Esti Hírlap, 1961. november (6. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-01 / 258. szám

Szerdán érkezik Budapestre a szovjet filmdelegáció A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkal­mából az idén november 2-tól szovjet filmhetet rendeznek Budapesten és vidéken. Az ün­­n­epségekre szerdán háromta­gú szovjet művészküldöttség érkezik a fővárosba. Tagjai: Danyiil Hrabrovickij forgató­­k­önyvíró, Margarita Vologyina és Nyikoláj Ribnyikov filmszí­nészek. A filmhét eseménysorozatát november 1-én Budapesten nyitják meg, az Uránia Film­színházban Herskó János film­rendező ünnepi beszéde után bemutatják a második moszk­vai nemzetközi filmfesztivál nagydíjával kitüntetett magya­rul beszélő új szovjet filmet, a Tiszta égbolt című alkotást. A filmhét alkalmából tűzik mű­sorra a Két élet című szovjet filmet is, amely az 1917-es esz­tendő napjainak történetéből merítette cselekményét. A két­részes filmben olyan kiváló művészek szerepelnek, mint Alla­i Mironova, Druzsnyikov és a vendégségbe érkező Nyi­­kolaj Ribnyikov és Margarita Vologyina. A budapesti mozikban hét helyen vetítik a Tiszta égbol­tot, ötben pedig a Két élet cí­mű alkotást. A premierekkel egyidejűleg felújítják az el­múlt évek számos nagysikerű szovjet filmjét, a Szállnak a darvakat, az Emberi sorsot, a Ballada a katonáról, a Csendes Dont, a Kutyás hölgyet, A negyvenegyediket. □ PATACHICH IVÁN VIT-­­ díjas zeneszerző a Német De­mokratikus Köztársaságba uta­zott. November elsején ünnepi magyar hangversenyt rendez-­­­nek a halléi operaházban. A­­ műsorban szerepel Patachich­­ hárfaversenye is. □ P. K. SZUSZDALJEV, a Lomonoszov-egyetem kiváló műtörténész professzora meg­látogatta Ősz Dénes festőmű­vész műtermét, ahol kiállítás­ra készen várakozik negyven, Budapest különböző tájairól­­ készült kép. —„Budapest 1945— 1961” a címe a Magyar Építő­művészek Szövetsége nagyter­mében november 5-én bemu­tatásra kerülő kiállításomnak­­ — mondja a művész az Esti Hírlapnak —, amelyről Szusz-­­­daljev professzor úgy nyilatko­zott, hogy megtekintése igaz örömet szerzett. □ SAN FRANCISCÓBAN november 1-én nyitik meg a VI. filmfesztivál, amelyen 32 ország 72, egész estét betöltő és rövidfilmjét mutatják be. A két hétig tartó fesztiválon a Szovjetunió a Tiszta égbolt cí­mű filmalkotással vesz részt. □ A IX. SZIMFÓNIÁT no­vember 13-án és 27-én Kecs­keméten tűzi műsorára a deb­receni MÁV szimfonikus zene­kar, Kóródy András vezényle­tével. Közreműködik Simándy József, Moldován Stefánia, Molnár Miklós és Horváth Edit. □ JÁMBOR LÁSZLÓ, az Operaház magánénekese a na­pokban a Szovjetunióba uta­zik. Tbiliszi, Sztalino és Har­kov operaházaiban vendégsze­repel a „Rigoletto”, a „Tosca” és az „Igor herceg” előadásain. □ FI­LM KÉSZÜL Kállai István Az igazság házhoz jön című darabjából. A rendező Fehér Imre. A forgatás novem­berben kezdődik. □ DUNST MÁRIA, az Ope­raház nemrég szerződtetett fia­tal művésznője, Bizet Car­­menjének Micaelájában és Er­kel Bánk bánjának Melinttájá­­ban lép a közönség elé. □ A FŐVÁROSI TANÁCS SZIMFONIKUS ZEnEKARA három estből álló bérleti hang­versenysorozatot indított. A ju­bileumi est után, november 24-én romantikus műveket ját­szik, decemberben pedig Strauss-estet ad. □ NOVEMBER KÖZEPÉN lesz az Irodalmi Színpad he­lyiségében az Ifjúsági Kísérle­­­­ti Színpad új bemutatója. Er­­­­délyi Lukács „Későn” című há­­­­romfelvonásos drámáját adják­­ elő. A drámát Petrik József­­ rendezi, főbb szereplői: Avar­­ István, Labancz Borbála, Lel­kes Ágnes, Gyenge Árpád és Szathmári István. ÚJ KÖNYVEK Tímár Máté regénye, a Karcsi, a csicskás a második világháború utáni, szovjetunióbeli hadifogoly­­életet eleveníti fel. — Az Olcsó Könyvtár-sorozatban jelent meg Jókai Mór két kisregénye egy kö­tetben, A három királyok csillaga, és A szegénység útja. — Ján Po­­nicán szlovák költő verseskötete Tavaszi rapszódia címmel jelent meg.­­ Az Univerzum-sorozat leg­újabb füzete Kőkorszakbeli embe­rek címmel látott napvilágot. „Élő virágok" Az Egyetemi Színpad Pago­­gyin életművének keresztmet­szetszerű bemutatására vállal­kozott. Nyomon követte, mi az a két probléma, ami a szovjet szerzőt mintegy harmincéves drámaírói pályafutása során leginkább érdekli: az új hősök, az új emberek, s a másik — a jövendő. Milyen lesz a jövő? — ezt a kérdést majdnem min­den darabjának felteszi, s ma­guk a színművek válaszolni is igyekeznek a kérdésre. A Le­nin-trilógia három darabjából (A puskás ember, A Kreml to­ronyórája, Harmadik patetikus szimfónia), az Arisztokraták­ból, Petrarca szonettje című drámájából, s a legújabb, a je­lek szerint nagy figyelmet ér­demlő, Élő virágok című szín­művéből mutattak be egy-egy jelenetet. Pásztor János, mint Lenin igen figyelemre méltó alakítást nyújtott, Avar István pedig a legutolsó színdarabrészletben nagyon érdekesen formált meg egy izgalmas mai figurát. A je­lenetekben egyébként a Nem­zeti Színház, a Madách Szín­ház és a Jókai Színház művé­szein kívül az Egyetemi Szín­játszókör tagjai is részt vettek.­­ Székely György kalauzolta vé­­­­gig a nézőket Pagogyin élet­művén, amit a darabrészlete­ken kívül két, Pagogyin forga­tókönyvéből készült filmrész­lettel is kiegészítettek. Képzelt beteg Bemutató a Petőfi Színházban A Petőfi Színház a tavalyi szezonban, mint a zenés műfaj újat próbáló, eredeti ötletekkel kísérletező színpada vált nép­szerűvé. Úgy gondoljuk azon­ban, hogy Moliére kép­zelt betegét musical comedy­­vé átdolgozni nem volt szeren­csés vállalkozás. A színház ve­zetői bizonyára abból indultak ki, ha Shakespeare és Shaw drámáiból a legsikeresebb, sok­százas szériában „futó” zenés darabok sikeredhettek, bizo­nyára még hatásosabb lesz a komédia, amelyet már kétszáz évvel ezelőtt táncos-zenés be­tétekkel játszottak. Megfeled­keztek arról, hogy az át­dolgozók mindkét klasszikus szerzőnél egységes drámai anyagot találtak és ezt a ké­szen kapott egységet, jó érzék­kel meg is őrizték. Molierénél ezzel szemben a közjátékok nem illeszkednek szervesen a darabhoz: rendelésre beikta­tott alkalmai csupán a táncnak és a zenének. Nem véletlen, hogy ezeket a részeket a kü­lönböző színházak igen gyak­ran elhagyták és elhagyják. Az amúgy is laza szövésű, inkább csak egyes figurák rajzát nyúj­tó komédia igazi hatását a be­tétek nem fokozzák, hanem gyengítik. A maradiság kicsúfolása, az új tu­dományos felfedezéseket népszerűsítő szellemesség és a Moliére-d­rámákról beszőtt keserű-gúnyos, de büszke val­lomás olyan érték, amely jobban érvényesül, ha nem terelik el minduntalan a né­ző figyelmét az egykori ud­vari közönség frissítésére szánt betétek. Visszaállításuk ezért már önmagában is vitat­ható. Ráadásul a Petőfi Színház előadására stíluszavar jellem­ző. Moliére idejében valameny­­nyi közjáték balettszerű, s zenéjével együtt korszerű volt. A felújítás megtartja az eredeti játék idejét, helyét, va­lamennyi külső-belső adottsá­gát, emellett pedig 1960-as rán­gótáncot, érzelmes olasz tan­gót és orfeumrevüt „rögtönöz”. Különösen bántó a zárójelénél végig nem gondolt ötlete. A doktorok mentő-űrhajóból lép­nek Argan úr elé. A néző zava­rodottan kérdi, mit keres a vérkeringés tudományos felfe­dezését kicsúfoló Purgó, s e tudományos haladás ellensége­ként elmarasztalt Polikaczius a jelzésével is a Vosztok—2-rt­­ utaló rakétában. Ez az a szi­tuáció, amikor az ötlet vissza- ■ jára fordul, nem mulattat, ha- ! nem bosszant. A darabhoz komponált ze­­­ ne Szőnyi Erzsébet önmagában­­ értékes munkája. Igazságta­­­­­anság volna a zeneszerzőt­­ elmarasztalnunk, amiért ze-­­­néje mégis inkább a színpadi köz- és kísérőzene benyomását­­ kelti, ahelyett, hogy önálló té­nyezőként is hozzájárulna az­­ előadás sikeréhez. A Képzelt­­ beteget színpadra állító Fábry , Zoltán, mint színpadi rendező, ezúttal nem váltotta be a hoz­zá fűzött reményeket. A színé­szekkel is csak részben lehet­tünk elégedettek. Feleky Ka­mill alakítása nem egyenletes: jó megoldásai keverednek a fi­gura lényeges vonásait csak jelző felszínességgel. Sikerült Agárdi Gábor karikatúrája az idősebb Polikaczius szerepé­ben. Nem mondható el ugyan­ez a fiatal Polikacziust meg­személyesítő Harkányi Endre játékáról. Harkányi csak­ a fi­gura együgyűségét és quesztus­­talanságát érzékelteti, adósunk marad viszont a fejlődést gyű­lölő, minden újjal szembe­szálló, öntelt karrierista le­leplezésével. Pásztor Erzsi — Toinette szolgáló — tehetséges, de még nem elég eredeti. Gye­­nes Magda, Vetró Margit, Ko­zák László, Pagonyi János, Fe­­rencz László, Szigeti Géza és Miklósy György megfelel fel­adatának. A képzelt beteg fel­újításában szerepelt vállalt: Horváth Tivadar játékmester, Roboz Ágnes koreográfus és Köpeczy Bócz István jelmez­tervező. Az ötletes díszleteket Fábry Zoltán tervezte. Dersi Tamás »I i —I ■ . ■in ■ I A TELEVÍZIÓ MŰSORA KEDDEN: 17,30: Iskolások műsora. 1. 100 kérdés — 100 felelet. 2. Bujócska. Rejtvényműsor. — 18,40: Hétközna­pi tanácsok fűtésről és szellőzte­tésről. — 18,50: A kisfilmek kedve­lőinek. Segít a szabvány, magyar kisfilm. — 19,10: Svéd Sándor ma­gyar nótákat énekel. Közremű­­­­ködik: Kozák G. József és népi ze­­­­nekara. — 19,30: TV-híradó. — 19,50: A csend világa, magyarul beszélő francia film. Kb. 21,20: Telesport. — 21,45: Hírek és a TV-híradó is­métlése. Kossuth-díjas festőművészek képei az üzemi művelődési otthonokban A Műcsarnok tíz kiállítást rendez fővárosi nagyüzemek­­ művelődési otthonában. Élő festőművészeinknek a Nemze­­­­ti Galériában levő alkotásaiból állítottak össze vándorkiállí­tást. A festmények a felszaba­dulás utáni években készültek, alkotóikat Kossuth-, illetve Munkácsy-díjjal tüntették ki. A több mint félszáz kép között vannak Domanovszky Endre mezőgazdasági témájú pannó­­tervei, Szentiványi Lajos A Kossuth-híd építése, Benedek Jenő Partizánok című festmé­nye, Szőnyi István több kiváló alkotása és sok más munka. Az első üzemi kiállítás a Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulója alkalmá­ból november 5-én nyílik a Ganz-MÁVAG-ban. Utána a Pataki István művelődési ott­honban, a SZOT fehérvári úti művelődési házában, az Óbudai Hajógyárban, a pesterzsébeti Vasas Művelődési Házban, az Ikarus Művelődési Otthonban, a Csepel Autógyár Művelődé­si Otthonában, a Csepel Vasmű Ifjúsági Házában, a Magyar Pamutipar Művelődési Ottho­nában, végül a József Attila Művelődési Otthonban mutat­ják be a gyűjteményt. (MTI) KIÁLLÍTÁSON Juci: Már rám sem nézel. .. (Kiss Attila rajza) arecai és /vaj A Csengery utcai Közleke­dési Klub színjátszói Az értől az óceánig címmel Ady versei­ből összeállított műsorral lép­nek először színpadra, majd zenés irodalmi előadást tarta­nak Liszt Ferenc életéről, amelyet a következő hónapok­ban több hasonló „életrajz­előadás” követ. Lelkesen ké­szülnek a november végén tar­tandó egyfelvonásos estjükre, amelynek műsorán nálunk még ismeretlen darabok szere­pelnek: Brecht Kivétel és sza­bály, Odets Míg Iheftyre vár­tunk és O’Casey Hajnali histó­ria című műve. A szovjet csillagászok szerint van élet más égitesteken is A pulkovói csillagászok tényleges megerősítést szerez­tek arról, hogy naprendsze­rünkön túl is vannak­­égites­tek. Sikerült megállapítaniuk a Hattyú csillagképben a 61-es kettős csillag egyik csillagá­nak csekély helyváltoztatását. Ezt a csillag körül keringő bolygó mozgása váltotta ki. Nagyságát tekintve, a Haty­­ityú csillagkép 61-es csillagá­­­­zak bolygója minden valószí­­­­nűség szerint a nagy égitestek I kategóriájához tartozik. A naprendszeren kívüli égites­tek létezéséből a csillagászok arra a következtetésre jutot­tak, hogy a naprendszeren túl is létezhet élet az űr végtelen térségében. A pulkovói csilla­gászok folytatják kutatásaikat más égitesteken előforduló­­ életjelenségekkel kapcsolato­s­ban. Feltehető, hogy van élet­­ a Hold felszíne alatt — mon- I­dotta Alekszandr Dejcs pro-­­ fesszor, a pulkovói csillagvizs- s gáló osztályvezetője. — A Hold méhében a hőmérséklet állandóbb jellegű. Én úgy kép­zelem, hogy ott előfordulhat­nak gázok, amelyek táptalajul szolgálhatnak növényeknek és állatoknak. A tudós kifejtette, hogy Nyikolaj Kozirjev neves tudós felfedezése az Alfonz Hold­kráter vulkanikus jelenségeire vonatkozólag megerősíti azt a feltevést, hogy ott vannak gá­zok és következésképpen me­leg is van a Hold méhében. Alekszandr Markov, a fizi­kai, matematikai tudományok doktora azt tartja, hogy lehet­séges élet a Marson is. A legutóbbi megfigyelések kimutatták, hogy a Venus ten­gelye körül lassabban forog, mint korábban azt feltételez­ték. Dr. Markov azt tartja, hogy ez valószínűbbé teszi az élet lehetőségét a Venuson. (MTI) RÁDIÓMŰSOR Október 31 — kedd KOSSUTH: 16,93: Szibériai útijegyzet. 16,23: liszt-művek. 17,90: Hírek. 17,10: Könnyűzene. 17,45: A budai Sán­dor-palotában történt. 16,00: Zene­kari muzsika. 18,30: Tánczene. 19,05: Horizont. Az ipari rovat műsora.­­ 19,25: Bemutatjuk Giulietta Simio­­nato operaénekesnőt. 19,55: Mese. 20,00: Esti Krónika. 20,25: Cigány­szerelem. Operettrészletek. 21,18: Gyermeknevelés 21,35: A Magyar Rádió Népi Zenekara. 22,00: Hírek. 22,15: Mai szemmel 22,25: Scauxi Fesztivál. A párisi Bartók-együttes hangversenye. 23,20: Könnyűzene. 24,00: Hírek. 0,10: Kórusmuzsika. PETŐFI. 16,00: Hírek. 16,05: Tánczene. 16,40: Versek. 17,00: Tömegdalok a Román Rádió műsorából. 17,15: Időszerű nemzetközi kérdések. 17,25: Zenekari operarészletek. 18,00: Hírek. 18,05: Martiny Lajos: Egyveleg Gyöngy Pál műveiből. 18,30: Rádióegyetem. Lev Nyikola­­jevics Tolsztoj regényei. Háború és béke. Előadás. 19,00: Hírek. 19,05: Nótacsokor. 19,40: Falurádió. 20,00: Bartók: Részlet a Gyermekeknek. 20,10: A Magyar Rádió Shakes­­peare-ciklusa. János király. Köz­ben: 21,10: Hírek. 21,28: A János ki­rály című dráma folytatása. 22,30: Jacobi Viktor műveiből. 23,00: Hi­rek. November 1 — szerda KOSSUTH: 1,30: Hirek. 4,40—7,59: Zene. 8,10: Operettrészletek. 9,00: Napirenden... 9,05: Zenekari muzsika. 10,00: Hi­rek. 10,10: Úttörőhiradó. 10,30: Szó­rakoztató muzsika. 11,00: Lev Nyi­­kolajevics Tolsztoj regényei. Há­ború és béke. Előadás. 11,30: Zon­goraművek. 12,00: Hírek. 12,15: Tánczene. 13,00: A harmadik ga­lamb legendája. Irodalmi összeál­lítás. 13,26: Népi hangszerszólók. 13,45: Levelezés. 14,00: Operarész­letek. 15,00: Hírek. 15,10: Könnyű fúvósmuzsika. 15,40: Gazdaságpoli­tikai fórum: Ösztönzés­­ és sema­tizmus. 15,50: Kórusok, hangszer­szólók. 16,15: A barátság hullám­hosszán ... 16,25: Klasszikus ope­rettrészletek. 17,00: Hírek. 17,15: Szivkilldi . .. PETŐFI. 5,59: Hírek. 6,00—7,59: Zene. 8,00: Hírek. 14,15: Tánczene. 14,40: Orosz nyelvlecke. 15,00: Kamarazene. 15,40: Népi zene. 16,00: Hírek. 16,05: Tojástánc. Rádiójáték. 17,20: A ze­nei romantika története. Előadás. A költő megérkezik A színpadon lépcsőzetes emelvény. Egyetlen férfi áll a közepén, kezében bőrönd. A dráma naptára szerint az idő: 1928. Attila visszaérkezett Pá­rizsból. A körfüggöny, a dísz­­­­let.Jelzések a Nyugati­ pályaud­­­­varra emlékeztetnek a Jókai­­ Színház színpadán, ahol Gosz­­tonyi János József Attila életé­ről szóló Tiszta szívvel című­­ darabját próbálják. Attila leül bőröndjére. A­­ zenekari árokból fiatalember­­ ugrik elő. A bőröndöt akarja f­elvinni. Kedvesen, tréfálkozva­­ beszélgetnek egymással. A rendező Kazimir Károly leál­lítja a párbeszédet. — Nem jó így. Itt az elején még méregetitek egymást — mondja Keres Emilnek, aki a költőt és Madarass Józsefnek, aki a fiút játssza. Ez a cso­maghordó kis vagány úriem­­­­bernek nézi a költőt, Attila is­­ bizalmatlan, csak valahol a lel­­■ ke mélyén érez érdeklődést és­­ szimpátiát a fiú iránt, az első ember iránt, aki megszólítja idehaza. Újra kezdik a jelenetet: kö­tekednek. Versek kerülnek szóba. A fiú szidja a költőket. Attila most igazán haragszik. A kis vagány ugratja: „szóval, te is költő vagy, aki pénzért hazudik”. Akkor Attila hátra­lép és halkan, egyszerűen, ma­­gyarázóan — hogy a fiú meg­értse — mondani kezdi: Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám ... Alig ülnek néhányan a szék­sorokban, de már most, a pró­bák legelején megkapja őket a darab hangulata; a híres vers sorai új fényben, új tartalom­mal telítetten hangzanak el. A kis vagány meghatódottan fi­gyel a színpad sarkában, aztán csak annyit mond: „Igazad van. Ez egészen más.” — Kel­l a GYEREKEK! A távbeszélő mesemondó (427 — 960) műsora november 1-én, szerdán: Tilinkos Jankó (elmondja: Benkó Gyula). A Kamara Varieté Igazgatósága közli, hogy az „Amikor Pest me­sélni kezd” c. műsorát csak nov. 23-ig játssza és még a nagy érdek­lődésre való tekintettel sem tudja meghosszabbítani. (x) <»• (Jj BP W _ áR JT Bj n ■ WW V || Széle» változatban is magyor Kgf IGlluO (1 DOkOlOCIll """" flllJ) Bemutató: november 2-án ^XXXXXXXXXXXX\XXXXNXXXXXXXNXNXXXNXXXVXXXXXXX^XSXXX\XX-^XXVC^XXXVXXXVWOCWXV\X>eOC«V<X>X>NSXVXXXXXXXXXVVXXXXXXX'<V,CV.XXXXXXXXXXXXX\XXX'.XXXXXVVXXXXNXXX\XXXX\XV

Next