Esti Hírlap, 1961. augusztus (6. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-01 / 179. szám

Ára 60 fillér VI. évfolyam, 179. szám 1961. augusztus 1, kedd Nkrumah elnök elutazott Budapestről Ünnepség a Ferihegyi-repülőtéren Háromnapos baráti látogatás után ma délelőtt elutazott ha­zánkból dr. Kwame Nkrumah, a Ghánai Köztársaság elnöke. A magyar és ghánai nemzeti zászlókkal, feliratokkal díszí­tett Ferihegyi-repülőtéren megjelent Nkrumah elnök bú­csúztatására Dobi István, az El­nöki Tanács elnöke, Kállai Gyula, a Minisztertanács el­ső elnökhelyettese, Kiss Ká­roly, az Elnöki Tanács elnök­­helyettese, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, dr. Sík Endre kül­ügyminiszter, valamint a kor­mány több más tagja, a politi­kai élet sok vezető személyisé­ge. Eljött a vendégek búcsúz­tatására a hazánkban akkre­— E­lnök úr! Barátaink! Höl­gyeim és uraim! — Elszomorodok, ha arra gondolok, hogy rendkívül kel­lemes látogatásunknak a végé­hez érkeztünk. A látogatás igen érdekes és lelkesítő volt. Bár­merre jártunk, mindenütt nagy szeretettel, meleg barátsággal fogadtak bennünket. Meghatott bennünket a ra­gaszkodás és az őszinte szeretet, amellyel üdvözöl­tek. Engedje meg, elnök úr, hogy önnek, a magyar kormánynak és a magyar népnek mélységes hálánkat fejezzem ki. — Hasznos tapasztalatokat szereztünk Magyarországon. Láthattuk, milyen nagy fejlő­désen ment keresztül az ipar, a tudomány, a mezőgazdaság az ország felszabadulása óta. Az építőmunka nagy jelentősé­gét fokozza az a tény, hogy a fejlődésnek ebben az idősza­kában még helyre kellett hozni a háború okozta károkat. Igen jóleső érzés volt számunkra látni, hogy a magyar emberek szabadon, boldogan, vidáman dolgoznak, alkotnak. Igen értékes megbeszélé­seink voltak önnel, s a ma­gyar kormány tagjaival. Rendkívül örülök annak, hogy megegyeztünk: nagy­követi szinten diplomáciai képviselőket cserélünk, ditált diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. A re­pülőtér betonján több ezer bu­dapesti dolgozó gyűlt össze, hogy búcsút vegyen az Elnöki Tanács és a kormány magas­rangú vendégétől. Háromnegyed kilenc előtt néhány perccel érkezett a re­pülőtérre Nkrumah elnök és kíséretének gépkocsisora. A díszőrség parancsnokának je­lentése után felcsendült a ma­gyar, majd a ghanai himnusz, amelynek hangjai közben ti­zenkét ágyú 21 lövése dördült el Kwame Nkrumah tiszteleté­re. A ghánai államfő ellépett a díszszázad arcéle előtt, s a katonák köszöntése után a mikrofonhoz lépett, hogy el­mondja búcsúbeszédét. Amikor tegnap meglátogat­tam a Balaton környékét, ab­ban a nagy örömben volt ré­szem, hogy találkozhattam Ká­dár Jánossal, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával, s nagyon örültem, hogy felújít­hattam vele a még New York­ban, az Egyesült Nemzetek közgyűlésének XV. ülésszakán kötött ismeretséget. Elnök úr! A legégetőbb fel­adatunk ma a béke biztosítása. Minden erővel harcolunk Af­rikában a gyarmatosítás, az imperializmus és a neokolonia­­lizmus ellen, a neokolonializ­­mus ellen, amely a gazdasági és politikai imperializmus leg­halálosabb fajtája. A béke kér­dése mindaddig nem dől el véglegesen, amíg létezik a gyarmati rendszer. Harcoljunk vállvetve a gyarmatosítás tel­jes megszüntetéséért, s bizto­sítsuk ezzel az egész emberi­ség számára a tartós békét, tegyük a világot valameny­nyiünk számára biztonsá­gossá. Elnök úr! Amikor elhagyjuk hazájukat, nagyon szép és élénk emléket viszünk ma­gunkkal Magyarországról, olyan emléket, amelyet egy bé­keszerető, szabadságszerető és keményen dolgozó nép keltett bennünk. A magam és küldött­ségem tagjai nevében megkö­szönöm önnek és a magyar népnek, hogy lehetővé tették látogatásunkat Magyarorszá­gon. Amikor búcsút veszek or­száguktól, sok szerencsét kívá­nok önöknek. Éljen Magyarország és Ghá­na barátsága! Éljen a béke és a barátság az emberek és a nem­zetek között! Nkrumah elnök nagy tapssal fogadott beszédére Dobi István válaszolt. Kwame Nkrumah beszéde A repülőtéren Dobi István beszéde . Amikor, rövid magyaror­szági tartózkodásuk befejezté­vel, búcsúzunk önöktől, szeret­ném még egyszer hangsúlyoz­ni, milyen öröm volt számunk­ra ez a látogatás. Bizonyos va­gyok benne: az itt eltöltött né­hány nap is meggyőzte önöket arról, hogy a magyar népet az őszinte barátság és szolidaritás ér­zése tölti el a ghánai nép és a függetlenségükért harcoló afrikai népek iránt. — Arról is meggyőződhet­tek, hogy a magyar munkás­­osztály, parasztság és értelmi­ség fáradhatatlanul és lelkese­déssel dolgozik hazája jobb jövőjének építésén. Bizonyos vagyok benne, hogy az önök látogatása, valamint a kölcsö­nös megértés szellemében le­folytatott tárgyalásaink újabb hozzájárulást jelentenek a ghá­nai és a magyar nép barátsá­gának erősítéséhez, a két állam kapcsolatainak kiszélesítésé­hez, a békés egymás mellett élés nagy eszméjének diadalra juttatásához. — Kérem önt, elnök úr, ha­zájába visszatérve, adja át a magyar nép és a magyar kor­mány baráti üdvözletét a hős ghánai népnek, amely az ön vezetésével töretlenül és kö­vetkezetesen harcol a gyarma­ti rendszer, a kapitalista világ e szégyene mielőbbi teljes felszámolásáért. A gyarmati rendszer ide­je lejárt, s nincs messze a nap, amikor a gyarmati rendszer örökre eltűnik a föld színéről, és felvirrad egész Afrika szabadságá­nak napja.­­ Engedjék meg, hogy a dolgozó magyar nép nevében szolidaritásunkról biztosítsam önöket, és arról, hogy a ma­gunk részéről továbbra is min­dent megteszünk a két nép ba­rátságának szorosabbá téte­léért. Éljen Nkrumah elnök úr! Éljen a ghánai és a magyar nép barátsága! Dobi István beszéde után a két elnök meleg barátsággal, mosolyogva kezet fogott, majd úttörőkislányok nemzetiszínű szalaggal átkötött rózsacsok­rokkal kedveskedtek afrikai vendégeinknek. Kwame Nkrumah ezután ba­ráti kézfogással vett búcsút a magyar közélet vezetőitől, a diplomáciai testület képvise­lőitől, s a hazánkban tanuló afrikai diákoktól. Hatalmas él­jenzés, ünneplő ováció, kis ghánai és magyar nemzeti zászlók lengetése közben lépett el a repülőtéren összegyűlt bu­ JSz­SZKP programtervezete a világi ésdetödésészek középpontjában A kommunizmus hivatása: örök békét teremteni a földön Tíz év alatt megkétszereződik az életszínvonal Országos vita indul a programtervezetről Moszkva, július 31. Tegnap közzétették a Szov­jetunió Kommunista Pártja új programtervezetét. A program­­tervezetet a Központi Bizottság határozatának megfelelően az ország lakossága elé bocsátják széleskörű vitára. A vita ered­ményeit figyelembe veszik a program végleges megfogalma­zásakor. Alább közöljük a tervezet rövid tartalmát. A nagy jelentőségű okmány két részre oszlik. Az első rész címe: „A kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet, az emberiség fejlődésének út­ija”. A második részé: „A Szovjetunió Kommunista Párt­jának feladatai a kommunista társadalom építésében”. béke egyik igen fontos ténye­zője éppen a szocialista orszá­gok és az újonnan felszabadult nemzeti államok összefogása. A burzsoá és a reformista ideológiáról szóló fejezet hang­súlyozza, hogy az új történel­mi korszak a proletariátus for­radalmi világnézetének diada­lát hozta magával. A polgári ideológia mélységes válságban van. Az imperializmus legfőbb szellemi fegyvere az antikom­­munizmus, de az említett pol­gári rend védelmezői mindun­talan úgynevezett „új” elméle­teket találnak ki. Ezután a tervezet a szociál­demokrácia mai helyzetéről szólva megállapítja, hogy a kommunistaellenesség eszmei zsákutcába juttatta a szociál­demokráciát. A kapitalizmus a bomlás szakaszába lépett Az első rész ismerteti a ka­pitalizmus jelenlegi helyzetét, a tőkésrendszer általános vál­ságát és megállapítja, hogy a kapitalizmus az utolsó kizsák­mányoló rendszer. Az imperia­lizmus teljesen megérett a pro­letárforradalomra. A szocialista világrendszer egységének, az új típusú nem­zetközi munkamegosztásnak a méltatása után a tervezet han­goztatja, hogy a kapitalizmus a mai nemzetközi helyzetben a hanyatlás és a bomlás szaka­szába lépett. A nemzetközi re­akció legfőbb támasza ma az Egyesült Államok monopolista burzsoáziája. A nemzetközi munkásmoz­galom a marxil leniai pártok vezetésével szíve­sebben választja a hata­lomátvétel békés útját. De ha a kizsákmányoló osztá­lyok erőszakot alkalmaznak, számot kell vetni a szocializ­musba való átmenet nem bé­kés módszereivel is. A következő fejezet a gyar­mati rendszer széthullásával, a nemzeti felszabadító mozgalom "nagy sikerével foglalkozik. A nemzeti demokratikus álla­mokról szólva hangoztatja, hogy ezek megalakulása és fej­lődése nagy távlatokat nyit meg a gazdaságilag fejletlen országok előtt és az általános dapesti dolgozók hosszú sorfa­la előtt. Többen megölelték, meg­csókolták a ghánai állam­főt, sok dolgozó virágcsok­rokkal kedveskedett neki. Nkrumah elnök fehér kendő­vel integetett a tömeg felé, s így búcsúzott: — Good bye! Good bye! A magyar államférfiakkal való élénk beszélgetés közben ment az elnök a reá várakozó IL—18 mintájú különrepülőgép feljárójához. Kállai Gyula az utolsó búcsúkézfogás közben megjegyezte, hogy nagy örömé­re szolgált ez a találkozó, csak az a kár, hogy ilyen rövid ideig tartózkodott Nkrumah elnök hazánkban. — A gyarmatosítás hívei, egyes nyugati politikusok szá­mára még ez a rövid idő is el­viselhetetlenül hosszúnak tűnt — mondta nagy derültség köz­ben Kwame Nkrumah. Nkrumah elnök különrepülő­­gépe negyed tíz előtt néhány perccel emelkedett a magasba, hogy európai körútjának legkö­zelebbi állomására, Cseh­szlovákiába vigye az afri­kai szabadságmozgalom ki­emelkedő vezetőjét. Nkrumah elnök magyaror­szági látogatásának utolsó napja is — hasonlóan az elő­zőekhez — zsúfolt programot hozott. A Ghánai Köztársaság elnöke és kísérete vasárnap —* Kiss Károly, Kristóf István és Szarka Károly külügyminisz­terhelyettes társaságában — az inotai aluminiumkohóba lá­togatott. Elhárítani a háborút „A békés együttélés, az álta­lános békéért vívott harc” cí­mű fejezetben a program meg­állapítja, hogy a két rendszer békés együttélése az emberi társadalom fejlődésének objek­tív szükségszerűsége. A háború nem lehet eszköz a nemzetközi viták meg­oldására, s a legfontosabb feladat: elhárítani, meg­előzni a nukleáris hábo­rút. A kommunizmus történelmi küldetése megsemmisíteni a háborút és örök békét terem­teni a földön. Erre a legjobb út az általános és teljes lesze­relés. Ha viszont az imperia­listák mégis új háborút rob­bantanának ki, a népek nem fogják tovább tűrni az őket pusztító háborúkba taszító rendszert, hanem elsöprik és eltemetik az imperializmust — hangoztatja a programtervezet. A második részben a kom­munista társadalom építését, a Szovjetunió Kommunista Pártjának belső feladatait vá­zolja fel a tervezet. A kommu­­nizmus szabatos meghatározá­sa után két szakaszra osztja a Szovjetunió legközelebbi jö­vőjét: 1961-től 1970-ig a Szovjet­unió felülmúlja az egy fő­re jutó termelésben az Egyesült Államokat; számottevően emelkedni fog a szovjet nép életszínvonala, minden kolhoz és szovhoz nagy termelékenységű, magas jövedelmű gazdasággá fej­(Folytatás az ötödik oldalon.) Találkozás Kádár Jánossal A ghanai vendégek az alu­­miniumkohó megtekintése után a Balatonhoz látogattak. Itt, ugyancsak a Balaton mel­lett üdülő Kádár János ál­lamminiszter, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra találkozott a ghanai állam­férfiakkal. Szívélyesen üdvö­zölte Kwame Nkrumahot és hosszan elbeszélgetett vele. Kádár János hangsúlyozta: a magyar—ghanai kapcsolatok ugyan nem tekinthetnek visz­­sza hosszú múltra, de máris mélyek, s a mostani látogatással tovább erősöd­tek, kiterjedtebbé váltak. Rámutatott: a magyar nép együtt érez Ghana népével, szolidáris vele imperialistaelle­nes harcában, s a sikereit saját sikereinek is tekinti. Nkrumah elnök arról be­szélt, hogy Ghana és Magyar­­ország — amely földrajzilag távol fekszik egymástól — rövid idő alatt baráti kapcsola­tokat tudott egymással kiépíte­ni, s ez példaképül szolgálhat más népek számára is.

Next