Esti Hírlap, 1964. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-01-02 / 1. szám

7ort?y G'íza c össnícn ha'óüd-ban Egy színész felnőtt — ezt éreztük a Madách Színház Danton halála előadásán a Camille Desmoulins-t alakí­tó Tordy Gézát nézve. Egy színész felnőtt, és a színpad nevelte fel: főiskola nélkül, magában a színházban, sze­münk láttára vált tehetsé­ges fiúból jó színésszé. S ez a színházak — a Pécsi Nemzeti Színház, a Vígszín­ház, valamint a filmgyár és a televízió — érdeme is. S most új gazdája, a Madách Színház mintha mégjobban kibontotta volna. színészi egyéniségét: a Kamarában játszott Ki után megy a nö?-ben a suta, félszeg Bob szerepében a komikum Iránti érzékét villantotta fel — itt pedig, a Danton­ban a tragikum veszi körül alakját. Van egy mozdulata a da­rabban. A börtönben, a ke­mény pádon életvággyal és szerelemmel telítve elal­szik a fiatal költő-forradal­már. S azután egy hatal­mas gyermekien rémült kiáltással felriad, kétségbe­esetten széttárt karokkal felemelkedik fekhelyéről, s Danton hatalmas mellkasá­hoz bújik, hogy elmondja halálfélelem sugallta rémál­mát. Aa előadás egyik nagy pillanata volt. t. t. MONTE-CARLO, FIRENZE Fesztiválok az év első hónapjától A nemzetközi filmverse­nyek már az új esztendő el­ső hónapjában megkezdőd­nek. Monte-Carlóban a tele­víziós társaságok mutatják be legújabb alkotásaikat, Firen­zében „Népek fesztiválja” cí­men kerül sor dokumen­tumfilmek szemléjére Az el­sőn Zsurzs Éva Epeios akció című munkájával és a Ma­gyar Televízió első opera- filmjével, a Szinetár Miklós rendezte „Éjszakai repülés”- sel veszünk részt. A máso­dikon két rövidfilm képvise­li Magyarországot, a Mohács és A nap másik fele. A hagyományos oberhau­sein i nemzetközi rövidfilm- fesztiválra február 3-a és 8-a között kerül sor. A verseny­ben nyolc kisfilmmel ve­szünk részt. A többi között bemutatják Nepp József rendező két rajzfilmjét, a Balázs Béla Stúdió fiatal művészeinek több munkáját, és Kárpáti György dr. Mese című vizsgafilmjét. (MTI) Az énekes, az autó és a szívesség — Elvinne egy új gépko­csit Budapestre? — kérdez­ték Bécsben a kiváló magyar operaénekestől, aki ezúttal nem a saját autóján, hanem vonaton látogatott el szerep­lésre az osztrák fővárosba. A művész előbb vonako­dott, aztán ráállt a dologra, s elvállalta, hogy keréken vi­szi el az ismerősök ajándé­kát a pesti rokon számára. Még örvendett is, hogy ház­tól házig utazhat. Betette két kofferjét az autóba, s el­indult a határ felé. A rövid vámvizsgálat után rákap­csolt, s a megengedett se­bességgel hajtott Budapest felé. Ám Tata után mind síkosabb lett az út, s már be is sötétedett. Egyszerre csak — bármilyen óvatosan és lassan vezetett — a kocsi megperdült a jeges ország­úton és becsúszott az árok­ba. Hosszabb várakozás után sem mutatkozott segítség, le­zárta az ajándékgépkocsit, és szállást keresett. Majd reggel kihúzzák az autót az árokból, s mehet \tovább ... Vigyáznia kellett a torkára is, nehogy megfázzon, mert akkor le kell mondania az előadáso­kat. Fényt látott a ködös éjsza­kában. Odaért a házhoz. Fel­ismerték, ott tartották éjsza­kára. Reggel sietett az árok­hoz. És micsoda viszontlátás! Az ajándékautó ablakát is­meretlen tettesek kifeszítet­ték, a művész koffereit ki­lopták, elvittek minden elvi- hetöt. A rádiót és a pótkere­ket is... (kristóf) Kellemes szellemes este & rádióban A ..BUÉK 1964" című. majd ötórás rádióegyveleg többször is arra figyelmeztet­te a hallgatót: gondoljon visz- sza a múlt esztendőre. S ez a jótanács a műsor értékelése szempontjából sem érdekte­len. 1963-ban, különösen an­nak második felében, hallott sok újszerű rádiókabaré és egyéb vidám műsor nélkül nem is születhetett volna meg ez a sikerült rádiószilveszter, amely az eddiginél nagyobb író- és színészgárdával együtt ötletekben, rendezési megol­dásokban is gazdagodott. Ilyen hosszú, sok színű mű­sorban alig elkerülhető, hogy legyen néhány halványabb szín és önismétlés is. De ha szerepelt is a műsorban a túl­zsúfolt pesti villamos, Túrós Lukács ételmintája és Hon- thy Hanna életkora, zömében eddig nem tárgyalt témákról hallhattunk, és olyan kelle­mes-szellemes tálalásban, hogy megbocsáthatjuk a szer­kesztői lelemény egyes kiha­gyásait. Marton Frigyes ren­dező és munkatársainak né­pes gárdája kitett magáért. A MŰSOR Fő ÉKESSÉGE Róna Tibor és Lovászy Már­ton politikai kabaréja volt, a ..Világszínvonal .. Rónáék kezdeményező kedve, szatiri­kus színvonala jól érvénye­sült: műsoruk nem volt sem szokványos, sem túl bonyo­lult, Különösen tetszett Ráto- nyi Róbert és a konferálását „megzavaró” Sinkovits Imre vitája. Élveztük a Mányai Lajos tanár úr szavára leső nebulókat is. AZ „ESTI KORNYIKA” paródiaműsorból legjobban azok a hírek és rövid tudósí­tások tetszettek, amelyekhez Alfonzó adta hozzá humora sajátos ízeit. Az „Itt a buda­pestiek énekelnek ..jó öt­letéből néhány valóban szel­lemes szám Is termett, pél­dául a „Kutykuruttyot” da­loló dr. Ozoray főmeteoroló­gusé. Kedves volt Salamon Béla száma is. Kár, hogy az alkalmi rovat nem tudta mentesíteni magát több ízlés­telenségtől. A „Nem az én színpadom” összeállításban a „nehéz” és a „könnyű” műfaj lovagjai vállvetve viaskodtak a kultu­rális élet fogyatékosságaival táplálkozó, abból kövérre hí­zó sárkányokkal. Szem- — pontosabban — fültanúi le­hettünk néhány sárkányölő telitalálatnak. A ZENEI RÉSZ is friss volt, ötletesen összeváloga­tott. hallhattunk — többek között — új külföldi slágere­ket, Oslótól Barcelonáig. Né­hányat közülük (talán azért, hogy hamarabb tanuljuk meg) mint legújabb magyar táncdalt, ismételték meg. A. Túl sok volt a revü a tv-ben KEZDJÜK a kellemes meglepetéssel. A kiadott mű­sor így hirdette: Slágermú­zeum. Az ember egy kicsit elhúzta a száját, és lelki fü­lével már hallotta is a jó öreg, agyonkoptatott operettsláge­reket, hogy aszongya: Éjjel az omnibusz tetején ... Az én babám egy fekete nő... Jaj, de csúszik ez a banán­héj —, és lelki szemeivel hozzáképzelte az ismert tá­lalást, generálszósszal. És jöttek a meglepetések. Az első, hogy valóban az említett slágerek és tár­sai kerültek sorra, de nem ráncosán, ósdi ruházatukban, hanem megifjodva —, mint­ha nem is ugyanazok lenné­nek. A felfrissítés egyik módszere volt, hogy e dalo­kat mások adták elő, és más­képpen, mint a sokévi átlag: nem az operett „hagyomá­nyos” kívánalmai, hanem a revü követelményei szerint.. A Slágermúzeum létrehozói: Horváth Tivadar, Vogel Eric és Fábri Éva alkalmi egyve­leg helyett zárt egységbe fog­lalt, kitűnő tempójú revüfil- met kerekítettek, melyben a műfaji erények a voltakép­peni slágereknél nagyobb súllyal esnek latba. így töb­bek közt a koreográfia (Sere­gi László), a táncosok telje­sítménye (az Operaház ba­lettkara) és a díszletek (ugyancsak Vogel Eric). Ez a második meglepetés. A har­madik: az operatőr Hoff­mann Vladimir képei. A TÖMÉNY REVÜ UTÁN tömény kabaréra számítot­tunk. ügy hisszük, még jó­idéig a három évvel ezelőtti szilveszteri műsor lebeg majd szemünk előtt, mint viszonyítási alap. Valahogy úgy vagyunk ezzel, mint a labdarúgó-szurkolók, akik mindig a „nagycsapatot” em­legetik. A labdarúgó-hason­lat egyébként nem -véletlen, mert az 1963-as kabaréműsor is labdarúgással kezdi, és ez az indítás (de még a folyta­tás is, Báró Anna és Fiilöp Viktor „balettjével” és Varga József újszerű hírbemondá­sával) megadta a kellő alap- hangulatot. A műsor közbül­ső tartópillérei is jóminősé­gű anyagból készültek: Kom- lós honfoglalási jelenetére és az általunk nemrég rekla­mált Kállai-egyfelvonásosra gondolunk (utóbbin sokat rontott az igen gyatra tele- recording-felvétel). Említhet­nénk még Alfonzó kritikáját játékiparunk gyártmányairól, vagy az „Itt a budapestiek dalolnak” ötletét, szereplői kedves öncsipkelődését. Nehezen érthető ezek után, miért hagy kielégület- lenül az egész? Mert a Kanoi-testvérek, Vico Tor- riani és a Trio de Santa Cruz számait innét ki kellett vol­na emelni és áttenni az éjfél után vetített műsorba? Ta­lán. Kabaré előtt, kabaré után és kabaré közben is revü — kicsit sok. Vagy mert a Stan és Pan néma­film vetítése szerkesztési té­vedés volt? Lehet. Vagy a „Speedy Gonzales '-re felépí­tett paródiaműsor hosszadal­massága zavart? Nem tud­juk. Valószínű, hogy mindez együtt hatott negatívan és nem hagyta kellően érvény­re jutni az említett értéke­ket. Hiányzott a műsort ösz- szetartó és összekötő konfe- ransz — Rátonyi ilyen jelle­gű tevékenysége ezúttal csak magánszámnak tekinthető. A BEÍGÉRT KABARÉBÓL amolyan ,Mindenből egy ke- veset”-összeállítás lett. H. T. UTAZÁS ELŐTT Marisa Salinas és German« Gilioli. A „Boccaccio 70" második részében is két .no­vella” szerepel. Az egyiket az új olasz film egyik legartisz- tikusabb egyénisége, a finom árnyalatok filmköltője, Lu­chino Visconti irta és rendez­te. A Visconti-novella címe: „A munka”, hőse pedig egy ifjú, német származású gróf­né, aki — a gróf úr botrá­nyos kilengései miatt — fo­gad a papájával, hogy saját munkájából is megél. És az ifjú hölgy, nehéz töprengések után, elhatározza, hogy ott­hon fog „dolgozni”. Azt a „hivatást” tölti be, mint fér­je busásan megfizetett hcl- gyecskéi... A cselekmény mögött van némi mondanivaló is, törek­vés arra, hogy megfricskáz­zon egy munkát nem végző, henye réteget. A frivolság azonban — nem utolsósorban a bájos, de női bájait túlsá­gosan is előtérbe helyező Ro- my Schneider játéka miatt — annyira eluralkodik a filmen, hogy a benne rejlő kritika meglátásához végül is nagyi* tóüvegre van szükség. Az el­ső rész „novellái” sem nél­külözték a frivol erotikumot (nem véletlen a film címe), de volt tényleges tartalmuk, jól megfogalmazható, iro­nikus mondanivalójuk is. A második részben szere­pel Mario Monicelli filmje, a „Renzo és Luciává” is. Azt a nagyon eleven problémát veti fel, hogy az olasz nagyváros kisemberének nem jut igazi lehetősége az ifjúi hevületű, önfeledt házaséletre; a lakás­gondok, a pénzgondok, a munkahely, a közlekedés problémái felemésztik ennek lehetőségét. A „novella” mon­danivalója és a törékeny, kis Lucianát játszó Marisa Sali­nas egyéni művészete érde­kes. A forgatókönyv azonban megreked egyes — nem lé­nyeges — részletekben, és a rendezés is vontatott. ■k E héten látjuk a Vera Pa­nova novelláiból készült, A Császár—Falus táncos-házaspár egyéves külföldi tur­néra szerződött. Fellépnek Svájcban, Berlinben, Ausztriában és a Német Szövetségi Köztársaságban. Utazási előkészüle­teik: Jutka összeírja, mit kell magukkal vinni, Főtér — gya­korol. (MTI-íoto — Pálfai felv.) Az úttörők kulturális seregszemléje A téli szünetben új szaka­szához érkezett az úttörők hatodik kulturális szemléje: az ország valamennyi isko­lájában megkezdődtek a raj-, illetve csapatvetélkedők. A nagyszabású eseménysoroza­ton több mint 300 000 ifjú vers- és mesemondó, bábjá­tékos, énekes és hangszeres szólista, valamint együttes és népi táncos méri össze tudását, tehetségét. A kis művészek bemutatói népes közönség előtt zajlanak. A nézőtéren az osztálytársakon, barátokon kívül gyakran ott vannak a szülők is. A raj-, illetve csapatvetélkedők után járási, megyei bemutatókkal folytatódik a szemle. Az or­szágos döntőt júniusban, a csillebérci nagytáborban tart­ják. (MTI) Modern táncok iskolája. Maja­kovszkij u. 53. Kezdő tanfolyam: január 6-án, haladó tanfolyam: január 11-én. Telefon: 423—615, 133^-716. (x) Gyerekek! A távbeszélő mese­mondó műsora (171—888) január 2-án, csütörtökön: öt kis kutya (elmondja: Kállay Ilona). „Az élet kapujában” című szovjet filmet. A második világháború hősiesen elviselt, nehéz éveiről, a leningrádiak áldozatvállalásáról szól ez a ha­mis pátoszt kerülő, súlyos helyzetekről őszintén beszélő film. Egy kislány — Válja — és egy bajok kohójában edződött kamaszfiú — Vologya — sorsán keresztül, sok mindent mond el ez a film, nem csupán a társadalom különösen küzdelmes esztendeiről, hanem egyéni, családi drámákról is. „Az élet kapujában” modern igényű film, vagyis kerüli a frázist, az olcsó romantikát. Ez a modernség azonban még nem elég önálló: Talankin rendező nem tudta kialakítani a filmje cse­lekményéből, eszméjéből következő stílust. El-elfullad, aka­dozik néha. A tehetséges szovjet rendezőnek — aki jót is, rosszat is tanult a legújabb nyugati filmtörekvésekbol — bát­rabban kellett volna vállalnia Panova korszerű realizmusát. A. Január 2 — cs itörtök KOSSUTH: 16.50: Könnyűzenei híradó. — 17.40: A hidegháború történeté­ből. — 18.00: Hírek. — 18.15: Ke­mény Klió és Boll a Tibor éne­kel. — 18.35: Ifjú Figyelő. —- 18.53: Verdi: Rigoletto. Háromfel- vonásos opera. — Közben 19.55: Mese. — 20.00: Esti Krónika. — 20.25: Az operaközvetítés folyta­tása. — 21.30: Hold. Elbeszélés. — 22.00: Hírek. — Sport. — 22.15: Verbunkosok, magyar nóták. —• 22.50: Versek. — 23.01: Könnyű­zene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Mad­rigálok­PETŐFI: 17.00: Hírek. — 17.05: A madár­világ kalózai. — 17.15: Hangver­seny a stúdióban. — 17.50: .Ameri­kai népdalok. — 18.15: Emléke­zés Jakob Wasserinannra. — 18.35: Filmzene. — 19.00: Mi tör­tént a nagyvilágban? — 19.15: Tánczene. — 19.55: Bartók mű­vészi pályája. Előadás. — 20.25: Élőszóval — muzsikával. — Köz­ben: 21.00: Hírek. — 21.05: Az Élőszóval — muzsikával című műsor folytatása. — 23.00: Hírek. URH: 18.30: Hírek. — 18.40: Tánczene. — 19.15: Zenekari muzsika. — 19.55: Bartók művészi pályája. Előadás, — 20 25: Az éjszakai portás. -óváltozat. — 21.30: Chopin A'»i’»művek. — 22 30: Hírek. Január 3 — péntek KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.40—7.59: Zene. — 8.10: Tánczene. — 8.57: Egri csillagok. Rádiójáték. — 10.00: Hírek. — 10.10: Jegyzet. — 10.15: Zenekari muzsika. — 10.59: Lottó- eredmények. — 11.00: Beszélgetés az alkoholizmusról. — 11.15: Ope­rettrészletek. — 12.00: Hírek. — 12JL5: Szimfonikus könnyűzene. — 12.57: A vidéki színházak mű­sora. — 13.00: Népek zenéje. — 13.45: Gazdaszemmel... — 14.00: Hírek. — 14.10: Gyermekrádió. — 14.16: A győztes ismeretlen. Dal­játék. — 16.00: Hírek. — 16.10: Kamarazene. — 16.45: A gáztüze- lő-berendezés ügye. — 17.00: öt­órai tea. PETŐFI: 5.00—7.59: Zene. — Közben 6.30: Hírek. — 8.09: Hírek. — 14.00: A jazz kedvelőinek. — 14.25: Két szimfonikus költemény. — 15.00: Hírek. — 15.05: Dürr, a tolvajok réme. — 15.15: Fúvószene. — 15.40: Harangfa. Elbeszélés. — 16.00: Magyar szerzők kórusmű­vei. — 16.10: Könnyűzene. — 17.00: Hírek. — 17.05: Kétzongo- rás hangverseny. — 17.35: Láttuk, hallottuk... — 17.50: Fordított világ. Brazíliai útijegyzet. A TV MŰSORA CSÜTÖRTÖKÖN: 17.30: Hírek — 17.40: Orosz tár­salgás haladóknak. Az új eszten­dőről. -e 18.00: A Magyar Hirde­tő műsora. — 18.10: Zenekedvelő Gyerekek Klubja. — 18.55: Forró pillanatok. Súlyemelő világ- és Európa-bajnokság Stockholm, 1963. — 19.15: A jövő hét műsora. — 19.20: Esti mese. — 19.30: Tv- hiradó. — 19.50: A bíró. Magya­rul beszélő olasz—spanyol film. — 21.40: Szülők, nevelők egy­másközt. 1. Az iskolatelevízióról. 2. A Család és iskola c. lap és a televízió közös pályázati felhí­vása. — 22.00: Hírek, Tv-hlradó (ism.). SZÍNHAZAK CSÜTÖRTÖKI MŰSORA: Operaház: A walkür (7). — Operaház Erkel Színháza: Car­men (9. bérlet, 5. előadás, 7). — Nemzeti Színház: A harmadik nővér. (7). — Ódry Színpad: Kedves hazug (7). — Nemzeti Színház Kamaraszínháza (Pest- erzsébeti Vasas Műv. Házban): A makrancos hölgy (7). — Madácb Színház: Danton halála (7). — Madách Színház Kamaraszínhá­za: A szerető (7). — Vígszínház: Amerikai Elektra (fél 7). — Tha­lia Színház: Rozsdatemető (7). — Petőfi Színház: Espresso Bongo (7). — Fővárosi Operettszínház: Csókolj meg, Katám (a dec. 30-i jegyek érvényesek 7). — József Attila Színház: Mr. Kettle és Mrs. Moon botrányos esete (J-bérlet. 3. előadás, 7). H E T1 lilmkféiúka

Next

/
Thumbnails
Contents