Esti Hírlap, 1963. december (8. évfolyam, 282-305. szám)

1963-12-02 / 282. szám

Tja-núte$z • A glees kedvelőinek! Ha létezne ilyen rovat, ennek kere­tében vetíthették volna „A nagy Fiamarion’'-u, amit csak az Eric von Stroheimmel való taléllcozás tett némileg elviselhetővé. E so­rok Írójának alkalma volt látni nemrég egy viszonylag új holly­woodi film terméket, az „Ifjú kan­nibál ok ”-at. A két film gyártá­sa között csaknem negyedszázad telt el, de a giccs fellegvárának módszerei mit sem változtak. Megdöbbentő. Vagy — természe­tes? • A jugoszláv „Szása” annál kellemesebb meglepetést keltett. A nem jelentékeny, de ízléses, nívós alkotások mintaképe lehet­ne, örvendetesen eltér a szokvá­nyos ellenállási filmektől: három lézengő kamasz öntudatraébredé- séről szól sok izgalommal, derű­vel, találó megfigyeléssel. A hét harmadik filmje a „Valahol Európában” sikeres felújítás volt. A következő napokban újabb három filmet láthatunk. E szokatlan bőség nem jelez-e va­jon hiányt az önálló produkciók terén? • Lapunk sportkedvelő olvasói felhívták figyelmünket arra, hogy a tv sportadásait nem em­lítjük a Noteszben, holott a sport is kulturális tényező. Többen azt is nehezményezték, hogy ha már nem került sor a szezon legszín­vonalasabb mérkőzésének, a Honvéd—Ferencvárosnak a köz­vetítésére, miért nem láthatták a remekbeszabott kilenc gólt utó­lag — legalább filmről? A kép­ernyő előtt végigszurkolt mérkő­zések — úgymond — még mi­nimális gólszükségletíLket sem elégítik ki ___ Közvetve erről a gólhiányról és a színvonalról volt szó a stú­dióban megrendezett kerékasz­tal- beszélg etésen is, melyen né­hány jeles labdarúgó-szakember vett részt. A rendelkezésire álló idő azonban kevésnek bizonyult labdarúgásunk súlyos és lassan krónikussá váló hibáinak tüzete­sebb fejtegetésére. Folytatni kel­lene ezt a vitát a nyilvánosság előtt és ne riadjunk vissza a ^kényes” kérdésektől sem! • Csatlakozunk laptársunk, a Hétfői Hírek, véleményéhez a „Makrancos hölgy”-dömping ügyében, ezúttal „televíziós” szemszögből. Az előfizetők is harmadszor láthatták a művet. Először a Vígszínház előadásá­ban, később egy szovjet tv-fil- men s végül most, Békéscsabá­ról. Valaki megkérdezte tőlünk: Mondják meg, ki protez&álja ezt a darabot? H. T. D A LONDONI Nemzeti Galériában decemberben ki­állítják Goya mintegy 100 alkotását, amelyeket külön­leges védőőrizet mellett szál­lítanak Spanyolországból Angliába. BEMUTATJUK VIDÉKI SZÍNHAZAINKAT V. A „Tragédia“ — Miskolcon A függöny felgördül, és a néző, áld már sokszor látta Az ember tragédiáját, meg­lepődik: igen, ez az, ilyen egyszerűen még sóim nem oldották meg Madách reme­kének színpadi játékterét. S ahogy halad előre az előadás, az új meg új színek az első benyomást még csak erősítik: igen, így lehet igazán előad­ni ezt a művet, színésznek, nézőnek, rendezőnek egy­aránt a legalkalmasabb. A forgoszinpadom egy magas­ba emelkedő, mintegy két­méteres szintig gyűrűrész, s a középen maradt kerek he­lyen egy ferde síkban meg­döntött korong. Semmi kel­lék, semmi nehézkes rekvizi- tum. A keret képeiben vetí­tett háttér, az álomképekben pedig egy-egy, a történelmi kort megidéző rajz, festmény a háttér. Wegenast Róbert díszlete ez alkalommal olyan „fősze­replővé” 'lépett elő, amely meghatározta Orosz György rendezői munkáját. Ilyen vi­lágos, tiszta értelmezésű Tragédia-előadással nem ta­lálkozhattunk eddig. Orosz kétségtelenül felhasználta a budapesti Nemzeti Színház legutóbbi felújításainak ta­pasztalatait, de tovább lé­pett. Ahol a budapesti, illet­ve szegedi előadás csak fé­lig mert a maga választotta úton haladni, ott ez a miskol­ci előadás bátran tovább ment. És az eredmény meg­lepő. Olyan Tragédiát látha­tunk, amely megmozgatja érzelmeinket. S furcsa mó­don,, ettől az érzelmi telített­ségtől még tisztábbak, egy­értelműbbek lesznek Ma­dách gondolatai. Básti Lajos, Zolnay Zsuzsa és Bodor Tibor (Ádám, Éva, Lucifer) hármasa bizonyára sokat segített abban, hogy a legjobb értelmű versenyre bírja a miskolci Ádámot, Évát és Lucifert: Polgár Gé­zát, Balogh Emesét és Pá- kozdy Jánost. Az eredmény a színészi játékban is meg­lepő: ez az Ádám nem el­vont gondolati absztrakció, — Művész úr! Horkolja utánam: chchchchch ... élő ember, egy közülünk, aki végigjárja velünk az embe­riség útjait, és ez az Éva úgy marad egyszerre „a nő” ál­talános jelképe, hogy közben a mi lányaink, asszonyaink ismerős érzései elevenednek meg benne. Lucifer különö­sen a második és harmadik részben válik higgadtan bölcs rezonőrré, aki inkább Adám rosszabbik énje, mint istennel vitatkozó angyal. S mit szólnak a miskolciak e nagyszerű Tragédiához, amely nemcsak a város, ha­nem az egész magyar szín­házkultúra nagy esemé­nye? Mit mond erről Ádám, Polgár Géza? — Azt hiszem, sikerült át­törnünk egy frontot. A mis­kolci közönség egy része ugyanis szívesen járt színhá­zunkba zenés darabokhoz, operettekhez, de a prózai előadások többé-kevésbé csak egy szűkebb réteg érdeklő­dését váltották ki. Számom­ra, aki a főiskola után, öt év­vel ezelőtt idekerülve, rend­szerint csak prózai darabok­ban játszottam, ez bizony nem volt a legkellemesebb érzés. Úgy gondolom, most a Tragédia minden nézőnket közös táborba hozta, s az -külön megható, ahogy a miskolciak nekünk, a „ha- zaiaknak,f drukkoltak, hogy mi is jól megálljuk a he­lyünket Hogy nekem mit je­lent a Tragédia, azt nehezen tudom elmondani. Főiskolás koromban a legrosszabbul beszélő színészek között tar­tottak számon. Azóta itt mintegy ötven főszerepet játszottam, többségükben azonban modem darabok­ban, ami nem mindig ked­vez a beszédkultúra fejlődé­sének. Hogy mégis sikerült előrelépnem, azt eddig leg­inkább Básti Lajoson, egyko­ri tanáromon tudom lemérni, aki meg volt elégedve Ádá- mommal. — Tulajdonképpen meg vagyok elégedve- itt, Miskol­con, úgy érzem, szeretnek is, csakhát a kereseti lehetősé­gek bizony nem a legkedve­zőbbek, ami elég súlyos prob­lémát jelent egy házasulandó ember számára. Főiskolás koromban tizennégy filmben statisztáltam, vagy játszot­tam kisebb-nagyobb szere­pet, most boldog lennék, ha két évben egyszer elvinné­nek egy kisebb szerepre. Koncz Gáborra úgy látszik, jobban emlékeznek Pesten. Idén került a főiskoláról Miskolcra, s ha visszautazik Pestre, gyakran hívják szink­ronba, rádióba. Nagy felada­tok várnak rá. Az első a Lunacsarszkij ősbemutatón a Don Quijoteban, a második az Othellóban Jágo szerepe. Koncz Gábor is, mint Rtiíí- kay Ottó az igazgató a lakás- problémára panaszkodik. Miskolcon nincs színészház, ötszáz forint egy albérlet, s ráadásul a színészek, első­sorban a hangos tanulás miatt, nehezebben kapnak még ilyen szobát is. A városi tanáccsal pedig jó a kapcsolat. Most osztották ki azokat a pályadíjakat, amelyeknek eredményekép­pen még ebben az évadban két új magyar darabot tűz­hetnek a színház műsorára. Február végén mutatják be Szabó György Játék és igaz­ság című darabját, amely egy pirandellói alaphelyzet nyomán egy színházi próbán az író, rendező és színész vi­táját mutatja morális, társa­dalmi kérdésekről. Április elején kerül sor Gosztonyi János első díjat nyert darab­jának, a Dániel és a kroko­diloknak a bemutatására. — Van-e színházi válság Miskolcon? — kérdezzük Ruttkay Ottó igazgatót — Talán egy kissé el is bi­zakodtunk az elmúlt évek­ben, mert nem volt semmi problémánk. Az elmúlt évad végén azonban némileg visszaesett a közönség érdek­lődése, ezt éreztük még az idei évad elején is, de most egyre nagyobb számban ke­resik meg ismét a színházun­kat, s úgy látszik, hogy a Tragédia rekordot javít. Az eddig átlag harminc előadás helyett valószínűleg legalább hatvanszor fogjuk eljátszani. Már jóelőre minden előadá­sunkra elkelt a jegy, és vi­dékről is irányvonatokat szerveznek, hogy a környék érdeklődését kielégíthessék. Bemáth László Decemberi bemutatóözön Az Operaház kezdte ♦ Tíz premier szerzők Hazai és külföldi Decemberben valóságos bemutatóözönt zúdítanak a közönségre a budapesti szín­házak. Az Operaház kezdte a sort, Saint-Saéns Sámson és Delila című művének felújí­tásával. Ez az opera négy évtizede hiányzik operahá­zunk repertoárjából, most kettős szereposztásban vi­szik a közönség elé. A Nemzeti Színházban az Ilyen nagy szerelem révén ismert Pavel Kohout darab­ját hozzák színre december 8-án, a címe: A harmadik nővér. Az Ódry Színpad, a Nemzeti átmeneti kamara- színháza — fittyet hányva a babonának — december 13- án, pénteken, Luca napján nyit kaput, Szakonyi Ká­roly Életem, Z soka! című drámájával. A Madách Színházban Georg Büchner Danton halá­la darabját próbálják. A darab címszerepében mutat­kozik be a színház új tagja, Bessenyei Ferenc. December 20-án lesz a bemutató. Egy nappal később. 21-én, a Ma­dách Színház Kamara- színházában gördül fel a függöny először Bró- dy Sándor A szerető című drámája előtt. A Vígszínház Molnár Fe­renc Az ördög című vígjá­tékát újítja fel, A Thália Színház a Rozsda- temető nagy sikerére való tekintettel december 19-ről január 5-re halasztotta új be­mutatóját. A Legenda a di­csőséges feltámadásról című lengyel drámát szólaltatják meg, Wilkowieczki páter XVI. századbeli misztérium- játékát D ejmek, a varsói Nemzeti Színház igazgatója dolgozta át. A József Attila Színház december 8-án mutatja be J. B. Priestley Mr. Kettle és Mrs. Moon botrányos esete című vígjátékát. A Petőfi Színház túljutott Dürrenmatt Ötödik Frankjának 25. elő­adásán, s közeledik az Irma, te édes! jubiláris, századik előadásához. December 14-én Mankowitz—Norman Espres­so Bongó! című musical co- niedyjét mutatja be. A Vidám Színpad új, de­cemberi kabaréműsorának címe: Ne politizáljunk! A Kis Színpad december 19-i bemutatója a Fogad 3—5-ig című zenés vígjáték. Az Irodalmi Színpad rövi­desen két új műsort mutat be. Az egyik, Drámai minia­tűrök címmel, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Szabó Lő­rinc és más költők verses da­rabjaiból ad összeállítást, a másiknak Hová tűntél, Ro­meo? a címe, ebben a mai élő világirodalom sok érdekes egyéniségének drámarészletei kapnak helyet. A Fővárosi Operettszínház januárban lép újabb bemutatóval a kö­zönség elé. Heltai Jenő Tün­dérlaki lányok című vígjá­tékénak zenés változatára készülnek. (b. U Fotókiállítás Újat kereső fiatal fotos érdekes képeit mutatják be az Építőipari Műszaki Egye­tem diákszállásán. Koncz Csaha fotókiállításának egyik jói sikerült képe: A művész. Címzett: a British Museum Feladó: a Szabó Ervin Könyvtár A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi tájékozta­tó szolgálatát gyakran igény­be veszik a nagy külföldi könyvtárak és tudományos intézmények is. A közelmúlt­ban a londoni British Mu- seumnak küldték magyar ré­giségekről szóló szakmunká­kat. Az amszterdami városi könyvtár a XIX. századi ma­gyar szabadkőműves-mozga­lomra vonatkozó dokumentá­ciót kért, egy nyugatnémet zenei lexikon szerkesztősé­ge pedig a budapesti zenei életről részletes tájékozta­tást. A tájékoztató munkatár­sai ugyanakkor a különféle intézmények kérésére ese­tenként adatgyűjtést is vé­gez. Legutóbb Kennedy el­nök halálával kapcsolatban a rádiónak állították össze az Egyesült Államokban előfor­dult hasonló merényletek té­nyeit. (MTI) Tizenhárom kép — ennyi és nem több az, amit Hornyánszky Gyula el­ső kiállításán bemutat. Töre­déke annak, amit hosszú évek munkájával megalko­tott, mégis kitűnően jellemzi a piktúráját. Kompozíciói fe­szegetik a keretet, mert stí­lusa monumentális hangvé­A RADIO ES A SZÍNHAZAK MŰSORA December 2 — hétfő KOSSUTH: 16.50: ötórai tea. — 18.00: Hí­rek. — 18.15: A kamarazene re­mekeiből. — 18.40: Ifjúsági Rá­dió. — 19.00: Operettrészletek. — 19.25: Boldogtalanok. Dráma. — Közben: 19.54: Mese. — 20.00: Esti Krónika. — 20.25: A színházi köz­vetítés folytatása. —- 21.45: Köny- nyüdalok. — 22.00: Hirek. — 22.15: Wagner: Lohengrin — Szerelmi kettős. — ?2.30: Népi zene. — 23.00: Oratóriumrészletek. — 24.00: Hírek. PETŐFI: 17.00: Hirek. — 17.05: Renata Tebaldi lemezeiből. — 17.40: Séta a természetben. — 18.00: Fúvósze­ne. — 18.15: Gazdaszemmel. — 18.30: Népi zene. — 19.00: Mi tör­tént a nagyvilágban? — 19.15: Ke- ringök. — 19.30: Édes anyanyel­vűnk. — 19.35: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangverse­nye. — Közben: 20.35: Miért szép? — 20.50: Hirek. — 20.55: A hang­verseny köz vetítés folytatása. — 21.50: Gazdasági fogalmak fel- frissítése. — 22.00: Daljátékokból. — 22.30: Bach-müvek. — 23.00: Hirek. URH: 18.30: Hírek. — 18.40: Ismert énekesek. — 19.20: Események és eszményképek. — 19.35: A Ma­gyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. — 21.50: Táncze­ne. — 22.30: Hírek. December 3 — kedd KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.35: Zenés mű­sor. — 6.00: Hírek. — 7.00: Hí­rek. — 8.10: Napirenden . . —* 8.15: Népi zene. — 8.45: Gyermek­rádió. — 9.25: Könnyűzene. — 10.00: Hirek. — 10.10: Zenekari muzsika, — 11.00: Zűrzavaros éj­szaka. Komédia. — 12.00: Hirek. — 12.15: Tánczene. — 12.57: A vi­déki színházak műsora. — 13.00: Szövetkezeti gazdatanfolyam. — 13.20: Manón. Operarészletek. — 14.00: Hírek. — 14.10: Népek ze­néje. — 14.45: Egy józsefvárosi család kétszáz esztendeje. Ri­port. — 15.00: Zenekari muzsika. — 15.35: József Attila napjai Ba­latonszárszón. — 16.00: Hírek. — 16.10: Iskolarádió. — 16.30: Gyer­mekrádió. — 16.50: E.'Ztrádzene. — 17.23: Rádióiskola. PETŐFI: 5.00—7.59: Zene. — Közben 6.30: Hírek. — 8.00: Hírek. — 14.00: Suppé: Költő és paraszt — nyi­tány. — 14.25: Zenekari muzsika, — 15.00: Hírek. — 15.05: Raguly Antalról. — 15.15: Könnyűzene. — 16.00: Fúvószene. — 16.10: A his­tóriák forrásánál. — 16.25: Mo­zart: Esz-dúr szonáta. — 16.50: Iskola rádió. — 17.00: Hírek. — 17.05: Fiatalok filmklubja. — 17.25: Tánczene. SZÍNHAZAK HÉTFŐI MŰSORA: Nemzeti Színház: Holnap foly­tatjuk (7). — Madách Színház: Tanner John házassága (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Ki után megy a nő? Ki megy a nő után? (7). — Vígszínház: Ame­rikai Elektra (H-hérleit, 2. elő­adás, fél 7). — Thália Színház: Andorra (7). — Petőfi Színház: Lopni sem szabad (7). — József Attila Színház: A potyautas (7). — Egyetemi Színpad: Expresszio- nizmus és futurizmus a képző- művészetben (7). — Zeneakadé­mia: Állami Hangversenyzenekar (vezényel: Ferenesik János, Téli bérlet E-sorozat és Egyetemi bér­let VIII. sorozat, fél *). — Bar­tók termi Gyermekszmház: A kék esernyő (3). tdű — falat kíván. Képei mindig a természeti látvány ösztönzésére fogannak, de bármi ihleti meg az ecsetjét, egy háromlábú, zöld szék, magános udvar, vagy sarki bérház, a látottakat mindig felfokozza. Fejei csodálato­sak. Finom, de erőteljes árnyalatokkal kelti életre a formákat, felfokozva a ka­rakter jegyeit, premier planba hozva a jellem rej­tett tulajdonságait. Ugyan­így látja és láttatja a táji motívumokat. Minden mun­kája mögött tanulmányok so­kasága rejlik. Emberben az asszony, városban Szentend­re és Budapest vonzza, ter­mészeti ihletője pedig a Pap­sziget poétikus rezervátuma. E súlyos mondanivalójú alkotásokat szerencsésen egészíti ki az illusztrációiról jól ismert Molnár Ágnes rajzsorozata a pesti embe­rekről. Néhány vonással fel­vázolt és egy-két erős szín­nel élénkített fejrajzaiban az ízes humor és a leleplező sza­tíra váltja egymást. A két művész a Moszkva téri Nőtanács székházában mutatta be alkotásait. Dicsé­ret illeti a vendéglátókat azért, mert Buda képzőmű­vészeti rendezvények tekin­tetében eléggé elhanyagolt körzetét ilyen kvalitásos tár­lattal örvendeztette meg. A. T. POLITIKAI KABARÉ A KOSSUTH RÁDIÓBAN Megint egy kitűnő, tartal­mas kabaréműsort hallottunk a rádióban. A szombat esti „Amiről nem beszélünk .. — Kaposy Miklós szerkeszté­sében és Horváth Tivadar rendezésében — bátran ve­tett fel olyan kérdéseket, amelyekhez — mint azt a műsor egyik dialógusában szellemesen megállapítják — tulajdonképpen már nem is kell bátorság, csak éppen a lehetőségek felismerése. A műsor jelenetei, kupiéi, san­zonjai, versei találóan szól­tak gazdasági lazaságokról, a szentté avatott Célprémium­ról. a még kísértő bürokrá­ciáról, a szektás korlátoltság és az elvtelen cinizmus — nem is oly kevés helyütt fel­lelhető — „nemes” versenyé­ről. Ez a szatirikus műsor kétfrontosan harcolt, de nem úgy, hogy — túl óvatos szer­kesztők és színigazgatók módjára — végül is a sem­mitmondó „arany középutat” válassza. Sőt, egy kitűnő je­lenetben — amely egy „hún”- újság szerkesztőségében ját­szódik — még külön ki is gúnyolja a dorongolásnál és elfogult indulatosságnál sem­mivel sem jobb, semmivel sem emberségesebb „szuper”- óvátosságot. A „Van egy okos kalapom ..című kupié is a tegnapról és tegnapelőttröl örökölt nyavalyát, a „falmel- lettiséget”, a ravasz hajbóko­lást támadja, megserhmisítő humorral. Az igazság kedvéért el kell mondanunk, hogy a sok jó művészt mozgató rádiókaba­ré helyenként az elemző pub­licisztika hangján mondotta el okos megállapításait. Hol­ott egy ilyen jellegű műsor politikai hitele, értelmi ereje is nagyobb, ha — a konfe- ranszszámot kivéve — elke­rüljük a közvetlen kommen­tálást. A szombat esti műsor mondandója magvas, célja igazán közérdekű volt, még jobb lett volna hát, ha min­den száma művészi kivitele­zésében is oly frappáns lett volna, mint — például — az amerikai gyárosból lett szo­cialista igazgatóról szóló je­lenetsor. így is örülünk azon­ban, hogy az „Amiről nem beszélünk ...” ennyi minden­ről — és ilyen elgondolkoz- tatóan — beszélt. A. G. KARÁCSONYI HÍR! Vásárlóink gondjainak csökkentésére december hónapban külön aj cin déhoóztá, (ij t LÉTESÍTÜNK divatáru cikkekből. Nyitás december 2-án. Díjtalan tanácsadás! CSILLAG ÁRUHÁZ VII. Rákóczi út 20.

Next

/
Thumbnails
Contents