Esti Hírlap, 1961. november (6. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-01 / 258. szám
Szerdán érkezik Budapestre a szovjet filmdelegáció A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából az idén november 2-tól szovjet filmhetet rendeznek Budapesten és vidéken. Az ünnepségekre szerdán háromtagú szovjet művészküldöttség érkezik a fővárosba. Tagjai: Danyiil Hrabrovickij forgatókönyvíró, Margarita Vologyina és Nyikoláj Ribnyikov filmszínészek. A filmhét eseménysorozatát november 1-én Budapesten nyitják meg, az Uránia Filmszínházban Herskó János filmrendező ünnepi beszéde után bemutatják a második moszkvai nemzetközi filmfesztivál nagydíjával kitüntetett magyarul beszélő új szovjet filmet, a Tiszta égbolt című alkotást. A filmhét alkalmából tűzik műsorra a Két élet című szovjet filmet is, amely az 1917-es esztendő napjainak történetéből merítette cselekményét. A kétrészes filmben olyan kiváló művészek szerepelnek, mint Allai Mironova, Druzsnyikov és a vendégségbe érkező Nyikolaj Ribnyikov és Margarita Vologyina. A budapesti mozikban hét helyen vetítik a Tiszta égboltot, ötben pedig a Két élet című alkotást. A premierekkel egyidejűleg felújítják az elmúlt évek számos nagysikerű szovjet filmjét, a Szállnak a darvakat, az Emberi sorsot, a Ballada a katonáról, a Csendes Dont, a Kutyás hölgyet, A negyvenegyediket. □ PATACHICH IVÁN VIT- díjas zeneszerző a Német Demokratikus Köztársaságba utazott. November elsején ünnepi magyar hangversenyt rendez-nek a halléi operaházban. A műsorban szerepel Patachich hárfaversenye is. □ P. K. SZUSZDALJEV, a Lomonoszov-egyetem kiváló műtörténész professzora meglátogatta Ősz Dénes festőművész műtermét, ahol kiállításra készen várakozik negyven, Budapest különböző tájairól készült kép. —„Budapest 1945— 1961” a címe a Magyar Építőművészek Szövetsége nagytermében november 5-én bemutatásra kerülő kiállításomnak — mondja a művész az Esti Hírlapnak —, amelyről Szusz-daljev professzor úgy nyilatkozott, hogy megtekintése igaz örömet szerzett. □ SAN FRANCISCÓBAN november 1-én nyitik meg a VI. filmfesztivál, amelyen 32 ország 72, egész estét betöltő és rövidfilmjét mutatják be. A két hétig tartó fesztiválon a Szovjetunió a Tiszta égbolt című filmalkotással vesz részt. □ A IX. SZIMFÓNIÁT november 13-án és 27-én Kecskeméten tűzi műsorára a debreceni MÁV szimfonikus zenekar, Kóródy András vezényletével. Közreműködik Simándy József, Moldován Stefánia, Molnár Miklós és Horváth Edit. □ JÁMBOR LÁSZLÓ, az Operaház magánénekese a napokban a Szovjetunióba utazik. Tbiliszi, Sztalino és Harkov operaházaiban vendégszerepel a „Rigoletto”, a „Tosca” és az „Igor herceg” előadásain. □ FILM KÉSZÜL Kállai István Az igazság házhoz jön című darabjából. A rendező Fehér Imre. A forgatás novemberben kezdődik. □ DUNST MÁRIA, az Operaház nemrég szerződtetett fiatal művésznője, Bizet Carmenjének Micaelájában és Erkel Bánk bánjának Melinttájában lép a közönség elé. □ A FŐVÁROSI TANÁCS SZIMFONIKUS ZEnEKARA három estből álló bérleti hangversenysorozatot indított. A jubileumi est után, november 24-én romantikus műveket játszik, decemberben pedig Strauss-estet ad. □ NOVEMBER KÖZEPÉN lesz az Irodalmi Színpad helyiségében az Ifjúsági Kísérleti Színpad új bemutatója. Erdélyi Lukács „Későn” című háromfelvonásos drámáját adják elő. A drámát Petrik József rendezi, főbb szereplői: Avar István, Labancz Borbála, Lelkes Ágnes, Gyenge Árpád és Szathmári István. ÚJ KÖNYVEK Tímár Máté regénye, a Karcsi, a csicskás a második világháború utáni, szovjetunióbeli hadifogolyéletet eleveníti fel. — Az Olcsó Könyvtár-sorozatban jelent meg Jókai Mór két kisregénye egy kötetben, A három királyok csillaga, és A szegénység útja. — Ján Ponicán szlovák költő verseskötete Tavaszi rapszódia címmel jelent meg. Az Univerzum-sorozat legújabb füzete Kőkorszakbeli emberek címmel látott napvilágot. „Élő virágok" Az Egyetemi Színpad Pagogyin életművének keresztmetszetszerű bemutatására vállalkozott. Nyomon követte, mi az a két probléma, ami a szovjet szerzőt mintegy harmincéves drámaírói pályafutása során leginkább érdekli: az új hősök, az új emberek, s a másik — a jövendő. Milyen lesz a jövő? — ezt a kérdést majdnem minden darabjának felteszi, s maguk a színművek válaszolni is igyekeznek a kérdésre. A Lenin-trilógia három darabjából (A puskás ember, A Kreml toronyórája, Harmadik patetikus szimfónia), az Arisztokratákból, Petrarca szonettje című drámájából, s a legújabb, a jelek szerint nagy figyelmet érdemlő, Élő virágok című színművéből mutattak be egy-egy jelenetet. Pásztor János, mint Lenin igen figyelemre méltó alakítást nyújtott, Avar István pedig a legutolsó színdarabrészletben nagyon érdekesen formált meg egy izgalmas mai figurát. A jelenetekben egyébként a Nemzeti Színház, a Madách Színház és a Jókai Színház művészein kívül az Egyetemi Színjátszókör tagjai is részt vettek. Székely György kalauzolta végig a nézőket Pagogyin életművén, amit a darabrészleteken kívül két, Pagogyin forgatókönyvéből készült filmrészlettel is kiegészítettek. Képzelt beteg Bemutató a Petőfi Színházban A Petőfi Színház a tavalyi szezonban, mint a zenés műfaj újat próbáló, eredeti ötletekkel kísérletező színpada vált népszerűvé. Úgy gondoljuk azonban, hogy Moliére képzelt betegét musical comedyvé átdolgozni nem volt szerencsés vállalkozás. A színház vezetői bizonyára abból indultak ki, ha Shakespeare és Shaw drámáiból a legsikeresebb, sokszázas szériában „futó” zenés darabok sikeredhettek, bizonyára még hatásosabb lesz a komédia, amelyet már kétszáz évvel ezelőtt táncos-zenés betétekkel játszottak. Megfeledkeztek arról, hogy az átdolgozók mindkét klasszikus szerzőnél egységes drámai anyagot találtak és ezt a készen kapott egységet, jó érzékkel meg is őrizték. Molierénél ezzel szemben a közjátékok nem illeszkednek szervesen a darabhoz: rendelésre beiktatott alkalmai csupán a táncnak és a zenének. Nem véletlen, hogy ezeket a részeket a különböző színházak igen gyakran elhagyták és elhagyják. Az amúgy is laza szövésű, inkább csak egyes figurák rajzát nyújtó komédia igazi hatását a betétek nem fokozzák, hanem gyengítik. A maradiság kicsúfolása, az új tudományos felfedezéseket népszerűsítő szellemesség és a Moliére-drámákról beszőtt keserű-gúnyos, de büszke vallomás olyan érték, amely jobban érvényesül, ha nem terelik el minduntalan a néző figyelmét az egykori udvari közönség frissítésére szánt betétek. Visszaállításuk ezért már önmagában is vitatható. Ráadásul a Petőfi Színház előadására stíluszavar jellemző. Moliére idejében valamenynyi közjáték balettszerű, s zenéjével együtt korszerű volt. A felújítás megtartja az eredeti játék idejét, helyét, valamennyi külső-belső adottságát, emellett pedig 1960-as rángótáncot, érzelmes olasz tangót és orfeumrevüt „rögtönöz”. Különösen bántó a zárójelénél végig nem gondolt ötlete. A doktorok mentő-űrhajóból lépnek Argan úr elé. A néző zavarodottan kérdi, mit keres a vérkeringés tudományos felfedezését kicsúfoló Purgó, s e tudományos haladás ellenségeként elmarasztalt Polikaczius a jelzésével is a Vosztok—2-rt utaló rakétában. Ez az a szituáció, amikor az ötlet vissza- ■ jára fordul, nem mulattat, ha- ! nem bosszant. A darabhoz komponált ze ne Szőnyi Erzsébet önmagában értékes munkája. Igazságtaanság volna a zeneszerzőt elmarasztalnunk, amiért ze-néje mégis inkább a színpadi köz- és kísérőzene benyomását kelti, ahelyett, hogy önálló tényezőként is hozzájárulna az előadás sikeréhez. A Képzelt beteget színpadra állító Fábry , Zoltán, mint színpadi rendező, ezúttal nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A színészekkel is csak részben lehettünk elégedettek. Feleky Kamill alakítása nem egyenletes: jó megoldásai keverednek a figura lényeges vonásait csak jelző felszínességgel. Sikerült Agárdi Gábor karikatúrája az idősebb Polikaczius szerepében. Nem mondható el ugyanez a fiatal Polikacziust megszemélyesítő Harkányi Endre játékáról. Harkányi csak a figura együgyűségét és quesztustalanságát érzékelteti, adósunk marad viszont a fejlődést gyűlölő, minden újjal szembeszálló, öntelt karrierista leleplezésével. Pásztor Erzsi — Toinette szolgáló — tehetséges, de még nem elég eredeti. Gyenes Magda, Vetró Margit, Kozák László, Pagonyi János, Ferencz László, Szigeti Géza és Miklósy György megfelel feladatának. A képzelt beteg felújításában szerepelt vállalt: Horváth Tivadar játékmester, Roboz Ágnes koreográfus és Köpeczy Bócz István jelmeztervező. Az ötletes díszleteket Fábry Zoltán tervezte. Dersi Tamás »I i —I ■ . ■in ■ I A TELEVÍZIÓ MŰSORA KEDDEN: 17,30: Iskolások műsora. 1. 100 kérdés — 100 felelet. 2. Bujócska. Rejtvényműsor. — 18,40: Hétköznapi tanácsok fűtésről és szellőztetésről. — 18,50: A kisfilmek kedvelőinek. Segít a szabvány, magyar kisfilm. — 19,10: Svéd Sándor magyar nótákat énekel. Közreműködik: Kozák G. József és népi zenekara. — 19,30: TV-híradó. — 19,50: A csend világa, magyarul beszélő francia film. Kb. 21,20: Telesport. — 21,45: Hírek és a TV-híradó ismétlése. Kossuth-díjas festőművészek képei az üzemi művelődési otthonokban A Műcsarnok tíz kiállítást rendez fővárosi nagyüzemek művelődési otthonában. Élő festőművészeinknek a Nemzeti Galériában levő alkotásaiból állítottak össze vándorkiállítást. A festmények a felszabadulás utáni években készültek, alkotóikat Kossuth-, illetve Munkácsy-díjjal tüntették ki. A több mint félszáz kép között vannak Domanovszky Endre mezőgazdasági témájú pannótervei, Szentiványi Lajos A Kossuth-híd építése, Benedek Jenő Partizánok című festménye, Szőnyi István több kiváló alkotása és sok más munka. Az első üzemi kiállítás a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából november 5-én nyílik a Ganz-MÁVAG-ban. Utána a Pataki István művelődési otthonban, a SZOT fehérvári úti művelődési házában, az Óbudai Hajógyárban, a pesterzsébeti Vasas Művelődési Házban, az Ikarus Művelődési Otthonban, a Csepel Autógyár Művelődési Otthonában, a Csepel Vasmű Ifjúsági Házában, a Magyar Pamutipar Művelődési Otthonában, végül a József Attila Művelődési Otthonban mutatják be a gyűjteményt. (MTI) KIÁLLÍTÁSON Juci: Már rám sem nézel. .. (Kiss Attila rajza) arecai és /vaj A Csengery utcai Közlekedési Klub színjátszói Az értől az óceánig címmel Ady verseiből összeállított műsorral lépnek először színpadra, majd zenés irodalmi előadást tartanak Liszt Ferenc életéről, amelyet a következő hónapokban több hasonló „életrajzelőadás” követ. Lelkesen készülnek a november végén tartandó egyfelvonásos estjükre, amelynek műsorán nálunk még ismeretlen darabok szerepelnek: Brecht Kivétel és szabály, Odets Míg Iheftyre vártunk és O’Casey Hajnali história című műve. A szovjet csillagászok szerint van élet más égitesteken is A pulkovói csillagászok tényleges megerősítést szereztek arról, hogy naprendszerünkön túl is vannakégitestek. Sikerült megállapítaniuk a Hattyú csillagképben a 61-es kettős csillag egyik csillagának csekély helyváltoztatását. Ezt a csillag körül keringő bolygó mozgása váltotta ki. Nagyságát tekintve, a Hatyityú csillagkép 61-es csillagázak bolygója minden valószínűség szerint a nagy égitestek I kategóriájához tartozik. A naprendszeren kívüli égitestek létezéséből a csillagászok arra a következtetésre jutottak, hogy a naprendszeren túl is létezhet élet az űr végtelen térségében. A pulkovói csillagászok folytatják kutatásaikat más égitesteken előforduló életjelenségekkel kapcsolatosban. Feltehető, hogy van élet a Hold felszíne alatt — mon- Idotta Alekszandr Dejcs pro- fesszor, a pulkovói csillagvizs- s gáló osztályvezetője. — A Hold méhében a hőmérséklet állandóbb jellegű. Én úgy képzelem, hogy ott előfordulhatnak gázok, amelyek táptalajul szolgálhatnak növényeknek és állatoknak. A tudós kifejtette, hogy Nyikolaj Kozirjev neves tudós felfedezése az Alfonz Holdkráter vulkanikus jelenségeire vonatkozólag megerősíti azt a feltevést, hogy ott vannak gázok és következésképpen meleg is van a Hold méhében. Alekszandr Markov, a fizikai, matematikai tudományok doktora azt tartja, hogy lehetséges élet a Marson is. A legutóbbi megfigyelések kimutatták, hogy a Venus tengelye körül lassabban forog, mint korábban azt feltételezték. Dr. Markov azt tartja, hogy ez valószínűbbé teszi az élet lehetőségét a Venuson. (MTI) RÁDIÓMŰSOR Október 31 — kedd KOSSUTH: 16,93: Szibériai útijegyzet. 16,23: liszt-művek. 17,90: Hírek. 17,10: Könnyűzene. 17,45: A budai Sándor-palotában történt. 16,00: Zenekari muzsika. 18,30: Tánczene. 19,05: Horizont. Az ipari rovat műsora. 19,25: Bemutatjuk Giulietta Simionato operaénekesnőt. 19,55: Mese. 20,00: Esti Krónika. 20,25: Cigányszerelem. Operettrészletek. 21,18: Gyermeknevelés 21,35: A Magyar Rádió Népi Zenekara. 22,00: Hírek. 22,15: Mai szemmel 22,25: Scauxi Fesztivál. A párisi Bartók-együttes hangversenye. 23,20: Könnyűzene. 24,00: Hírek. 0,10: Kórusmuzsika. PETŐFI. 16,00: Hírek. 16,05: Tánczene. 16,40: Versek. 17,00: Tömegdalok a Román Rádió műsorából. 17,15: Időszerű nemzetközi kérdések. 17,25: Zenekari operarészletek. 18,00: Hírek. 18,05: Martiny Lajos: Egyveleg Gyöngy Pál műveiből. 18,30: Rádióegyetem. Lev Nyikolajevics Tolsztoj regényei. Háború és béke. Előadás. 19,00: Hírek. 19,05: Nótacsokor. 19,40: Falurádió. 20,00: Bartók: Részlet a Gyermekeknek. 20,10: A Magyar Rádió Shakespeare-ciklusa. János király. Közben: 21,10: Hírek. 21,28: A János király című dráma folytatása. 22,30: Jacobi Viktor műveiből. 23,00: Hirek. November 1 — szerda KOSSUTH: 1,30: Hirek. 4,40—7,59: Zene. 8,10: Operettrészletek. 9,00: Napirenden... 9,05: Zenekari muzsika. 10,00: Hirek. 10,10: Úttörőhiradó. 10,30: Szórakoztató muzsika. 11,00: Lev Nyikolajevics Tolsztoj regényei. Háború és béke. Előadás. 11,30: Zongoraművek. 12,00: Hírek. 12,15: Tánczene. 13,00: A harmadik galamb legendája. Irodalmi összeállítás. 13,26: Népi hangszerszólók. 13,45: Levelezés. 14,00: Operarészletek. 15,00: Hírek. 15,10: Könnyű fúvósmuzsika. 15,40: Gazdaságpolitikai fórum: Ösztönzés és sematizmus. 15,50: Kórusok, hangszerszólók. 16,15: A barátság hullámhosszán ... 16,25: Klasszikus operettrészletek. 17,00: Hírek. 17,15: Szivkilldi . .. PETŐFI. 5,59: Hírek. 6,00—7,59: Zene. 8,00: Hírek. 14,15: Tánczene. 14,40: Orosz nyelvlecke. 15,00: Kamarazene. 15,40: Népi zene. 16,00: Hírek. 16,05: Tojástánc. Rádiójáték. 17,20: A zenei romantika története. Előadás. A költő megérkezik A színpadon lépcsőzetes emelvény. Egyetlen férfi áll a közepén, kezében bőrönd. A dráma naptára szerint az idő: 1928. Attila visszaérkezett Párizsból. A körfüggöny, a díszlet.Jelzések a Nyugati pályaudvarra emlékeztetnek a Jókai Színház színpadán, ahol Gosztonyi János József Attila életéről szóló Tiszta szívvel című darabját próbálják. Attila leül bőröndjére. A zenekari árokból fiatalember ugrik elő. A bőröndöt akarja felvinni. Kedvesen, tréfálkozva beszélgetnek egymással. A rendező Kazimir Károly leállítja a párbeszédet. — Nem jó így. Itt az elején még méregetitek egymást — mondja Keres Emilnek, aki a költőt és Madarass Józsefnek, aki a fiút játssza. Ez a csomaghordó kis vagány úriembernek nézi a költőt, Attila is bizalmatlan, csak valahol a lel■ ke mélyén érez érdeklődést és szimpátiát a fiú iránt, az első ember iránt, aki megszólítja idehaza. Újra kezdik a jelenetet: kötekednek. Versek kerülnek szóba. A fiú szidja a költőket. Attila most igazán haragszik. A kis vagány ugratja: „szóval, te is költő vagy, aki pénzért hazudik”. Akkor Attila hátralép és halkan, egyszerűen, magyarázóan — hogy a fiú megértse — mondani kezdi: Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám ... Alig ülnek néhányan a széksorokban, de már most, a próbák legelején megkapja őket a darab hangulata; a híres vers sorai új fényben, új tartalommal telítetten hangzanak el. A kis vagány meghatódottan figyel a színpad sarkában, aztán csak annyit mond: „Igazad van. Ez egészen más.” — Kell a GYEREKEK! A távbeszélő mesemondó (427 — 960) műsora november 1-én, szerdán: Tilinkos Jankó (elmondja: Benkó Gyula). A Kamara Varieté Igazgatósága közli, hogy az „Amikor Pest mesélni kezd” c. műsorát csak nov. 23-ig játssza és még a nagy érdeklődésre való tekintettel sem tudja meghosszabbítani. (x) <»• (Jj BP W _ áR JT Bj n ■ WW V || Széle» változatban is magyor Kgf IGlluO (1 DOkOlOCIll """" flllJ) Bemutató: november 2-án ^XXXXXXXXXXXX\XXXXNXXXXXXXNXNXXXNXXXVXXXXXXX^XSXXX\XX-^XXVC^XXXVXXXVWOCWXV\X>eOC«V<X>X>NSXVXXXXXXXXXVVXXXXXXX'<V,CV.XXXXXXXXXXXXX\XXX'.XXXXXVVXXXXNXXX\XXXX\XV