Esti Hírlap, 1963. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-01-02 / 1. szám
ÚJ RENDELKEZÉS a lakások átépítéséről, megosztásáról, korszerűsítéséről A költségeket legtöbb esetben a HKI fizeti • Lakás-rendbehozatal a lakóház javítási költségek terhére A lakások korszerűsítésére vonatkozó rendelkezés lépett életbe január elsejével. Az új utasítás lényegesen megváltoztatja és kiegészíti a lakóházak javítási munkáiról szóló korábbi rendelkezést. A most életbe léptetett rendelet lehetővé teszi, hogy a házkezelési igazgatóság a lakóház felújítással egyidejűleg elvégezhesse a lakások korszerűsítését. Az új rendelkezés szerint a HKI a lakásokat újjáépítheti, átalakíthatja, illetve korszerűsítheti a lakóház-javítási előirányzat terhére. A romos, vagy megrongálódott lakást az épület teljes felújításával egyidejűleg a HKI saját költségére állíthatja helyre Sor kerülhet a nagy lakások műszaki megosztására és a társbérletek megszüntetésére, ugyancsak az épület teljes felújításakor. Amennyiben az épületfelújítással egyidejűleg födémcserét hajtanak végre, vagy a hatóság által elrendelt födémcsere alkalmával — ha a válaszfalak lebontásra kerülnek — az eredeti állapot visszaállítása helyett a nagy lakások műszakilag megoszthatók és a társbérletek megszüntethetők. A rendelet részletesen felsorolja ennek feltételeit. A leglényegesebb az, hogy az összes költségeket ezekben az esetekben a HKI viseli. Lehetővé teszi az új rendelkezés, hogy azokban az épületekben, amelyeket teljesen felújítanak —, de amelyekben födémcserére nem kerül sor — a bérlő kérésére és költségére a HKI végezze a lakás műszaki megosztását, a társbérlet megszüntetését, a lakás helyreállítását, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítását és a korszerűsítéseket. A HKI mind a tervezési, mind a kivitelezési munkák lebonyolítását rögzített áron vállalja, tehát kizárják az utólagos elszámolást. Az átalakítási munkák pénzügyi lebonyolításában részt vesz az OTP. A munkák költségvetését az állami szervek részére végzett építési munkákra megállapított áron kell előirányozni. Az OTP az építkezésre kölcsöntfolyósít. Meghatározza a rendelet, hogy milyen természetű munkákra adhat kölcsönt az OTP; kizárólag modernizálási munkákra például nem lehet kölcsönt igényelni és általában azokra a munkákra, amelyek elvégzése a bérlő feladata. Egyes esetekben a lakóház javítási előirányzat terhére sor kerül a lakások komfortjának növelésére. Ha a lakóépületben a komfortosított lakások száma eléri az összes lakások számának 75 százalékát, a teljes felújítással egyidejűleg valamennyi lakást komfortossá kell átépíteni. A födémcserével érintett lakásoknál — ha a válaszfalak elbontásra kerülnek — az eredeti állapot visszaállítása helyett a komfortosítás akkor is elvégezhető, ha a korábban komfortosított lakások aránya nem éri el a 75 százalékot. Részleges felújításkor akkor végezhető el komfortosítás, ha a födémcsere az egész lakásra kiterjed és a válaszfalak lebontásra kerülnek. Intézkedik a rendelet a közművesítésről is. A lakóház javítási előirányzat terhére a lakásokat be lehet kapcsolni a világítási áram, a háztartási áram, illetve a gázhálózatba. A gáz bevezetésekor a vezetéket a HKI a konyhai fogyasztó helyig, a világítási és a háztartási áramvezetéket a fővezetéktől a mérőóráig építi meg. Teljes felújítás során elvégezhető a bérlemény bekapcsolása a csatorna- és vízhálózatba. Vannak olyan karbantartási munkák, amelyek elvégzése a lakásbérlők kötelessége. Most készül az az utasítás, amely részletesen szabályozza majd, hogy a teljes épületfelújítással egyidejűleg a bérlőre tartozó karbantartási munkákat milyen módon végezheti el a házkezelési igazgatóság. Pakots György Körúti mulatság. Hajnal a Dagályban. (MTI fotó : Fényes felv.) Szilveszteri karnevál az J körúton Hát elmúlt. Elmúlt és — úgy, ahogy — ki is aludtuk magunkat. Mert azt azért el kell ismerni, hogy becsülettel kitartottunk. Azt a százharmincezer papírtrombitát, ami a szilveszteréji árusoknál elfogyott, kitartóan fújtuk reggelig. Persze, közben sok minden történt. Életbe lépett az új KRESZ és mindjárt ki is próbáltuk: a zebrákon ácsorogva vártuk, vajon valóban megállnak-e a kocsik, „őfelsége, a gyalogos” tiszteletére? Megálltak. A főváros 1500 szórakozóhelyén megittunk több, mint két és félezer hektó bort, ötezer üveg pezsgőt, négyezer üveg habzóbort és azon kevesektől eltekintve, akik „nem voltak formában” — még csak meg sem ártott nekünk. A szilveszter tánca — főleg az ifjabb generáció köreiben — kétségtelenül a twist volt. Twisteltek a házibulikon, a szórakozóhelyeken, twisteltek a Körúton. Tehát: különösebb esemény nem történt. Az új esztendőt — ahogyan illik —, becsülettel fogadtuk, tegnap aludtunk, ma pedig azt mondjuk, gyere új esztendő, kezdjük a munkát Az év jól kezdődik. Csak egy kicsit jobban... Az új év első munkanapja van előttünk a naptáron. Elhangzottak a köszöntők; ismerősök, barátok és ismeretlenek kívántak egymásnak boldog új esztendőt. Szép szokássá válik, hogy vidám hangulatban búcsúzunk az óévtől. Ez a búcsú igazi, nem kísért fanyar fintor, mert érezzük, tudjuk, hogy gazdagabbak lettünk, ismerjük a holnapot, nem dzsungelkutató módon vágunk neki az ismeretlennek. Két évtizeddel ezelőtt még így sóhajtottunk: hála az égnek, ismét elmúlt egy esztendő és bíztunk benne, hogy a következő majd csak valamivel többet hoz a semminél. De akkor az évek egymásután több gondot, számos egyéni és nemzeti tragédiát raktak vállunkra. Valljuk be: ma ha rajtunk múlna, szívesen megállítanék a percmutatókat, mert jó volt hozzánk az elmúlt év. Gyakran mondjuk, hogy az új, a mostani anyagiakban, szellemiekben legalább annyit hozzon, mint amennyit adott a régi. Megelégedettség ez talán, ott tartunk, hogy nem kívánunk többet, igényeink, lehetőségeink megálljt parancsolnak? Vagy nem vagyunk képesek többre? Szó sincs róla, hiszen mindannyian, én, te, ő, tudjuk, hogy többet akarunk és többet is fogunk elérni. Csak egy nap választ el még bennünket a naptári év fordulójától. A mérleg serpenyőjében gazdag az ajándék. A családban, üzletben, a város, az ország szépségében érzékelhető, látható. De a világban is. Most csak két dologról szólunk. Kozmikus esztendőt hagytunk mögöttünk, szem- és fültanúi voltunk az emberiség írott történelme reális szenzációjának, a páros űrrepülésnek. És a legnagyobbnak: a szocialista világ a második világháború után kialakult legkritikusabb helyzetben — a kubai válság idején — ismét bebizonyította, hogy képes megőrizni az emberiség békéjét és minden jóakaratú ember rendületlenül bízhat a jövőben is e társadalmi rendszer békeakaratában. De az évek múlásával akaratunk mellett ehhez több lesz az erőnk is. A miénk, magyaroké is. Mi, ebben az évben nyolc százalékkal növeljük az ipar, 12—14 százalékkal a szocialista alapra épült mezőgazdaság termelését. Tizennégy százalékkal nagyobb összeget költünk beruházásokra, mint tavaly. A közlekedés, áruszállítás aránya 6, a külkereskedelmi forgalom tíz százalékkal lesz nagyobb, mint 1962-ben. Nemzeti jövedelmünk 7,8 százalékkal emelkedik, a lakosság fogyasztási alapja 5,4 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. Felépítünk 50 ezer lakást, 15 ezer új személyautó kerül forgalomba. És az év végén jelenthetjük: hazánk minden falvában villany ég. Ezek a tények, nincsenek körülöttük hókuszpókuszok. A feltétel a tisztes, rangot adó munka. És, hogy ezt elérjük, dolgozzunk úgy, mint eddig, csak egy kicsit jobban... Nagy arányban fejlődik a főiskolai oktatás is ■ Átalakítják a tandíj rendszert • Kibővítik az egyetemeket Megszüntetik az életkori és a munkaköri korlátozásokat Februárban megjelenik a Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatója az idei egyetemi és főiskolai felvételekről. Ebben részletesen ismertetik, hogy a különféle felsőoktatási intézmények milyen képesítést adnak, az egyes szakokra hol és mikor kell jelentkezni. Az utóbbi időben jelentősen megnőtt a főiskolák száma. 1961 októberében hatvan, 1962 októberében pedig már nyolcvanhét egyetemen, főiskolán és felsőfokú technikumban és intézetben oktatták a fiatalokat. Az idei iskolai évben megnyílt a nyíregyházi Tanárképző Főiskola, s több új felsőfokú technikumban is megkezdték a tanítást. Nagy tanulási kedv Nemcsak a lehetőségek bővültek, hanem fokozódott a tanulási kedv is. 1961-ben az első évre jelentkezők száma körülbelül 30 ezer volt, 1962- ben megközelítette az 50 ezret. A levelező és az esti tagozatra az idén csaknem kétszer annyian jelentkeztek, mint az előző évben. Az ipar, a mezőgazdaság és a tudományos élet növekvő igényei megkövetelik, hogy a főiskolák évről évre nagyobb számban neveljenek új szakembereket A meglevő adottságok kihasználása és az új iskolák lehetővé tették, hogy a tavalyi tízezer elsőéves helyett az idén 12 200 hallgatót vegyenek fel. Az esti és a levelező tagozaton is körülbelül tízezer elsőéves kezdte meg a tanulást. A következő években tovább emelkedik a hallgatók száma. A tervek szerint — egyebek között — kibővítik a budapesti, a miskolci és a veszprémi műszaki egyetemet, továbbá a budapesti és a pécsi orvosi egyetemet. A későbbiekben új műszaki egyetem építését kezdik meg Győrött. Az előzetes felvétel re az új évben is számolni lehet azzal, hogy nem minden jelentkezőt vehetnek fel. 1962-ben országosan a nappali tagozatra körülbelül két és félszer annyian jelentkeztek, mint ahány hely volt. A pesti bölcsészkarra több mint ötször annyian, a Testnevelési Főiskolára több mint négyszer annyian, az általános orvosi karra pedig több mint háromszor anynyian jelentkeztek, mint ahányat felvehettek. Gyorsan terjed az a gyakorlat, hogy a fiatalok érettségi után egy-két évet dolgoznak, s csak azután mennek főiskolára. 1961-ben a nappali tagozaton az elsőévesek között 2620 (31,5 százalék), 1962-ben pedig már 5000 (41 százalék) volt azoknak a száma, akiket egy vagy több évi munka után vettek fel. Az iskolákban az érettségizők közül többen vetik fel a kérdést: tanuljanak-e a fiatalok az egyetem előtt valamilyen szakmát, vagy pedig mindegy, hová mennek dolgozni? Nem vállalnak-e majd kockázatot, esetleg később sem kerülhetnek egyetemre , s akkor se szakma, se egyetem? A kérdést bonyolítja, hogy néhol az üzemek idegenkednek az olyan érettségizettektől, akik később főiskolára jelentkeznek. Az egyik megoldásnak látszik az előzetes felvétel. Az így felvett fiatal tudja, hogy egy évi munka után megkezdheti tanulmányait, 1962- ben 1700 diákot vettek fel előzetesen. Társadalmi ösztöndíjak A másik lehetőség: a minisztérium 1962-ben rendeletet hozott, hogy a főiskolák külön engedélye alapján 22 éven aluli fiatal is beiratkozhat az esti és a levelező tagozatra. Vagyis: a szakmát tanult fiatal az egyetemi évek alatt az üzemben marad. Mind több dolgozó akar munkája közben tanulni. Ehhez viszontszükséges, hogy megszüntessék nemcsak az életkori, hanem a munkaköri korlátozásokat is. Eddig ugyanis általában csak a foglalkozásnak megfelelő szakokra lehetett jelentkezni. Az MSZMP VIII. kongreszszusának határozata alapján a minisztérium most készíti az erre vonatkozó rendelkezéseket. A kongresszus útmutatásainak megfelelően új felvételi eljárást dolgoznak ki, hogy érvényesítsék az elvet: a legtehetségesebb fiatalok kerüljenek a főiskolákba. A felvételeknél a jelöltek felkészültsége, rátermettsége, politikai és erkölcsi magatartása legyen a mérce. Ugyanakkor vizsgálják a tandíj- és az egyetemi ösztöndíjrendszer megváltoztatásának lehetőségeit is. Amikor a felvételeknél megszüntetik a származási korlátozásaikat, gondoskodni kívánnak arról is, hogy az eddiginél ne kevesebb, hanem több munkásfiatal legyen a főiskolákon. Ezt szolgálja majd a szükséges nevelési-oktatási feltételek megteremtésén kívül a fokozatos áttérés az ingyenes oktatásra és a társadalmi ösztöndíjak szélesebb körű felhasználása. Aczél Kovách Tamás