Esti Hírlap, 1963. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1963-09-02 / 205. szám

Czóbel Béla nyolcvanéves Aki Czóbel Bélát — a ma­gyar festészet legjelesebb élő mesterét — személy szerint is ismerni szerencsés, nehe­zen hiszi el, hogy betöltötte volna nyolcvanadik életévét. Semmi „öregemberes” gyen­geség nincs benne, szelleme élénk, eleven, alkotóereje tö­retlen, s most is frissen jár­ja évtizedeken át megszo­kott „ingajáratát” Szentend­re és Párizs között... Czóbelt a francia festé­szet is számon tartja, hiszen már 1905-ben a híres „Fauves”-csoporttal (Matisse, Braque, Derain stb.) együtt szerepelt a Salon d’Automne művészettörténeti jelentősé­gű tárlatán, és azóta rend­szeresen nagy sikerű bemu­­­tatókat rendeznek Párizsban műveiből. Megtehette volna — mint annyian megtették —, hogy életét, művészetét teljesen idegenbe plántálja, de nem tette! Erős szálak kötik-fűzik a hazai tájhoz, a hazai élethez, tárgyakhoz. Témáit, modelljeit is — le­gyen az akár a csendélet al­mája, virága, vagy egy su­tán kedves fiatal lány — itt­hon találja meg. A stílusanalizáló szakem­berek kimutatták, hogy mű­vészetének legjellegzetesebb vonásai szoros összefüggést mutatnak a nagybányai pik­­túrával, s festészete szerve­sen beletartozik XX. száza­di művészetünk fejlődésének áramába. Képei láttán azon­ban az egyszerű, a maga­sabb esztétikában palléro­­zatlan művészetkedvelő is — minden külön magyarázat nélkül — megérzi, hogy ez a festészet képzőművészeti kul­túránk maradandó, kiemel­kedő értéke. Alkotóerőben gazdag éve­ket, további jó egészséget kívánunk Czóbel mesternek, születésnapján. Cs. M. RÁDIÓMŰSOR Szeptember 2 — hétfő KOSSUTH: 16.40: ötórai tea. — 18.»: Hí­rek. — 18.15: A Milánói Scala együttese. — 13.05: Hiúsági Rá­dió. — 13.25: Szórakoztató ma­gyar muzsika. — 19.54: Mese. — 20.»: Esti Krónika. — 20.35: A Rádiószínház bemutatója: Az igazságszolgáltatás. Rádiójáték. — 21.40: A I­udvikovszkij-eg­yüt­­tes műsorából. — 22.»: Hírek. — 2205: Sporthúradó. — 22.30: Zene­kari muzsika. — 23.45: Magyar nóták. — Közben: 24.»: Hírek. — 0.10: A magyar nóták folyta­tása. PETŐFI: 17.«: Hírek. — 17.05: Brahms­­zongoraművek. — 17.50: Ipari hi­vatalnok — vagy szocialista me­nedzser? — 18.»: Könnyűzene. — 18.40: Két elbeszélés. — 19.»: Hírek. — 1­9.05: Dvorzsák, h-moll gordonkaverseny. — 19.45: Gaz­daszemmel ... — 20.»: Operett­­részletek. — 20.55: Édes anya­nyelvünk. — 21.00: Hírek. — 21.05: Színes népi muzsika. — 21.40: Európa védőbástyája — Európa szemével. — 22.»: Wagner-kettő­­sök. — 22.30: Tánczenekarok pa­rádéja. — 23.»: Hírek. URH: 18.30: Hírek. — 18.40: Könnyű­zene. — 19.40: Jegyzet. — 20.»: Bach­ János passió. — 22.05: Tá­nczene. — 22.30: Hírek. Szeptember 3 — kedd KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.40—7.59: Zene. — 8.10: Operettrészletek. — 8.40: Versek. — 8.50: Gyermekrádió. — 9.20: Dallal, tánccal a világ körül. — 10.00: Hírek. — 10.10: Zenekari muzsika. — 11.12: A vi­lágítótorony. Rádiójáték. — 11.52: Napirenden___— 12.00: Hírek. — 12.15: Tánczene. — 12.58: A vi­déki színházak műsora. — 12.»: Törvénykönyv. — 13.15: A va­­rászfuvola. Operarészletek. — 14.»: Hírek. — 14.10: Könnyű­dallamok. — 15.05: Mai magyar költők versei. — 15.25: Népi ze­ne. — 16.»: Hírek. — 16.10: Gyermekrádió. — 16.25: Ifjúsági Rádió. — 16.50: Zenekari hang­verseny. PETŐFI: 5.00—7.59: Zene. — Közben 6.30: Hírek. — 8.»: Hírek. — 14.«: Ottmar Gerster: Vidám zene öt fúvóshangszerre. — 14.25: Kama­razene. — Közben: 15.»: Hírek. — 15.05: A kamarazene folytatá­sa. — 15.45: Vándorok az őszi selyemúton. Előadás. — 16.»: Délutáni frissítő. — Közben: 1650: Időszerű nemzetközi kér­dések. — 17.5: Hírek. — 17.05: A Délutáni frissítő című műsor folytatása. — 17.40: Repülőgép­ről. Utasok és tájak. — 17.55:­­ Tánczene. Randevú a Nemzetinél Magolás a múzeum lépcsőin — A villamos ütközője — Tyúkleves — Pesti népszokások Ha egy pesti ember talál­kozót beszél meg egy másik pestivel a Nemzetinél — ter­mészetesen mindkettő a Nemzeti Színházra gondol és nem a Nemzeti Múzeumra. Viszont a fővárosban fellel­hető összes múzeumok közül kizárólag a Nemzeti Múzeu­mot értjük, ha arról van szó, hogy valaki a múzeumlép­csőn tanul. Mert a Nemzeti­nél randevúzni vagy a mú­zeumlépcsőn tanulni hagyo­mány — szinte pesti népszo­kás. A mi kétmilliós, Budapes­tünknek éppen úgy meg­vannak a maga néprajzi sa­játosságai, mint bármelyik más, kisebb, történeti múlt­tal rendelkező településnek. — Csakhogy a klasszikus néprajz fogalmaival nemigen lehet megközelíteni ezeket a jelenségeket — mondja Nagy Dezső kutató. — Mert Buda­pest nem egységes település: hagyományaink, szokásaink nagyon sokféle kulturális hatás elemeiből tevődtek össze. Ráadásul egy nagyvá­ros életmódjának jellegze­tességei roppant gyorsan változnak, alakulnak — arról nem is szólva, hogy az egyes motívumok kerületenként is mások meg mások. — Őriznek-e a világ nagy­városai közös néprajzi jegye­ket? — Természetesen. A közte­reken való sakkozás, kártyá­zás, vagy az úgynevezett „könnyen élők” rétegeinek kialakulása jellegzetesen nagyvárosi jelenség. — Vannak-e a mai Buda­pestnek olyan néprajzi ha­gyományai, amelyek több száz évesek? — Hogy csak egyet említ­sek: mondjuk egy gyerek ma apja mesterségében pálya­kezdő. Azonnal kialakul kö­rülötte az általános véle­mény: könnyű neki, mert az apja szakmabeli. Vagyis: könnyebb­­a pályakezdés an­* nak, akinek szülőjét ismeri a szakma* könnyebben válik jó munkás abból, akinek az apja már mester. Ez a min­dennap felbukkanó jelenség nem más, mint régi céhes hagyomány. A céhlevelekben külön cikkely hangsúlyozta, hogy mester fiától a céhmes­ter semmiféle okmány bemu­tatását nem kéri, amikor a fiú inasnak jelentkezik, igazoló iratok csak idegentől kötele­zőek. — Volt-e olyan népszokás Pesten, amely a gazdasági változásokkal eltűnt? — Nagyon sok. Például: a villamosütközőn való utazás. Ez általános pesti népszokás volt az ifjúság körében. A villamosjegyek magas ára hozta létre — idővel virtussá lett. A közlekedés olcsósága megszüntette. A vicc — A pestiek legendás hu­morérzéke, viccteremtő kész­sége folklórnak számít? — De mennyire! A feuda­lizmusban elterjedő anekdo­ta műfaj az élettempó fel­­gyorsulásával átalakult csat­­tanós, tömör viccé, s az egy­kor a vendégfogadókban, majd kávémérésekben dívó kedvelt szórakozás az idő folyamán sajátos pesti jelle­get öltött. Mi tartozik még a pesti ember néprajzához? Az újab­bak közül például az, hogy a vendéget feketekávéra hív­juk, feketekávéval fogadjuk. Vagy: virágos hangulatban, különösen házimulatságok, kirándulások, szilveszteri mulatságok idején rendszere­sen sor kerül a pesti hely­nevekről szóló dalok közös éneklésére: Hétre ma várom a Nemzetinél, Legyen a Hor­­váth-kertben, Van a Bajza utca sarkán, Váci utcán, Vá­ci utcán stb. Régebbi hagyo­mány: a gyermekágyas as­szonynak rokonsága és szom­szédai — munkatársak, bará­ti kör ritkábban — tyúkle­vest visznek. A babonák kö­zül már csak mint népszokás a legáltalánosabb az „el ne kiabáljam”-mal együttjáró lekopogás. Kimaradt — Létezik-e összefoglaló tanulmány a főváros napraj­záról? — összefoglaló még nem. De 1954-ben a Fővárosi Ta­nács létrehozott egy munka­­közösséget Nagy-Budapest néprajzának összeállítására, s ebben az évben megjelent­ az azóta elhunyt Zoltán Jó­zsef értékes műve: A barokk Pest-Buda­­ élete. 1959-ben a közösség munkája abbama­radt — kimaradtunk a költ­ségvetésből. A munkásha­gyományok feldolgozása, s egyéb részlettanulmányok készítése azonban folytató­dott, a munkásdal-tanulmány rövidesen meg is jelenik. — Budapest általános nép­rajzának feltárására belát­ható időn belül nem is kerül sor? — Egy nagyváros népraj­zának felkutatása hatalmas feladat, ha az anyagi eszkö­zök rendelkezésre állaná­nak, akkor sem lehetne má­ról holnapra megoldani. Anyagi eszközök híján pedig — elkezdeni sem lehet. A kezdet már megvolt. És ha a főváros költségvetéséből 1954—1959-ig jutott erre a a­ célra — talán ki lehetne rá­­­szorítani most is. Nóti Ilona vígszínház Évadnyitó előadás sp­ra JA Pénztár naponta szeptember 7-én 13-tól 19.30 óráig PUSZI Születésnapi puszi. „ Az angol—magyar közös vállal­kozásban készülő Aranyfej című film egyik főszerepét egy neves amerikai komikus, Buddy Hackett játssza. A szakállas színész szeptember elsején ünnepelte 39. szüle­tésnapját. Képünkön­ egy­szerre kap születésnapi pu­szit Liza lányától (baloldalt) és a kis Lorraine Powertől, aki az Aranyfej főszerepét játssza. (MTI-fotó : Bojár felvi Rendetlen bűnbánat Új magyar darab próbáján a Nemzetiben — Elektromos feszültség a levegőben! Veszekedtetek, vagy csókolóztatok? Lőrinc, a betoppant jóba­rát (Somogyváry Pál) érke­zése valóban fűtött vitát sza­kított félbe a fiatal költő­nyelvész, András (Fülöp Zsigmond), és szerelme, An­na, az orvosnő (Demján Edit) között. S utána sorra érkeznek a baráti kör tagjai: Vince, a festő (Gellei Kor­nél), a meg nem értett zseni, panasszal és indulattal telve, múzsájával (Zólnay Zsuzsa), akiről az olvasztámőket és traktoristalányokat festi, hogy azért az új kocsira való is meglegyen; meg a magnós Zsiga (Garas Dezső), aki meg nem értett nagyságok nyilatkozatait gyűjti szalag­ra, s ezúttal egy eszpresszó­ból felcsípett nőcskét is hoz magával, (Szekeres Ilo­na). És még valaki: Zsuzsa, az „Extra” (Töröcsik Mari) — ez a név tapadt erre a különös, pózokból és szeszé­lyekből összeszőtt fiatal lányra. Ő az, aki Anna és András szerelmét, s mindhármuk életét szétdúlni készül — hármójuk drámája volta­képp Illés Endre és Vas Ist­ván színműve, a Rendetlen bűnbánat, amelynek próbá­ján ülünk a Nemzeti Szín­ház nézőterén, s figyeljük a mai fiatalokat alakító színé­szeket, akiket Pethes György rendező irányít, s akiknek ajkán a prózai beszédet időn­ként versbe dobja fel az in­dulatok emelkedő hőfoka. — Igen, a versek! A mo­dern drámai verselés és a mai beszélt nyelv összekap­csolása — mondja Vas Ist­ván —, évek óta izgat és foglalkoztat ez a probléma, különösen Eliot, Peter Fry kísérleteinek ismerete óta. Igyekeztem a természetes élőbeszéd ritmusából kiin­dulni a versek megírásakor. Egyébként Illés Endrével ez a második közös színpadi művünk. Az első a Trisztán volt, a szerelem kosztümös drámája után most a szere­lem mai drámáját írtuk meg, s vele a mi értelmiségi ifjúságunk viharos korszaká­nak vívódásait. A színpad eközben rész­ben kiürült, a vendégek el­­viharzottak. András elzavar­ta magnós barátját, hirtelen megundorodva cinizmusától és embertelenségétől. Csak egyvalaki maradt ott: Zsu­zsa, az „Extra”. András rosszkedvű ingerültsége hir­telen derűbe, érdeklődésbe oldódik. Felfigyel a lányra, akit eddig szinte észre sem vett, s akiről nem tudja, hogy épp most szánta el magát András és Anna nagy, erős kapcsolatának szétrobbantá­­sára. Egy új, baljóslatú sze­relem kezdődik. A próba folytatódik. (fencsik) Hacsaturján zeneművet komponál a Gertler mírű Durrdefekt a Németvölgyi úton. Belga gépkocsi. Két utasa, nő és férfi, kiszállt. Kerékcsere. Nem hivatásos szerelő, vagy gépjárművezető végezte el a gyors kerékcse­rét, hanem Gertler Endre, a világhírű hegedűművész. A szerencsésen végződött ka­land után leülünk egy-egy kávéra a művészpárral. Hé­vizen nyaraltak, utaznak vissza Brüsszelbe. — Rövid lesz otthoni vizi­tem — mondja Gertler End­re —, mert Brüsszelből nyomban Londonba utazom. Bach-ünnepségekre hívtak meg. A koncerteket Benja­min Britten fogja vezényel­ni. Az én angliai szólóestém idején feleségemnek Bel­giumban lesz szóló zongora­estje. — Merre jártak mostaná­ban? — Nagy turnénk volt a Szovjetunióban. Kilenc kü­lönböző városban — Moszk­vában, Leningrádban is — játszottunk Bartók-műveket. A szóló hegedűszonátát is kilenc koncerten adtam elő a szovjet közönség óriási lel­kesedése mellett. A Bartók­­mű fogadtatása páratlan él­mény volt számomra. Lenin­­grádi koncertünk után Aram Hacsaturján látogatott meg bennünket a művészszobá­ban. Átölelt, gratulált és megígérte, hogy kettőnknek új zeneművet komponál. En­nek a műnek az ősbem­utatá­sát átengedi Brüsszelnek. — Mikor jönnek legköze­lebb Budapestre? — Én hamarosan — moso­lyog a művész —, hiszen zsűritagja leszek az őszi ze­nei versenyeknek. Ezt köve­tően azonban újból Brüsszel­be utazom, ahol tanítvá­nyaim várnak. K. K. Városok - filmszalagonKönyvújdonságok Vannak-e magányos embe­rek a szocialista társadalom­ban, s ha igen, miként gon­doskodik róluk az állam, a társadalom? Ez a kérdés fog­lalkoztatja Sára Sándort — aki Cigányok című doku­mentumfilmjével a legutób­bi rövidfilmfesztivál nagy­díját nyerte el­­ Egyedül című, készülő új kisfilmjé­­ben, amely a gyermekváro­sok lakóitól a szociális gon­dozottakig mutatja be a csa­­ládtalanok legkülönbözőbb korosztályait. Kolonits Ilo­na egy szocialista bányász­brigád hétköznapjairól, az új típusú, szocialista ember formálódásáról készít ri­portfilmet. A magyar néma­film történetét mutatja be Magyar Bálint összeállítása. Jancsó Miklós új riport­filmjének címe: Kevély­nyereg. öt régi munkás­­mozgalmi harcos túráját kíséri végig az általuk épí­tett, régi kevélynyergi tu­­ristaházhoz. A dokumentum­filmen a múlt szép emlékei is megelvenedtek, s helyet kapnak benne a modern tu­risztika kérdései is. Városfilmeket is készíte­nek a Budapest Filmstúdió munkatársai, mert az ilyen, a földrajzot a történelem­mel és a szociográfiával sze­rencsésen egyesítő ismeret­­terjesztő kisfilmek iránt mind nagyobb az érdeklő­dés belföldön is, külföldön is. Az idén hatszázadik szü­letésnapját ünneplő Kőszeg­ről Roszik Gyula készít ri­portfilmet. Szentendre gyö­nyörű tájait, híres képző­­művészeti hagyományait örökíti meg Mészáros Márta filmje. Tímár István szülővá­rosáról, Mohácsról készít filmet. Munkája középpont­jában a nemzeti egység po­litikájának eredményei áll­nak, amelynek sikerei ezen a soknemzetiségű városon jól lemérhetők. Egy négyéves kislány egy napjáról, kis jellemének fej­lődéséről készít filmet Hers­­kó Anna. Ostoros községben forgatja új dokumentum­filmjét Kis József. Olyan fa­lu ez, amelyben igen jel­legzetesen található meg a régi és az új, sziklákba vájt lakások és a modern tsz-élet. Falusi szimfónia lesz az új dokumentumfilm címe. Többször beszámol­tunk már az Éva ügyében című dokumentumfilmről, amelyet Nádasy László ren­dez. Éva , az Auschwitzot túlélt magyar leány, aki nem találta meg szüleit. A Közel-Keletre utazott egy Duna-tengerjáró hajón a tavasszal Mönich László. Híjáról két film anyagát hozta haza. Az egyik egy magyar Duna-tengerjáró hajó mindennapi életét mu­tatja be, a másik: Közel­­keleti útinapló. Az utóbbi színes szalagon készült. Vé­gül: hírt adunk két főiskolai hallgató kisfilmjéről. Az egyik a, júniusban Budapes­ten lezajlott nemzetközi ku­tyakiállításról készült film­riport, a másik, 55 másod­perc címen, az úszók kor­szerű edzési módszereit örö­kíti meg. (b. t.) Móricz Zsigmomd regényei és elbeszélései 6. kötete „A fecs­kék fészket raknak”, ,,A boldog ember”, „Az asszony beleszól” és a „Jobb mint otthon” című regényeket tartalmazza. A He­likon Klasszikusok sorozat leg­újabb kötete Turgenyev elbeszé­léseinek javarészét foglalják ma­gukban. A kötet Elbeszélések címmel jelent meg, Áprily Lajos fordításában. Prilezsajeva kisre­génye Puskin-kering­ő címmel került kiadásra. SZÍNHÁZAK HÉTFŐI MŰSORA: József Attila Színház: A potya­utas (7). — Károlyi kert: A Ma­gyar Állami Hangversenyzene­kar hangversenye (Ifjúsági bér­let 1/3, C—D—E-sorozat, 17. hang­verseny, este 8. — Rossz idő esetén kedden, 3-án.) □ RENNER KÁLMÁN soproni művész tervei alap­ján készülnek azok a plaket­tek, amelyeket októberben díszes kazettában nyújtanak át a budapesti nemzetközi zenei versenyek díjnyertesei­nek. A plakett egyik oldalán a zenei versenyek jelvénye, a másikon pedig a versenyága­kat jelképező hangszerek lát­hatók.

Next