Esti Hírlap, 1962. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-01 / 26. szám

Zöldövezet vagy esztergapad? # tihhiorntv! és — tikuiláiitfiil Ezerötszáz mindenképpen több mint ezerkétszáz• ennyivel több gépet gyárthatna évente a Kőbányai Szerszámgépgyár a nagy pontosságú műszerész-esztergapadokból. Ha... Galéria a szereldében A gyár a Liget utcában van. Régi gyár, korszerűtlen és a toldaléképületek még bonyolultabbá teszik a közlekedést, a tervszerű munkát. Ilyen körülmények között gyártottak havonta 40—45 esztergapadot, de ennél többet várt a hazai és külföldi piac. 1958-ban egyesült a gyár a Gépjavító Vállalattal, a közeli mellékutcában. Némileg enyhült a zsúfoltság, s a havi termelés ma 103 gépnél tart. De ez is kevés. Azt mondja a gyár főmérnöke, György Ferenc: — Kiadhatnánk évente ezerötszáz nagy pontosságú műszerész-esztergapadot. Ehhez a terveink is készen vannak. Elgondolásunk az, hogy a másik telepen bővítjük a forgácsolóüzemet és az egyik műhely légterét egy galériától kettéosztjuk. Fent végeznénk a részszerelést, s a kész alkatrészeket liftek vinnék a földszintre, ahol három szalagon egyszerre három esztergapad végszerelésén dolgoznánk. A szalag végén már csomagolnánk, azután, daru emelné kocsira az esztergapadot és már szállíthatnánk is. De ha a termelés után két vagy három műszakra, akkor évente 3000 vagy 4500 gépet is adhatnánk. — De még nincs építési engedélyünk. — Pénzük van? — Az van, de a fővárosi tanács nem ad engedélyt. Tekintettel arra, hogy a városrendezési tervben a Liget utca belekerült a zöldövezetbe, nekünk csak a forgácsolóüzem részleges bővítését engedélyezték, itt a másik telepünkön, a Halom utcában. Akkor ez elegendőnek is látszott. Az élet azonban nem áll meg. Nőttek az igények, mind több gépet követelnek tőlünk. De ezt csak akkor teljesíthetjük, ha korszerűsítjük a szerelési munkát. — Ehhez kell a belső légtér kettéosztása a galériával. Mindenki egyetért — Tervünkkel egyetért az iparigazgatóság, az iparpolitikai főosztály, a külkereskedelem is, de amíg a határozatot meg nem változtatják, nincs építési engedély. Ezt mondta a gyár főmérnöke. Egy napon bizonyára elkerül az illetékes fórum elé a kérés és bizonyára módosítják a határozatot is. Ezután megérkezik az építési engedély, s ezután építhetnek, s ezután évente 300 esztergapaddal többet adhat majd a gyár a népgazdaságnak. Szükségünk van arra, hogy a Kőbányai Szerszámgépgyár több esztergapadot adjon? Egybehangzó vélemény, hogy igen. Ezt bizonyítják az évenként emelkedő és jóváhagyott tervszámok is. Ilyen padokat a KGST keretében csak itt gyártanak A gyár jó munkáját bizonyítja, hogy a világpiacon csak a svájci gyártmányok versenyezhetnek vele. Sürgős döntés kellene Helyes, hogy gátat emeltek a fővárosban az ötletszerű és tervszerűtlen ipari terjeszkedésnek és gondos mérlegelés után — figyelembe véve a főváros távlati fejlesztését — kijelölték a bővíthető, a részben bővíthető, a nem bővíthető és a kitelepítésre ítélt üzemeket. A Kőbányai Szerszámgépgyár a részlegesen bővíthető kategóriába került és csak a forgácsolóüzem nagyobbítását hagyták jóvá. Az igaz, hogy a szerelés korszerűsítése csak később jutott a gyár vezetőgárdájának eszébe, s ezt hibaként emlegetik is. Véleményünk szerint a jobb, eredményesebb munkát szolgáló szellemi erőfeszítés csak elismerést érdemel. És még valami: meggyőződésünk, hogy az új szerelési módszer is elavult lesz egy idő után — hiszen a fejlődés állandó! Lehet, hogy a gyár később újabb tervvel áll elő — már most is kéri, hogy építhessen előnagyolót. Az előnagyolóra valóban szüksége van a gyárnak, mert jelentős veszteség, ha akor derül ki, amikor a munkát 50—60 százalékban elvégezték, hogy a megmunkált öntvény lyukacsos vagy repedt. Az előnagyoláskor még időben észrevenni az öntési hibát. De a gyár nem ragaszkodik ahhoz, hogy náluk végezzék az előnagyolást, ezt szívesen átengedik a soroksári öntödének. A gyár készített egy, tervet, amellyel növelni lehet a termelést. Ha erre nincs szükség, akkor a forgácsolóüzem némi bővítésével zárják le az ügyet! De ha szükség van erre a többletre, akkor sürgősen módosítsák a határozatot és adják meg az építési engedélyt. A jelek azt mutatják, hogy szükség van több nagy pontosságú műszerész-esztergapadra. Bizonyára változtatnak is majd a határozaton, ha megfelelő helyre kerül a kérés. Csak már oda kerülne ... Pesold Ferenc Lánládvédelem A kislány 13 éves, egyetlen gyermek. Nagyobb baj nincs vele, csak gyengén tanul. Egy idő óta romlott a kedélyállapota is — nemcsak a kamaszkor kezdete miatt... A fecsegő szomszédasszony Egy szomszédasszony fecsegéséből most tudta meg a kislány, hogy szülei — csak nevelő szülei. Igazi anyja — nem ismert — iszákos, züllött nő volt, menhelyre adta. A gyermektelen munkásházaspár onnan vette magához és adoptálta a másfél éves kicsit. Erkölcsileg, érzelmileg, jogilag is gyermekük — a kislányt mégis megzavarta a szomszédasszony locsogása. Ha csakugyan igaz — hátha egyszer nem fogják úgy szeretni, mint eddig? Hasonló félelem mozgatja, helytelen irányban, a szülőket is: a gyereket mindig otthon tartják, moziba is velük jár, az iskolai rendezvényeken — például: a tánccsoportban — nem engedik részt venni. Aggódnak: hátha elveszítik. Ezért foglalkozik most a kislánnyal és a szülőkkel egyaránt a kőbányai családvédelmi és nevelési tanács. Megelőzni a gyógyterápiát Bemutatjuk azt a társadalomi szervet, ahol a kislány problémájáról — s annyi más esetről — értesültünk. A gyógypedagógiai iskolára szoruló gyermekek arányszáma elég magas, kivált Budapesten, ahol egy kivételével, minden kerületben működik gyógypedagógiai iskola. Selmeci Lászlónak, a kőbányai gyógypedagógiai iskola igazgatójának a gondolata, hogy megfelelő intézkedésekkel sok bajt meg lehet előzni, sok gyerek családi, nevelési körülményeit még hatéves kora előtt lehetne rendezni úgy, hogy ne szoruljon gyógypedagógiai iskolára. Az igazgató, iskolájának három tanárával: Borodi Tibornéval, Pálos Istvánnal, Gyékis Emillel, egy nevelőintézet igazgatójával, Czigány Balázs pszichológussal, s a kerületi tanács gyámügyi előadójával, dr. Kiss Mihállyal összefogva, társadalmi munkában megszervezte a preventív pedagógia szervét, a családvédelmi és nevelési tanácsadást. A X. kerületi Nőtanács helyiséget adott és patronálást vállalt. S november elseje óta, minden pénteken kora délutántól késő estig fogadja a bizottság a panaszokkal, gondokkal oda kerülő — vagy oda utasított — szülőket és gyermekeket. Ezenkívül rendszeresen inspekcióznak a kerület minden iskolájában, s az ottani pedagógusok, szakfelügyelők sok ,,probléma-gyereket’, vagy tanácstalan szülőt küldenek a családvédelmi és nevelési tanácsadás péntek délutáni „rendeléseire’“. A munkába esetenként orvost és ügyvédet is bevonnak. E tanácsadás tagjai gyakran lakásokban, hivatalokban is járnak, egy-egy ügy megvizsgálása, elintézése végett. Levél az örökösökhöz Sokszor előbb a szülőt kell nevelni, hogy a gyermekkel valamit kezdeni lehessen. Például B. Mária eseteiben is. Sírva rohant ide a 15 éves, első gimnazista kislány: sohse voltak szülei, kilencnapos kora óta a nagyanyja neveli. Nagyszülei most 64 évesek és úgy esett, hogy magukhoz kellett venni a dédnagymamát, a nagypapa 87 éves anyósát. Emiatt a nagypapa elköltözött Dédnagymama a padláson Néhány pedagógus jó kísérlete a családi problémák megoldására hazulról, s csak úgy volt hajllandó visszatérni, hogy a dédnagymamát felköltöztették a padlásra. Ez az embertelenség teljesen feldúlta a kislányt. Télben, hidegben ott tengődik az öregasszony. Ezen a 64 éves nagymamán kívül még három gyermeke él vidéken — tsz-tagok. A kőbányai pedagógusok most levélben hozzájuk fordultak: vállalják felváltva az édesanyjukat , akitől földet, házat örököltek ... Egy MAVAUT túravezető is a családvédelmi és nevelési tanácsadóhoz fordult. Állandóan úton van, vidéken, édesanyja pedig már olyan öreg, beteg és tehetetlen, hogy a legegyszerűbb házimunkára sem képes — mi lesz vele odahaza, egyedül a lakásban? A gyógypedagógiai iskola növendékeinek egy része brigádot alakított, s felváltva járnak takarítani, főzni, mosni, befűteni az idős asszonyhoz, amikor a fia nincs Budapesten. Sok kisiklott élet, családi gond és baj tárul a kőbányai családvédelmi és nevelési tanácsadó tagjai elé. Korántsem adhatnak minden esetben segítséget. De gyakran sikerül a gondok orvoslása és további, nagyobb bajokat előznek meg közbelépésükkel. A kőbányain kívül — úgy értesültünk — csak a XX és XV. kerületben működik ilyen bizottság. Jó lenne, sok bajnak venné elejét, ha minden kerületben sikerülne családvédelmi és nevelési tanácsadást szervezni. Barabás Tamás 2)erső oldal % \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ SARKI TÉL úrnak SPITZBERGÁR Kedves Zegernye úr! Meteorológiai előrejelzések és más rémhírforrások nyomán arról értesülünk, hogy ön február folyamán Budapestet is fölkeresi. Minden külföldi vendéget szíttesen látunk, de éppen házigazdái tisztünkből folyó kötelességünk, hogy a pesti közvélemény ellenző hangulatára figyelmeztessük és felkérjük, hogy nagyrabecsült látogatását alkalmasabb időpontra halasztani szíveskedjék. Amikor december elején az ön közeli látogatásának híre jött, mindent megtettünk illő fogadtatására, és bár ön helyett unokaöccse, Közepes Tél kopogtatott, szíves szeretettel fogadtuk, bizonyára beszámolt önnek őszinte örömünkről és arról a még őszintébbről, amely akkor szakadt szívünk mélyén, amikor elment. Szeretjük a nyílt beszédet és megmondjuk, kerek perec, az ő ittléte alkalmával bőven kivettük részünket mindazon örömből, amellyel egy ilyen tipikusan téli vendég el tudja tölteni vendéglátóit. Miskolctól északra A pesti nép szeret bírálni, kritizálni, ha ön most jön, mindjárt azt mondják, miért csak most? Tiszteletlen megjegyzéseknek lesz ön itt kitéve, fogják mondani esetleg, hogy, no, mi az, mi az, apafej, fölébredtünk? Az ilyen vén embernek februárban már nem jönni, hanem menni kell! Aztán beszélni kezdenek majd, hogy ennek nem volt jó, ahol eddig volt? És folynak majd a találgatások, hogy vajon miért kellett éppen most eljönnie, valami zűr van a hóelszámolással? Már most, teszem föl, mégis jönni tetszik, akkor mi van? Aki nem idejében jön, annak itt nincs tekintélye. Ha ön decemberben jön, mindenki megijed és összehúzza magát, de most? Fogják majd mondani, küszöbön a március, mit gondol ez, meddig maradhat itt? Tetszik esetleg hozni magával rokonát, az Északi Szél urat. Megmondom őszintén, őt itt mindenki utálja, rém goromba modora van és mindenkibe beleköt. Aztán ha esetleg havat tetszik fújni, mit mond a pesti? Azt fogja mondani, nézd csak, nézd, erőlködik az öreg, nem tud ez már fújni, csak zihál. Van erre önnek szüksége?? Nincs itt tekintélye senki nagyságnak. Volt itt már ön előtt sokkal nagyobb rokon, a Jég korszak úr, fagyott-fagyogatott sok-sok ezer és tízezer éveken át és a vége mi lett? Kinézték, abbahagyta, elment. Néha még ma is találnak lábszárcsontokat, de csak legyintenek. Ki fél Pesten a csontszárától egy olyan lábnak, amelyik már nem tud rúgni. Volt itt özönvíz is, de Noé kiböjtölte, éppen most jár a híre, hogy jön a Világ Vége és volt, aki eleinte megijedt, sátrat szerzett be, hogy azzal felköltözik a Gellérthegire, de ma már senki nem fél tőle, mindenki azt mondja, nem fogja az itt sokáig kibírni. Bizonyára tetszett hallani, hogyan járt le Pesten a tekintélye Góliátnak is. Pedig várták, amikor megjött, azt mondták: huszonkét méter? Ez már igen! Egy hét múlva azt mondták: Csak huszonkettő? Nem valami sok. És ma? Éppen tegnap hallottam egy pesti sráctól, hogy nem is bálna, csak egy tupírozott ebihal. Édes tatám, higgye meg, nem érdemes ide olyan messzeségből eljönni, ne törje, ne fáraszsza magát, nagyon jó helyen van, ahol van, jó egészséget, hosszú életet, jöjjön jövő decemberben. Ha a többség kívánná, értesítjük, adja csak le telefonszámát a portán, okvetlen föl fogjuk hívni. Isten vele, Zegernye. Kis jó AHOL NEM TÖRŐDNEK A FAGGYAL ÉS üveg alatt érik a tavasz Melegházban . S-Kecskeméten tegnap éjjel — ez a rekord — mínusz 16 fok volt ! Ma talajmenti fagy. Az elmúlt napokban két-három órára bújt csak elő, dideregve, fázósan a nap, de ma még annyi időrre sem. És feltámadt az éles, északi szél. Zord január vég. De a pesti tsz-ek üvegházaiban, ágyaiban kinyílt, tavaszt mint a paprika sok millió fehér csillagvirága, az uborka mara kapaszkodik és sárga, ötszirmú virágzászlajával a januárnak integet, a saláta regimentje harsány, zöld ruhában már készülődik, a sóskát ma reggel már szedték és vitték először a keresztúri Kossuth tsz-ből a boltokba. A meteorológiai prognosis: „ ..a hideg tovább tart”, de a pesti tsz-ek ablakai alatt már érik a tavaszi hadsereg, egy-két hét és feltartóztathatatlanul megjelenik — a pultokon, a cekkerekben, odahaza, az ebéd- és varcsoraasztalnál. Tavaszi jelentés: a melegházakból, palántás ládákból kivonult a saláta ma reggel a hidegágyakba. A csabai Micsurinban Oravecz Györgyné és Solti Teréz a salátákat tűzdeli. Tél rohamai ellen az ablakkalitka védelmez a legjobban. A melegházi salátát már a jövő héten szállítani lehet. Ez a rudssányi húsvéti»-J%és í*ü. ..el, indul a konyhákba. Zöldségellátás az idén jobb lesz, mint tavaly. Hatvanegyben 2872 holdon termeltek a pesti tsz-ek zöldségfélét. Az idén: 3600 holdon. Legtöbbet talán — erre szükség is van — újburgonyából, csaknem ezer holdon. A paradicsom már megérett. — De ez csak kísérlet — a nagyüzemi későbben pirosodik — a keresztúri Kossuth tsz kísérlete: hogy lehetne és kifizetődő lenne-e a cserepes paradicsomot szeptemberben ültetni, januárban szedni? Poleszák József, ifjú kertész mutatja a még fiatalabbaknak az érett paradicsomot, a Fürst Sándor gimnázium 3/B-s növendékeinek, akik a hét egy napján politechnikai órákra, zöldségtermesztő és hajtató tanfolyamra idejárnak a tsz melegházába. Ezek a sárga tollas, egyhetes csibék — tízezren — már az új Sasadi tsz idei elsőszülöttjei. Anyjuk, a tojók még a Március 15. tsz jószágai voltak, de most a két XI. kerületi tsz, a Március 15 és a Beloiannisz egyesült, s már az újban, már a Sasadiban látták meg a napvilágot. Mert melegítőlámpák sugarában gyarapodnak, növekednek, hat hét múlva piacra is kerülnek. De idősebb testvéreik, amelyek december 23-án bújtak ki a tojásból, két hét múlva jelentkeznek rántanivaló csirkeként. A főváros baromfiellátása is javul az idén. A tavalyi 280 ezer húsi baromfi helyett 450 ezer szárnyas jószágot nevelnek a pesti tsz-ek. (mai) Mintamotel Korszerűbb, a magyar igényeknek jobban megfelelő motel-terveket készítettek el az Építéstudományi Intézet szakemberei. Balatonkenesén már épül az első kísérleti idényszálló. A kétemeletes épületben emeletenként a fürdőszobákon kívül húsz lakószoba van. A helyiségek előterét beépített szekrénnyel választják el a mosdófülkétől. Gondolnak mindenhol teraszra is. Külön szárnyépületben helyezik el a kiszolgáló helyiségeket, raktárakat, éttermet, presszót, társalgót és a könyvtárat. A fürdőszobák és a konyhák kivételével mindenütt műanyagpadlót raknak le. Az erkélyek mellvédjét üvegszállal erősített, hullámosított műanyagból, a válaszfalak egy részét pedig hangszigetelő, színezett farostlemezekből állítják elő.