Esti Hírlap, 1961. augusztus (6. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-01 / 179. szám

MTA A GYÁRUDVARON Hasznosé az érettségi a gép mellett? Válasz, a Rózsafa utcából — Negyven százalék tanul A múlt esztendő végén az | egyik gyárudvaron az anyag-■ mozgató segédmunkások be- j szélgetését hallgattam. Szállí- j tásra váró nagy, fehér ládán j két fiatalember üldögélt, s egyik említette, hogy tegnap nála járt a KISZ kultúrfelelő- se — mint ahogy ő mondta — agitálni —, hogy iratkozzék be a dolgozók iskolájába. — Megmondtam neki, hogy semmi szükségem nincs arra a nyolcadik osztályra. Ismerem a betűket, elolvasom az újságot, megírom a levelet, ha kell, még a miniszternek is. A két ke­zem után pedig mindig meg­élek. S ha tegnap találkoztam vol­na a segédmunkással, elhívom egy gyárba. Nem nagy, alig néhány száz ember dolgozik benne, de büszke gyár, mert ott már kialakulóban van a korszerű ember, a jövendő munkásának típusa. A fizikai munkások közül is sokan érett­ségiztek, az irodai alkalmazot­tak pedig szép számmal egye­temre járnak, szóval a gyár munkásainak 40 százaléka va­lamilyen formában tanul, mű­velődik. Gimnázium, technikum, egyetem Lapozzuk csak fel Barna Istvánná személyzeti osztályve­zető füzetét. Abból mindent megtudhatunk. Azt, hogy öten végeztek a múlt évben gépipa­ri technikumot, ebben az év­ben tizenhármán járnak még oda, hárman általános gim­náziumba, MEO-tanfolyamra ölen, műszaki továbbképzésre heten, egyetemi előkészitő tan­folyamra öten jelentkeztek. Kilencen elvégezték a műsza­ki egyetemet, egyik hallgató nemrégen védte meg a diplo­máját, másik pedig most ké­szül, hogy megnyerje ezt a tu­dáscsatát is. Miért tanulnak ezek az em­berek? Csak azért, hogy elke­rüljenek a valóban nagy fizi­kai erőfeszítést kívánó munka­padtól? Egyik érettségizett me­netköszörűst például már hív­ták a gép mellől a MEO-irodá- ra. De nem volt hajlandó el­hagyni a gépet, visszatartotta a szakma szeretete. Beszéljenek erről inkább ők, az érettségizett szakmunkások. Műveltség és szabadidő Trautmann János nem a munka mellett végezte el a gimnáziumot, hanem 1958-ban érettségizett a Bolyai Gimná­ziumban, majd még abban az évben jelentkezett a Wesselé­nyi utcai szakmunkásképzőbe. Szerszámköszörűsnek tanult. Három éve dolgozik a gyár­ban, vezetői nagyon elégedet­tek vele. Munkáját intelligens emberhez méltóan végzi, s mindig számíthat rá a gyár. — Érzi hasznát az érettségi­nek? — Feltétlenül. Sokkal köny- nyebben megtanultam a szak­mát, mint mások. De legalább ugyanennyit használ az em­bernek a gyáron kívül is. Egy érettségizett bizonyos művelt­ségre tett szért, ésszerűen be tudja osztani például a szabad idejét. Nagy Ferenc ugyancsak egé­szen fiatal ember, Trautmann Jánoséhoz hasonlóan alakult a sorsa. Vidéken végezte el a kö­zépiskolát, repülőtisztnek ké­szült, de a romantikusnak tű­nított munkásként kezdte éle­tét a gyárban, ma a műszaki fejlesztési osztály technikusa. Az ő sorsa jelkép, jelképezi, hogy.mennyire viheti egy mun­kás, ha szorgalmas, és akar. Az idén végezte el a technikumot kitűnő eredménnyel. Az ötösö­ket nem osztották ingyen, de érdemes volt az estéket, az éj­szakákat tanulásra fordítani, mert a kitűnő bizonyítvány után jogosan pályázhat a mű­szaki egyetemre. Mert ilyen terveken gondolkodik, mert a lehetőségek messze, nagyon messze röpíthetik az embert. S mindezt a makacs segédmun­kásnak is mondom még egy­szer: van Budapesten egy büszke gyár, ahol a munkások­nak majdnem a fele tanul. Ezt a gyárat Kalibergyámak ne­vezik, ott van a Rózsafa utcá­ban. Simon Lajos Magyar üvegkombinát épül Kubában Kuba hazánktól rendelte meg első üvegipari kombinát­ját, melynek szállítására a két ország már megállapodott. Az első kubai üveggyárban öblös üveget, üvegszálat és ragasz­tott biztonsági üveget állítanak majd elő. A gépi berendezése­ket és a szükséges más speciá­lis építési anyagot is Magyar- ország szállítja. Több a boros- és sörösüveg Salgótarjánban a napokban kezdték meg egy új gép pró­báját, mellyel naponta 40 ezer nemesnyakú, hosszú, zöld bo­rosüveget állíthatnak elő. A Műszaki Üveggyár korszerű villamosfűtésű kemencéjében hajlított üvegeket készítenek. Elsősorban domború biztonsági üveget gyártanak ebben a ke­mencében, s autóiparunk fo­kozódó igényeit elégítik ki. Az Ajkai Üveggyárban az idén üzembe helyezik a finom öb­lösüveg új üzemének első rész- j legét, amely 300 tonna évi ka- I paritással dolgozik majd. A nyugtalan nyugdíjas Hatvanhat év egy gyárban ♦ Ä Kolofik-íéle gép ♦ Tizenöt újítás nyugdíjas korban Kolofik Ferenc nyugdíjas lakatosról több rendkívülit hallottunk:.- Elképzeltünk hát egy embert, egy arcot, olyat, amilyen egy 77 éves, még min­dig dolgozó munkás arca le­het. Elég messze járt képzele­tünk az igazságtól. Újra bebi­zonyosodott, hogy egyfajta embertípus képviselői, akik át­dolgozták az életet, már az ötvenedik év után alig öreg­szenek. Mozgékonyak, frissek maradnak, s éltető elemük to­vábbra is a munka lesz. Tizenegy éves volt... Vác kertvárosában, egy szép, virágokkal, fákkal öve­zett udvarban látogattuk meg Kolofikékat. Egy szeder-, s egy diófa borít fölénk zöld bolthaj­tást. Kedves kis ház, s az ud­var végében még méhes is. A kerti asztalon műszaki rajzok. — Én ezt halálomig nem ha­gyom abba — mondja Kolofik Ferenc. Olyan ember ő, akivel azonnal bennsőséges kapcsola­tot lehet teremteni. — Ha ez a munka nem lenne, nem is tu­dom, mihez kezdenék. Hatvanhat éve már, hogy 11 éves korában munkába állt a Csavarárugyárban. Munkába állt, mert nélkülözhetetlen volt az a néhány fillér. — Akkor talán egyötöde le­hetett a gyár a mainak — em­lékezik. Nyugdíj vagy nyugalom Vele indult a munka 1946- ban, ott van a7- első napoktól az üzemben. Három nagyobb kitüntetést kapott. Nyugdíjba 1959-ben, 74 éves korában TÜKER FIÓKOK IS ÁTVESZIK A HULLADÉKOT OKTÓBER MG A lakásban található papír, rongy, vashulladék átadható a legközelebbi TEKER fióknak, vagy 31É U átvevóhelynek ment — de nem nyugalomba. Nyugdíjas évei alatt eddig 15 újítást nyújtott be, s azok kö­zött volt egy, amelyet ma már a Kolofik-féle csavarfej-hor- nyolóként emlegetnek. Ez a gép sok kézi munkát helyette­sít, sokkal jobb eredménnyel. — De vannak már sokkal jobb, megfelelőbb gépek is — magyarázza, s rajzokat mutat. — Ez a sok rajz mind egy-egy megoldás lehetőségét vázolja. Hiányzik a gyár A vendégmarasztaló asztal mellett sok mindenről szó esik. Beszélgetés közben a gondola­tok útjain egyszer csak 1919- hez érünk. — Én akkor nem voltam kommunista, sem hős. Én. ké­rem, csak éreztem, hogy hova tartozom. Jelentkeztem a vö­rösőrségbe — emlékezik. — De aztán ott voltam a ludovikások és a monitorok leverésekor. Aztán sok hetes, hónapos búj- dosás következett, de a szom­szédom elárult. Kolofik bácsi ma is dolgozik. Kéthavonta bejár a gyárba, s egy hetet tölt kedvenc gépei között, tanítja a fiatalokat is. — Bár lehetnék többet is ott bent. Nagyon hiányzik a gyár. Életem nagyobbik része benne maradt. Kiss Dénes F orint A legidősebb az egyik leg fiatalabbat tanítja a szakmára. A mikor tizenöt évvel ezelőtt megjelent, magyarázni kellett, hogy mit ér. S hogy valamennyire érthető legyen az akkori pénztengerben, így is magyarázták: egy forint, egyenlő négyszázezer quatrillió — huszonkilenc nullával írják — pengővel. A pengőt valóban csak fgy, nullákkal mérték. A nagy számok talán soha­sem voltak annyira értelmet­lenek, bonyolultak, és főként labilisak, mint az egy, egyetlen forinttal történt összehasonlí­tásban. Mert amikor a forint megkezdte közéleti szereplését, már nem lehetett vitatni az ország talpraállásának első mozdulatait. A forint megjele­nésének napján a Garay téri piacon már a szó békebeli ér­telmében kínálták a disznó­zsírt. „A libazsír a múlt heti tizenöt milliárd adópengöröl ötmilliárd adópengöre, illetve huszonöt forintra esett" — írta 1946. augusztus elsejei számá­ban a párt lapja. — „Az eszményi asszonyt már csak forintért lehet megtekinteni az Ady-moziban” — közölte a la­kossággal egy korabeli hirde­tés. H a az ember az akkor meg­jelenő újságokat lapozza, keresi bennük a forint megje­lenését követő eseményeket, vagy felidézi emlékezetében saját tapasztalatait, úgy érzi, hogy elmúlt századokba, ide­gen világba tévedt. Az idő jó­részt eltemette már a fogal­makat, s a forint születése tör­ténelemmé vált. Gondolom, a tanároknak alaposan fel kell készülniük, hogy megértessék az azóta felnövő nemzedékkel a forint világra jöttének jelen­tőségét. Ma még csak 15 éve, hogy megkezdődött hazánkban a stabilizáció és elindult hódító útjára a forint. Néhány nap kellett csak hozzá és a főváro­son kívül vidéken is győzött. Amikor a bányákban jelent meg, ugrásszerűen emelkedett a széntermelés. És amikor el­jutott a falvakba, válaszként elegendő gabona érkezett a vá­rosokba, Budapestre is. E si­ker alapján a kommunista párt Kálóriaföhblet házi eljárással Nyeles szénelosztó — Érdekes újítás fűtésjavításra Figyelemre méltó újítással jelentkezett Antóni Sándor mérnök, az Energiagazdálko­dási Tudományos Egyesület munkatársa. Olyan szénlapátot szerkesztett, amely házi hasz­nálatban automatikusan osz­tályozza a szenet, s megakadá­lyozza, hogy a szénpor és más, használhatatlan tüzelési anyag kárt, vagy balesetet okozzon a fűtésnél. — Az újítás lényege olyan lyukacsos!tás, amely csak a jól fűlhető szenet tartja meg a la­páton — mondja Antóni Sán­dor. — A szénport és a mellék­anyagokat jó hatásfokkal ige« nehéz eltüzelni, ez a háztartá* si kályhákban és tűzhelyeken nem is lehetséges. Cseréplcály- hák felrobbanását a legtöbb esetben a nagy portartalom okozza. A most szerkesztett lyukacsos lapát ezt megakadás lyozza. A különválasztott szén* por és apró dara később fel* használható oly módon, hogy kilogrammjához másfél deci vizet adva veszély nélkül kitű- nöen tüzelhető. A kirostált anyagból mintegy 3—5 kilo* grammot ajánlatos egyszerre eltüzelni. Augusztus 4-én rendezik az esedékes havi tárgynyere- mény-húzást, amelyen a 28. játékhét szelvényei vesznek részt. Ezek között 600 ér­tékes nyereménytárgyat sorsol­nak ki. Ezúttal hat főnj'ere- mény jut a legszerencsésebb játékosoknak: három 2 szoba, hallos öröklakás a XIII. ke­rület, Kárpát utca 2. számú lottóházban, egy kétszobás, kertes lakás a XI. kerületi lot­tó-lakótelep Homonna utca 12. számú kis társasházában, egy bárhol felépíthető kétszobás IBUSZ-külöiivonatok Az IBUSZ augusztusban 15 „menetrendszerű” különvona- tot indít az ország legszebb tá­jaira. Augusztus 6-án Fonyód­ra, Hajdúszoboszlóra és Deb­recenbe, Porvacsesznekré, va­lamint Győrbe, 13-án Fonyód­ra, Egerbe és Miskolcra, 20-án Fonyódra, Egerbe és Szilvás­váradra, 27-én pedig Fonyód­ra, Gyöngyös—Mátrafüredre, Pécsre és Békéscsabára indul­nak különvonatok Budapest­ről. Különvonatainak prog­ramjába az IBUSZ beillesztett egy kétnapos kirándulást is. Ennek-részvevői 19-én utaznak el Szegedre, és 20-án térnek vissza Budapestre. Ezenkívül — kellő számú jelentkezés ese­tén — szerdánként is indul különvonat a fővárosból Sió­fokra és Balatonfüredre. • vFunépsBÚm Sas lass * * 88 millió gyümölcsfa ♦ Vezet a Duna—Tisza-köze Csaknem negyedszázados szünet után ismét gyümölcsfa­összeírást végeztek, s ennek végeredménye most került nyilvánosságra. A gyümölcsfa­állomány nagymértékű növe­kedése még a szakembereket is meglepte. Gyümölcsfáink száma a második világháború jelentős pusztításai ellené­re is az 1935. évi 34,5 millióról 88 millióra emelkedett a tervszerű gazdálkodás eredményeként. A statisztikai adatok sze­rint 30,8 millió szilvafánk van, utána az alma következik 13.8 millióval, az őszibarackfák szá­ma 10,7 millió, meggyfa 8,1 millió van az országban. A sor végén a mandula (0,9 millió) és a gesztenye (200 ezer) szerény­kedik. A birsállomány 263 szá­zalékkal növekedett, különösen a Közép-Dunántúlon, a Duna— Tisza közén és az északi hegy­vidéken. . A szilvát nem számítva, va­lamennyi gyümölcsnemben a Duna—Tisza közének részará­nya a legmagasabb. A gyü­mölcsfák száma itt ma 21,8 millió, 1935 óta majdnem meg­háromszorozódott. Itt terem a legtöbb barack, mandula és meggy. A gyümölcsfa-állomány nagymérvű növekedése a me­zőgazdaság belterjes fejlődésé­nek igen fontos jele. családi ház és egy Moszkvics személygépkocsi. Ezenkívül többek között nyolc szobabú­tort, huszonhét motorkerék­párt, negyvenöt televíziót és huszonhét hűtőszekrényt sor­solnak ki. nő álmon már maga is moso­lyog Akkor egyszerűen azért bukott el a „repülőtiszti terv”, mert nem tudta, hol jelentkez­zen felvételre. Barátjával jött Budapestre, majd ide a gyárba szerszámköszörűsnek. Tőle is ugyanazt kérdezem. — Hasznos-e az érettségi? Vagy pontosabban: egy szak­munkásnak hasznos-e a kö­zépiskolai tudás? A válasz ugyanaz: — Még akkor is hasznos, ha gép mellett marad az ember. Az is látható haszon például, hogy egy érettségizett munkás­nak kevesebbet kell magyaráz­ni, önállóan eligazodik a terv­rajzokon. — Van-e valami távlati ter­ve? Vállat von, ami azt jelenti: pillanatnyilag elégedett. Bogáru ötösei Bogáru József a gyári mun­ka mellett érettségizett. Beta­már az első napokban jogosan lépett fel azzal a követeléssel, hogy minden területen felül kell vizsgálni az ipari és köz­szükségleti cikkek árát, s ke­mény kézzel letörni a speku­lánsok mesterkedéseit _ A fo­rint, s vele az ország újjáépí­tése rohamosan haladt előre. Tizenöt év nem nagy idő a tör­ténelemben, de ami azóta tör­tént a szocializmust építő Ma­gyarországon, évszázadok ha­ladásával versenyez. M ire épült a felszabadult or­szág első jó pénzének szi­lárdsága, mi adta azt az ala­pot, amely napok alatt bizto­sította a gazdasági és politikai győzelmet? A választ, mint az­óta valamennyi kérdésre, azok adták meg, akik rendületlenül, a jövőbe vetett hittel sorakoz­tak a kommunisták mellé, s már a felszabadulás első per­ceiben a munkapadokhoz áll­tak. A forint megjelenésének napján egyórás túlmunlcnra készültek az üzemek, gyárak munkásai. S ezen a napon, a háborúban lerombolt egyik nagy kőbányai gyár termelése már elérte az 1938-as színvonal 65 százalékát. A Magyar Pa­mutipar ifjúmunkásai tizenhat órát dolgoztak a gép mellett egyfolytában. de felnőttek módjára dolgozott az egyik legnagyobb fővárosi gyár, a Ganz 2700 ifjúmunkása is. Ez volt és marad mindig — a munka — az előrehaladás alapja, a forint tartaléka. Persze, a reakció, amely sok­szor próbálta élére állítani a forintot, hogy elguruljon a semmibe, és azok, akik csak ahhoz szoktak, hogy arannyal, az arany mennyiségével mér­jék a gazdagságot, ezt sohasem tudták és nem is akarták meg­érteni. De a sikert el kellett ismerniük. Az angol Daily Herald 1946 augusztus elején már így fogalmazott: „Magyar- ország valami olyat mutatott, ami hasonlít egy pénzcsodáhozi Az új pénz lehetővé teszi, hogy az ország nekilendüljön az újjáépítésnek.’’ Igazat írt, az új ország fel* épült, Paizs Gábor Hatszáz nyeremény a lottó jutalomsorsolásán

Next

/
Thumbnails
Contents