Esti Hírlap, 1963. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-01-02 / 1. szám
Mikor kezdődött az új esztendő? Az új esztendő évezredes hagyományok szerint a régi esztendő utolsó éjfélének elteltével 0 óra 1 másodperckor kezdődik. Ez idáig rendben is volna, de Budapesten az 1963-as év — úgy látszik — naptárreformot hozott. Budapesten az 1963-as esztendő akkor kezdődött, amikor a tv-ben felhangzott a Himnusz, de csak azok számára, akik a tv szilveszteri műsorát nézték, viszont a rádióhallgatók számára tíz perccel később, amikor a rádió órájának búgó hangja elütötte az éjfélt. Tíz perc különbség volt a két adás között és a szilveszterezők bizonyos zavarban voltak. Tudja mindenki, hogy az idő relatív fogalom, de hogy egy városban, sőt, egy szobában két időben legyen szilveszter, ez még talán nem fordult elő az emberiség történetében ! Holdévről és napévről hallottunk már, de külön rádióévről és külön tv-évről? r.. Filmfesztiválok 1963 nemzetközi filmseregszemléinek sorát február 18- án, az oberhauseni rövidfilmfesztivál nyitja meg. Magyarországot a Variációk egy témája, a Szentkút, a Párbaj, a Koncert, s a Vigyázat, mázolva című rövidfilm képviseli. Az argentínai Mar Del Plata-i fesztiválon is részt vesz Magyarország. Illetékesek még nem döntötték el, melyik filmünket küldjük ki. Nápoly négy napja A Nápoly négy napja című olasz film, amelynek témája a Wermacht és az olasz ellenállási mozgalom közötti összeütközés, az érdekelteket nyugtalanná tette Nyugat- Németországban. A film bemutatja, hogyan kellett annak idején a Nápoly kikötőnegyedében élő civil lakosságiak német parancsra kiüríteni házait. Lázadásra is sor került. Ezt kifogásolja Klaiber úr, a római nyugatnémet követ, aki úgy véli: „A nácizmusról, a fasizmusról szóló produkció tárgyilagossága érdekében Olaszországnak és az NSZK-nak koprodukcióban kellett volna együttműködnie.” A haladó olasz sajtó a követ szavaira megjegyzi: Javaslat a cenzúra korszerű formájának kialakítására. Szilveszter a rádióban és a televízióban Szilveszter este milliók ülnek a rádió köré. A legnehezebb feladatok egyike olyan műsort összeállítani, amely annyi embernek egyaránt kedvére van. A szerkesztő ilyenkor egyet tehet: igyekszik a sokféle kívánalmat egyszerre kielégíteni, vagyis olyan számokat sorakoztat fel, amelyek a könynyűműfaj sokféle színét, hangját, törekvését és lehetőségét képviselik. Csak ezt figyelembe véve fűzhetünk észrevételeket a rádió szilveszteresti kabaréműsorához. Fennmaradó kifogásaink sem a szerkesztőt, Szilágyi Györgyöt fogják elmarasztalni. A teljesítmény nem volt rossz, ám társadalmi-politikai problémákra visszhangzó szellemessége, bíráló szellemének frappáns eredetisége nem érte el a tavalyi színvonalat. Rátonyi Róbert színészi teljesítménye ismét hatásossá tette a különben is jól megírt, tartalmas konferanszié szövegét, s a remek Maszek-balladát, Szilágyi György versét. Tetszett a „pesti vadember” jelenete, Pécsi Sándor és Rátonyi Róbert dialógusa. A Ki mit tud Vetélkedő győzteseinek felléptetése nem bizonyult meggyőzőnek. Márkus László magánszáma, Tabi László tréfája, Galambos Szilveszter Családlátogatás című jelenete megnevettetett. Nádasi Lászlónak ismét sikerült kifiguráznia Zacsek urat, a házsártos, kötözködő, mindennel elégedetlen reakciós polgárt. A Magyar Rádió és Televízió tánczenekarának műsorát színtelennek, előadói stílusát korszerűtlennek tartjuk. A műsorban felléptetett táncdalénekeseknél az előadói eredetiség még mindig hiánycikk. Nagyon tetszett viszont Kiss Manyi magánszáma. Kellér Dezső— Görög László Express nyelvtanfolyam című jelenete még jobb lett volna, ha jobban tömörítik, rövidebbre fogják. Tolnay Klári prózát és dalt variáló műsorszáma elmaradt a kiváló művésznő teljesítményeinek színvonalától. Az Éjfél, az új esztendő köszöntéséig eljutó zárójelenet, Honthy Hanna és Kellér Dezső duója az operettről egy kissé megkésett. A televízió a Fővárosi Operettszínházból közvetítette műsorát, amely az idén alig néhány számot vett csak át a rádiótól. Ezt a produkciót valószínűleg másképpen ítélik meg azok, akik a helyszínen látták, és másképp a milliós nézősereg. A nagy gonddal előkészített revüszámok a tv-készülékek képernyőjén kevéssé hatottak. Ezért nem volt jó az Ulti-opera sem. Róna Tibor Vadember-száma mellett Az ember tragédiája parafrázisa idézte a bírálat szellemét. Bessenyei Ferenc, Major Tamás, Mányai Lajos, Suka Sándor, Keleti László és a többi közreműködő megfelelt feladatának. KÉP SZÖVEG NÉLKÜL RÁDIÓMŰSOR JANUÁR 2. — SZERDA KOSSUTH: 17.00: Hírek. — 17.15: A holtak nem harapnak. Rádiójáték. — 18.25: Zenekari muzsika. — 19.15: Jó estét! Riport. — 19.30: Szórakoztató népi muzsika. — 19.54: Mese. — 20.00: Esti Krónika. — 20.25: József Attila napjai. IV. rész. — 21.10: Könnyűzenei híradó. — 22.00: Hírek. — 22.20: Sporthírek. — 22.25: Operettrészletek. — 23.00: Zenekari muzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10: Cyril Stapleton zenekara. PETŐFI: 16.55: Mezei csokor. — 17.25: Kétzongorás hangverseny a stúdióban. — 18.00: Hírek. — 18.10: Tánczene. — 19.00: Hírek. — 19.05: Orvosi tanácsok. — 19.10: Operarészletek. — 19.30: Munkásakadémia. A textíliák történetéből. — 19.55: Zenekari muzsika. - 20.30: Népi zene. — 21.00: Hírek. — 21.10: Dietrich Fischer-Dieskau dalestje. — 22.43: Részlet Balzac Pajzán históriák című gyűjteményéből. — 23.00: Hírek. JANUÁR 3. — CSÜTÖRTÖK KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.40—7.57: Zene. — 8.10: Napirenden... — 8.15: Népek zenéje. — 8.55: Édes anyanyelvünk. — 9.00: Munkásakadémia. A textíliák történetéből. — 9.25: Operarészletek. — 10.00: Hírek. — 10.10: Don Quijote utolsó kalandjai. Rádiójáték. — 11.50: A Vasas Központi Művészegyüttes énekkara. — 12.00: Hírek. — 12.15: Könnyűzenei híradó. — 13.05: Szövetkezetigazda-tanfolyam. — 13.25: Egy falu — egy nóta. — 13.50: Gazdasági fórum. — 14.00: Versenyművek. — 14.43: Ifjúsági Rádió. — 15.00: Hírek. — 15.10: A pingvinek szigete. Regényismertetés. — 15.35: Szív küldi... — 16.05: Lányok, aszszonyok. — 16.20: Operarészletek. — 17.00: Hírek. — 17.15: Klasszikus operettekből. — 17.45: Könyvszemle. PETŐFI: 5.50: Hírek. — 6.00—7.59: Zene. — 8.00: Hírek. — 14.20: Műsorismertetés. — 14.25: Új népzenei felvételekből. — 14.30: A Pro Arte vonósnégyes játszik. —15.10: Operettrészletek. — 15.33: Daloló trópus. Ifjúsági Rádió. — 16.00: Hírek. — 16.05: Tánczene. —16.45: A külföldi sajtó hasábjairól. — 16.55: Hangverseny a stúdióban. — 17.30: A kongresszus tükrében. — 17.45: Új fúvósfelvételek. URH KÍSÉRLETI MŰSOR: 18.30: Hírek. — 18.40: Operettrészletek. — 19.00: Szimfonikus hangverseny. — 19.55: A Les Elgart tánczenekar. — 20.15: Operarészletek. — 21.15: A munkaerő „ingája”. — 21.30: Könnyűzene. — 22.30: Hírek. A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORA. 17.00: Hírek. — 17.05: A TV mezőgazdaságiszakmunkás-képző műsora. A talajművelés és munkagépei. Előadó: dr. Sípos Sándor kísérleti int. ig. — 17.55: Séta az erdőben. Magyar kisfilm. — 18.05: Tanuljunk oroszul! Nyelvlecke kezdőknek. — 18.25: Kompozíció a festészetben. Magyar kisfilm. — 18.45: Tv-világkiadó. — 19.00: A TV mesekönyve. — 19.05: Közvetítés a debreceni Csokonai Színházból. Mozart: Figaro házassága. Vígopera 4 felvonásban. A közvetítés I. szünetében: Kovács János zenetörténész előadása. A közvetítés II. szünetében: A Magyar Hirdető műsora. A közvetítés III. szünetében: Révész Tibor krónikája. — 22.30: Hírek. Az Amerikai tragédia - színpadon Néhány nappal Shaw Genf 1938-ának bemutatója után ismét érdekes darabot próbálnak a Jókai Színházban, Dreiser népszerű nagyregényét, az Amerikai tragédiát. Kazimir Károly állítja színpadra a regény színdarabváltozatát, Piscator feldolgozásában. — Nemrég kaptuk meg az idős mester, Piscator levelét, amelyben örömmel veszi tudomásul, hogy darabját előadjuk — mondja Kazimir. — A sivár lelkű fiatal karrierista törtetésének és katasztrófájának történetét a regény tudvalevőleg három kötetben, mintegy ezer oldalon mondja el. Piscator zsenialitása úgy menti át a könyv értékeit egy háromórás előadásba sűrítve, hogy többet ad az eredetinél. — Ismert irodalmi művek színpadi felélesztésekor mindig felbukkan a kérdés: lehet-e az olvasmány lenyűgöző élményével versenyre kelni? Többek közt éppen a sikeres vígszínházi előadás, a Háború és béke (ugyancsak Piscator adaptációja), amelynek előadásában társrendezőként működtem közre, bátorított fel, hogy e társadalomrajz és lélekrajz szempontjából egyaránt nagyszabású amerikai mű színpadi felélesztésére vállalkozzunk. — A darab a korszerű színház minden lehetőségét felhasználja, helyenként a filmszerűség határáig mozgalmas. A nagy sodrású, sok képből álló művet valamiképp össze kellett fogni, ilyen összefogó figuraként alkotta meg Piscator az Ügyvéd figuráját, aki nemcsak kívülálló narrátor, hanem a cselekmény részese, kicsit a hősök lelkiismerete is. Ezt a szerepet Rozsos István játssza el. Clyde, a törtető fiatalember alakítására Tordy Gézát kértük fel. Jelentős szerepet játszik még Korompay Vali, Dayka Margit, Böröndy Kati, Kovács Károly, s társulatunk sok más tagja. (f. f.) Gyárfás Miklós: Változnak az idők című vígjátékát a Madách Színház Kamaraszínháza január 4-én mutatja be Pártos Déza rendezésében. Képünkön a két főszereplő, Csűrös Karola és Avar István. (Mn-fotó : Bartal felv.) □ A BUDAPEST FILMSTÚDIÓ 1963-tól kezdve ismét csak híradó- és dokumentumfilmeket készít, a játékfilmek további gyártásáról lemond, a gyár játékfilmrészlege visszatér a Hunnia Filmstúdióba. D CSI PAJ-LI, a nagy kínai festő egyik legkésőbbi műve, a „Gránátalma” című festmény a napokban került a budapesti Kelet-ázsiai Múzeum birtokába. LAMBERTO GARDELLI január 3-án dirigálja először az Erkel Színházban Verdi Otello című operáját. Ez az előadás új Desdemonát is avat, Moldován Stefánia személyében. A többi főszereplő Joviczky József, s Palócz László lesz. □ A DICKENS JUBILEUMI ÉV legnagyobb irodalmi eseménye Angliában, hogy kiadják a regényíró teljes levelezését. A Pickwick klub szerzője fáradhatatlan levelező volt, megesett, hogy egy nap hatvan levelet is írt. E személyes jellegű írások számtalan értékes adatot tartalmaznak. A levelezés új kiadásának értékét növeli, hogy számos darabja most került először nyilvánosságra. □ CSEHSZLOVÁK OPERA Kairóban, szerbül. Smetana Az eladott menyaszszony című operáját nagy sikerrel mutatta be az Egyesült Arab Köztársaság fővárosában a belgrádi Opera. □ NAGY NÉPMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁST rendez 1963-ban a Műcsarnokban a Néprajzi Múzeum. A hathetes bemutatón a múzeum legújabb szerzeményei kerülnek majd a közönség elé. □ MIKSZÁTH Galamb a kalitkában és Két koldusdiást című elbeszéléseit egy kötetben, 100 ezres példányszámban adták ki Moszkvában. Leonyid Lenes szovjet író a kötet előszavában elmondja, hogy Mikszáthnak nagy érdemei vannak abban, hogy a magyar próza világszerte az olvasók közkincsévé vált. Eddig 14 alkalommal adták ki Mikszáth műveit 1 millió 125 ezer példányban. A nyugatnémet Trierben a napokban tartották Lehár „Frasquita” című operettjének bemutatóját. A bemutatón a címszereplő — egy éjjeli mulatóhely táncosnője — mélyen kivágott ruhában lépett fel. Trier városi színháza azonban Jaj, a ruha... a püspöki szék tulajdona és a várossal kötött bérszerződés megszabja, hogy nem kerülhet előadásra olyan darab, amely „tartalmában vagy külsőségeiben ellentmond a keresztény erkölcsnek”. A püspöki szék most erre a kikötésre hivatkozva követelte, hogy vegyék le műsorról az operettet, vagy a primadonna viseljen „erkölcsösebb” öltözéket. Frasquita azóta apácásan szigorú vonalú ruhában lép fel — a darab éjjeli mulatójában. SZÍNHÁZAK mai műsora: Nemzeti Színház: Holnap folytatjuk (7). — Katona József Színház: A nagy mutatvány (7). — Madách Színház: A vágy villamosa (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Az egérfogó (7). — Vígszínház: A nadrág (7). — Jó(7). taluiszkai Színház: Genf, 1938. József Attila Színház: A fességes asszony (C-bérlet, 3. előadás, 7). — Fővárosi Nagycirkusz: Africana (a guineai énekes táncegyüttes, csak 10 éven felülieknek, 7). KERTES HÁZAK UTCÁJA Széles változatban is 14 éven alul nem ajánlott Bemutató: január 3. Magyar film Elhunyt Remenyik Zsigmond A 61 éves korában elhunyt Remenyik Zsigmond ahhoz az írónemzedékhez tartozott, amely az első világháború után kezdte művészi pályáját. Illúziókból kiábrándult, igazságkereső nemzedék volt ez, amelynek legjobbjai maradandó emberi és irodalmi értékeket hagynak az utókorra. Remenyik Zsigmond sok országot bejárt, sok tapasztalatot, élményt és eszmét befogadott, hogy kiteljesítse életművét. Vándorlásaiból harci meggyőződéssel tért haza, i.mint antifasiszta, mint olyan ember, aki vállalja a megalázottakért és elesettekért, az akkori társadalom ellen vívott harcot. Ahhoz, az írói táborhoz csatlakozott, amely a Szép Szó című folyóirat körül tömörült, József Attila barátja volt. A kor valóságfeltáró irodalmának egyik remekét, Bűntudat című könyvét a középrétegek életéről képet adó legteljesebb és legőszintébb beszámolónak tartották és tartjuk ma is. Regényeiben, Az amerikai balladában, a Vándorlások könyvében, az Élők és holtakban és más munkáiban egyazon szeretettel és művészi gondossággal keltette életre a magyar bohémvilág figuráit, s a dél-amerikai metropolisok hányatott életű, nehéz sorsú embereit. Munkái — akár nagy regényt, akár rövid elbeszélést írt — népszerűek voltak: vonzó, rokonszenves egyénisége, írói élményanyagának gazdagsága, cselekményszövő és mesélőképessége egyaránt közkedveltté tették. Remenyik Zsigmondot az írószövetség saját halottjának tekinti. Jrónyvencei Kertész Ákos: HÉTKÖZNAPOK SZERELME Kertész Ákos kisregénye a fiatal író első kötete. A mű témája, az érintett problémák időszerűsége jó utat mutat további fejlődéséhez. Amire Kertésznek vigyáznia kell: eszmei célkitűzés és művészi megvalósítás teljesebb összhangja. A címadó kisregény munkásalakjai arról vitáznak, hogyan kell ma élni, mi teszi tartalmassá, izgalmassá a hétköznapokat is. Milyen normákat teremt a becsület és a józan ész, szerelem és erkölcs kérdéseiben? Az érdekes polémia , haz Kertész nemcsak érveket mozgósít. Megidézi az életet is, a szavak mögé felvonultatja Budapest éjszakai életének alakjait. A cselekmény sűrítése jó, hősei és helyszínei reálisak, van légkörük. Csupán azt kifogásoljuk, hogy az elbeszélés vázára felrakott életanyag nem rejti eléggé a szándékot, az írói állásfoglalást. Művészileg sikerültebbek, finom lírájukkal hatásosabbak a kötet novellái. Mintha a pillanatba zárt élmény kifejezésére legalkalmasabb műfajban otthonosabban mozogna az író. Ezek az elbeszélések is a mai munkásélet érzelmi, indulati világába vezetnek. Játékos derű és komoly próbatétel epizódjai váltakoznak e rövidebb írásokban, amelyeket a megjelenítés pontos, kimunkált fegyelme tömörít. Kertész Ákost a novellákban is az erkölcsi magatartás súlyos problémái érdeklik. Nem enyhít a tapasztalatokon, íróhoz méltó őszinteséggel szól csalódásokról, durvaságokról, kudarcokról. Kötetének alaphangja azonban mégsem a lehangoló szomorúság, hanem az emberek javíthatóságának hite, a fiatal író bizakodó optimizmusa. d. t.