Esti Hírlap, 1963. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1963-08-01 / 179. szám

... az élet fokozatosan visszatér a váró sba. A piacon már vásárolható paradicsom és más zöldség. 5192 közlekedési baleset • Gyorshajtők Ittas sofőrök • Figyelmetlen gyalogosok A gyermekbalesetek Százezer jármű robog a pesti utcán Egy sokat mondó számadat a Belügyminisztérium augusz­tus 10-én kezdődő közlekedé­si kiállításról: Budapesten 1938-ban 16 430 járművet tartottak nyilván, 1962-ben már 97 871-et, vagyis a gép­jármüvek száma megközelí­tette a százezret. A rohamosan fejlődő közle­kedés már csak a közlekedé­si szabályok megtartásával lehet biztonságos, de a köz­lekedési szabályokat — ép­pen ezt igazolja a kiállítás — sem a gépjárművezetők, sem pedig a gyalogosok több­sége nem tartja meg. Néhány adat a múlt éti baleseti statisztikából: 1962-ben a fővárosban 5192 közlekedési baleset volt, 938- cal több mint 1961-ben. A halálos balesetek száma 177, a súlyos baleseteké 1118 — valamennyinél emelkedés ta­pasztalható az előző évhez képest. A statisztikai adatok szerint gyalogosok, utasok hibája, fegyelmezetlensége 1961-ben 39,8 százalékban idézett elő bdlesetet, gépjár­művezetők az esetek 60,2 szá­zalékában okoztak balesetet. Ez a szám 1962-ben némileg változott: a gyalogosok óvatosabbak lettek, a hibájukból előidé­zett balesetek száma 3,4 százalékkal csökkent; a gépjárművezetőknél vi­szont ugyanennyivel növe­kedett. 1962-ben a gépjárművek­nél a legtöbb közlekedési balesetet — 1381-et — sze­mélygépkocsi idézte elő. Má­sodik helyen — 1079 bal­esettel — a tehergépkocsi, majd a motorkerékpár, a vil­lamos, illetve az autóbusz áll. A trolibusz statisztikája a legkedvezőbb: „mindössze” 113 baleset. Érdekes és tanul­ságos a balesetek óránkénti megoszlása. A nap huszon­négy órájából hajnali négy órakor történik a legkeve­sebb — 19 — baleset. A to­vábbiakban fokozatos emel­kedés tapasztalható: reggel hét órakor már 273, tíz óra­kor 303, tizenegy órakor 327 baleset történik. A csúcs dél­után két órakor kezdődik 371 balesettel, ez a szám óráról órára emelkedik. Dél­után háromkor " 364, négy órakor pedig 418 — ekkor a legmagasabb — baleset kö­vetkezik be. A balesetek száma ezután csökken, de az esti órák még veszélyesek. A statisztikai adatok szerint este nyolc órakor 287 bal­eset történt. A baleseti cso­mópontokat vizsgálva a számadatok érdekes képet mutatnak. Legkevesebb a baleset a XVI. kerületben: mindösz- sze tizenhat. A legtöbb a Vili. kerületben: 550, a XIII. kerületben 451 és Zuglóban 411 baleset. A baleseti gócpontok: a Moszkva tér és környéke, a Kosztolányi Dezső tér és a Móricz Zsigmond körtér, a XIII. kerületben a Béke tér környéke, valamint az Üllői útról kifelé haladva az útke­reszteződések. A gépjárműveknél a legtöbb balesetet 1962- ben a követési távolság meg nem tartása idézte elő. A KRESZ 58. paragrafusá­nak megsértése 371 — köny- nyebb-súlvosabb — balesetet okozott. Változatlanul egyik legveszélyesebb baleseti for­rás a gyorshajtás, még min­dig igen sok gépjárművezető tekinti versenypályának az úttestet. Az eredmény: 341 baleset. Ez a szám már azért is rendkívül figyelemre mél­tó, mert a tapasztalat szerint a gyorshajtás okozta közleke­dési balesetek túlnyomó többsége halálos, vagy súlyos sérüléssel végződik. A gon­datlan vezetés fogalmába sok minden beletartozik. A veze­tő másfelé figyel, vagy — amint a kiállítás tablói szem­léltetik —, éppen az utasok zavarják a vezetőt. Nos: 1962-ben 377 közlekedési baleset oka volt a gondatlan vezetés. Pedig a közlekedési baleset egyáltalán nem törvényszerű. A kiállítás követendő példá­nak állítja Berényi József többszörösen kitüntetett gép­kocsivezető fegyelmezettsé­gét, óvatosságát: több mint 300 ezer kilométert vezetett baleset nélkül. Közismert tény, hogy a szeszes ital hatására romlik az érzékelés képessége, a reflexműködés. Az alkohol a gépjárművezetőnek talán legnagyobb ellensége, sokan mégsem veszik komolyan. Az ittas vezetés 1962-ben 161 — többségében súlyos — köz­lekedési balesetet idézett elő. A gyalogosoknál változatla­nul az úttesten való figyel­metlen áthaladás okozza a legtöbb balesetet, 1962-ben 760-at. A KRESZ 42. paragrafusá­nak — „mielőtt a gyalogos az úttestre lelép, köteles kö­rülnézni” — megsértése na­ponta szedi áldozatait, a gya­logosok mégsem tanulnak. Nem kevésbé veszélyes a járművekre való fel- és le- ugrálás, a lépcsőn utazás: 1962-ben 293-baleset történt' miattuk. Aggasztó a gyer­mekbaleseti statisztika is; 1962-ben 440 gyermeket ért közlekedési baleset: 16 meg­halt, 92 súlyosan, 332 köny- nyebben megsérült. A gyer­mek nem ismeri a reá lesel­kedő veszélyt; éppen ezért a szülők, pedagógusok, gép­járművezetők elsőszámú feladata megóvni a gyer­meket a balesetektől. A kiállításon ötletes szem­léltetőeszközök, tablók,- fény­képek, közlekedési kisfilmek. automaták ismertetik meg a látogatókkal a szabálytalan közlekedés veszélyeit, (b. 1.) ............................................................................. . ..............* * Pesti nők előnyben — a mwikaRözvcí ítónél Jövő évi színházi tervek Budapesten tartják a szocialista országok zeneszerzőinek kongresszusát A perek hónapja Rómában Beszélgetés az Újpesti Dózsa új edzőjével A Meteorológiai Intézet előzetes előrejelzése péntek estig: Kevés felhő, meleg idő, legfeljebb néhány he­lyen zápor, zivatar. Mérsé­kelt szél. A várható legma­gasabb nappali hőmérséklet pénteken 27—29 fok között. Budapesten csütörtökön dél­előtt a hőmérséklet 26 fok. Kubai lap a szovjet segítségről A Revolucion című kubai lap „A Szovjetunió testvéri segítsége” címmel vezércikk­ben méltatja a Kubának nyújtott szovjet támogatást. A szovjet segítséggel épülő gyárak és bányák — mutat rá a Revolucion — a kubai nép tulajdonát képezik. Az amerikai monopolisták vi­szont segély ürügyén a világ különböző részein kizsákmá­nyolják a dolgozók munká­ját és a nemzetgazdaságokat. Harriman sajtóérteheslete az atomegyezmén yről, a megnemtámadási szerződésről, a szovjet javaslatokról Képek az éleírekelő Skopjéból Washington, augusztus 1. Szerdán a washingtoni saj­tóklubban Harriman, az Egyesült Államok külügy­miniszter-helyettese, a moszkvai tárgyalásokon részt vett amerikai küldöttség ve­zetője találkozott az ameri­kai és a külföldi újságírók­kal. A sajtóértekezlet óriási érdeklődést keltett. „Jó ez a szerződés — mondotta Harriman. — Min­den paragrafusa pontos és világos.” Első lépés ez ahhoz, hogy elkerülhessük a termonuk­leáris háborút, és ellenőrzést teremthessünk a nukleáris fegyverzet fe­lett. Hangsúlyozta, hogy sem a szovjet nép, sem vezetői és személy szerint Hruscsov, nem akarnak nukleáris há­borút. Hruscsov utol akarja érni az Egyesült Államokat, de nem akar háborút. „Hrus­csov őszinte volt, amikor a Pravdának és az Izvesztyijá­nak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az atom­fegyver-kísérletek eltiltásáról szóló szerződés első lépés a többi probléma megoldása felé”. — mondotta Harri- man. A szerződésnek az Egye­sült Államok katonai erejé­re és biztonságára gyakorolt befolyását érintve, Harriman hangsúlyozta, hogy mindkét félnek elegendő nukleáris fegyvere van a másik megsemmisítéséhez. Ebben az értelemben — fűz­te hozzá — a szerződés nem csorbítja katonai erőnket, bár be kell ismerni, hogy az atomfegyverzet bizonyos te­rületein, például a rakéták kapacitását illetően, a Szov­jetunió megelőzi az Egyesült Államokat. Ez azonban nem jelenti azt, mintha az Egye­sült Államok teljes egészé­ben lemaradt volna. Harrimant megkérdezték, hogy milyen összefüggés van az atomfegyver-kísérletek el­tiltásáról szóló szerződés, va­lamint a NATO és a Varsói Szerződés tagállamainak megnemtámadási egyezmé­nye között, amelyet a Szov­jetunió javasolt. A külügy­miniszter-helyettes megje­gyezte, hogy „ez két külön­böző dolog", és bár a meg­nemtámadási egyezmény megkötése „nehéz feladat”, ez lesz a következő lépés a további tárgyalásokon, mint ahogy azt a moszkvai eszme­cseréről szóló záróközlemény kimondja. S ez — Francia- ország részvétele nélkül is megoldható. Milyen további lépések várhatók és mikor? — kér­dezték Harrimantőí. „Nem vagyok próféta — válaszolta —, de világos, hogy a Szov­jetunió nagyobb stabilitást szeretne elérni Európában." Felhívta a figyelmet arra a szovjet javaslatra, hogy köl­csönösen teremtsenek ellen­őrző-állomásokat a váratlan támadás elhárítására. Az amerikai gazdasági élet kibírja-e a leszerelést? — kérdezték Harrimant. „Nem­csak hogy kibírjuk, de elő­nyökhöz is juthatunk a le­szerelés által — válaszolta. — Nálunk még sok ember életszínvonala alacsony, amin segíteni kell.” Harriman emlékeztetett 1945-ben tett kijelentésére, amikor mint moszkvai nagy­követ azt mondotta, hogy az Egyesült Államok és a Szov­jetunió céljai egymással ki- békíthetetlenek, de mindkét országnak meg kell találnia valamilyen módot, hogy együtt élhessenek ezen a bolygón. Vérátömleszlést kap a földrengés egyik sebesültje, de ... (MTI Külföldi Képszolgálat)

Next

/
Thumbnails
Contents