Esti Hírlap, 1961. november (6. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-01 / 258. szám
intézkedések és autóbuszközlekedés meggyorsítására Ritkítják a megállókat — Újítás a sorbaállásnál — Vágány-korszerűsítések Elkészült a főváros távlati közlekedésfejlesztési programja Kelemen Lajos vb-elnökhelyettes ma délelőtti sajtótájékoztatója A főváros tanácsa a múlt év decemberében részletesen foglalkozott közlekedési feladatokkal és meghatározta a tennivalókat. Azóta a közlekedési igazgatóság több fontos intézkedést hajtott végre. Kelemen Lajos, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese ma délelőtt tájékoztatta a sajtót erről és a legközelebbi terveikről. Elmondta: az egyenlőtlen közlekedés túlzsúfoltságot okoz. Korszerű technikai berendezésekkel igyekeznek megoldani az egyenletességet a forgalomban. Az Autóbuszüzemnél sikeres kísérleteket végeztek fotocellás és ipari televíziós indítóberendezéssel, a nagy végállomásokat és a segélykocsikat pedig ultrarövidhullámú rádióadó-vevővel szerelték fel. Az utóbbi lehetővé teszi az autóbuszok gyors átcsoportosítását és azt, hogy a szerelőkocsi gyorsan a javításra szoruló autóbuszhoz siessen. A Marx téren, a Moszkva téren és a Nagyvárad téren forgalomirányító központot létesítettek, a 2-es villamos vonalon pedig automata térközjelzőt helyeztek üzembe. Több helyen automatikus lámpákat szereltek fel. Eddig harminc csuklós autóbusz, egy csuklós trolibusz és egy csuklós villamos készült el a fővárosi közlekedési vállalatok műhelyeiben. A jövő év végéig a műhelyek 110 csuklós autóbuszt, 26 csuklós trolibuszt és több csuklós villamost készítenek el a már meglevőkkel együtt. Ezek a régi kocsik átépítésével készülő járművek megközelítik a gyári új csuklós járművek színvonalát. A csuklós autóbuszok a 6, 7, 12, 12/a vonalakon, a csuklós trolibuszok a 70-es vonalon, a csuklós villamosok a Rákóczi úton járnak majd, s az utóbbiak különösen fontos szerephez jutnak az Erzsébet-híd megnyitása után. A továbbiakban szólt arról, hogy megkezdték a Fehérvári út forgalmánakjavítását: csúcsidőben a 9-es villamos Albertfalváig jár és Budafokra tehermentesítő szerelvények közlekednek. Új motorokat építenek be fokozatosan a kocsikba. A ráckevei és a szentendrei vonalon meggyorsult a közlekedés és néhány hónap múlva a gödöllői vonalon is rövidebb menetidőt vezetnek be. A sorbaállás a megállóknál lényegesen gyorsítja a felszállást. A jövőben azokon a helyeken, ahol több járat kocsijai állnak meg és elég a hely, a várakozók sorait kettéválasztják és két felszállósávot festenek a járdára. Kelemen Lajos bejelentette, elkészült a főváros távlati közlekedésfejlesztési programja. Most készül egy javaslat az autók parkolásának megoldására, hogy a várakozó kocsik ne akadályozzák a főváros belső területén a gépkocsiforgalmat. Az idén egyébként hét autóparkoló épült. Készül az 51-es villamos második vágánya. A forgalom gyorsítását szolgálja a nagy terhelésű villamosvasúti pályák átépítése. Hamarosan újabb jelentős intézkedést tesznek a tömegközlekedés gyorsítására. Az utazási sebesség növelésének leghatékonyabb módja a járművek megállóhelyi tartózkodó idejének csökkentése és az átlagos megállóhely-távolság növelése. Az előbbit a nagyobb befogadóképességű csuklós járművek beállításával érhetik el, az utóbbit a megállók ésszerű ritkításával. Harminckét villamosmegálló megszüntetésével, 8—12 százalékkal kívánják növelni a villamosok utazási sebességét azokon a vonalakon, ahol ezek a megállók vannak. Egymáshoz egészen közel eső, kis utasforgalmú megállókat szüntetnek csak meg. A HÉV- nél néhány kis forgalmú megállót ugyancsak megszüntetnek, több gyári megállónál pedig a szerelvények csak műszakváltáskor állnak majd meg. Az autóbuszhálózaton mintegy 160 megállót indokolt megszüntetni. Általában azok a megállók szűnnek meg, amelyek a másikhoz 250 méternél közelebb vannak, vagy napi utasforgalmuk ezer alatt marad. Kísérletképpen az 1-es és a 7-es járatot gyorsjárat jellegűvé alakítják, mert ezek belterületen és a villamossal nagyrészt párhuzamosan futnak. — Felkérjük a lakosságot — mondta az elnökhelyettes —, hogy fogadja megértéssel a forgalom gyorsítását célzó intézkedésünket. Kétségtelen, hogy egyes megállók megszüntetése két-három perc többletgyalogolást, s bizonyos kényelmetlenséget okozhat, viszont az utazási idő csökken. A legnagyobb menetidőcsökkentést a 2-es és a 15-ös villamosvonalon és az 1-es, 7/c, 24, 25, 43, 48, 51 és 66 számú autóbuszvonalon kívánják elérni. A házaspár a textilipari technikum tanfolyamán A munkaidő szünetében is előkerül a tankönyv (MTI fotó : Patkó terv) Megfelelő főbérleti lakásokat közérdekű célokra készpénzért átvesznek FIK kirendeltségek Nagy erőművet építenek a visontai lignit felhasználására Megkezdték a nagy lignitmező külszíni feltárását A hazai ipar készíti el a modern gépeket A múlt hét végén bizottság járt a Gyöngyöstől 15 kilométerre levő Detk község határában, hogy a majd épülő új, nagy erőmű végleges helyének kijelöléséhez tanulmányokat végezzen. A második ötéves tervidőszakban kezdik el itt a 600 megawatt teljesítményre tervezett gyöngyösi hőerőmű építését. Az új erőművet a Visonta mellett külszíni fejtéssel nyerhető lignit eltüzelésére tervezik. A nagy kiterjedésű lignittelep külszíni feltárását már megkezdték. Megérkeztek az NDK-ból a külszíni fejtőgépek is. Az erőmű működéséhez évi 4—4,5 millió tonna lignitre és egymillió tonna középnógrádi barnaszénre lesz szükség. A tervek szerint a gyöngyösi hőerőmű 100 vagy 150 megawatt teljesítményű blokkokból épül, amelyekhez nagy teljesítményű kazánokat terveznek. Az első gépegységet a terv szerint 1968 júniusában helyezik üz eretbe. A korszerű turbinákat és a hozzá tartozó kazánokat a magyar ipar készíti el. Az erőmű kéménye — hasonlóan a már épülő százhalombattai Duna menti hőerőműéhez — kétszáz méter magas és tíz méter belső átmérőjű lesz. A napi 6000 tonna salak eltávolítását vízzel végzik majd. A Láng Gépgyárban most készülnek az első magyar gyártású, 100 megawattos turbina tervei. A gyöngyösi hőerőmű vízszegény helyen épül, s az eredeti elgondolás szerint a munkájához szükséges hűtővizet a Tarnóca és Tarna patakok vizével táplált mesterséges hűtőtóból kapta volna. Éppen a terület vízszegénysége miatt foglalkoznak most a szakemberek a világhírű magyar találmány, a Heller—Forgó-féle légkondenzáció alkalmazásával. A Brüsszelben első díjat nyert magyar légkondenzációs hűtőrendszert mind szélesebb körben alkalmazzák külföldön. A légkondenzáció alkalmazása lehetőséget ad egy szabad téren épülő erőmű újszerű és sokkal gazdaságosabb elrendezésére. TANUL A CSALÁD A Kőbányai Textilművekben dolgozik Hajdú László szövőművezető és felesége, aki ugyanott meós. A Hajdú házaspár elhatározta, hogy az üzemben kezdődő 4 éves textilipari technikum tanfolyamán együtt vesznek részt. A tanulásban egymást segítik, s jó példát mutatnak HL osztályos gyermeküknek, Pityunak. Otthon Tíz-húsz helyett egy helyen! Gyakori, hogy egy-egy technológia kidolgozásán egyszerre tíz-húsz üzemben is fáradoznak, s mindenütt élőbről kezdik a munkát. Az általában fél napra korlátozott tapasztalatcsere-látogatás nem segít., A megoldás az lenne, ha a Vasipari Kutató Intézet öntödei osztályán szerveznének egy technológuscsoportot, amelynek feladata lenne, hogy az új technológiákat bevezesse az üzemekben. A csoportban dolgozó szakembereknek meg kellene tanulniuk minden új technológia minden részletét. Az üzemek hívására az öntödékben dolgoznának több hétig. Megismerkednének a gyárral, kidolgoznák a kívánt öntvényekre alkalmas legkorszerűbb technológiát, majd betanítanák a munkára az öntőket. Ezután kezdenék az üzemi alkalmazást és csak akkor távoznának, ha már semmilyen gyártási gond nincs. Mindehhez általában nem kellene egy hónapnál több idő. De elérhetnék, hogy nem kellene a kísérletekért hónapokra elvonni a termelésből embereket, a technológusok ideje felszabadulna, a megtakarított költségek csak kis részét kellene kifizetni a kutatóintézet technológiai csoportjának. Az új technológiákat gyorsabban alkalmazhatnák. — Helyeselnék ilyen techmológuscsoport szervezését? — kérdeztük Varga Ferenctől, a Vasipari Kutató Intézet öntödei osztályának vezetőjétől. — Jónak, ésszerűnek tartom a tervet — válaszolta. — Valóban gyorsabb, gazdaságosabb lenne és nagyon egyszerűsödne az üzemekben az új technológiák bevezetése. Több külföldi, például a krakkói és a franciaországi öntödei kutatóintézetben is van ilyen, új technológiát bevezető csoport. Szakemberek véleménye szerint az új technológiákat bevezető csoport tevékenysége évente több millió forintos megtakarítást eredményezhetne. Ezért is érdemes lenne megvalósításával foglalkozni. b. v. HAT EMBER ÉS HÉT TONNA Egy brigád, kétszáz láda — A házépítő, a sportoló, a könyvmoly, a motoros Fél hétre jöttek be. Lementek a pincébe. Egymásra rakták a tegnap lecipelt ládákat. Helyet szorítottak a napi termelésnek. Hatan, egy brigád. Fél nyolc felé reggeliztek. Akkor fejük fölött már teljes erővel zúgott az üzem. Csörögtek a fonógépek. Fonták a fonalat Hamar befejezték az evést, dolgozni kezdtek. Két ember lent maradt a pincében, ketten a kocsi mellé álltak, két munkás felment az előfonóba mérlegelni. Két munkás felemelte a fonalakkal teli ládát, mérlegre tette, leemelte róla, kocsira rakta. Két ember eltolta a kocsit, a pincében két ember helyére tette a ládát. Ez a munkájuk. Egy láda, a fonallal együtt nyolcvan kiló. A kis kocsira két ládát raknak, az 160 kiló. A kocsi súlya hetven kiló. A mérleg és a pince között az út ötven méter. Odavissza száz. Ha, két ládát tesznek a kocsira, akkor a munka befejezéséig százszor fordulnak. A napi termelés hét tonna. Ezt kell megemelni, lemérni, elszállítani a brigádnak. Mindennap hét tonna! A legerősebb A legidősebb: Kovács Ferenc, 30 éves. A legerősebb, a legmókásabb, a legmagasabb ember. „Kettőnket a ládába tesz” — mondja Szakács János, Kovács vetélytársa a mókában. Száznyolcvan kilót egyszerre emel. Reggelire fél kiló szalonnát eszik, egy kiló kenyérrel, csalamádét hozzá. Rendes ember — mondják társai — jól dolgozik, még odahaza is, mert házat épít Taksonyban. „Egyszobás lesz?” „Dehogy, kétszobás! De lassan szétbontom, teszek rá egy emeletet. Tegnap kaptunk villanyt.” A tréfamester A legkisebb: Szakács János. Kockás ingben ül, képes újságot lapoz, fasirtot eszik fehér kenyérrel, fel sem néz, úgy beszél Azt mondta róla a főmű- s vezető, amikor jöttünk az öltöző felé, hogy ég a kezében a munka, de a füle mögött sok tréfa van. Hát miről van szó? Tegnapelőtt úgy megtréfálta Kovácsot, hogy mindenki gurult a nevetéstől A Kovács fürdött. Szakács, a ravasz róka padot tolt az ajtóhoz, hogy Kovács ne tudjon kijönni. Hiába dörömbölt, már senki sem volt az öltözőben, a hústorony kénytelen volt kimászni hosszú alsónadrágban a fürdő ablakán, végigegyensúlyozott a párkányon és bemászott az öltöző ablakán. Szakács János röplabdázik. Nősülni akar, megkomolyodni, lecsitulni. Ha behívják tényleges katonai szolgálatra, onnan gépkocsivezetőként szeretne visszajönni a gyárba. A zempléni A Suttyó! A brigád kedvence: Bényei Gyula. Tordai mondta róla először, hogy ,,mi van, te kis suttyó?”, amikor észrevette beszédében a felvidéki tájszólást. Most is nevetve beszélik, hogy Bényei lovaskocsi helyett székért mond. Nála a kaszanyél' — nyel, a padlóca. „Gyere el minálunk” szokta mondogatni. Négy hónapja brigádtag. ■ A zempléni erdőkből jött a nagyvárosba, a húga itt ment férjhez, hát utána jött. „Kiismertek a lányok, inkább arról beszélj" — ugratja őt a kis Szakács. Sofőr vagy traktoros szeretne itt lenni. Most a sógor elintézi,, hogy szakmát tanuljon. Háromezer forintja már van, a sógornak nyolc — ketten vesznek egy motorkerékpárt. Az olvasó Az „úri” ember Tordai Ferenc. Nevét akkor kapta, ami-kor Bényeinek azt mondta, hogy Suttyó. — Te meg olyan vagy, mint egy úriember, mert mindig komolykodsz, szótlanul ülsz, a könyveket bújod, mint egy kukac — mondta neki a zempléni fiú. Tordai valóban szótan, csendes ember. Eddig is alig beszélt, csak néha mosolygott. Tizenkilenc éves, de huszonnégynek látszik. Tizenhat éves korában nősült, a felesége is annyi volt. Tordai sokat olvas. Ma éppen két könyvet vásárolt. Az idén 691 forintot fizetett könyvekért. Odahaza 400 kötetes könyvtára van. Felesége itt dolgozik a gyárban, kétéves kislányuk van. A dzsumbujz A szőke hajú Kovács Károly a brigád futballistája és a lányok kedvence. Sportoló és kitűnő munkás. Meccsre nem szeret járni, nem tudja nézni, ha valami nem sikerül a pályán. „A dzsumbujban lakik — mondják nevetve, de ő komolyan válaszol: „Gyerekek, már a dzsumbuj sem a régi. Jövőre festik, gázt vezetnek a házakba.” Délután hazamegy, leáll focizni a házak között, aztán „lebonyolítok egyiket randit és kész”. A Nemzeti Színházban dolgozott, hordta a díszleteket. Tizennégy éves kora óta dolgozik. A hetedik általánosból kimaradt, „de most elvégzem a nyolcadikat, utána a technikumokat. Lehet, hogy azután is visszajövök a brigádba.” A „gazda“ Szabó Mihály a „gazda”, a brigádvezető. Gondterhelt ember. Felesége, gyermeke beteg. Sokat olvas. A brigádot jól együtt tartja. Sosem kell mondani, hogy „fiúk, ezt meg ezt csinálni kell”. Mindenki tudja a kötelességét, dolgoznak, mint az olajozott gépezet. Ma reggel még a fűtőtesteket iselrámolták a gyár mögött — csak úgy ráadásból. Fél három felé, műszak után szóltak, hogy van még néhány láda. Le kell vinni a pincébe. Levitték: Békés Attila