Esti Hírlap, 1963. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-02 / 1. szám

Mikor kezdődött az új esztendő? Az új esztendő évezredes hagyományok szerint a régi esztendő utolsó éjfélének el­teltével 0 óra 1 másodperc­kor kezdődik. Ez idáig rend­ben is volna, de Budapesten az 1963-as év — úgy látszik — naptárreformot hozott. Budapesten az 1963-as esz­tendő akkor kezdődött, ami­kor a tv-ben felhangzott a Himnusz, de csak azok szá­mára, akik a tv szilveszteri műsorát nézték, viszont a rá­dióhallgatók számára tiz perccel később, amikor a rá­dió órájának búgó hangja el­ütötte az éjfélt. Tíz perc különbség volt a két adás között és a szilvesz- terezők bizonyos zavarban voltak. Tudja mindenki, hogy az idő relativ fogalom, de hogy egy városban, sőt, egy szobában két időben legyen szilveszter, ez még talán nem fordult elő az emberiség tör­ténetében ! Holdévről és napévről hal­lottunk már. de külön rádió- évről és külön tv-évről? r. i. Filmfesztiválok 1963 nemzetközi filmsereg­szemléinek sorát február 18- án, az oberhauseni rövidfilm­fesztivál nyitja meg. Magyar- országot a Variációk egy té­mára, a Szentkút, a Párbaj, a Koncert, s a Vigyázat, má­zolva című rövidfilm képvi­seli. Az argentínai Mar Del Plata-i fesztiválon is részt vesz Magyarország. Illetéke­sek még nem döntötték el, melyik filmünket küldjük ki. Nápoly négy napja A Nápoly négy napja című olasz film, amelynek témája a Wermacht és az olasz el­lenállási mozgalom közötti összeütközés, az érdekelteket nyugtalanná tette Nyugat- Németországban. A film be­mutatja, hogyan kellett an­nakidején a Nápoly kikötő­negyedében élő civil lakos­ságiak német parancsra ki­üríteni házait. Lázadásra is sor került. Ezt kifogásolja Klaiber úr, a római nyugat­német követ, aki úgy véli: „A nácizmusról, a fasizmus­ról szóló produkció tárgyila­gossága érdekében Olaszor­szágnak és az NSZK-nak ko­produkcióban kellett volna együttműködnie.” A haladó olasz sajtó a követ szavaira megjegyzi: Javaslat a cenzú­ra korszerű formájának ki­alakítására. Szilveszter a rádióban és a televízióban Szilveszter este milliók ül­nek a rádió köré. A legne­hezebb feladatok egyike olyan műsort összeállítani, amely annyi embernek egy­aránt kedvére van. A szer­kesztő ilyenkor egyet tehet: igyekszik a sokféle kívánal­mat egyszerre kielégíteni, vagyis olyan számokat sora­koztat fel, amelyek a köny- nyűműfaj sokféle színét, hangját, törekvését és lehe­tőségét képviselik. Csak ezt figyelembe véve fűzhetünk észrevételeket a rádió szil­veszteresti kabaréműsorához. Fennmaradó kifogásaink sem a szerkesztőt. Szilágyi Györ­gyöt fogják elmarasztalni. A teljesítmény nem volt rossz, ám társadalmi-politikai prob­lémákra visszhangzó szelle­messége, bíráló szellemének frappáns eredetisége nem ér­te el a tavalyi színvonalat. Rátonyi Róbert színészi teljesítménye ismét hatásos­sá tette a különben is jól megírt, tartalmas konferan­szié szövegét, s a remek Maszek-balladát, Szilágyi György versét. Tetszett a „pesti vadember” jelenete, Pécsi Sándor és Rátonyi Ró­bert dialógusa. A Ki mit tud Vetélkedő győzteseinek fel- léptetése nem bizonyult meg­győzőnek. Márkus László magánszáma, T abi László tréfája, Galambos Szilvesz­ter Családlátogatás című je­lenete megnevettetett. Náda­st Lászlónak ismét sikerült kifiguráznia Zacsek urat, a házsártos, kötözködő, min­dennel elégedetlen reakciós polgárt. A Magyar Rádió és Televízió tánczenekarának műsorát színtelennek, elő­adói stílusát korszerűtlennek tartjuk. A műsorban fellép­tetett táncdalénekeseknél az előadói eredetiség még min­dig hiánycikk. Nagyon tet­szett viszont Kiss Manyi magánszáma. Kellér Dezső— Görög László Express nyelv- tanfolyam című jelenete még jobb lett volna, ha jobban tömörítik, rövidebbre fogják. Tolnay Klári prózát és dalt variáló műsorszáma elma­radt a kiváló művésznő tel­jesítményeinek színvonalától. Az Éjfél, az új esztendő kö­szöntéséig eljutó zárójelenet, Honthy Hanna és Kellér De­zső duója az operettről egy kissé megkésett. A televízió a Fővárosi Ope­rettszínházból közvetítette műsorát, amely az idén alig néhány számot vett csak át a rádiótól. Ezt a produkciót valószínűleg másképpen íté­lik meg azok, akik a hely­KEP SZÖVEG NÉLKÜL színen látták, és másképp a milliós nézősereg. A nagy gonddal előkészített revüszá- mok a tv-készülékek képer­nyőjén kevéssé hatottak. Ezért nem volt jó az Ulti-opera sem. Róna Tibor Vadember-száma mellett Az ember tragédiája parafrázi­sa idézte a bírálat szellemét. Bessenyei Ferenc, Major Ta­más, Mányai Lajos, Suka Sándor, Keleti László és a többi közreműködő megfelelt feladatának. Az Amerikai tragédia - színpadon Néhány nappal Shaw Genf 1938-ának bemutatója után ismét érdekes darabot pró­bálnak a Jókai Színházban, Dreiser népszerű nagyregé­nyét, az Amerikai tragédiát. Kazimir Károly állítja szín­padra a regény színdarabvál­tozatát, Piscator feldolgozá­sában. — Nemrég kaptuk meg az idős mester, Piscator levelét, amelyben örömmel veszi tu­domásul, hogy darabját elő­adjuk — mondja Kazimir. — A sivár lelkű fiatal kar­rierista törtetésének és ka­tasztrófájának történetét a regény tudvalevőleg három Gyárfás Miklós: Változnak a* idők című vígjátékát a Madách Színház Kamaraszínháza január 4-én mutatja he Pártos C'éza rendezésében. Képünkön; a két főszereplő, Csű­rös Karola és Avar István. (Mn-foto — Bartal felv.) kötetben, mintegy ezer olda­lon mondja el. Piscator zse­nialitása úgy menti át a könyv értékeit egy három­órás előadásba sűrítve, hogy többet ad az eredetinél. — Ismert irodalmi művek színpadi felélesztésekor min­dig felbukkan a kérdés: le- het-e az olvasmány lenyűgö­ző élményével versenyre kel­ni? Többek közt éppen a si­keres vígszínházi előadás, a Háború és béke (ugyancsak Piscator adaptációja), amely­nek előadásában társrendező­ként működtem közre, báto­rított fel, hogy e társadalom­rajz és lélekrajz szempontjá­ból egyaránt nagyszabású amerikai mű színpadi fel­élesztésére vállalkozzunk. — A darab a korszerű színház minden lehetőségét felhasználja, helyenként a filmszerűség határáig moz­galmas. A nagy sodrású, sok képből álló művet valami­képp össze kellett fogni, ilyen összefogó figuraként alkotta meg Piscator az Ügyvéd figuráját, aki nem­csak kívülálló narrátor, ha­nem a cselekmény részese, kicsit a hősök lelkiismerete is. Ezt a szerepet Rozsos Ist­ván játssza el. Clyde, a tör­tető fiatalember alakítására Tordy Gézát kértük fel. Je­lentős szerepet játszik még Korompay Vali, Day ka Mar­git, Böröndy Kati, Kovács Károly, s társulatunk sok más tagja. <f. f.) □ A BUDAPEST FILM­STÚDIÓ 1963-tól kezdve is­mét csak híradó- és doku­mentumfilmeket készít, a já­tékfilmek további gyártásá­ról lemond, a gyár játékfilm- részlege visszatér a Hunnia Filmstúdióba. D CSI PAl-SI, a nagy kí­nai festő egyik legkésőbbi müve, a „Gránátalma” című festmény a napokban került a budapesti Kelet-ázsiai Mú­zeum birtokába. n LAMBERTO GAR- DELLI január 3-án dirigálja először az Erkel Színházban Verdi Otelló című operáját. Ez az előadás új Desdemo- nát is avat, Moldován Stefá­nia személyében. A többi főszereplő Joviczky József, s Palócz László lesz. □ A DICKENS JUBILEU­MI ÉV legnagyobb irodalmi eseménye Angliában, hogy kiadják a regényíró teljes levelezését. A Pickwick klub szerzője fáradhatatlan leve­lező volt, megesett, hogy egy nap hatvan levelet is írt. E személyes jellegű írások számtalan értékes adatot tar­talmaznak. A levelezés új ki­adásának értékét növeli, hogy számos darabja most került először nyilvánosság­ra. □ CSEHSZLOVÁK OPE­RA Kairóban, szerbül. Sme­tana Az eladott menyasz- szony című operáját nagy si­kerrel mutatta be az Egye­sült Arab Köztársaság fővá­rosában a belgrádi Opera. □ NAGY NÉPMŰVÉSZE­TI KIÁLLÍTÁST rendez 1963-ban a Műcsarnokban a Néprajzi Múzeum. A hathe­tes bemutatón a múzeum legújabb szerzeményei ke­rülnek majd a közönség elé. □ MIKSZÁTH Galamb a kalitkában és Két koldus- diáit című elbeszéléseit egy kötetben, 100 ezres példány­számban adták ki Moszkvá­ban. Leonyid Lenes szovjet író a kötet előszavában el­mondja, hogy Mikszáthnak nagy érdemei vannak abban, hogy a magyar próza világ­szerte az olvasók közkincsé- vé vált. Eddig 14 alkalom­mal adták ki Mikszáth mű­veit 1 millió 125 ezer pél­dányban. A nyugatnémet Trierben a napok­ban tartották Le­hár „Frasquita” című operettjének bemutatóját. A bemutatón a cím­szereplő — egy éj­jeli mulatóhely táncosnője — mé­lyen kivágott ru­hában lépett fel. Trier városi színháza azonban Jaj, a ruha.,. a püspöki szék tu­lajdona és a vá­rossal kötött bér­szerződés meg­szabja, hogy nem kerülhet előadás­ra olyan darab, amely „tartalmá­ban vagy külső­ségeiben ellent­mond a keresz­tény erkölcsnek”. A püspöki szék most erre a kikö­tésre hivatkozva követelte, hogy vegyék le műsor­ról az operettet, vagy a prima­donna viseljen „erkölcsösebb” öl­tözéket. Frasquita azóta apácásan szigorú vonalú ruhában lép fel — a darab éjjeli mulatójá­ban. SZÍNHAZAK mai mosóra: Nemzeti Színház: Holnap foly­tatjuk (7). — Katona József Szín­ház: A nagy mutatvány (7). — Madách Színház: A vágy villa­mosa (7). — Madách Színház Ka­maraszínháza: Az egérfogó (7). — Vígszínház: A nadrág (7). — Jó­(7). túltisz­kai Színház: Genf, 1938. József Attila Színház: A tcsséges asszony (C-bcrlet, 3. elő­adás, 7). — Fővárosi Nagycir­kusz: Africana (a guincai ének­es táncegyüttes, csak 1* éven fe­lülieknek, 7). RÁDIÓMŰSOR JANUAR 2. — SZERDA KOSSUTH: 17.00: Hírek. — 17.15: A hol­tak nem harapnak. Rádiójáték. — 18.25: Zenekari muzsika. — 19.15: Jó estét! Riport. — 19.30: Szórakoztató népi muzsika. — 19.54: Mese. — 20.00: Esti Kró­nika. — 20.25: József Attila nap­jai. IV. rész. — 21.10: Könnyű­zenei híradó. — 22.00: Hírek. — 22.20: Sporthírek. — 22.25: Ope­rettrészletek. — 23.00: Zenekari muzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10: Cyril Stapleton zenekara. PETŐFI: 16.55: Mezei csokor. — 17.25: Kétzongorás hangverseny a stú­dióban. — 18.00: Hírek. — 18.10: Tánczene. — 19.00: Hírek. — 19.05: Orvosi tanácsok. — 19.10: Opera- részletek. — 19.30: Munkásaka­démia. A textíliák történetéből. — 19.55: Zenekari muzsika. -- 20.30: Népi zene. — 21.00: Hírek. — 21.10: Dietrich Fischer-Dieskau dalestje. — 22.43: Részlet Balzac Pajzán históriák című gyűjtemé­nyéből. — 23.00: Hírek. JANUAR 3. — CSÜTÖRTÖK KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.40—7.57: Zene. — 8.10: Napirenden... — 8.15: Népek zenéje. — 8.55: Édes anya­nyelvűnk. — 9.00: Munkásakadé­mia: A textíliák történetéből. — 9.25: Operarészletek. — 10.00: Hí­rek. — 10.10: Don Quijote utol­só kalandjai. Rádiójáték. — 11.50: A Vasas Központi Művészegyüt­tes énekkara. — 12.00: Hírek. — 12.15: Könnyűzenei híradó. — 13.05: Szövetkezetigazda-tanf o­lyam. — 13.25: Egy falu — egy nóta. — 13.50: Gazdasági fórum. — 14.00: Versenyművek. — 14.43: Ifjúsági Rádió. — 15.00: Hírek. — 15.10: A pingvinek szigete. Re­gényismertetés. — 15.35: Szív küldi... — 16.05: Lányok, asz- szonyok. — 16.20: Operarészle­tek. — 17.00: Hírek. — 17.15: Klasszikus operettekből. — 17.45: Könyvszemle. PETŐFI: 5.50: Hírek. — 6.00—7.59: Zene. — 8.00: Hírek. — 14.20: Műsor- ismertetés. — 14.25: Uj népze­nei felvételekből. — 14.30: A Pro Arte vonósnégyes játszik. —15.10: Operettrészletek. — 15.33: Daloló trópus. Ifjúsági Rádió. — 16.00: Hírek. — 16.05: Tánczene. —16.45: A külföldi sajtó hasábjairól. — 16.55: Hangverseny a stúdióban. — 17.30: A kongresszus tükrében. — 17.45: Uj fúvósfelvételek. URH KÍSÉRLETI MŰSOR: 18.30: Hírek. — 18.40: Operett- részletek. — 19.00: Szimfonikus hangverseny. — 19.55: A Les El- gart tánczenekar. — 20.15: Ope­rarészletek. — 21.15: A munka­erő „ingája”. — 21.30: Könnyű­zene. — 22.30: Hírek. A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORA: 17.00: Hírek. — 17.05: A TV mezőgazdaságiszakmunkás-kép- ző műsora. A talajművelés és munkagépei. Előadó: dr. Sípos Sándor kísérleti int. ig. — 17.55: Séta az erdőben. Magyar kisfilm. — 18.05: Tanuljunk oroszul! Nyelvlecke kezdőknek. — 18.25: Kompozíció a festészetben. Ma­gyar kisfilm. — 18.45: Tv-világ- húadó. — 19.00: A TV meseköny­ve. — 19.05: Közvetítés a deb­receni Csokonai Színházból. Mo­zart: Figaro házassága. Vígopera 4 felvonásban. A közvetítés I. szünetében: Kovács János zene- történész előadása. A közvetítés II. szünetében: A Magyar Hir­dető műsora. A közvetítés III. szünetében: Révész Tibor kró­nikája. — 22.30: Hírek. E'hunyt Remenyik Zsigmond A 61 éves korúban el­hunyt Remenyik Zsigmond ahhoz az írónemzedékhez tartozott, amely az első vi­lágháború után kezdte mű­vészi pályáját. Illúziókból ki­ábrándult, igazságkereső nemzedék volt ez, amelynek legjobbjai maradandó emberi és irodalmi értékeket hagy­nak az utókorra. Remenyik Zsigmond sok országot be­járt, sok tapasztalatot, él­ményt és eszmét befogadott, hogy kiteljesítse életművét. Vándorlásaiból harc s meg­győződéssel tért haza, i..int antifasiszta, mint olyan em­ber, aki vállalja a megalá- zottakért és elesettekért, az akkori társadalom ellen ví­vott harcot. Ahhoz, az írói táborhoz csatlakozott, amely a Szép Szó című folyóirat körül tö­mörült; József Attila barátja volt. A kor valóságfeltáró irodalmának egyik remekét, Bűntudat című könyvét a középrétegek életéről képet adó legteljesebb és legőszin­tébb beszámolónak tartották és tartjuk ma is. Regényei­ben: Az amerikai balladá­ban, a Vándorlások könyvé­ben, az Élők és holtakban és más munkáiban egyazon szeretettel és művészi gon­dossággal keltette életre a magyar bohémvilág figuráit, s a dél-amerikai metropoli­sok hányatott életű, nehéz sorsú embereit. Munkái — akár nagy regényt, akár rö­vid elbeszélést írt — népsze­rűek voltak: vonzó, rokon­szenves egyénisége, írói él­ményanyagának gazdagsága, cselekményszövő és mesélő­képessége egyaránt közked­veltté tették. Remenyik Zsigmondot az írószövetség saját halottjá­nak tekinti. Jíön^ue&cői Kertész Ákos: HÉTKÖZNAPOK SZERELME Kertész Ákos kisregénye a fiatal fró első kötete. A mű témája, az érintett problé­mák időszerűsége jó utat mutat további fejlődéséhez. Amire Kertésznek vigyáznia kell: eszmei célkitűzés és művészi megvalósítás telje­sebb összhangja. A címadó kisregény munkásalakjai ar­ról vitáznak, hogyan kell ma élni, mi teszi tartalmassá, izgalmassá a hétköznapokat is. Milyen normákat teremt a becsület és a józan ész. szerelem és erkölcs kérdései­ben? Az érdekes polémiá- , hoz Kertész nemcsak érve­ket mozgósít. Megidézi az életet is, a szavak mögé fel­vonultatja Budapest éjszakai életének alakjait. A cselek­mény sűrítése jó, hősei és helyszínei reálisak, van lég­körük. Csupán azt kifogásol­juk, hogy az elbeszélés vázá­ra felrakott életanyag nem rejti eléggé a szándékot, az írói állásfoglalást. Művészileg sikerültebbek, finom lírájukkal hatásosab­bak a kötet novellái. Mintha a pillanatba zárt élmény ki­fejezésére legalkalmasabb műfajban otthonosabban mo­zogna az író. Ezek az elbe­szélések is a mai munkásélet érzelmi, indulati világába ve­zetnek. Játékos derű és ko­moly próbatétel epizódjai váltakoznak e rövidebb Írá­sokban, amelyeket a megje­lenítés pontos, kimunkált fe­gyelme tömörít. Kertész Ákost a novellákban is az erkölcsi magatartás súlyos problémái érdeklik. Nem enj'hít a tapasztalatokon, író­hoz méltó őszinteséggel szól csalódásokról, durvaságokról, kudarcokról. Kötetének alap­hangja azonban mégsem a lehangoló szomorúság, ha­nem az emberek javithatósá- gának hite, a fiatal fró biza­kodó optimizmusa. d. t. KERTES HÁZAK ETC ÁJ A Széles változatban is 14 éven alul nem ajánlott Bemutató: január 3. Magyar film

Next

/
Thumbnails
Contents