Esti Hírlap, 1962. november (7. évfolyam, 257-281. szám)
1962-11-01 / 257. szám
Füstből — milliók Egy vállalás második fele — Mennyit ért Ózdon húsz nap — Diósgyőr, Ózd után, Dunaújváros Hír: A Vaskohászati Kemenceépítő Vállalat (VKV) kongresszusi vállalásának felét már teljesítette. Húsz nappal határidő előtt, kitűnő minőségben átadták rendeltetésének az évtini. számú kohót. Ez a húsz nap 21 millió forintnyi nyersvasat ér. A munka másik része még hátra van: ha december 31. helyett november 20-ra üzemképes lesz a két Martin-kemence füstgázhasznosító berendezése Dunaújvárosban, akkor a VKV dolgozói állták a szavukat. Kicsit prózaian és szürkén hangzott a felelet, „hogyan” kérdésünkre: „a fizikaiak és a műszakiak legjobb összhangjával’'. összefogás? A fővállalkozás és a gyártó részleg a Révész utcai gyártelepen van. A tervezőiroda az Alkotmány utcában, a szerelők hónapok óta lent, Dunaújvároson. Miféle emberek fognak kezet ilyen távolból? ALKOTMÁNY U. 27: A TERVEZŐIRODA Itt kezdték. Még az ötvenes évek elején a Vasmű megrendelt a Szovjetuniótól négy füstgázhasznosító berendezést. Akkor azonban csak két martinkemence készült el, ahhoz szerelték fel a hasznosítókat. Most, hogy áll már mind a négy kemence, értékes milliók mennek a szó legtisztább értelmében a „füstbe”. Fel kell hát állítani még két berendezést. Az alkatrészek rozsdásodtak, egy részüket pótlásnak felhasználták a két működő hasznosítóhoz. A tervezőmérnökök először kutatómunkát végeztek: mit lehet felhasználni a vasak között, mit éitem? Éjjel-nappali munkával elkészültek a tervek, s közben már mentek a telefonok a fővállalkozóhoz: — Új gőzdobokat kell beszerezni ... Rendeljétek meg a szivattyúkat... szed elő a zsebéből. Senki nem említi, hogy ez nem az ő dolga lenne. Ma éppen ő jött le, miért ne hozhatta volna magával? A szerelők teljes ütemben, összeszokott, jó gárda. Jónéhányan közülük együtt járták meg már Borsodnádasdot, Diósgyőrt, Ózdot. Valamikor vasszerkezetesek voltak, s nem volt könnyű megtanulni az újat. Kasza János szerelő úgy magyarázza el a bonyolult berendezés lényegét, mint egy mérnökember, s hozzá is teszi: — Itt a legpontosabb munkára van szükség. Elég egy kis felületesség és emberhalál lehet a vége. Amikor Diósgyőrt átadtuk, Kocka Lacival együtt bizony hetvenkét órát le nem hunytuk a szemünket. Amikor pedig végre elaludtam, akkor sem voltam nyugodt. Hallom félálomban, hogy nem zúg a szivattyú. Ugrok ki az ágyból, mint a bolond. Hát mi történt: nem volt víz. Egy óra múlva szétrobbanhatott volna az egész kazán. Arról már Kasza János kevesebbet beszél, hány nap része van neki is személy szerint a negyvennapos határidő-rövidítésben. Amikor 700 régi, elrozsdált csőkígyót kellett megtisztítani egy nap alatt, kettővel végeztek. Ö ügyes kis szerkezetet eszkábált és percekre szorította le egy cső tisztítását. — Miért csinálta? — kérdem. — Mert mérges voltam. ★ Ha a diósgyőriek időben szállítanak, s a szigetelők sem húzzák a munkát, akkor ma már bizonyosnak látszik, hogy november húszra üzemképes lesz a kazán. S hogy ez mit hoz a konyhára? Havonta egymillió forint értékű füstgázt hasznosít, könynyű kiszámítani, mit jelent negyven nap. Sárdi Mária RÉVÉSZ UTCA 9. A FŐVÁLLALKOZÓ A „fővállalkozó” Zselle Béla mérnök irodája. Oroszlánrésze van abban, hogy ma már minden jel arra bíztat: 20-ra működik a hasznosító. — Hogy készen leszünk-e 30-ra? Most már kezdem hinni. Igaz, volt két hónap. . Lőrincen háromszor kellett újra hengerelni a gazdob lemezanyagát. Egy pillanatra megbocsát: telefon. Meghívtuk a Diósgyőri Könnyűgépgyárat ... Könnyűgépgyár? Mit tudnak mondani a tápszivattyúkról? Ha nem készül el időben ... Mindent, nagyon kérem, tegyenek meg mindent. A szerelők készen állnak, abban a pillanatban hozzálátnak, amikor megkapják. A telefonbeszélgetésnek vége. Zselle Béla az erőfeszítésekről beszél és hozzáteszi: — Mi megtesszük, amit tehetünk, de jó lenne, ha odalent a szerelők, a műszerezők, a kőművesek nem úgy dolgoznának, mint teszik ... DUNAÚJVÁROS: A SZERELŐCSOPORT Ballonkabátos fiatalember nyit be az ajtón: Kocka László, tervezőmérnök. Soha László művezető és Kasza János, a szerelőcsoport vezetője szalad elé. — Hoztál? — Hoztam. — Papírba csomagolt kicsiny alkatrészeket Szabó Gyula, a Jókai Színház művésze ebben a hónapban harmincötször játszik, illetve ahogy színésznyelven mondják: harmincötöt játszik. Fiatal ember, harminckét éves, csupa lefojtott lobogás, az a fajta, akinek a művészeti szenvedélye, más érdeklődése, más izgalmi anyaga alig akad. Elmondja ugyan, hogy régebben ivott, de leszokott róla, ma legfeljebb előadás után hajt le egy-két pohár sört... A fellépés, a szerep átélése erősen megviseli, mint annyi más kollégáját: az ,,Arturo Ui”-előadások után másfél-két kilóval kevesebb, mint amikor este bement a színházba. Nehéz feladatok után jó ideig nem tud elaludni. Legújabb szerepe: „A kör bezárul” című Berkesi-dráma hőse. Kun István mérnök, akit a törvénysértések idején elítéltek, majd kiszabadulása után rendet teremt kapcsolataiban. Ebben a darabban is olyan igazi hangokat talál, hogy a nézőtéren nem hallatszik köhécselés, nem zörgetik a színlapot. Különben is az a fajta színész, akire nem nagy gond szerepet osztani, folyton ,,benn van” minden darabban. Bár nyilván örül a folytonos foglalkoztatottság megtiszteltetésének, a Hátrányát is érzi: panaszolja, nem tud eleget tanulni, fél a lemaradástól. Szeretne sokat olvasni, de nincs ideje, szüntelen szövget olvas. — A szakma rabszolgája vagyok — mondja. — Nehéz dolog. Bár van ennek pozitív oldala is, a színész a fáradtságtól nem tud hazudni a színpadon, elfelejti begyakorolt dolgait. Honnan jött ez a Szabó Gyula, aki most már jó ideje vezető művésze a színháznak? Vallomása szerint. ..suttyó parasztgyerek voltam”. Kunszentmártonban nőtt fel, kun és jász keverék. Alig volt négyéves, amikor testvéreivel elment a csodálatos cirkuszba. Pénzük nem volt, vén kutyájukat áldozták fel a látványosságért. A cirkusz ugyanis hirdetményen közölte, hogy aki átadja kutyáját, macskáját (persze a vadak etetésére) szabadjegyet kap. Akkor látott először előadást, máig is felejthetetlent... Ez volt az agrárolló-korszak — emlékezik — a falu élete akkor volt a legnyomorúságosabb. Apám napszámos volt, később bolgár kertészetben dolgozott. De bármilyen zord volt is a gyermekkorom, fantáziám csapongott. Én például úgy képzeltem, hogy ha az ottani Kossuth Lajos utcán lefektetnének egy repülőgépet, annak hossza egy kilométert takarna be, a szárnyai meg befednék a keresztutcát. Később magam is építettem agyagiból kis repülőgépeket. Bátyja taníttatta: négy elemit, négy polgárit végzett. 1945-ben, a felszabadulás után a vonat tetején jött fel Budapestre. A Csonka Gépgyárban — később ez lett a Kismotor- és Gépgyár — volt három évig ipari tanuló, majd egy évig dolgozott, mint segéd. Onnan ment el a Színiakadémiára felvételezni, két társával. Csak őt vették fel. 1943-ban látott először igazi színielőadást: a Nemzetiben megnézte a Csongor és Tündét, majd később Az ember tragédiáját. — A színészről az a közhit, panaszolja, hogy temérdeket keres. Azt mondják: „megkeresi a harminc rongyot havonta”. Persze, ez egyike a nyilvánvaló tévedéseknek, én magam rádiózok és külön fellépést is vállalok, azzal egészítem ki a fizetésemet. Másodszor vagyok nős. Azután, hogy első feleségemtől elváltam, itt a színházban adtak nekem otthont, itt laktam az egyik öltözőszobában. Második házasságomból hároméves kislányom van és tizenhat hónapos kisfiam. Éjszakánként a konyhában tanulok, hogy a családot ne zavarjam. Irigy érzi, negyvenéves kor Ltrára érkezik majd el oda, hogy teljes képességét ki tudja fejteni. Egy bizonyos eset óta soha nem elégedetlen. Ez az eset a következő volt: fiatalon különböző gondjai voltak, még szerelmiek is, és roppant elkeseredetten sétált a Zuglóban Egyszerre vidám kacagást hallott: odanézett , egy férfi és egy nő nevetgélt, mind a ketten háromkerekű, kormányozható kocsiban ültek... Nagy pillanata volt életének, amikor édesanyja megnézte őt a színházban. Akkoriban a Petőfiben játszott. A Pál utcai fiúkban Bokát személyesítette meg. Előadás után édesanyja megcsókolta és így szólt: — Édes fiam, a könnyeimtől nem láttam semmit, de te nagyon jó voltál! Azt hiszem, ez a hiteles figurákat teremtő színész művészi tépelődései és a mindenki életében előforduló kisebb nagyobb kellemetlenségek ellenére is: boldog ember. Csak éppen ő nem tudja ezt egészen pontosan. Kellér Andor ff) ÉS IF J OLTA A vonat tetején érkezett Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 17. paragrafusa 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1962. november 5-én délelőtt 11 órára összehívta. (MTI) ÚJ TANÍTÓ NÉNI Frank Judit az idén végezte el a felsőfokú tanítóképzőt. Szeptember óta az angyalföldi Kilián György Általános Iskola elsőseit tanítja. Képünkön: az elsőéves tanutó néni a számtant magyarázza az elsős kisdiáknak. (MTI-fotó : Bartal felv.) A KERTÉSZEK TAVASZA 250 új utcai virágváza__ Hárommillió parkokra A dália téri pihenőn A Fővárosi Kertészet évente hárommillió forintot fordít a budapesti parkok fenntartására és fejlesztésére. Ebből az összegből az idén 400 ezer négyzetméter új parkot építettek, s ezzel a főváros szakszerűen ápolt, gondozott zöldterülete elérte a hétmillió négyzetmétert. A kertészek már készülnek a jövő tavaszra: megkezdték a rózsakiültetéseket, polyanthe- és floribunda-fajtákból 100 ezer tő kerül a földbe. A canna- és a dáliagumókat kiszedik és a termesztőtelepekre szállítják, ahonnan csak tavasszal kerülnek vissza. Hamarosan téli tárolóhelyükre viszik az utcai „virágvázákat’’ is. Jövőre 250-et helyeznek el Budapest utcáin, terein. Bolgár vendégek Húsz bolgár pedagógus érkezett hazánkba a magyar— bolgár kulturális egyezmény keretében. A bolgár alsótagozatos nevelők kéthetes tanulmányútjuk során általános iskolákat látogatnak, s megismerkednek a magyar alsófokú oktatási rendszerrel. Kislányok, kisfiúk divatja A Háziipari Export Szövetkezet bébi- és gyermekruha tervezőinek évenként száz új modellje vizsgázik a külföldi megrendelők előtt. Negyedévenként 35—40 ezer leányka és fiúruhát exportálnak. Az új gyermekruhadivat húzott, szmekk díszításos hímzett lánykaruhák, játékos figurális motívumokkal élénkített bébi köténykék. Befejeződött a budapesti pártértekezlet Szerda este befejeződött a budapesti kommunisták küldötteinek értekezlete. A pártértekezlet egyhangúlag elfogadta a Budapesti Pártbizottság beszámolóját, Kiss Dezső válaszát, a revíziós bizottság referátumát; elfogadta a kétnapos vitában elhangzottak alapján kiegészített határozati javaslatot, majd pedig megadta a felmentést a Budapesti Pártbizottságnak és a revíziós bizottságnak. A budapesti pártértekezlet utolsó napirendi pontjaként a főváros kommunistáinak küldöttei megválasztották a Budapesti Pártbizottság 53 tagját, 17 póttagját, a revíziós bizottság 11 tagját, valamint a VIII. pártkongreszszus 189 szavazati jogú, és 12 tanácskozási jogú budapesti küldöttét. Az újonnan megválasztott pártbizottság nevében Kiss Dezső mondott köszönetet a bizalomért. A BUDAPESTI PÁRTBIZOTTSÁG TAGJAI: Gáspár Sándor, Bácsik Irén, dr. Bakáts Tibor, Bakó Ágnes, Bodonyi Pálne, Bugár Jánosné, Csabán Györgyné, Csató László, dr. Csendes Károly, Csikesz Józsefné, Diósi Imre, Dóra János, Garai Gábor, György Gyula, dr. Haász Árpád, dr. Hardy Gyula, Hanos János, Jánki Kálmán, Kazimir Károly, Kanczler Gyula, Kelen Béla, Keszei Károly, Kiss Dezső, Kónyi Gyula, Kristóf István, dr. Maros Józsefné, dr. Mesterházi Lajos, Mező Imréné, Méhes Lajos, Mód Péter, Molnár Ernő, Molnár János, Molnár László, Nagy Richard, Oravecz Béla, dr. Perényi Imre, dr. Pál Lénárd, dr. Pongrácz Kálmán, Révész Ferenc, Ruzsbatzky László, Sarlós István, dr. Sós György, Schumeth János, dr. Szabó Mihályné, Szabó Piroska, Szatmári István, Szalai Gyula, Szegedi Andor, Tóth Lajos, Varró György, Vágvölgyi Tibor, Venéczi János és Veres József. Jós. dr. Somogyi Endre, Schultheisz László és Zsarnóczai Józsefné. A BUDAPESTI REVÍZIÓS BIZOTTSÁG TAGJAI: Császár László, Csillag László, Csikvári Jenő, Erdős Jánosné, Janka Gyula, Gallai Lajos, Kovács Andor, Sugár György, Szóhár Ferenc, Takács Zsuzsa, Seregi László. A revíziós bizottság elnöke ismét Gallai Lajos lett. A PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRAI ÉS A PÁRT- végrehajtóbizottság TAGJAI : A pártértekezlet után ülést tartott a Budapesti Pártbizottság, s megválasztotta a párt-végrehajtóbizottságot és a pártbizottság titkárait. A Budapesti Pártbizottság első titkára Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság póttagja, másodtitkára Kiss Dezső lett. Csikesz Józsefnét, Méhes Lajost és Venéczi Jánost a Budapesti Pártbizottság titkáraivá választották. A párt-végrehajtó bizottság tagjai: Gáspár Sándor, Kiss Dezső, Csikesz Józsefné, Venéczi János, Méhes Lajos, Veres József, Keszei Károly, dr. Sós György, Nagy Richard, Molnár Ernő, Kelen Béla, Sarlós István és György Gyula. A pártbizottság az Esti Hírlap főszerkesztőjévé Kelen Bélát választotta. A BUDAPESTI PÁRTBIZOTTSÁG PÓTTAGJAI : Dr. Balassa Gyula, dr. Buck Imre, Dobos Sándorné, Farkas Aladár, Katona Imre, Kis Novák József, Kovács Antal, Lengyel Imre, Mándi Árpád, Móró István, Osztathi Mihály, Radványi Zoltánná, Rajnai Józsefné, Skoda La BELÜL ÉS KÍVÜL Budapest legnagyobb gondja a zsúfoltság. Hatalmas összegeket fordítanakavédfélláncok építetésére, a közlekedés fejlesztésére, mégis az állandó feláramlás miatt alig érezzük a javulást. Vannak azonban az iparban, akik ezzel mit sem törődnek. A legújabb tapasztalatok szerint továbbra is az indokoltnál nagyobb mértékben fejlesztik a budapesti üzemeket. Még akkor is, ha az új helyek betöltésére vidékről kell toborozni munkásokat. Kétségtelenül a legegyszerűbb a budapesti üzemekben növelni a termelést, a legolcsóbb a meglevő épületben újabb gépeket felszerelni, újabb szalagokat szervezni. Vagyis a fejlesztésnek ez a leggazdaságosabb módja, ha csak az üzemen belül számolnak. De mibe kerül ez az üzemen kívül? A fővárosi tanács adatai szerint minden új hely az üzemekben 200 ezer forint költséget okoz Budapestnek, ha számba veszszük, mennyit kell fordítani arra, hogy vízzel, gázzal, villannyal lássák el a vidékről érkezőket, új lakásokat, iskolákat építsenek, bővítsék a kereskedelmet, a közlekedést, az egészségügyi intézményeket. Ezért nagyon indokoltnak látszik a javaslat: ha az ipar a fővárosban akar fejleszteni, minden új hely után fizessen 200 ezer forintot a tanácsnak. Mindjárt másként alakulnának a gazdaságossági számítások . .. Az