Esti Hírlap, 1962. augusztus (7. évfolyam, 179-204. szám)
1962-08-01 / 179. szám
ióidat v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ A MÁSODIK LÉPÉS A LÁRMA ALKONYA címen közölte lapunk, s Budapest lakosságának 99 százaléka lelkes örömmel fogadta az intézkedést, amely szerint villamoson, buszon, vonaton, hajón, egyszóval közjárművön, szárazon és vizen, ezentúl nem szabad zengettetni a táskarádiót. És helyes az a kívánság is, hogy erdőn, mezőn, ligeten, bércen, szirten, vagyis a természet lágy ölén se méltóztassunk ugattatni a kis bitangot, mert nem odavaló, elvégre nem vagyunk erdőben. A lárma alkonyáért, a csendes Budapestért indított mozgalom új szakaszának, a végső leszámolásnak első lépéseként üdvözölhetjük tehát a táskarádió szájának részbeni betapasztását és az este azonnal megpróbáltam lehallgatni a helyi zajokat, melyiknek a kiiktatása lenne a legsürgősebb, a második lépés. Új lakótelepen lakunk, tágas térre nyíló a mi kis erkélyünk, oda csücsültem fel hát. Csőr-csőr, csörr-csörr, szemközt. Fémcsöveket raknak le az építkezéshez. Plap-lap ... plapp-plapp, jobbról. Lándi szomszéd veri az öreg lábtörlőt, lopvatitkon és pillanat alatt, mielőtt valami kósza őrszem tetten érné. — Add be, Tibi, te hülye!! — balról. Rudi lövőhelyzetben van és a szélső cselezget. Hijuhiju-hujuju... Krémer papa Prágát keresi az öreg rádión. Csir-csin csirr-csirr... Nem jó a ’ hely, fémcsöveket visszarakják. Recsege-recsegő, rippropp... Szalinkék ablakot mosnak az udvaron és három tábla összeomlott. — Öcsi, kapsz egy pofont!!! Női hang, büdös kölyök, nem akarja megenni a tejbepiskótát. Klakk-klakkklakkklakk... Két muraközi paripa széleskocsival, új lakó költözik a nyolcemeletesbe. A dújudúúúúú__!!! Piros motor nyergében barna fiú megadja a dudajelet halásznadrágos szőkének. Cser-cserr, csürr-csürr... Fémcsöveket mégiscsak lerakják. Bömbölő-bömbölő... Távol balra tizenkettes buszrakéta veszi a kanyart. Bömbölő a négyzeten. Ellenrakéta. Tizenkettes. Rakéták, ha találkoznak. Gépágyúsorozat és füstoszlop. Négyes villamos zúg át a váltókon. Csurcseri-csir csörr... Fémcsőrakás nem jó. Kúpalakba rakják. — Anyu! Anyuuuuuuu!!! !! Gyuri vészjele. Fortisszimó. Mamától műszaki utasítást kér, Pistike nedves lett a kocsiban. Magányos hegedűszó nyekereg vasreszelő nyikorog, a győri gyors csattog a vasaid felé... Esti krónika harsog, piros motor beindított, négyes a szakadékba zuhant... Görgők hörögnek, hörgők görögnek, a csőkúp szétgurult és szalad százfelé... Táskarádió első lépésnek jó. Most már csak még azt a negyvenezret kell kinyírni, amely csendes nyári esten festi alá a mi kis terünk családi hangulatát. S amiközben a sorrenden gondolkodom, halk léptekkel gyón az ihlet és vers fogamzik: AZ ALKONY LÁRMÁJA Beköszönt az alkony, Megrendül a balkony... Kis jó A belga vendég látogatása A belga vendég — az európai lakásépítkezés neves ismerője — két napot töltött nálunk. Előzőleg a romániai építkezéseket tanulmányozta. Hazánkban is megtekintette az új lakótelepeket és beszélgetett az építészekkel. A látogató őszinte ember volt. Elismerően szólt az eredményekről, de elmondta azt is, ami nem tetszett neki. Kifogásolta például, hogy a tervezők nem számolnak a közlekedés várható nagy fejlődésével, helytelenítette az új házak elavult vakolását. Szóba került romániai útja is. A belga vendég elragadta, lássan beszélt a román építők eredményeiről, az építkezés üteméről és gazdaságosságáról. Barátaink sikereinek ismeretében nem csodálatos, hogy a belga szakember hosszasan időzött a román építkezéseken. Az viszont meglepett, hogy itteni kísérője, kiváló építész, aki már járt Angliában és más nyugati országban, még nem volt Romániában, Csehszlovákiában sem. Elengedhetetlen, hogy vezető építészeink tájékozódjanak a nyugati eredményekről. De ugyanolyan fontos, hogy megismerjék a baráti országok tapasztalatait is, ahol hasonlóak a társadalmi és gazdasági körvelnények. A KGST jelentősen elősegíti a nemzetközi együttműködést a lakásépítkezésben is. Az utóbbi időben már sok eljárást vettünk át a baráti országoktól Például szovjet építészektől, a termelékeny „vizes egységeiket”, vagy a csehszlovákiai panelépítezés tapasztalatait. Mégis, az építészek nem győzik hangoztatni, mennyire fontos, hogy minél többen — mérnökök és munkások is — látogassanak el a szomszéd országokba. S nemcsak azért, hogy újabb módszereket vegyünk át. A gépipartól az export megköveteli, hogy lépést tartson a nemzetközi fejlődéssel. A gépgyárak vagy állandóan jobbat és újabbat adnak, vagy elmaradnak a versenyben. Az építőiparban nincs meg ez a hajtóerő. Ezért sokat várhatunk attól, hogy a külföldi tanulságok elősegítik például a lakások minőségének javulását. A lakosság érdeke kívánja ezt. De az építkezéseken is örök igazság, hogy ami elavult és silány, az mindig nagyon sokba kerül. Legjobb építészeink véleménye: alaposabban meg kell ismerni és el kell terjeszteni a baráti országok építkezéseinek tapasztalatait. Ez időbe és pénzbe kerül. De megéri. Sokszorosan megtérül az olcsóbban és jobban épült lakásokban. (aczél) Nem jó! A főváros közlekedésének várható fejlődésével kapcsolatban elhangzott az a terv, hogy néhány év múlva a Kossuth Lajos utca déli oldalának árkádosításával szélesítsék ezt az útvonalat. A terv ellenszenves. Nemcsak azért, mert a végrehajtása rendkívül költséges, hanem, mert a Kossuth Lajos utca déli oldalán két olyan ház is áll, amely műemlék, méghozzá nem is akármilyen. Az egyik a Szép utca sarkán az egykori Horváth-ház. 1848 március 15-én itt nyomtatták a Landerer és Heckenast nyomdában a szabad sajtó első termékeit, a Nemzeti dalt, és a Tizenkét pontot. Ebben a házban lakott Garay János és néhány hétig Arany János is. A másik nevezetes öreg házat az Úttörő Áruház foglalta el. Az eredetileg kétemeletes épületre egy harmadikat is húztak, s ma mtár csak a körlépcsőháza és az első emeleti függőfolyosó emlékeztet a ház régi képére. Ez a ház arról nevezetes, hogy benne volt lakása Laborfalvy Rózának, s egy időben itt lakott Jókai Mór is. Az árkádosítási terv kiagyalói mindezeket szét akarják rombolni? Erre komolyan még csak gondolni sem szabad. (Mts) 17 millió mázsa gabona óriáséra felkészültek a malmok Korszerűsítés — Három új, nagy malom is őröl már az idén 25 régi malomból takarmánygyár lesz Aratnak — jön az új termés, fel kell készülni mintegy tizenhétmillió mázsa gabona megőrlésére. Készen állnak-e a malmok? — A malmok várják az új gabonát — mondja Mendly Gyula, a malomipari és terményforgalmi igazgatóság főmérnöke —, most az a fő célunk, hogy a gabona szállítását, raktározását gazdaságosan, korszerűen oldjuk meg. A malomipar előtt álló feladat tehát a teljes gépesítés. A vízimalmok elavultak már, sokat átalakítottak, korszerűsítettek — csupán néhány marad még emlékbe. A malomipar koncentrációja folyik: az új malmok helyét úgy határozzák meg, hogy mind egy-egy nagyobb körzet ellátására legyen alkalmas. A korszerű malmokból jóval kevesebb kell, mint a régiekből. De mi lesz azokkal a malmokkal, amelyeket nem alakítanak át s emlékbe sem hagynak meg? A főmérnök elmondja, hogy ezeket a malmokat ipari takarmánykeverő üzemekké alakítjuk át. Az idén 25 malomból lesz takarmánygyár, ezek az üzemek egy-egy vidék takarmányellátását végzik. A felesleges, elavult malmok egy részét raktározásra, tárolásra használják. Egy malom gépi berendezése ötmilió forintba kerül. De mi a jelentősége egy malom gépesítésének? — Ebben az esztendőben már dolgozik a körmendi, a szikszói, és a pétervásári új malom, amely évente egyenként 60—65 ezer ember ellátásához szükséges gabonát őrölnek meg. A korszerű malmok — ma már minden megyében van ilyen — villamosenergiával működnek. A magyarországi malmok 96 százalékát már villamosították. Nálunk is megkezdték a nagy hozamú búzák termesztését. Ennek a búzának nagy része hasonló tulajdonságú, mint a magyar búzáé, kisebb része viszont eltérő tulajdonságokkal rendelkezik. Az újfajta és magyar búzát vegyesen kell őrölni, a korszerű, átalakított malmok erre a feladatra is kiválóan alkalmasak. (k. cs.) Már egyetemi hallgató Balogh András földműves fiú. A Fejér megyei Mány községből került Budapestre 1957-ben ipari tanulónak. Ma már szakmunkás, az ÉM 21. sz. Építőipari Vállalatnál dolgozik. Estéit tanulással töltötte, a Varga Katalin Gimnázium levelező tagozatának diákja volt. Ez évben kitűnő eredménnyel érettségizett, s most sikerült a felvételi vizsga is, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának hallgatója lesz. ELŐSZÖR A MUNKAHELYÉN KERESTE FEL A FOTO RIPORTER BALOGH ANDRÁS KŐMŰVEST. Tervszerűen halad a budapesti iskolák tatarozása 45 millió forint a munkákra Budapesten az idei iskolatatarozásokra előirányzott összeg 45 millió forint. Ezenkívül több milliót költenek karbantartásra, a tantermek meszelésére, a padozat javítására. A tanács oktatási osztályán közölték: a nyári tatarozási, karbantartási munkák mindenütt tervszerűen haladnak, s valamennyi iskolában szeptember 1-én megkezdhetik a tanítást. (MTI) Napkeltétől napnyugtáig Négyzet centiméterenként 650 ezer billió gramriskalória A légkör szigora — Az energia akadályai— Piros előnyben — Az emberi szervezet és a merőleges sugár Rövid volt a kánikula, a pestiek ismét okkal panaszkodnak. Hiányzik az augusztusi, nyári meleg. A Nap a hőmérséklet csökkenéséről nem tehet, hiszen— mint Nagy Lászlóné, Dávid Aranka, az Országos Meteorológiai Intézet tudományos munkatársa mondotta — most is szorgalmasan „küldi” a Földre sugarait. Mégpedig oly bőségesen, hogy a merőlegesen érkező sugarak a légkör külső határának minden négyzetcentiméterére másodpercenként csaknem két gramm kalória hőmennyiséget hoznak. Annyit, amennyivel 2 gramm 14,5 Celsius fokú vizet 15,5 fokra lehet felmelegíteni. Ez az energia azonban nem jut át hiánytalanul a légkörön. A fénysugarak közül a levegőtenger a legnagyobb mértékben a piros, legkevésbé pedig az ultraibolya színűeket engedi át,a közbeeső színek sorsa viszont mindig a felhőzettől, a levegő páratartalmától, szennyezettségétől függ. Az emberi szervezetnek nemcsak a merőlegesen érkező sugarak melegével kell megbirkózni. A sugárzás szétszóródik a légkörben, visszaverődik a felhőzetről és a környezetről, úgy hogy minden irányból ér bennünket. Bőrünkön már az együttes hatást érezzük. A meteorológusok ezt az értéket is mérik. Kánikulában napkeltétől napnyugtáig a légkör szűrőjén is átlag 600 grammkalória hőmennyiség „zuhog” a Föld minden négyzetcentiméterére. Hazánk területére átszámítva ez csaknem 650 ezer billió gramm kalóriát jelent. Ezt a hőmennyiséget „mesterségesen” mintegy 130 millió tonna dorogi kőszén eltüzelésével tudnánk előállítani. Petőfiről szóló szír rádióhangjáték — Magyarország és Szína közötti kulturális kapcsolatok elmélyítésére törekszünk. Magyar barátaink kalauzolásával néhány nap alatt sok mindent láthattunk a magyar nép mindennapi életéből, munkájából. Három évvel ezelőtt nagy hatást gyakorolt ránk a Damaszkusziban rendezett magyar képzőművészeti kiállítás. Most igyekszünk minél többet megtekinteni a tárlatok és múzeumok anyagából. Hialil Hindavi író, a halebi líceum tanára kijelentette: — Nagy tisztelője vagyok a magyar irodalomnak. Francia fordításban ismertem meg Petőfi verseit. Költészete annyira megragadott, hogy néhány versét szíriai nyelvre lefordítottam rádiónk számára. Hangjátékot írtam Petőfi életéről. Megjelent Liszt-tanulmányom is. Ibrahim M. Derwicke zeneszerző, a szíriai népi zene ismert kutatója a magyar klaszszikus zene mellett szeretné a magyar népi zenét is népszerűsíteni. (MTI) Szíriai tanárok és egyetemi hallgatók egy csoportja Európát járva, Budapestre is ellátogatott. Anvar Buraki, Aleppo szíriai város oktatási bizottságának igazgatója magyarországi élményeikről a következőiket, mondotta: A DIÁK, A KÖNYVES KÁLMÁN ÚTI MUNKÁSSZÁLLÁS LAKÓJA S AMIKOR NEM DOLGOZIK, NEM IS TANUL — A DUNA-PARTON (MTI Fotó : Molnár Edit felv.) Miksa császár órája Az Iparművészeti Múzeum Európa-híres óragyűjteménye az utóbb időben több ritkasággal gazdagodott. Nem új szerzeményeket kaptak, hanem restaurátorok aprólékos és körültekintő munkával befejezték az Esterházy-kincsek felújítását. Egyik legszebb darab az Esterházy-féle gyűrűóra. Kidolgozásában, nagyságában kiemelkedik Miksa császár egykori álló órája és Mária Terézia a szepesi püspöknek ajándékozott díszórája. A régi zsebórák közül tetszetősek a XVIII. század végi zománcdíszítésű aranyórák. Az időjelzők hátlapjait parányi miniatűr festmények díszítik, szerkezetük a mutatókon kívül apró arany lemezekből formált alakokat is mozgat. Az Ipaművészeti Múzeum óragyűjteménye jelenleg 200 darabból áll. A resaurátorok most a XVI. századi magyar mívesek, így Plenich nagyszebeni mester alkotásai után kutatnak az ország különböző múzeumaiban és magángyűjtőknél. (MTI)