Esti Hírlap, 1962. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-01 / 26. szám

„Fejadag" Érdekes adatot olvastam a lapokban. Tavaly a hat éven felüli lakosok, te­hát az olvasni tudó bu­dapestiek „fejadagja” ti­zenhárom könyv volt. Át­lagban mindenki hét köny­vet kölcsönzött különböző könyvtárakból, hat kötetet pedig megvásárolt. A sta­tisztikai adatok mögött egy asszony arcát látom, akivel nemrég találkoztam. Könyvtáros Csepelen. Húsz éve cseléd volt, pesti úri­házban. A gazda szép könyvtára izgatta, de ott nem volt szabad olvasnia. Vállalta a kockázatot és mindjárt az elején rajta­kapták. A Germinál 102. lapjánál tartott, amikor „le­leplezték”. Csak jóval ké­sőbb­ fejezhette be a re­gényt, életében az elsőt. 1948-ban tanulni küldték, ma ő adja fiatal lányoknak és nyugdíjas bácsiknak Zo­­la-könyveit. „Nem minden­ki szereti meg önmagától a könyvet — idézem szavait —, de kevés olyan ember van, akivel ne lehetne meg­szerettetni.” A Szabó Ervin Könyvtár fiókjai a betű is­kolái, ahová mind többen iratkoznak be, budapestiek. Ma 140 ezer kölcsönzőről gondoskodik a szépen fejlő­dő intézmény, amely az idén 100—120 ezer kötettel bővíti, frissíti állományát. Úgy szeretnék, ha olvasó is több lenne. Azokra gon­dolnak, akik még nem nyi­tották fel a maguk termi­­náljának fedőlapját. Tenni akarnak értük, az olvasás nagy élményét még nem is­merőkért. Elhatározásuk a könyvtári és kereskedelmi forgalom növekedését hírül adó számok mellé kívánko­zik. .. OPERAVIZSGA. A Zeneakadémia kamaratermében tar­tották félévi vizsgájukat az operatan­szakos növendékek. Dene József ötödéves, Andor Éva és Peregi Ilona harmadéves hallgatók Muszorgszkij Boris Godunov című operájának egy részletében, Boriscz,­ Xénia és Fjodor cárevics szerepét énekelték. (MTI-fotó: Fényes felv.) □ A MŰCSARNOKBAN modern kínai kerámia- és por­celánkiállítás nyílik február 10-én. A kiállítás korábban nagy sikert aratott már a Szov­jetunióban. □ KORSZERŰ SZÍNHÁ­ZAT kapott Zalaegerszeg. A 600 személyes épületben a Dé­ryné Színház, a pécsi Nemzeti Színház és a kaposvári Csiky Gergely Színház társulatai ad­nak rendszeresen műsort. □ MAGYAR NÉPMŰVÉ­SZETI KIÁLLÍTÁST rendez­nek a hét végén Belgiumban. □ EDUARD MUNDO, nor­vég grafikusművész gyűjtemé­nyes kiállítása a hét végén nyí­lik meg a Műcsarnokban. LEGUTÓBB előadásra ke­rült Székesfehérvárott a Fe­jér megyei Művelődési Ház nagytermében a Veszprémi Városi Szimfonikus Zenekar és Énekkar bemutatkozó hangver­senye keretében Arányi György zeneszerzőnek Környei Elek ódájára írt s a Vörösmarty Színház házszentelőjére készí­tett kantátája. A kantátát a közeljövőben a Dunántúl több városában is bemutatják. □ THOMAS MANN József és testvérei című tetralógiájá­ból film készül. A filmet Gott­fried Reinhardt rendező fogja forgatni. Egyelőre még a for­gatókönyvet írják. □ MISTINGUETTRŐL ne­vezik el a párizsi Boulevard des Capucines-t A fölösleges titok Miért nem sikerült a Májusi fagy? — Engedje meg­, Klárika, hogy f­eltegyek egy kérdést. Tudom, eléggé szokatlan dolog, hogy egy film főhősének kér­déseket adjanak fel, de tekint­sen el ettől és válaszoljon. En­gem ugyanis a Májusi fagy alatt végig ez a kérdés izga­tott, zavart, majd később ki­mondottan bosszantott: miért nem mondja meg Miskának, hogy magá is Budapesten dol­gozik? Megtetszettek egymás­nak, sikerült megfékeznie ezt a nagy nőcsábász-rutinnal rendelkező, jóképű fiatalem­bert, szemmel láthatólag egyre komolyabbak az érzelmei és a szándékai, magának is észre kellett vennie, hogy ez a fiú hamarosan megkéri a kezét. Mit tett erre ön? Érthetetlen okokból eltitkolja előtte, hogy nemcsak szülőfalujuk közös, de a munkahelyük városa is, hogy Pesten dolgozik maga is. — Ne haragudjon, de a fér­fiak nem értenek az ilyesmi­hez. Nem mondhattam meg neki, hogy én nem olyan falu­si, otthon ülő, ártatlanság va­gyok, mint ő képzeli, hanem igazi pesti lány. — Helyben vagyunk. Pesti lány. Csurka István, aki a tör­ténetüket megírta, azt hiszi, hogy Pesten csak „romlott lá­nyok” vannak? Minden bi­zonnyal azt hiszi, mert ebben a maguk históriájában össze­sen két pesti figura szerepel, mind a kettő züllött, erkölcs­telen, cinikus, élvhajhász. Szó sincs róla, vannak hasonló fi­gurák, mint a maga ostoba pesti udvarlója, Feri, meg Márfainé, akivel Miska elcsá­­bul, de azért magának nem kell bizonygatni, hogy nemcsak ez Pest. S ezzel szemben a­ vi­dék nem kizárólag a szűzi ár­tatlanságok hona — mint azt néhány író még manapság is szeretné elhitetni — ártatlan­ságoké, akiket a „bűnös város” csak elronthat. De térjünk vissza a kiinduló kérdéshez. Félt megmondani, hogy Pesten dolgozik, mert akkor Miska rájön arra, hogy nem falusi ártatlanság? Bocsásson meg, de semmi jele annak, hogy ez a kőműves Miska magában a fa­lusi ártatlanságot szerette. — Jó-jó, de képzelje el, ha megmondom, hogy Pesten dol­gozom, minden kiderül,­ Feri, a motorozások... — Már megbocsásson, de én jobban hiszek Ferinek, aki ál­landóan azon kesereg — elné­zést a kifejezésért —, hogy magát nem sikerült az ágyaiba dugnia, pedig igazán mindent megpróbált. Ha meg ez az igazság — és Ferinek ezt el kell hinnünk —, akkor mi fél­nivalója van Miskától? — Én mégsem tudom neki megmondani, miért hallgattam el a film elején, hogy én is Pesten dolgozom. — Látja, itt kellett volna kezdeni. Nem maga a hibás. Klárika — Alpór Mariann mindennek ellenére, egyre fej­lődő színészi készségeivel pró­bál hiteles alakot formálni magából —, szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy írói fondorlat áldozata. Az alkotók el szerették volna mondani véleményüket a Pestre kerülő falusi fiatalok problémáiról — mert ilyenek vannak, azt ugye mind a ketten tudjuk. — De mivel az okok és okozatok ösz­­szefüggéseit nem ismerik a valóságnak megfelelően­­— az „erkölcstelen Pestben” látják a bajok okát — kénytelenek voltak egy mesterségesen ki­talált konfliktus vázára ráag­gatni a véleményüket. Ezért kell magának a film elején el­hallgatni az igazságot, mert ha nem ezt tenné, akkor a husza­dik percben véget érne a tör­ténet. Látja, Klárika, ezért van az, hogy jóllehet, minden­szimpátiám a magáé és Miskáé — Sztankay István el­hihetővé, legénykedéseiben is szeretetre méltóvá formázta ezt a Miskát —, mégis bosszankodtam a né­zőtéren. Bosszankodtam annak ellenére is, hogy Kiss József rendezőnek néhány jelenetben — különösen a falusi képek­ben, amit igen szépen fotogra­­fált Bodrossy Félix — a tata­­rozási helyszínen, a szigeti sé­tában és még egy-két alkalom­mal mai hangulatot sikerült teremtenie, ám nekem ismét és ismét eszembe jutott az ön felelőtlen titkolódzása. A leg­jobban sikerült jelenetek alatt is ez rontotta el a kedvemet, így aztán, ha nem is mondha­tom, hogy kellemetlen volt az önnel való találkozás, sajnos, azt sem mondhatom, hogy sok örömmel telt percet okozott. Bernáth László Felavatják Csók István emléktábláját Emlékmúzeumnak rendezik be a szülők cecei házát Csók Istvánnak, a közelmúlt­ban elhunyt nagy festőnknek halálozási évfordulója alkal­mából az MSZMP fehérvári bi­zottsága, továbbá a Fejér me­gyei Tanács s a Hazafias Nép­­fron­t Fejér megyei bizottsága február 3-án emléktáblával örökíti meg Sáregresen, a fes­tő születési helyén, Csók Ist­ván emlékét. Az emléktáblát az ottani vízimalom falán he­lyezik el, ahol egykor a festő a napvilágot megpillantot­ta. A helybelieken kí­vül nagy számban je­lennek meg az ünnepségen a szomszédos Cece község lakói A festő szülei, alig pár évvel Cseik István születése után ta­karos kis házat szereztek ma­guknak Cecén. A Cece község­ben levő lakóház nevezetes kultúremlék; a serdülő fiú mű­vésznövendék korában gyak­ran lerándult oda Pestről s egy alkalommal a ház tornácá­nak a falán nagyobb terjedő mű­festményt alkotott. Ennek alakjai között a fiatal művész­nek és édesapjának képmása is látható. A cecei házat em­lékmúzeumnak rendezik be s már a tavasz végén megnyit­ják az érdeklődők számára. Négy válasz az olvasók leveleire Mértéket tartunk Az útról Különös figyelemmel ol­vastuk az Esti Hírlapban a házi buliról megjelent cikk­sorozatot. Ezt a témát az osztályban is megtárgyaltuk, s teljesen egyetértettünk dr. Zajtay Ervin tanár cikkével. Mi is elítéljük a szeszesital­­fogyasztást. Tizenhat évesek vagyunk, szeretünk táncolni, és részt veszünk házi buli­kon, de ezek a házi bulik szülői felügyelet mellett zaj­lanak le. Mi mégis jól érez­zük magunkat, s mértéket tartunk a szórakozásban. Re­méljük, hogy sok fiatal fog­ja követni példánkat. A Toldi Ferenc gimnázium II/B. osztálya Hazánkban a gépjárműfor­galom évről évre növekszik és ugyanakkor, bár közis­mert, hogy sok helyen új uta­kat építenek, átépítenek, az utak karbantartása még sok kívánni valót hagy maga után, így például a 3. sz. fő­közlekedési útvonalon a régi veszélyes patkót átépí­tették, mely igen sok karam­bolnak, balesetnek volt oko­zója. Most azonban a szeszé­lyes időjárás, csúszós út igen erősen veszélyezteti a forgal­mat. Szükséges lenne ezt az utat is kellőképpen felszór­ni, felsorakozni. A fent em­lített útszakaszon velem tör­tént meg egy szerencsés ki­menetelő csúszás 1962. ja­nuár 13-án, a kora reggeli órákban, Budapestről halad­tam autóbuszommal Hatvan felé. Az emelkedő tetején a köd ráfagyott az úttestre, s már előre jelezték nekem, hogy lent az elágazásnál ka­rambol van. Próbáltam a ko­csimat megállítani, bár amúgy is lépésben közleked­tem, mégis kocsim keresztbe csúszott az úttesten. A csú­szás szerencsés kimenetelű volt, nagyobb anyagi kár, il­letve emberi sérülés nem volt, de a forgalmat bizonyos ideig korlátozta. Szeretnénk felhívni az Útügyeleti Igaz­gatóság figyelmét, hogy most, amikor az időjárás igen sze­szélyes, nagy baleseti veszély fenyegeti a járművezetők, valamint az utasok életét. Ezért fontos lenne, hogy út­szakaszok mellett, ahol az utak csúszóssá váltak, a sala­kot az úttestre hintsék széj­jel. (Az Útfenntartó Vállalat időben gondoskodjék a ve­szélyes útszakaszok felszórá­­sáról.) Bujdosó József, a budapesti MÁVAUT gépkocsivezetője FELAJÁNLÁS BIZONYÍTVÁNYOSZTÁS ELŐTT — Anyu, ne papírral tüzelj! CSzür Szabó József rajza) Egy hónapra is január 9-én „Miért csak fél évre?” cím alatt B. Jenő­­né kifogásolja vállalatunk munkáját, mely szerint gyer­mekkocsit fél évnél rövidebb időre nem adunk kölcsön. Intézkedésünket az tette szükségessé, hogy a gyermek­­kocsi ráfizetéses eszközünk, és ha rövid időre kölcsönöz­nénk, úgy a ráfizetés összege még inkább növekedne, mi­vel azt minden új kölcsönzés esetén a fertőtlenítőbe, javí­tóba kell küldenünk, mely tetemes szállítási és egyéb költségekkel jár. A bérlők kívánságára azonban vállala­tunk foglalkozott a kölcsön­zési idő kérdésével, és úgy döntött, hogy gyerekkocsit ezután egy hónapra is kiköl­csönöz. Meg kell jegyeznünk, hogy a múltban is, kivételes és indokolt esetben, lehető­,­ség volt a rövidebb időre tör­ténő igénybevételre. Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat Sándor Miklós osztályvez. Szecsányi Gyula csop. vez. Szavatolja vagy nem A Mekalor olajkályhák le­írásának elején, az „általános tájékoztató” ötödik pontjá­ban ez áll: „A készülék elő­írásszerű kezelés mellett szagtalan, nem füstöl, és a koromképződés jelentékte­len.” Majd a negyedik olda­lon: „Szabályos tüzeléskor a készülék teljesen szagtalan.” Az ismertető azt írja még: Üzemben tartásához csak az ÁFOR által forgalomba ho­zott Mekalor tüzelőolaj hasz­nálható.” A két éve meglevő Meka­lor kályhánkat szigorúan az utasítás szerint kezeljük, s valóban általában szagtalan. Több esetben előfordult azonban, hogy a rossz minő­ségű tüzelőolaj szabályos ke­zelés esetén sem biztosított szagtalanságot. A legutóbb kapott olaj azonban olyan szörnyű bűzt terjeszt — akár fűtünk vele, akár nem —, hogy a szobá­ban nem lehet megmaradni. De már a szomszédos helyi­ségekbe is átszivárgott a bor­zasztó szag, s az egész lakás olyan illatú, mint egy nem tisztán tartott garázs. A már hivatkozott ismer­tetés szerint: „A Mekalor háztartási tüzelőolaj minősé­gét a Kőolajipari Tröszt sza­vatolja.” Tekintettel arra, hogy egy szobában csak egyetlen fűtő­­alkalmatosságunk van, nem tudjuk nélkülözni az olaj­kályhát ilyenkor télen egy napra sem. Kihez fordulha­tunk azonnali segítségért? Dr. Juhász József Bp. XIV., Felsőbükki Nagy Pál u. 4. Mozijegy Székely Lajosné a nyugdí­jasok részére kedvezményes mozilátogatási lehetőséget kér. Államunk évente nagy összegeket fordít a filmgyár­tás fejlesztésére és azok tech­nikai színvonalának emelésé­re. A szakma fejlesztésére fordított összegek egy része filmszínházaink bevétele. Ilyen körülmények között nincs lehetőségünk arra, hogy a világviszonylatban is rendkívül alacsony mozi­­helyárakból további kedvez­ményt nyújtsunk a nyugdíja­sok részére. Kérjük, szíves­kedjenek filmszínházaink ko­rai időpontban megtartott előadásait látogatni és ak­kor lehetőség nyílik arra, hogy az olcsóbb helyárú je­gyeket vásárolják meg. Sor­baállási nehézségek esetén, üzemvezetőink szívesen segí­tenek a valamennyiünk által tisztelt idős dolgozóknak, hogy soron kívül megkaphas­sák jegyeiket. Budapest Főváros Tanácsa Moziképüzemi Vállalata Griesz József HA... A január 18-i számban megjelent „Kicserélni nem lehet” című levélre az aláb­biakban válaszolunk: A panaszos 1961. október 13-án áruházunkba behozott egy női kulikabátot az áru­házunkban történő vásárlást igazoló blokk nélkül azzal, hogy a kulikabátot áruhá­zunkban vásárolta és a hasz­nálat során feldolyhozódott, kinyúlt. A panaszos figyel­mét felhívtuk, hogy kifogá­sának elintézése blokk nél­kül körülményesebb, mert a vásárlási idő bizonyítva nincs, így a hordási időtar­tam sem állapítható meg. Előzékenységből mégis átvet­tük a kifogásolt kulikabátot. A RÖVIDKÖT Nagykereske­delmi Vállalat reklamációs osztálya két ízben is elutasí­totta a kifogást. Ezt követő­en kértük a Nagykereskedel­mi Vállalatot, hogy a kulika­bátot a Kereskedelmi Minő­ségellenőrző Intézettel vizs­gáltassa meg. A KERMI az alábbi véleményt adta: „A zöld női kulin kifogá­solható méretaránytalanság és bolyhozódás nem tapasz­talható. A vevő reklamációja alaptalan.” A szakvélemény alapján a legnagyobb sajnálatunkra a panaszt nem fogadhattuk el Ha a Kereskedelmi Minőség­­ellenőrző Intézet a reklamá­ciót jogosnak ismerte volna el, úgy a kifogásolt bulit azonnal kicseréltük volna. Extra Áruház vezetősége A Gellértbe­n A „Rakoncátlanok” címmel megjelent cikkre válaszolva közöljük az alábbiakat. A Gellért pezsgőfürdőt, mint uszoda jellegű fürdőt, nagy számban látogatja az ifjúság. Itt a gyógyfürdőkre jellemző szigorúbb előírások a fürdőosztály csendjére és rendjére kevésbé alkalmaz­hatók. Természetesen itt sem engedhető meg olyan visel­kedés, mellyel más fürdőven­déget zavarnak. Ennek bizto­sítására két személy teljesí­tett úszómesteri felügyeletet. Hasonló panaszok elkerülése és a rend biztosítása érdeké­ben a fürdő vezetőségét uta­sítottuk, hogy gondoskodja­nak a rendfenntartási mun­káról. Fővárosi Fürdőigazgatóság Krajcsir József igazgató FEBRUÁR 2-ÁN A MADÁCH SZÍNHÁZ KAMARASZÍNHÁZÁBAN ÚJ BEMUTATÓ: KARVAS: „ÉJFÉLI MISE"

Next