Esti Hírlap, 1962. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1962-11-01 / 257. szám

□ BÚZA BARNA ÉS PÁNDI KISS JÁNOS szob­rai díszítik a józsefvárosi telefonközpont főlépcsőházát. □ AZ IRODALMI SZÍN­PAD is részt vesz a fővárosi színházak peremkerületi ak­ciójában. Elsőjében novem­ber 11-én vendégszerepel, a Duna Cipőgyár dolgozóit ke­resi fel „Reggeltől-reggelig” című műsorával.­­ BUDAPESTEN először november 5-én az Egyetemi Színpadon mutatják be Plau­tus Amphytruóját. Devecseri Gábor fordította és egészí­tette ki a művet, Szöllősy András komponálta zenéjét, rendező: Huszár Klára. □ A HÁRY JÁNOST az évadban több külföldi város­ban is bemutatják: Moszkvá­ban, Nürnbergben, Nápoly­ban is megismeri Kodály daljátékát a közönség. □ A TIBETI HAGYOMÁ­NYOS DRÁMAFESZTI­VÁ­LON több mint harmincezer városi és falusi lakos vett részt. Hivatásos és amatőr együttesek tibeti operákat és táncjátékokat adtak elő. □ BOROSS ELEMEK „Sültgalamb” címmel szín­darabot írt a Déryné Szín­háznak. A darabot decem­berben mutatják be Buda­pesten, majd a színház­­vi­déki körútra indul vele. A Fehérvári úton Színház bejáró munkásoknak — Twist és társadalmi munka — Énekkar __ Kísérleti kultúrotthon A Szakszervezetek Műve­lődési Házában a­­k­ultúrház munkatársai napi feladatok­ról, a jövő problémáiról be­szélgetnek. — A művelődési házat kí­sérleti kultúrott­honunknak tartjuk — mondja Szita Fló­rián igazgató — azaz itt­ szeretnénk kipróbálni azokat a feladatokat, amelyeket va­lamennyi területi jelleggel dolgozó művelődési háznak végeznie kell. Örömök és gondok jelzik a kísérletezés útját. A meghirdetett tan­folyamokra (szabás-varrás, nyelvoktatás, zongora, balett) kielégítő volt a jelentkezés. Ma már inkább a tanfolya­mok elhelyezése a gond. Megnőtt az ifjúsági klub lét­száma és aktivitása is. Ko­rábban nem volt hol szóra­koznia, táncolnia a kerületi ifjúságnak. Megnyitottuk előttük a kapukat, s két hó­nap óta ötszörösére emelke­dett a látogatottság. Twister­­nek is? Igen. De ugyanez a fiatalság helytáll a munká­ban — néhány kivételtől el­tekintve — részt vesz a szá­mára szervezett ifjúsági aka­démia előadásain, s társadal­mi munkát is vállal. — Szélesedett a kerületi üzemekkel a kapcsolatunk. Ők helyet találtak szakmai oktatásuknak, esti iskolájuk­nak kultúrotthonunkban, az üzemek pedig társadalmi munkával segítettek és segí­tenek nekünk. Az EMAG vaskorlátot készített, a Be­­loiannisz-gyár most kezd hozzá egy nagyobb gyermek­park létesítéséhez, a Kismo­tor- és Gépgyár vállalta az ajtók, ablakok megjavítását. Más üzemekben viszont még mindig helytelenül gondol­koznak: nem érzik még sa­játjuknak a kerület egyetlen művelődési házét. — Most kiépítjük a lakó­­tömbönkénti közönségszer­vező hálózatunkat. Felada­tunk lesz a házak lakóival megismertetni a kul­túrház programját, színházi előadá­sait, hangversenyeit. Több gondot fordítunk az üzemi dolgozókra is. Jelentős és eddig teljesen elhanyagolt réteg a vidékről bejáró mun­kásoké. Az első műszak után a kora délutáni órákban ne­kik is szervezünk színházi előadásokat. A kísérleti elő­adásra november 28-án ke­rül sor, a József Attila Szín­ház társulata a bejáró mun­kásoknak mutatja be „Kati” című produkcióját. A­­kultúrház Irodalmi Szín­pada a legutóbbi fesztiválon láttuk kimagasló eredményt ért el. Ugyancsa­k jól működik a bábcsoport. Vám még egy úgynevezett veterán-kórus is. — Sajnos, ma már csak tucatnyi tagot számlál ez a nagy­múltú énekkar, önálló estékre már nemigen vállal­kozhatnak. Új énekkart szer­veztünk, friss hang­okból. E kórus egyik feladata lesz az új művek bemutatása. Csizmadia György Táncoló, éneklő, muzsikáló fiatalok A lányok ritmusérzéke — Birkózóból táncos Szoprán belgyógyász Lányok ülnek a teremben. Izgalommal figyelik a felvé­teli bizottság elé szólított öt társukat: hogyan tapsolják vissza a megadott ritmuskép­letet, milyen gyorsan sajátí­tanak el néptáncfigurát, si­kerül-e forgásuk. Órai Rozá­lia cipőfelsőrész-készítő, d­o­­bó Julianna könyvkötő, La­katos Lajosné fodrász, Nagy Éva mentőr, Bozsáki Vilma cérnázó is szívesen lenne tagja a VIT-díjjal hatszor kitüntetett KISZ Központi Művészegyüttesnek. — Több mint háromszáz leányt, fiút nézett meg a tánckari felvételi bizottság — mondja Kontos Vince, a tánckar „öreg” tagja, egyéb­ként az Építésügyi Miniszté­rium főmérnöke. — S közü­lük választjuk ki a legmeg­felelőbbeket. A lányoknak feltűnően jó a ritmusérzé­­kük ,ez talán a dzsessz hatá­sa is. Általában jól forog­nak. Legtöbbjüknek azonban nem szép a felsőtestük tar­tása. A felesége, Kontos Vincé­­né mutatja be a jelentkezők­nek a figurákat. — Öt éve táncolok az együttesben — mondja. — Itt ismertem meg a férje­met. Csehszlovákiában volt első közös külföldi turnénk. Legszebb élményem azonban Kínához fűződik: Pekingben volt az esküvőnk. Jártunk Kínában, az NDK-ban, a Szovjetunióban, Irakban, Finnországban. A hét három estjét az együttesben töltjük: ez a mi örömünk, szórakozá­sunk. A marsot tanulja Szőgyi József géplakatos. Tíz esz­tendeje tagja az együttesnek, s a birkózást cserélte fel a tánccal. Rácz István hét éve van az együttesben. Most egy építőipari szocialista brigád vezetője. Szigeti Pál igazgatóval jár­juk a Rottenbiller utcai székház próbatermeit. Min­denfelől dal,­muzsika hang­ok. — Hatszáz tagú az együt­tesünk — mondja. — Tizen­három művészeti csoportunk van: három rajkózenekar, három kórus, két tánckar, két harmonikazenekar, szim­fonikus zenekar, irodalmi csoport és szólistacsoport. Az évad elején hatszázan jelent­keztek a művészeti csopor­tokba! Az egyik szobában a szim­fonikus zenekar csellistái ta­sa­­nulják szólamukat. A 60 ta­gú zenekar tagjai zeneakadé­­misták, szakiskolások. Si­mon Albert karmester irá­nyításával működik az együt­tes. Az évadban például tíz hangversenyt ad a peremke­rületekben és a Zeneakadé­mián, húsz koncertet pedig a székházban zenei iskolások­nak. — Fontos feladatunknak tartjuk legfiatalabb kompo­nistáink új műveinek bemu­tatását és népszerűsítését is — mondja a zenekar titkára, Tari László fuvolista. Párnázott ajtók mögött két kórus próbál egy időben. Az egyetemistákból álló, több mint száztagú vegyeskar no­vember 7-i műsorára készül. Először mutatja be a ma­gyar közönségnek Jevtusen­­ko „Akar-e Moszkva hábo­rút?” című megzenésített versét, Muragyeli „Buchen­­waldi riadó" című művét. A szopránszólamban egy szőke leány énekel. — Alapító tagja vagyok az egyetemi kórusnak — mond­ja Csörgey Márta. — Hato­dik éve járok ide. Jelenleg a János-kórház belgyógyászati osztályának vagyok segédor­vosa. Szeretem az együttest, nehezen tudnék élni nélkü­le... Cs. Gy. Lendvai Csócsi Jenő, a Raj­kózenekar 15 éves kis prímá­ Sietujjuafuról Darvas Szilárd: NE HAGYJATOK! A fiatalok meglepetéssel forgatják a verseskönyv lap­jait, közülük csak kevesen tudták, hogy a közönséggel cinkosan összekacsintó kon­feranszié, a humoros, szati­rikus karcolatok szerzője, Darvas Szilárd költőként kezdte pályafutását. A most megjelent kötetben hirtelen jött halála után összegyűjtöt­ték verseinek legjavát. Ezek a versek azt bizonyítják, köl­tőnek sem volt kisebb tehet­ségű, mint humoristának. Mi ihlette verselésre a há­ború előtti súlyos esztendők fiatalemberét? Nemcsak sa­ját fájdalmát és örömét da­lolta el, hanem a legszemé­lyesebb hangú lírai költemé­nyekben is ott a tiltakozás a nyomasztó kor ellen, a hábo­rú, az embertelenség ellen. Az ész, a normális emberi értelem jegyében utasította vissza a fasizmus barbársá­gát, esztelenségét, az egész korszak társadalmát. A logi­ka, a józan ész egyébként is verseinek gondolati vezérmo­tívuma és ha kölcsönhatáso­kat keresünk a költő és a humorista között, leginkább itt találkozunk azonosságok­kal. Az értelem diadalának vágya szüli a verseket és ké­sőbb az értelem mércéje te­szi nevetségessé mindazt, ami ósdi, maradi, értelmet­len. Biztos formakészségű köl­tő volt Darvas Szilárd, köny­­nyedén és természetesen gör­dülnek rímjei, megközelíti a legnehezebbet: az élőbeszéd egyszerűségét foglalni klasz­­szikus ritmusokba. Képei, ha­sonlatai érdekesen elegyítik a leghétköznapibb realitások világát a városi ember ter­mészet után vágyódó roman­tikus nosztalgiájával. Sokan szemrehányást tet­tek Darvas Szilárdnak, miért lett hűtlen a költészethez. A verseskötet tanulsága szerint valóban túlzás volt az ilyen mérvű hűtlenség. Abban azonban igazat kell adnunk neki, hogy nem lehet rang­sorolni az irodalmi műfajo­kat, a humor legalább olyan rangos — és nehéz — iro­dalmi műfaj, mint a költé­szet, ha irodalmi igényekkel írják. S az olvasó csak fáj­lalni tudja, hogy ilyen ko­rán el kellett búcsúzni az írótól, aki költő volt és hu­morista. —bel— „Pezsgő szellemi élet...“ René Etiemble francia professzor Magyarországon Magas termet, rokonszen­ves, intellektuális arc, fiata­los mozgás: René Etiemble, a párizsi Sorbonne egyetem egyik professzora. Összeha­sonlító irodalomtörténetet ta­nít, ezenkívül évtizedek óta foglalkozik a kínai filozófiá­val, különösen sokat a fran­cia nyelvvel és irodalommal, s szabad idejében maga is ír regényeket és drámákat. Most először van Budapes­ten, a Magyar Tudományos Akadémia vendégeként Részt vett az összehasonlító irodalomtörténeti kongresz­­szuson, előadást is tartott Az irodalmi műfajok története és a költészet elmélete cím­mel. — S mi a benyomása a magyar kulturális életről? — Könyvkiadóiknál, iro­dalmi lapjaik szerkesztősé­geiben is jártam és az össz­benyomásom kitűnő. Magas­színvonalú, pezsgő szellemi élet van Magyarországon. Francia szakos egyetemis­táiknak jó a nyelvtudása, emellett nagyon tájékozottak és rendkívül érdeklődőek mind az esztétikai problé­mákat, mind a modern fran­cia irodalmat illetően. Na­gyon tetszett könyvkiadásuk programja is: milyen sok ki­tűnő dolgot fordítanak le a világirodalomból. Könyvki­adásuk nemcsak tartalmilag tetszik, nem csupán gazdag választékukat csodáltam, ha­nem könyveik, különösen a Magyar Helikon köteteinek szép technikai kivitelét is. — Ez volt az első magyar­­országi utam, de őszintén re­mélem, hogy nem az utolsó. (b. t.) H­E­TI Icnikmunka. Sámson A lengyel film rendezőjé­nek, Andrzej Wajdának mun­kássága — Hamu és gyémánt — nem ismeretlen előttünk. Felfokozott várakozással fo­gadtuk a most bemutatásra kerülő művét, a Sámsont is. A bibliai Sámson története századunk legborzalmasabb időszakában, a második vi­lágháborúban játszódik Var­sóban. Korunk Sámsonja a gettó és a németek megszáll­ta város életén át a szenve­dések, megaláztatások pok­lát járva jut el a munkás­­mozgalomig és hősi haláláig. A figura szimbolikus, a történet önkényes és logikája gyakran meglepő. Itt minden annak a két világnézetnek a bemutatását szolgálja, amely az idealista és forradalmi kö­zött van. Ha ebből a szem­pontból nézzük a filmet, ak­kor is marad némi fenntartá­sunk. Több helyen naivnak érezzük és ez különösen a munkásmozgalom ábrázolá­sánál szembetűnő. De mind­ezzel együtt figyelemre mél­tó alkotásnak tartjuk Wajda filmjét. A Sámsont alakító Serge Merlin kiváló színészi játéka sokat segít az elvont képletes figura és a film mondanivalójának megérté­séhez. Serge Merlin és Elisabeta Kepinska Csak ketten játszhatják Végül is nem tudjuk pon­tosan, mi az, amit „csak ket­­ten játszhatnak”, a szerelem, vagy a házasság. A címbeli kérdés miatt azonban nem túlságosan izgatjuk magun­kat, mert nagyon kellemes másfél órás szórakozást nyújt ez az angol film. Nincsenek benne világrengető nagy gondolatok, de amit el akar mondani, azt nagyon ízlése­sen és nagyon szellemesen teszi. Néhány évi házasság után a kisváros könyvtárának nő­ket imádó alkalmazottja a sok női láb és fej áhitatos bámulása után végül is egy gazdag dáma karjaiban köt ki. A probléma csak ott van, hogy változatlanul szereti kissé elcsúnyult, munkába szürkült feleségét. Ezen fe­lül becsületes is, s így a ka­land vége: mindenfajta hősi pózok nélkül lemond a köve­­telőző dámáról és az azzal járó anyagi előnyökről, visz­­szatér a feleségéhez. Peter Sellers, a kitűnő angol szí­nész játssza a férfifőszerepet és ez egyúttal biztosíték, hogy a kicsit fanyar angol humor legjavával találko­zunk. A gazdag hölgy ábrá­zolásánál nem hiányzik né­mi irónia sem. —t­ Igazság a hazugságról Érdekes problémát dolgo­zott fel csehszlovák filmjé­ben Ola Hofman forgató­­könyvéből Vaclav Gajer ren­dező. Hogyan őrlődik egy mai gyerek az iskola felvilá­gosult és a szülői ház vallá­sos nézetei, nevelési elvei kö­zött. A történet érdekes, a probléma mai és sok tanul­sággal szolgál a felnőtt né­zők számára. Kár, hogy túl­zottan aprólékos a tálalás és ezért a film időnként vonta­tott P. F. Peter Sellers és Mai Zetterling Michal Küblié RÁDIÓMŰSOR NOVEMBER 1 — CSÜTÖRTÖK KOSSUTH: 17.03: Hírek. — 17.10: Moszkvai tudósítás. — 17.20: Beethoven: Esz-dúr szonáta. — 17.35: Lá­nyok, asszonyok. — 17.50: Zenés krónika. — 18.35: Ifjú Figyelő. — 18.55: Tánczene. — 19.45: Megje­gyezzük. — 19.50: Mese. — 20.00: Esti Krónika. — 20.25: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye. Köz­ben: 20.55: Mai költők versei. — 21.10: A hangversenyközvetítés folytatása. — 21.40: Broadway-i éjszaka. — 22.00: Hírek. — 22.15: Tanítók, tanárok fóruma. — 22.30: Louis Armstrong műsorá­ból. — 22.45: Fény és árnyék. Versek. — 23.00: Banchieri: Él­jen a tavasz és a virágok. Kan­táta. — 23.26: Könnyűzene. Köz­ben: 24.00: Hírek. — 0.10: A könnyűzene folytatása. PETŐFI: 17.00: Népi muzsika. — 17.40: Gyermekrádió. — 18.00: Hírek. — 18.10: Miért szép? Beszélgetés egy versről. — 18.00: Kodály: A ma­gyar népzene V. — 19.00: Hírek. — 19.05: Operahíradó. — 19.50: Gyógyszereinkről. — 20.00: Köny­­nyűzene. — 21.00: Hírek. — 21.35: Nílus parti randevú. Zenés já­ték két részben. — 22.30: Baryton és cembalo. — 23.00: Hírek. NOVEMBER 2 — PÉNTEK KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.40—7.59: Zene. — 8.10: Népi zene. — 8.50: Ver­sek. — 9.00: Balettzenerészletek. — 10.00: Hírek. — 10.10: Óvodá­sok műsora. — 10.30: Iskolai kó­rusok énekelnek. — 13.40: Eszme­csere. — 10.30: Magyar szerzők feldolgozásaiból. — 11.00: Ítélet­­kérés. Komédia. — 12.00: Hírek. — 12.15: Mindenki kedvére! — 14.00: Kubai tstinapló. — 14.20: Mezei csokor. — 14.45: Gazda­szemmel ... — 15.00: Hírek. — 15.10: Fiatalok Zenei Újságja. — 15.40: Gyermekrádió. —­ 15.55: Könnyűzene. — 16.25: Gyújtó­pontban: az ipartelepítés. — 16.45: A Vasas Központi Művész­együttes énekkara. — 17.00: Hí­rek. — 17.15: Ötórai tea. PETŐFI: 5.50: Hírek. — 6.00—7.59: Zene. — 8.30: Hírek. — 14.20: Bohém­élet. Operarészletek. — 15.10: Versek. — 15.30: Operettrészle­­tek. — 16.00: Hírek. — 16.05: Bu­dapesti Fúvósötös. — 16.25: Olasz dalok. — 16.45: Francia nyelv­lecke. — 16.55: Kodály élete és művészete. Előadás. — 17.45: Ma­gyar fúvószene. URH KÍSÉRLETI MŰSOR CSÜTÖRTÖKÖN: 18.00: Hírek. — 18.05: Kamara­zene. — 19.08: Szerenádok. — 21.00: Operettrészletek. — 31.36: Tánczene. — 22.00: Hírek, a televízió műsora CSÜTÖRTÖKÖN: 17.30: Beszélgessünk oroszul. Nyelvlecke haladóknak. — 17.50: Kicsinyek műsora. l. Pöttyös Panni pöttyei. Képes mese. 2. Morcos mester táncba kezd ... Bábjelenet. — 18.20: Találkozás. A Színház- és Filmművészeti Fő­iskola kisfilmje. —­ 18.35: Az is­meretlen Budapest. — 19.05: Te-­jesport. — 19.30: TV Híradó. — 19.45: A jövő hét műsora. — 19.55: Ahány ház — annyi rejtvény ... Történelmi rejtvénysorozat I. — 20.25: A negyvenegyedik. Magya­rul beszélő szovjet film. 14 éven alul nem ajánlott. — 22.00: Hírek. TV Híradó (ismétlés). „Jazz-est” utolsó előadásai a Bartók-teremben november 3-án este 8 órakor és november 4-én délután 4 órakor. Fellépnek: Né­meth Lehel, Toldy Mária, Szir­­may Márta, Kertész Kornél, Ko­vács Gyula, Radics László, és még sokan mások. Közreműkö­dik a Nebuló-zenekar. Konferál: Váradi György. Jegyek válthatók az Országos Rendező Iroda köz­ponti jegypénztáránál (V., Kos­suth Lajos u. 20.) és a helyszí­nen. (x)

Next