Esti Hírlap, 1961. április (6. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-01 / 78. szám

Rendelkezés az üzletek, a vendéglátó helyek és a postahivatalok ünnepi nyitvatartásáról A Belkereskedelmi Miniszté­rium az április 2­4-i ünnepek idejére a lakosság zavartalan áruellátására az üzletek és a vendéglátóhelyek nyitva tar­tását a következők szerint sza­bályozta: a fővárosban, a me­gyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban április 1-én, szombaton az egyműszakos hús-, hal-, vad-, baromfi-, fű­szer-, csemege-, pék-, tej- és göldség-gyümölcsboltok reggel 8, illetve 7 órától este 19 óráig, a később nyitó egyműszakos élelmiszerboltok pedig reggel 7-től a szokásos ideig, de leg­alább 19 óráig árusítanak. A csarnokokat reggel 6-tól 19 óráig kell nyitva tartani. A kétműszakos élelmiszerüzletek a szokásos ideig, a főútvonala­kon, a közlekedési gócponto­kon és a külső kerületek ke­reskedelmi központjaiban le­vő iparcikk-üzleteket és áru­­házalait 18 óráig kell nyitva tartani. Április 2-án, vasárnap csak a vasárnap egyébként is nyitva tartó élelmiszerboltokban árusí­tanak. A vendéglátóhelyeket a szom­baton, az édesség- és a do­hányboltokat pedig a vasárnap szokásos módon kell nyitva tartani. Április 3-án, hétfőn az összes élelmiszer­­üzletek és a sütőipar keze­lésében levő szakboltok reggel 8 órától 13 óráig, a csarnokok és a piacok pe­dig reggel 7 órától 12 óráig árusítanak. A főútvonalakon és a közleke­dési gócpontokban levő illat­szerboltoknak és drogériáknak reggel 8 órától 11 óráig kell a vásárlóközönség rendelkezé­sére állniuk. A vendéglátóipari egységek a szombaton szoká­sos rend szerint várják a ven­dégeket. Április 4-én, kedden az élelmiszer- és iparcikk-üzletek, az áruhá­zak, valamint a csarnokok és a piacok nem árusíta­nak. A vendéglátóipari egységek, az édesség- és a dohányboltok a vasárnapi nyitvatartási rend szerint várják a vásárlókat. A Budapesti Postaigazgató­ság intézkedett a postahivata­lok ünnepi nyitva tartásáról és a kézbesítések rendjéről. Április 1-én, szombaton a levél- és csomagkézbesítők a szokásosnál egy-másfél órával későbben indulnak, hogy a reggel érkezett küldeményeket is széthordhassák. A postahi­vatalok pénzfelvevő szolgála­tait megerősítik. Április 2-án, vasárnap egy ízben kézbesítenek csomagot. A három ünnepen, vasár­nap, hétfőn és kedden le­velet nem kézbesítenek. Csupán a gyorsan romló tartalmú csomagokat, az expressz-küldeményeket és a táviratokat továbbítják. A nyugati­ pályaudvari Buda­pest 62-es és a keleti­ pályaud­vari Budapest 72-es postahiva­tal éjjel-nappal szolgálatot tart. A nagyobb forgalmú fő­városi postahivataloknál — mintegy húsznál — a munka­szüneti napokra előírt nyitva­tartási idő érvényes. Április 3-án, hétfőn a Buda­pest 3. számú, 4. számú, 7. számú, 8. számú, 9. számú, 10. számú, 62. számú, 72. számú, 90. számú, 112. számú, 114. szá­mú, valamint a csepeli, a pest­erzsébeti, a kispesti, a pestlő­rinci, az újpesti, a budafoki, a rákosligeti és a sashalmi 1. számú postahivatal 12.30— 14.30 óra között rendkívüli pénzfelvevő szolgálatot tart. Márkás fényképező­gépeket objektíveket nagy választékban vásárolhat V., TANÁCS KÖRÚT 24. szám alatti boltunkban. Nyitva 10—18 óráig. Szombaton 1 óráig. Telefon: 188—729. Bizományi Áruház Vállalat A BOLDOGSÁG NETOVÁBBJA — Mit szóltok a kocsimhoz?. (Toncz Tados rajza) íztemetőben a Planta Teaextrakt Borsodnádasdnak — Nem mű, hanem valódi Elfelejtett és új ízek, illatok Az ízek, aromák, illatok gyá­ra a Kompozíció és Illóolajgyár. „Ez az.” A legfelső polcról, a megvénhedt, divatjamúlt aro­mák mellől emeli le a fiatal ízmesternő a tízliteres zöld fiaskát. Itt fekszik, álmodik a Planta. „Nem gyártjuk most, tíz évre is elég készletünk van, ha valaki rendelne belőle.” Miből készült? Szárított sze­derlevél, amit Planta-aromával ízesítettek. Az­ aroma pedig rózsaolaj, tölgymoha (a zöld ízt adja) bergamont (az apró, cit­romhoz hasonló gyümölcs, a kesernyés íz titka) és csája­­ extrakt. — Mit­ gyártanak he­lyette? • ‘ * — Teakompozíciót, védő­italnak. Főleg télre rendelik a nagy építkezések, a szabadban dolgozók részére. De ez nem műtea: egyszerűbb, ha a tö­meges főzéskor a kész kompo­zíciót a forró vízbe teszik. Ezt például a borsodnádazsdiak rendelték a télen. Teaextrakt van benne (a valódi tea kivona­ta) és ízesítő, illatosító anya­gok. A tea hazájában is szagos füvek között illatosítják a teát, ezért is kapható egy-egy tea­házban 50—60 fajta. Ezt a mi kompozíciónkat rózsával, ibo­lyával, bergamonttal és rum­mal ízesítettük, illatosítottuk. — Rummal? — Szesz nélkül. Csak az aro­ma. A téli hidegben felmelegí­tette a lelket és a testet. For­rón, rumillattal úgy itták, mint az igazi rumosteát. És az újak, a kísérletek. Kolbászaromával is foglal­koztak. Sikerült, de nem kel­lett. Mi jobban szeretjük, csak úgy natúr, a füstről levéve. De itt a külföld legújabb al­kotásai. (Az ízek nem ismer­nek határt: nemzetközi csere­­egyezmény van a nagy válla­latok, intézetek között.) Szago­lom, ízlelem a párizsi Antoin Chiris cég legújabb cham­­pagnon-aromáját. Mintha Kő­bánya összes gombapincéjének illata szabadult volna fel a pa­rányi üvegecskéből. A Fro­­mag-aroma. Jaj, a sajt szaga! Kekszgyáraknak készítették. — Mi legutóbb a répcelaki Sajtgyárnak készítettünk zel­ler- és köményes aromákat. Valódi párlatból. Mert az új irány — de szigorú egészség-s­ügyi törvény is —, a káros,­­ szintetikus ízek, aromák he­­­­lyett természetes koncentrátu­­mokat kell használni. Bála­szám itt a kávé. Kávéból lesz a kávé. És a kakaópor. A cso­koládélikőr aromája készül belőle. Szigorúan ügyelnek az ízesítő anyagokra. A múlt hé­ten is a felső polcra, az íz­temetőbe került egy alap­anyag. A Cumari. A szagos­müge illata, de a kémia szin­­tetikus úton állította elő. A kekszgyárak vették, a jól sült tészta illatát adta. Eltiltották, a májra káros volt. íz nem le­het már többé nálunk, csak illat. Cumarint csak parfü­mökbe használhatjuk. — Min dolgoznak? — A frizsider elterjedésé­vel a háziasszonyoknak kikí­sérleteztünk többféle fagylalt­­ízport. Különben minden il­latot, ízt előállítunk, amit­­ megrendelnek. Legutóbb az egyik erdészet, hogy a vadkártevőktől megóv­ják csemetekertjüket, ember­szagot kért. Bundás ember­­szagot. ^Szálk­a 'lak­' — Nem. Tudom­ányos mun­ka lenne megállapítani, hogy mondjuk, az őz mit érez em­berszagnak? Mert például a szúnyogírtó-kenőcsök illatuk­kal űzik el a szúnyogot. Csak a szúnyog érzi. Emberszag a nyúlnak, az őznek? Ezt még nem tudjuk. Kőbányai György Változékony idő A Meteorológiai Intézet elő­zetes előrejelzése szombat es­­tig. Felhőátvonulások, több­felé futóesővel, a magasabb hegyeken futó hózáporral. Élénkülő és északnyugatra forduló szél. A hőmérséklet kissé csökken. Budapesten ma délelőtt a hőmérséklet 14 fok. ÚJ TUDOMÁNY: a mérnöki pszichológia Részvétel a gépek szerkesztésében­­ Egy daruügy Mosógép és vezénylőterem­ berek és közgazdászok érdek­lődnek az üzemi lélektani bi­zottságnál, mi pontosan a mérnöki pszichológia, s milyen feladata lehet a termelékeny­ség emelésében. Az érdeklődést dr. Perczel József, az egyesület üzemi lélektani bizottsága ve­zetőjének legutóbbi előadása váltotta ki, amelyet erről a té­máról tartott a Technika Há­zában. Felkerestük dr. Perczel Józsefet, a Ganz—MÁVAG- gyár üzemi pszichológusát, s az új tudományról kérdeztük. — Február elsején alakult meg 43 taggal a Gépipari Tu­dományos Egyesület üzemi lé­lektani bizottsága — mondta. — A Szovjetunióban az első pszichológiai kongresszus óta, amely 1959 júliusában volt, a mérnöki pszichológia tenni­valóiról és fogalmáról igen sok szó esik. Nálunk a fogalom még majdnem teljesen isme­retlen. Pedig igen nagy szere­pe van, különösen a gépipar­ban. Bizottságunk első feladata például sajátos vizsgálat volt Az egyik üzemben átalakítot­ták a forgódarut, ezáltal telje­sítménye jelentősen megnőtt, de a kezelése is nehezebbé vált. Megvizsgáltuk a darukezelő panaszát és igazat adtunk neki: a műszaki fejlesztést csak úgy szabad végrehajtani, hogy a gépeket kezelő embernek is könnyebb legyen a dolga. A pszichológia érvényesülését a gépek tervezésében és szer­kesztésében nevezzük mérnöki pszichológiának. Ha a pszicho­lógus nem szólhat a gép szer­kesztésében, furcsa esetek tör­ténhetnek. A közgazdászok például megállapították, hogy a híradástechnikai berendezé­seknél a legköltségesebb hiba­forrás a kezelőszemélyzet té­vedése, amit számottevően csökkenteni lehetne, ha a pszi­chológus szavát meghallgatnák a szerkesztéskor. Bizottságunk elhatározta hogy gyakorlati feladatok­kal foglalkozik majd. Most vizsgáljuk a Hódmezővásár­helyen gyártott mosógép szerkezetét. Vizsgálódásunk célja: hogyan lehetne elkerül­ni a gyakori javítást, illetve el­romlást Vizsgáljuk az Erőmi Tröszt teherelosztó központjá­nak vezénylőtermében a mun­kaviszonyokat. Már nyolc nagyüzemünk foglalkoztat ál­landó üzemi pszichológust. A pszichológus mérnök fogalma, a mérnöki pszichológia ismere­te lassanként gyökeret ver ná­lunk is, és szerintem mind na­gyobb szerepe lesz a gépek megszerkesztésében, a munka­­körülmények javításában — fejezte be nyilatkozatát dr. Perczel József. g. n. z. Megszaporodott az utóbbi két hétben a Gépipari Tudományos Egyesületek postája. Egyete­mek, vállalatok, műszaki em- A bérrendszer fejlesztéséről, a prémiumokról, a nyereségrészesedésről adott ma délelőtt sajtótájékoztatót a SZOT Ma délelőtt Varga György, a SZOT­ titkára tájékoztatta a sajtó képviselőit bérrendsze­rünk további fejlesztéséről és a helyes anyagi ösztönzés ki­alakításáról. Bevezetőben a munkaver­seny állásával foglalkozott. A felajánlások a legtöbb helyen megtörténtek, húszezer brigád versenyez a szocialista címért és 4500 már elérte ezt a célt. A bérhelyzet alakulásáról adott tájékoztatóban elmondta: a hároméves terv idején a reálbérek 11 százalékkal növe­kedtek, ebből körülbelül két százalékot képvisel a nyereség­­részesedés. 1960-ban a reálbé­rek 1,3 százalékkal növeked­tek, az idén további, ugyan­ilyen mértékű reálbér-növeke­dés várható, bár az egy napra eső kereset körülbelül két szá­zalékkal növekedik. Az utóbbi években kiala­kult átlagbérrendszer be­vált. Az év első két és fél hónapjá­val kapcsolatos vizsgálatok ki­mutatták, hogy az ipar ebben az időszakban nemcsak telje­sítette, hanem túl is teljesítette azt a feladatot, hogy a terme­lés-növekedés kétharmadát a termelékenység növekedéséhen biztosítsa. Helyes dolog az, hogy a szakszervezeti szervek hatásköre a bérezéssel kapcso­latos intézkedésekben is bő­vült A múlt év végén a SZOT a Munkaügyi Minisztériummal együtt rendelkezést adott ki, amely módosította a prémiu­mok elosztásának rendszerét. Az a feladat, hogy megszűnjék a prémiumok bérkiegészítés-jellege. Nem helyes, ha például a fő­könyvelő prémiumot kap azért, mert határidőre elkészítette a mérlegbeszámolót, a tervosz­tályvezető, mert az előírt időre elkészült a tervvel. Ők ezért megkapják a fizetésüket. De ha a határidőre elkészített tervben olyan minőségi mun­kát végeztek, hogy abból ma­gasabb szinten lehet törődni a műszaki fejlesztéssel, az már prémiumra méltó. Helytelen, hogy minden műszakit premi­zálnak, mert így az összegek szétaprózódnak. Néhány helyen az is megtörtént, hogy túlságo­san leszűkítették a prémium­ban részesítendő fő számát. A gyakorlati tapasztalatok sze­rint leghelyesebb a műszaki dolgozók 50—60, az admi­nisztratív dolgozók 10 százalékát premizálni. Azokat, akiknél a rendszeresen kapott prémium már valóban fizetéskiegészítéssé kezdett vál­ni, az eddigi prémiumkeret terhére kisebb bérkiegészítés­ben lehet részesíteni. A nyereségrészesedésről szól­va megemlítette, hogy míg 1957-re egymilliárd, 1953-ra 1100 millió, 1959-re 1470 millió forint volt a nyereségrészese­désre kifi­zetett összeg, addig az 1960-as év után kifize­tendő nyereségrészesedés 1600 millió. Ezt az összeget március végé­től május közepéig kell kifi­zetni. Az élüzemek, valamint a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajával kitünte­tett vállalatok a kitüntetés átadásakor megkapják nyereségrészesedésüket is. Az idén január 1-től először nem egy esztendőre, hanem három évre adták meg a nye­reségrészesedés feltételeit, hogy a vállalatok tartalékaikat fel­tárhassák. E tapasztalatok fel­­használásával a következő idő­szakokban már az ötéves tervekkel össze­kapcsolva adják meg a nyereség részesedési felté­teleket is. A normákról szólva elmond­ta: kizárólag a lazaságokat szá­molják fel. Ezután az elvesző időkkel, a munkaszervezés fel­adataival foglalkozott. SZERGEJ KERESI NICOLAST... Gyermekszöktetés a koncentrációs táborból A francia rádió különös fel­hívást sugárzott a minap: — Szergej keresi Nicolast... tizenhét évvel ezelőtt Al­­grange-ban lakott... egyik fia Roger, másik Marcel... Szer­gej Nyikityin, Novoszibirszk­­ből, keresi kislánya francia megmentő­jét. Aki hallotta az adást, kíván­csian kérdezte, ki is hát és mit tett ez a Nicolas. Bugyor a kerítésnél Nicolas a német fasiszta megszállás idején egy fran­ciaországi üzemben együtt dol­gozott az Algrange környéki koncentrációs tábor szovjet foglyaival. Látta az emberte­len bánásmódot, s erejéhez mérten — egy darabka be­csempészett kenyérrel, ha te­hette, cigarettával — igyeke­zett enyhíteni a foglyok szen­vedéseit, így értesült Szergej Nyikityin tragédiájáról is. Nyikityint, aki a hitlerista támadás idején egy határ men­ti szovjet városban teljesített katonai szolgálatot, feleségé­vel és néhány hónapos kislá­nyával együtt sebesülten hur­colták el a nácik. A kis Szá­sa nem bírta a lágeréletet, be­lepusztult. Később Nyikityi­­néknek ismét kislányuk szüle­tett. A szerencsétlen házaspár­t csak nemrég veszítette el az elsőt — reszketett a második gyermek életéért. Nicolas a táborral szemben lakott. Egy napon felesége ki­várta az alkalmas pillanatot, s a fogoly h­ázaspárnak jelbe­­­széddel értésére adta, hogy szí­­­­vesen magához fogadná a gyereket. A szülők egymásra néztek, aztán hálásan bólintot­tak. De a neheze, a szöktetés még hátra volt. Felnőtt nem kö­zelíthetett a kerítéshez anél­kül, hogy feltűnést ne keltsen. Nicolas felesége ezért nyolc­éves kisöccsét küldte el. A gyerek este lopódzott a kerí­téshez, ott elrejtőzött egy szemétdomb mögött, hogy ész­revétlenül nyúlhasson át a szö­ges drótokon, s elhozhassa a bugyrot, amibe egy orosz né­ni — ezt megmondták neki — egy kisbabát csomagolt. A megmentett kisbaba, Alla Nyikityina nemrég múlt 17 éves, zongorázni tanul, legked­vesebb sportja a sí és mérnök szeretne lenni. Ha nincs Ni­colas, a felesége, a kisöcs... Erre gondolt a szibériai házas­pár is, amikor a Szovjet Táv­irati Irodán keresztül megkér­te a francia sajtót és rádiót, segítene a megmentőt, akinek ők csak a keresztnevét tudták, megtalálni. És az éter hullá­main elhangzott a felhívás: — Szergej keresi Nicolast... Algrange válaszol­ t Nicolas Hoffman, Al­­grange-ból, jelentkezett. A vá­ros polgármestere ünnepséget rendezett a két család egymás­ra találása alkalmából. A pol­gármester, Frederic Schulz be­szélt is. Azt mondta: — Láttuk a koncentrációs tá­borok foglyainak szenvedéseit, s átéreztük helyzetüket, hiszen magunk is áldozatok voltunk: városunkból is sok embert elhurcoltak, sokan a lágerek­ben pusztultak el. Természetes, hogy a legőszintébben és a leg­melegebben együttéreztünk az oroszokkal. És most, ezekben az örömteli percekben azt kí­vánjuk a két családnak, de nemcsak nekik, hogy továbbra is legyenek jó barátok, akár­csak azokban a nehéz időkben. Algrange egyébként a Német Szövetségi Köztársaság határá­nak közelében fekszik. Most, amikor újabb és újabb nyugat­német csapatok érkeznek fran­cia földre gyakorlatozni, a pol­gármester szavai mementónak is, felhívásnak is beillenek. Kisiparosok kitüntetése Felszabadulásunk évfordulója alkalmából a KIOSZ Sörhás utcai székházában ünnepséget rendeztek, amelyen oklevelet nyújtottak át azoknak az ides budapesti és Pest megyei ipa­­rosoknak, akik ötven évet töl­­töttek el a lakosság szolgála*­tában. Ugyanekkor a fővárosi tanács és a KIOSZ budapesti titkársága a kisipari szakmák legjobbjainak a szakma kiváló mestere kitüntetést adomá­nyozta.

Next