Esti Hírlap, 1963. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1963-11-01 / 257. szám

HOLNAP AZ ÜGETÖN KEZDEK A FORGATÁST Megtudjuk-e, miért rosszak a magyar filmek ? Film készül Csurka István szatirikus novellájából, amely az Uj írásban jelent meg, „Miért rosszak a magyar fil­mek?” címmel. Holnap lesz az első forga­tási nap, az iigetön. Ugyanis az író, a film főhőse — Gá­bor Miklós személyesíti meg —, mint mindig, most is az ügetőn van. Annál inkább, , hiszen előleget kapott a film­gyártól. Csak éppen késleke­dik a forgatókönyv megírásá­val. Ezért szegődik a nyomá­ba Gergely rendező — Kállai Ferenc alakítja — és a csinos dramaturgnő — Gordon Zsuzsa személyében ■—, hogy sürgessék az írót, s jól tud­ják, hol lehet őt megtalálni... Pesti magánlakásokban és külső színhelyeken fogják forgatni a film nagy részét, így a Hunnia Filmstúdió leányfalui alkotóházában. Esztergomban, Szentendrén, a visegrádi várban és még sok más helyen. A filmbeli színésznőt, Hi- degh Alizt, Bara Margit játssza, a filmbeli házaspárt Kálmán György és Margittal Ági, akinek különben ez az első filmszerepe, a filmbeli rendezőasszisztenst Németh Imre, a filmbeli operatőrt Garas Dezső. Az író felesége Krencsey Mariann, a rende­zőé Máthé Erzsi lesz. Fejér Tamás rendező vezényletével. Hegyi Barnabás felvevő­gépe előtt együtt a stáb. Vujicsics Tihamér már kom­ponálja a kísérőzenét. Most már csak arra lenne szükség, hogy egy szellemes, pergő, igazán jó magyar film ké­szüljön el. Amelyből a kö­zönség végre megtudja, amit a címe ígér, hogy: Miért rosz- szak a magyar filmek? (b. t.) ö AZ OPTIMISTA TRA­GÉDIA díszelőadásával kez­dődik a szovjet filmnapok programja. A bemutatót a Vörös Csillag Filmszínházban rendezik november 5-én. Részt vesz rajta a Budapest­re érkező szovjet filmdelegá­ció is. □ NEMETH AMADÉ kar­mesterrel beszélgettünk: „November elején Belgium­ba utazom, s karácsonyig a genti operaházban műkö­döm. Betanítom a Don Car- lost és a Simone Boccaneg- rát. Ez utóbbi ősbemutató lesz Belgiumban.” □ AZ OSZTRÁK köztársa­sági elnök a „professzor” cí­met adományozta Farnadi Edit zongoraművésznőnek. Famadi Edit egyébként most látogatóba Budapestre érke­zett. □ ITT A BUDAPESTIEK ZENÉLNEK címmel új eszt- rádműsort készít elő az Or­szágos Rend/^zg Iroda. Köz­reműködik Gobbi Hilda, Rá- tonyi Róbert, a fiatal tánc- dalénekesek közül Aracki László, Ambrus Kiry. Balas­sa Tamás és tánczenekara kíséretével. □ SZÁSZ ENDRE grafi­kusművészt meghívták Ber­linbe, ahol tavasszal kiállí­tást rendeznek rézkarcaiból és könyvillusztrációiból. A Verlag Nation kiadja egy rézkarcsorozatát és megbízta egy német klasszikus mű il­lusztrálásával is. □ SZŐ NY I OLGÁVAL, az Operaház magánénekesnőjé­vel beszélgettünk: „A pári­zsi Champs Elysées Színház december 3-án kóncertszerű előadásban mutatja be Bar­tók A kékszakállú herceg vára című operáját. Az elő­adásra Faragó Andrással együtt hívtak meg. A pári­zsi rádió és televízió szim­fonikus zenekarát Doráti An­tal vezényli.” □ CZINKE FERENC fes­tőművész római kiállítása al­kalmából Száll József, ha­zánk római nagykövete kok­télpartit adott a Magyar Akadémia helyiségeiben. Angol rendező, nyugatnémet dokumentumom „HITLER ÉLETE“ Novemberben tűzik műsorra a filmszínházak Alan Silli- toe „A hosszútávfutó magányossága” című elbeszélésének angol filmváltozatát, amelyet Tony Richardson rendezett. A hónap egyik legérdekesebb bemutatójának Paul Rotha an­gol rendező „Hitler élete” című nyugatnémet dokumentum­filmje ígérkezik. Dolbert Mann, a nálunk is bemutatott díj- nyertes .,Marty alkotója rendezte „Az utolsó szerelem” cí­mű amerikai filmet, amelynek főszerepeit két világhírű szín­művész, Kim Novak és Fredric March játssza. IROEKNÁL... — Igen! A zajtalan írógépedet átalakítottal». Hadd hall­ják a szomszédok te, hogy dolgozol! RÁDIÓMŰSOR November 1 — péntek KOSSUTH: 16.40: A tudomány na.gy prob­lémái. Előadás. — 16.57: ötórai tea. — 18.00: Hírek. — 18.15: Né­pi zene. — 18.45: Karsai Elek dr. írása. — 19.00: Pódium 63! — Köz­ben 19.54: Mese. — 20.00: Esti Krónika. — 20.25: A Pódium S3! folytatása. — Közben 22.00: Hí­rek. — 22.20: A Pódium 63! foly­tatása. — 23.20: Operettfinálék. — 24.00: Hírek. — 0.10: Madrigálok. PETŐIT: 17.00: Hírek. — 17.05: Hangver­seny a stúdióban. — 17.30: Műsor Radnóti Miklósról. — 18.00: Könv- nyözene. — 18.15: Neofasiszták a porondon. — 18.30: Bartók művé­szi pályája. Előadás. — 19.00: Hí­rek. — 19.05: Tánczene. — 19.40: Láttuk, hallottuk ... — 20.00: Ze­nekari hangverseny. — Közben 20.52: Hírek. — 30.57: A hangver­senyközvetítés folytatása. — 21.49: Olaszországi útijegyzet. — 22.45: Sporthiradó. — 23.00: Hírek. URH: 18.30: Hírek. — 18.40: Kamara­zene. — 20.00: Tánczene. — 20.40: Láthatatlan sínek a levegőben. Előadás. — 20.55: Régi operamu- zsika. — 21.30: Könnyűzene. — 21.55: Zenekari muzsika. — 22.30: Hírek. November 2 — szombat KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.40—7.59: Zene' — 8.10: Lányok, asszonyok.. . — 8.30: Operarészletek. — 9.30: Csehszlovákiai útijegyzet. — 9.40: Könnyűzene. — 10.00: Hírek. 10.10: Bach művészete. Előadás. — 11.00: Riportsorozat a vasúti közlekedésről. — 11.05: Dallal, tánccal a világ körül. — 11.32: Tranzit. Regényismertetés. — 12.00: Hírek. — 12.15: Tánczene. — 12.57: A vidéki színházak mű­sora. — 13.00: Ifjúsági Rádió. — 13.25: Operettrészletek. — 13.45: Hirdetőoszlop. 14.00: Hírek. — 14.10: Ifjúsági magazin. — 14.35: Beethoven-művek. —? 15.20: A Magyar Rádió énekkari híradója. — 15.50: Hét nap a külpolitiká­ban. — 16.00: Hírek. — 16.10: Hétvége... PETŐFI: 5.00—7.59: Zene. — Közben 6.30: Hírek. — 8.00: Hírek. — 14.00: Operaáriák. — 14.25: Turisták öt­perce. — 14.30: Fúvószene. — 14.45: Levelezés. — 15.00: Hírek. — 15.05: Könnyűzene. — 15.55: Cigánydalok, csárdások. — 16.05: Orvosi tanácsok. — 16.10: A bá­bu. Rádiójáték. — 17.00: Hírek. — 17.05: Heti hangversenykalauz. — 17.45: Vallomás. önéletrajzi írás. OPTIMISTA TRAGÉDIA Visnyevszkij színművének díjnyertes, szélesvásznú, magyarul beszélő szovjet filmváltozata. 10 éven aluliaknak nem ajánljuk. Bemutató: november 7-én, a szovjet filmnapok alkalmával. A Petőfi Színház igazgatósága közli, hogy a Lopni sem szabad című zenés, táncos bohózathoz — szereplők: Galambos Erzsi, Buss Gyula, Pagonyi János — jegyek elővételben is kaphatók. Nagymező utca 22. Elővételi pénztár délelőtt ll-től. Iz-abella tér 2., délben 1 órától. Amerikai Elektra O'Neill trilógiája a Vígszínházban Aki végignézi az Amerikai Elektra kitűnően sikerült fel­újítását. előadás után önma­gával is vitára kényszerül. , Kétféle érzés csatázik a né­zőben. Tisztelet a tragédia monumentalitása, a művészi lélekrajz árnyaltsága és ere­je iránt, s idegenkedés — he­lyenként elutasító tiltakozás­sal együtt járó idegenkedés — O’Neill gyógyíthatatlan pesszimizmusától, a darabját átható komor reménytelen­ségtől. Az Amerikai Elektra szerzője a modem drámairo­dalom egyik mestere, kétség­telen azonban, hogy világké­pe, az emberről és lehetősé­geiről vallott felfogása alig­ha számíthat egyetértésünk­re. Volt idő, amikor O’Neill színpadán az erkölcs züllésé­nek, az élet elsivárodásának társadalmi motívumai is he­lyet kaptak. Az Amerikai Elektra viszont olyan idő­szakban született, amikor a freudista tanokat kritika nélkül elfogadó írót már csak a lélek démonainak ábrázo­lása izgatta. A bizarr, a be­teges, a hátborzongatóan rendkívüli vonzásába került O’Neill mögött bezárult a valóság. Úgy járt ő, mint tra­gédiájának hősnője, Lavinia Mannon, aki beszogelteti az ablakokat, magára csukja a kaput, hogy elátkozott szülő­háza falai közé zártan emlé­kezhessék a múltra s a ha­lottakra. Antik téma ürügyén viszi színre hőseit. A Mannonok a görög tragédia világából is­mert argoszi király, a trójai háború után megölt Aga­memnon családjának törté­netét ismétlik. A motívumok egyezése azonban látszólagos csupán. O’Neill — szemléle­téből következően — lefokoz­za a mítosz történetiségét, emberi nagyságát. Az antik tragikusok az ősvilág ször­nyűségeit, szinte történelem előtti erkölcseit idézve ábrá­zolták hőseik összecsapását. A bűn náluk olyan megtor­lásra talál, amely nem újabb tragédia kezdete, hanem az életbe visszavezető, a közös­ség által végül is jóváha­gyott. igazságosnak ítélt tett. O’Neill színpadán viszont bűn és bűnhödés egyaránt végzetszerv,, jóvátehetetlen, örökre elmarasztalt. Végig­szenvedjük és végigizguljuk Ezra Mannon megöletésének, felesége vergődésének és halálának, a modem Elektra és Oxesztész beteges motívu­mokkal átszőtt bosszújának történetét. O’Neill ember- alatti világa, hőseinek vad, gátlástalan, beteges érzékisé­ge, bűn és bűnhödés feloldást nem ismerő kegyetlensége azonban úgy hat ránk, mint a rákos daganatról készült metszet. Ráadásul ez olyan metszet, amely csak a beteg­ség riasztó voltára figyelmez­tet. gyógyuláshoz aligha se­gít. A kórképvilág a színészek számára jó lehetőségeket ad. O’Neill nagyszerű szerepeket írt, s a Vígszínház fel­újítása — Várkonyi Zoltán rendezése — a tragédiának erre a kétségtelen erényére épül. Várkonyi olyan szerep­formáláshoz segítette együt­tese tagjait, mindenekelőtt természetesen a főszereplő­ket, amely hibátlanul megfe­lel a szerző elgondolásának. Ahol a megvalósítás elma­radt a lehetőségtől, ott sem koncepcióbeli tévedéssel, ha­nem egyes színészek alkatá­nak kötöttségeivel, tehát sze­reposztási melléfogással vi­tázunk. Kevésbé tetszett pél­dául Kiss Ferenc játéka. Nem sikerült életre keltenie azt a méltóságteljesen rideg, érzéseit elfojtó, halála előtt magányából kitörni próbáló előkelő arisztokratát, akiről SZÍNHAZAK PÉNTEKI MŰSORA: Operaház: Orfeusz (K-bérlet, 3. előadás, 7). — Operaház Erkel Színháza: Bohémélet (4, bérlet, 3. előadás, 7). — Nemzeti Színház: Rendetlen bűnbánat (Csortes — Ráíkai bérlet 1. előadás, 7). — Madách Színház: Hamlet (7). — Madách Színház Kamaraszínhá­za: Az egérfogó (71. — Vígszín­ház: Amerikai Elektra (E-bérlet. 2. előadás, fél 7). — Thália Szín­ház: Tempefői (fél 6). — Petőfi Színház: Irma, te édes (7). — Fő­városi Operettszínház: Csárdáski­rálynő (7). — József Attila Szín­ház: Kollégák (7). — Vidám Szín­pad: Nem félünk a tv-től (Pén­teki bérlet, 4. sorozat, féi 8). — Kis Színpad: A szerelem mellé­kes (Pénteki béllet, S. sorozat, 7). — Irodalmi Színpad: Fekete rap­szódia (vers-zene-tánc a dob rit­musára. D-bérlet, 1. előadás, 71. — Zeneakadémia: MAV-szimfoni- i,ások (ve/ : pécsi István, MAV- hérlet. II. Este fél 8). — Bartók termi Gyermekszínház: A kék esernyő (3). Állatni Bábszínház: A bűvös tüzszerszám (10), Világ­szépe (3). — Kamara Varieté: Hu- morolimpia (« és fél 9). — Fővá­rosi Nagycirkusz: Buffalo Bill és a vadnj-ugat. A Trolle Rhodin svéd cirkusz vendégjátéka (7). a tragédiában szó van. A Kiss Ferenc által csak rokon­szenvesnek ábrázolt Ezrában hiába keressük a gyilkosság indokául szolgáló motívumo­kat. Ruttkai Éva (Lavinia Mannon) a hatalmas szerep minden árnyalatát azonos in­tenzitással, az érzelmek mélyizzásával éli át. A me­rész átváltozást, amely az apáért szinte szerelemmel ra­jongó, féltékeny lánytól a bűnét feledni vágyó, kacér nőig ível, egyénisége szug­Sulyok Mária és Latinovits Zoltán gesztivitásával elfogadtatja. Nagyszerű teljesítményt nyújt Sulyok Mária és Lati­novits Zoltán. Alighanem mindketten eddigi pályájuk legnagyobb sikeréhez jutot­tak el Christine, illetve Orin megformálásával. Sulyok- ta­lán a szerelmét és fia szere- tetét egyszerre elveszítő anya végletes fájdalmának , gyöt­relme sen ősziMaJ igazi ábrá­zolásában adta a legtöbbet. Latinovits a beteg lelkű fia­talember összeroppanásának, vad kitöréseinek mozgás- és hangeffektusait egyaránt hát- borzongató eredetiséggel tud­ta megragadni. A nagy együttesből sokan érdemel­nek dicséretet. Szakács Mik­lós, Molnár Tibor, Csákányi László és többen mások, mél­tó részesei a ritka nagy si­kernek. Ugyanezt mondhat­juk Ottlik Géza fordításáról, Fábri Zoltán díszleteiről, és a jelmeztervező Láng Rudolf muinká járói. Dersi Tamás Szerény, de hasznos Hajlamosak vagyunk arra, hogy a nagy dolgok mellett elfeledkezzünk a kisebb, de hasznos dolgokról. Ezért hadd szóljunk most olyanok­ról, amelyek nem látványo­sak ugyan, de nélkülük szín­telen lenne a nagy is. Gondolunk a Bartók ter­mi Gyermekszínházra, amely — ha nem csal az emlékezet — harmadik évadjába lépett és egyre nívósabb műsorral és előadásokkal minden dél­után színházi élményt ad a nagyszínházak holnapi kö­zönségének. Vagy a képző­művészeti könyveink, ame­lyek sokszor külföldön na­gyobb visszhangot kapnak, mint idehaza. S nemcsak a nagy lélegzetű művekre gon­dolunk. bár azok is megér­demelnék (mint a legfriseb- bet: Radocsay Dénes: Góti­kus festmények Magyaror­szágon és Genthon István: Ferenczy Károly monográ­fiája), hanem az olcsó, ní­vós sorozatokra, mint a Mű­vészettörténet és A művé­szet kiskönyvtára. És hadd szóljunk e helyen is arról az áldozatos munkáról, amit muzsikusok, énekesek, kar­mesterek és szervezők vé­geznek az ifjúság zenei ne­velése terén. Megszámlálha­tatlan hangverseny, előadás, opera-keresztmetszet, zenés fejtörő és más formák segí­tik az ifjúság és a klasszikus zene találkozását. Vagy mint legfrissebbet: a közeli na­pokban nyílt grafikai szak- üzletet, ahol gyűjteményes, külföldi csere- és műfajon­kénti kiállítások nyújtanak eligazítást sok embernek a képzőművészetben. S végül még egy napjainkban zajlő esemény: a másodszori mú­zeumi hónap. Gondos és ala­pos előkészítő munka után ebben a hónapban az ország összes múzeumai érdekesnél érdekesebb anyaggal, elő­adásokkal, szakvezetőkkel kalauzolják az érdeklődőket az emberi kultúra roppant területén. Ha végiggondoljuk, való­ban szerényebb események az előbb említettek, de a szerénység nem lehet ok, hpgy a rájuk né tereljük. —old— ÚJ KÖNYVEK Körmendi Zoltán szociográfiái műve Nagyvárosi képeskönyv címmel jelent meg. A speciális és általános relativitás elméleté­ről jelent meg Albert EinsíeiTi munkája. Fény derül a titokra címmel került kiadásra Minajev könyve. Megjelentek könyvalök- ba.n Claud e-Henri de Saint Si­mon Válogatott írásai. ötödik kiadásban látott napvilágot Bó- kay János Pucciniról szóló élet­regénye. Bohémek és pillangók címmel. Anna Seghers legújabb regénye Tranzit címmel került kiadásra. A VAIOSÁG VONZÁSÁBAN Hatvan esztendő szociográ­fiai írásaiból válogatták ösz- sze e kétkötetes gyűjtemény- anyagát. Adynak a nemzet­halál veszélyét meghirdető publicisztikai remekeitől a mai csepeliek gondjait és reményeit megrajzoló ripor­tig, Pikier J. Gyulának a századeleji pesti munkások egészségügyi körülményeit megvilágító jegyzeteitől Er­dei Ferenc izgalmas vallo­másáig szociográfiai munkás­sága legmélyebb motívumai­ról. Károlyi Mihálynak a magyarországi arisztokrácia világára való emlékezéseitől Maróti Lajos „Műveltség- eszmény és korszerűség” cí­mű. mai keletű felméréséig, különböző témájú, műfajú írások szerepelnek a könyv majd nyolcszáz oldalán. Ám a szerzők mindegyikét a tár­sadalmi valóság iránti mély érdeklődés jellemzi, az. hogy írásaikbmn a tények mérle­gén igyekszenek felmutatni egy osztály, egy réteg, vagy akár csak egy csoport életét. A könyv egyetlen írása sem felesleges, mindegyik arról vall — néhány közvet­lenül is, a többség azonban közvetve —. milyen utat tet­tünk meg a testi és lelki nyomorúság mélységeiből. Tudjuk, volna még anyag — több kötetre való is — a teg­nap társadalmi valóságát rögzítő, értékes és fontos szociográfiai jellegű ripor­tokból, tudósításokból, ta­nulmány-okból. S a mai vi­lágról is többet és többfélét lehetne íratni — fényekről és árnyakról is. Kezdetnek azonban elegendő az, amit ettől a könyvtől kapunk. Az olyan tanulmányok, mint — például — a mártírhalált halt Földes Ferencé a kul­túra úri monopóliumáról a Horthv-világban. az olyan mélyre világító tudósítások, mint a Móricz Zsigmondé a tiszazúgi méregkeverő asszo­nyok ügyének főtárgyalásá­ról. Illyés Gyulának és Mes­terházi Lajosnak az 1945-ös felszabadulás eseményeit és légkörét felidéző írásai, vagy’ a nemrég elhunyt Borvendég rmre kitűnő irodalmi riport­ja a mai Ormánságról, arra ösztönzik az olvasót, hogy többet lásson meg a társa­dalmi valóságból, amely iga­zán csak fejlődésében, „elő­történetének” ismeretében érthető meg. Gondos. Ernő, a könyv szerkesztője bevezetésében a magyar szociográfia történe­tét igyekezett felvázolni. (Szépirodalmi) —i

Next

/
Thumbnails
Contents