Esti Hírlap, 1963. április (8. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-01 / 77. szám

Ä tt-bcn faltuk: Carnegie Hall Hol van a többi kincs Jugoszláv basszista, bolgár tenorista, amerikai szoprán ELSŐ KÉP Pipás portré MÁSODIK KÉP Cipögondok HARMADIK KÉP Pihenés, gitárral □ A MADÁCH SZÍNHÁZ április 4-én újra műsorra tűzheti nagy sikerű produk­cióját, Brecht: Svejk a máso­dik világháborúban című da­rabját. Körmendi János cím­szereplő ugyanis hosszú be­tegségéből felgyógyult, s Svejk ismét találkozhat kö­zönségével. □ HÁROM MATINÉT rendez a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zene­kara a Zeneakadémia nagy­termében. Az első matinén, április 14-én, magyar bemu­tató is szerepel. Először hang­zik fel Lendvay Kamilló He­gedűversenye, Kocsis Albert tolmácsolásában, Erdélyi Miklós vezényletével. □ CSEHOV-EGYFELVO- NÁSOSOKRA készül a Ma­dách Színház Kamaraszínhá­za, a Füst Milán-bemutató után. Egy műsorban viszik színre Csehov Medve, Jubi­leum és Háztűznéző című műveit, Tolnay Klárival, Kiss Manyival, Pécsi Sándor­ral, Márkus Lászlóval a fő­szerepekben. A Legenda a vonaton cí­mű magyar filmben ismer­kedhetett meg a közönség Koncz Gáborral. A most ne­gyedéves főiskolai hallgató, rövid szerepében rendkívül hitelességgel formált meg egy fiatal szerelőt. Azóta je­lentős szerepet kapott a Germinal francia—magyar koprodukciós filmben. Most pedig az egyik főszereplője Rényi Tamás „Minden nap élünk” című filmjének. A napokban a Jókai Színház­ban Tordy Géza szerepét vette át Dreiser „Amerikai tragédia” című drámájában. Az operakedvelő közönség április hónapban is több ki­váló külföldi művész vendég- szereplését hallgathatja meg, Budapestre látogat Miroslav Cangalovic, a belgrádi opera­ház basszistája, Ljubomir Bo- durov a szófiai opera, s Margaret Tynes, a magyar közönség kedvence. Cangalovic a világjáró mű­vészek sorából való, a nagy nemzetközi fesztiválok gya­kori vendége. 1947 óta arat rendkívüli sikereket Európa és Amerika hangversenyter­meiben, dalszínházaiban. Az Operaházban április 12-én a Don Carlos Fülöp király, 15- én pedig a Borisz Godunov címszerepét énekli. Szereplé­se az operaszezon jelentős művészi eseményének ígérke­zik. Bodurov 1925-ben született Burgaszban. Előbb operett­szerepeket énekelt. 1954-ben a prágai, a következő eszten­dőben pedig a varsói VIT- énekverseny győztese. A szov­jet operaházakban hatalmas sikerrel mutatkozott be Pro- kofjev Háború és béke című művének Pierre Bezuhov szerepében. Április 7-én a Carmen Don Joséját, 10-én pedig a Lammermoori Lu­cia Edgárját énekli, az Er­kel Színházban. Margaret Tynes kivételes énekes-színészi művészetét már jól ismeri a magyar kö­zönség. Legutóbb a bécsi ope­raházban aratott sikereket. Az Erkel Színházban április 21-én az Aida-előadáson éne­kel, 25-én pedig — nálunk először — bemutatkozik az Otelló Desdemonájának sze­repében is. RÁDIÓMŰSOR ÁPRILIS 1. — HÉTFŐ KOSSUTH: 17.00: Hírek — 17.15: ötórai tea — 17.55: A mikrofon előtt: Győri Imre, az MSZMP Csongrád me­gyei bizottságának első titkára — 18.10: Leonid Kogan hegedül — 18.55; Babonaparádé — 19.55: mese — 20.00: Esti Krónika — 20.20: A műsort összeállították a hallgatók — 22.00: Hírek — 22.15: Sporthíradó — 22.30: Operafmá- lék — 23.30: Könnyűzene — 24.00: Hírek — 0.10: Éji zene. PETŐFI: 17.00: Fúvósegyüttesek — 17.15: Műszaki fejlesztés Urkúton — 17.25: Hangverseny a stúdióban — 18.00: Hírek — 18.08: Ajándék­műsor — 19.00: Hírek — 19.05: Az opera útja —■ 19.50: Népi zene — 20.27: Egy jámbor lélek külföl­dön. összeállítás — 21.00: Hírek — 21.05: A Kanadai Rádió aján­dékműsora — 21.41: Történész­szemmel Ferenc József koráról 22.00: Tánczene — 23.00: Hírek. ÁPRILIS 2. — KEDD KOSSUTH: 4.30: Hírek — 4.40—7.59: Zene — 8.10: Könnyűzene — 9.00: Gyermekrádió — 9.20: A Gyer­mekrádió énekszakköre — 9.40: Dallal, tánccal a világ körül — 10.00: Hírek — 10.13: Nyitott bo­rítékban — 10.15: Manón Lescaut. Operarészletek — 10.55: Harpagon a porondon. Rádiójáték — 12.00: Hírek — 12.15: Tánczenei koktél — 12.58: Vidéki színházak műsora — 13.00: Póráz nélkül. Elbeszélés — 13.20: Zenekari muzsika — 14.00: Lírai önéletrajz. Versek — 14.15: Dalok szárnyán — 14.40: Körösi Csorna Sándor nyomában — 15.00: Hírek — 15.00: Hírek — 15.13: Szórakoztató fúvószene — 15.25: Törvénykönyv — 15.40: Kó­rusok, hangszerszólók — 16.05: Megtudtuk — elmondjuk — 16.25: Tánczene — 17.00: Hírek 17.15: Gluck: Orfeusz — Orfeusz áriája — 17.40: Tudósok Genfben. Be­szélgetés. PETŐFI: 5.00—7.59: Zene — Közben: 6.00: Hírek — 8.00: Hírek — 14.20: Ka­marazene — 15.10: Egy nap a Közegészségügyi és Járványügyi Intézetben. Riport — 15.25: Ope­retthangverseny — 16.00: Hírek — 16.05: Operákból — 16.40: Szín­ház az egész világ. Könyvismer­tetés — 17.00: Dalok a felszaba­dulásról — 17.15: Időszerű nem­zetközi kérdések — 17.25: Népda­lok, népi táncok. URH KÍSÉRLETI MŰSOR: 18.30: Hírek — 18.40: Szórakoz­tató szimfonikus zene — 19.35: Műszaki magazin — 19.50: Hajdú Mihály: Kádár Kata. Kétfelvoná- sos opera. — 21.05: Tánczene — 21.35: Oratóriumrészletek — 22.30: Hírek. SZÍNHAZAK HÉTFŐI MŰSORA: Nemzeti Színház: Bánk bán (7) — Ódry Színpad: Liliomfi (f8) — Madách Színház: Hamlet (6) — Madách Színház Kamaraszínháza: Az egérfogó (7) — Vígszínház: Az ártatlanság kora (7) — Jókai Színház: Bűn és bűnhődés (7) — József Attila Színház: Férjek a küszöbön (7) — Egyetemi Szín­pad: Fictus és Laodiké (7) — Zeneakadémia: Budapesti Filhar­móniai Társaság zenekara (Tava­szi bérlet. B/2. előadás, f8) — Bartok-terem: Muzsikus Péter kalandja (3). Gyerekek! A távbeszélő mese­mondó műsora (427—960) 1-én, hétfőn: A sükei bormérők. (El­mondja Benkő Gyula.) .,A nagy érdeklődésre való te­kintettel az OTTHON ÁRUHÁZ meghosszabbít j a függöny kiállítá­sát. Nyitva: 9—20 óráig, szomba­ton 10—5-ig. VII., Rákóczi út 74— 76. (x) Diákszínjátszók ősbemutatója Plautus és Majakovszkij, Euripidész és Carcia Lorca- ősbemutatók után ismét fel­derítő munkára vállalkozott az Universitas Együttes. Mű­kedvelő keretek között, de már régen nem műkedvelő szinten a pesti színházi kul­túra jellegzetes színfoltjává vált. A diákszínjátszók ez­úttal fiatal szerzőt és fiatal rendezőt avattak az Egyete­mi Színpadon. A szerző egy kolozsvári író, Deák Tamás, művének címe: Fictus és Laodiké. A rendező Ruszt József végzős főiskolás, aki forró hangulatú előadást ál­lított színpadra ezen a szom­bat estén. Pedig nem volt könnyű dolga. Deák Tamás drámá­jában, ebben az ókori kör­nyezetbe helyezett fiktív tör­ténetben mintha csak ürügy lenne a dialóg, a filozofikus mondanivalók kifejtésére. Nehézveretű sorokban sú­lyos gondolatok, hivatásos színészeket is próbára tenne elmondásuk. S kettős az örö­münk, hallgatva a fiatalok szép dikcióját, hiszen a jövő­ben legtöbbjük, ha nem is a színpadról, de a szép magyar beszéd másik szószékéről, a tanári' katedráról adhatja majd tovább ezt a képessé­gét. (f. f.) A bányászok művésze Id. Szabó István szobrász-, művész nevét az egész or-i szágban ismerik. Mintegy fél évszázadig a nép közt élve munkásábrázolások sokaságát készítette, amelyeken széke­rező parasztok, pásztorok, parasztasszonyok és lányok, s főként a föld mélyén fáradó bányászok alakja elevenedik meg. Néhány kőbe faragott portréja és egészalakos szob­ra mellett zömmel fafaragá­sokat állított ki a Műcsarnok három termében megrende­zett gyűjteményes kiállítá­sán. Művei nem problémai­jának. A sokalakos kompo­zíciók gyakran panoptikum- szerű hatást keltenek, s ré­gebbi, túlságosan részletező megmunkálásuk éppúgy, mint újabb alkotásainak elnagyolt formavilága, vitákra adhat alkalmat, de nem ennek alap­ján kell megítélnünk hatvan­éves munkásságát. Életművé­ben elsősorban a népélet rea­lista ábrázolása iránti lanka­datlan érdeklődést becsül­jük, mélynek során jó né­hány maradandó értékű al­kotással gyarapította szocia­lista képzőművészetünket. —rt— (MTI foto — Keleti felv.) □ JÁMBOR LÁSZLÓVAL beszélgettünk. „Az évadban soron következő nehéz, egy­ben hálás feladatom a felújí­tásra kerülő Lohengrin Tel- ramundja. A szobapróbákat áprilisban már a színpadi próbák váltják fel, Lukács Miklós karmester és Békés András rendező irányításá­val.” NEGYEDIK KÉP Próba közben Csütörtökön és vasárnap, két részben mutatta be a tv a Carnegie Hall című ameri­kai filmet. New York s az egész Egyesült Államok hang­versenyéletének központjáról, a Carnegie Haliról szólt a film. Giccses, érzelgős keret­mese egyfelől — olyan vi­lágnagyságok, mint Arthur Rubinstein, Jascha Heifetz, Pjatigorszkij, Lily Pons, Rise Stevens, Ezio Pinza, Fritz Reiner, Leopold Stokotvsky, Bruno Walter másfelől. Aki­ket bosszant a gyermetegen Bárgyú történet, vigasztalód­hatnak, mert a vékony keret­mese mindinkább a háttérbe szorul a remek, elsőrangú zenei produkciók mögött. Akiket pedig ez a kommersz történet vonz, azok is meg­éreznek valamit a komoly­zene varázsából, a csodálatos zenei produkciók hatására nem idegenkednek többé olyan nevektől, mint Men­delssohn, Rossini, Csajkovsz­kij vagy Wagner. Elsőrangú zenei értékén túl ezért tart­juk hasznosnak ezt a filmet, és többszöri ismétlését is pár­tolnánk. 0». t.) KIÁLLÍTÁS HÁROM HELYEN ♦ KINŐTTE FALAIT A KELETÁZSIAI MÚZEUM Kis villa a Népköztársaság útján — szépségek és furcsa­ságok tanyája. A két világ­háború között rejtelmes Ti­bet és kincses India egzoti­kumával vonzotta látogatóit — ma kétszer annyi drága­ságával, Ázsia művészetének legértékesebb magyar tárhá­za. Gyűjteményének gazdag­ságához messze tájon nincs fogható, kincseit világvi­szonylatban számon tartják. A villa vaskerítésén szerény tábla: Hopp Ferenc Kelet- ázsiai Múzeum. Raktárban A belépő szűk kis folyosó­ra ér, keskeny lépcső kanya­rodik az emeletre. Egymásba nyíló szobák várják a vendé­get. Mit lehet itt látni? Mo­solygó Buddhákat, istenszob­rokat, groteszk álarcokat, a csont- és fafaragás remekeit: egy más égtáj, másfajta kul­túrájának sokszínű megnyi­latkozását. De csak ennyit? Hol van az a legendás gazdagság, ame­lyet őshazakutató magyar orientalisták, lelkes tudósok és magánzók az idők folya­mán itt összehordtak? Hiába keressük a húsz év előtti ki­állításokról jól ismert látvá­nyos tárgyakat, az 1945 után szerzett hatalmas, új anyag­ból is csak mutatóban látunk egyet-kettőt. — Hol a többi kincs? — A raktárban. A majd ötvenéves kis mú­zeumot is utolérte a British Museumtól a Louvre-ig min­den múzeumot emésztő nagy betegség: kinőtte falait. És — ahogy Horváth Tibor igazgató mondja — mennél jobban fejlődik, gazdagodik a gyűjtemény, annál keveseb­bet lehet látni belőle. — Ma már ez az épület anyaintézmény. Az Ipar- művészeti Múzeumban és. a Ráth György Múzeumban vannak fő raktáraink és ki­állításainkat is megosztva rendezzük ezen a három he­lyen. — Hány terem kellene, hogy a roppant anyagból a legjellegzetesebbeket, leg­szebbeket mind ki lehessen állítani? — Huszonhét. És van ti­zenegy. öt raktárhelyisé­günk van, abból is kellene még egy. Nyolcezer kötet — Ilyen körülmények kö­zött biztosítani tudják a gyűjtemény megóvását? — Átmenetileg igen. — Hogyan próbálnak se­gíteni a helyszűkén? — Ahogyan világszerte mindenütt. Részben azzal, hogy a múzeum épületén kí­vül is rendezünk kiállításo­kat. Raktározási gondjain­kon ez ugyan nem segít, de legalább az újabb szerzemé­nyeket is időről időre be­mutathatjuk a közönség­nek. Bár nemcsak hely­hiány az oka, hogy régi törzslátogatóink sok min­dent nem találnak az egy­kori anyagból. Valamikor válogatás nélkül kerültek a tárgyak a vitrinekbe. Ma szelektálva és rendszerezve mutatjuk be a gyűjteményt, nem látványossága, hanem értéke és történeti jelentő­sége szerint. A Hopp Múzeum kincsei nemcsak raktáraiban és vit­rinéiben találhatók. Nyolc­ezernél több kötet roskaszt- ja könyvtárának polcait, ugyancsak felbecsülhetet­len értékben. Mint mond­ják, két kutató már nem dolgozhat benne egyszerre. Mi lesz itt néhány év múl­va? — Ha elkészül a Vár. mi is sorra kerülünk. Akkor majd építkezünk, nyújtóz­kodunk ... Vagyis türelem: egyik leg­értékesebb múzeumunk né­hány év múlva kincseinek nemcsak őrzője, hanem a mainál sokkal gazdagabb bemutatója is lesz. (n) Még főiskolás

Next

/
Thumbnails
Contents