Esti Hírlap, 1962. március (7. évfolyam, 50-77. szám)

1962-03-01 / 50. szám

Gyermekbalett rossz emlékek nélkül Bemutató órára hívták meg a szülőket vasárnap délután a Vasas Művészegyüttes Kőfara­gó utcai székházába. Az együt­tes gyermek balett-csoport­ja mutatta meg az első félévben elsajátított „tudományát". Lát­tunk már sok vizsgaelőadást, ahol nem a pedagógiai cél volt az elsődleges — a szülők ver­sengtek egymással, ki vonul­tatja fel a legdrágább, legmu­­tatósabb jelmezkölteményben csemetéjét. S a gyerekek? Az efféle vizsgákon a felnőttek mozgását, viselkedését maj­moló apróságok „produkciója” lehangoló volt. Mindennek nyomát sem ta­pasztaltuk a kis „vasasok” ba­lettbemutató óráján. Komoly nevelő munkából kaptunk íze­lítőt. A szülők örvendezhettek annak, hogy gyermekük ízlés­fejlesztése, esztétikai nevelése jó pedagógus kezében van, a Vasas-együttes anyagi áldoza­tokat is vállalva törődik gon­dos nevelésükkel. A csiszolt, klasszikus balettművészet első lépéseire tanították ebben az együttesben a kicsinyeket. A cél itt nem a hivatásos művé­szek színpada, hanem az együt­tes saját utánpótlásának bizto­sítása. (csizmadia) „Vándorszínészek" a művelődési házban A kikapós asszonyka a bal­­dachinos ágyon ül, csábítója, a katona megadásra biztatja, az ágy alatt viszont ott kuporog a férj — s micsoda iróniája a sorsnak —, ki se nyithatja a száját, mert néhány pillanattal előbb rabolta ki a katona pén­zesládáját. Később az óriási pocakú fogadós, az asszonyság apja óvatoskodott be a szobá­ba, hogy a katona levelei után kutasson. Szabályos vígjátéki, még pontosabban burleszkhelyzet, amit a rendezés és a színészek ki is használnak. A Jókai Szín­ház Goethe Kéz kezet mos cí­mű komédiájának első együt­tes próbáján vagyunk. A szín­padon a Jókai Színház művé­szeit látjuk: Sophie, a kikapós asszonyság Hacser Józsa, Al­­cest, a katona Kautzky József, Seller, a pénzt lopó férj Besz­tercei Pál és a nagy hajú fo­gadós Horváth Gyula. A szín­pad azonban nem a Paulay Ede utcában van, hanem kint Kispesten, a Vörös Csillag Traktorgyár Művelődési Há­zában. Itt tartják a bemuta­tót, s a darabot a peremkerü­leti előadásokon játssza első­sorban a színház együttese. Bogáti Péter, a darab­ fordí­­­­tója néhány dalbetét mellett­­ prológust is írt, mert az elő­adás úgy kezdődik majd, hogy a ballonkabátos színészek a rendes, a nézőknek fenntartott­­ bejáraton bejönnek a színház­terembe, elmondják, hogy ván­dorszínészek, szeretnék előad­ni ezt meg ezt a darabot. S míg a prológus folytatja a be­vezetőt, addig a többiek a szín­padon fejezik be a sminkelést. A színpad a Commedie del Arte színpadát idézi, kis füg­gönnyel, oldalán hatalmas lét­rával, ami a lépcsőházat óhajt­ja jelenteni és a színészek itt közlekednek „fel” a fogadóba. Nógrádi Róbert, a rendező elmondotta: úgy gondolták, ez a stílus illik legjobban a darab anyagához és így lehet erőlte­tett korszerűsítés nélkül még­iscsak utalni a jelen kéz kezet mos jelenségeire. Sok apróság van még hátra a pénteki bemutatóig, amikor először tölti majd meg a Vö­rös Csillag Traktorgyár mun­kásközönsége a széksorokat olyan estén, amikor egy új színdarab először mutatkozik be Budapesten. —bel— Elveszett egy dombormű Tavasszal felállítják Debrecenben Ludas Matyi szobrát A műterem kö­zepét uralja az új mű. Pedig nem tartozik a monu­mentális alkotások közé. Mégis meg­ragad bájával, az­zal a sajátos egyé­ni kedvességgel, amely az agyagba formált alak ar­cán, mozdulatain elömlik. Grandt­­ner Jenő Ludas Matyiját a tavasz­, szál­a­­állítják fel Debrecenben. — Az idén meg­nyíló nagyerdei Vidám Park főbe­járatával szemben áll majd a szobor­­— mondja a mű­vész —, amelyben Fazekas Mihály híres paraszthősé­nek legjellegzete­sebb vonásait: a humorral átszőtt ravaszságot, a ka­maszéig szeretetre­­méltóságot és a csavaros népi ész­­­­járást akartam ki­fejezni. A neveze­tes történetnek az­zal az uralkodó momentumával, hogy Matyi háromszor fizeti vissza a döly­­fös Döbrögitől ért sérelmet. Ebben az esztendőben jubi­lál a kiváló szobrász: negyven éve lesz, hogy beiratkozott az Iparművészeti Iskolába. A nyugdíjas mozdonyvezető fia nehéz küzdelem után jutott el az elismertetésig. A négy évti­zed során egy sereg portrén, rajzon és kisplasztikán kívül mintegy, negyvenöt nagy figu­rális alkotással gazdagította a magyar szobrászművészetet. A köztereken felállított alko­tásai mellett néhány nagysze­rű művét ott láthatjuk a Nem­zeti Galériában. — Min dolgozik most? — Ugyancsak a nyáron ál­lítják fel a fertődi kastély homlokzatára készített, 170 centiméter magas figurámat. Ezenkívül kisplasztikát készí­tek, s befejezem A zsákoló cí­mű, terrakotta szobromat. Kis szünet után azt mondja: — Hadd beszéljek még egy elveszett művemről... Olyan alkotásomról, amelynek egy­szerűen nyoma veszett. 1950- ben egy szűkkörű pályázat ke­retében tizenkét négyzetméter nagyságú domborművet ter­veztem azzal a mondanivalóval: minden hatalom a dolgozó né­pé. A pályázatot én nyertem meg, a művet elkészítettem és azt ki is faragták ru­kicai márványból, mintegy félmillió forint értékben. A művet­­ akkor nem állították fel. Azóta sem tud róla senki semmit. A tizenkét négyzetméteres már­vány­alkotás látszólag szőrén­­szálán eltűnt. Egy több tonna súlyú műal­kotásról nehéz elhinni, hogy a föld nyelte el. Talán mégiscsak a­kad vala­ki, aki tudja, hol porosodik je­lenleg a mű és akad illetékes szerv, amely eldönti, mi legyen további sorsa. Túri András A debreceni Ludas Matyi, alkotójával. A­ntalón é­tteremben (VII., Akácfa U. 12.) Március hónapban is, minden KEDDEN és PÉNTEKEN este új műsorral fellépnek: KABOS LÁSZLÓ, HORTOBÁGYI ERZSÉBET, MENDELSSOHN ÉVA, SOLTI KÁROLY, SZUHAY BALÁZS, DÁRDAI ZENEKAR KITŰNŐ VACSORÁK, HALKÜLÖNLEGESSÉGEK, MUNKÁCSY MIHÁLY TU­LIPÁNOS LÁDÁJA is megta­lálható a Néprajzi Múzeum bú­tor gyűjteményében. 1885-től 1962-ig 2300 értékes darab ka­pott itt helyet, a többi között 1720-ban készített ácsolt láda, 1716-ból származó sárközi székház. □ A TÁTRAY VONÓSNÉ­GYES Szabó­ Ferenc I. vonós­négyesét adta elő az ifjú mu­zsikusok központi klubjának legutóbbi ülésén. A klubülésen részt vett a zeneszerző is, és elbeszélgetett a zenét tanuló budapesti gyerekek legjobb­­jaiból alakult klub tagjaival. □ AZ NDK KORMÁNYA további 17 millió márkát irányzott elő a drezdai kultúr­­históriai építmények megmen­tésére. Az eddigi helyreállítási munkák során a világhírű Zwingert, az ősi katolikus ud­vari templomot, az Albertinát és a Johanneumot restaurálták egyéb épületekkel együtt. □ ROMAN KARMEN, az ismert Lenin-díjas filmíró és rendező a nyugatnémet ober­­hauseni filmnapokra szóló zsű­­ritagságát arra hivatkozással, hogy az NDK filmjeit a ver­senyből méltatlanul kizárták, visszautasította. Ugyanakkor számos angol, francia, bolgár és román megbízott is közölte, hogy a filmnapokon nem kíván részt venni. □ ANTAL LÍVIA énekesnő az elmúlt héten Lajtha László Nocturne című művét adta elő a párizsi rádió „Aranykönyvek aranykönyve”­­című műsorá­ban, amely évente egyszer részleteket mutat be az elmúlt esztendő legsikerültebb zenei műsoraiból. Antal Lívia már a múlt évben is szerepelt az ..Aranykönyvek aranykönyvé­­­ben. □ VOLTAIRE KÖNYVTÁ­RÁRÓL katalógust készítettek. Az értékes könyvtárat Voltai­re halála után a nagy francia író unokahúga eladta 11. Ka­talin cárnőnek, s a könyvek jelenleg a leningrádi állami könyvtárban vannak. Most el­készült az 1100 oldalas részle­tes katalógus. □ DOKUMENTUMFILM - VITÁT rendez az Ifjúsági Filmbizottság és az Eötvös Lo­­ránd Egyetem kulturális bi­zottsága március 6-án du. fél 3 órakor az Egyetemi Színpa­don. A vita előtt vetítésre ke­rül a Halálkanyar, Szentkút, Bécsben találkoztunk és még több kisfilm. A vita vezetői: Dezséri László, Bernáth Lász­ló és Kolonits Ilona. □ SZÍNÉSZBÁLT RENDEZ március 3-án az Állami Báb­színház szakszervezeti bizott­sága a Gellért Szálló márvány­csarnokában. □ NEM TALÁLNAK SZÍ­NÉSZT az amerikai televízió­ban a bűnözők szerepének el­játszására. Ha ugyanis a já­tékban lelőnek egy ilyen film­beli gengsztert, annak legalább egy fél évig halottnak kell maradni, mert különben a kö­zönség tiltakozik. Állandóan újabb „bűnözőkre” lenne te­hát szükségük, de a színészek nem hajlandók ilyen műsor után „halottként” visszavonul­ni. Tervbe vették, hogy Euró­pából importálnak televíziós bűnözőket. □ ROSSINI SZÜLŐHELYÉ­RŐL, Pesaróból jelentették, hogy ismeretlen tettesek ellop­ták az olasz város levéltárá­ból Rossini Othello című ope­rájának kétkötetes kéziratát. Ihl K­hiikimáka PESTI HÁZTETŐK Ú­j magyar film kockái pe­regnek a szemünk előtt, a Pes­ti háztetők. Hat emeletnyi ma­gasságban dolgozó tetőfedők­kel együtt látjuk Budapest szép látképét. Nekünk megle­pően új innen a város, a két munkásnak sokszor látott, megszokott. A kezdet jó. Az­után lejövünk a földre és kö­vetjük a fiatal tetőfedőt. Együtt száguldunnk a szertelen barátok kocsiján, hegyen fel, hegyről le, hajmeresztő kanya­rókat csinálva egészen a mun­kásszállásig, ahol a tetőfedő la­kik, a Pongrácz, vagy ahogy­­ becézik a Gráci. Már ez a szá­­­­guldás is megviselte idegein­ket, s szívesen elpihennénk, de nem lehet. Többször is részt kell vennünk verekedésekben, ahol a szemünk előtt változnak át gyilkolni kész banditákká a fiatalemberek, át kell élnünk egy autokarambolt, egy mozi­­pénztár-rablást és látnunk kell a halálfélelem minden gyötrel­mét a hatemeletnyi mélység felett az ujjai hegyével kapasz­kodó fiatalember arcán. De ne folytassuk. -Oktalan iz­galomtól fáradt idegekkel jö­vünk­ ki..a moziból és keressük a magyarázatot, amely ezt a sokat ígérően induló filmet nem tudta az emlékezetes fil­mek közé emelni. Bár a szán­dék, hogy egy javítóintézetet megjárt fiatalember útját a becsületes életig megmutassa, dicséretes. A téma nem új, nem is tartozik égető társadal­mi problémáink közé, mégis hasznos lehet, sok olyasmit mondhat, amit eddig még sen­ki sem fogalmazott meg. És itt érezzük az okot, ami a film értékének devalválódását előidézte. A forgatókönyv írói, Cseres Tibor és Hubay Miklós újat akart, vagy legalábbis mást akart mondani erről a társadalmi jelenségről az ed­dig ismertnél. A szándék azon­ban kevés, ha a valóság nem hitelesíti. Márpedig a Pesti ház­tetők esetében nem ez történt. Négy fiatalember és egy lány akár a falkába verődött farka­sok, élnek itt ebben a város­ban, felrúgva törvényt, szabá­lyokat, s ha veszélyt szagolnak, még egymásba is belemarnak. Honnan indultak, mi volt az ok, ami kiverte őket az embe­ri közösségből? Erre csak az egyik apa pillanatokra felvil­lanó figurája ad némi magya­rázatot, de ez nagyon kevés. Gyökértelenül, és légüres tér­ben bolyongnak ezek a fiata­lok. S amikor egyikük kitör ebből a vad falkaéletből, ez az egy is magára marad. Sem a munkahely, sem a közösség, ahol lakik, senki sem áll mel­léje. Csak a törvény szigorára figyelmeztető rendőrség. Nem mondjuk azt, hogy ilyen nem létezhet. De akkor is azt mondjuk, hogy nem ez a va­lóság. Találkozunk közömbös­séggel, de a társadalom egésze nem közönyös. Úgy érezzük, hogy a közömbösségre való fi­gyelmeztetés a filmírók fi­gyelmét­ el­terelte a valóságról. S mivel a történetet nem érezzük.. .igaznak, a vélemé­nyünket Kovács András ren­dező sem tudja megváltoztatni. A padlásjelenetek, néhány részlet a tetőn, a fiatalok esti tánca a Ligetben tetszett, bár ez az utóbbi némi olasz emlé­keket ébresztett. Hegyi Barna­bás képei kitűnőek voltak és sokat elmondtak abból, amit úgy emlegetünk, hogy sajáto­san pesti levegő, csak nem tudjuk pontosan megfogalmaz­ni. Úgy érezzük, hogy ehhez a hangulathoz sok segítséget adott Szöllösi András modern zenéje is. Külön öröm, hogy a szereplők közül Cs. Németh Lajos, Pécsi Ildikó, Agárdi Ilona, Madaras József és Ko­zák András személyében biz­tatóan tehetséges fiatal színé­szeket ismerhettünk meg, míg Molnár Tibor játékában az egyszerű természetesség már azt is felejtette, hogy igazában nem tetőfedő munkás. Pesold Ferenc Agárdi Ilona és Cs. Németh Lajos A TELEVIZÓ MŰSORA SZERDÁN 18,00: TV-Világhíradó. — 18,15: Tanuljunk oroszul! Nyelvlecke kezdőknek. — 18,30: Közvetítés a debreceni Csokonai Színház Ka­maraszínházából. Verdi: Traviata. Opera négy felvonásban. A színhá­zi közvetítés III. szünetében: a TV­­Világhíradó ismétlése. — Kb. 21:30: Műkorcsolyázó Európa-bajnokság. (Páros.) Közvetítés Génfből. — Kb. 23:00: Hírek. Puskin-est az Egyetemi Színpadon Az Eötvös Loránd Tudo-­­mányegyetem tegnap este ren­dezte meg az Egyetemi Színpa­don Puskin emlékünnepségét a költő halálának 125. évforduló­ja alkalmából. A nézőteret színültig megtöltő , hallgatóság előtt Áprily Lajos költő és műfordító mondott emlékbe­szédet. „Puskin irodalmi és nyelvteremtő jelentősége nem­zete szellemi életében akkora, amekkorát csak több író egye­sült ereje ért el egy-egy más nép irodalmában” — mondot­ta többek között. A beszéd után parádés ünnepi műsor kö­vetkezett, a legkiválóbb mű­fordítók, így Szabó Lőrinc, Lá­nyi Sarolta, Áprily Lajos, Kar­dos László átültetésében szó­laltak meg Puskin, versei, Bo­dor Tibor, Jancsó Adrienne, Horváth Ferenc, Kohut Mag­da, Szakáts Miklós és Ilosvay Katalin előadásában. Két orosz-szakos egyetemi hallgató, Péter Ágnes és Rados Péter eredetiben adta elő a költő műveit. Közreműködött még Gabos Gábor, Ilosfalvy Róbert és Kocsis Albert , Érsek Má­ria, illetve Varasdy Emilia zongorakíséretével RÁDIÓMŰSOR Február 28 — szerda KOSSUTH: 15,30: Szivküldi ... — 16,30: Épí­­tőknél, a Balkán-hegységben. — 16,40: Magyar szerzők kórusai. — 17,00: Hírek. — 17,15: Az Oszipov­­együttes műsorából. — 17,30: Ang­liai képek. — 17,45: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója: Hódítás motoron. Vígjáték. — 18,35: Mozart: C-dúr szimfónia. — 10,05: Esti be­szélgetés. — 19,25: Farsang! Vidám, zenés műsor. — Közben: 19,54: Me­se. — 20,00: Esti Krónika. — 20,25: A vidám, zenés műsor folytatása. — 21,15: Világtörténelem, rendkí­vüli kiadás — 21,45: Rózsavölgyi verbunkosok. — 22,00: Hírek. — 22,20: Ügetőversenyeredmények. — 22,25: Könnyű dalok. — 22,40: Zene­kari hangverseny. — 23,45: Tánc­­zene. Közben: 24,00: Hírek. — 0,10: A tánczene folytatása. PETŐFI; 16,00: Hírek. — 16,05: Kamara­­zene. — 16,40: Mítoszok a vízözön­­ről. — 17,00: Német és cseh paraszt­­táncok. — 17,15: Beethoven zenéje és a francia forradalom. Előadás. — 18,00: Hírek. — 18,05: Operett­részletek. —1. 18,35: Rádió szabad­egyetem. Hogyan tanultak ..meg írni M,agY^?p,?^ágon^ —, 19,00: Hí­rek. — 19,05: Gounod, Paust. Öt­­felvonásos opera. — Közben: 20,55: Hírek. — 21,00: Sporthíradó. — 21,15: Az operaközvetítés folytatá­sa. — 22,35: Elza szeme. Aragon­­vers. — 22,40: Liszt-művek népi zenekarok előadásában. — 23,00: Hírek. Március 1 — csütörtök KOSSUTH: 4,30: Hírek. — 4,40—7,59: Zene. -­ 8,10: Könnyűzene. — 8,54: Édes anyanyelvünk. — 8,59: Rob Roy. Rádiójáték. — 10,00: Hírek. — 10,10: Operettrészletek. — 11,00: Rádió­szabadegyetem. Hogyan tanultak meg írni Magyarországon? — 11,25: Operarészletek. — 11,52: Napiren­den. — 12,00: Hírek. — 12,15: Szóra­koztató szimfonikus zene. — 13,00: Ezüstkalászos gazdatanfolyam. — 13,20: Egy falu — egy nóta. —­ 13,45: Szegény ember ajándéka. Lovászy Márton verses jelenete. Gyermekrádió. — 14,00: A Szovjet Rádió Énekkara. — 14,15: Gazdasá­gi fórum: gyorsaság — rugalmas­? ság. — 14,25: Szimfonikus táncok. — 15,00: I-lírek. — 15,10: Híres pri-? mások lemez­éből. — 15,35: Élők doboza. Regény ismertetés. — 16,00: Bach: C-dúr szólószonáta. — 16,25: L­ányok, asszonyok ... — 16,40: A Szabó—Beamter-kettős. — 17,00: Hí-í­rek. — 17,10: Moszkvai tudósítás. — 17,20: Szivküldi ... — 17,45: Mit olvassunk? Könyvszemle. PETŐFI: 5,50: Hírek. — 6,00—7,59: Zene. — 8,00: Hírek. — 14,15: Tánczene. —­ 15,10: Mesélő városok: Baku. — 15,35: Operettrészletek. — 16,00: Hírek. — 16,05: A külföldi sajtó ha­sábjairól. — 16,15: Népdalcsokor. — 16,40: Orosz nyelvlecke. — 16,50: Zenekari muzsika. — 17,20: Mi a neokolonializmus? — 17:35: Hang­verseny a stúdióban. SZÍNHÁZAK SZERDAI MŰSORA: Operaház: Don Pasquale (H-bér­­let, 7. előadás, 7). — Operaház Er­kel Színháza: Sába királynője (7). — Nemzeti Színház: Othello (7). — Katona József Színház: Marianita (7). — Madách Színház: Kaukázusi krétakör (7). — Madách Kamara Színház: Különleges világnap (7). — Vígszínház: Az ezüst kupa (C-bérlet, 4. előadás, 7). — Jókai Színház: Állítsátok meg Arturo Uit! (C-bérlet, 3. előadás, 7). — Petőfi Színház: Tűzijáték (fél 8). — Fő­városi Operettszínház: Nincs elő­adás. — József Attila Színház: Kati (C/4. sz. bérlet, 7). — Vidám Szín­pad: Ez is csak nálunk lehet (fél 8). — Kis Színpad: Doktorkisasz­­szony (7). — Állami Bábszínház: A három kismalac (10), Aladdin cso­dalámpája (3). — Zenekadémia: Állami Hangversenyzenekar (vez.: Sándor János — a XX. század ze­­néje-sorozat, 5. előadás, fél 8). — Bartók-terem: Mese a halászlány­ról (3). este: A ..Kamaraegyüttesek muzsikálnak”-bérlet, 5. előadása (fél 8). — Kamara Varieté: Nem fog fájni! (6 és fél 9). — Tarka Színpad; Csodaáruház (8). — Fő­városi Nagycirkusz: Párizsi jég­­revü (7). GYEREKEK! A távbeszélő mese­mondó műsora (427—960) március 1-én, csütörtökön: Egérküldöttség (elmondja: Kállay Ilona).

Next