Esti Hírlap, 1963. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1963-02-01 / 27. szám

Kiáltvány helyett Másodszor rendezték meg a Balázs Béla-stúdió kisfilmjeinek vetítését az Egyetemi Színpadon. Másod­szorra is kicsinek bizonyult a terem, sokan rekedtek az ajtókon kívül, így most har­madszor is sor kerül a vetí­tésre, holnap délután. Akik látták már a Variá­ciók egy témára, Koncert, Te, Ég és föld, Ősz, Prometheus, Cigányok, Fény című kisfil­­mek közül a már moziban futó filmeket, lényegében egyetértenek abban, hogy itt egy sor tehetséges fiatal igyekszik becsülettel, korsze­rűen és szépen kifejezni az őt feszítő életérzéseket. Hogy itt-ott feltűnik bennük mo­dorosság? Hogy külföldi filmirányzatok bennfente­­sebb ismerősei utánérzésekre is bukkannak műveikben? Lehet. De tény, hogy van egy művészeti ág — éppen a legproblematikusabb, amely­nek ifjú nemzedéke nem konferenciákon és kiáltvá­nyokban küzd jogaiért, ha­nem csendben, céltudatosan jó és új hangú műveket al­kot. Sajnos, azonban az érdek­lődök nehezen érik utol a mozikban a kisfilmeket, a véletlentől függ, melyik nagyfilm előtt jutnak hozzá­juk. Jó lenne, ha legalább egy moziban együtt láthat­nánk ezt a kisfilmfüzért.­ ­. . Dicsérete­s gyorsasággal jelentette meg az Európa Könyvkiadó Alek­­szandr Szolzsenyicin hetek alatt világhírűvé vált Ivan Gyeniszovics egy napja cí­mű kisregényét. A moszkvai Novij Mir című folyóirat no­vemberi számában megjelent mű a Modern Könyvtár-so­rozat darabjaként jut el a magyar olvasóhoz. A kisre­gényt Wessely László fordí­totta. Genfi Tristan: Róna Viktor Az Operaház fiatal magán­táncosának, Róna Viktornak legutóbbi angliai és amerikai sikere felkeltette iránta az érdeklődést a nemzetközi balett világban. Janine Char­­rattól, a kiváló francia ko­reográfustól távirati meghí­vást kapott Róna Viktor, hogy készülő produkciójá­nak, a Tristan és Izolda című balettművének férfi főszere­pében mutatkozzon be. A premier a genfi Grand Thea­­terben, májusban lesz. — Előbb londoni kötele­zettségemnek teszek eleget. — mondja Róna Viktor. — Ma Orosz Adéllal az angol fővárosba utazunk, ahol hol­nap kezdődnek meg a pró­bák a BBC Televízió produk­ciójához. Tizenkét perces fil­met készítenek rólunk és február 6-án lesz a felvétele a Gajane című táncjáték részleteinek. Február 8-án Londonból Genfbe utazom, itt beszéljük­­ meg Janine Charrattal meghívásának gyakorlati megvalósítását. Ha más itthoni és külföldi kötelezettségeim lehetővé te­szik, akkor május 3-án mu­tatkozom be a genfi Tristan és Izolda férfi főszerepében, Orosz Adél és Róna Viktor próba közben. (MTI-fotó : Marosi ferv.) ír „Nyissák fel Shakespeare koporsóját AngliábaA egyes irodalmárok ismét felvették a harcot a Shakespeare-ről vallott eddigi nézetekkel szemben. William Carr neves irodalomtörténész már tavaly követelte, hogy nyissák fel a nagy költő koporsóját és az abban elhelyezett esetleges dokumentumok alapján győződjenek meg róla, va­lóban Shakespeare írta-e a neki tulajdonított műveket. Carr most arra akarja rávenni a hatóságokat, hogy Stradfordban zárják be a költő hitvesének, Ann Hathaway­­nak a házát — mondván, hogy „semmiféle hiteles adat nem bi­zonyítja, hogy abban valóban Shakespeare felesége élt, ezt csupán egy 1795-ben megjelent, meglehetősen felületes írás terjesztette el a köztudatban”. William Carr szerint Shakes­peare szülőházát sem szabadna annak nevezni, mivel senki sem állíthatja bizonyosan, hogy valóban ott született. „A vád tanúi66 Az Irodalmi Színpad új műsora „Szatirikus világirodalmi törvényszék...” Nem egé­szen pontos ez az alcím, hi­szen az ötletes keretjátékba ágyazott összeállítás döntően drámai eszközökkel kutatja a Hitlerek és Mussolinik tör­téneti (és kultúrtörténeti) előzményeit, s azt is, kikben és hogyan él ma is olyasféle „elhivatottság”, ami őket ve­zérelte. Cervantestől Brech­­tig, Karel Capektől a kitűnő Arthur Adamovig, kiváló humanista írók vonulnak fel vádlókként, köztük G. B. Shaw, akinek a Vissza, Ma­tuzsálem utolsó részéből vett dialógusa Napóleon és Sybil­­la istenasszony között az iro­dalmi „csemegék”-kel szol­gáló műsor talán legmegrá­zóbb része. Félelmetes ere­jű a Mario és a varázsló cí­mű Thomas Mann-novella sikerült dramatizációja és külön dicséri a műsor kon­cepciózus szerkesztőjét, s a keretjáték íróját. Selmeczi Eleket, hogy a diktátorok nép­­ellenességét és azok demagó­giáját leleplező párbeszé­det hallhattunk Macchiavelli és Nagy Frigyes között. Meg­lepetés volt a kevesek által ismert Karinthy-jelenet, a Propaganda előadása is. Min­den mondat csontig hatoló szatíra ebben az antifasiszta művecskében, amelyet Ka­rinthy jóval az Arturo Ui előtt írt. A Gál István ötletes ren­dezésében elénk tálalt mű­sorban lelkesen, odaadóan játszottak a színészek. Dem­ján Edit, Agárdi Gábor, Ge­ra Zoltán, Tompa Sándor, Szénási Ernő egészen kitű­nőek voltak: az intellektuális telítettségű irodalmi össze­állítás segítségükkel széles körök nevelésére alkalmas színházi élmény is lett. De jól megállta helyét Képessy József, Szatmári István, Ja­kó Pál, Szécsy Vilma és Ben­áé László is. Meg kell di­csérni Pásztor Pétert, aki a Kis Színpadon a gyors átvál­tásokhoz alkalmazkodva, te­remtett hangulatot egyszerű, ügyes díszleteivel. A. G. 1963. február 1, péntek Boxolók a műkincsek között Armand Vanucci középsú­lyú bokszoló főfoglalkozása az, hogy a párizsi Louvre­­ban teremőr. Az utóbbi években gyakori képlopások miatt mostanában a Louvre­­ban is megszigorították az ellenőrzést. Az igazgató fel­kérte Vanuccit, kérdezze meg, kinek lenne kedve mú­zeumi őrnek beállni. Ed­dig három bokszoló jelent­kezett ilyen állásra. A mú­zeum igazgatósága szerint ez megnyugtató megoldás, amelynek egyébként a boksz­sport vezetői is örülnek, hi­szen az idős bokszolók meg­élhetési problémáit ilyen módon kitűnően lehet ren­dezni. ÚJ KÖNYVEK A Modern Könyvtár-sorozatban jelent meg Francisc M­un­tean­u kisregénye, Terra di Siena cím­mel, egy fiatal festő életéről,. — Szatmári György kisregénye­­Bombaszedők címmel került ki­adásra — Aszafjev Az orosz zene mesterei címmel megjelent kö­tetében nagy megjelenítő kész­séggel állítja az olvasó elé Musz­­szorgszkij, Csajkovszkij és Rimszkij-Korszakov életművét s alakját. RÁDIÓMŰSOR FEBRUÁR 1. PÉNTEK KOSSUTH: 17.00: Hírek. — 17.15: Ötórai tea. — 17.40: Rádióiskola. — 18.25: Virágénekek. — 18.40: Ifjúsági Rádió. — 19.00: Pénteken este ... Február 2-án­­Jarcanai Sál a Rózsakert étteremben (XIV., Col­­mbus u. 43.) Zene: SVÉD­ trió Fellépnek: LŐRINCZ ANIKÓ, KÁRPÁTI ÉVA, PALOTÁS TIBOR. Nyitva reggel 5 óráig. □ DAVID SAFRAN kiváló szovjet csellóművész február 11-én érkezik Magyarország­ra, vendégszereplésre. Buda­pestért február 13—16. között lép fel, majd Miskolcon, Győrött és Szegeden is bemu­tatkozik. □ FISCHER ANNIE feb­ruár 18-án indul több hóna­pos észak-amerikai turnéjá­ra. Előbb Kanada városai­ban, majd az Egyesült Álla­mokban koncertezik. Észak­­amerikai előadássorozatát április 11-én fejezi be Washingtonban. □ AZ EGYIK MÜNCHE­NI KLINIKÁN újabb operá­ciót hajtottak végre Fricsay Ferenc főzeneigazgatón, a kitűnő magyar karmesteren, akinek állapota válságosra fordult. Kérésére Buda­pestről betegágyához utazott Korányi András professzor. □ SZURCSIK JÁNOS fes­tőművész kiállítása szomba­ton délben nyílik az Ernst Múzeumban. Ridly Valéria művészettörténész tartja a megnyitó beszédet. □ A HOLLYWOODI film­színészek foglalkoztatási vál­sága rendkívül súlyos. A mintegy tizennégyezer főnyi filmszínészgárdából 1962- ben csak mintegy nyolcez­ret tudtak szerződtetni. 1961- hez viszonyítva az elmúlt év­ben 25 százalékkal csökkent a filmvárosban készült pro­dukciók száma. □ A HÁBORÚ ÉS BÉKE szovjet filmváltozatának for­gatócsoportja jelenleg a Kárpátokban dolgozik. A Ka­latozov—Uruszevszkij rende­ző—opertőr pár Kubában dolgozik egy játékfilmen, amit Jevtusenko és Enrico Pineda Barnet írtak Én va­gyok, Kuba címmel. □ EGY OLASZORSZÁGI kolostorban olyan könyvet találtak — 1513-ban nyom­tatták —, miben először esik szó Kolumbusról, Amerigo Vespucciról és Amerika fel­fedezéséről. A könyvet latin nyelven írták, az oldalakon nincs számozás, itt már az új világrészt Amerikának neve­zik Új-India helyett. □ CIKKEK Bajazid bég cí­mű operájának bemutatójára készülnek február elején a szegedi Nemzeti Színházban. □ VITTORIO DE SICA márciusban Ceyloni románc címmel új filmet kezd for­gatni Lollobrigidával, Mast­­roiannival és Claudia Cardi­­nale-lal a főszerepben. A történet a közép-ceyloni tea­­ültetvényeken játszódik. □ BRÜSSZELBEN nem­zetközi értekezletet tartottak a színészkérdés problémáiról. Tervbe vették, hogy a brüsz­­szeli egyetemen színháztudo­mányi és színészképző kart létesítenek, s állami színiaka­démiát nyitnak meg. □ FILMET KÉSZÍTET­TEK a leningrádi televízió­­stúdióban, Leningrad 1941— 1944. évi hősi védelméről, „A blokád áttörése” címmel A film végigkíséri a nézőt a védelem 900 napjának min­den szakaszán. A filmarchi­­vumból a rendezők 10 009 méter filmszalagot választot­tak ki a filmhez. Az érdekes film rendezője Anatolij Arisztarhov. □ HÉTSZÁZ „Ex Libris" fametszetet készített élete folyamán Drahos István szentesi iparművész. Művei­nek javából most albumot jelentetnek meg ötszáz szá­mozott példányban. Három­száz kötet külföldre kerül a nemzetközileg számontartott művész alkotásaiból. □ THOMAS MANN életé­ről és emlékeiből kiállítást rendeztek Milánóban. Olasz­országban ez volt az első olyan Thomas Mann-ünnep­­ség, melyet hivatalos szerv, városi tanács rendezett. □ Pályázatot hirdet a KISZ Budapesti Bizottsága nem hiva­tásos írók és rajzolók részére az ifjúsági mozgalom vidám esemé­nyeinek, epizódjainak feldolgozá­sára: a KISZ-élet humora szö­vegben és rajzban címmel. A be­küldési határidő: március 30. névvel és lakcímmel. Pályázat feliratú borítékban kell az írá­sokat eljuttatni a KISZ Buda­pesti Bizottsága kulturális osz­tályára. (VIII., Köztársaság tér 27.) A legsikerültebb pályamun­kák megjelenését biztosítják, az első díjért 500, a másodikért 400 és a harmadikért 300 forintot kapnak a legjobb pályázók. Pacal petrezselyemmel avagy furfangos menyasszony a Csiliben A pacalt általában nem tartják az étlapok díszének. De azt az egészséges gyomrú ínyencek is tudják, hogy van eset, mikor nincs jobb étel a pacalpörköltnél, jobban csú­szik, mint valami kifundált, mindenféle finomságokból összekotyvasztott ételkülön­legesség. Valahogy így tűz­, tette színházi étlapjára a Nemzeti Színház együttese is erzsébeti kamaraszínházá­ban, a Csiliben ezt a Lope de Vegának, a több mint másfél ezerből ki tudja, há­nyadik darabját. A hasonlat, lehet, hogy kis­sé erős, de először is a ki­fogyhatatlan termékenységű spanyol mester darabja ma­ga is inspirálja erre a ha­sonlatra a nézőt, mikor kis dalocskát énekeltet főszerep­lőjével, a petrezselymes pa­cal nagyszerűségéről. Meg aztán a darab ízei is emlé­keztetnek erre a vastag ételre. Nincs meglepetés — fordu­lat van, nem meglepetés —, néhány vaskos félreértés, furfangos szolga, bárgyú ura­­ságok, pipihúsra vágyó vén kecske és bőséges zsírozás, azaz negédes szerelem, amely végül a furfangok segítségé­vel diadalmaskodik. A néző­nek imitt-amott eszébe jut Romeo, meg a Cyrano és rájön arra, hogy ezúttal a nagy mesterek egy asztalról szedték le a morzsákat, a vá­sári komédiák rögtönzései teremtették meg a jól kipró­bált alaphelyzeteket, amelye­ket most egy burleszkben lá­tunk viszont. Lope de Vega azonban sok utódjával szem­ben nem tagadta meg vásári származását, inkább, mintha büszke lenne rá. Ha már eddigi hűségesek voltunk a hasonlathoz, ez­után se fordítsunk neki há­tat, jelentsük ki, hogy ehhez az írói pacalhoz a rendezők, a színészek, az előadás adta a harmatos­ fűízű petrezsely­met. Olthy Magda és Pethes György, a rendezők idézték a vásári komédiák szellemét, de nem jobban, mint az a mai nézőknek elviselhető, s ugyanakkor eljátszották a commedia dell’ arte paródiá­ját, azzal az egyszerű mód­szerrel, hogy megpróbálták úgy játszani, ahogy több száz évvel ezelőtt. Dörgedelmes pátosz, széles mozdulatok, éneklő hangsúly, harcos dek­­lamálás. Ez már önmagában is nevetésre ingerel. Ám a komikum alapforrása rend­szerint a meglepetés. Ez eset­ben pedig a váratlan fordu­latok, mikor a pátoszból visz­­szazökkennek a színészek a köznapi beszédre. Ez még nem lenne új dolog, most mégis valahogy sokkal job­ban „ül” minden, talán azért, mert szemben az álpá­tosszal­, nem a Csili kissé hűvös nézőterén üldögélő mai emberre kacsint­t­t­ak, ezzel szerezve egy jó poént, de elveszítve az előadás foly­tonosságát, a burleszkhez is szükséges egységes illúzióját. Nem, most az álpátosszal szemben egy kedves, játékos komédia hangulatát állítot­ták, s ettől az egész köny­­nyed, szellemes, magával ra­­gadó lett. A színészek többsége is igen jól érezte magát ebben a rendezői elképzelésben. Mindenekelőtt „Erzsébet fel­fedezettje”, Agárdy Ilona, aki fiataloknál szokatlan biz­tonsággal találta meg a két ellenpólus közötti játék olyan arányát, amelynek ki­tűnő eredménye ez a nagyon kedves, nagyon bájos, ara­nyos kis Fenisa leányzó. Nem kevésbé színesen ötvözte a férfias bélcegséget és a ka­­maszos maflaságot Bitskey Tibor, akiről most kiderült, hogy milyen otthonosan mo­zog a humor területén is, s még kellemesen énekel is. Kemény László szerelmetes, rogyadozó térdű apája maga volt a burleszkbe tévedt Don Quijote. Nem lehet panasz a többi szereplőre sem. Olthy Magdának, a színésznek egyébként nem eshetett ne­hezére a rendezői elképzelés megvalósítása, hiszen önma­gát is rendezte, de hasonló­képpen jó volt Csurka Lász­ló és Sándor Géza is. Litkey Irén és Somogyvári Pál mintha egy-egy árnyalattal jobban megragadtak volna az álpátoszos színfalhasoga­­tás paródiája, illetve az inas­nál a közönségre kikacsintó mai komédiás játékstílusá­nál. Lope de Vega mester sok színének Bakó József ké­szített ötletes színpadi képe­ket, Laczkovich Piroska öl­töztette a figurákat mulatsá­gos ruhákba. Végül is azzal keltünk fel a nézőtérről, ta­lán kicsit messzire kellett ki­jönni érte, de jól készítették el, s mi jó étvággyal fogyasz­tottuk ezt a pacalt petrezse­lyemmel. Bernáth ílászló — Közben: 19.54: Mese. — 20.00: Esti Krónika. — 20.25: A Pénte­ken este című műsor folytatása. — Közben: 22.00: Hírek. — 22.20: A Pénteken este című műsor folytatása. — 23.00: Kamarazene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Könnyű­zene. PETŐFI: 16.55: Gyermekrádió. — 17.20: Ifjúsági Rádió. — 17.40: Liszt­átiratok. — 18.00: Hírek. — 18.10: Hovanscsina. Operarészletek. — 19.00: Hírek. — 19.05: Népek ze­néje. — 19.35: A német monopol­tőke citadelláján. — 19.50: A Ma­gyar Állami Hangversenyzenekar játszik. — Közben: 21.08: Hírek. — 21.18: A hang­verseny közvetí­tés folytatása. — 22.00: Hangver­senynaptár. — 22.20: Sporthíradó. — 22.35: Kulturális jegyzet. — 22.40: Honthy Hanna operettda­lokat énekel. — 23.00: Hírek. FEBRUÁR 2. SZOMBAT KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.40-7.49: Zene. — 8.10: Lányok, asszonyok. — 8.30: Madrigálok. — 8.45: Ifjú­sági Rádió. — 9.05: Pénteken es­te .. . — Közben: 10.00: Hírek. — 1­0.10: Napirenden ... — 10.15: A Pénteken este című műsor foly­tatása. — Közben: 11.50: Hangle­mezek. — 12.00: Hírek. — 12.15: A Pénteken este című műsor folytatása. — 12.55: Hazai kistü­kör. Nyári napok. — 13.10: Ope­rákból. — 14.00: Fiatalok film­klubja. — 14.20: Híres prímások lemezeiből. — 14.40: Új versek. — 15.00: Hírek. — 15.10: Magyaror­szági útiképek. — 15.20: Élőszóval — muzsikával. — Közben: 16.50: Hét nap a külpolitikában. •*— 17.00: Hírek. — 17.10: Az Élőszó­val — muzsikával című műsor folytatása. — 17.45: A falusi kul­túra gondozói. Riport. PETŐFI: 5.50: Hírek. — 6.00—7.59: Zene. — 8.00: Hírek. — 14.20: Foto ama­tőr­ök öt perce. — 14.25: Zeneka­ri muzsika. — 15.45: Levelezés. — 16.00: Hírek. — 16.05: A hét­arcú lány. Rádiójáték. — 17.15: Orvosi tanácsok. — 17.20: Heti hangversenykalauz. URH KÍSÉRLETI MŰSOR PÉNTEKEN: 18.30: Hírek. — 18.40: Zenekari hangverseny. — 19.50: Könnyű­zene. — 20.30: Vidéki színház — vidéki közönség — 20.45: Opera­­részletek. — 21.35: Tánczene. — 22.00: Bartók: Szólószonáta. — 22.30: Hírek. SZÍNHÁZAK PÉNTEKI MŰSORA: Operaházi Háry János (D-bér­­let, 5. előadása, 7). — Operaház Erkel Színháza: Szöktetés a sze­­rájból (Környey-bérlet és Kis Erkel-bérlet, V. sorozat, 3. elő­adása, 7). — Nemzeti Színház: Galilei élete (Bajor-bérlet, 4. elő­adása, 7). — Katona József Szín­ház: A két Bolyai (7). — Madách Színház: Tanner John házassága (bemutató előadás, 7). — Ma­dách Színház Kamaraszínháza: Változnak az idők (7). — Vígszín­ház: A nadrág (7). — Jókai Szín­ház: Bűn és bűnhődés (7). — Petőfi Színház: Irma, te édes (7). — Fővárosi­­Operettszínház: A mosoly országa (Blaháné-szerep­­osztás, 7). — József Attila Szín­ház: A három testőr (7). — Vi­dám Színpad: Bohózatalbum (fél 8). — Kis Színpad: Susmus (7). — Zeneakadémia: MÁV-bérlet, VIII. (fél 8). — Kamaraterem: Kama­razene-bérlet (V/3., — fél 8). — Bartók-terem: Az ezernevű lány (3). — Állami Bábszínház: A csá­szár új ruhája (10), Csilicsala csodája (3). — Tarka Színpad: Őfelsége, a sztár (fél 8). — Ka­mara Varieté: Különleges vidám lap (bemutató: 6 és fél 9). — Jég­színház: Paprikacoctail (7).

Next