Esti Hírlap, 1961. június (6. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-01 / 127. szám

Egy hónap múlva államkölcsönhúzás 3tt,f/röriditik aa élolmisaerek ttsnlliiási idejét Újabb hűvösödés A szakorvosi rendelők munkájának további javítása ___________4 Hruscsov Csehszlovákiába érkezett A szovjet kormányfő Bratislavába látogat Pénteken utazik tovább Bécsbe Tudósítónk, Sós Ervin jelenti: Hruscsov szovjet miniszter- elnök Becs felé menet megsza­kította útját Csehszlovákiában és Bratislavába látogat A hír Csehszlovákia-szerte osztatlan örömet keltett. Különösen nagy a bratislavaiak öröme, akik két héttel ezelőtt, május 15-én, amikor Brezs­nyevnek átadták Hruscsovnak szóló meghívásukat, nem hit­ték volna, hogy kívánságuk ilyen rövid idő alatt teljesül. A városban, akárcsak a többi helységben, amelyen a kedves szovjet vendég különvonata át­halad, nagy a lelkesedés és a készülődés. A csehszlovák—szovjet ha­Királyi pompa és De Gaulle régi „szívügyei“ Kennedy elnök tnn délelőtt Páriasba repült Elsősorban Becsről lesz szó a tízórás bizalmas megbeszélésen Szerdán délelőtt háromna­pos hivatalos látogatásra Pá­rizsba érkezett Kennedy ame­rikai elnök és felesége. Úgyis lehetne fogalmazni, hogy az Egyesült Államok elnöke, út- ban Becs felé, áll meg a francia fővárosban, hiszen Hruscsovval való hétvégi találkozása már eleve el­homályosítja a párizsi lá­togatást. Az elnököt tanácsadók né­pes csoportja kíséri, köztük Rusk külügyminiszter, Bundy, az elnök nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó különta- nácsadója, Bohlen, a külügy­minisztérium szovjet szakértő­je, Hitze, a hadügyminiszté­rium nemzetközi biztonsági ügyekkel foglalkozó államtit­kára, Sorensen, az elnök kü- löntanácsadója és mások. Elutazása előtt, május 29-én Kennedy 44. születésnapját ünnepelte. Ebből az alkalom­ból a Demokrata Párt gyűlé­sén beszédet mondott. Kijelen­tette, hogy „bizakodással és re­ménykedve” indul el első fon­tos nemzetközi tárgyalásaira. — Hruscsovval esedékes talál­kozómat úgy tekintem — mon­dotta —, „mint azon szándé­kunk bizonyítékát, hogy meg­keressük a békéhez vezető mó­dozatokat”. A francia kormány min­dent elkövet az amerikai vendégek elkápráztatására. Királyi pompával fogadják a Kennedy-házaspárt, a Quay d’Orsay királyi lakosztályai­ban van a szállásuk, tisztele­tükre a Napkirály versailles-i kastélyának tükörtermében rendeznek bankettet, és a pá­rizsi opera balettcsillagai rizs- poros-parókásam táncolnak előttük a kastély Gabriel épí­tette operatermének színpa­dán. Sohasem volt talán ennyi sávos-csillagos lobogó Párizs középületein. A Concorde téren a híres obeliszs mellett deko­rációként két hasonló oszlopot emeltek zászlórudaktól övezet­ien, ez aztán a jobb ízlésű pá­rizsiakat fel is háborította: úgy fest a gyönyörű tér, mint egy kilövőpálya — mondják. Hasonlatuk elvezethet a francia—amerikai ellentétek­hez: éppen az amerikai raké­talövedékek kilövőpályáinak francia földön megépítése mel­lett emelt vétót több mint két esztendeje De Gaulle tábor­nok, aztán megtagadta, hogy I Franciaországban az amerikai támaszpontokon atomfegyve­reket tároljanak. El is hagy­ták a francia repülőtereket az amerikai bombázók, a tábor­nok-elnök kivonta földközi­tengeri flottáját a NATO pa­rancsnoksága alól, és szembe­helyezkedett a NATO urainak rögeszméjével, hogy a hírhedt integráció elve alapján olvasz- szák egybe az atlanti államok haderőit, és így tovább. Köz­tudomású azonban, hogy De Gaulle-nak ezek a látszólag amerikaellenes és NATO-elle- nes intézkedései voltaképpen A francia felhőkarcoló tárállomáson, Cierna-nad- Tisouban már a kora reg­geli órákban négy-ötezer főnyi tömeg gyűlt össze, s várta orosz nyelvű üdvözlő feliratokkal a szovjet kormány­fő és kísérete érkezését. Az ünnepi hangulat mintha még az időjárásra is átragadt vol­na: kétnapos esőzés után ma végre szép, derűs, tavaszi nap virradt a határmenti városká­ra. Ezekben a percekben, ami­kor tudósításomat diktálom, a különvonat már befutott Csehszlovákia területére, hogy aztán Kassán és Zsol­nán át este fél 11 órakor meg­érkezzék a bratislavai főpálya- udvarra. A kedves vendéget itt Antonin Novotny csehszlovák köztársasági elnök, Viliam Si- roky miniszterelnök, valamint a párt és a kormány más veze­tői fogadják. A szovjet kormányfő meg­érkezése után szálláshelyé­re vonul, a holnapi napot előreláthatólag pihenéssel és a bécsi találkozóra való előkészületekkel tölti, majd előzetes értesülések sze­rint pénteken délelőtt folytat­ja útját az osztrák fővárosba. Maga Bratislava nagy izga­lommal várja az estét, amikor dolgozói városukban üdvözöl­hetik Nyikita Szergejevics Hruscsovot. Az utcákat, az autókat, villamosokat már fellobo- gezták, feldíszítették, a honvédegyüttesek már ké­szülnek rá, hogy az alkony be­álltával a főpályaudvaron és a város több más pontján térze­nével szórakoztassák a szovjet kormányfő fogadtatására fel­vonult tömegeket. Elutazott dr. Sukarno indonéz köztársasági elnök Dr. Sukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke kétnapos baráti látogatás után ma eluta­zott Magyarországról. Az elnök búcsúztatására az indonéz és magyar zászlókkal díszített Ferihegyi-repülőtéren megjelent dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyet­tese, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Losonczi Pál földművelésügyi miniszter, Szarka Károly külügyminisz­terhelyettes és a politikai élet több más vezető személyisége. Ott volt B. M. Diah, az Indo­néz Köztársaság budapesti nagykövete. Jelen volt a bú­csúztatásnál a budapesti dip­lomáciai képviseletek számos vezetője. Dr. Sukarno elnök fogadta a díszőrség parancsno­kának jelentését, majd felcsen­dült a magyar és az indonéz himnusz. Dr. Sukarno dr. Münnich Ferenc és Kiss Ká­roly társaságában ellépett a díszőrség előtt. Az úttörők vi­rágcsokrokkal kedveskedtek az Indonéz Köztársaság elnöké­nek, aki ezután búcsút vett a megjelent magyar vezető sze­mélyiségektől, a diplomáciai képviseletek vezetőitől, s a Budapesten tanuló indonéz diákoktól. A búcsúztatás a díszőrség díszmenetével feje­ződött be. Dr. Sukarno Budapestről a Román Népköztársaságba uta­zott. Dr. J. Leimena indonéz miniszter nyilatkozata A hazánkban tartózkodó len­gyel kormányküldöttség Ste­fan Ignarnak, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökhelyettesének vezetésé­vel, szerdán folytatta Szolnok megyéi látogatását. A megyei párt- és tanács vezetőinek tár­saságában a reggeli órákban megtekintette a Munka Vörös Dr. J. Leimena, az Indonéz Köztársaság első miniszterének első helyettese, elosztásügyi miniszter, aki Sukamo elnök kíséretében tartózkodott ha­zánkban, elutazása előtt nyilat­kozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának. Benyomásairól szólva kijelentette: — Ez volt első látogatásom Magyarországon és Budapes­ten. Orvot a hivatásom és sok magyar orvost ismerek, akik világhírnevet értek el. Ezért nagy öröm volt megismerni azt az országot, amely annyi kivá­ló orvost adott a világnak. A magyar népet művészetéről is jól ismerjük, tiszteljük szobrá­szait, festőit, muzsikusait. Nagy örömömre szolgált, hogy a magyar kormány segítségével e rövid napok alatt is ismer­kedhettem a magyar nép mű­vészetével, életével. Remélem, hogy máskor is lehetőségem nyílik ellátogatni ebbe a gyö­nyörű országba, ehh^z a kitűnő néphez. Az MTI muka társa ezután megkérdezte: a közeli hóna­pokban milyen események vár­hatók a magyar—indonéz bará­ti kapcsolatban. A lengyel kormányküldöttség szerdán folytatta Szolnok megyei körútját Zászló Érdemrendjével kitün­tetett Mezőhéki Állami Gaz­daság alcsiszigeti üzemegysé­gét. Ezt követően széttekintet­tek a gazdaság martfűi és me­zőhéki üzemegységeiben is. A kormányküldöttség tagjai ebéd után a többszörösen kitünte­tett mezőhéki Táncsics Terme­lőszövetkezetben tesznek láto­gatást. Dr. Leimena válaszában rá­mutatott: — Mint . ismeretes, Dobi Istvánt, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét Su­karno elnök már korábban meghívta Indonéziába. Tudjuk, hogy Dobi elnök egészségi ál­lapota jelenleg, sajnos, nem en­gedi meg az utazást, de remél­jük, hogy mielőbb vendégünk lesz. — Szívesen látott vendégünk lesz — folytatta — Dr. Mün­nich Ferenc és bizonyos, hogy ha ez a látogatás megvalósul, tovább erősíti a két ország jó kapcsolatait, népeink barátsá­gát. Személyes meggyőződésem egyébként — és ez kormányom véleménye is —, hogy a ma­gyar—indonéz kapcsolatokat a jövőben még szilárdabbá kell tennünk — fejezte be nyilatko­zatát Dr. Leimena. Hutaiott Budapestről S. K. Páti, india földművelésügyi minisztere S. K. Patil, az Indiai Köztár­saság földművelésügyi minisz­tere — aki Losonczi Pál föld­művelésügyi miniszter meg­hívására néhány napos látoga­tást tett hazánkban — szerdán reggel elutazott. Búcsúztatásá­ra a Ferihegyi-repülőtéren megjelent Losonczi Pál föld­művelésügyi miniszter, Hont 1 János földművelésügyi minisz­terhelyettes, továbbá Nagy Já­nos, a Külügyminisztérium fő­osztályvezetője, Kovács József, a Külügyminisztérium proto- koll-osztályának helyettes ve­zetője. Ott volt B. K. Massand, a budapesti indiai nagykövet­ség ideiglenes ügyvivője. AZ .,0“ BE1Í Látod, Zsuzsikám, így kell írni az „0”-betűt. Szendi Kati elsöosztalyos magyaráz az Újvi­dék téri Általános Iskolában, ahová Horváth Zsuzsika és a többi „vég­zős” óvodások el­látogattak egy kis tapasztalatcseré­re. (MTI foto , — Rartal fdv.) VI. évfolyam, 127. szám Ára 60 fillér 1961. június 1, csütörtök A liftes Kennedyhez: „Nem baj, Monsieur Kennedy, ön úgyis hozzászokott a felhőkar­colókhoz .. csak ama követelésének elfo­gadtatását célozták, hogy nagyobb szerep jusson az Atlanti Szövetségben Franciaország nak. az egész nyugati világban pe- dig szerves formában teremt­sék meg az amerikaiak, ango­lok és franciák hármas veze­tését. A „triumvirátus” létre­hozása azonban mindegyre vá­rat magára a másik két érde­kelt nagyhatalom és a NATO egyéb államai, elsősorban Adenauer Né­metországának ellenzése miatt. Azokon a bizalmas megbe­széléseken, amelyeket De Gaulle vendégével csak két tolmács jelenlétében folytat az amerikai látogatás három nap­ján, újból előtérbe kerül a francia elnöknek ez a szív­ügye. Azt mondják, a 70 éves tábornok-elnök atyáskodóan fogja megjegyezni vendége előtt, aki fia lehetne (Kennedy május 29-én ünnepelte 44. szü­letésnapját): „Ha a hármas nyugati vezetés révén már ko­rábban egybehangolták volna a három nagyhatalom politi­káját. és stratégiáját, az Egye­sült Államok nem követhetett volna el sorozatos ballépése­ket Kubában, Laoszban és másutt...” Kennedy talán tesz is vala­milyen formai engedményt az összesen 8—10 órán át tartó bizalmas megbeszé­léseken. Kevésbé várható egyetértés viszont eszmecseréjük más pontjaiban: az önálló francia atomfegyverkezés, illetve az amerikai atomtitkok Francia- ország javára történő kiszol­gáltatása dolgában, vagy akár a laoszi kérdésben és a Fran­ciaországot nyugtalanító afri­kai problémákban. A De Gaulle—Kennedy-ta- nács'kozásokon azonban mindenekelőtt az amerikai elnök bécsi útjáról lesz szó. Nem titok Párizsban, hogy a francia elnök nem lelkesedik a közvetlen szovjet—amerikai párbeszéd megindulásáért. Fé­lő tehát, hogy az a De Gaulle, aki a napokban járt Bonnban, a hideghá­ború szellemében ad taná­csokat az amerikai elnök­nek, és hajthatatlanságra ösz­tönzi, még akkor is, ha a ma­ga véleménye szerint Kennedy a kubai és a laoszi fiasco után ugyancsak nem tárgyalhat az „erő helyzetéből” ... Pálffy József

Next

/
Thumbnails
Contents