Esti Hírlap, 1961. június (6. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-01 / 127. szám

Döntés a helyszínen Négy javaslatból legalább három megvalósul a Láng-gyárban — A műszakiak hozzájárulása — A legújabb ötlet A Láng Gépgyár egyik leghí­resebb újítópárjának munka­helyén járunk. Hosszú szerke­zet áll a kazánüzem óriás ab­lakai alatt. Műszakváltáskor Bokor József, a szerelők cso­portvezetője azzal adja át Szi­lágyi Györgynek, a délutáni csoport gazdájának: — Úgy megy, mint a karika­­csapás. Mértem, pontosan tíz óra alatt végeztünk megint egy fenékkel. Hatvan óra helyet tíz És odamutat a csillogó, fél­gömb alakú acélteknőre. Egy konzervgyár óriási tartályának az alja lesz ez az acélkagyló. Rozsda- és saválló anyagból készül, élelmiszer fő majd ben­ne, tehát tükörsimára kell csi­szolni a belsejét. Ezelőtt ezt a munkát kézi géppel végezték, igen fáradságos művelet volt, 60 óráig tartott, amíg egy da­rabbal elkészültek. A két fő­szerelő elhatározta, hogy segít a dolgon Hónapokig tervezték a munka gépesítését. Készülé­kük hatodannyi idő alatt végez egy-egy munkadarabbal. Ta­valy már 5500 órát takarítottak meg vele, s villanyáramban 36 ezer forintot. S mindezeken túl más haszon is: nem kellett új embereket felvenni, új munka­helyeket felállítani, a meglevő két csoport hatszorozta meg munkaerejét a géppel. Ezért is, másért is a Lángban szeretik az újítókat. A nagy gyár több mint 500 dolgozója rendszeres újító, ebből 60 szá­zalék fizikai munkás. Aki ma­ga nem tudja megrajzolni vagy megkonstruálni elgondolását, annak segítenek a műszakiak. Van külön műhelyük, ott ked­vükre barkácsolhatnak, kísér­letezhetnek az újítók. Már a tavalyi újítási eredmények is szépek: 1071 újítási javaslatot nyújtottak be, ebből 637-et el­fogadtak és 539-et be is vezet­tek. A megtakarítás 4 millió 678 ezer forint­ta­li. Az idén még tovább javult az elfoga­dott újítások aránya. Már ed­dig tíz százalékkal több a ja­vaslat, negyvenkettővel az el­fogadott és harminchat száza­lékkal a bevezetett újítások száma a tavalyihoz viszonyít­va. Vagyis: minden négy be­adott újításból három megva­lósítható. Mindent a helyszínen — Hogyan lehetett a tavalyi jó eredményt tovább javítani? — kérdeztük Pollák Lajostól, az újítási iroda vezetőjétől. Éppen két újító állt asztala előtt, Juhász Sándor vezető szerelő és Pálmai László disz­pécser. Néhány soros javas­latban közüik elgondolásukat, amellyel, úgy számolják, kö­rülbelül 30 ezer forint értékű, eddig használhatatlannak tar­tott anyagot, alkatrészt lehet majd hasznosítani. Pollák La­jos már készül is: indul az újítókkal a műhelybe, mind­járt ott, a helyszínen tanul­mányozni a javaslatot. Harminckét tagú újítási bi­zottság dolgozik az üzemben, a műhelyek maguk intézik dol­gaikat, a helyszínen az elbírá­lás, a mintapéldány elkészíté­se, a próba. Általában másfél­két hónap alatt még bonyolul­tabb javaslatokból is valóság lesz. Ettől is, de nemcsak et­től javul olyan számottevően a gyárban az újítómozgalom. Itt elébe mennek az újítónak. Ta­valy is jó volt az a 119 pont­ból álló felad­atterv, amely részletesen megjelölte, mit vár az üzem leginkább újítói­tól. Melyik a jobb Az idén még jobb ötletet ta­láltak. Leírták részletesen, mi a legsürgősebb, melyik újítást mennyivel díjazzák majd, sőt, közölték azt is, hogy milyen bel- vagy külföldi szakirodal­mat érdemes tanulmányozni a megoldáshoz. Nem csoda, ha az eredmények javulnak. Er­ről mondta Bokor József: — Kétféle módon lehet újí­táshoz kezdeni. Az egyik, ami­kor azzal foglalkozik az em­ber, amihez éppen kedve van. De én jobb szeretem a másik fajtát, amikor a sürgős, az egész üzemnek fontos felada­tot kell megoldanom. Ez a szép munka, mert az ember így együtt él a gyárral, a nép­gazdasággal, tudja, hogy ott segített, ahol a legjobban kel­lett. G. N. Z. Pettyes, csíkos, egyszínű, minden fürdőruhát foj­dá MádiytólJiáR­óól Szatén egyrészes fürdőruha 90,— Ft-tól Karton egyrészes fürdőruha, gumizott háttal 100,— Ft-tól Szaténkarton fürdőruha virágos és csíkos mintás 120,— Ft Kétrészes karton fürdőruha 90,— Ft Kétrészes kánton fürdőruha 190,— Ft Halásznadrág 90—140,— Ft Mosóblúz 64,— Ft XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV Lakásüzérek tapasztalatcseréje — Maga mennyit ült?! (Szűr Szabó József rajza) I „A toronyőr visszapillant"­­ címmel jelent meg az önne­­­pi könyvhétre Bálint György­­ cikkeinek, tanulmányainak,­­ kritikáinak gyűjteménye. Nem vagyok bíró, nem fel­adatom a mérlegelés hogy súlyosbító vagy enyhítő­­ körülmény-e az, hogy egy em­ber nyolc pengőért ütötte [agyon az ismerősét A bűn- i tény, mely egy háromgyerme­­­­kes, huszonkilenc éves munka-I nélküli vályogodújában tör­tént, és melyet a gyilkos apró I gyermekei végignéztek, borzal­­­­mas, mint minden gyilkosság.­­ Az emberölés mindig két­­­ségbeejtő, akár nyolc pengőért­­ követik el Újpesten, akár­­ nyolcvanezer dollárért Chica­góban, akár nyolcvanmilliárd értékű kereskedelmi koncesz­­sziókért a csatatéren. A meg­ítélésnél nem az összeg a fon­tos — de mégis: van valami szokatlanul megdöbbentő ab­ban, hogy valaki nyolc pen­gőért csapta agyon és szurkál­­ta össze egy embertársát. Az­nap, amikor ez történt, én nyolc pengőért vettem egy né­met színháztörténeti könyvet egy ismerősöm nyolc pengőén kihúzatta a fogát, egy angol turista nyolc pengőt fizetett szobájáért a Duna-parti szál­lodában. A gyilkosság pillana­tában tehát nyolc pengő — mint általános értékmérő — egyenlő volt egy könyvvel, egy zápfoggal, egy előkelő szállo­dai szobával és egy kültelki baromfikereskedő életével Néhány évvel ezelőtt még mindegyik drágább volt, a né­met könyv is, a foghúzás is, a hotelszoba is, és az emberélet is. Pár év alatt rohamosan ol­csóbbodtak ezek a dolgok, a legrohamosabban az ember­élet. Pár évvel ezelőtt még nem gyilkoltak nyolc pengő­kért. Nyolc pengő ahhoz még nem volt olyan szédítő, elér­hetetlen összeg, ami a legna­gyobb és legkegyetlenebb bűn­ríp csábi­ja az embereket Hí Bálint György. Nyolc pengő valakinek sürgős szüksége volt nyolc pengőre, hogy ki ne dob­ják a lakásából, legalább áb­rándozhatott arról, hogy az utolsó percben még valahogy megszerzi az összeget. Ma már azonban, úgy látszik, ábrán­dozni sem lehet erről. Ma már koponyákat zúznak össze ezért a pénzért. Nyolc pengős diffe­renciák komoly osztálykülönb­­séget jelentenek, nyolc pengő tulajdonosa sokak szemében már milliomosnak számít. ★ Ha valakinek ideje, ereje és főleg pénze­­volna nagyszabású lélektani kísérletekre, kipró­bálhatná, hogy különböző em­berek 1934-ben, Budapesten, mi mindenre képesek nyolc pengőért. Azt hiszem, tanulsá­gos és kínosan meglepő ered­ményekkel járna ez a kísérlet. Mindig akadtak emberek, akik eladták lelküket az ördögnek. Fauszt is megtette, de legalább kapott is érte valami komoly ellenértéket, megfiatalodást és számottevő irodalmi sikert és világhírt. A mai Fausztok azonban, főképp itt, Budapes­ten, egy stanicó sült geszte­nyéért, egy cigarettacsutkáért, egy ideiglenes állásért, hu­szonöt gyengén látogatott szín­házi előadás halvány tantiém­­reményéért adják el lelküket, és még boldogok is, ha ál­ád ördög, aki megveszi. Hol van már az a legendás kor, amikor erényes hajadonokat autóval, pezsgővel, toalettekkel szok­tak bűnre csábítani lelkiisme­retlen kalandorok. Ma már egy villamos-átszállójegy (autóbuszról nem is szólva!), egy pohár sör, és egy okká­­ziós selyemharisnya is csábí­tóan hat, és e kincsek rendsze­res élvezetének reménye a ko­molyabb kísértések közé tarto­zik. És az erényes színpadi szerzők sem azért térnek a bűn és a giccs útjára, hogy a száz­ötvenedik előadás után túra­kocsijukon hosszabb világkö­­rül kéjútra induljanak. Az erényes szerzők jó része azért tülük már serdülő korában libretto-részletügynökké, és kabaréhumor -konfekcióssá, hogy törleszthesse vacsora­adósságait a kávéház esti fő­­pincéjénél, és előleget vehes­sen fel a nappalitól. Valami­kor rosszallással beszéltek azokról a cinikus írókról, akik egy jó viccért eladták a nagy­anyjukat. Ma már az ilyen írók nem a nagyanyjukat ad­ják el, mert ennek a cikknek nincs többé piaca, hanem jó, vagy mérsékelten jó vicceiket adják albérletbe valamivel jobb módú, de kevésbé szelle­mes kollégáiknak (levelezőlap­hívásra kávéházhoz mennek). Most véletlenül csak egy szakmát említettem, de így van ez mindegyikben. Fantasz­tikus munkákra és fantasz­tikus bűnökre vállalkoznak az emberek, fantasztikusan cse­kély összegekért. Olyan álla­potba jutottunk, amelyben nyolc pengő mindent megér. A fent említett lélektani kísér­letezők pár ezer pengővel az emberek százait korrumpál­hatnák. Nagy, általános bessz van az egész vonalon, a bűn ára is nagyon lement. A fillé­res bűnök korszakában élünk. ★ A bíróság majd összeül, és ítéletet mond az újpesti nyolc Pengős gyilkos fölött. Lehet, hogy fel is akasztják. A társa­dalmi rend, a maga módján, el­intézi majd ennek az ember­nek az elszigetelt ügyét. A bű­nös meghal, de a bűn tovább él: siváran, kétségbeejtőn. És főleg olcsón. Mint egy sivatag­ban, ahol szárazság idején egy kulacs vízért hajlandók egy­másnak menni a beduinok. (1934) Idén is lesz gombatanácsadói szolgálat a piacokon Magyarországon 800 nagyobb gombafajt ismernek a szakér­tők, ebből száznál több ehető. A fogyasztóközönség többsége azonban csak 25—30 félét tart jónak 1947 óta a megszigorí­tott ellenőrzés hatására a gom­bamérgezések száma jelentősen csökkent. Az ingyenes szakta­nácsadói szolgálat a piacokon a vásárlók rendelkezésére áll. A nyári idényben az idén is ott lesz a Moszkva téri, a Tolbu­­hin körúti csarnokokban. Szol­gálatot tartanak vasárnap dél­előttönként és hétfőn is, hogy a kirándulók szedett gombáit megvizsgálják és elbírálják. A magyar gombák iránt külföl­dön is nagy az érdeklődés. Szárított vargányából évente tíz vagont exportálunk külföld­re. Rókagombából 40 vagont, termesztett csiperkéből pedig 60 vagont. Tisztán, gyorsan, frissen Megrövidítik az élelmiszerek szállítási idejét A belkereskedelmi szállítási szakembereket komoly próba elé állítja a nyár. Ilyenkor gondot jelent a gyorsan romló élelmiszer. A zöldség- és gyümölcsárukkal kapcsolatban határozatot hoztak, eszerint nyáron, a folyamatos ellátás érdekében meg kell szüntetni a friss áru többszöri átrakását és a felesleges tárolást Több kerületben június 1-től az üz­letek már közvetlenül a ter­melő-, illetőleg a felvásárló he­lyekről kapják a zöldséget, a gyümölcsöt. Elhatározták, hogy az idénycikkeket a nyári hó­napokban rendszeresen éjsza­ka szállítják a TEFU gépko­csijai a felvásárló helyekről a fővárosi elosztókba és az üzle­tekbe. KILÁTÁS A TORONY TIZENKETTEDIK EMELETÉRŐL A várnegyed egyik legszebb építménye a Magdolna-torony. A szépívű létesítmény újjáépítése megkezdődött. Különösen bravúros munkát jelent 10 emeletnyi magasságban az áll­ványzat felállítása. A restaurálás után — a tervek szerint — a torony tizenkettedik emeletén kilátót rendeznek be. Innen a város körképe tárul majd a látogatók elé. Képün­kön: állványozzák a Magdolna-tornyot. (MTI fotó : Kácsor felv.) Tokaji bort hamisít báró Economo A MONIMPEX pere a­, olasz arisztokrata és több külföldi hamisító ellen Ügyész előtt a vádlottak. Karcsú és zömök palackok, cí­meres és cirádás vignettákkal, nemzetiszín szalag, aranyozott betűkkel a nemesi cím: leg­szebben zengő hegyeink, szőlő­vidékeink nevei. A vádló a MONIMPEX jogtanácsosa. Vádlottak: a magyar hegy nektárjának, hírnevének komp­romittálói. Külkereskedelmi vállalatunk jogtanácsosa vá­dol, tárgyal: a világ sok részén visszaélnek a Vinum Hunge­rt­rummal, a magyar bor nevé­vel. A magyar bort mindenütt szeretik. A hamisítások is ezt bizonyítják — görbe tükör, de tükör —, legutóbb már Auszt­ráliából is érkeztek a MON­IMPEX Tükör,­ utcai központ­jába palackok. A nemzetközi borhamisítást a MONIMPEX szakemberei leplezik le, külföl­di útjukon egyre-másra talál­koznak nemzeti színünkkel el­látott tokaji, egri, badacsonyi, s hasonló magyar borok hamis képmásával. Képmás: mert csak képek, feliratok hirdetik a vignettán, hogy ez magyar bor. K­önnyű fetisnvenv,. ft,,­­vissza­­élést, ilyen" 'palackokat, ilyen borokat rítt sohasem exportál­tunk. Néhány palackot megvá­sároltak a borokból, az illető állam közjegyzőjével hitelesít­tették a vásárlást, s hazahozva előbb az Országos­ Borvizsgáló szakértői elé állították a palac­kokat. A hivatalos és tudomá­nyos vizsgálatok megállapítot­ták, hogy a borok — például egy Angliában forgalomba ho­zott bikavér — nemcsak, hogy nem egri, nem magyar bor, hanem még az általános vörös­bor jellegétől is teljesen eltér: csersav nélküli, színben gyen­ge, üres, lágy, silány ital. Álljon tehát elő ez a bikavér. Beszéljen. „Egri Bikavér, Bull’s Blood” — így kezdődik a díszes vignetta , folytatódik: ,,L'Zim­mermann Sons (London) Ltd. Product of Hungary.” A palac­kon vörös ónkupak, dombor­­nyomású pecséttel. A korona, két szélén angyallal, fölötte Zimmermann és fia, alatta London. Vagyis a volt abaújszántói tőkés, Zimmermann Lipót szél­hámossága. De itt van egy kar­csú nyakú tokajis üveg. Ezen zöld­en a kupak, barna, kara­mellás színű benne az ital, az üveg falát meg is festi, s rajta felirat: „Tokaj-hegyaljai Bor­vidék, háromputtonyos, Zim­mermann Lipót és fia bornagy­termelő, Abaújszántó.” Zim­­mermannék ellen hamisításért a MONIMPEX megindította a pert. Friuli — de nem tokaji aszú Érdekes per folyik az olasz „tokaji” ellen is. Az olasz báró Economo család szőlőbirtoká­hoz tartozik a Friuli-borvidék jó része. Ők így palackozzák italukat: „Tocai Friuli.” Az olasz arisztokrata család ellen is pert indított a MONIMPEX. Elsőfokon a trieszti bíróságon meg is nyerték a pert , hisz a nemzetközi boregyezmény védi a származási helyet A nagy politikai befolyású arisz­­tokrata család a szenátusban meginterpellálta a minisztert: hogy hozhattak ilyen ítéletet? Az olasz igazságügyminiszter felkérette az aktákat, a fő­ügyész a perben beavatkozott ellenünk, s másodfokon az íté­letet megváltoztatták. Ez ellen most mi felülvizsgálati kérel­met adtunk be. A franciák, akik oly kénye­sek a bormárká­­­k­ra (évtizedes­­ pereket vívtak a világ bíróság­­­gain a konyak védett nevéért)­­ szintén tokajinak, mégpedig­­ „Tocay Alsace”-nak, vagyis I Elzászi Tokajinak nevezik egyik borfajtájukat. Most feje­ződött be­ Londonban egy per, ■ amelyen,­­a francia pezsgőgyá- *­­­rosok a spanyolokkal peres­­­­kedtek, mert Champagne né­ven pezsgőt gyártottak. A pert megnyerték, jóllehet, a spa­nyolok azzal védekeztek: miért prédikálnak vizet a franciák, mikor bort isznak? Hiszen el­zászi borukat „tokajinak” ne­vezik el. A franciák erre ezt válaszolták: „Lehet, hogy az helytelen, de most a pezsgőről van szó.” A francia tokaji ügyében egyelőre tárgyil­ások folynak. Dániában Fritz Pauszian piros-fehér-zöld cím­kével „Tokaji musicatel extra 5 Aszú” névvel hozott bort a piacra. A peres eljárás után a kereskedő kötelezte magát, hogy többé ilyen vignettát nem ragaszt árujára. Kopirozzák a magyar címkét Kis félliteres palack, hasán nagy betű hirdeti: „Magyar Gyártmány” és a kecskeméti városháza képe köszönti a vá­sárlót. „Főzetett Kecskemét vá­ros Szeszfőzdéjében. Apricot Brandy (barackpálinka).” A címke pontosan ugyanolyan, mint a kecskeméti baracké. Le­lopták. A palack tartalma azon­ban árulkodik: nem kecs­cemé­­ti, nem is magyar az ital. Egy osztrák kereskedő hozta forga­lomba. A MONIMPEX tárgya­lást folytatott a kereskedővel: többé nem használja fel árujá­ra a magyar cimkét. Az Országos Borminősítő In­tézetbe is elmentünk: lombi­kok, eprovetták, vegyészek és ízmesterek vegykonyháján is sorakoznak ezek a palackok. Megkérdeztük az intézet igaz­gatóját a vizsgálatok eredmé­nyéről. — A durva hamisítások már mind ritkábbak: a palackokban bor van, de nem itt termett bor. Szőlőből csinálják a hami­sítók a badacsonyit, a tokajit, de ez a szőlőlé olcsó, általá­ban lágy, délvidéki bor. — Intézetünk évente 70—80 ezer vizsgálatot végez. A minő­ség védelméért, a megelőzésért. Annyira vigyázunk a magyar bor jó hírére, hogy minden ex­portszállítmányt előbb mi, s külön a MONIMPEX laborató­riuma is megvizsgál. Kőbányai György

Next