Esti Hírlap, 1962. július (7. évfolyam, 154-178. szám)

Kellemes vasúr mi p Százezer kiránduló — ötvenezer balatoni utas ♦ A barack fővárosában Csillebérci tábormegnyitás ♦ Aratási jelentés Vasárnap a Déli-pályaudvar- na 50 ezer ember igyekezett a Balatonhoz. A reggeli órák­ban 5—10 perces időközönként indították a vonatokat. Tizen­kilenc pénztárnál válthatták az utasok a menetjegyet, s nem volt torlódás. Az Engels téri MÁVAUT autóbuszállo­másról is 45 kocsi indult. Több mint háromezren utaztak a Mátra, Dobogókő és a Duna­kanyar — Visegrád, Esztergom és Szentendre — tájaira. A Moszkva téri villamosin- dHobóL vasárnap 25 szerel- j vény háromszázötvenszer for­dult, százezer kirándulót szál- I ütött a Hűvösvölgybe és a Zugligetbe. A MAHART ha­jói is mind vizen voltak. Az öt vízibusz és a hajók 12 ezer utast vittek. A János-hegyi ki- Mrtónál és a Citadellán „telt SRjffofcon vasárnap megnyi­tották a tóvart legnagyobb épületét, az új, hatemeletes Balaton Szállót. A 276 szemé­lyes Balaton-hotelhe vasárnap megérkeztek az első vendégek: 136 külföldi vendég bérelt először szoltót. Balatonfüre- den az utolsó simításokat vé­gezték vasárnap a Balaton Ét­termen, A 600 személyes mó­káz" volt. A városiból a zöldbe igyekvő budapestieket 850 autóbusz szállította a pudai he­gyekbe. A Vidám Parkot hat­vanezren keresték fel A Ma­gyar Képzőművészek Szövet­sége magas szánvonalú hang­versennyel örvendeztette meg a IX. magyar képzőművészeti kiállítás látogatóit. A műsor­ban Gábor Artemisz és Kere­kes Gábor, az Operaház tag­jai, Gyarmati Vera hegedűmű­vész és Mérnök János zongora- művész lépett fél. A strandok A Szabadság-strandon tízez­ren úsztak és napoztak. A Pa­latínusra ötezren merészked­tek ki. A Gellért-fürdő fedett medencéjében kétezren lubic­koltak. dem éttermet július 6-án ün­nepélyesen avatják. Ugyanek­kor adják át Badacsonyban a 120 betoncölöpön álló Tátika bisztrót, a tópart legszebb szó­rakozóhelyét Balatonarácson vasárnap átadták a forgalom­nak a strand új épületét, a több mint ezer személyes öltö­zőt, a büfét és az új bisztrót A korábbi napok kedvezőt­len időjárását verőfényes idő váltotta fel. Bár a víz hőmér­séklete 6—8 fokkal csökkent, mégis húszezren lepték el a balatoni strandokat A legna­gyobb forgalom a siófoki nagy strandon volt. Földváron két­száz vitorláshajó körverse­nyét, Tihanyban az osztrák ví­zisíelők rögtönzött bemutató­ját rendezték. A balatonfüredi partoknál megtartott nemzet­közi motorcsónakversenyt több ezren nézték. Felhangzott a kürt A KISZ központi bizottsága és a Magyar Úttörők Szövet­sége országos elnökségének rendezésében vasárnap meg­nyílt a csillebérci nemzetközi úttörőtábor. Az ünnepi meg­nyitón megjelent Ilku Pál mű­velődésügyi miniszter és Sán­dor József, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályve­zetője. Jelen volt a diplomá­ciai képviseletek ’ több tagja. Az ünnepség kezdetét a paj­tások kürtje jelezte, majd fel­húzták az árbocra a magyar nemzeti lobogót. A tábor la­kói, 1400 úttörő, köztük bol­gár, lengyel, román, szovjet, belga, dán, finn és francia paj­tások nemzeti zászlaik alatt vonultak fel a tábor hatalmas főterére. (MTI) Szálloda avatás I IT AT Kutatási szerződést kötött a radio­kJ I /~\ I vy l\ aktív atomokkal jelzett vegyületek előállítására a Reanal Finomvegyszer gyár és a Budapesti Mű­szaki Egyetem mezőgazdasági kémiai technológiai tanszéke. Együtt dolgoznak az egyetem és a gyár kutatói a tanszék izo­tóplaboratóriumában. Már sikerült több izotópos, jelzett ve- gyületet előállítani és ezzel világviszonylatban élvonalba ke­rült a magyar finomvegyszeripar. Képünkön; a laboratórium műszerszobájában két kutató munka közben. (am foto — Fényes feävj Évenként 14 kilométer vágány A Budapesti Helyá Érdekű Vasút összes vonalai ma már korszerű zúzottkő ágyazatiban fekszenek. Kicseréltek 9600 vasbeton-aljat és 46 ezer talp» fát, összesen 43 vá gánykálomó- tér hosszan. Elhelyeztek négy­ezer darab új kitérőfát is. Sün- csere 86 kilométer hosszan tör­tént. A vállalat évente 30 mii­hó forintot költ korszerűsítés­re, 14 kilométer vágányt hozat rendbe. Az elmúlt négy ér alatt 52 kilométer új vasúti pálya épült. Kevesebb a panasz A XI. kerületben ez évben csökkent a tanácshoz érkezett panaszok száma. Tavaly az éy elejétől június 1-ig 256 ilyen bejelentést kapott a tanács, idén ugyanez idő alatt 82 be­advány érkezett. Az ügyeket a törvényben előírt 30 nap he­lyett 1—2 héten bélül elinté­zik. A lakásügyi osztály 10—- 15 nap alatt válaszol a hozzá intézett kérelmekre, kifogá­sokra. A válaszok, az elintézés formái már nem sablonosak, hanem az alapos vizsgálatot tükrözik. A panaszügyi előadó­nál tavaly öt hónap alatt 80# fél fordult meg, idén csak 213 Ugyanakkor a lakosság köré­ből sok értékes közérdekű be­jelentés érkezik. Ahol vasárnap is arattak Július első vasárnapján dol­goztak a Szolnok megyei ter­melőszövetkezeti földeken. Százötven aratógép és huszon­öt kombájn vágta a termést. A gépek mellett több száz szö­vetkezeti gazda kézikaszával segítette a betakarítást. Szajol- ben 350 hold őszi árpából már alig maradt lábon. Kedden megkezdik a búza aratását is. A szolnoki Lenin Tsz-ben meg­állapították, hogy az őszi árpa egyes táblákban éléri a hol­danként! 15—16 mázsás ter­mést. Tiszavárkonyban. Zagy- varékason. Piroskán, Karcagon mAntén arattak a szövetkezeti gazdák. Vasárnap Bács megyé­ben is több állami gazdaság­ban kezdték meg az aratást. Kecskemét környékén, a vá­rosföldi Dózsa Termelőszövet­kezet gabonaföldjén négy ara­tógép vágta a rendet és estig az összes kalászos területüknek több mint a felén végeztek az aratással. A kecskeméti gép­állomás gépei ezen a napon 60 holdról takarították be a ro­zsot és az őszi árpát. Dolgoz­tak a kiskunfélegyházi járás és a Kiskőrös környéki ter­melőszövetkezetekben is. A somogyi topon ári Petőfi Ter­melőszövetkezet határában a közös gazdaság egy és a ka­posvári gépállomás öt kévekö­tő aratógépe látott munkához. Egész vasárnap dolgoztak a gé­pek, ötven holdon aratták le az őszi árpát. Az osztopáni Győ­zelem őszi árpa-tábláin is öt gép, köztük kévekötő és rend- reyágó dolgozott. A taranyi Május 1. határában a rendre vágott kalászokat csépelte a kombájn. Hamvas barack Az őszibarack „fővárosá­ban”, a Csongrád megyei Szatymazon gazdag termést érlelnek a fák és vasárnap dél­ben megkezdték az exportszál­lításokat. A Német Demokra­tikus Köztársaságba, Lengyel- országba és Csehszlovák i ába kétezer mázsa illatos, hamvas gyümölcsöt indítottak útnak. A szállítás hűtővagonokban tör­ténik. 60 mázsa — nagyság szerint osztályozott — ősziba­rackot raknak egy vagonba, s köré 30 mázsa jeget. így több napos utazás után is frissen érkezik meg a világhírű szaty- mazi gyümölcs. A becslések szerint hazai fogyasztásra és exportra legalább 60 ezer má­zsa őszibarackot visznek el er­ről a vidékről. Elkészült az első két öntött ház Az Árpád-híd pesti hídfőjénél tető alá került az ország el­ső két, kilencemeletes öntött lakóháza. Az épület tetejére sű­rített levegővel szállították a kohóhabsalak-betont, 32 m ma­gasba. A legnagyobb hidegben sem szünetelt a munka, pedig nem melegítették a betont. A gőzölés helyett fagyásgátló vegy­szert kevertek az anyagba, s ezért még a tízfokos hideget is ki­bírta a beton, „megfázás” nélkül. Az épületekben már festők, mázolok, burkolok és szerelők dolgoznak, s az ősszel adják át az új lakásokat. A korszerű építési módszer alapján Lágymá­nyoson is megkezdték két ugyanilyen öntött ház építését. Jövő­re az Arpád-hídnál ismét három toronyházat „öntenek”. (MTI) Barátsági szerződést kötöttek a csehszlovák és a magyar gyárépítők Az ország legnagyobb gyár- építője, a 31-es Építőipari Vállalat barátsági ' szerződést kötött a csehszlovákiai új üze­mek legjobb építő vállalata, a pozsonyi Priemstav N. P. vál­lalat dolgozóival. A baráti ta­pasztalatcsere a szerződés leg­fontosabb célja. A magyar szakemberek az új üzemcsar­nokok szabványosított szerke­zeteit tanulmányozzák cseh­szlovák barátaik építkezésein. Magyarországon még minden üzemcsarnokhoz más-más mé­retű épületszerkezetet kell készíteni a helyszínen, és csak nemrégiben dolgozták ki a mérnökök az üzemépületek vázának első típustervét. Ezért sók értékes csehszlovák tapasztalatot hasznosíthatnak a 31-es vállalat dolgozói, de tőlük i# tanulnak majd bará­taik. Magyar tolmács Moszkvában Beszélgetés a tizenhat nyelven tudó Lomb Frigyesnével, aki a leszerelés és béke-világkongresszus egyik fordítója lesz Lomb Frigyesnével beszél­getünk. Foglalkozása; tolmács és fordító. — Beszélni — mondja — csak kilenc nyelven tudok: oroszul, angolul, franciául, né­metül, japánul, kínami, ola­szul, lengyelül és magyarul. Passzív nyelvtudásom —vagy­is: írok, olvasok, fordítok, csak nem beszélek ezeken a nyel­veken — ukránból, bolgárból, csehből, szlovákból, spanyol­ból, románból és latinból álL Specialitása : a japán Az orosszal kezdte. A fél­szabadulás első napján már a polgármester tolmácsa volt. — 1950 táján elég sok lett az orosz tolmács. Akkor kezd­tem kínaiul tanulni, majd for­dítani és tolmácsolni. De né­hány év múlva ebben is meg­szűnt a monopolhelyzetem. S én mindig olyasmit szeretnék csinálni, amit még senki más. így indultam neki 1956-ban a japánnak. Jelenleg is munkám nyolcvan százaléka: japán műszaki fordítás. Szó szerint értse: Bécstől Pakisztánig mindenünnen kapok megren­deléseket japán kémiai szö­vegek fordítására. Szívem sze­rint nyelvész, de diplomám szerint vegyészmérnök va­gyok, ebben a munkámban ké­miai ismereteim is segítenek. 125 ezer oldalt fordított Nemcsak műszaki szöveget fordít Lombné, hanem, szép- irodalmat is. Elsőnek fordí­tott kínai és japán regényt — eredeti kínaiból illetve japán­ból. (Pa Csín: A család ésAk- tagawa elbeszélései.) Most is japán szépirodalmi mű fordí­tásán dolgozik; — A legnevesebb élő japán író: Noma Hiroshi Senki föld­je című regényét ültetem át az Európa Kiadónak. Az a legnehezebb, hogy Hiroshi osakai nyelvjárásban ír, amit magamban először lefordítok az általam jobban ismert to­kiói nyelvjárásra. Tizenhét év alatt csaknem 125 000 oldalt fordított le, a legtöbbet japánból és orosz­ból. Fordító és tolmács is. Gyakran hívják külföldre, nemzetközi kongresszusokra is, szinkrontohnácsnak: üyen­j cím kalandos filmet ígér. zi A három testőrt játsszák. A néző kényelmesen elterpesz­kedik a zsöüyében. Még el keU viselnie, hogy ötszáznegyvenküenc név elfus­son a szemei előtt, de ezt be­hunyt szemmel is kivárja. Az­tán hajrá! A figyelmes rendező a kö­vetkező pillanatban már min­denért kárpótolja. Lódobogás. A hős útjában járókelők, bó­dék, miegymás, de ilyen apró­ságok nem keresztezhetik út­ját. Máris szanaszét görögne k az összetört díszletdarabok, ronggyá gázolt statiszták. De a lovas csak kacag, nem rejtve véka alá mintegy ötven­két ragyogó fogát. A néző — ha csak nem ma­gasodik előtte colos egyén — kéjesen lesüllyed a székbe. Máris kapott valamit, nem ké­ri vissza a mozipénzt. A gyalognépséget letipró hőst az értetlen csőcselék most kővel dobálja. Nyilván fogal­muk sincs küldetése nagyságá­ról. Ezt a néző sem sejti, de ö más. A helyzet forró: a kődóbálók körülbelül 435-en vannak, azaz hozzávetőleg, 434-gyel többen, mint a hős. De a hős csak kacag. Látszik rajta: mindent tud, talán még a forgatókönyv végét is. Mu­tatja, hogy fogai épen marad­tak, lehet róluk leltárt csinál­ni. A néző most már tudva tudja, nem olyan gyerek ez, aki a film végéig a fűbe ha­Szórakozás ötér rag. Ennek útját másfél órán belül MEH-lerakatók és hulla- hegyek jelzik, de a hősnek egy hajaszála sem fog meggörbül­ni. Valami idegtépőén pompás, hogy ebben a pillanatban cir­ka 930 főnyi túlerő ront elle­ne, ő meg csak kacagva felkap egy keze ügyébe eső ökrössze­keret ökröstől, rakományostöL, majd egy pajtát és egy vízi­malmot (benne molnárt) — s az ellenség a következő pilla­natban összesöprésre váró melléktermékké silányul. Jö­het a Kuka, viheti. A néző fészkelödvk, de ko­rántsem úgy, mint amikor unalmas filmmel akarják a szemét kiszúrni, amelyben mindenki életben marad. Ez a film serkentőleg hat rá, alig tud ellenállni a vágynak, hogy felkapjon egy páholysort, né­hányszor jól megcsóválja a fe­je fölött, egy csapással agyon­verje az egész mozit, a jegy­szedőkkel, a vécésnénivel és a perecessel együtt. Csak a gé­pészt hagyná ki a szórásból. Rakásra hullik a makett, a díszletek, a statisztéria. Ke­rül, amibe kerül. Csak “az ag­gasztó, honnan toboroz statisz­tériát a következő film rende­zője, amikor az egész garnitú­ra megrokkant. A főhős meg csak kacag. Mind az ötvenhárom ragyogó fogával. (Időközben nemhogy otthagyta volna a fogát, ha­nem kinőtt a bölcsességfoga is.) Már csak öt percnyi idő van arra, hogy a szélesvásznon minden, de minden talpalat­nyi hely ripityává menjen, * hogy minden, de minden sze­replő alulról szagolja az ibo­lyát. De a rendezőt nem keU fél­teni, ismeri ő az idő értékét. Mindenki beadta a kulcsot, visszaadta a lelkét teremtőjé­nek. Szinte titok, ki írta oda, hogy VÉGE, amikor senki nem élte túl a filmet. Lám, ilyen az igazi film- happy end! • Mert itt mindenki megkapta a magáét. A hős mindenkit ki- nyuvasztott, aki útjában állt, a hőst elemésztette a rendező, őt meg remélhetően a kritikus teríti ki. Ezenkívül X. Y. tyúlcszem- vágó, N. N. peronjegykezelő, E. E. szódavízárus, akiknek az élet szűkmarkúén mérte^az iz­galmakat (és sokan mások, akiknek a többhetes Trioxa- zin-kúra túlon-túl megnyug­tatta az idegeit) — mind-mind megkapták a magukét. Nem értem azt, aki ezt nem érti. Kell az ilyen és ehhez hasonló kikapcsolódás! Péreli Gabriella kor japánbői németre, orosz­ból angolra fordít, s még jó- nehány más relációban. Na­gyon szereti a tolmácsolást — A tolmácsolás — mond­ja — híd, amelyen kűUmféS* emberek találkoznak egymás­sal, hogy segítségéiül, a szí mélyebb, s általánosabb értei­mében is: megértsék egymást Három kontinensen járt Napi hat órát tanul most iá Nyelveket. Nem újakat: as eddigieket csiszolja, tökélete­síti, mert — úgymond —meg­tanulni igazán sohase lehet egy nyelvet, itt nincs megál­lás, azt állandóan tanulni kedSL Nem sok ennyi nyelv? így fe­lel: „A sportban is van pen* tation és dekatlon. S ha a tíz- tusa olimpiai szám is, akkor talán a nyelvek olimpiáján is lehet indulni benne.” 1957-ben járt először kül­földön, azóta tizenhétszer uta­zott három kontinens sok or* szagában. — Talán Marokkó volt a legkedvesebb élményem. Olyan furcsa volt, hogy a gha- naiak és a guineaiak, akik a mi szemünknek olyan egyfor­mák, folyton „Madame LombF-at hívták, akár csak kétszavas beszélgetésre is, hogy megértsék egymást S én angolról franciára, illetve franciáról angolra fordítottam számukra a szót. Itt éreztem át igazán, mennyire nem csu­pán foglalkozás, hanem élet­hivatás, amit csinálok! * Moszkvába, a leszerelési dl" béke-világkongresszusra hív­ták meg szinkrontolmácsnak Résrí venni a béke ezer­nyelvű himnuszának tolmá­csolásában, segíteni abban, hogy minden ember megért­se: az emberiség jövőjéről vasi szó — Lombnénak igaza van, ez valóban több, mint foglal­kozás. Ez emberhez méltó, nehéz, de nagyon szép hivatás, Barabás Tamás {Szőnyegjavító és Tisztító | ­3. sx. fiókját : az Szt. István krt 9, alól ! áthelyezte • i : V„ Szent István krt. S alá : (bejárat V., Néphadsereg i útján) Telefon: 310—513 j Vállal minden e szakmába: vágó munkát . _______ í

Next

/
Thumbnails
Contents