Esti Hírlap, 1963. május (8. évfolyam, 100-126. szám)
1963-04-30 / 100. szám
Emlékét a „derék katona“ őrzi Az éppen nyolcvan esztendeje született Jaroszlav Hasek — néhány kisebb elbeszélésen kívül — csupán egyetlen regényt írt, s azt sem tudta betegsége, szenvedései, korai halála miatt befejezni. Svejknek, a „derék katoná”-nak története azonban alig néhány esztendővel a regény megjelenése után klasszikussá nemesedett. A csetlő-botló, anekdotázó, kétbalkezes prágai kutyakereskedő világirodalmi hőssé lett. Jozef Svejk vonzó embersége az, amiért ez a távolról sem daliás külsejű regényhős odakerült az emberiség emlékezetének Pantheonjába. A prágai külváros fia a cseh nép melegszívű derűjét vitte bele „képzelete kedves gyermeké”-be, s ez az első világháború borzalmai ellen tiltakozó könyv vádirat lett minden hódító háború ellen. A nehéz életű Jaroslav Hasek korán eltávozott. Emlékét műve őrzi, a fényért csatázó, nagyszerű szatíra, a „Svejk“’. A. Beszélgetés Anday Piroskával A bécsi gyors mozdonya már indulásra kész a Keleti pályaudvar csarnokában. Egyik elsőosztályú fülkéjében búcsúznak a budapesti látogatásáról hazainduló világhírű énekművésznőtől, Anday Piroskától. — Ezekben a napokban egy berni zenei kongresszuson kellene részt vennem, de egy rokonom halálhíre Pestre hívott — meséli. Kezén két, feltűnően szép, kameolköves aranygyűrű villan meg: az egyikbe a bécsi Opera képmását, a másikba az R. A. monogramot vésték. Utóbbi a művésznő bécsi művésznevének Ronette Anday — rövidítése.'''*'’ . .'T’r — Tavaly ünnepeltem 40 éves művészi jubileumomat, és erre kaptam a két emlékgyűrűt, az Operától, illetve kollégáimtól. A jubileum után visszavonultam ... bár inkább csak elméletben, gyakorlatban gyakran fellépek még. És tanítók! Az elmúlt években kezdtem el több ország fiatal énekeseivel foglalkozni. — Ezúttal férjem nélkül voltam Budapesten, aki nem tud magyarul, s így kihasználva az alkalmat, csak prózai előadásokat néztem. Volt egy szép, zenei vonatkozású élményem Budapesten! Még tavaly, Bécsben, felhívta figyelmemet az ott járt Kodály Zoltán, hogy majd nézzek meg egy magyar zenei általános iskolát. Most meglátogattam a Lórántffy Zsuzsanna utcai gyerekeket, és mondhatom, ámuldozva hallgattam e nem muzsikus pályára készülő lányok és fiúk zenei és zeneelméleti tudását. Túlzás nélkül mondhatom, sok gyakorló operaénekes tanulhatna tőlük. VIDÁM PARK április 30-tól NAPONTA NYITVA Parknyitás: hétköznap du. 3 órakor vasárnap de. 10 órakor KULTURÁLIS JEGYZETEK Kiváncsi pesti ncsók — ruhása* fiulti verseinek új kiadása As írásbeli érettségi — irany ketrec és filazrófia A vidéki színházak produkcióit nyolc-tíz évvel ezelőtt országos seregszemlék bemutatóin ismerhette meg a fővárosi közönség. Ezek a fesztiválok túl sok pénzbe kerültek, de nemcsak anyagi szempontok indokolják elmaradásukat. Az egyenetlen színvonal, a jó együttesek és érdekes darabok iránti érdeklődést is gyengítő rossz előadások tehertétele ugyancsak gondot okozott. Nem lehet megkívánni valamennyi vidéki színháztól, hogy évről évre olyan produkcióval álljon ki, amely megkülönböztetett figyelemre érdemes. A fesztiválok rendszerének elejtésével épp ezért egyet is értünk. Szeretnénk viszont, ha a Művelődésügyi Minisztérium intézményesen, szervezetten gondoskodna a legjobb, legérdekesebb vidéki előadások vendégszerepléséről. Igaz, a rádió, a televízió országos nyilvánosságot ad az erre érdemes műveknek. Mégsem elégít ki teljesen az éter nyilvánossága, hiszen sem a hang-, sem a képközvetítés nem nyújt teljes értékű élményt. Jó volna eleven színpadon látni azokat a darabokat, amelyek kiemelkednek az átlagból. A legutóbbi hónapokban, hetekben érdekes vidéki magyar bemutatók híre jutott el hozzánk. Fővárosi lapok méltatták Dévényi Róbert, László Anna, Mészöly Miklós drámáját, a pécsi Anouilhbemutatót, s egyéb előadásokat. Miért ne lehetne megoldani, hogy ezeket a műveket lássuk, halljuk Budapesten? Hátha egyszer megfordulna a dolog, s nem a vidék venne át új magyar darabot fővárosi színházaktól, hanem fordítva. Közeledik az évad vége, a budapesti szezon már nem sok meglepetést ígér. Itt a jó alkalom, hogy a főváros vendégül lássa mindazt a 3SC.jSs,szépet, amivel a vidéki színházak gazdágították, a közelmúltban az egyetemes magyar színházi kultúrát. ÉLETMŰ Juhász Gyula verseinek három kötetben megjelent kritikai kiadása jelentős tudományos teljesítmény. A század egyik legjelesebb költőjének teljes életműve csak most kerül hívei, olvasói elé. Ismeretlen versek, szövegváltozatok és pontos, emlékidéző jegyzetek teszik érthetőbbé, jobban megközelíthetővé Juhász líráját. A kiadást előkészítő sokévi munka Péter Lászlót, Ilia Mihályt és munkatársaikat dicséri. Valamennyien szegediek. A Juhász kritikai kiadás az első nagy vállalkozás, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia teljes egészében vidéki egyetemi-tudományos központ szakembereire bízott. A szegedi kutatók példás munkát végeztek. Kallódó versek feltárása mellett a költő életrajzának sok-sok adalékát is összegyűjtötték, megvetették alapjait egy későbbi Juhász-monográfiának, a költői életmű, s az életrajz hiteles elemzésének. Mindazt, amivel a kiadók és szerkesztők Juhász Gyula életében, és halála után is az irodalomtörténet adósai maradtak, Péter Lászlóék most végezték el. Világossá tették a versek időrendjét, keletkezési körülményeit, öszszefüggésüket a XX. századi magyar líra forradalmával, művészi és szellemi megújhodásával. Az akadémiai Juhász-kiadás külsőségei is szót érdemelnek. A három kötet szürke selyemripsz borítása, finom papírja, betűtípusa és tördelése megörvendeztet minden bibliofilt. ÍRÁSBELI Az érettségiről szóló híradásban feltűnt, hogy a nyelvi vizsga a sok évtizedes gyakorlatot követi: még mindig írásbeli. A diákok megadott idegen nyelvű szöveget fordítanak magyarra. Az érettségi tehát csak az úgynevezett passzív nyelvtudást méri és minősíti, egyáltalán nem buzdít a beszédkészség fejlesztésére, a tanult nyelv praktikus alkalmazására. Ez is az idegen nyelvek tanításának gyengéjére figyelmeztet. A diákok — mintha még ma is holtnyelvet tanulnának — leginkább csak fordítgatnak, nyelvtanoznak, anélkül, hogy az elsajátított szavak, kifejezések és szabályok napi használatra alkalmas beszédkészség kialakulását szolgálnák. Az iskolareformnak a nyelvoktatást is meg kell szabadítania avult sémáitól. A cél: idegen nyelven beszélni tudó fiatalok nevelése. Ennek a célnak kellene a jövőben alárendelni az idegen nyelvi érettségit is. MAXIMUM? Benedek István „Aranyketrec” című könyve érdekes munka. Szerzője az elmegyógyász szakértelmét és a tehetséges író készségeit egyesíti. Benedek leírja egy munkaterápiás elmeosztály életét, a kísérletet, amely a hasznos tevékenység s a betegek iránti bizalom lélektani hatásával is gyógyítani próbál. Amíg az orvos számol be tapasztalatairól, örülünk az élményszerző könyvnek. Amikor azonban a szerző filozofálni kezd , ellenérzéseink támadnak. Például ezeknél a mondatoknál is: „ ... a szabadság maximuma az, ha önnön körünkbe teljesen bezárkózunk és nem állunk szóba a világgal. Nehéz dolog, még az őrültek is kevesen képesek rá. Pedig amint megszólalnak, rohamosan zsugorodik a szabadságuk ... A katatóniás elmebeteg, aki megtagadja a szót, a közlést, a tudomásulvételt, vagyis megtagad minden emberi és társadalmi kapcsolatot, a legkevésbé emberi, de egyben alegszabadabb Vagyis: a társadalmi kapcsolatok tagadása és megszakítása, a szabadság feltétele. Vajon a tudományos világnézet terjesztését vállaló TIT kiadója egyetért ezzel a gondolatmenettel? Dersi Tamás IRNI TANUL A 69 éves Domingo Leon építőmunkás írni tanul a 12 éves Lazaro Lopeztől. Papp Jenő, az MTI Foto főmunkatársa készítette ezt a kubai képet, amely 9 másik felvételével együtt, az első díjat kapta, a Kubában rendezett Népek Barátsága című fotópályázaton. Az első díj egy hónapi kubai tartózkodást jelent, az oda-vissza utazással együtt. Papp Jenő tegnap utazott el. Budapesti Diáknapok Május 19-én, a záróünnepségen, díszbemutatón szerepelnek a győztesek A KISZ Budapesti Bizottsága és a fővárosi tanács vb oktatási osztálya Budapesti Diáknapokat rendez. A műsorsorozat első rendezvényére május 2-án kerül sor, a VIII. kerületi KISZ-bizottság Rákóczi téri nagytermében. A vers- és prózamondó diákok budapesti döntőjét rendezik meg itt. Május 5-én a KPVDSZ Jókai utcai színháztermében a szellemi vetélkedő budapesti döntőjét tartják, játékvezető: dr. Hársing Lajos. 6-án kerül sor a Budapesti Diáknapok szólistáinak és zenekarainak budapesti döntőjére, a Rákóczi téren, 12- én pedig a Majakovszkij Művelődési Otthon nagytermében rendezik meg a társastáncverseny budapesti döntőjét. 13- án kerül sor az énekkarok döntőjére a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium dísztermében, 15-én a Budapesti Diáknapok döntőbe került irodalmi és diákszínpadai mérik össze erejüket, ugyancsak a Rákóczi Gimnáziumban. A Budapesti Diáknapokon legeredményesebben szerepelt vers- és prózamondók, zene- és énekszólisták, zenekarok, énekkarok, irodalmi és diákszínpadok díszbemutatóját a Budapesti Diáknapok záróeseményeként május 19-én, vasárnap délelőtt rendezik meg, a Jókai Színházban. Richter búcsúestje TEGNAP este az Erkel Színházban zongorázott Richter. A zenekari árokra dobogót eszkábáltak, bordó rongyokkal letakargatták, egy kopott kulisszával elhatárolták, s a poros sivárság közepén elhelyezték a nem varázsos hangú zongorát, ő leült, játszani kezdett, és néhány percen belül fény és ragyogás, pompa áradt szét a hatalmas termen — barokk pompa! Händel szvitjét puritán egyszerűen szólaltatta meg, mint egy mottót. A hallgatók ennek nyomán értették meg minden magyarázgatás nélkül, hogy miből született a modern zene legsúlyosabb irányzata, a XX. századi új klasszicizmus. Sosztakovics hat prelúdiuma és fúgája, mintha közvetlenül a két és fél száz év előtti dallamokat folytatta volna. Nem német korállok, angol lantmelódiák anyagából születtek, hanem a szláv népdalok finom motívumaiból. Nem is a porosz hercegi kastélyok, az egykori katedrálisok zsúfolt gazdagságára emlékeztettek, hanem a szerényebb, egyszerűbb, a nép józan mérsékletű ízlésén átszűrt barokk ablakdíszek, falusi kúriák és életörömet sugárzó festmények szépségére... Arra is csak egyikmásikuk. Mert az utolsó előjáték vad ritmusaiból, s a fúga harsány kergetőzéséből már sem múlt, sem jelen muzsikájára nem gondoltunk — csak Richterre. A MŰSOR második részében Prokofjevet játszott. A modern új klasszicizmus legkövetkezetesebb és legegyénibb hangú mesterét, akit sokszor hallunk már, de még mindig nem eleget. Igaz, hogy kevesellni csak ilyenkor támad igazán kedvünk, ha Richter démoni szuggesztivitása kelti életre a műveit, ez az akadályt nem ismerő zongorázás, tökéletesen megvilágító értelmezés, költői vallomássá magasodott előadóművészet. A negyvenes évek elején elkészült, valóban monumentális Ágyúszonáta után, félórán át zúgott a taps, s közben négy kis darabot játszott Richter ráadásként az ifjú Prokofjev első nagy szvitjéből, a 20 tételes Tovatűnő látomásokból. Ez a második félkoncert a modern zene legszebb propagálója volt. A KÉT HANGVERSENY után tovább utazik Richter, a világ minden részén várják, hallani akarják. Mi is, még sokszor. Reméljük, hogy amikor Pesten átvezet az útja, mindig megáll nálunk egy-két estére. Fodor Lajos □ ERNSTER DEZSŐ, a Metropolitan kiváló művésze júniusban háromszor lép fel Budapesten az Operaházban, ahol 19-én a Varázsfuvolában, 22-én a Fidelióban, 26-án pedig a Mesterdalnokokban énekel. □ A NAPOKBAN több magyar művész — Borsos Miklós, Barcsay Jenő, Boldizsár István, Elekfy Jenő, Iván Szilárd, Imre István, Konecsni György, Csergezán Pál, Kórusz József, Bordás Ferenc és Aszódi-Weil Erzsébet *— utazik Olaszországba négyhetes tanulmányútra. Az olasz kultuszminisztérium a kiutazó művészeknek az öszszes olaszországi múzeumok és képtárak látogatására érvényes szabadjegyet bocsátott rendelkezésére. □ KOMOR VILMOS, Operaházunk karmestere nagy sikerrel vezényelte Berlinben a Metropol Színházban a berlini szimfonikus zenekart. A szólószámokat Radu Aldulescu kitűnő román hegedűművész játszotta. □ ILLÉS ÁRPÁD festőművész kiállítása május 3-án, pénteken nyílik meg a Fényes Adolf teremben. A megnyitóbeszédet László Gyula festőművész, egyetemi tanár tartja. □ DE LULLO SZÍNTÁRSULATA csütörtökön délután érkezik Moszkvából Budapestre. A harmincnégy tagú olasz együttes szombaton este mutatkozik be a Petőfi Színházban. □ BAROSS GÁBOR karnaggyal beszélgettünk: „Tegnap érkeztünk haza a Tudományegyetem ének- és zenekarával lengyelországi útunkról. Preklasszikus és modern művekből összeállított műsorunkkal először a varsói zeneakadémia nagytermében léptünk fel, igen nagy sikerrel. Szerepeltünk Varsó „Prága”kerületében, egy hatalmas munkásklubban, közös műsorban a varsói műszaki egyetem énekes zenekarával, amely ősszel látogatásunk viszonzására Budapestre látogat”. Százharminchárom előadás a Bartók Szabadtéri Színpadon Április 30-án, este hat órakor a Vasas Központi Művészegyüttes szimfonikus zenekarának hangversenyével nyitja meg idei évadját a lágymányosi Bartók Szabadtéri Színpad. Május elsején a Fővárosi Tanács szimfonikus zenekara ad hangversenyt, az esti órákban. Délelőtt gyermekügyességi versenyt, majd bábszínházi előadást rendeznek gyermekeknek, délután 4 órakor a KISZ Központi Művészegyüttese lép fel. A mozielőadások május 16-án kezdődnek. Elsőnek a Somerset Maugham Színház című regényéből készült Csodálatos vagy, Julia című osztrák—francia filmet mutatják be, Charles Boyerral és Lilli Palmerral a főszerepekben. Június 8-án lesz az önálló esztrádműsorok premierje, ekkor kerül sorra az Ugye, te is akarod című vegyes műsor, a legnépszerűbb fővárosi színészek és énekesek felléptével. A nyár folyamán vendégül látják a pécsi Nemzeti Színházat a Pécsi Balettegyüttes előadásával, továbbá a Füredi komédiások című operettel. Ugyancsak vendégszerepel a lágymányosi szabadtéri színpadon a békéscsabai Jókai Színház, a Marion Delorme című színdarabbal. Lesz külön operaest és operettest. Július 12-én mutatja be az ORI idei nagy kabarérevüjét. A nyáron tíz gyermekelőadásra is sor kerül a Bartók Szabadtéri Színpadon: az Állami Bábszínház vendégjátéka kedveskedik itt a kicsinyeknek. A nyár folyamán a Bartók Szabadtéri Színpad 80 mozivetítést, s a többi rendezvényt is hozzászámítva, összesen 133 előadást tart. színházak kedd-szerdai MŰSORA: Operaház k.: Manon Tescaut (7), sz.: AlValkür (H-bérlet, 9. előadás, 7). — Erkel Színház k.: Gajane (Jegyek nem válthatók, 7) , sz.: Bohémélet (2. bérlet, 9-előadás, 7).— Nemzeti Színház k.: Galilei élete (7), sz.: Liliomfi (7). — Katona József Színház az Ódry Színpadon k.: Kedves hazug (fél 8), sz.: Csend az ajtó mögött (fél 8). — Madách Színház k.:Tanner John házassága (7), sz.: A rabló (7). — Madách Színház Kamaraszínháza k.: Változnak az idők (7), sz.: Boldogtalanok (7). — Vígszínház k.: Romeo és Julia (7), sz.: Barátom, Harvey (7). Jókai Színház k.—sz.: Kakuk Marci (7). Petőfi Színház k.: Irma, te édes! (7), sz.: Liliom (7). — Fővárosi Operettszínház k.—sz.: Luxemburg grófja (7). — József Attila Színház k.—sz.: Üvegfigurák (7). — Vidám Színpad k.—sz.: Kimegyünk az éleibe (fél 8). — Kis Színpad k. —sz.: Susmus (7). — Bábszínház k.: A császár új ruhája (de. 10), Csilicsala csodája (du. 3), sz.: A csodálatos kalucsni (du. 5). — Egyetemi Színpad k.: Firtus és Laodiké (7). — Bartók-terem k.: Az ezernevű lány (du. 3). — Zeneakadémia k.: A Magyar Kamarazenekar hangversenye (Tavaszi bérlet, 6/3. előadás, fél 8). — Kamaraterem k.: Mező László, Sziklai Erika és Jancsó Adrienne estje (fél 8). — Fővárosi Nagycirkusz sz.: A Szovjet Állami Nagycirkusz vendégjátéka (Bemutató előadás, fél 4 és fél 8) . — Kamara Varieté k.—sz.: Minden nap vasárnap (6, fél 9. sz. du. fél 4-kor is). ELTŰNT EGY AUTÓ! 20 000 forint jutalom a nyomravezetőnek! I. díj: 5000 forintos autó-nyeremény betétkönyv Új pályázat a Füles május 2-án megjelenő 18. számában