Esti Hírlap, 1963. december (8. évfolyam, 282-305. szám)
1963-12-02 / 282. szám
NAPIRENDEN: a wwumkáshiám és a smakvrmi Kevés az ipari tanuló ♦ Létszámgond és a lakosság ellátása ♦ A Fővárosi Tanács intézkedése a lányok alkalmazására ipari tanulókat tudnak szerződtetni. Általános tapasztalat, hogy a nehezebb munkákra pesti fiatalok nem jelentkeznek, vidékieket pedig szállás hiányában a vállalatok nem tudnak szerződtetni. A közlekedési vállalatok egészében teljesítették a tervet, de egyes szakmában itt is hiányoznak tanulók. Gondot okoz a lányok szakmai képzése. Noha a műszerész pálya kiválóan alkalmas a lányoknak, mégis a vállalatok ebben a szakmában is főként fiúkat szerződtetnek. Az élelmiszeripari vállalatok közül főként a pékségekben van nagy munkáshiány. Három év alatt a felvételi tervnek csak a felét teljesítették. A munkáshiány akadályozza a kenyér minőségének megjavítását is. Túlórákkal és a nyugdíjas munkások bevonásával igyekeznek javítani a helyzeten. Kevesebb gondot okoz a kereskedelmi tanulók felvétele. A tanulók nyolcvan százaléka lány. Az elsőévesek között sok már az érettségizett is. A szakmunkáshiány csökkentésére a vállalatok megszervezték a felnőttek szakmai képzését is. A legjobb eredményeket az ipari és a kereskedelmi vállalatok érték el. Sajnos, az építési vállalatok csak kismértékben használják ki ezt a lehetőséget. A Házkezelési Igazgatóságnál is nagyobb arányú képzésre van szükség. A vizsgálat megállapította, hogy a lakosság megfelelő ellátása, a növekvő javítási és tatarozási munkák nagyobb szakmunkás létszámot kívánnak. Ezért szükséges, hogy ismrtektőkésére fokozottabb gondot fordítsanak. Javítaná a helyzetet a lányok nagyobb arányú bevonása is. A lányok felvételétől való idegenkedés azt eredményezi, hogy a csak fiúk által betölthető munkahelyek üresen maradnak, másrészt a lányok nem tudnak szakmát tanulni, ami növeli a nők elhelyezkedési nehézségeit. A munkaügyi osztály jelentése alapján a végrehajtó bizottság határozatokat hozott a szakmunkásképzés fejlesztésére. Egyebek között elrendelték, hogy nagyobb számban vegyenek fel a vállalatok lányokat. (aczél) A Fővárosi Tanács vállalatainak egyik legnagyobb gondja a munkáshiány. Kevés az ács, a kőműves, a lakatos, az esztergályos, a pék — mindez megnehezíti a lakosság jobb ellátását, hátráltatja a tatarozásokat, a lakások javítását. Ezért a végrehajtó bizottság munkaügyi osztálya megvizsgálta, hogyan gondoskodnak a vállalatok az utánpótlásról. Az ipari tanulók felvételének tervét a vállalatok nem teljesítették. Három év alatt a tervezett létszámnak csak hatvan százalékát szerződtették. A legsúlyosabb a helyzet a Házkezelési Igazgatóságnál. A tervezett létszámnak csak a harmadát vették fel. Főként bádogosak, tetőfedők és állványozók hiányoznak. A tanács építőipari vállalatai sem teljesítik évek óta felvételi tervüket. Az idén valamelyest javult a helyzet, de még nagy a lemaradás. Ebben része van annak is, hogy a fővárosi építőipari tanulók szerződtetését évről évre az állami építőipari tanulók felvétele után kezdik meg. Az ipari vállalatoknál kevés az esztergályos, a lakatos és a bádogos tanuló. A kéményseprő szakmára évek óta csak vidéki lakhellyel rendelkező (MTI fotó : Pálfai felv.) Vizsga nélkül kerülnek főiskolára a középiskolai tanulmányi verseny győztesei A művelődésügyi miniszter rendelkezése értelmében az 1963—1964-es tanévben is megrendezik az országos középiskolai tanulmányi versenyt, amelyen a középiskolák harmadik és negyedik osztályos tanulói (földrajzból másodikosok is) vehetnek részt. Egy diák legfeljebb két tárgyból indulhat. A versenytantárgyak ugyanazok, mint az előző oktatási évben. A verseny győzteseit a Művelődésügyi Minisztérium minden tantárgyból egy-egy 2000 forintos első díjjal, egyegy 1000 forintos második díjjal, valamint egy-egy 500 forintos harmadik díjjal jutalmazza. A többi kiemelkedő munkák készítői könyvjutalmat, illetve dicsérő oklevelet kapnak. A különböző felsőoktatási intézményekbe vizsga nélkül vehetők fel azok a fiatalok, akik az országos középiskolai tanulmányi versenyen az első tíz helyezett közé kerültek, ha olyan karra (szakra) jelentkeznek, amelynek valamelyik felvételivizsga tárgyából érték el helyezésüket. (MTI) Három hónapostól három éves korig kapnak Sabin cseppet a gyerekek MA MEGKEZDŐDÖTT AZ AKCIÓ szerkesztőségünket a védőoltások lebonyolításáról. 1963. december 2. és 1964. február 29. között minden 1960. október 1. és 1983. szeptember 30. között született kisgyermek megkapja a cseppeket. Az oltóanyagot három részletben — hathetes időközökben — adják a kicsinyeknek. A szülőket a kerületi tanácsok egészségügyi osztályai értesítik, mikor s hol kell megjelenniük gyermekeikkel. A szülők vigyenek magukkal kiskanalat is, mert a folyadékot általában teában adják a gyermekeknek. A Fővárosi KÖJÁL kéri, hogy saját gyermeke érdekében minden szülő pontosan jelenjék meg mindhárom alkalommal az orvosi idézésre, mert tökéletes védettséget csak a három részletben beadott oltóanyag biztosít. Ehhez a társadalmi szervektől — elsősorban a Vöröskereszttől és a helyi nőtanácsoktól — is segítséget várnak. Ma az egész országban — a fővárosban is — megkezdődött a gyermekbénulás elleni Sabin-csepp-akció. A Fővárosi KÖJÁL tájékoztatta Költözködés a Belvárosban Több új helyiséget kapott az Egyetem Új könyvtárat, menzát rendeznek be Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi kara nem fér már el a Pesti Barnabás utcai egyetemi épületben. Az épület Váci utcai frontján levő kiállítási termet most a Külkereskedelmi Minisztérium átengedte az egyetemnek, amelyben az központi könyvtárát és olvasótermét rendezi be. Az egyetem kapja meg a VASÉRT Vállalat Pesti Barnabás utcai raktárait is. Az épület földszintjét, első emeletét, és fedett udvarát menzának rendezik be, de jut helyiség oktatási célokra is. A VASÉRT-ház második emeletét a szomszédos házban levő OKISZ részére utalták ki, irodáinak bővítésére. A VASÉRT négy nagy raktárépületet kapott a pestlőrinci most megépült új raktártelepen. A VASÉRT-házban 14 lakás is van, s az egyetem azok kiutalását is kérte. A Fővárosi Tanács a kiutalás feltételéül azt jelölte meg, hogy az egyetem, illetve a Művelődésügyi Minisztérium előbb megfelelő cserelakásokat építsen. Nagy sikere van az Astoria-aluljárónak. Vasárnap elözönlötték a pestiek az aluljárót, hogy megtekintsék a főváros új látványosságát. Tetszettek az egyszerű, korszerű formák, a földalatti kirakatok, s a nagy széles járdák. Kissé többet kell gyalogolni, mint eddig, de kárpótol ezért a közlekedés biztonsága és meggyorsulása. (MTI fotos Lajos (elv.) Reggel. Üllői úti lakótelep. Kőművesek, ácsok, szerelők, segédmunkások vattakabátban. Az építők fogadják a hideget. Falakat emelnek útjába, ablakot, üveget raknak elébe, tetőt borítanak a házra. Harcba indul az építők nehéz tüzérsége. Az üteg valóban tüzel. Ventillátor veri, fújja a csövekbe a meleg levegőt, mínuszról pluszra emeli a lépcsőházakban, a szobákban a hőmérsékletet. Hófüggöny védi a fagytól a vakolatot. Üveg, üveg. — Ezenkívül mi most a legfontosabb? — Az üveg. Gyorsabban és több kellene. Délelőtt. Dancsó Béla építésvezető felpillant az asztalra kiterített tervrajzról. Mit épít a csapata télen? — Tizenhárom tantermes technikumot, tizenkét tantermes iskolát, házkezelőséget, rendőrséget, könyvtárat, ABC-üzletet, órajavítót, óvodát, fodrászüzletet, orvosi rendelőt, tejboltot. A szupermarketban már a radiátort szerelik. Máshol is belső munka folyik. — Hányan dolgoznak? — Kilencven a létszám, de ez kevés, ötven-hatvan ember kellene még. — Mi hiányzik? — Az üveg. Parketta, kátránypapír Délben. Halas Lajos igazgató a Harmat utcai lakótelep két épülete előtt toporzékol. Szeptember 24-én mindkettő teljesen elkészült már a negyedik emeletig. A negyedik emeletnél megállt a tudomány. A két épületnek nincs teteje. Hiába haladt idáig rendben, terv szerint a munka, szeptember óta megbénultak, most nincs szigetelő kátránypapír, nincs tető. És nincs parketta. A Szemere utcai 12 tantermes iskola is kész lenne — parketta nélkül . . . — Üveg? — Háromezerötszáz négyzetméter hiányzik. Nemcsak a hideg, az anyaghiány is akadály. Meg az út, a csatorna, a gáz, a víz. Mi hiába készülünk el márciusra a házakkal, ha a mélyépítők csak a jövő év végén akarnak utat, csatornát ásni. Ez fékezi most a 42. Építőipari Vállalat téli menetrendjét. A negyvenhármasoknál Délután. Kőbányáról a Belvárosba. A negyven kettesektől a negyvenhármasokhoz: itt a Lágymányost és az Árpádhídfőt építő vállalat központja. A múlt tél tapasztalatain okulva most arra törekszünk, hogy januárban, februárban, márciusban a munkáslétszám maximális foglalkoztatását biztosítsuk — mondja Virág Ferenc igazgató. — Ennek feltétele: megteremteni a téli munkaterületet. Lágymányoson és az Árpád-hídfőnél 500—600 építő dolgozik majd a házak belsejében, még akkor is ha odakint mínusz tíz fok alá süllyed a hőmérséklet. Az ablakokat szimpla üveg vagy fólia borítja a hideg ellen. Lágymányoson négy 108 lakásos épület, az Árpádhídnál három pontház — 126 lakás mindegyikben —, s folyamatos építésben még három épület készül a télen, egyenként 105 új otthonnal. A jövő évi terv 15—18 százalékát a téli hónapokban kívánjuk teljesíteni. Éppen ezért, már most megkezdtük 1600 új lakás előkészítését. Minden emberre szükség van. A fagyszabadság engedélyezésének jogát kizárólag magamnak tartom fenn. Ezerhatszáz fizikai dolgozót szeretnénk foglalkoztatni a jövő évben épülő lakások előkészítésére. Mit mond a minisztérium Este. Az Építésügyi Minisztérium egyik világosan maradt ablaka mögött a főigazgatóságon Ónodi Márton veszi számba, mibe kerül az épületek téli ruhája, januári melege. 4,3 millió forintba kerül a tüzelő: 17 274 tonna szén, 3282 tonna brikett, 6893 tonna koksz. Ezenfelül a betonelemgyárak, a gépjavítók, a tárca asztalos- és lakatosipari vállalatai eltüzelnek 12 484 tonna szenet, 478 tonna brikettet, s 1190 tonna kokszot. A 180 ezer négyzetméter fagyvédő nádpalló, a 30 ezer négyzetméter nádszövet, a 25 ezer négyzetméter gyékény — ez a házak téli bundája. — Megnyugtató a felkészülés? — Nem mindenütt. A vidéki vállalatoknál nincs elegendő kavics Kevés a szállítóeszköz. Szolnok megye 30 ezer köbméter kavicsot vár. — Üveg? — Ebből javul ugyan az ellátás, de most mindenki egyszerre annyit kér, mint a háromnegyed év alatt összesen. Egy kis visszapillantás 1938-ba: hányan dolgoztak akkor télen a kőművesek közül? „A vállalkozó csak négy-öt embert tartott.” 1963—1964 decembere: az építőipar létszáma teljes. Nyolcvanezer építőmunkás dolgozik. De százezer kellene. Békés Attila Harcban az építők nehéz tüzérsége HnStiffffimt§ •*«»*/* a rahniatni — Szrvelirt(‡/»f/f*/‡ és aladályok Mennyit ért az őszi napsugár ? A Mátra alji borvidéken szeptember derekán, amikor az esőzések miatt több helyen a szüret megkezdésére kényszerültek a szövetkezeti gazdák, a termés minősége nagyon gyengének ígérkezett: a próbaméréseknél 14 fok körül mozgott a must cukorfoka. Az októberben beköszöntött, majd hetekig tartó derült, napos idő azonban ugrásszerűen növelte a szőlő cukortartalmát. A termelőszövetkezetek lassították a szüret ütemét, s ennek meg is volt az eredménye. A vörös boroknál jelentősen növekedett a színhatás, és a zamat, valamennyi szőlőfajtánál pedig a cukorfok és a szesztartalom. A szüret befejeztével a tájjellegű borok cukorfoka meghaladta a húszat, így az októberi-novemberi napsütés 5—6 fokkal növelte a cukortartalmat. Kiszámították a minőségi javulás pénzbeni értékét is: a borvidék 15 000 holdján az őszi napsugár mintegy 75 millió forintot „ért". (MTI) Úszó automata kavicsgyár a Elinán A Váci Duna-kanyarban befejezte próbaútját és megkezdte rendszeres munkáját az ország első automatikus óriás kotróhajója. Ezt a hatalmas úszó kavicsgyárat a szovjet hajóépítők szállították a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalatnak. A szovjet óriáskotró mintegy 500 köbméter kavicsot emel ki óránként. Egymaga annyi munkát végez, mint három régi kotróhajó. Emellett könnyebben is kezelhető a régieknél: minden gépet egy helyről, a parancsnoki asztalról irányít gombnyomással a kotrómester. A telefonközponttal és ultrarövidhullámú rádióval is felszerelték. Nem sokáig lesz egyedül a magyar Duna-szakaszon, mert jövőre még egy nagy kotrót küld a Szovjetunió. (MTI)