Anikó zongorázik. — 18.00: Hírek. — 18.05: Csodatükör. Daljátékrészletek. — 18.30: Madrigálok. — 18.45: Gyári sziréna. — 19.00: Hírek. — 19.05: Tánczene. — 19.40: Falurádió. — 20.00: Heti hangversenykalauz. — 21.00: Hírek. — 21.05: Sporthíradó. 21.20: Szomszéd népek zenéje. — 21.50: Társadalmi Szemléből. — 22.00: Szerenádest. — 23.00: Hírek. Április 1. SZOMBAT KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.35—7.59: Zene. — 8.10: Népi zene. — 8.40: Lányok, asszonyok. — 9.00: Kodály kórusműveiből. — 9.15: Áprilisi capriccio. Versek. — 9.30: Könnyű zene. — 10.00: Hírek. — 10.10: Óvodásoknak. — 10.30: Operettfinálék. — 11.10: Rádióiskola. — 12.00: Hírek. — 12.10: Szív küldi. — 12.50: Mit olvassunk? — 13.05: Népszerű vígoperákból. — 13.45: Utak Pannóniából. Bernáth Aurél könyvét ismerteti Dersi Tamás. — 14.00: Fúvószene. — 14.15: Barabás Tibor írása. — 14.30: Schumann: Erdei képek. — 15.00: Hírek. — 15.10: Élőszóval — muzsikával. Közben: I5.50: Hét nap a külpolitikában. — 17.00: Hírek. — 17.10: Könnyűzenei híradó.* 17.50: Petőfi nyomában. Zenés összeállítás. PETŐFI: 6.00—8.00: Zene. — 14.15: Könynyűzene. — 14.55: Horgászok ötperce. — 15.00: Operakalauz. — 16.00: Hírek. — 16.05: Szerepek, pillanatok ... (Tolnay Klári jutalomjátéka. Ismétlés.) — 16.55: Tánczene. — 17.20: A zenei előadóművész. Molnár Antal előadása. — 18.00: Hírek. MA JELENT MEG a IV.Követő Könyvkiadó Fiatal írók sorozatában Bor Ambrus, A nagykorúság órája című novelláskötete, valamint Dékány András Megszállottak című kisregénye. A Gondolat Kiadó Világi árok-sorozata új köteteként Róna-Tas András Nomádok című írása Mongólia nagy társadalmi átalakulásáról, a Balettek könyve második, bővített kiadásban. NÉGYEN A KITÜNTETETTEK KÖZÜL Kísérletezni, körülnézni, felfedezni Egy el nem fogadott tanács Tatay Sándort másodszor tüntették ki József Attila-díjjal Ezúttal Puskák és galambok című nagysikerű ifjúsági regényéért kapta meg a díjat; a Hunnia Stúdióban Keleti Márton épp most forgatja a regényből készülő filmet. Az író gyakorta ellátogat a felvételekre, olykor munka közben is javítgat még a forgatókönyvön. Jelenleg regényciklusának, a Simeon-családnak negyedik kötetén dolgozik. Első József Attila-díját a Simeon-családért kapta. Tatay legismertebb novellaíróink közé tartozik. A Magvető Könyvkiadó számára novelláskötetet állít össze, többnyire mai témájú elbeszélésekből. Izgalmas, ízig-vérig mai problémák foglalkoztatják. — ötvenéves létemre még elég fiatalnak érzem magamat ahhoz, hogy kísérletezzem, körülnézzek, felfedezzem az újat. Nyáron sokat szeretnék vidékre járni, minél többet; bekalandozni az ország egy részét, cikkeket, irodalmi riportokat írni a falu kialakuló új arculatáról. Ezzel mindjárt anyagot is gyűjtenék egy regényelképzelésemhez, melynek hőse az új életformába lépő parasztság lesz. T. Első verseskötete éppen harminc évvel ezelőtt jelent meg. Nem is volt ez még igazi kötet, füzet csak inkább, mégis felfigyeltek rá az irodalmárok. A Nyugatban is cikk jelent meg róla: elismerő szavak kíséretében egy figyelmeztetés, tanács, amit Kis Ferenc soha nem fogadott, nem is fogadhatott meg. Egykori kritikusa azt írta, hogy igazi poéta lehet belőle, csak hagyja ki verseiből a világmegváltást ígérő szocialista eszméket. De Kis Ferenc nem a sikerért, hanem éppen a forradalmi gondolatok kifejezéséért fogott tollat, írt verset a nehéz sorspróbák legkeservesebb éveiben is. Munkásember. Miközben a folyóiratok róla cikkeztek, s jeles irodalmárok ünnepelték benne az ígéretes tehetségű fiatal költőt, munka nélkül hányódott. Segíteni akartak. A Baumgarten-alapítványból akarták pénzhez juttatni, de ő nem fogadta el. Dolgozni akart. Szerette mesterségét, a nyomdát, a szedőszekrényt, amely ismert költőként is, hosszú éveken át, mindennap viszontlátta. Szerette és tisztelte szaktársait, nem is szakadt el tőlük soha. A munkások költője akart lenni, s az is lett, mert egy egész nép vágyakozását írta versbe a tiszta, szabad élet után. 1960-ban megjelent „Ami megőriz” című kötete három évtized legjobb verseiből adott válogatást és jelzést, hogy a sok próbát kiállt, nemes szavú költő műhelyében készül az életét versbe foglaló önéletrajzi ciklus. Kis Ferenc barátai, tisztelői, az olvasók most már a József Attila-díjas költőtől várják e sorozat verseit, a jóság, a fény, a tisztaság költőjének új verseskönyvét. .. A versmondó Akkor figyeltek fel rá először igazán, amikor — 1957 januárjában — József Attilaverseket szavalt a Jókai utcában. Pedig akkor már budapesti és vidéki sikerek álltak mögötte. 1950-ben — huszonöt esztendős korában — ő volt Horatio a Nemzeti Színház Hamlet-előadásán A Szombathelyről elindult, küzdelmes életű Keres Emil szép színházi sikereket ért el 1957 januárja óta is — mint az ,,Ilyen nagy szerelem” káderese, a „Szivárvány” sajátos jellemű Dobos Ference, a dürrenmatti „Miliomosnő’12. számú polgára — ám a versmondás az a műfaj, amelyben immár a legkiválóbbak között tartjuk számon. A most Jászai Mari-díjjal kitüntetett, egyéni hangú versmondó ars poeticája egyszerű: a vers csak „cifra szolga”, ha nincs mondanivalója s a versmondó csak önmutogató, ha a ars poeticája mondanivalót nem szolgálja. — Puszta világnézetet — mondja — nem lehet megszólaltatni, de világnézeti tartás nélkül nem lehet szocialista verseket mondani... Majakovszkij, Ady, József Attila, s a fiatal, most bontakozó magyar szocialista poézis ... Ezek a „gyújtópontjai” Keres Emil repertoárjának és működésének. De tud sok Kosztolányi- és Babits-verset is, s egyik kedvence a „Hyawatha”, Longfellow varázsos eposza. Mindig tanul: a magyar versmondás mestereitől ,s a halott és az élő költőktől. Április 16-án az Egyetemi Színpadon lesz az első önálló versmondp''estie. Gonddal, felelősséggel készül rá. — A díj megtisztel — mondja —, de akkor dől csak el igazán: fel tudtam-e nőni az elmúlt években a költők — és a kor — hitvallásának tolmácsolásáig. A. A valóságot A Vasvirág lírai hangvételű képei, a Két emelet boldogság vidám hangulatú filmje után, a nyáron új film forgatását szeretné megkezdeni Herskó János, az új Balázs Béla-díjas. — Tulajdonképpen a Vasvirág szabta irányt szeretném folytatni — mondja. — A Két emelet boldogság igen alkalmas volt arra,, hogy modernebb eszközöket próbáljunk ki. Új filmem, amely egy kisgyermek szemével láttatná a fasizmust, ezeknek az eszközöknek a felhasználásával készülne. — Mit csinál szabad idejében egy filmrendező? — Talán meglepően hangzik, de én elsősorban televíziót nézek, és dokumentumfil kell kutatni mehet. Nem árt a játékfilmek rendezőinek alaposan tanulmányozni a TV-t és a dokumentumfilmeket mert úgy gondolom, innen kell kiindulnia mindenkinek, aki valami újat akar adni a filmművészetben. A gyakorlat sok példát mutatott félig vagy gyengén sikerült filmekről, amikor egy társadalmi igazság köré mesterségesen építették fel a filmtörténetet. A dokumentumfilm és a TV megtanítja a rendezőt, hogy a valóságot kutassa, mert ott minden esetben megtalálja azt, ami számára fontos, amit ki akar fejezni korunkról — s a valóság mindig igazolja a társadalmi igazságokat. (— bel —)