Esti Hírlap, 1963. december (8. évfolyam, 282-305. szám)

1963-12-02 / 282. szám

NAPIRENDEN: a wwumkáshiám és a smakvrmi Kevés az ipari tanuló ♦ Létszámgond és a lakosság ellátása ♦ A Fővárosi Tanács intézkedése a lányok alkalmazására ipari tanulókat tudnak szer­ződtetni. Általános tapaszta­lat, hogy a nehezebb munkákra pes­ti fiatalok nem jelentkez­nek, vidékieket pedig szál­lás hiányában a vállalatok nem tudnak szerződtetni. A közlekedési vállalatok egészében teljesítették a ter­vet, de egyes szakmában itt is hiányoznak tanulók. Gon­dot okoz a lányok szakmai képzése. Noha a műszerész pálya kiválóan alkalmas a lányoknak, mégis a vállala­tok ebben a szakmában is főként fiúkat szerződtetnek. Az élelmiszeripari vállalatok közül főként a pékségekben van nagy munkáshiány. Há­rom év alatt a felvételi terv­nek csak a felét teljesítették. A munkáshiány akadályozza a kenyér minőségének meg­javítását is. Túlórákkal és a nyugdíjas munkások bevo­násával igyekeznek javítani a helyzeten. Kevesebb gon­dot okoz a kereskedelmi ta­nulók felvétele. A tanulók nyolcvan százaléka lány. Az elsőévesek között sok már az érettségizett is. A szakmunkáshiány csök­kentésére a vállalatok megszervezték a felnőttek szakmai kép­zését is. A legjobb eredményeket az ipari és a kereskedelmi vál­lalatok érték el. Sajnos, az építési vállalatok csak kis­mértékben használják ki ezt a lehetőséget. A Házkezelési Igazgatóságnál is nagyobb arányú képzésre van szük­ség. A vizsgálat megállapította, hogy a lakosság megfelelő ellátása, a növekvő javítási és tatarozási munkák na­gyobb szakmunkás létszámot kívánnak. Ezért szükséges, hogy ismrtektőké­sére fokozottabb gondot for­dítsanak. Javítaná a helyzetet a lá­nyok nagyobb arányú be­vonása is. A lányok felvételétől való idegenkedés azt eredményezi, hogy a csak fiúk által betölt­hető munkahelyek üresen maradnak, másrészt a lányok nem tudnak szakmát tanulni, ami növeli a nők elhelyezke­dési nehézségeit. A munkaügyi osztály je­lentése alapján a végrehajtó bizottság határozatokat ho­zott a szakmunkásképzés fej­lesztésére. Egyebek között el­rendelték, hogy nagyobb számban vegyenek fel a vál­lalatok lányokat. (aczél) A Fővárosi Tanács vállala­tainak egyik legnagyobb gondja a munkáshiány. Ke­vés az ács, a kőműves, a la­katos, az esztergályos, a pék — mindez megnehezíti a la­kosság jobb ellátását, hátrál­tatja a tatarozásokat, a laká­sok javítását. Ezért a végre­hajtó bizottság munkaügyi osztálya megvizsgálta, ho­gyan gondoskodnak a válla­latok az utánpótlásról. Az ipari tanulók felvételé­nek tervét a vállalatok nem teljesítették. Három év alatt a tervezett létszámnak csak hatvan százalékát szerződtették. A legsúlyosabb a helyzet a Házkezelési Igazgatóságnál. A tervezett létszámnak csak a harmadát vették fel. Fő­ként bádogosak, tetőfedők és állványozók hiányoznak. A tanács építőipari vállalatai sem teljesítik évek óta felvé­teli tervüket. Az idén vala­melyest javult a helyzet, de még nagy a lemaradás. Eb­ben része van annak is, hogy a fővárosi építőipari tanulók szerződtetését évről évre az állami építőipari tanulók felvétele után kezdik meg. Az ipari vállalatoknál kevés az esztergályos, a lakatos és a bádogos tanuló. A kémény­seprő szakmára évek óta csak vidéki lakhellyel rendelkező (MTI fotó : Pálfai felv.) Vizsga nélkül kerülnek főiskolára a középiskolai tanulmányi verseny győztesei A művelődésügyi minisz­ter rendelkezése értelmében az 1963—1964-es tanévben is megrendezik az országos kö­zépiskolai tanulmányi ver­senyt, amelyen a középisko­lák harmadik és negyedik osztályos tanulói (földrajzból másodikosok is) vehetnek részt. Egy diák legfeljebb két tárgyból indulhat. A ver­senytantárgyak ugyanazok, mint az előző oktatási évben. A verseny győzteseit a Művelődésügyi Minisztérium minden tantárgyból egy-egy 2000 forintos első díjjal, egy­­egy 1000 forintos második díjjal, valamint egy-egy 500 forintos harmadik díjjal ju­talmazza. A többi kiemelke­dő munkák készítői könyv­­jutalmat, illetve dicsérő ok­levelet kapnak. A különböző felsőoktatási intézményekbe vizsga nélkül vehetők fel azok a fiatalok, akik az or­szágos középiskolai tanulmá­nyi versenyen az első tíz he­lyezett közé kerültek, ha olyan karra (szakra) jelent­keznek, amelynek valame­lyik felvételivizsga­ tárgyából érték el helyezésüket. (MTI) Három hónapostól három éves korig kapnak Sabin cseppet a gyerekek MA MEGKEZDŐDÖTT AZ AKCIÓ szerkesztőségünket a védő­oltások lebonyolításáról. 1963. december 2. és 1964. február 29. között minden 1960. október 1. és 1983. szeptember 30. között szü­letett kisgyermek megkap­ja a cseppeket. Az oltóanyagot három rész­letben — hathetes időközök­ben — adják a kicsinyeknek. A szülőket a kerületi taná­csok egészségügyi osztályai értesítik, mikor s hol kell megjelenniük gyermekeikkel. A szülők vigyenek magukkal kiskanalat is, mert a folya­dékot általában teában adják a gyermekeknek. A Fővárosi KÖJÁL kéri, hogy saját gyermeke érdeké­ben minden szülő pontosan je­lenjék meg mindhárom al­kalommal az orvosi idé­zésre, mert tökéletes vé­dettséget csak a három részletben beadott oltó­anyag biztosít. Ehhez a társadalmi szervek­­től — elsősorban a Vöröske­reszttől és a helyi nőtaná­csoktól — is segítséget vár­nak. Ma az egész országban — a fővárosban is — megkezdő­dött a gyermekbénulás elleni Sabin-csepp-akció. A Fővá­rosi KÖJÁL tájékoztatta Költözködés a Belvárosban Több új helyiséget kapott az Egyetem Új könyvtárat, menzát rendeznek be Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem bölcsészettu­dományi kara nem fér már el a Pesti Barnabás utcai egyetemi épületben. Az épü­let Váci utcai frontján le­vő kiállítási termet most a Külkereskedelmi Miniszté­rium átengedte az egye­temnek, amelyben az köz­ponti könyvtárát és olvasó­termét rendezi be. Az egye­tem kapja meg a VASÉRT Vállalat Pesti Barnabás ut­cai raktárait is. Az épület földszintjét, első emeletét, és fedett udvarát menzának rendezik be, de jut helyiség oktatási célokra is. A VA­­SÉRT-ház második emeletét a szomszédos házban levő OKISZ részére utalták ki, irodáinak bővítésére. A VA­SÉRT négy nagy raktárépü­letet kapott a pestlőrinci most megépült új raktárte­le­pen. A VASÉRT-házban 14 la­kás is van, s az egyetem azok kiutalását is kérte. A Fővá­rosi Tanács a kiutalás felté­teléül azt jelölte meg, hogy az egyetem, illetve a Műve­lődésügyi Minisztérium előbb megfelelő cserelakásokat építsen. Nagy sikere van az Astoria-aluljárónak. Vasárnap el­­özönlötték a pestiek az aluljárót, hogy megtekintsék a fő­város új látványosságát. Tetszettek az egyszerű, korszerű formák, a földalatti kirakatok, s a nagy széles járdák. Kissé többet kell gyalogolni, mint eddig, de kárpótol ezért a közle­kedés biztonsága és meggyorsulása. (MTI foto­s Lajos (elv.) Reggel. Üllői úti lakótelep. Kőmű­vesek, ácsok, szerelők, segéd­munkások vattakabátban. Az építők fogadják a hideget. Falakat emelnek útjába, ab­lakot, üveget raknak elébe, tetőt borítanak a házra. Harc­ba indul az építők nehéz tü­zérsége. Az üteg valóban tü­zel. Ventillátor veri, fújja a csövekbe a meleg levegőt, mínuszról pluszra emeli a lépcsőházakban, a szobákban a hőmérsékletet. Hófüggöny védi a fagytól a vakolatot. Üveg, üveg­. — Ezenkívül mi most a legfontosabb? — Az üveg. Gyorsabban és több kellene. Délelőtt. Dancsó Béla építésvezető felpillant az asztalra kiterí­tett tervrajzról. Mit épít a csapata télen? — Tizenhárom tantermes technikumot, tizenkét tanter­mes iskolát, házkezelő­­séget, rendőrséget, könyv­tárat, ABC-üzletet, óra­­javítót, óvodát, fodrász­üzletet, orvosi rendelőt, tej­boltot. A szupermarketban már a radiátort szerelik. Más­hol is belső munka folyik. — Hányan dolgoznak? — Kilencven a létszám, de ez kevés, ötven-hatvan em­ber kellene még. — Mi hiányzik? — Az üveg. Parketta, kátránypapír Délben. Halas Lajos igazgató a Harmat utcai lakótelep két épülete előtt toporzékol. Szeptember 24-én mindkettő teljesen elkészült már a ne­gyedik emeletig. A negyedik emeletnél megállt a tudo­mány. A két épületnek nincs teteje. Hiába haladt idáig rendben, terv szerint a mun­ka, szeptember óta megbé­nultak, most nincs szigetelő kátránypapír, nincs tető. És nincs parketta. A Szemere utcai 12 tantermes iskola is kész lenne — parketta nél­kül . . . — Üveg? — Háromezerötszáz négy­zetméter hiányzik. Nemcsak a hideg, az anyaghiány is akadály. Meg az út, a csator­na, a gáz, a víz. Mi hiába készülünk el márciusra a há­zakkal, ha a mélyépítők csak a jövő év végén akarnak utat, csatornát ásni. Ez fé­kezi most a 42. Építőipari Vállalat téli menetrendjét. A negyvenhármasoknál Délután. Kőbányáról a Belvárosba. A negyven kettesektől a negyvenhármasokhoz: itt a Lágymányost és az Árpád­hídfőt építő vállalat központ­ja.­­ A múlt tél tapasztala­tain okulva most arra törek­szünk, hogy januárban, feb­ruárban, márciusban a mun­káslétszám maximális fog­lalkoztatását biztosítsuk — mondja Virág Ferenc igaz­gató. — Ennek feltétele: megteremteni a téli munka­területet. Lágymányoson és az Árpád-hídfőnél 500—600 építő dolgozik majd a házak belsejében, még akkor is ha odakint mínusz tíz fok alá süllyed a hőmérséklet. Az ablakokat szimpla üveg vagy fólia borítja a hideg el­len. Lágymányoson négy 108 lakásos épület, az Árpád­­hídnál három pontház — 126 lakás mindegyikben —, s fo­lyamatos építésben még há­rom épület készül a télen, egyenként 105 új otthonnal. A jövő évi terv 15—18 száza­lékát a téli hónapokban kí­vánjuk teljesíteni. Éppen ezért, már most megkezd­tük 1600 új lakás előkészíté­sét. Minden emberre szük­ség van. A fagyszabadság en­gedélyezésének jogát kizáró­lag magamnak tartom fenn. Ezerhatszáz fizikai dolgozót szeretnénk foglalkoztatni a jövő évben épülő lakások előkészítésére. Mit mond a minisztérium Este. Az Építésügyi Miniszté­rium egyik világosan ma­radt ablaka mögött a főigaz­gatóságon Ónodi Márton ve­szi számba, mibe kerül az épületek téli ruhája, januári melege. 4,3 millió forintba kerül a tüzelő: 17 274 tonna szén, 3282 tonna brikett, 6893 tonna koksz. Ezenfelül a betonelemgyárak, a gépja­vítók, a tárca asztalos- és lakatosipari vállalatai eltü­zelnek 12 484 tonna szenet, 478 tonna brikettet, s 1190 tonna kokszot. A 180 ezer négyzetméter fagyvédő nád­palló, a 30 ezer négyzetmé­ter nádszövet, a 25 ezer négyzetméter gyékény — ez a házak téli bundája. — Megnyugtató a felké­szülés? — Nem mindenütt. A vi­déki vállalatoknál nincs ele­gendő kavics Kevés a szál­lítóeszköz. Szolnok megye 30 ezer köbméter kavicsot vár. — Üveg? — Ebből javul ugyan az ellátás, de most mindenki egyszerre annyit kér, mint a háromnegyed év alatt össze­sen. Egy kis visszapillantás 1938-ba: hányan dolgoztak akkor télen a kőművesek közül? „A vállalkozó csak négy-öt embert tartott.” 1963—1964 decembere: az építőipar létszáma teljes. Nyolcvanezer építőmunkás dolgozik. De százezer kelle­ne. Békés Attila Harcban az építők nehéz tüzérsége HnStiffffimt§ •*«»*/* a rahniatni — Szrvelirt(‡/»f/f*/‡ és alad­ályok Mennyit ért az őszi napsugár ? A Mátra alji borvidéken szeptember derekán, amikor az esőzések miatt több he­lyen a szüret megkezdésére kényszerültek a szövetkezeti gazdák, a termés minősége nagyon gyengének ígérke­zett: a próbaméréseknél 14 fok körül mozgott a must cukorfoka. Az októberben beköszöntött, majd hetekig tartó derült, napos idő azon­ban ugrásszerűen növelte a szőlő cukortartalmát. A ter­melőszövetkezetek lassítot­ták a szüret ütemét, s ennek meg is volt az eredménye. A vörös boroknál jelentősen növekedett a színhatás, és a zamat, valamennyi szőlő­fajtánál pedig a cukorfok és a szesztartalom. A szüret be­fejeztével a tájjellegű borok cukorfoka meghaladta a hú­szat, így az októberi-novem­beri napsütés 5—6 fokkal nö­velte a cu­kortartalmat. Kiszámították a minőségi javulás pénzbeni értékét is: a borvidék 15 000 holdján az őszi napsugár mintegy 75 millió forintot „ért". (MTI) Ú­szó automata kavics­gyár a Elinán A Váci Duna-kanyarban befejezte próbaútját és meg­kezdte rendszeres munkáját az ország első automatikus óriás kotróhajója. Ezt a ha­talmas úszó kavicsgyárat a szovjet hajóépítők szállítot­ták a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalatnak. A szovjet óriáskotró mintegy 500 köbméter kavicsot emel ki óránként. Egymaga annyi munkát végez, mint három régi kotróhajó. Emellett könnyebben is kezelhető a régieknél: minden gépet egy helyről, a parancsnoki asz­talról irányít gombnyomással a kotrómester. A telefonköz­ponttal és ultrarövidhullá­mú rádióval is felszerelték. Nem sokáig lesz egyedül a magyar Duna-szakaszon, mert jövőre még egy nagy kotrót küld a Szovjetunió. (MTI)

Next