Esti Hírlap, 1963. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1963-08-01 / 179. szám

A pesti nők előnyben A vidékiek feláramlása ■ Az idősebbek foglalkoztatása A főváros munkaerőgondjai Tavaly óta több mint 24 ezer fővel gyarapodott a budapesti vállalatok dolgozóinak száma. A Fővárosi Tanács munkaügyi osztályának most elkészült jelentése szerint aránylag legnagyobb a növekedés az építkezéseken — mégis itt van nagy hiány munkásokban. A kereskedelemben egy év alatt 5300 fővel nőtt a létszám — ez az adat is tükrözi a törekvéseket, hogy állandóan javítsák a lakosság ellátását. Az iparban 1963 második negyedében 12 200 fővel többen dolgoztak, mint tavaly ilyenkor. Az alkalmazottak száma gyorsabban növekedett, mint a munkásoké. HAZAKÖLTÖZŐK Továbbra is jelentős a vidékiek feláramlása. A közvetítőkben a munkát kereső vidéki férfiak száma ugyan csökkent, de a nőké emelkedett. A férfiak közül többen, főként a szállásokon lakók, visszatértek falujukba. Megerősödtek a termelőszövetkezetek, kedvezőnek ígérkezik a termés, s a vidéki építkezések is vonzzák az embereket. Viszont a Pesten már elhelyezkedett vidékiek 69,9 százaléka férfi. Az újonnan felvett vidéki nők 89 százaléka a környékről jár be, a férfiaknak csak 48 százaléka. A vidékiek főként az építkezéseken, a Csepel Vasműben, a Ganz-MÁVAG-ban, s a textiliparban kaptak munkát. 51 SZÁZALÉK Sok fővárosi vállalatnak változatlanul egyik legnagyobb gondja a munkaerőhiány. Nemcsak az építkezéseken, hanem a vasiparban is. Főként lakatosokat és forgácsoló munkásokat keresnek. A vállalatok túlórákkal igyekeznek enyhíteni nehézségeiken, s tapasztalható az is, hogy egyes munkákat kiadnak más üzemeknek, vagy szövetkezeteknek. Kétségtelen, hogy ezek a megoldások rontják a vállalatok gazdaságosságát. A munkaerőhiány a feláramlás legfőbb mozgatója, a vállalatok mindenekelőtt vidékiek felvételével akarják csökkenteni gondjaikat. Tapasztalni lehet azonban más törekvéseket is. Az üzemek átszervezik a munkát és olyan helyekre, ahol eddig férfiak dolgoztak, igyekeznek nőket alkalmazni , ha a feltételek megfelelnek a nőknek. Soha nem volt ilyen kedvező a pesti nők elhelyezkedési lehetősége. Bizonyítja ezt az is, hogy kevesebben jelentkeznek a közvetítőnél, s jobban válogatnak a helyekben is. Ezért azután több vidéki nőt voltak kénytelenek kiközvetíteni. A nők bevonása az iparba különben az egyik legnagyobb tartalék. Jelenleg ugyanis a pesti nőknek csak körülbelül 51 százaléka dolgozik. A vállalatoknál igen tanulmányozták azt is, hogyan lehetne az idősebbek foglalkoztatásának arányát növelni. Hogy erre van lehetőség, azt mutatja a következő adat is: az öregek és a csökkent munkaképességűek részére kijelölt helyek tíz százalékán fiatalok és erejük teljében levő emberek dolgoznak. A munkaügyi szervek vizsgálatainak legfőbb tanulsága, hogy a munkaerőhiány okozeltérőek az arányok. A Duna Cipőgyárban a dolgozóknak 66 százaléka, a Beloianniszban 53 százaléka, a Kőbányai Gyógyszergyárban 48 százaléka, az Egyesült Gyógyszergyárban pedig 22 százaléka nő. A vizsgálatok megállapították, hogy a munkát kereső nők 85 százaléka nyolcórás elfoglaltságot akar és csak 15 százalék kért 4-6 órás elfoglaltságot. Ja gondokat a hagyományos módon már nem lehet megoldani. A munkát kereső vidéki férfiak száma jelentősen csökkent és további csökkenés várható. A nők fokozottabb munkába állítása sokat javíthat a helyzeten, de mind sürgetőbb, hogy a vállalatok nagyobb gondot fordítsanak a gépesítésre, mindenekelőtt a nehéz munkák gépesítésére. (aczél) MÁR NEM LEHET A HAGYOMÁNYOS MÓDON ian egy szép mondatom a részedre. — Összetett nem lehet, tudod, mit gyűjtök. Egy mondat Róluk. De minden benne legyen. — Ez olyan. De előbb a történetet foglalatnak, úgy tesszük majd bele a követ. — Mondhatod. — Tudod, nem is volt az szerelem. Nem a nagy kaland, amolyan mezei sörétezés. Asszony, még nem is az a boldogtalan, aki megértő szívet keresve, csal: madárka, veréb, a márciusi napsütésben fürdik, verdes a langymeleg, csillogó porban. Szép sem volt. Egyszer barátaimmal mentem a Váci utcán, róla hencegtem — „nem vörös, rőt a haja, mint mikor a kandallóban a tűz parázslik” — s ahogy beszéltem, jött velünk szemben, s köszönnöm kellett. Ki ez? — kérdezték a fiúk. Ő. egy ismerős, a húgom kolléganője, nyelveket tanít. Merthogy nem vállalhattam ott, a Váci utcán, de beszélni kellemes volt róla. Ilyen volt ez a kapcsolat. Többször el is határoztam, hogy kihúzom nevét végleg noteszemből és szívemből. De erre sosem került sor. Mert nemcsak ilyen dőlt. Úgy nézett, mint egy őzike. Riadtan, odaadóan jött, szökött a nap váratlan óráiban, akár a régi pesti regények hősnői. Egy mai Aranykéz utcai ezüstmívesnő. Számon tartotta a barátság minden dátumát; ellenőrzött, visszakérdezett, ajándékot küldött, meglepetést készített, meglepetést várt; a hűség, asszonyiság, szerelem dramaturgiája a kisujjában volt. Egyszer Tihanyban találkoztunk. A Sport teraszán a társaság, a férje, zene, pohárcsengés — fogja a kezem, és húz, leszaladunk a partra. Szemben Füred fényes, a füredi mólón a jelzőlámpa kigyúló-hányó vörös pillantása. „Tudod mit? — mondja. — Legyünk mi egy külön part, egy külön lámpa.” „Miket beszélsz?” „Azt úgy kell csinálni — persze, csak ha igazán szeretsz —, hogy egyszerre hunyjuk be a szemünket, pont akkor, mikor Füreden a lámpa kigyullad, És egyszerre nyitjuk ki, éppen akkor, mikor a füredi elalszik. Sosem szabad a füredit látnunk, csak az éjszakát. Ha jól csináljuk — ez a próba —, akkor külön part, külön világ vagyunk.” Nyitogattam, csukogattam a szemem, de sosem sikerült elkapnom a szerelem éjsötétjét. „Na, sikerült?” — kérdezte. „Igen.” „Nekem is” — és hozzám simult és húzott, szaladt is már velem vissza, a teraszra, a férjéhez, a társasághoz. Madárka volt, veréb, verdesett a langyos porban, aztán csírra, felreppent. „Jaj, szaladok is haza”, és szaladt a boltba, haza, valamit hirtelen kisütni, vacsorát adni. Aztán végre, még az év elején, elutazott. Több ezer kilométer, külföld, hathónapos távollét, legalább végleg lezáródik ez az ügy. De az utolsó percben is remekelt még. Lábadozó beteg voltam, délutáni álomból csengetett fel. „Hallod?” „Mit?” „A bugást. Itt vagyok a repülőtéren. Indulok. Egy percem van még hátra.” És valóban hallottam valamiféle berregést, propellerzúgást. „Jó utat!” „Csak ezt tudod mondani? Nem hallod a gépeket? Már csak fél percem van. Az utolsó pillanatban is csak rád gondolok. Már csak tíz másodperc. Szeretsz?” Remek munka volt, még ha játékboltból is vette a propellert, s azt búgatta is a fülkében, akkor is. De hát elutazott. .. Egy hétig rá sem gondoltam. Második héten kérdezgettem: „Van postám?” Na, hál’ istennek, nincs — sóhajtottam —, csak ne is legyen. Harmadik héten nyugtalankodtam: mi lesz már? Aztán találkoztam a férjével. Boldogan mesélte: „Végre írt a kislány! Egyelőre csak egy lapot, de eddig annyi idejük sem volt, hogy lélegzetet vegyenek.” „Mikor jött a lap?” „Tegnap.” Akkor jó! És feszített a férfigőg, az ökörbüszkeség: szegény férj! Ő egy lapot kap,pott. Ez természetes is. De holnap! Holnap nekem egy nyolcoldalas levél érkezik. Nem érkezett. Sem más- nap, sem második hónap. Nyár volt, ismét találkoztam a férjjel. Már én kérdeztem:' na, ír már rendesen a kis, lány? „Ó, már rendszeresen érkezik a posta! Rengeteg a dolguk, de azért minden hé, ten hosszú levélben beszámol.” " Fájt, dühvel: sosem tud-1 juk a magunk meg csőlátását, megbocsátani, még ha a csa- 1 lás a saját férjjel történik is. Rágott, feszített, hogy mer, rám nem gondolni! Egyetlenegyszer sem írt. De az idő, meg, mondom, nem volt ez szerelem ... Most aztán hazajött. Je- lentkezett. Az első nap fel- hívott. És most jön az a mon- dat, amiért ezt a semmi-tör-,ténetet elmeséltem. Mit gon'dolsz, hogy kezdte mindezek után, mi volt az első monda- ~ ta? ’ Oly gyönyörűen ő volt! ” így kezdte: „Mondd, meg-* csaltál?” ( Kőbányai György ) Összetett mondat nem lehet... Egységesen szabályozták a budapesti munkaközvetítők működését Tegnapi számunkban jelentettük, hogy ma megnyílik a pesterzsébeti új munkaközvetítő iroda, ez a nyolcadik ilyen intézmény fővárosunkban. A Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának munkaügyi osztálya elkészítette az irodák működésének egységes szabályzatát. Rendszeres kapcsolatot tartanak a működési területükön levő vállalatokkal, tájékozódnak a munkalehetőségekről, s az üzemek igénylései alapján közvetítik ki az elhelyezést keresőket. A munkaközvetítő irodák a legmesszebbmenőkig szorgalmazzák a nők fokozottabb elhelyezését, s hasonló figyelmet fordítanal arra, hogy az iskolából kikerült fiatalok minél előbb megfelelő álláshoz jussanak. A kirendeltségek összeköttetésben állnak a területükhöz tartozó iskolák igazgatóival, s esetenként tájékoztatják őket a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeiről. Az irodák a munkát keresők részére naponta, félfogadást tartanak: szombaton 8 órától 11 óráig, más munkanapokon 8 órától 13 óráig. LASSÚ AZ ÉTTERMI KISZOLGÁLÁS — Mi volt kérem? — Egy óra kiesés, a termelésből. Kallus rajza HAJNALI KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS Senki se tiltakozik, hogy ezt a megállót áthelyezzük! (Szűr-Szabó rajza) TUDÓSOK, KUTATÓK MŰHELYÉBEN Gép végezze az adminisztrációt NYELVÉSZET, BIOLÓGIA, ORVOSI DIAGNÓZIS - MATEMATIKÁVAL FORDÍTÓGÉP • IGAZGATÁS ÉS GAZDASÁGTERVEZÉS Teremnyi gép: mindjárt az ajtónál kezdődik, s felmagasodva a mennyezetig, vége a túlsó falba ütközik. Ezüst színű, oldalán huzalkötegek, testét millió pontocska borítja, amelyek valamelyike felfelvillan, pirosan világít, aszerint, milyen utasítást kap, két egyetemista lány próbálgatja most rajta ismereteit. Ez a jövő, a kibernetika, az elektronikus számológép. Minden matematika? A fiatal tudomány művelőinek székhelyén vagyunk, az Akadémia Számítástechnikai Központjában, ahol Frey Tamás kandidátus, az igazgató ontja elém a csodálatos lehetőségeket. Fekete tábla az igazgatói íróasztal felett, rajta képlet, számokból „és betűkból .. . __ — Közös mesterséges nyelvet próbálunk kidolgozni a gépek számára, abból egy vázlat... Nyelvészet ésmatematika, biológia és matematika, orvosi diagnózis és matematika, időjóslás és matematika — hát minden matematika? — Nekem legalábbis mindenem — mondja a fiatal tudós, aki eredetileg villamosmérnök, ám ott maradt az egyetemen, matematika volt disszertációjának témája. Még egy évtizede sincs, hogy először hallott az új tudományról, amelynek ma már elismert szaktekintélye, s vezetője a 19-es sorszámot nyert főfeladatnak, mert a kibernetika előkelő helyet kapott a hagyományos tudományágak között. Kibernetesz: görög szó, annyi mint irányító, vezérlő. 1948-tól terjedt el a „kibernetika” elnevezés, amerikai tudós, Norbert Wiener a keresztapa, s egyúttal a tudományág egyik útnak indítója is. Később, már az ötvenes években jelentek meg az elektronikus számológépek, e sok mindent tudó csodák. Tízezerszer gyorsabban Mi mindent tudnak? — Az egyes részek voltaképpen semmit. Az idegrendszer neuronjai is önmagukban csak egyre, pontosabban kettőre képesek: vagy ingerületben vannak, vagy nem, ám bonyolult lánculatuk létrehozza az emberi agyvelőt. Épp így a gép részei vagy égjük vagy másik állapotban vannak, billennek csupán, de attól függően, hogyan szervezzük meg munkájukat , a legbonyolultabb matematikai feladatokat oldják meg. Sokban rokon az agy a számológépekkel, ezt persze csak utólag ismerték fel. A gépek tízezerszer nagyobb sebességgel működnek, de rejtély még, hogy a legmagasabb rendű funkciók miként zajlanak le az agyban — ezt kell megismerni és utánozni. Automatizálás, nyelvészet — ugyan, mi közük van egy- máshoz? Ismert már a gépfordító. Nem „érti” a szöveget, a legmechanikusabb módszerekkel fordít a gép, de sokszor dönteni kell, s a nyelvészet többféle lehetőséget enged meg — a nyelvészet nem elég precíz! Alaposabb, mélyebb munkára van szükség, kialakult a matematikai nyelvészet, mert a gép pusztán formális ismérvek alapján fordít. — Szegény bölcsészhallgatónak ezután nem elegendő a hangtörténet, a fonetika, matematikát is tanuljon? — Ez előbb-utóbb elkerülhetetlen. A fiatal nyelvészek, pestiek, debreceniek közül már jó néhányan nagy kedvvel kapcsolódtak munkánkba, szorgalmasan ismerkednek a matematikával. Három-négy év múlva rendelkezünk majd magyar—orosz és orosz—magyar fordítóprogrammal. A Szovjetunióban, az Egyesült Államokban, Angliában és Franciaországban már minden világnyelvet lefordítanak a gépek. A távolabbi jövő: cikkekből, tudományos dolgozatokból kivonatokat is készítsen a gép, vagyis válogasson. Gép van - szakember kevés írattak már géppel formailag kitűnő verset, komponáltattak zenét; lehetséges, hogy a jövő költője átadja versét csiszolásra a rímtechnikát jobban ismerő, nagyobb szókinccsel rendelkező gépnek — az élmény, a közös emberi élmény, ami a verset verssé teszi, hiányzik azonban a gépből. — Milyen fontosabb témák szerepelnek kutatóink terveiben, hogyan határozták meg a 19-es főfeladatot? — Megkértük az elképzeléseket, végül beláttuk, kevés az erőnk ahhoz, hogy mindennel foglalkozzunk, amire szükség lenne. Előtérben állnak a nyelvészeti kutatások — mesterséges nyelvet teremteni a gépeknek —, a kibernetikai módszerek alkalmazása a biológiában — például vérnyomásszabályozás, az elektronikusan vezérelt művégtag végre is hajtsa a mozgást —, automatizálás, nagy téma az igazgatási és gazdaságtervezési feladatokban hasznosítani a kibernetikát. Gép végezze az adminisztrációt. A „General Elektric” tízezer munkása és alkalmazottja bérét 1954 óta — nálunk 1960-ban kezdett működni az első gép számolja ki, úgyszintén a prémiumot, s bankra szóló csekket állít ki mindenkinek. Frey Tamásék gyakorlati munkájából egy példa: elkészítették a pamutszövőiparág beruházási tervét gépek segítségével, s kitűnt, hogy a hagyományos módszerrel készült tervvel szemben nem nagyarányú építkezésekre, hanem rekonstrukcióra van szükség, a felszabaduló összeg új gépekre fordítandó. — Magyarországon ma hét gép van — mondja az igazgató —, inkább a szakember kevés. Egy matematikus egyhónapi előkészítő munkáját, a programot 2-3 óra alatt „nyeli el” a gép, igaz, hogy annyi mindent számít ki ezalatt, ami kézi erővel száz matematikusnak tíz évig tartana. Keresztényi Nándor Új cikkek a Kőbányai Textilben A Kőbányai Textilművek régebben főként ágyneművásznat gyártott és csak az utóbbi időben kezdett foglalkozni szintetikus szálak felhasználásval, a külföldi piacon jobban értékesíthető divatcikkek előállításával. A gyár számára az első sikereket az Éva és a Krisztina elnevezésű, szintetikus szál és pamut keverékéből szőtt kelmék hozták, amelyek már keresett cikkek a hazai és külföldi vásárlók körében. Most a külföldi vevők kívánságára az úgynevezett melanzi divatszövet, valamint szintetikus ballon, továbbá új munkaruhaanyag gyártásával kísérleteznek. Megjött a pontyok étvágya A hortobágyi halastavak környékén négy héten át nem esett eső, 30—35 centimétert apadt a víz. A víz felmelegedett, egyre kevesebb lett az oxigén, s a halak „pipálni” a felszínre jártak. A pontyoknál étvágytalanság lépett fel, úgyhogy tartani lehetett attól, hogy megkezdődik az elhullás. A rég várt eső azonban éppen idejében érkezett a Hortobágyra: felfrissítette a tavak vízét, ismét megjött a hortobágyi halak étvágya. Naponta 117 csónakkal 700 mázsa takarmányt, főként rozsot szórnak a vízbe a tavak etetőkaróinál.