Esti Hírlap, 1963. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1963-06-01 / 127. szám
Rátermettség, tehetség, felkészültség A felsőoktatási intézmények új felvételi rendje A művelődésügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel és az országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben, szabályozta a felsőoktatási intézmények felvételi rendjét. Minden magyar állampolgár kérheti felvételét az általa választott felsőoktatási intézménybe, ha a felsőfokú tanulmányok folytatásához szükséges előképzettsége megvan, egészségi szempontból alkalmas és megfelel az életkor, illetve a munkaviszony szerinti feltételeknek. Felsőoktatási intézmények nappali tagozatára a 35. életév betöltéséig lehet jelentkezni. Korhatárra tekintet nélkül jelentkezhetnek az esti, valamint a levelező tagozatra olyan dolgozók, akik legalább másfél évet már munkaviszonyban, illetőleg termelőszövetkezeti tagként töltöttek. A katonai szolgálat idejét munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni. A felsőfokú tanulmányokhoz szükséges előképzettség az érettségi vagy képesítő oklevéllel tanúsított középiskolai végzettség, illetve bármely felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok sikeres befejezése. A felsőfokú technikumokba és a felsőfokú szakiskolákba jelentkezésnél megfelelő előképzettségnek számít a képzés szakirányával egyező szakmunkás-képesítés is. Hol kell jelentkezni A felvételi kérelmet — ha a jelentkező a középiskolát két éven belül végezte el, vagy nem állt munkaviszonyban, az iskolánál, egyébként a munkáltatónál kell benyújtani. A felvételi kérelmet az iskola, illetve a munkáltató köteles véleményezni, az illetékes felsőoktatási intézményhez továbbítani és a felsőoktatási intézménnyel közölt véleményéről a jelentkezőt írásban értesíteni. A munkáltató a felvételi kérelem továbbítását kizárólag esti, vagy levelező tagozatra jelentkezés esetén tagadhatja meg, és csak abban az esetben, ha a dolgozó továbbtanulása a vállalat, intézmény munkájában el nem hárítható zavart okozna. Erről a munkáltató — a kérelem benyújtásától számított nyolc nap alatt — az indokok megjelölésével a dolgozót írásban köteles értesíteni. A dolgozó a sérelmes intézkedés megváltoztatását a munkáltató felettes szervétől kérheti. " A felvételi vizsga Felsőoktatási intézmény hallgatójául, származásra va-ló tekintet nélkül — a nép- gazdaság szakember-szükség-letéhez igazodó felvételi létszámkereten belül — az a jelentkező vehető fel, akinek rátermettsége, tehetsége, felkészültsége és magatartása a felvételi követelményeknek megfelel. A jelentkezőt a felsőoktatási intézmény felvételi vizsgára hívja be. Ennek időpontjáról legalább nyolc nappal a kitűzött vizsgaidőpont előtt, írásban kell a jelentkezőt értesíteni. A felvételi vizsga szóbeli és írásbeli, vagy gyakorlati részből áll. A művészeti főiskolákon a felvételi vizsgát külön utasítás szerint folytatják le. A felvételi vizsgán a jelentkező rátermettségét, felkészültségét a képzés szempontjából alapvetően fontos két, vagy három tantárgyból kell megvizsgálni. Az egyes tárgyakból támasztott követelmények a középiskolában oktatott tananyagon túl nem terjedhetnek. A felvételi vizsga eredménye alapján a vizsgabizottság indokolt javaslatot tesz a jelentkező felvételére, vagy a felvételi kérelem elutasítására. A nappali tagozatra jelentkezők összpontszámának megállapításánál a felvételi vizsga tárgyaiból a középiskolai tanulmányokban elért eredményt és az érettségi (képesítő) eredményt is figyelembe kell venni; az e címen adható pontszám az elérhető összpontszám felénél több nem lehet. A felvételi vizsgán az előírt tárgyakból nem kell vizsgáznia az országos középiskolai tanulmányi verseny, a Kürschák József matematikai verseny, valamint az Eötvös Loránd fizikai verseny első tíz helyezettjének, ha olyan felsőoktatási intézménybe, karra, illetőleg szakra kéri felvételét, amelynek felvételi vizsgatárgyai között az a tárgy is szerepel, amelyben a helyezést elérte; továbbá azoknak a jelentkezőknek, akik felsőfokú végzettség alapján kérik felvételüket és korábbi felsőfokú tanulmányaikban a felvételi vizsga valamelyik tárgyából államvizsgát, záróvizsgát, vagy szigorlatot tettek. A versenyeken elért helyezés alapján megállapított mentesítés nem terjed ki azokra, akik középiskolai tanulmányaikat három évnél régebben fejezték be. A sorrend A felvételi bizottság a jelentkezőket — a megadott felvételi keretszámok figyelembe vételével —, a felvételi vizsgán megállapított összpontszámok sorrendjében köteles felvenni. A munkásmozgalom mártírjainak, a Magyar Szabadság Érdemrend és a Munkás- Paraszt Hatalomért Emlékérem tulajdonosainak gyermekeit, amennyiben a felvételi vizsgán megfeleltek, a sorrendre való tekintet nélkül fel kell venni. A nappali tagozatra felvételt kérő és azonos összpontszámot elért jelentkezők közül sorrendben elsőbbségben kell részesíteni a termelésben dolgozó fizikai munkások és parasztok gyermekeit, azokat, akik a középiskola elvégzése után legalább egy évet gyakorlati munkában töltöttek, s a sorkatonai szolgálatot teljesített fiatalokat, a leszerelésüket követő két éven belüli Az esti vagy levelező tagozatra felvételt kérő és azonos osztályzatot elért jelentkezők közül elsősorban azokat kell felvenni, akiknek munkakörük ellátásához a felsőoktatási intézményben megszerezhető képesítésre szükségük van. A felvételi bizottság határozatáról a jelentkezőt írásban értesíteni kell. A rendelet az elutasítás elleni fellebbezés lehetőségeiről is intézkedik. Pesti Krónika Vándorlás Mostanában ismét tanúja voltam a ruhák vándorlásának. Egy könnyű vasárnapon először a télikabátom vonult el, ormótlanul, a múlt téltől elvénhedve, éltes öregember, még ősz is, a globál, vagy mi az ördög, fehér hamva vállam, valami papírzsákba került, papírkoporsóba. Aztán sorra, vállfákon, elbágyadva, téli ruhák, téli holmik, hosszú ujjú ingek, sápadtan a sok mosástól, micsoda karaván — flanek pizsamák, harisnyák, a dumnám maga is, pedig, hogy oltalmazott az ő idejében. Néma elvonulás, persze, a holmik nem beszélnek. Jelezni azonban minden dolog tud: pontosan illusztrálják az időszerűtlenséget, ez az, amit megbámulok, ahogy indul, vonul a csendes zarándoklat egy távoli, a molyok ellen megrémített szekrénybe. Vannak, még sincsenek, különös állapot lehet az időszerűtlenség, nincs szerepük, nincs hivatásuk, nincs feladatuk, kimaradnakéletünkből, a szekrényajtók rájuk csapódnak, kattan a zár, kész. Éppen fordítva, mint a medvék: tavasztól kezdve alusznak, álomtalan álom, ilyen lehet a megszűnés. De milyen kár, hogy a tárgyak nem tudnak beszélni. Mi a véleménye rólam, társaimról a most eltávozott télikabátnak — vonalai őrzik formámat —, mi a véleménye arról, mikor oly nehezen furakodom vele az autóbuszba a sok havas kabát közé, mit tud rólam azonkívül, hogy mindig kitömöm zsebeit, kulcsok, kesztyűk, zsebkendő —, mi a véleménye a sötét öltönynek rólam, amikor nézegettem benne magamat a tükörben, vagyamikor végiguákoztunk, öltöny és én, a színházi előadást. A téli cipők, ha tudnának, menynyit beszélhetnének az utcákról, ahol a télen jártam, még pontosabban az együtt töltött időkről, amelyek egész egyszerűen eltűntek, ahogyan az emberek ideje eltűnik az általános időben. A tárgyak beszélnek? Gyenge írói képzelgés. Inkább csak ötletszerű vágy, bárcsak beszélnének! Mit csináltam, vagy mit nem csináltam egy bizonyos délelőttön, vagy délután, mit mulasztottunk, vagy mit követtünk el. Ismertem egy öreg nénit, évtizedeken át őrizgette menyasszonyi műcsokrát, fátylát, néha elővette, megmutatta, ilyenkor pontosan megidézte elsárgult fiatalságát, az eliramodott időt: Sári néni, hejh, mikor kendet még Sárikámnak, húgomnak nevezték! A művirág szirmai nehezen hullanak le — ez volt hát a csokor. Visszafelé pereg a naptár, visszafelé indulnak az esztendők, a nénike csokra előparancsolja azt a régi napot. Ha nem is tudja az időt percről percre, egy déli órát nagyon is: — Akkor indultunk az esküvőre... A csokor aztán visszakerül egy fiókba, vele együtt ötven esztendő, ötven tél, ötven nyár, ötven újév, szerelem, házasság, gyermekszületés és az öregség... De ez a nénike lírája, hadd maradjak én egyszerű holmijaim néma költözésénél, a téli vastag kesztyűnél, dermedt kezem egyelőre idejétmúlt védőszentjénél. Milyen nevetséges most a kesztyű, a májusba becsapó kánikulában, szinte vigyorgok rajta, őszintén hálátlan vagyok. Tudom, nem szép jellemvonás, de így van, most fölösleges, tehát nem érdekel. Vagy itt van — eltűnőben — ez a gyapjúsál. El se tudom mondani, hány gramm piramidon szedésétől mentett meg, hány tüsszögéstől, hány torokgyulladástól — el vele, látni sem akarom. A menet halad, semmi sem kerüli f el sorsát — ez különben általános tör- vény. A kucsma következik — hol van — az a bárány, melyik égi mezőn harap- dálja a füvet, miután kucsmám kedvéért levágták? A kucsmának is taka- rodnia kell — nyári jelmezbálba se jó, a most veszendő fürtjeimet viselem, amíg tartanak. Egy ilyen furcsa kucsma. Hó rakodott a tetejére, mint hegyek ormá-ára az örök fehérségnek, vonulj naf- stalinba, Ophélia, illetve kucsma. Persze, ha végiggondolom, amit most leírtam, azt hiszem, csacskaság minden ezt szóvá tenni. Hiszen bizonyos idők múltán a fordítottja történik, a nyári emlékeztetői vándorolnak el, milyen háíásan simulunk majd a gyapjúhoz, bé-lelt kesztyűbe bújunk és a többi. Jó, jó, tudom, de hol van még a holnapi hó! ” Az időszerűtlenség eleven megpillan- S tása azonban továbbra is, folyton, fog-lalkoztat. Milyen különös, igéző, lenyű- i göző, ha valami kiesik az időből, mint-ha nem is léteznék. Talán nevetséges- nek hat, mégis, függelékül elmondom még a zsírosbödön történetét. Szép, mély, kúp alakú, büszke piros zsíros- bödön. Aztán elhatároztuk: olajjal óvaskodunk ezután a koleszterintől, s a bő- 5 dönt gondosan becsomagoltuk, félreál lítottuk egy kamrai polc tetejére. Na- 5 lünk örökre időszerűtlen lett, kimúlt, s a gyakorlatban már nem létezik, nincs ideje, kora, rendeltetése, csak van, ön- ? magában, hozzáfűződő idő nélkül. Ele- £ ven nemlétezés, nincs körülötte mon- £ dat, elhatározás. Ha — remélem, sokára — egyszer meghalok, valami örökösöm megkapja a könyveimet, képeimet — a zsírosbödönszel. De akkor már én is időszerűtlen leszek, jelen- és jövőtlen. Bodó Béla . Megkezdték az őrszentmiklósi gáztároló feltöltését Néhány hete megkezdték az őrszentmiklósi föld alatti természetes tárolóban a zalai földgáz tárolását. Jelenleg már egymillió köbméter a tárolt földgáz. Ezzel a gáztartalékolással készülnek fel a téli csúcsfogyasztásra. A múlt télen volt nap, amikor 1 millió 450 ezer köbméter gáz fogyott Budapesten. A jövő szezonban 1,6 millió köbméter csúcsfogyasztásra számítanak. Ilyen sok gáz szolgáltatásához újabb földgázbontó építésére és üzembe helyezésére van szükség. Óbudán már épül az új földgázbontó, és decemberig elkészül. Az új földgázbontó berendezés naponta 300 ezer köbméter városi gázt állít majd elő, részben az Őrszentmiklóson tartalékolt földgázból, részben a dél-zalai olajmezőkről távvezetéken közvetlenül érkező földgázból. A két évvel ezelőtt megépített albertfalvai földgázbontó naponta 200 ezer köbméter gázt szolgáltat, segíti Budapestet Dunaújváros is, ahonnan folyamatosan napi 300 ezer köbméter gáz érkezhet, de a múlt télen előfordult, hogy 395 ezer köbméter gázt is átadott Dunaújváros. A jövő fűtési szezonra tehát jól felkészülnek. 1964 végén Budapestre érkezik a hajdúsági földgáz is, elkészül a távvezeték, addig megépítik a főváros körül az úgynevezett keleti körvezetéket is. Ez északon Óbuda fölött, délen Hárosnál csatlakozik majd a zalai gázvezetékhez. Azt tervezik, hogy Budapest keleti részén 10— 15 nagyfogyasztó ipari üzemnek, továbbá a csepeli gyárnak külön vezetékeken földgázt adnak. Az üzemeknek földgázfogyasztásra való áttérése révén évi 62 millió köbméter városi gáz szabadul fel, tehát naponta mintegy 200 ezer köbméterrel több városi gáz áll majd az egyéb fogyasztók rendelkezésére. A keleti földgáz-körvezetéket, valamint a vezetékleágazásokat most tervezik, s a jövő évben a vezetékeket megépítik. Arra számítanak, hogy 1965 második felében a hajdúsági földgázt már használni lehet a budapesti ipari üzemekben. Albertfalván a vízgőzös földgázbontó mellett benzinbontót is építenek. A benzinbontó benzinből készít városi gázt. A jövő évben megkezdik a benzinbontó beruházási munkáit. Az év végéig az őrszentmiklósi föld alatti tárolóban négy és fél millió köbméterre növekszik a földgáz mennyisége. Jelenleg 20 atmoszféra nyomással töltik a föld alatti tárolót. Pakots György A fűtési idényig négy és félmillió köbméter gázt tartalékolnak * Új földgázbontó Óbudán, benzinbontó Albertfalván HÉTVÉGE (Kiss Attila rajza) Társadalmi munkahivatali időben Színházjegyünk volt tegnapelőtt, de egy váratlan rokoni látogatás tönkretette a szépen eltervezett estét. Felhívtam ismerőseimet: elmennének-e. Boldogan — válaszolta Icu, a feleség. — Gyuri úgyis ma társadalmi munkában van, a gellérthegyi jubileumi parkot építi, jólesik majd neki egy kis kikapcsolódás. — Nem értek oda hét órára, ha Gyuri társadalmi munkára ment! Fél ötig dolgozik, utána a Gellérthegyre megy kapálni, ásni, ez legalább két óra... — Ó, te naiv! — nevetett fel Icu. — Honnan veszed, hogy fél öt után megy parkot csinálni? Kettőkor kivonul a fél vállalat, imádják a társadalmi munkát! Mindenki ott van, osztályvezetők, mérnökök, különösen akkor mennek szívesen, ha Gyuri is ott van. Istenien érzik magukat olyankor, bolondoznak, játszanak, ötkor aztán lelépnek. Képzeld — csicsergett tovább —, Gyuri munkáját a múltkor négy forintra becsülték fel óránként. Rettenetesen meg volt sértve, főkönyvelő létére... Hogy az ő igyekezete csak ennyit ér!... Jót mulattunk rajta, mondanom sem kell. — Ez nem társadalmi munka — értetlenkedtem tovább. — Hivatali idő alatt... — A fő az, hogy a parkot építik, nem? Jóval kevesebbe kerül így a fővárosnak, nem kell munkabért fizetnie. Hát nem érted? Jóval kevesebbe kerül a park a fővárosnak. Ez talán igaz. ^ S. György főkönyvelő fizetése háromezer forint felett van havonta. Vajon hány S. György megy hivatali órák alatt parkot építeni — „ingyen”? L. Vasárnap du. 2 órakor GALOPPVERSENY ASTORIA GRILLO Kovács Andor jazzegyüttes a TÁNC este 10 órától