Esti Hírlap, 1963. május (8. évfolyam, 100-126. szám)

1963-04-30 / 100. szám

Emlékét a „derék katona“ őrzi Az éppen nyolcvan esz­tendeje született Jaroszlav Hasek — néhány kisebb el­beszélésen kívül — csupán egyetlen regényt írt, s azt sem tudta betegsége, szen­vedései, korai halála miatt befejezni. Svejknek, a „de­rék katoná”-na!k története azonban alig néhány eszten­dővel a regény megjelenése után klasszikussá nemese­dett. A csetlő-botló, anekdo- tázó, kétbalkezes prágai ku­tyakereskedő világirodalmi hőssé lett. Jozef Svejk vonzó ember­sége az, amiért ez a távol­ról sem daliás külsejű re­gényhős odakerült az embe­riség emlékezetének Pan- theonjóba. A prágai külvá­ros fia a cseh nép meleg­szívű derűjét vitte bele „képzelete kedves gyerme- fcé”-be, s ez az első világ­háború borzalmai ellen til­takozó könyv vádirat lett minden hódító háború ellen. A nehéz életű Jaroslav Ha­sek korán eltávozott. Emlé­két műve őrzi, a fényért csatázó, nagyszerű szatíra, a „Svejk“’. A. Beszélgetés Anday Piroskával A bécsi gyors mozdonya már indulásra kész a Keleti pályaudvar csarnokában. Egyik elsőosztályú fülkéjében búcsúznak a budapesti láto­gatásáról hazainduló világhí­rű énekművésznőtől, Anday Piroskától: — Ezekben a napokban egy berni zenei kongresszuson kellene részt vennem, de egy rokonom halálhíre Pestre hí­vott — meséli. Kezén két, feltűnően szép, kameolköves aranygyűrű vil­lan meg: az egyikbe a bécsi Opera képmását, a másikba az R. A. monogramot vésték. Utóbbi a művésznő bécsi művésznevének Roaetíe Anday — rövidítésé.'''*'’ . .'T’r — Tavaly ünnepeltem 40 éves művészi jubileumomat, és erre kaptam a két emlék­gyűrűt. az Operától, illetve kollégáimtól. A jubileum után visszavonultam ... bár inkább csak elméletben: gyakorlat­ban gyakran fellépek még. És tanítók! Az elmúlt években kezdtem el több ország fiatal énekeseivel foglalkozni. — Ezúttal férjem nélkül voltam Budapesten, aki nem tud magyarul, s így kihasz­nálva az alkalmat, csak pró­zai előadásokat néztem. Volt egy szép. zenei vonatkozású élményem Budapesten! Még tavaly, Becsben, felhívta fi­gyelmemet az ott járt Kodály Zoltán, hogy majd nézzek meg egy magyar zenei általá­nos iskolát. Most meglátogat­tam a Lórántffy Zsuzsanna utcai gyerekeket, és mondha­tom, ámuldozva hallgattam e nem muzsikus pályára készü­lő lányok és fiúk zenei és ze­neelméleti tudását. Túlzás nélkül mondhatom, sok gya­korló operaénekes tanulhatna tőlük. KULTURÁLIS JEGYZETEK Kiváncsi pesti ncsók — Juhása (* ff ulti verseinek új kiadása As írásbeli érettségi — itr any ketrec és filataáfia VIDÁM PARK április 30-tól NAPONTA NYITVA Parknyitás: hétköznap du. 3 órakor vasárnap de. 10 órakor gedi kutatók példás munkát végeztek. Kallódó versek feltárása mellett a költő életrajzának sok-sok adalé­kát is összegyűjtötték, meg­vetették alapjait egy későb­bi Juhász-monográfiának, a költői életmű, s az életrajz hiteles elemzésének. Mind­azt, amivel a kiadók és szer­kesztők Juhász Gyula életé­ben, és halála után is az irodalomtörténet adósai ma­radtak, Péter Lászlóék most végezték el. Világossá tet­ték a versek időrendjét, ke­letkezési körülményeit, ösz- szefüggésüket a XX. száza­di magyar líra forradalmá­val, művészi és szellemi megújhodásával. Az akadé­miai Juhász-kiadás külsősé­gei is szót érdemelnek. A három kötet szürke se- lyemripsz borítása, finom pa­pírja, betűtípusa és tördelé­se megörvendeztet minden bibliofilt. ÍRÁSBELI Az érettségiről szóló hír­adásban feltűnt, hogy a nyel­vi vizsga a sok évtizedes gyakorlatot követi: még mindig írásbeli. A diá­kok megadott idegen nyelvű szöveget fordítanak magyar­ra. Az érettségi tehát csak az úgynevezett passzív nyelv­tudást méri és minősíti, egy­általán nem buzdít a beszéd- készség fejlesztésére, a ta­nult nyelv praktikus alkal­mazására. Ez is az idegen nyelvek tanításának gyengé­jére figyelmeztet. A diákok — mintha még ma is holt­nyelvet tanulnának — legin­kább csak fordítgatnak, nyelvtanoznak, anélkül, hogy az elsajátított szavak, kifeje­zések és szabályok napi használatra alkalmas beszéd­készség kialakulását szolgál­nák. Az iskolareformnak a nyelvoktatást is meg kell szabadítania avult sémáitól. A cél: idegen nyelven beszél­ni tudó fiatalok nevelése. Ennek a célnak kellene a jö­vőben alárendelni az Idegen nyelvi érettségit is. MAXIMUM? Benedek István „Arany­ketrec” című könyve érdekes munka. Szerzője az elme­gyógyász szakértelmét és a tehetséges író készségeit egyesíti. Benedek leírja egy munkaterápiás- elmeosztály életét, a kísérletet, amely a hasznos tevékenység s a be­tegek iránti bizalom lélek­tani hatásával is gyógyítani próbál. Amíg az orvos szá­mol be tapasztalatairól, örü­lünk az élményszerző könyv­nek. Amikor azonban a szer­ző filozofálni kezd — ellen­érzéseink támadnak. Például ezeknél a mondatoknál is: „ ... a szabadság maximuma az, ha önnön körünkbe tel­jesen bezárkózunk és nem állunk szóba a világgal. Ne­héz dolog, még az őrültek is kevesen képesek rá. Pedig amint megszólalnak, rohamo­san zsugorodik a szabadsá­guk ... A katatóniás elmebe­teg, aki megtagadja a szót, a közlést, a tudomásulvételt, vagyis megtagad minden em­beri és társadalmi kapcsola­tot: a legkevésbé emberi, de egyben a ‘legszabadabb Vagyis: a társadalmi kapcso­latok tagadása és megszakí­tása, a szabadság feltétele. Vajon a tudományos világné­zet terjesztését vállaló TIT kiadója egyetért ezzel a gon­dolatmenettel? Dersi Tamás A vidéki színházak pro­dukcióit nyolc-tíz évvel ez­előtt országos seregszemlék bemutatóin ismerhette meg a fővárosi közönség. Ezek a fesztiválok túl sok pénzbe kerültek, de nemcsak anyagi szempontok indokolják el­maradásukat. Az egyenetlen színvonal, a jó együttesek és érdekes darabok iránti ér­deklődést is gyengítő rossz előadások tehertétele ugyan­csak gondot okozott. Nem le­het megkívánni valamennyi vidéki színháztól, hogy évről évre olyan produkcióval áll­jon ki, amely megkülönböz­tetett figyelemre érdemes. A fesztiválok rendszerének el­ejtésével épp ezért egyet is értünk. Szeretnénk viszont, ha a Művelődésügyi Minisz­térium intézményesen, szer­vezetten gondoskodna a leg­jobb, legérdekesebb vidéki előadások vendégszereplésé­ről. Igaz: a rádió, a televízió országos nyilvánosságot ad az erre érdemes műveknek. Mégsem elégít ki teljesen az éter nyilvánossága, hi­szen sem a hang-, sem a képközvetítés nem nyújt teljes értékű élményt. Jó volna eleven színpadon látni azokat a darabokat, amelyek kiemelkednek az átlagból. A legutóbbi hónapokban, he­tekben érdekes vidéki ma­gyar bemutatók hírg jutott el hozzánk. Fővárosi lapok méltatták Dévényi Róbert, László Anna, Mészöly Miklós drámáját, a pécsi Anouilh- bemutatót, s egyéb előadáso­kat. Miért ne lehetne megol­dani, hogy ezeket a műveket lássuk, halljuk Budapesten? Hátha egyszer megfordulna a dolog, s nem a vidék ven­ne át új magyar darabot fő­városi színházaktól, hanem fordítva. Közeledik az évad vége, a budapesti szezon már nem sok meglepetést ígér. Itt a jó alkalom, hogy a főváros vendégül lássa mindazt a 3SC;jSs.szépet, amivel a vidé­ki színházak gazdá|ftötták, a közelmúltban az egyetemes magyar színházi kultúrát. ÉLETMŰ Juhász Gyula verseinek három kötetben megjelent kritikai kiadása jelentős tu­dományos teljesítmény. A század egyik legjelesebb köl­tőjének teljes életműve csak most kerül hívei, olvasói elé. Ismeretlen versek, szö­vegváltozatok és pontos, em­lékidéző jegyzetek teszik érthetőbbé, jobban megkö­zelíthetővé Juhász líráját. A kiadást előkészítő sokévi munka Péter Lászlót, Ilia Mihályt és munkatársaikat dicséri. Valamennyien sze­gediek. A Juhász kritikai kiadás az első nagy vállal­kozás, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia tel­jes egészében vidéki egyete­mi-tudományos központ szakembereire bízott. A sze­IRNITANUL A 69 éves Domingo Leon építőmunkás írni tanul a 12 éves Lazaro Lopeztől. Papp Jenő, az MTI Foto főmunka­társa készítette ezt a kubai ké­pet, amely 9 másik felvételé­vel együtt, az első díjat kap­ta. a Kubában rendezett Né­pek Barátsága című fotópá­lyázaton. Az első díj egy hó napi kubai tartózkodást je lent. az oda-visszautazással együtt. Papp Jenő tegnap utazott el. Richter búcsúestje TEGNAP este az Erkel Színházban zongorázott Richter. A zenekari árokra dobogót eszkábáltak, bordó rongyokkal letakargatták, egy kopott kulisszával elha­tárolták, s a poros sivárság közepén elhelyezték a nem varázsos hangú zongorát, ö leült, játszani kezdett, és né­hány percen belül fény és ragyogás, pompa áradt szét a hatalmas termen — barokk pompa! Händel szvitjét puritán egyszerűen szólaltatta meg, mint egy mottót. A hallgatók ennek nyomán értették meg minden magyarázgatás nél­kül, hogy miből született a modem zene legsúlyosabb irányzata, a XX. századi új klasszicizmus. Sosztakovics hat prelúdiuma és fúgája, mintha közvetlenül a két és fél száz év előtti dallamokat folytatta volna. Nem német korállok, angol lantmelódiák anyagából születtek, hanem a szláv népdalok finom mo­tívumaiból. Nem is a porosz hercegi kastélyok, az egykori katedrálisok zsúfolt gazdag­ságára emlékeztettek, hanem a szerényebb, egyszerűbb, a nép józan mérsékletű ízlésén átszűrt barokk ablakdíszek, falusi kúriák és életörömet sugárzó festmények szépségé­re... Arra is csak egyik­másikuk. Mert az utolsó elő­játék vad ritmusaiból, s a fúga harsány kergetőzéséből már sem múlt, sem jelen muzsikájára nem gondoltunk — csak Richterre. A MŰSOR második részé­ben Prokofjevet játszott. A modem új klasszicizmus legkövetkezetesebb és leg­egyénibb hangú mesterét, akit sokszor hallunk már, de még mindig nem eleget. Igaz, hogy kevesellni csak ilyenkor támad igazán ked­vünk, ha Richter démoni szuggesztivitása kelti életre a műveit, ez az akadályt nem ismerő zongorázás, tökélete­sen megvilágító értelmezés, költői vallomássá magaso­dott előadóművészet. A negyvenes évek elején elkészült, valóban monumen- tääis Ágyúszonáta után, fél­órán át zúgott a taps, s köz­ben négy kis darabot játszott Richter ráadásként az ifjú Prokofjev első nagy szvitjé­ből, a 20 tételes Tovatűnő látomásokból. Ez a második félkoncert a modem zene legszebb propagálója volt. A KÉT HANGVERSENY után tovább utazik Richter, a világ minden részén vár­ják, hallani akarják. Mi is, még sokszor. Reméljük, hogy amikor Pesten átvezet az út­ja, mindig megáll nálunk egy-két estére. Fodor Lajos □ ERNSTER DEZSŐ, a Metropolitan kiváló művésze júniusban háromszor lép fel Budapesten az Operaházban, ahol 19-én a Varázsfuvolá­ban, 22-én a Fideliöban, 26-án pedig a Mesterdalno­kokban énekel. □ A NAPOKBAN ‘ több magyar művész — Borsos Miklós, Barcsay Jenő, Boldi­zsár István, Elekfy Jenő, Iván Szilárd, Imre István, Konecsni György, Csergezán Pál, Kórusz József, Bordás Ferenc és Aszódi-Weil Erzsé­bet *— utazik Olaszországba négyhetes tanulmányútra. Az olasz kultuszminisztérium a kiutazó művészeknek az ösz- szes olaszországi múzeumok és képtárak látogatására ér­vényes szabadjegyet bocsá­tott rendelkezésére. □ KOMOR VILMOS, Ope­raházunk karmestere nagy sikerrel vezényelte Berlinben a Metropol Színházban a berlini szimfonikus zenekart. A szólószámokat Radu Aldu- lescu kitűnő román hegedű- művész játszotta. □ ILLÉS ÁRPÁD festő­művész kiállítása május 3-án, pénteken nyílik meg a Fényes Adolf teremben. A megnyitóbeszédet László Gyula festőművész, egyete­mi tanár tartja. □ DE LULLO SZÍNTÁR­SULATA csütörtökön dél­után érkezik Moszkvából Bu­dapestre. A harmincnégy ta­gú olasz együttes szombaton este mutatkozik be a Petőfi Színházban. □ BAROSS GÁBOR kar­naggyal beszélgettünk: „Teg­nap érkeztünk haza a Tudo­mányegyetem ének- és zene­karával lengyelországi útunkról. Preklasszikus és modern művekből összeállí­tott műsorunkkal először a varsói zeneakadémia nagy­termében léptünk fel, igen nagy sikerrel. Szerepeltünk Varsó „Prága”-kerületében, egy hatalmas munkásklub­ban, közös műsorban a var­sói műszaki egyetem ének­és zenekarával, amely ősszel látogatásunk viszonzására Budapestre látogat”. Budapesti Diáknapok Május 19-én, a záróünnepségen, díszbemutatón szerepelnek a győztesek A KISZ Budapesti Bizottsága és a fővárosi tanács vb oktatási osztálya Budapesti Diáknapokat rendez. A műsorso­rozat első rendezvényére május 2-án kerül sor, a VIII. kerü­leti KISZ-bizottság Rákóczi téri nagytermében. A vers- és prózamondó diákok budapesti döntőjét rendezik meg itt. Május 5-én a KPVDSZ Jókai utcai színháztermében a szel­lemi vetélkedő budapesti döntőjét tartják, játékvezető: dr. Hársing Lajos. 6-án kerül sor a Budapesti Diáknapok szólis­táinak és zenekarainak budapesti döntőjére, a Rákóczi téren, 12- én pedig a Majakovszkij Művelődési Otthon nagytermé­ben rendezik meg a társastáncverseny budapesti döntőjét. 13- án kerül sor az énekkarok döntőjére a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium dísztermében, 15-én a Budapesti Diáknapok dön­tőbe került irodalmi és diákszínpadai mérik össze erejüket, ugyancsak a Rákóczi Gimnáziumban. A Budapesti Diáknapokon legeredményesebben szere­pelt vers- és prózamondók, zene- és énekszólisták, zeneka­rok, énekkarok, irodalmi és diákszínpadok díszbemutatóját a Budapesti Diáknapok záróeseményeként május 19-én, va­sárnap délelőtt rendezik meg, a Jókai Színházban. Százhar m inch<t rom előadás a Bartók Szabadtéri Színpadon Április 30-án, este hat órakor a Vasas Központi Művészegyüttes szimfonikus zenekarának hangverse­nyével nyitja meg idei évad­ját a lágymányosi Bartók Szabadtéri Színpad. Május elsején a Fővárosi Tanács szimfonikus zenekara ad hangversenyt, az esti órák­ban. Délelőtt gyermek ügyességi versenyt, majd bábszínházi előadást rendez­nek gyermekeknek, délután 4 órakor a KISZ Központi Művészegyüttese lép fel. A mozielőadások május 16-án kezdődnek. Elsőnek a Somerset Maugham Színház című regényéből készült Csodálatos vagy, Julia cí­mű osztrák—francia filmet mutatják be, Charles Boyer- val és Lilli Palmerral a fő­szerepekben. Június 8-án lesz az önálló esztrádműso- rok premierje, ekkor kerül sorra az Ugye, te is akarod című vegyes műsor, a leg­népszerűbb fővárosi színé­szek és énekesek fellépté­vel. A nyár folyamán ven­dégül látják a pécsi Nemze­ti Színházat a Pécsi Balett­együttes előadásával, továb­bá a Füredi komédiások cí­mű operettel. Ugyancsak vendégszerepei a lágymá­nyosi szabadtéri színpadon a békéscsabai Jókai Szín­ház, a Marion Delorme cí­mű színdarabbal. Lesz kü­lön operaest és operettest. Július 12-én mutatja be az ŐRI idei nagy kabarérevü- jét. A nyáron tíz gyermekelő­adásra is sor kerül a Bar­tók Szabadtéri Színpadon: az Állami Bábszínház ven­dégjátéka kedveskedik itt a kicsinyekhek. A nvár folya­mán a Bartók Szabadtéri Színpad 80 mozivetítést, s a többi rendezvényt is hozzá­számítva. összesen 133 elő­adást tart. színhazak kedd-szebdai MŰSORA: Operaház k.: Manón T escaut (7), sz.: A YValkür (H-bérlet, 9. előadás, 7). — Erkel Színház k.: Gajane (Jegyek nem válthatók, 7) , sz.: Bohémélet (2. bérlet, 9­előadás, 7)®— Nemzeti Színház k.: Galilei élete (7), sz.: Liliom- fi (7). — Katona József Színház az Ódry Színpadon k.: Kedves hazug (fél 8), sz.: Csend az ajtó mögött (fél 8). — Madách Szín­ház k.: ^Tanner John házassága (7), sz.: A rabló (7). — Madách Színház Kamaraszínháza k.: Vál­toznak az idők (7), sz.: Boldog­talanok (7). — Vígszínház k.: Ro­meo és Julia (7), sz.: Barátom, Harvey (7). Jókai Színház k.—sz.: Kakuk Marci (7). Petőfi Színház k.: Irma, te édes! (7), sz.: Li­liom (7). — Fővárosi Operett­színház k.—sz.: Luxemburg gróf­ja (7). — József Attila Színház k.“Sz.: Uvegfigurák (7). — Vidám Színpad k.—sz.: Kimegyünk az eleibe (fél 8). — Kis Színpad k. —sz.: Susmus (7). — Bábszínház k.: A császár új ruhája (de. 10), Csilicsala csodája (du. 3), sz.: A csodálatos kalucsni (du. 5). — Egyetemi Színpad k.: Fictus és Laodiké (7). — Bartók-terem k.: Az ezernevü lány (du. 3). — Ze­neakadémia k.: A Magyar Ka­marazenekar hangversenye (Ta­vaszi bérlet, G/3. előadás, fél 8). — Kamaraterem k.: Mező Lász­ló, Sziklai Erika és Jancsó Ad­rienne estje (fél 8). — Fővárosi Nagycirkusz sz.: A Szovjet Ál­lami Nagycirkusz vendégjátéka (Bemutató előadás, fél 4 és fél 8) . — Kamara Varieté k.—sz.: Minden nap vasárnap (6, fél 9, sz. du. fél 4-kor is). ELTŰNT EGY AUTÓ! 20 000 forint jutalom a nyomravezetőnek! I. díj: 5000 forintos autó-nyeremény betétkönyv Uj pályázat a Füles május 2-án megjelenő 18. számában

Next

/
Thumbnails
Contents